Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-31 / 178. szám

Nem azonos a mérce A nyári munka hozadéka Kimondatlan tanulságok ltfit ér a diákok nyári mun- kája? Évről évre olvas­hatjuk az összegézést: eny- nyi és ennyi millió forintot. Nélkülük jóval kevesebb gyü­mölcs, zöldség kerülne a piac­ra, a konzervgyárakba, las­sabban épülne út és vasút. A nyári szakmai gyakorlatnak is kiszámítható a pénzbeni ér­téke, sejthető az is, hogy mi­ként kamatoznak majd a gya­korlati ismeretek néhány év­vel később az igazi munkahe­lyeken. Föltételezve persze, hogy a diákok érdemes munkát foly­tatnak, folytathatnak. Több­nyire nem tőlük függ, hogy milyen feladatok várják őket. Bár akad példa arra is, hogy a táborozók mindent fonto­sabbnak vélnek a munkánál és rosszul értelmezett vagány- ságból, a hecc kedvéért töb­bet ártanak, mint használnak. De ez a ritka kivétel. Marad­junk az általános gyakorlat­nál: a diák értelmes, hasznos munkát kap, jól dolgozik, ér­téket produkál. Mit kap cse­rébe? Némi fizetséget csupán? Már a kezdet kezdetén, az első építőtáborok szervezése­kor nevelési célokról is szó esett, hogy a munkára nevelés, a fizikai munka megbecsülé­sének eszköze lehet a tábor. A Hanságot lecsapolni, árkot ás­ni, csatornát építeni kemény fizikai munka volt, különö­sen annak, aki csákányt, ásót, lapátot nem próbált korábban. Ott az iskolaitól eltérő érték­rend alakult ki. Másból felel­tünk nap nap után, mások lettek irányadók, hangadók, mint az iskolában. Valami ke­veset felfogtunk abból, amit oly gyakran emlegettek a felnőttek, hogy ugyanis az életben nem egészen az isko­lával azonos mércével mérnek majd. Hogy az irodalom, a matematika, a történelem és a többi tantárgy tudása fontos ugyan, diáknak a legfonto­sabb, de azért más is van. Másfajta teljesítmény. Ami­hez a puszta fizikai erőn kí­vül szellemiekre is szükség van. Brigádok versengtek, s közben közösséggé formálód­tak. Egymásra utalt brigád­tagok közösségévé. Jól tudom persze, hogy máskéné is tör­ténhet. A jobban dolgozót is illethetik stréber jelzővel, ahogy az iskolában a jobban tanulót. De azért a józan ész, az egészséges gondolkodás mégiscsak arra késztet, hogy a nagyobb teljesítményt be­csüljük. Ezért is fontos, hogy legyen mit megoldani, hogy legyen mérhető teljesítmény. Ha a feladat mindössze a jelenlét, s a megbízás annyi, hogy a diákok ne zavarják a felnőttek tevékenységét, ak­kor a cél, a munkára nevelés, a munka megbecsülése sem­mivé foszlik. Nincs szándékomban eltú­lozni a nyári építőtáborok, a szakmai gyakorlatok jelentő­ségét. A tizenéves korban szerzett tapasztalatok örökér- vényűek. Csak a kezdetet je­lentik, ami azután módosul az igazi munkahelyeken. Ám alá­becsülni sem szabad a nyári élményeket. A gyümölcsszedő, az utat építő diák fejében nyilván megfordul, hogy amit csinál, annak hasznát látja az ország. Ha nem csinálná, va­lamivel szegényebbek lennénk. A diák a keresetével, a társa­dalom a gyümölcs, az út, stb. értékével. És ez az érték so­kak munkájának eredménye. Alapigazság, amit nem nehéz megtanulni, akár tanári ma­gyarázatból megérteni. Tapasztalni, átélni viszont csak úgy lehet, ha próbáljuk is, ha részt veszünk az érté­kek létrehozásában. Az is nyilvánvaló, az is lehet akár iskolai lecke, hogy a társa­dalmi munkamegosztásban mindenkinek megvan a ma­ga helye, a maga részfelada­ta. A nyári munka mindössze visszaigazolja, bizonyltja a té­tel igazságát. A nyári munka végeztével a diák egészen mást mond, szerencsére esze ágá­ban sincs elméletieskedni. Jól éreztük magunkat, dolgoztunk Is, meg is fizették, szórakoz­tunk is, van néhány új is­merősöm, barátom — normá­lis körülmények között eny- nyi a véleménye. De nem árt tudnunk, hogy ebben a véle­ményben azért általánosabb tanulságok is rejlenek — ki­mondatlanul. M. D. A következő hónapra Állatorvosi ügyeleti rend A járási-városi főállatorvos értesíti az állattartókat, hogy N agykőrösön, Kocséron, Nyarsapáton és Csemőben az állatorvosok augusztusban a következő rend szerint tarta­nak ügyeletet. Augusztus 1-én 14 órától augusztus 3-án reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Modor Péter. Megtalálható Nagykőrösön az állatorvosi rendelőben. Tele­fonszáma 466. Nyársapáton az ügyeletes dr. Rátonyi De­zső. Megtalálható Cegléd Szé- cnenyi u. 28. szám alatt. Tele­fonszáma 10-378. Csemőben ügyeletes dr. Adám Tamás. Aiberirsa, Dózsa György út 25. Telefon: 50. Augusztus 8-án 14 órától 10-én reggel 8 óráig Nagykő­rösön és Kocséron az ügyele­tes dr. Balogh József. Nagy­kőrös, Nádor u. 1. Telefon: 402. Nyársapáton ügyeletes dr. Suschter András, Cegléd, Má­ria u. 3/b. Csemőben ügyeletes dr. József András. Albertirsa, Pesti út 65. Telefon: 36. Augusztus 15-én 14 órától, 17-én reggel 8 óráig Nagykő­rösön és Kocséron az ügyele­tes dr. Zsoldos Zoltán. Nagy­kőrös, Kecskeméti út 16. Tele­fon: 703. Nyársapáton az ügyeletes dr. Cservény Antal. Cegléd, Malomtó szél 10. Tele­fon: 10-271. Csemőben ügye­letes dr. Ádám Tamás. Albert­irsa, Dózsa György út 25. Te­lefon : 50. Augusztus 19-én 14 órától reggel 8 óráig Nagykőrösön és Kocséron az ügyeletes dr. Horváth László. Nagykőrös, Búvár u. 1. Telefon: 698. Nyársapáton ügyeletes dr. Se­bők Miklós. Cegléd, Sajtó u. 8. Telefon: 10-644. Csemőben ügyeletes dr. Tóth Sándor. Csemő, Fő utca 44. Telefon: 9. Augusztus 22-én 14 órától 24-én reggel 8 óráig Nagykő­rösön és Kocséron ügyeletes dr. Czira Szabolcs. Nagykő­rös, Encsi u. 25. Telefon: 523. Nyársapáton az ügyeletes dr. Nyúzó József. Cegléd, Bercsé­nyi 45. Telefon: 11-710. Cse­mőben ügyeletes dr. József András. Albertirsa, Pesti u. 65. Telefon: 36. Augusztus 29-én 14 órától 31-én reggel 8 óráig Nagykő­rösön és Kocséron az ügyele­tes dr. Kassay Jószef. Nagy­kőrös, Kalocsa Balázs u. 10. Telefon: 378. Nyársapáton az ügyeletes dr. Kiss Mihály. Cegléd, Szolnok u. 18/a. Tele­fon: 10-724. Csemőben ügyele­tes dr. Adám Tamás. Albert­irsa, Dózsa György u. 25. Te­lefon: 50. NAGYKŐRÖSI tÄmgB A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM 1981. JÚLIUS 31., PÉNTEK Segítenek a diákok Gyűjtik a téli takarmányt Nyári munkák a tangazdaságban A minap a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi ke­rületének feketei központjá­ba igyekeztem. A szemerké­lő esőiben az ismerősök vidá­man köszöntöttek. Közepes termés — Mi újság a tanyavilág­ban? — kérdeztem. — A jó kis eső felelevení­tette a már sok helyen sá­torozó kukoricatáblákat — mondták —, melyek nagyon szenvedtek a szárazságtól és a hőségtől. A központi irodában Ba­jusz István kerületi igazgató­val beszélgettünk. Először az aratásról, noha a gazdaság már végzett ezzel a munká­val. — A gabonafélék betaka­rítását jól megszerveztük — mondta a kerületi igazgató. — A 384 hektár búza, a 122 hektár őszi árpa és a 93 hek­tár rozsvetésünk aratását már július 16-án rendben be­fejeztük. A terméseredmény közepesnek mondható. — A másik nagy területen termesztett növényünkből ku­koricavetőmagnak 270 hektár­nyit, takarmánynak pedig 350 hektárnyit vetettünk. A Ku­koricatáblák fejlődésén sokat segített az eső. A hibrid­kukoricásban a címerlesze­dést az Absolon Sarolta ön­kéntes ifjúsági építőtábor la­kói már befejezték. Utánpótlás — A 93 hektáros szőlőte­lepünk az idén közepes ter­mést ígér. Diáktáborunk ta­nulói ezután a szőlőtőkék tisztogatásával foglalkoznak. Kiöregedett gyümölcsösünk helyett a Hangácson a múlt években 250 hektár új ba­rack-, meggy-, cseresznye- és szilvatelepet létesítettünk, Gyalogló úttörők Vándortábor a Vértesben Az idén nyáron városunk négy úttörőcsapatának pajtá­sai a szünidő egy részét ha­zánk egy-egy tájának megis­merésével, vándortáborozással töltik. A sort az 1943. számú Petőfi Sándor úttörőcsapat nyitotta meg. Két nevelő és a már harmadszor túrázó Ba­logh Balázs szülő — aki egyéb­ként a szakács szerepét töltöt­te be — vezetésével 24 úttörő (6., 7., 8. osztályosok, fele lány és fele fiú) vágott neki a Vértes-hegységnek. A tör­téntekről Megyesi Edit tanár­nő, a vándortábor vezetője számolt be kérésünkre. Tűző napon — Nagykőrösről a kocséri Petőfi Tsz társadalmi segítsé­gével munkásszállító teher­autóval utaztunk Székesfehér­várra. Ott egyebek közt meg­néztük az óvárost, a Bory-vá- rat, a Könnyűfémmű alumí­niumipari kiállítását. Fehér­várcsurgóig vonattal, onnan a víztározó mellett elhaladva 8 kilométert gyalogolva értünk legromantikusabb szálláshe­lyünkre, a bodajki úttörőtá­borba, ahol nagyon jólesett a gyerekeknek a háromszemé­lyes kis sátrakban az alvás. Mindig kelendő a fagylalt Ha hűvösebb az idő, ha melegebb, a Jó fagylaltra mindig akad vevő. A Nagykőrös és Vidéke Áfész cukrászati termelőüzemé­ben Urbán László és Csapó György a mestere a fagylaltfőzés­nek. Hamar népszerűvé vált újdonságuk, a zöldalma-fagylalt Varga Irén felvétele — Másnap a balinkai szén­bányában megmutatták ne­künk a bányairányítást, vala­mint különböző technikai be­rendezéseket. Tovább az eső­zés és a csúszós talaj miatt kerülővel, 15 kilométeres gya­logtúrával értünk Csókakőre. A várromnál nagyon élvezték a sziklamászást a pajtások. Itt az iskolában főzési lehető­ség volt, másnap pedig foci­meccs a helybeli fiúkkal. — Az útvonal második ré­szében jöttek a hosszú túrák, Gántra például erdei úton 17 kilométert gyalogoltunk. Jár­tunk a bauxitbányában, a sza­badtéri bányamúzeumban, ahol örömmel gyűjtötték a lá­nyok és a fiúk egyaránt a megkövesedett csigákat. A Vértes legszebb helyét: Vár­gesztest 20 kilométeres úton, hátizsákkal, az ebédidőt is beszámítva hét óra alatt ér­tük el. A török időbeli vár most van felújítás alatt, a tu­risták kedvelt helye, lviásnap egész napos túránk volt Orosz­lányba és vissza, városnézés­sel, ajándékvásárlással, stran­dolással. — Esti pirítás, majd pihe­nés után, másnap tűző napon mentünk utolsó táborunkba, a 18 kilométerre levő Szár köz­ségbe. A tatai városnézés másnap az esőzés miatt elma­radt, helyette a táborban ren­deztünk vetélkedőt. Tatabá­nyán minden pajtás kapott könyvjutalmat a megmaradt tábori pénzből. — A befejező napon Szárról a fővároson át vonattal érkez­tünk haza. A hangulat végig nagyon jó volt. Naponta vál­takozva segítettek a főzés­nél és a takarításnál a gyere­kek. Sok élményt adott a szép természet, az eddig is­meretlen helyeken bővítették ismereteiket a vándortáboro­zó k. Megérdemelten — Befejezésül a résztvevők megkapták a Magyar Termé­szetbarát Szövetségtől a „100 kilométer a Vörös Hadsereg nyomán” — jelvényt. Megér­demelték, hiszen mintegy 120 kilométeres gyalogtúrát tettek meg. S. Z. mely szépen fejlődik. A leg­régibb telepítés már negye­dik éves. — Kerületünkben ezer húshasznosítású, tejelő és hí­zó szarvasmarhát tartunk. A 180 jól tejelő tehén a feke­tei istállókban van, s ott ne­velődnek utánpótlásra az üszőborjúk is. Jószágaink ta­karmányozását a kaszáló és legelőterületek mellett 190 hektáros lucernatáblánk szol­gálja. Nagy gondot fordítunk a téli takarmányok begyűj­tésére. — Segíti-e a CAT nagykő­rösi kerülete a kisegítő gaz­daságokat? Feles széna — Nemcsak dolgozóink, hanem a kívülállók . háztáji gazdálkodását is támogatjuk. Például sertéshizlalási szer­ződéseket kötünk a terme­lőkkel. A hízott sertéseket átvesszük s a hizlaláshoz a szerződők kívánságára szal­mát, tápot adunk. — Segítjük a gazdálkodó­kat a jószágok és termények szállításában is. A szarvas­marhatartáshoz pedig rétjein­ken feles szénakaszálást te­szünk lehetővé a jószágtar­tóknak — mondotta végeze­tül az igazgató. Kopa László Augusztus 15-ig Átvehető a személyi szám A nagykőrösiek többsége már réges-régen átvette sze­mélyi számát a városi tanács vb igazgatási osztályán. Meg­szokottá vált a személyi szám használata is. Mind gyako­ribb eset, hogy a hivatalok az ügyintézés során ezt az ada­tot is följegyzik. Valójában ma már alig-alig lehet bár­miféle hivatalos ügyet elin­tézni személyi szám nélküli. Éppen ezért meglepő, hogy városunkban még mindig akadnak olyanok, akik nem vették át személyi számukat, noha erre felszólította őket az igazgatás főosztály. Ezekhez a nagykőrösiekhez szól a városi tanács vb igaz­gatási osztályának a felhívá­sa, mely szerint mindazok, akik a szám átvételével kap­csolatban a nevükre szóló ér­tesítést kaptak, de személyi számuk még nincs, augusztus 15-ig feltétlenül keressék fel az igazgatási osztályt. Ameny- nyiben e határidő leteltéig nem jelentkeznek, az igazga­tási osztály velük szemben az idézés elmulasztásának jog­következményeit alkalmazza. Ez magyarán szólva annyit jelent, hogy a kötelességét elmulasztó állampolgárt rendbírság megfizetésére köte­lező idézéssel hívják be. A személyi számokkal kap­csolatban jó tudni, hogy a 3/1979. BM. Sz. rendelet, mely szerint a személyi szám nélkül a személyi igazolvány érvénytelen, 1981. októberét követően hatályba lép. Mint­hogy érvénytelen személyi igazolvánnyal közlekedni egy­általán nem tanácsos, min­denkinek saját érdeke, hogy személyi számát a megadott határidőig, vagyis augusztus 15-ig átvegye a városi tanács éoületében, az igazgatási osz­tályon. Moziműsor A játékszer. Színes, szink­ronizált olasz film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Ordasok között. Szovjet film, fél 4-kor. Szerelmesfilm. Magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. Fiatalokat nevelnek Kinizsi-sporttelep, hétköz­nap délelőtt. Nagy a mozgás a szép környezetben és jó időben a labdarúgó-, a kézi­labda- és a futópályán. A vá­rosunkban edzőtáborozó cse­peli sportiskolások idei má­sodik csoportjának nagyobbik része itt gyűjti erejét az őszi versenyekre. Kérdéseinkre Be­nedek Ferenc táborvezető — a világhírű Balczó András és több neves öttusázó edzője —, készségesen válaszol. — A Csepel Sportklub sport­iskolája közel két évtizede jött létre. Akkor 7, most 12 sportág utánpótlásával foglal­kozunk. Jelenleg 8 fős tanács irányítja sportiskolánkat, 21 fő- és 70 mellékhivatású ed­ző ismerteti a különböző sport­ágak alapjait és technikáját 1500 utánpótlás korú fiatallal. Tehetségkutatás és -kép­zés a célunk. Vonzási körzetünkbe Csepel, Pesterzsébet és a Csepel-szi­geti községek tartoznak, jó az együttműködésünk a Pest me­gyeiekkel. Az alsó korhatár 6 év (öttusa-úszók), a többiek­nél az atlétikai alapok után 10 éves kortól kezdődik a sportági szakosítás. A legna­gyobb létszámunk: labdarú­gásban és atlétikában egy­aránt 200—200 fő. Csepelen 13 általános iskola alsó tago­zatában nem szakosok tanít­ják a testnevelést, amiért a bizonytalan alapra nehéz rá­építeni a speciális képzést. — Most atléták, vívók és labdarúgók vannak itt Nagy­kőrösön, 145-en. A harmadik kéthetes turnusunkban kézi- labdások és a Dunaújvárosi Kohász sportiskolásaival egy időben serdülő labdarúgók tá­boroznak még itt. A nyári iskolai szünetet jól kihasználjuk. Mellékfoglalkozású edzőink is áldoznak a szabadságukból. — Idillikus reggelenként a Cifrakertben a bemelegítés. A Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskolában és a kör­nyékben levő sportpályákon és a strandon nagyon jók a feltételek. A helyi atlétikai létesítmények viszont jobbak is lehetnének. Szabad időben moziba és múzeumba is ellá­togatunk, s csatlakozunk az itteni középiskolás építőtábo- rosok kultúrprogramjához. • — A Nagykőrösi Konzerv­gyár Kinizsi Sportköre maxi­málisan teljesíti kéréseinket. Kár, hogy a sportágak közül csak birkózásban és labdarú­gásban van ebből kölcsönös haszon. Megnéztük az itteni tornászfiúk edzését, fiatal­jainknak imponált az ügyes­ségük. Főleg a helyi tornaedzők­kel szoros a kapcsola­tunk. A strandon gyakran van al­kalmunk kicserélni edzői ta­pasztalatainkat is. — Lehet, hogy ifjúsági lab­darúgókkal és testnevelőed­zők ideirányításával is fogja Csepel segíteni majd a köze­li és a távoli jövőben a nagy­kőrösi sportéletet. Reméljük, az új terv a körösi sportélet eredményességét is befolyá­solja majd, pozitív előjellel. Kerékpártúrán Komáromban A Duna melletti Komárom­ban volt a Budapesti Termé­szetbarát Szövetség kerékpá­ros túraverseny-sorozatának ötödik fordulója. A Nagykő­rösi Kinizsi tíz tffmészétjá- rója itthonról Budapestem át Bicskéig vonattal utazott. Olt levették a vonatról kerékpár­jukat és Komáromba kerekez­tek. Közben Szőnyben a Do­bi István emlékmúzeumban jártak. Komáromban megnéz­ték a várat és a Klapka mú­zeumot, majd fürödtek a me­legvizes fürdőben. A körösiek 52 kilométeres kerékpártúra után, vonattal jöttek haza. ISSN 0133 2708 (Nagykőrösi Hírlapi

Next

/
Thumbnails
Contents