Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-01 / 152. szám
1981. JÚLIUS 1., SZERDA vXöí OP Mogyoró-hegyi céllövők Visegrád mellett, a Mogyoró-hegyen rendezték meg a budapesti dolgozó fiatalok hagyományos találkozóját, amely egyben az ötfordulós túraverseny záróeseménye is volt. A jurtatábor mellett több ezren szórakoztak és vetélkedtek különféle sportversenyeken. A képen az akadályversenyek egyik helyszínén a célbalövők egy csoportját látjuk. Kevesebb emberrel Nagykőrösön Zárólányok angol gép mellett A konzervgyáriak történetét megíréknak alighanem minden időben külön fejezetet kell szentelniük a zárólányoknak. Ok, vagyis a konzerves üvegeket, dobozokat lezáró munkásnők mindenkor kulcsemberei voltak az üzemeknek, s ez a szabály máig él. Neo-Phönix A zárólányok — tartsuk meg ezt a hagyományos gyári kifejezést — amolyan parancsnokfélék. Többé-kevésbé ők diktálják a konzervgyártás különböző műveleteit végző gépsorok tempóját, s ők irányítják a szalagok mellett álló embereket is. Tegyük még ehhez hozzá, hogy a zárás valamikor hajdanán roppant nehéz fizikai munka volt. Később, immáron a felszabadulás után, valamivel könnyebb lett a zárólányok dolga. Ekkor terjedt el a konzerviparban, az üveges készítményeknél az úgynevezett Neo-Phönix záGyártotfak írószert is Száz év indígóförténelem Egy vállalkozó szellemű üzletember, Schuler József 1881- ben beadványban kérte a fővárosi honatyákat, hogy Magyarországon elsőként indigópapírgyárat hozhasson létre. Vállalkozásának cégszerű bejegyzéséről az Országos Levéltárban őrzött dokumentum így £r: ... a vállalat 1881. évi május hó első napján veszi kezdetét. Az alapító okirat alapján innen számítják az Elzett Művek írószergyára jogelődjének, a Schuler József Részvénytársaságnak a megalakulását. Féltbe őrzött titok A gyárban, amelynek első telephelye a budapesti Bajnok utcában volt, ebben az Időben az indigópapír mellett Iroda- és iskolaszereket, valamint nyomtatványokat készítettek olyan sikerrel, hogy a vállalatot az 1890-ben Budapesten megtartott IV. Tanítógyűlés elismerő oklevéllel tüntette ki. Az elismerés azonban nem sokat segített Schu- leren, aki fennmaradási gondokkal küszködött. Labilis pénzügyi helyzetéből a kiutat a biztos üzletnek számító állami megrendelések elnyerésében látta. Ezért beadványban fordult az akkori Kereskedelmi Minisztériumhoz az lr.digópapír gyártásának közületi rendeltekkel való támogatásáért. Az ekkor már Első Magyar Indigó Másolópapírgyár nevű cég állami támogatásra való érdemességének megállapítása céljaool Kiküldött iparíelügyelő jelentésében azt írja, hogy az indigópapírt a négy kisebD helyiségeién dolgozó nyolc nő es két férfi munkás minden különösebb technikai vagy egyéb berendezés nélkül, féltve őrzött gyártási titkok alapján állítja elő. Mindenesetre elnyerték az összes hazai közületi intézmény indigó másolópapír-szükségletének kielégítését biztosító közszállításoknál az elsőbbséget. Állami segítséggel 1894-ben pedig megkezdték az acéltollak és tollszárak magyarországi gyártását is. A századforduló után Saj óházán új papírgyárral bővült az első magyar indigópapírgyár. Ezután nem sokkal a mai kőbányai telephelyükre költöztek. Kifelé a csődből Az alapító halála után az örökösök könnyelmű életmódja a csőd szélére juttatta a cégeit, melyet emiatt 1918- ban szanálni kényszerültek, majd 5 millió korona alaptőkével részvénytársasággá alakították át. A már ismertté vált Schuler névtől azonban nem váltak meg. Az első világháború alatt hadiüzemként is tevékenykedtek, majd a bé- ketermelésre való visszatérés után átvették a leállított Első Magyar Iróngyári RT-t. Ezzel újból megindították a hazai iróngyártásl A két háború közötti Időszakban bekebeleztek egy kisebb körzőgyártó üzemet, felfejlesztették a szériagyártást és csaknem 400-féle irónt, töltőtollat gyártottak. A második világháborút szerencsésen átvészelte a gyár, a bombázások alig tettek valami kárt az épületekben, gépekben. A felszabadulás után a szovjet katonai parancsnokság biztosított nyersanyagot, s ezzel indították meg az üzemet, melyet 1948 márciusában államosítottak. Egységek a megyében A hatvanas évek elején alakult ki a gyár mai arculata: a kis helyiségekből álló munkahelyeket korszerű csarnokokkal váltották fel, megkezdődött a műanyagfeldolgozás is. A termelés dinamikusan, évenként átlag 15—20 százalékkal növekedett. A gyár életében jelentős állomás volt, amikor 10 évvel ezelőtt a VÁZ —Zsiiguli-program keretében megkezdték nyolcféle műanyag alkatrész gyártását a népszerű szovjet gépkocsikhoz. Ma az írószergyár budapesti, alsónémedi és ráckevei telephelyén több mint 700-a.n dolgoznak és irónból, körzőből, valamint irodatechnikai kisgépekből 21 tőkés és 3 szocialista országba évente mintegy 70 millió forint értékben szállítanak, a hazai piacon pedig csaknem 80 millió forint értékben kínálják termékeiket. Bajkó Erika Felveszünk forgácsolószerszámok élezésében jártas szerszámélköszörűs szakmunkásokat PESTVIDÉKI GÉPGYÁR munkaügyi osztály Szigethalom Tel.: (26) 66-166, 173-as mellék. rás. pzt már jobban lehetett gépesíteni. Eddig nem birták Aki találkozott már üveges konzervvel, ismeri ezt a lezáró szerkezetet. Lapkából, gumigyűrűből és a lapját az üveggel összefogó fémgyűrűből áll. Ez az úgynevezett háromrészes zárás felettébb megbízható, ám végrehajtásához sok ember kell. E zárási mód alkalmazásakor egész csoport, akár 7—10 ember is fáradozott azon, hogy elválassza az üvegbe töltött zöldborsót a külvilágtól. Az egyéni fizikai igénybevétel tehát csökkent, de a zárólányok felelőssége és irányító szerepköre mitsem változott Ugyanakkor az elérhető teljesítmények sem növekedtek kellő mértékben. A konzervipari üzemekben körülbelül tíz évvel ezelőtt kezdtek el kísérletezni a nagyobb teljesítmények reményével kecsegtető, úgynevezett Twist-Off, vagyis az egyré- szes zárási módszerekkel. Ilyen a Hungaro-Cap zárás. Ez az a némi nekirugaszkodás árán lecsavarható, fehér színű fémfedél, mely mind több konzerves üvegen látható. Eddig leginkább savanyúságokon, befőtteken. Mégpedig azért, mert a Hungaro- Cap tetők eleddig nem bírták a száz fok feletti hőkezelést. Most már ez a szépséghiba csak emlék. A Nagykőrösi Konzervgyárban a borsószezonban már a zöldborsós üvegeket is egyrészes tetővel zárják. Ez a szezon legnagyobb technikai újdonsága. Mit kell tudni? Az Angliából származó, Metal-Box típusú zárógép mellett abban a műszakban, amikor ott jártunk, Danilov Zsigmondné állt — Pontosan 15 éve vagyok zárólány. Ennek a másfél évtizednek ez a gép a legnagyobb újdonsága. Könnyebb lett a munkám, viszont arányosan növekedett a felelősségem is. Hiszen egyedül állok a gépnél, s közben figyelnem kell az üvegrakományt bontókra, töl tőkre, a fel öntőlé-adagolásra, a zárást ellenőrző munkatársra és gépre. A Neo-Phőnix zárásnál egy műszak alatt legfeljebb 30 ezer üveggel készültünk el tízen. Most 45—50 ezer üveg a vonal teljesítménye, lényegesen kevesebb emberrel. — Mit kell tudni a mostani zárólánynak? — Mindenesetre sokkal többet, mint a réginek. Ennél s zárási módszernél mindent ember állít be. A gépek segítségével persze. A Neo-Phőnix zárásnál például a vákuum, hogy úgy mondjam, magától képződött a hőkezelés során. Itt nem. Pontosan be kell állítani az üvegbe kerülő anyagok hőfokát, a légpárnát a betöltött anyagok felett, aztán > gőzzel kell előállítani a vákuumot is. S végül mindent ellenőrizni kell. Nem véletlen, hogy az idény megkezdése előtt, sőt már tavaly is tanulnunk kellett. Mégpedig nem is keveset. Titkon remélik — Van-e rossz tulajdonsága az új gépeknek? — A géppel nincs hiba. Csupán az a kellemetlen, hogy nagyon meleg van mellette. Ez ellen még ki kell találni valamit. De még a meleget beszámítva is nagyon elégedett vagyok. — őszintén szólva, először nagyon féltünk ettől a géptől — emlékezik a közelmúltra Magyar Ambrus üzemvezető. — Félelmünk nem igazolódott, kellemesen csalódtunk. Ügy tűnik, hogy sikerült felkészülnünk az újdonságra. Ebben nem csekély érdemei vannak Nagy Sándor karban7 tartó lakatosnak, aki a kezelők gépészeti oktatását vállalta. Az eredmény az, hogy kevesebb a selejt, nagyobb a teljesítmény. Sőt, titkon azt reméljük, hogy elérhetjük a műszakonkénti 60 ezer üveg lezárását. S még egy reménység: könnyebb lett a munka, talán nem vándorolnak el a munkások. Felnőttek hozzá — Ez a zárási módszer minden eddiginél igényesebb — veszi át a szót Détári Endre termelési főosztályvezető. Alkalmazásához nagyobb szaktudásra, nagyobb figyelemre és sokkal nagyobb pontosságra van szükség, mint a réginél. Máskülönben a befőttüzemben is dolgozik egy ilyen berendezés. Most mái1 tehát kétszeresen is bebizonyítottuk, hogy a nagykőrösi gyár szakemberei felnőttek ehhez a módszerhez. Reális tervünk, hogy a VI. ötéves időszakban teljesen megszüntetjük a háromrészes zárást, s csak ezt az új módszert alkalmazzuk. Ezt követeli a világpiac is, hiszen a nyugati országokban már mindenütt ezt a Twist-Off zárást alkalmazzák. — Az eljárás bevezetése egyébként azért is akadozott, mert a magyar zárófedelek sokáig csak alacsony hőmérsékleten voltak alkalmazhatók, s egyáltalán, nehéz volt ilyen tetőt beszerezni. Az egyetlen debreceni gyár képtelen volt kielégíteni igényét. Gyártanak fedelet — Mi még ma is sok import tetőt használunk fel. Viszont már teljesen bizonyos, hogy itt Nagykőrösön is lesz, talán már jövőre, egy Hun- garo-Cap fedeleket gyártó üzem. S akkor minden gondunk megoldódik az üvegzárás körül. S Hungaro-Cap fedelet kaphat valamennyi üveges készítményünk. S enyhíthetjük a nyomasztó munkaerőhiányt is. Farkas Péter M agánépítkezőknek Panelből drágán? Valami megmozdult az építőiparban! így lehetne jellemezni az EVM-vállalatok tevékenységét. Az állami megrendelések csökkenésével az úttörő DÉLÉP után egyre több vállalat igyekszik kapacitását — leginkább a házgyári paneleket — a magánépítők részére konvertálni. Sorházak, illetve szabadon álló családi házak szerelését vállalja többek közt az Alba Regia, a Szabolcs, a Borsod és a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat is. A Zala megyei ÁÉV, valamint a Budapesti Lakásépítő Vállalat sorházak, illetve kis társasházak alagútzsalu- zatos technológiával történő építését kívánja meghonosítani. Nemrégiben a BNV-n a nagyközönség is megtekinthette az állandó építésügyi kiállítás szomszédságában a Veszprém megyei ÁÉV által felépített panel ikerházat. De kézbe véve az ártájékoztatót, legtöbben csak a fejüket csóválták. Ugyanis a kivitelező ajánlata az alap nélküli nyers szerkezetre 4500—5000 forint volt négyzetméterenként. A kész lakás ára 7700—8400 forint/ négyzetméter, előkészítési, járulékos és szállítási költségek nélkül. Tessék számolni! Hol maradt az építkező érdeke? Másik általános változás az építőipari vállalatoknál, hogy javító, garanciális egységek szervezésével igyekeznek mielőbb kijavítani a lakások hibáit. De talán ennél is ör- vendetesebb az a törekvés, hogy a hibákat igyekeznek eleve kiküszöbölni. Ugyancsak az építőipar híre az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat új szolgáltatása. A leendő lakók előre meghatározhatják milyen fal-, illetve padlóburkolatot szeretnének jövendőbeli lakásuké ban. Igazán követendő a példa! N. K. G. Noteszlapok hét közben REJTÉLY. Bevallom, az ügy régen foglalkoztat. Hosszú évek teltek már el, mióta először ütött mellbe a döbbenet Azóta nincs nap, hogy ne meditáltam volna. Ügy vétem, ennyi szellemi energiát az E = mc2 Einstein-kép- letének a megalkotása sem igényelt. Bizton állítom, hogy a probléma megoldása neki sem sikerült volna. Nos, ez a pitiségében kolosszális feladat olyan gordiuszi csomó, amit nem lehet elvágni. Most, feladván minden reményt, közzéteszem a kérdést, melynek megválaszolása, állítom, még századokig töprengésre késztetheti az emberiséget. Tehát: — Miért van csak négy ujj a rajzfilmeken szereplő emberek kezén? Figyelem! A rejtély feloldása ilyen melegben veszélyekkel jár, hőguta, dühroham stb. Az esetleges logikus magyarázatot találók között — nem sorsolunk ki semmit. MESE. Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer, nem olyan messze, egy kis falu. Volt annak egy fiú szülötte. Messzire került, évek, évtizedek múltak, a Fiú — Apó lett, neves ember, nagy művész. Kis Faluját sohasem feledé, hát mostanában ennek adományozta néhány alkotását, hálaként a szülőföld indíttató ihletéért. örült a Kis Falu, hogyne örült volna, nagy a tisztesség, szépek a művek, de — Van bizony de is. Az alkotások* lévén szobrok, csak úgy. magukban nem bemutathatok. Kőbe, fémbe kell transzponálni azokat, ami bizony nem csekély költség. A Kis Falu nem is igen bírta volna az ajándék terheit, de segített gyorsan mindenki. Ne részletezzük kis mesénkben, hogyan, de sok ide-oda futkosással. szervezéssel került pénz, paripa, fegyver. A Kis Falu Kis Járásának vezetői, üzemei elrendeztek mindent, a szobrok immár elkészültek, jött az értesítés, lehet szállítani. A mese itt fordult groteszkbe. Míg ugyanis a Kis Járás lótott-futott — szervezett, a Kis Falu úgy vélte: intéznek azok mindent, várjuk mi csak nyugodtan, míg szánkba repül a sült galamb; helyükre állnak a szobrok. És midőn a fentebb említett értesítés megérkezett vala, mondták bizony: eddig is azok csinálták, ezután is azok csináljanak mindent, a Kis Falunak bizony fuvarra sem telik, legalábbis a költségvetésben ilyen tétel nem szerepel. Vajon ennyit sem ér a Kis Falunak a megtiszteltetés? Vajon ennyire merevek arrafelé az ügyek .intézői? Vajon meddig lehet mindent Fentről, de legalábbis a Magasabb Hivataloktól elvárni? Vajon az önállóság, mint fogalom, ismeretlen Kis Faluban? Vajon a Bürokrácia, mint gyakorlat, uralkodóvá vált ugyanott? A szobrok azért a helyükre kerültek. Ez a mese vége, fuss el véle. De hová? Tanulságért? Az nincs: Azaz: kinek-kinek magának kell megtalálnia. Nemcsak a mesebeli Kis Faluban. Hasonló Kis Falvak. hasonló helyzetben, tehetetlenül, szobrokkal vagy anélkül — találhatók még szép számmal. . . Andai György
