Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-30 / 177. szám
NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 177. SZÁM 1931. JÜLIUS 30., CSÜTÖRTÖK Otthonok — magánerőből Sokan segítenek az építkezőknek Noha az elmúlt években városunkban igen sok OTP beruházású és tanácsi értékesítései lakás épült, mindig akadtak otthont teremtő építkezők is. Mondhatnánk a magánerőből történő építkezés is divat lett, aminek fényes bizonyítéka a városszerte gombamód szaporodó félig- kész vagy már lakható kertes családi házak egész sora. Kamatmentes kölcsön Évről évre új utcasorok épülnek ki. Pedig valameny- nyien tudjuk, hogy egy-egy otthon felépítése nem csekély áldozatvállalással jár. Sokszor hosszú éveket kell kihúzni az építkező családnak a telek sarkában sebtében összetákolt egyszoba-kony- hában, szülőknél, netán albérletben. Ennek ellenére mégis sok fiatal vállalja az otthonteremtésnek ezt a módját. Túlnyomó többségük azért, mert kellő segítséget is kap. Kölcsönt az OTP-től, kölcsönt es felszerelést a munkahelyétől, s kétkezi munkát a barátoktól, a családtól. Úcsai Balázs a Dugonics utcában öt évvel ezelőtt fogott hozzá két és félszobás családi házának építéséhez. Nem ment minden egyik napról a másikra, de már ott tartanak, hogy mindössze a külső kő- porozás, és tetokenés, van hátra a fontosabb munkákból, s őszre már birtokba vehetik az új ottnont. Fiatal házasok, gyermekük m.g nincs. A férj a Mészáros János Termedoszóvetkezetben dolgozik, íelesege az Információ tecnnikai Váiialat műszerésze. Papír meg ceruza sem kell hozzá kiszámolni, kettejük tiszta jövedelméből nemigen jutottak volna még el idáig, hiszen élni is keli. Az OTP-től 200 ezer forintos és a feleség munkahelyétől kapott kamatmentes kölcsönnel viszont már neki lehetett vágni az építkezésnek. Örömmel segítenek — Sokat hozott a konyhára az is, hogy munka mellett állattartással is tudunk iog- laikozni — mondja Ocsai Balázs. — Minden évben 10—12 sertést hizlalunk leadásra, s ez jól jövedelmező foglalatosság, az is nagy előny volt, nogy az építőanyagon kívül jói ormán semmi egyébre nem kellett pénzt ki- aununk. Munkatársaim közül sokszor tízen-tizenöten is eljöttek délutánonként, hétvégeken segíteni, és elmondhatjuk, hogy fizetett szakemoer nélkül boldogultunk. Ki ehhez, ki ahhoz értett. Mondanom sem kell, hogy a szabad szombatokat, vasárnapokat nemigen töltöttük szórakozással. — Volt-e nehézségük az építőanyagok beszerzésével? — Olykor várni kellett egy-két anyag szállítására, s ilyenkor persze állt egy darabig a munka. Most például a kőport várjuk nagyon, szeretnénk már, ha kívüliről is rendben lenne az épület. Sajnos rossz az ellátás a különféle műszaki felszerelésekből. A fürdőszobába és a konyhához való szerelvények egy részét itthon, más részét Ceglédről, Kecskemétről tudtuk csak összeszedegetni. Bokroson a Zöldmező utca neve sokunknak ismeretlenül cseng. Ebben a születőben lévő utcában jelenleg tizenöthúsz kertes családi ház van épülőben. Zömében itt is fiatalok munkálkodnak jövendő otthonuk megteremtésén. Szabó Sándorék tavaly ősszel kezdtek építkezni. Háromszobás épületet terveztek. Ök nagyobb önbizalommal fogtak munkához, ugyanis semmilyen pénzbeli támogatást nem igényeltek. Természetesen a munkatársi, baráti közreműködést ők sem nélkülözik, hisz vasárnaponként népes csapat szorgoskodik a Zöldmező utcai telken. — A segítségnyújtás nálunk sem egyoldalú — mondja Szabó Sándor — hiszen mindegyikünknek van kisebb- nagyobb munkája, amiben alkalomadtán mi is örömmel segítünk. Legtöbbünk ugyancsak építkezik, s így közös erővel lassanként mindany- nyiunk vágya teljesül. Tiszta lappal — Mi az oka, hogy nem kértek pénzt sehonnan sem? — őszintén szólva a célunk az, hogy teljesen magánerőből építsük fel a házunkat. Így lassabban megy a munka, de fiatalok vagyunk, győzzük energiával. Kettőnk 6—7 ezer forintos havi jövedelméből mindig tudunk any- nyit félretenni, hogy apró- donként ezt vagy azt beszerezzük, Arra számítunk, hogy ha majd minden kész lesz, jobban meg fogjuk becsülni munkánk eredményét, és magunk és mások előtt is büszkén mondhatjuk: a mi körmünk kopott mindenért. Ezért nem fogadtunk el még szülői segítséget sem, pedig örömmel adtak volna. — Fiunk ősszel lesz iskolás, rá is egyre többet kell áldozni. Tudjuk így nehezebb nekünk is, de önként, szívesen vállaltuk a nehézségeket. Sokan mondják, miért kell a munkát így tiaprózni. Kölcsönnel rövidebb idő alatt elkészülnénk. Ez minden bi zonnyal igaz, de mi tiszta lappal szeretnénk élni. Azzal a megnyugtató érzéssel, hogy senkinek sem tartozunk. Miklay Jenő (moziműsor A játékszer. Színes, szinkronizált olasz film. (16 éven felülieknek!) Előadás 6 és í órakor. A stúdióteremben Ordasok között. Szovjet film, fél 4-kor. Szerelmesfilm. Magyar film, fél 6-kor és fél 8-kor. Kirándulás a szakértővel Vigyázat! Mérges gomba! A Hazafias Népfront nőbizottsága, a nők akadémiája téli és tavaszi előadásainak folytatásaként gombaismertető kirándulást rendezett a Pálfája erdőben. A nőbizottság a kirándulás vezetésére Csikai Pál nyugdíjas tanár gombaszakértőt kérte fel. Az érdeklődőket a Mészáros János Tsz autóbusza szállította ki a helyszínre. A város szép parkerdejében Csikai Pál tanár köszöntötte a kirándulókat. Az üdvözlő szavak után elmondotta. hogy az idén különösen sok halálos áldozatot követelt az országban a mérges gombák fogyasztása. Ezért fokozott figyelmet kell fordítani a gombák megismerésére. A szakértő tanár ezután végigvezette a kirándulókat az erdő azon részein, ahol sok gomba szokott teremni, de most elenyészően keveset találtak. A talált gombák között is legtöbb volt a legveszedelmesebb mérges gomba, a gyilkos galóca, melyben hétféle méreganyag van, s amelyekből egy is elég, hogy az ember életét kioltsa. Ez a mérges gomba legjobban arról ismerhető fel, hogy a föld színén bocskora van. A kirándulás során több résztvevő: dr. Faith Istvánná, Pintér János, Dőry Miklósné, az ehető vargánya, csiperke, őzláb, szegfű, s egyéb gombákról tett fel kérdéseket. Csikai Pál tanár elmondotta, hogy több ezer féle gomba terem erdeinkben, melyek közül csak tucatnyi tartalmaz veszedelmes mérget, elsősorban azokat kell jól megismerni. Egyébként, ha nem friss, az ehető gomba is mérgező lehet. Téves az a hiedelem, hogy az ezüstkanál a mérges gombától megfeketedik, s az is, hogy ha megvágják, minden mérges gomba színt változtat. Az erdőjárás után a kirándulók leültek az ottani Tölgyfa csárda elé egy kis üdítő italt fogyasztani, s elbeszélgettek a gomba gyűjtéséről, s a tápláló gombaételekről. A piacon árult gombát Sá tár Balázs nyugdíjas egészségőr gombaszakértő ellenőrzi. Aki maga szed gombát, az életét védi, ha szakértővel megvizsgáltatja zsákmányát. Sáfár Balázs Örkényi úti lakásán is fogadja a hozzá fordulókat. Kopa László Bokrosiak boltja Az arra járók mindig betérnek Máig is emlékszem a hajdani deszkapadlós, fapultos üzletre, amelynek nyitott ajtaján nyaranta be-beszalad- tunk, bízva a boltos jószívében, hogy nekünk, poroslábú, maszatos kölyköknek a szánkba dug egy-egy szem cukorkát. S a cukor soha r.em maradt el. Nagyritkán egy kis papírzacskónyit is kihalá- szott az emeletesre rakott vastag cukorkásüvegekből. Ha valami apró játékféle került a boltba, az is a miénk lett. Cseréppipa Meseország volt ez a hely, ahol mindent megkaphattunk. Arra is emlékszgm, hogy évek múlva, mikor már nem érdekelt a bélyeggyűjtés, s a pipák jöttek divatba, nagyapáim s nagybátyáim hagyatékából kezdtem el gazdagítani a pipatóriumot. Egy cseréppipáért a fél megyét is bejártam hiába. Egy napon Lajtár bácsi, az akkori boltvezető hármat is elém rakott kicsit sértődötten: „Hát miért nem itt keresed mindjárt?” Régen volt, de igaz volt. Azóta sokat változott a világ, s vele gyerekkorom egyik emlékévé vált ez a bolt. Ma már hiába is keresnék itt cseréppipát, apámnak vágott dohányért is hiába szaladnék el. ezekkel együtt sok-sok divatjamúlt árucikk lett a feledésé. Ebben az üzletben csak egy valami nem változott, a neve. Mi is csak úgy nevezzük, mint valamikor húsz évvel ezelőtt: Bokrosiak boltja. Persze hivatalos nevén a Nagykőrös és Vidéke Áfész 3-as számú üzlete. Több mint fél évtizede, hogy ezt a kereskedelmi egységet is modem ön- kiszolgáló üzletté alakították át. Nincs panasz Igaz, terjedelmében nem változott, s ma is mindössze három eladó látja el a teendőket. Az Ifjúsági ABC-áruház megnyitásakor nemcsak az eladók, de mi régi vevők is aggodalmaskodtunk: a nagy üzlet el fogja szívni a környékről a vevőket. Idővel bebizonyosodott, hogy ez a változás nem befolyásolta továbbra sem a kis bolt életét. Körösi Sándorné üzletvezető hozzáteszi: egy kis időre megcsappant a forgalmunk, de ez érthető is volt. hiszen újdonságként hatott a szép nagy áruház, a kíváncsiság is elcsalogatta az embereket. Régi vevőink azonban továbbra sem szakadtak el tőlünk. Nincs is panaszunk, igen jó az áruellátásunk. Ami a háztartáshoz kell. szinte mindent megtalálnak itt a bokrosiak. — Elégedettek-e a forgalommal? Utolsó hely — Mint minden gazdasági egység, mi is tervek szerint dolgozunk. A legutóbbi hónapok eredményei azt mutatják, reálisak voltak a tavalyi elképzelések. Persze valójában csak az év végén tudjuk meg, hogy miként gazdálkodtunk. Három év távolába visszatekintve az akkori 350 ezer forintos havi forgalom mostanáig 450—500 ezer forintra emelkedett, s bízunk benne, hogy a jövőben is hasonló ütemű növekedésről számolhatunk be. Üzletünk jól felszerelt, a különböző jégkrémeknek, cukrászsüteményeknek, tejtermékeknek külön-külön hűtőpult áll rendelkezésére, könnyűszerrel ki tudjuk elégíteni mindenki igényét, ugyanígy üdítő italokból is. Sajnos pillanatnyilag vegyiárú ellátásunk akadozik kissé, de ígéretet kaptunk, egy hónapon belül ez a gondunk is megszűnik. Rövidesen az épület külső tatarozása, szépítése is megkezdődik. Napjában, de főleg hetipiackor hosszú sor áll a pénztárgép előtt. Van bolt a városban bőven, a hazafelé igyekvő bokrosiak, gógányiak máshol is bevásárolhatnának. Miért éppen ide vonzódnak? Akik húsz, huszonöt éve innen veszik mindennapi kenyerüket. a cukrot, lisztet, süteményt, nem szívesen változtatnak szokásaikon. A tanyákra vezető úton az utolsó hely ahová még be lehet térni friss kenyérért, vagy a városban elfelejtett egy-két apróságért. Amint nézelődöm, és figyelem az embereket, úgy érzem valami más is vonzza őket ide, a közelség, a megszokáson kívül. Körösi Sándorné és munkatársai szinte min- ben belépőt névről ismernek. Mindig fószívvel A vevők pedig ezt mondták: „Nagyon kedvesek, udvariasak velünk az eladók, s talán ez is egyik oka, hogy mindig jószívvel és elégedetten lépjük át ennek a boltnak a küszöbét.” M. J. Olvasni jé Nyáron is nagy a forgalom az ifjúsági könyvtárban. Nyilas Ilona felvétele SPORT —SPORT —SPORT —SPORT —SPORT Asztalitenisz fiataloknak Nagykőrös KISZ-es fiataljainak a Sportotthonban . várod asztalitenisz-bajnokságot rendeztek. A három versenyszámban két alkalommal vetélkedtek a résztvevők. Vegyes csapatversenyben két alapszerv vetélkedett, a győztes szoros mérkőzésen 2:0-ra győzött. A TRAKIS (Spindelbauer Zoltán, Sárosi Béláné) végzett az élen, a konzervgyáriak (Tóth László, Faragó Miklósné) előtt. A férfi egyéni viadalra húszán neveztek, de csak heten jelentek meg és a zsűri úgy döntött, hogy a jelenlévők teljes körmérkőzést vívnak. A döntő nagy küzdelmet hozott. A végeredmény a következő: 1. Spindelbauer Zoltán (TRAKIS) 6 győzelem (12:l-es játszmaarány), 2. Tóth László (Konzervgyár) 5 (11:3), 3. Dobozi Ambrus (TRAKIS) 4 (8:4), 4. Németh Ambrus (Konzervgyár) 3 (7:8), 5. Orbán István (Konzervgyár) 2 (5:8), 6. Sárosi Béla (TRAKIS) 1 (3:10) és Szőke Imre (Áfész) 0 (0:12). A nők körmérkőzéses küzdelme igen szoros volt. Csak az utolsó poénok döntötték el a végső sorrendet. 1. Sárosi Béláné (TRAKIS) 3 (6:1), 2. Faragó Miklósné (Konzervgyár) 2 (4:3), 3. Uginé Mészáros Katalin (óvónő) 1 (4:5) és Bekő Irén (óvónő) 0 (1:6). Az egyéni 1—3. helyezetteknek érmet és oklevelet, a csapatverseny helyezettjeinek oklevelet adott át Szigetvári Dénes, a KISZ városi Bizottsága mellett működő Sport- bizottság vezetője Az 1981. évi Pest megyei felnőtt férfi asztalitenisz csapatbajnokság tavaszi végeredménye a következő: 1. Zsámbék 14 14 ------- 232: 48 28 2. T.-szentmárt. 14 13 — 1 243: 31 2« 3. Gödöllői SC 14 12 — 2 206: 74 24 4. Szentendrei Petőfi 14 10 — 4 171:109 20 5. CVSE II. 14 8 I 5 156:124 17 6. Nagykőrösi Kinizsi II. 14 8 1 5 131:149 17 7. Váci Izzó II. 14 8 — 6 152:128 1G 8. Gödi Tsz 14 8 — 6 134:146 16 9. Tápiószelei Kohász 14 6 — 7 143:137 13 10. Pestvidéki Gépgyár 14 4 3 7 129:151 11 11. Farraosi Tsz 14 3 1 10 99:181 7 12. Veresegyház 14 3 — 11 86:194 6 13. Váci Izzó III. 14 2 2 10 77:203 6 14. Vecsés II. 14 1 1 12 90:19« 3 15. Bagi Tsz SK 14 — 1 13 51:229 1 Az előző éveknél erősebb mezőnyben jól helytálltak a tehetséges körösi fiatalok. A terv az, hogy az ősszel két csoportban játszanak a csapatok, az 1—8., illetve a 9— 15. helyekért, Kézilabdás hír Nemrég hírt adtunk a városi KISZ-es férfi kézilabdabajnokság eseményeiről. Akkor a győztes 21-es Volán csapatának névsora kimaradt lapunkból. Ezt most pótoljuk. A győztes 21-es Volán férfi kézilabdacsapatának a névsora tehát a következő. * Kismaréi Sándor — Bertalan Béla, Taj- ti Dezső, Bodzsár László, Nagy Gyula, Dienes József, Rácz Zoltán, D. Kovács Ferenc és Varsányi Gábor. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Öregdiákok Fél évszázada érettségiztek A FÉL ÉVSZÁZADOS találkozón a következők vettek részt: dr. Balanyi Béla muzeológus (Nagykőrös), Bazsó Lajos tudományos kutató (Nagykőrös), Borbély Endre gyógyszerész (Budapest), Csánky Gábor református lelkész (Diósviszló), Csillár István vízügyi előadó (Budapest), Ebner László villany- szerelő mester (Diósd), dr. Irházy József jogtanácsos (Budapest), dr. Kecskeméthy István jogtanácsos (Harkány), Kecskés Balázs református lelkész (Szentes), dr. Labancz Árpád szövetkezeti főelőadó (Nagykőrös), dr. Mihálcz Istvánná V. Faragó Mária geológus (Budapest), dr. Papp Aladár főrevizor (Budapest), dr. Précsényi Ferenc orvos (Los Angeles), Sáfár Béla Volántisztviselő (Vác), Szoboszlay Aladár vállalati előadó (Kecskemét) és dr. Tresz Sándor (USA) képviseletében Tresz Ilona tanárnő (Nagykőrös), Labancz László MAHART- vállalati igazgató (Nagymaros) és dr. Lukács Sándorné Tóth Klára tanárnő (Budapest). K. L. nár Elek keramikusművészszel. A nagyméretű plaketten a művész dr. Törös Lászlót mintázta meg. Az érmet Antal László igazgatóhelyettes segítségével a Nagykőrösi Konzervgyár szakemberei öntötték bronzba. Tíz bronz- és hét kerámiaplakett készült, melyekből minden osztálytárs kapott. MÄSNAP DÉLELŐTT az “öregdiákok megkoszorúzták Arany János szobrát, ahol dr. Irházy József jogtanácsos mondott ünnepi beszédet, utána az1 Arany János Gimnázium lépcsőházában koszorúz- ták meg a hősi halottak emléktábláját. A találkozó alkalmából rendezett vacsorán és ebéden a kis közösség melegen ünnepelte volt osztályfőnökét, dr. Törös Lászlót, aki történelmi visszapillantás keretében köszönte meg az ünneplést. Kifejtette, hogy Nagykőrös Arany János itteni tanársága idején valóságos szellemi központja volt az országnak, s Arany János egykori iskolájából ma is kiváló vezető emberek kerülnek ki. A találkozók dr. Törös László lakásán is tisztelegtek. AZ ŐSI ISKOLA, az alma mater iránti hűségükről, szombaton és vasárnap tettek szép bizonyságot a nagykőrösi Arany János Gimnázium elődjében fél évszázaddal ezelőtt, 1931-ben érettségizett diákok. A most találkozót rendező öregdiákok annak idején 24-en voltak az osztályban. Osztályfőnökük dr. Törös László volt, aki szeretettel vezette végig tanítványait a nyolc osztályon. Most 17-en gyülekeztek a kétnapos találkozóra. Szállást a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola továbbképző intézetének kollégiumában kaptak. Az első nap délutánján a református temetőben megkoszorúzták a legutóbbi találkozójuk óta elhunyt Hetey Dániel és dr. Jánosy Sándor tanáraik sírját. Majd a kollégium tanácstermében, az egyik öregdiák, Kecskés Balázs szentesi református lelkész köszöntötte a megjelent, szeretett osztály- főnöküket, dr. Törös Lászlót, és átnyújtotta neki azt a művészi emlékplakettet, melyet az osztály élő tagjai erre a találkozóra készíttettek Mól-