Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-28 / 175. szám

NAGYKŐRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 175. SZÁM i 1981. jpLIUS 28., KEDD Lélekbúvár-kereskedők A vásár sikerének titka Valahol, az íróasztali ren­detlenség mélyén lapul né­hány oldalnyi feljegyzés ar­ról, hogy a július 10-én meg­nyílt Cifrakert Áfész Expo mennyi árut kínál teljes áron vagy annál olcsóbban a nagy- körösieknek. S arról is, hogy e kedvezmények mennyit visznek el a Nagykőrös és Vi­déke Áfész kockázati alapjá­ból. Újdonságok Nem keresem elő a lapo­kat. mert az adatok tekinté­lyes részéről mór tájékoztat­tuk olvasóinkat. Ám főként azért nem, mert nem is ezek­ről szeretnék írni, hanem á vásárlókról. S persze vala­mennyit a vásárról is. Kez­dem ezzel. Az Áfész Expo nem túlsá­gosan látványos vásár. Az egyébként teljesen üres épü­letbe varázsolt berendezési tárgyak egyszerűek és reme­kül szolgálják a célt: sok áru elhelyezését. Amúgy viszont nem különösen szépek. Elhe­lyezésüket is a célszerűség szabta meg. Szeretném meg­dicsérni az asztalosokat, berendezőket. Ugyanis talán akaratukon kívül sikerült be­bizonyítaniuk, hogy egy üz­letben nem maga az üzlet, hanem a portéka a fontos. Ez az igazság persze csak bizo­nyos határokon belül érvé­nyes, de ott aztán kétségbe- vonhatatlanul. Más lapra tar­tozik, hogy a legjobb áru mellé is kell a jó kereskedő. Ügy tűnik, az áfész-nek ezt a feladatot is sikerült megolda­nia. Ámbár az az igazság, hogy a nagykőrösi és igen sok környékbeli vásárlónak nem volt szüksége különösebb biz­tatásra. Az Áfész Expó­nak, bizonyos napokon, ami­kor újdonságokkal, feltűnő kedvezményekkel rukkolt elő, mitagadás, a vásárlók nem elhanyagolható méretű rohamával szemben kellett állnia a sarat A jólét teremti Magyarán szólva, eddig si­kere volt a szövetkezetiek vá­sárának. Teljesen egyértelmű, hogy azért, mert jó árut kí­nált és olcsón. Akadt persze, úgymond, „bóvli” is a porté­kák között, de nagyon kevés Ám a siker mégsem csak ennek köszönhető. A siker pontos magyarázatához alig­hanem lélekbúvárra, pszicho­lógusra, sőt, talán pszichiá­terre volna szükség. Eseten­ként közgazdászra. Ez utóbbi­ra akkor, amikor az Áfész Expón megjelentek az egyéb­ként nem nagykőrösi bazáro­Biztonságos hizlalás Szövetkezeti keverőüzem Az utóbbi esztendőkben ál­talában negyedszázezer ser­tést hizlalnak meg Nagykő­rösön. A szerződéses sertés- hizlalás, felerészben a Mészá­ros János Termelőszövetkezet közreműködésével bonyolódik le. Éppen ezért a múlt évek­ben, amikor a hizlalótáp­ellátás körül sok esetben za­varok támadtak, a termelő- szövetkezet elhatározta, hogy tápkeverő üzemet létesít. Ez megkönnyítené a közös gaz­daság állatállományának ta­karmányozását is. Az elgondolást tett követte, és a tsz feketed telepén fel­épült a keverőüzem, melyben a napokiban kezdték meg a munkát. Ezzel kapcsolatban a termelőszövetkezet szakveze­tői a következőket mondot­ták: — Az volt a tervünk, hogy a helyi keverőüzem létesíté­sével, a nagykőrösi sertéste­nyésztést és hizlalást bizton­ságosabbá tegyük. A legkor­szerűbb gyártási technológia igénybevételével, több millió forint költséggel olyan üzemet építettünk, mely képes lesz évi ezer vagon táptakarmány előállítására is, ha erre a mennyiségre szükség lesz. — Az alapanyagokat meg­termeljük. Az üzem megfele­lő vezetéséről és a legjobb táptakarmányok gyártásához szükséges melléktermékek beszerzéséről gondoskodtunk. A jövő héten már megkezd­jük a táptakarmányok hely­beli forgalmazását. — A KA—HYB rendszerű sertéshizlalás kívánalmaihoz alkalmazkodva, elsősorban koca-, süldő-, valamint I-es és 11-es hízótápot gyártunk, s a mutatkozó szükséglet sze­rint rendezkedünk be a többi táp gyártására. A háztáji gaz­daságok és kistermelők ser­téshizlalásának megkönnyí­tésére a két mázsát meghala­dó megrendeléseket díjtalanul házhoz szállítjuk. A Mészáros János Tsz ál­tal gyártott táptakarmányokat hetipiacos napokon, az Állat­forgalmi és Húsipari Vállalat Kecskeméti utcai irodájában, egyéb napokon pedig a tsz irodájában, telepein és zöld­ségboltjaiban lehelt megren­delni. Kopa László sok, műanyagos kisiparosok és minden olcsó műanyag portékát megvettek. Ez érthe­tő, hiszen az üzlet az üzlet, az ellenőrzés pedig olyan, amilyen. Sokkal nehezebb annak a lelki rugóit kideríte­ni, hegy ki miért vesz, ha nem kereskedő, tucatnyi in get, cipőt, mákdarálót vagy éppen ötven doboz húskon­zervet. Nekem az a legszimpatiku­sabb magyarázat, hogy ez a vevő egyszerűen azért vásá­rol, mert telik rá neki. Per sze ez a magyarázat sem tet­szik maradéktalanul. Az a történet jut eszembe róla, mely szerint Debrecenben, a vásártéren, passzus-átiró há zat építettek. Mégpedig tor­nyosat. Mire kell a torony? — kérdezte valaki. Semmire — mondta egy tekintélyes cívis, ámde telik rá. Akadnak persze borúlátók is. Azt mondják, most kell mindent megvenni, mégha nincs is szükségünk rá, mert ki tudja, mit hoz a holnap. Hát nem hiszem, hogy a hol­napokat a már ma pusztu­lásnak induló raktárkészlet tenné boldogabbá. Számításba vették Az áfész kereskedői min­denesetre jó pszichológusnak bizonyultak. Ügy adagolták rendezvényeiket, s azokkal együtt áruikat, hogy a vásár­lók valamennyi típusa megta­lálja a számítását. Én pél­dául eleddig még semmit sem vettem az Áfész Expón, mert éppen nem volt szükségem az ott kínált áruk egyikére sem, A kereskedők azt mondták, hogy semmi baj, az ilyen „vásárlót” is számításba vet­ték a vásár tervezésekor. Farkas Péter Anyakönyvi hírek Született: Réger Béla és Miklay Ágnes: Csaba; Pozsár Sándor és Csete Zsuzsánna: Anett; Illés Sándor és Horváth Julianna: Sándor; Kon tér Kálmán és Bogdány Erika: Andrea; Hörömpő Tibor és Nyíri Anikó: Zsuzsa; Mészá­ros Sándor és Plátenik Judit: Csilla; Kádár János és Végh Julianna: Szilvia; Király Sán­dor és Bodzsár Erzsébet: Klau­dia nevű gyermeke. Névadót tartott: Tóth Dé­nes és Nagy Mária: Szilvia; Verebes József és Gáspár An­na: József; Dobos Péter és Bagoly Mária: Annamária; Do­bos Vilmos és Herpai Ilona: Vilmos; Nyikos János és Vár- konyi Judit: Györgyi; Dudás András és Szőke Julianna: Zsuzsanna; Kovács Ferenc és Bernáth Mária: Ferenc nevű gyermekének. Házasságot kötött: Nyitrai Sándor és Király Éva; Vári József és Károly Katalin;Sza- lisznyó Tibor és Szegő Erzsé­bet; Hajós György és Nagy Éva; Kecskés Zoltán és Do­bi Terézia; Kallik Zoltán és Várkonyi Borbála; Hegedűs Mihály és Gyulai Zsuzsanna; Hasur László és Korsós Edit; Zsoldos Zoltán és Halász Er­zsébet. Meghalt: Parázs Sándomé Megyesi Rozália (Csíkvár-dű- lő 11.); Bezzegh Pálné Oldal Terézia (Niklosz János u. 36.); Hatvani László (Rákóczi u. 15.); Hanti Istánné Kiss Irén (Bárány u. 1/A.); Halápi Bá­lintné Gyarmati Judit (End­re u. 16.); Farkas Istvánná Tu- pi Erzsébet (Vági I. lakótelep II. épület); Juhász Pál (Nyárs­apát, Lécz dűlő 5.); Rartha József (Ecsedi utca 40.); Fleischmann László (Tormás u. 21.); Rácz Sándor (Hosszú­hát dűlő 8.); Lévai László (Abonyi u. 2.); Tóth Istvánná Pesti Judit (Kölcsey u. 41.) Kovács Kálmán (Tázerdő dű­lő 13.); Kiss György (Sarkan­tyú u. 16/b.). Úttörők szaktábora Irodalmat, nyelvtant tanultak Amikor nyár van és na- | gyón meleg, az emberek ár­nyas erdejű hegyekről, hűs vizekről ábrándoznak. Közben irigykedve gondolnak a vaká­ciózó diákokra, meg a sze­rencsésebb felnőttekre, akik szép időben mehetnek nyaral­ni. Hátrányos helyzetűek Persze, a diákok üdülése sem mindig csak játékot, ki­rándulást, pihenést hoz ma­gával. Erről kérdeztem Barta istvánné táborvezetőt, a Nagykőrösi Kossuth Lajos Ál­talános Iskola tanárát, aki nemrég tért vissza Zamárdi- ból, egy úgynevezett szaktá­borból. — Ennek a megyei szerve­zésű magyar szaktábornak ket­tős célja volt. Egyrészt való­ban az üdülés, pihenés, más­részt a magyar tantárgy is­meretének bővítése. Nagykő­rösről és Pest megye külön­böző városaiból, falvaiból ér­keztek a pajtások Zamárdiba. Abba a megyei táborba, amely az idén ünnepli fennállásá­nak negyedszázados jubileu­mát. — A gyerekek most fejez­ték be a 8. osztályt és min- | degyikük középiskolában ta- j nui majd tovább. A táborban a tíz nap alatt átismételték, rendszerezték az általános is­kola felső tagozatán tanult magyar irodalom és nyelvtan anyagot, sőt egy kis ízelítőt is kaptak a középiskolában rájuk váró feladatokból. — Ezek szerint előnyösebb helyzetben lesznek majd a középiskolákban a táborban mm járt társaikkal szemben? — Nem valószínű. Ennek a tanfolyamnak a célja ugyanis a felzárkóztatás. A táborlakó pajtások a megyében élő fizi­kai dolgozók hátrányos hely­zetű gyerekeiből kerültek ki. Tanulásukat, munkájukat hét lelkes, fiatal pedagógus és egy orvos segítette. — Hogyan teltek a napok? — Az általános tábori na­pirend mellett, amely az étke­zéseket és a foglalkozások rendjét tartalmazta, minden napra gazdag programot szer­veztünk a gyerekeknek. Volt nyitó- és zárótábortűz, gya­logtúra, kirándulás Szántód- pusztára a skanzenbe, aztán Tihanyba, majd Balatonszár­szóra a József Attila Emlék­múzeumba. ezt a megbízatást. A nagykő­rösi Arany János Gimnázium­ból hat lány önként jelentke­zett ifivezetőnek hozzánk. A megyei vezetők közül is többen meglátogattak bennünket. — Járt a táborban többek között dr. Gulyás Sándor me­gyei magyar szakfelügyelő, akivel érdekes eszmecserét folytattunk mi, magyar szakos tanárok. Mivel a gyerekek a megye egész területéről érkez­nek, átfogó képet kaphatott a szakfelügyelő az iskolákban fo­lyó magyar tanítás helyzetéről. Egyrészt a foglalkozások meg­látogatása során, másrészt a nevelők beszámolóiból. Hiányos felszerelés — Szóval minden nagyon szép, minden nagyon jó volt.. — Erről szó sincs, voltak problémák, nehézségek. Min­denesetre a technikai felsze­relések hiányát, a konyhai el­látás zökkenőit azonnal tudo­mására hoztuk a táborba láto­gató illetékeseknek, és remél­jük, azóta semmi se zavarja az ott táborozókat. Berta Zsuzsanna Átfogó kép — Természetesen sokat fü­rediek is a gyerekek. A tábor területén pedig a gyönyörű környezetben sportolásra is nyílt lehetőség. A szakmai jel­legű rendezvények közül meg­említem a „Riporter kereste­tik” elnevezésű házi vetélke­dőt. az alkalmi irodalmi szín­padi társulatok bemutatkozá­sát, az irodalmi hősök megele- venítéséből kerekedett ötletes jelmszfelvonulást, valamint a vers- és prózamondó versenyt. — Milyen volt az érdeklő­dés a tábor iránt? — Igen nagy, méghozzá mindenfelől. Ezt úgy értem, hogy a behívott tanulók szin­te kivétel nélkül mind eljöttek a táborba, a felkért nevelők pedig örömmel vállalták el Tó keletkezett a játszótéren Csak egy mester Ritkán szokás hordót venni Az utóbbi napok esőzései alaposan megtréfálták a Kossuth utcai lakótelepen élő gyerekeket. A játszótéren összegyűlt víz­ben csak a házak tükörképét fényképezhettük le, a gyerekek csalódott arcáét nem Varga Irén felvétele Az én gyerekkoromban, hat- van-hetven évvel ezelőtt, ilyenkor július második felé­ben és augusztus elején, mikor már jobban kezdték mutatni a szőlőkben a tőkék a várható termést, a szőlősgazdák meg­kezdték a szüreti készülődést. Elsősorban is, igyekeztek elad­ni a pincében vagy a hűs kam­rában még meglevő óborokat. Ez nem volt nehéz, mert jó híre volt a körösi boroknak, s gyakran jártak ide vásárolni a pesti vendéglősök. Az én édesapám boráért is 8—10 fil­lérrel mindig többet fizettek a napi árnál. Hozzá sem nyúlnak Azután hozzáfogtak a régi gazdák a hordók, kádak, dé­zsák előkészítéséhez. Ez sem okozott gondot. A városban 6—8 szorgalmas kádármester dolgozott, akiket pintéreknek is neveztek. A mesterek sok új hordót készítettek, s emellett a javításokat js vállalták. Akadt olyan szőlősgazda, aki maga nevelt vastag akác- vagy eperfát és a mesterekkel hor­dót készíttetett belőle, mely a fiát, s még az unokáját is ki­szolgálta. A szüret előtti hetekben pe­dig megjelentek a városban a hordócsináló vándorló meste­rek, többnyire szlovákok, akik mindenféle szerszámmal' fel­fegyverkezve, „Hordót és dé­zsát csinálni és reperálni” kiál­tással végigjárták az utcákat. Nekik is bőven akadt munká­juk. A hajdani nagy szüreti ké­szülődésnek ma már csak az emléke él. Akinek eladó bora volt, már télen értékesítette. A hordóvásárlás, vagy -javít­tatás irányában sem mozgo­lódnak a szőlősgazdák. A KIOSZ kimutatása szerint je­lenleg főállásban már csak egy kádármester dolgozik Nagykő­rösön, ifj. Csibrán Zoltán, aki­nek Ceglédi úti műhelyét a napokban meglátogattam. Örömmel láttam az udvar­ban, hogy sok tölgyfa hordó­anyag van felhalmozva. Na, gondoltam, újra fellendül a kádáripar. örömömet azonban lelohasztotta a mester idős édesapja, aki nyugdíjas kádár­mester, s közölte velem, hogy az idén a felhalmozott anyag­hoz valószínűleg hozzá sem nyúlnak. A szőlősgazdák, látva, hogy az idén kisebb lesz a termés a tavalyinál, nem vá­sárolnak új hordót. Még javí­tást sem kérnek. A fia, a fia­tal mester is inkább a zárt­kertjében talál munkát mint a hordók körül. Rontja a minőséget — A fiam elkészített néhány 50—250 literes szép hordót — mondta az idős mester —, me­lyek várják a vásárlókat Egyébként nagyon szereti a szakmáját, nem válik meg tő­le. Jó munkáját a más vidé­keken lakók jobban megbe­csülik, mint a nagykőrösiek. — Az a megfigyelésem kü­lönben, hogy a körösi terme­lők többsége, ha jó termés van is, ritkán vesz új hordót, csak akkor, ha nem tud kölcsönhor- dót szerezni. Nagy baj, hogy városunkban sokan nem gon­dozzák kellőképpen a kiürülő hordókat, s ez a gondatlanság a borok minőségét rontja. K. L. SPORT - SPORT -SPORT - SPORT - SPORT Új edző a csapat élén Készülnek a labdarúgók A Kinizsi labdarúgói júli­us 21-én kezdték meg a fel­készülést az új bajnoki évre. Az új edző, Dobó István, Kecs­kemétről jött. A múlt évben szerepelt játékosok (20 fő) és kát új játékos van a keret­ben. Az új játékosok: Vígh Károly, a Ceglédi Vasutasból, és Székely Ambrus Túrkevé- ről. Rajtuk kívül még két-há- rom játékos igazolása van ki­látásban. Az ifi csapat edzője to­vábbra is Hegedűs László, ők ma kezdik az edzést, a serdülők — Bakonyi Ist­ván irányításával — már megkezdték. A serdülő után­pótlás edzője: Suba Lajos. A Dunaújváros, a Csepel if­júsági és serdülő csapata itt tart edzőtábort, így a labda­rúgópálya programja zsúfolt, ennek ellenére a körösi csa­patok edzése rendben folyik. Eddig heti három edzés volt, de a következő hetekben már négy edzés lesz. E heti prog­ram: kedden edzés, szerdán délután 5 órakor edzőmérkő­zés Helvécia csapatával. Csü­törtökön délután 3 órakor a Bem SE lesz az edzőpartner, szombaton délután 4 órakor pedig Kocsér labdarúgói. A bajnokság augusztus 22- én kezdődik. Az 1981—82. bajnoki évben való előbbre lépésben bízik a szakosztály-vezetőség. P. S. Konzervgyári sport A konzervgyári kispályás labdarúgó üzemi bajnokság ta­vaszi idényében az állás a kü vetkező: 1. Ceglédi gy. 2. Forgácsoló 3. építők 4. TMK .5. Járműjavítók 6. Raktár 7. Villanyszerelők 8. U-es telep 5 4 1-21-9 9 6411 18-11 v 64—2 33-14 S 5 2 1 2 20-22 5 6213 28-33 5 5122 11-12 4 52—3 12-14 4 6 ----------------6 10-38 — Az elmaradt találkozókra szeptember végén, a konzer- ves szezonmunkák után és az őszi forduló előtt kerítenek sort. Sakk, fiataloknak A KISZ városi sportbizott­sága az ősz folyamán férfi és női egyéni sakkversenyt tervez a nagykőrösi fiatalok részére. Tömegsport, szórakozva A helyi áfész KISZ-as fia­taljai szerda délutánonként rendszeresen kijárnak az If­júsági sporttelepre. A bitu­menes röplabdapályán házi tol­laslabda-versenyt rendeznek, folyamatosan. S. Z. Moziműsor Zugügyvéd, zavarban. Szí­nes, szinkronizált olasz bűn­ügyi film. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben Sivatagi show. Színes ame­rikai természetfilm, fél 4-kor. Mackenna aranya. Színes, amerikai westernfilm, fél 6- kor, és fél 8-kor. ISSN 0133—2798 (Nagykőrösi Hírlap )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents