Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-05 / 156. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1981. JÚLIUS 5., VASÁRNAP Pincesor Nagymaroson Társulni jó. Több ennél, gazdaságos. A mezőgazdasági tőkekoncentráció jelenleg egyik leghatásosabb formája. Vagyis, hogy a fogalomról valamivel többet mondjunk, érdemes a termelőszövetkezeteknek gazdasági társaságokat szervezni, abban részt venni. Ha semmi más nem indokolná e törekvést, mint az a tényt hogy a közös gazdaságok országszerte elérték az optimális területhatárt, és további egyesülések csak különleges esetekben célszerűek, akkor is a fejlődés útjaként kellene számon tartanunk az előbbi folyamatot. Nem véletlen az sem, Pest megyében működnek az ország legdinamikusabban gyarapodó szövetkezetei, de ebben a megyében nyilvánul meg a legnagyobb készség a mezőgazdasági üzemek együtttműkö- désére is. Nehezen viseli a magányt Szőkébb pátriánk termelőszövetkezetei között tavalyi eredményeik alapján a kiválóak előkelő társaságába került a gödi Dunamenti Tsz. íme, egy rövid leltár arról, milyen nehezen viseli a magányt. A nagyüzem 21 gazdasági társaság és termelési rendszer tagja. Ezekből négy jogilag is önálló, hatnak pedig gesztora. gazdája is. Az állattenyésztéstől, a növénytermesztésen, az erdő- gazdaságon, a faiparon, az építőiparon, a szolgáltatáson, a szállításon, a gép- és gépjárműjavításon át a bel- és a külkereskedelemig szinte mindent felölelő tevékenységük. Vallják, állítják, kívánatos és szükséges a gazdaságok kooperációja, közös vállalkozása. Ám, mégis..., de hallgassuk meg erről dr. Godla Istvánnak, a tsz elnökének véleményét. — Nos, valóiban vannak fenntartásaink a pénzügyi szabályozást illetően. Az érvényes rendeletek ugyanis éppen a legtöbb felelősséget vállaló gesztorgazdaságokat sújtják. A részvényesek év végén, illetve a zárszámadásokat követően megkapják nyereségrészesedésüket, ugyanakkor minket terhelnek a bérköltségek, a foglalkoztatottak létszáma is a mi nyilvántartásunkban szerepel. A következmény: papíron csökken a hatékonyságunk, vagyis az egy főre vetített nyereség. S innen már csak egy lépés a tsz-tagok laposabb borítékjáig. — Konkrétabban, mit jelent ez a ° — Mígb1979-ben 10 százalék, 1980- ban 6,6 százalék nyereséget fizettünk, az idén már csupán 4 százalékra van kilátás.. Reméljük azonban — erre mutat az is. hogy véleményünket megalapozottnak találták a MÉM illetékes vezetői — a jövőben módosít a Pénzügyminisztérium az érdekeltséget kevésbé szolgáló szabályozón. A határokon túli munkavállalásnak figyelemre méltó hatását tapasztaljuk. Mivel a szükségesnél többen pályáznak, verseny alakult ki, s ez nagyobb fegyelemre sarkallja az embereket. Azt hiszem, ez a tendencia egyre inkább megerősödik, tartóssá válik, és saját portánkon is nagyobb hatékonyságot eredményez. —A jövőről, a társulások perspektívájáról tett említést. Lapunkban is beszámoltunk néhány hónappal ezelőtt a Dunavex néven ismertté vált külkereskedelmi társaságról. Akkoriban ez a vállalkozásuk tűnt a legrendhagyóbbnak, és egyben a legígéretesebbnek is. Mi .történt azóta, hol tart jelenleg aChemokomplex Kül-. kereskedelmi Vállalattal együtt élet- rehívott társaság? — Azóta hat országra kaptuk meg a külföldi munkavállalás jogát a Pest megyei Tanácstól, és megkezdte munkáját a szövetkezet exportosztálya is. A team külkereskedelmi szakemberekből, építészekből, gépészekből és közgazdászokból állt össze. A stáb külföldi vállalatokkal tart kapcsolatot, feladata egyebek között a piackutatás, és a Chemo- komplex exportjogán a különböző szerződéskötések is az említett szakemberek hatáskörébe tartoznak. — A munkavállalási jogot csak bírják vagy már élnek is vele? — Kilencven szakemberünk — építőipari szerelők és faipari munkások — dolgozik az NSZK-ban és Ausztriában, ezt a létszámot az év végére 150—200 főre kívánjuk emelni. — Nemrégiben a Hét műsorában a nézők arról győződhettek meg, kedvezőtlen — éppen az NSZK-ban foglalkoztatott — a magyar munkások szociális helyzete. Hogyan gondoskodnak önök az embereikről? — Megtaláltuk a módját annak, hogy az érintettek ne spórolják el maguktól a megfelelő szállást és étkezést. Egyszerűen arról van szó, hogy ezeket a feltételeket, mint béren felüli juttatást, garantáljuk. Olyannyira, hogy még a hazai ízeket sem kell elfelejteniük; Magyar- országról küldtünk szakácsot is. Véleménye perdöntő — Megtudhatjuk-e, hogyan keresnek az otthontól távol élő specialisták?- M - t ' ■»•a1. SÖIIä vili Társultak az erdészetek — Nincs okuk panaszra. A betanított munkások napi 27, a szakmunkások pedig 30 márka kiküldetési díjat kapnak. Természetesen megilleti őket forintban átlagjövedelmük is. ami a gödi tsz-ben 4500 forintra tehető. — Feltehetőleg nincs hiány jelentkezőben. Miként döntenek a kiutazók személyéről? — A jelentkezőknek alapvetően két szempontnak kell megfelelnie. Az egyik, hogy alkalmas-e leendő munkájára. Ebben a kérdésben a területet, a követelményeket ismerő, külföldi szakember véleményét tartjuk perdöntőnek. Legutóbb például 40 hegesztő vizsgázott, és csak 19 bizonyult megfelelően képzettnek. A többiek csak bizonyos tanfolyamok elvégzése után próbálkozhatnak újra. A másik kritérium, hogy a kiutazó munkás útlevélkénes legyen. és egész eddigi munkájával rászolgáljon bizalmunkra. Hiszen a társaság jó híréről is szó van. — Ügy érti, nagyobb fegyelmet várnak el az exportmunkák során? — így értem, és így is van a gyakorlatban is. Hiszen a kinti munka hatékonysága mintegy két és félszerese az itthoninak. Idehaza a tsz-ben átlag 280—320 ezer forint termelési értéket állít elő egy dolgozó, míg az eddigi adatok alapján az NSZK-ban és Ausztriában 6—800 ezer forintot. Persze, az sem mellékes körülmény, hogy ezúttal a legkvalifikáltabb szakemberekről van szó. A versenyképesség kritériuma — A Dunavex külkereskedelmi társaságot többféle céllal hívták életre. Alapításakor is hangsúlyozták a sokszínűséget, mint versenyképesség kritériumát. Ma is így tartják? — Továbbra is profilunkba tartozik a találmányok értékesítése. Ily módon magától értetődő a sokféleség. Legutóbb különleges ólomakkumulátor-rács gyártására kaptunk innovációs hitelt a Magyar Nemzeti Banktól. Jó úton haladnak a kísérleteink — a vállalkozásba bevontuk a Herbáriát is — a birka- gyapjú gyorsabb növelésére alkalmas szerrel. E cikk iránt igen nagy a kereslet külföldön. Tárgyalásokat folytatunk továbbá egy amerikai céggel húsüzem létesítésére az NSZK-ban. A sertés-, marha- és pe- csenyebárány-feldolgozó üzemben, ahol a magyar, a nyugatnémet és a tengerentúli konyha ízei szerint készülnek a termékek, ötven hazai szakmunkás is dolgozna. De sorolhatnám tovább a többi lehetőséget is. A tojáspépgyártást például, amelyre elsőként mi rendezkednénk be Magyarországon. Az üzlet azért kecsgetető, mert az árak viszonylag stabilak, jó a dollárkitermelési mutató, és a piac hosszú távon is biztosítottnak látszik__ Mezőgazdaságunkra nagy feladat vár a VI. ötéves tervidőszakban: exportját kétharmaddal kell növelni. Jobb, korszerűbb termékek javíthatják csupán külpiaci helyzetünket, és ezáltal a számunkra megromlott cserearányt. Ennek érdekében a legtöbbet elsősorban mezőgazdasági nagyüzemeink, és a jó piackutatással. a külkereskedők tehetnek. Vagyis, a termelő és az értékesítő összefogásával, hatékony közreműködésével. Ezt ismerte fel a gödi tsz ás a Chemokomplex is. s tapasztalataik birtokában állítják: társulni jó. Vagyis, gazdaságos. Reméljük, a jövőben még inkább az lesz. VALKÓ BÉLA Tavaszy Noémi Víz nélkül nincs élet Beszélgetés illés Györggyel, az OVH elnökhelyettesével Építőipari tevékenységet js folytatnak Gazdaságos az állattenyésztés Rózsavölgyi Károly felvételei Víz nélkül nincsen élet. Napjainkban a víznek egyre jobban emelkedik az értéke. Dr. Illés Györgytől, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettesétől az ivóvízellátással kapcsolatos eredményekről, tervekről-kértünk felvilágosítást: támogatást kapnak, a költségek átlag kétharmadát saját maguk fizetik. Eddig majdnem ezer községi vízmű épült társulati úton, és az érdekeltek majdnem 10 milliárd forinttal járultak hozzá a különböző létesítményekhez. Bár az összlakosság 73 százaléka ma már vezetékből nyeri a vizet, mintegy 3000 községnek még mindig csak a felében van vízvezeték. Sőt, több száz községben a talajvizek elszennyeződtek, elfogytak a helyi vízkészletek. Ezeket a településeket a tanácsi szervekkel együtt kiemelten kezeljük, és vagy vízvezeték építésével, vagy ideiglenes megoldással gondoskodunk a' jó ivóvizükről. Az elmúlt tervidőszak utolsó két évében 200 ilyen községben juttattuk a lakosságot egészséges, jó vízhez. 9 Milyen tervek és lehetőségek van- nak az ivóvízelátás fejlesztésére a középtávú tervben? — 1981—1985 között mintegy 15 milliárd forintot irányoztunk elő a városok és községek vízellátásának fejlesztésére, további kétmilliárdot a meglevő létesítmények rekonstrukciójára. A VI. ötéves tervidőszakban a vidéki városok vezetékes vízzel ellátott lakosságának aránya 89 százalékról 95 százalékra, a várossá fejlődő középfokú településeké 80 százalékról 86 százalékra, az egyéb falvakban élő ellátottaké pedig 54- ről 68 százalékra növekszik.' Öt év alatt 950 ezer lakos jut vezetékes ivóvízhez. A fontossági sorrendben első helyen a munkáslakta települések állnak. A vidéki települések ellátását szolgáló víztermelő kapacitás mintegy napi 600 ezer köbméterrel, a hálózatfejlesztés mintegy 500 kilométerrel növekszik. Ez összhangban van a több szintes lakásépítési program legszükségesebb közműfeltételeivel, és lehetővé teszi az intézmények és a helyi ipari vízigények kielégítését. 9 Hogyan látja a városok és A községek vízvezetéki ellátásának alakulását hosszabb távon? — Az ezredfordulóig dolgoztuk ki a hosszú távú terveket. Tovább korszerűsödik a településhálózat, gyorsul a városiasodási folyamat és szorosabb lesz a városok és a környező községek kapcsolata. Ugyanakkor tudomásul kell vennünk, hogy a helyi vízkészletek teljesen felhasználódnak, és a környezetszennyeződés is fokozódik. Alapvető célurik, hogy 2000-ig a lakosság 95 százalékát ellássuk vezetékes ivóvízzel. Hogy a vízművek a feladatokat megoldhassák, a jelenlegi napi 3,4 millió köbméter víztermelési kapacitásukat meg kell kétszerezni, s további 35 ezer kilométer vízvezetékhálózatot kell építeni. A biztonságos üzemelés érdekében a jelenlegi 850 ezer köbméter tározótérfogatot 2000 köbméterre tervezzük bővíteni. A jövőben mindenekelőtt a megyék ellátási szintje között jelenleg meglevő nagy aránytalanságot akarjuk csökkenteni. FAHIDY JÓZSEF © Hogyan ítéli meg a vidéki települések ivóvízellátását, és milyen fejlődés tapasztalható ezen a téren? — A vízellátás fejlődését az elmúlt időszakban két alapvető tényező határozta meg. Egyik — a vezetékes ivóvíz múltból örökölt rendkívül alacsony szintje, a másik az ország kedvezőtlen településhálózata. A nehézségek ellenére az 1950. évi 2 millió főről — a fejlesztés hatására — a vezetékes vizet fogyasztók száma mintegy 8 millióra nőtt. A tanácsokkal és az érintett tárcákkal közösen kialakított programok során vízvezetékkel láttuk el valamennyi városunkat és 1500 községünket, valamint az épülő új lakótelepeket. A fejlesztésre eddig majdnem 40 milliárd forintot költöttünk. A fővároson kívül élő, mintegy 8 millió lakos 69 százaléka jut vezetékes vízhez, körülbelül 25 százalékra •tehető a nem vezetékes, de jó vizet fogyasztók aránya. Sajnos, a közegészségügyi előírásoknak nem mindenben megfelelő vizet kénytelen inni az ország népességének mintegy hat százaléka, vagyis több mint félmillió ember. Nagy a területek közötti különbség a vezetékesvíz-eilá- tásban. Amíg Heves és Komárom megye ellátása 80 százalékos, addig Pest megyéé csak 59 százalékos, Szabolcsé pedig mindössze 45 százalékos. (Budapesté 98 százalék.) Ugyanígy differenciált ez egy főre jutó háztartásivíz-fogyasztás is. Ez országosan átlagban 122 liter naponta, de Budapestei/ eléri a 160, a vidéki városokban a 130 litert, a községekben azonban csak 60 liter az egy főre jutó átlagos napi vízfogyasztás. 9 Az országban igen sok a kis település, a környezeti ártalmak miatt sok helyen elszennyeződtek a vízkészletek. Milyen terveik vannak a káros hatások megszüntetésére? — 1950-ben csak a városok felében, és mindössze 240 községben volt vízvezeték, alig remélhettük, hogy néhány évtizeden belül a községek vízellátásában jelentős előrelépés történhet. A vízműtársulati mozgalom megszervezése azonban igen nagy erőket vont be, jelentősek az eredmények. A társulatok résztvevői Mezőgazdasági nagyüzemeink és a külkereskedők Társulni nemcsak jó, kifizetődő is t
