Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-04 / 155. szám

1981. JÜLIUS 4., SZOMBAT av s Jó vásárt... í.'. csinálnak mindazok, akik ma vagy holnap részt vesznek a Szentendrei nyár rendelvényein. Jó vásárt csinálnak például azért, mert bizonyosan nem unat­koznak azok, akik ma kisé­tálnak vagy kikocsikáznak ízbégre, hogy megtekintsék a szövetkezeti nap gazdag rendezvénysorozatát. A körhintától és a céllövöldé­től a galambbemutatóig és a KRESZ-vetélkedőig, a néptánc- és kórusműsor­tól a rendőrkutya-bemu- tatóig és a sportrendezvé­nyekig számos érdekes mű­sor szerepel a reggel nyolc­kor kezdődő, délután ötig tartó programban. Közben valóban vásárol­hatnak is az érdeklődők — a Templom téren népi ipar­művészeti tárgyakat. S akik ma nem találnak ked­vükre való kerámiát, szö­vetet, ötvösmunkát vagy gyermekjátékot, azoknak sem kell szomorkodniuk. Holnap a Templom téren újra megrendezik a Szentendrén immár hagyo­mányossá vált népi ipar- művészeti vásárt. Egvféle hagyomány kialakulását viszont a résztvevő meste­rek névsora ígér: a szent­endrei művészek mellett az ország minden részéből ér­kező legjobb néni iparmű­vészek nevét tartalmazza az árusítók névsora. Ez a lista azt Ígéri, hogy nem az alacsony, hanem a ma­ncs színvonal váVu hagyo­mánnyá. homi idén nem lasz senki talán az érdek­lődők, vásárolni szándé­kozók között, aki kedvesze- oetten távozna a templom- dombról, mondván: no, én is jól bevásároltam ... HÍREK - HÍREK - HÍREK e Korszerű javítóműhely. 'A HÉV-járatok 1 gyorsításával, a biztonsági berendezést^ kor­szerűsítésével párhuzamosan úi javítócsarnok építését kez­di meg a BKV Szentendrén. A megnövekvő forgalom igé­nyeinek megfelelően itt bizto­sítják majd a vonalon közle­kedő 52 szerelvény üzemké­pességét. 9 Kömyezetvéde-em. Teg­nap délután Dobogókőn, meg­alakult az Udülőterületi Kör- ínyezetvédelmi Bizottság. Az ebben részt vevő üdülők véd­nökséget vállaltak egyes te­rületek felett. SZENTENDREI » PEST MESYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Vendégváró kereskedők Kisvendéglők, presszók, üzletek A száraz, napos időnek nemcsak az aratók örülnek mostanában, hanem a hét­végeket Szentendrén vagy a járásban töltő üdülők, turis­ták tízezrei is. A szép táj és a jó idő azonban önmagában kevés lenne a boldogsághoz — évről évre nőnek a keres­kedelem, vendéglátás iránti igények. A jobb ellátás egy­aránt jelent több üzletet, minőségi árut és színvonala­sabb kiszolgálást. Az a koncepció, amelynek jegyében a járás kereske­delmi hálózatát fejlesztik, úgy tűnik, mindhárom kívá­nalomnak megfelel. E koncep­ció értelmében azokon a he­lyeken, ahol az állami, szö­vetkezeti kereskedelem, ven­déglátás fejlesztési nehézsé­gek miatt nem tud lépést tar­tani az igényekkel, fokozottan támaszkodnak a magánerőre. Az utóbbi esztendőkben évente mintegy tizenöt-húsz magánkereskedői engedélyt adnak ki a járásban. A leg­szembetűnőbb a fejlődés Ta- hitótfaluban: az elmúlt két evben itt tíz kereskedői enge­délyt adtak ki, öt kérelmet a közeljövőben bírálnak el — nyilvánvalóan kedvezően. A felsorolás is jelzi talán, hogy valóban élő igényeket elégíte­nek ki ezek az új üzletek: van közöttük zöldséges, büfé, falatozó, pecsenyesütő, bar- kázsbolt, dohánybolt, horgász­bolt és sorolhatnánk tovább. Látványos a változás más településeken is: Dunabogdányban hamarosan magánkemping, penzió nyílik. A kempingben tíz faház, ét­terem várja majd a vendége­ket. A képhez az is hozzátarto­zik, hogy megemlítjük a kö­zelmúltban átadott pomázi ABC-áruház kimagaslóan nagy forgalmát, s azt az elő­készítő munkát, amelynek köszönhetően új, ötszáz négyzetméteres ABC építését kezdik meg jövőre Budakalászon is. Az utóbbi településen a ven­déglátás színvonalának javí­tása érdekében a közeljövő­ben átalakítják a nem éppen vonzó főtéri italboltot is. Ami az állami és szövetkezeti ke­reskedelem áruválasztékát, minőségét illeti: az elmúlt években ezen a területen is javulás figyelhető meg. A legpontosabb, legmegbízha­tóbb szállítók közé tartozik az Esztergomi Füszért Válla­lat, a Győri Húsipari Vállalat és a tahitótfalui szakszövet­kezet. Az idegenforgalmi idényben a legnagyobb gondot az jelenti, hogy sok helyen a vissza nem szállított göngyöleg okoz zsúfoltságot. Egyre kevesebb azonban az ilyen gond — s egyre vonzóbb a környezet a járás vendég­látóiparában is. Az illetékesek keresik azokat a régi épülete­ket, amelyek hangulatos kis­vendéglőkké, presszókká ala­kíthatók — s azokat a vállal­kozó szellemű embereket, akik tovább javíthatják az el­látást. Nos, ami a színvonalat és a vállalkozó kedvet illeti: a visegrádi Vár étterem korsze­rűsítése mindkettőre jó példa lehet. A Pest megyei Vendég­látó Vállalat, az Egri Pince- gazdasággal együttműködve hangulatos pinceborozót is be­rendezett itt Aratnak az Óbudában Csörög a szem, recseg a tábla... Magtárakba kerül az új termés Odakint a Szente-tanyán, Pomáz és Budakalász kö­zött a kombájnosok június végén az utolsó csavarokat ellenőrizték: liibázik-e még valami, avagy nyugodtan indulhatnak a géppel, ha Péter-Pál napja körül úgy akarja az időjárás, a talaj és a gabona állapota. Az or­szág más, délebbi részén már jó egy hete arattak, ami­kor az Óbuda Tsz tábláján feldübörögtek a motorok, hogy a földekről a magtárakba kerüljön az idei termés. Halla Ferenc, akii huszon­három évvel ezelőtt segédara­tóként került az akkori AC— 400-»s típusú gépre, ilyenkor elő veszi ebéd > után becsatt in­tőit bicskáját, vagy a csavar­húzót keríti kézié ügyébe, hogy kipiszkálhassa a résekbe ra­kodó gyomnövényt: úgy lát- j.a, az apró, néhány hektáros parcellákon az idén nem ért el megfelelő hatást a vegysze­res gyomirtás. Kurblizásból elégtelen — Az a szép — mondja —, amikor a száraz szem csö­rögve hull le, amikor recseg a tábla a gép körül., Volt alkalma párszor ta­pasztalni ezt az érzést a ne­gyedszázad alatt. Mielőtt gép­re került, már tízéves korá­ban kötötte a kévét; a nagy­kőrösi gépállomásra azért nem vették fel tanulónak, mert nem tudta bekurblizni a Hof- fer-traktort. S ez az epizód jelzi is talán azt a technikai fejlődést, amely megkönnyíti a.z aratást. Halla Ferenc szín­Hétvégeken óriási az idegenforgalom a Dunakanyarban. Ezer és ezer turista érkezik a járásba, Nagymaroson keresztül Visegrádra te minden korábbi típusú kombájnt kipróbálva most SZK—6-ossal dolgozik. Jók ezek a gépek, ezeken a kis parcellákon — s szerencsére, ha máshol vannak is gondok, itt nincs baj az utánpótlás­sal. Debreceni Ferenc öt, Kau- rok Márton két, Varga Péter és Németh István egy éve csatlakozott Halla Ferenchez. Egymástól lesik el a szakmai fogásokat — meg azokat , a módszereket, amelyekkel al­katrészt tudnak szerezni a gé­pekhez. Most- éppen szeren­cséjük van: két selejt kom­bájnból rakhatják át az al­katrészeket a három jóba. Javítani a kenyérellátást Az Óbuda Tsz pomázi lo­vasiskolája körül a megújuló környezet egyre inkább a ré­gi udvarházak hangulatát idé­zi. _Itt kapott helyet a közös gazdaság mezőgazdasági fő­ágazata. Vezetőjével, Szerem- ley Bélával beszélgetünk a be­takarításról. Nem csupán a gabonáról, hiszen nagy fi­gyelmet kell fordítani ilyen­kor a lucerna- és a gyepte­rületre és a gyümölcskerté­szetre is. — A szövetkezet három­ezer hektáros területének nagy részén három főbb kultúra ka­pott helyet Mintegy négy­száz hektáron vetettünk gabo­nát, hatszázon silókukoricát, ötszáz hektár a lucerna- és gyepterület. Az utóbbiak első kaszálása június első dekád- jában fejeződött be, s jó ter­mésátlagot hozott Más táj­egységeken általában az első betakarítás hozza a jobb ered­ményt. Nos, nálunk a mélyebb fekvésű területen kaptak he­lyet azok a növények, jól jött a csapadék is, így a lucerna második kaszálása is igen jó eredményt hoz. Szaremley Béla ezt a má­sodik kaszálást tartja izgal­masnak. Hiába végzik géppel a munkát, az egybeesik az aratással. A csúcs július 10. körül van: ekkor még javá­ban tart a búza aratása, s kezdődik az említett második lucernaibetakarítás is. De mi is az j aratás menetrendje, s milyen termésátlagot várnak az egyes fajtákból? — A kemény telet és a szá­raz áprilist — mondja Ja- novszki József, a növényter­mesztési ágazat vezetője — megsínylette a gabona. A né­hány nappal ezelőtti eső erő­sen elgazosította a táblákat, s egy nap kiesést okozott a munkában is. Kedden az őszi árpa betakarításával kezd­tünk. Harminchat mázsás ter­mésátlagot becsültünk ebből hektáronként. A búza aratá­sát kilencediké körül kezűjük. Mintegy ötszáz tonnát adunk át a váci gabcnafelvásárló szentendrei telepének. Javí­í tó minőségű fajtáinkból — a Martonvásáritól, a GK 3-tól, a Ljubilanjnájtól — 40 mázsás hektáronkénti átlagot várunk. Ez erős közepes termést je­lent. A szövetkezet elsődleges oélja a megnövekedett állat­állomány ellátása, a 2 millió 500 ezer liter tej átadása, ele úgy érezzük, a kenyérellátás javításához nekünk is hozzá kell járulnunk. Néhány éven belül jelentősen növeljük a ke­nyérgabona vetésterületét. Mintegy két hét kell a gé­peknek — a három kombájn­nak, a négy bálázónak, hét Hamster típusú rendfelszedő­nek, a teherautóknak, trak­toroknak — és .az emberek­nek a 290 hektárnyi búza, az­után két nap a negyvenkét hektárnyi zab learatásához. Július végére, úgy tűnik, si­mán véget ér az aratás. Ömlik az élet A gabona a magtárakba ke­rül, a feladatok azonban nem csökkennek. Augusztusban megindul a silókukorica be­takarítása, most is dolgoznak a ribizliültetvényeken. A leg­nehezebb azonban kétségte­lenül ott lehet a búzatáblák fölött, a gép fülkéjében. Min­den kombájnosnak van tanult szakmája is: ki gépkocsiveze­tő, ki szerelő. Miért vállalják: mégis ilyenkor évről évre a munka nehezét? — Az igaz, hogy nehéz a munka — bólogatnak a kom- bájnosok. — Ilyenkor 14—15 órát is dolgozunk, de meg is fizetik: egy jó fizetés ilyen­kor 12—15 ezer forint között van, attól függ, ki hogyan igyekszik, s hogy milyen te­rületet k.ap. De van olyan, aki semmi pénzért nem jönne ide, és higgye el. lehet szeretni ezt a munkát. Amikor nem gazos a föld, megy a gláp, és vastag sugárban ömlik a szem, vagy ahogyan régen mondták: az élet. Zenei képzőművészeti tábor Tesivérm úzsák H étfőn este ötvennél több fiatal in­dult el a Felszabadulás lakótele­pi iskolából az izbégi úttörőtá­borba. Néhány perc múlva meg­kezdődött az ismerkedés az országos zenei-képzőművészeti tábor és a hely­béli iskolásoknak szervezett közműve­lődési olvasótábor tagjai között. A tá­bortűz mellett műsort adtak egymás­nak, bizonyítván azt is, hogy a kultú­ra. a művészet egyes területei nem kizárják, hanem feltételezik 'egymást. Sajátos profil A fenti igazság bizonyításához per­sze nem kell feltétlenül a hétfői találkozást felidézni, hiszen a Felsza­badulás lakótelepi iskolában június 23- án kezdődött és július másodikén vé­get ért Testvérmúzsák című országos zenei-képzőművészeti tábor már címé­vel, alcímével, s munkájával is a zene és a vizuális művészetek, az aktív és a passzív befogadás egymást gazdagító hatásáról beszélt. — A tábor gondolata a város vezetőitől Indult ki — mondja Fenyő Gábor zeneta­nár, aki feleségével, Meíey Erikával és Koncz Istvánnal, az iskola igazgatóhe­lyettesével vezeti a tábort. — Ök hosz- szabb ideje támogatják azt a törekvé­sünket, hogy a város zenekultúrája fel­zárkózzon az igen élénk képzőművé­szeti élet mellé. Ehhez az is hozzátar­tozik, hogy a zene a nyári programok­ban is fokozottan legyen jelen. Felvet­tük a kapcsolatot Klenjánszky Tamás­sal, az Ifjú Zenebarátok Magyarországi Szervezetének titkárával, s együtt dol­goztuk ki a programot. Az országosan szétküldött felhívásra kétszer annyi zenei és képzőművészeti érdeklődésű fiatal jelentkezett, mint amennyit a tábor befogadhatott. A hat csoportvezető a Zeneakadémián középiskolai, énektanár- és karvezető­képző szakra jár. Még fontosabb össze­kötő kapcsot jelent azonban közöttük a Régi Zene Stúdiója, amelyet négy év­vel ezelőtt alakítottak meg, s amely azt is jelzi, milyen eszközökkel formálják a táborozok zenei ízlését. Házimuzsika — A régi zene — mondja Klembala Géza, a stúdió vezetője —, tehát a ba­rokk kor és a korábbi időszakok mu­zsikája viszonylag könnyen játszható. Az a mozgalom, amely a figyelem kö­zéppontjába szeretné állítani ezt a ze­nét, Hollandiából indult ki, s újra­éleszti a házi zenélés hagyományait, így az aktív befogadáson keresztül nevel. A házimuzsikálás hagyományai ele­venedtek fel a tábor munkájában is. Naponta sor került közös muzsikálás­ra, hiszen a táborozók nagy része zene­iskolások közül került ki, s a frissen megalakult négy kamarazenekar hang­versenyt is adott a táborozás ideje alatt. Felléptek a Ferenczy Múzeum­ban, a Barcsay Gyűjteményben, a Szentendrei Képtárban és a Czóbel Múzeumban. Közben szorgalmasan dol­goztak azok is, akiket elsősorban a képzőművészet érdekelt, ök' kiállításon mutatták be tudásukat. A kétféle ér­deklődés természetesen nem jelentett elkülönülést, hiszen mindenki részt vett a Tóth Antal művészettörténész vezette városnéző sétán, ellátogatott a kerá­miaüzembe, együtt fogadták a Vuji- csics együttes, a Boróka együttes tag­jait. A képzőművészeti jellegű foglalkozá­sokat helybéli művészek, Urban Teréz, Borsódy László, Gy. Molnár István és Csíkszentmihályi Róbert vezették, de eljutottak a táborozók Balogh László, Ligeti Erika. Rajki László műtermébe; találkoztak Deim Pállal és Barcsay le­nével is. Mindenki nagyon sokat se­gített, hogy a tábor programja megva­lósuljon. Egyetlen tervből nem lett va­lóság, de ezzel sem a táborozók, hanem a város lakói, az idelátogatók veszítet­tek: a művelődési központ nem szer­vezte meg azt a hangversenyt, amelyet a Régi Zene Stúdiójának tagjai adtak volna a Szentendrei nyár keretében. Az iskola aulájában muzsikáltak így — önmaguknak. Folytatni a munkát A régi zene esztétikai élményként és nevelőeszközként egyaránt fontos — ez a megállapítás összegződik a látogató­ban a beszélgetések után. A négy-öt­száz évvel ezelőtti műveket azonban ma sajnos igen kevesen ismerik. — Valóban szaporítani kellene az it­tenihez hasonló táborokat — mondja Klembala Géza. — A tervek szerint talán a Zeneakadémián is indul egy ilyen jellegű kurzus. Az itt elkez­dett munkát mindenképpen folytatni kell. T árgyalóteremből Közel lakott Erdő mellett nem jó lakni — így kezdődik a dalocska, amely arra hívja fel a figyel­mei, hogy sok fát kell haso­gatni annak, aki nem költö­zik távoiaOD. Az azonban nem törvényszerű, hogy an­nak, aki közel lakik a Snack Andreas ételbár raktárához, feltétlenül fel is kell törnie azt a raktárt, mégpedig, a daiocska szelleméhez híven, egymás után többször is. A- huszonöt éves Puppán János, aki Szentendrén abban az udvarban lakik, ahol az étel­bár raktára áll, lehet, hogy úgy gondolkodott: ne csak a turisták élvezzék az ételbár szolgáltatásait, azokhoz neki, szentendrei polgárnak is joga van. Így hát először április 21- én, majd április 27-én lopott húskonzervet, szörpsűrítményt a raktárból. Annyira belejött a dologba, hogy az első két lopás után őrizetből szabadul­va május 11-én egy csavar­húzóval újra felfeszítette a kicserélt zárat, és sporttáská­ját húskonzervvel, ételízesítő­vel töltve távozott. Az összes kár 3050 forint. Puppán, míg kőművesként dolgozott, havi 4000 forint kö­rül'keresett. Miért szorgosko­dott mégis a raktár körül? A tárgyaláson azzal védekezett,- hát betört hogy mindannyiszor ittas. volt. Ügy tűnik, éppen ezt az álla­potot -kívánta meghosszabbí­tani lopásokkal is. mert az eltulajdonított húskonzervet, ételízesítőt, mélyen áron alul, különböző kocsmákban adta — illetve adta volna — el. A bíróság méltányolta ugyan a beismerő vallomást, az őszin­te megbánást, a kár nagy ré­szének megtérülését, súlyosbí­tó körülményként vette azon­ban figyelembe, hogy Puppán a harmadik lopást őrizetből szabadulva, feltételes szabad­sága alatt követte el. Folyta­tólagosan elkövetett lopásért, mint visszaesőt egyévi, börtön­ben végrehajtandó szabadság­vesztére ítélte Puppán Jánost. Három évre eltiltotta a köz­ügyek gyakorlásától. Elrendel­te a Szentendrei Járásbíróság a korábbi szabadságvesztésből feltételesen elengedett bün­tetés letöltését, valamint Pup­pán János kényszerelvonó ke­zelését is. Hiszen ebben az esetben sem kis szerepet ját­szott az alkohol. , Az oldalt írta: P. Szabó Ernő Fotó: Halmágyi Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents