Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-26 / 174. szám

Barangolnak, sátrat vernek Vakáció hegyen, völgyön, vízparton Mozgalmas mostanában a ceglédi vasútállomás. Kis pak­kal, naggyal megrakodva fel­nőttek, szünidöző gyerekek utaznak. Gyakori a városon átgördülő, felnőtt vagy ifjú­sági turistacsoportot vivő busz is. — Merre járnak a ceglédi járás úttörői? Vajon hányán tölthetik táborozással a nya­rat? — kérdeztük Mészár Edittől, a járási úttörőtit­kártól. — Sokfelé — mondta öröm­mel.- —. Hegyen-völgyön, víz­parton, itthon és külföldön. Színes, tarka az idei úttörő­nyár. Ki is tűnik mindez a felso­rolásból, most, a szünidő fél­idején. Baglyasalján a képzőművé­szeti táborban negyven gye­rek járt, igen sok élményt, rajzot hoztak magukkal. A salgóbányai sporttáborban nyolcvanan, a Komárom me­gyei, pusztamarón táborban tizenhatan voltak, Abonyból, J ászkarajenőről jutalmul, mert a járási úttörő tűzoltók versenyén győztesek lettek. Tíz fiú és húsz lány, az általá­nos iskolát most fejezték be, a kerekdombi építőtáborban' ismerkedik a munkával. Elő­ször a gyümölcsösben kapál­tak, azután ásványvíz-palac­kozásban segítkeztek. — A járási őrsvezetőképző táborból a napokban tért haza nyolcvan lelkes gyerek* Akár most kezdenék az úttörőévet, teli vannak ötlettel, javaslat­tal. Csehszlovákiai cseretábor­ba, Rozsnyó mellé a napok­ban indult negyvenöt úttö­rőnk, öt kísérővel. Cserébe a balatoni úttörőtáborba várunk szlovákiai gyerekeket. Szó szerint lement hét vándortá­borunk, bebarangolták az or­szágot. Lesz még zenei tábor is Salgóbányán, s azokról még nem is szóltam, akik a jó út­törőmunkáért jutalmul Csille­bércen, Zánkán és az NDK- ban, a Suhl megyeiek táborá­ban tölthetnek kellemes na­pokat. Talajmunka, vetés A hét végi, csapadékmentes időt ismét igyekeztek jól ki­használni a ceglédi járás kö­zös gazdaságai, a betakarítási munkálatokhoz. A búzából már az utolsó hektárokat arat­ják. A gépeket sorra átvizs­gálják, javítják, s ha szüksé­ges, akkor szívesen indítják segíteni az ország más, gabo­natermő területeire. A tervek szerint haladnak a talajmunkával, másodvetéssel. Főként kukorica került a föld- ; be, ezernél több hektáron. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 174. SZÁM 1981. JÜLIUS 26., VASÁRNAP Tevékeny közreműködők Szövetkezet és közművelődés Megírják az áfész történetét Ma már mindenki egyetért azzal, hogy a magasabb mű­veltség, a szélesebb látókör, a kulturált magatartás végső soron a termelési feladatok jobb megoldását is elősegíti. Ez az elv az 1976-ban létre­jött közművelődési törvényben is megfogalmazódott. Ez egy­úttal kimondja azt is, hogy az állam a közművelődés irányí­tását a társadalmi szerveze­tekkel és a szövetkezetekkel együtt valósítja meg. Közös Teknőcnevelde, hörcsögfarm A kisegér csak ül és szipog Terráriumot az iskoláknak Az eszmecsere épp javában folyt, friss hírek voltak teríté­ken, amikor valami átrobogott a szobán. Nem nagyobb a lendkerekes kisautónál, de nesztelen. Eliramlott a szék­lábak és cipők közt. majd el­tűnt a heverő alatt. — Nagy ég, egér! — jajdult fel az egyik vendég, s maga alá kapta a lábát, ült a szé­kén törökülésben. — Hogy kerül egér a panelházba, a harmadik emeletre?! — Még hogy egér! Ez sértés. Bemutatjuk: Rezeda, ő, a csa­lád kedvence. Néhány hóna­pos, kedves kis aranyhörcsög. A légynek sem árt. Ha ismerjük a természetét, örök kíváncsiságát, elejét ve­hetjük munkálkodásának, csínytevéseinek. A Rezeda cirkusz este kezdi - műsorát. Nappal szundít, éjszaka tesz- vesz ez a kis rágcsáló. Cseperedik a pete Nem tudom, Cegléden és a környékben hány - háznál tar­tanak hasonló kisállatot. A múltkoriban saját újságunk­ban figyeltem fel egy apróhir­detésre, amely tudtul adta, hogy a Rákóczi út 58. szám alatt lakik valaki, akinek a tenyésztés és az értékesítés a foglalkozása. Látogassuk csak meg. A tenyésztő: Hetényi Zsóka. Kedves arcú, szőke fiatal nő. Most épp farmersortot visel, a fürdőszobából lép ki,' vizes icezét törli, magyarázkodik. — Hoztak egy mocsári tek­nőst, azt szállásoltam be ideig­lenesen. Viszem majd a farm­ra, nagyszüleim portájára. A hirdetés? No, igen. Foglalko­zom mogyoróspele-tenyésztés- sel, egérkékkel, aranyhörcsö­gökkel, tengerimalacokkal, ék- szerteknőccel. Adófizető, en­gedéllyel rendelkező polgár vagyok. Állatkereskedésbe vi­szem a szaporulat javát, to­vábbértékesítésre. Kesztyűs kézzel Szolid, csöndes emeleti szo­bában beszélgetünk. Az ablak­nál kis akvárium, a polcon seregnyi könyv, az asztalon fo­lyóiratok, magyar és német nyelvű szakirodalom. Pintyő­ke hallatja a hangját, majd Zsóka édesanyja tenyerén be­köszön ’az új szerzemény, a teknőc. Kicsit még félénk, be­húzza a nyakát. Az aprónép különben a város egy más ré­szében van, bérelt helyiségben. A tenyésztő naponta jár, etet, almoz, a szaporulattal törődik és persze piacot keres. Említi: nem olcsó mulatság ez a sokadalom, hiszen télen is friss zöld, némi szemes eledel kell, kis elektromos fűtő me­legíti a helyiséget. Nézem a kezét. Szép, kar­csú ujjai vannak, ápolt, lak­kozott körmei. Észreveszi a tekintetemet, elmosolyodik. — Gumikesztyűben dolgo­zom, már csak azért is, mert olykor az anyaállatkák nem szívlelik az emberszagot, s bi­zony szülöttjeik védelmében bemutatják a foguk élét-he- gyét. Hetényi Zsóka kicsi, kora óta nagyon szereti az állato­kat. Nagy szerencséje, hogy ez náluk családi vonás. Nem til­tották, megértették, ha tört szárnyú galambot, kisegeret, békát hozott a házhoz. A szokás öröklődött, mert kis­lánya, Barbara szintén rajong az állatokért. — A tanév során voltam Barbarám iskolájában — em­líti. — Szóltam, hogy jó len­ne a gyerekek örömére és is­meretének gazdagítására egy kis élősarkot kialakítani. Eb­ben magam is segítenék. Meggyőző választ érveimre ugyan nem kaptam, de remé­lem, majd a következő tanév­ben erre sor kerülhet. Ezt a foglalkozást én az NDK-ban tanultam meg, ahol több esz­tendeig éltem. Ott nagy kultu­sza van ennek. Az iskolákban a gyerekek valóságos kis zoo-t, állatparkot tartanak, közelről ismerhetik meg viselkedésü­ket. szokásaikat. Nemcsak kutyáét, macskáét, aranyha­lét, papagájét, haszonjószágét, hanem az ilyen kedvtelésből tartottakét is. A gyerekekben megvan a náluk kisebb, gyá­moltalanabb iránti vágy. Tulajdonképpen való igaz, hogy még lakótelepi lakások­ban is megfér az ilyen ked­ves, mulattató csöpp jószág. Kárt sem tesz, a higiéniának sem árt, ha rendesen gondoz­zák. Hány ténfergő gyereknek adna foglalatosságot egy ci- pősdoboznyi terrárium ékszer- teknőccel, vagy üvegládika, amelyben aranyhörcsög vagy egérke éli életét Meg kéne szerettetni A tenyésztő csöpp jószágai szokásait meséli. Hangulato­sabban, szeretetteljesebben er­ről szólni sem lehetne. Mu­tatja, milyen az egérke, ami­kor a kezére telepszik és szi­pog, elmondja, hogy csatázik két hörcsögfi, csak úgy játék­ból, mily szép a teknöckék páncélja. Kérdezem, melyik a ked­venc jószága. — Elmondhatom? Vala­mennyi. De nagyon szeretnék hüllőt. MorW.juk, egy kígyót. A gyíkforma, de annál jóval nagyobb leguánnal is megis­merkednék. Tavaly volt egy egzotikus tücskünk. Alkony­tájt oly szépen ciripelt. Itt tartottam a szobában. S volna még egy vágyam. Minél több gyerekkel megismertetni a kedvenceimet, akár szakkört is vezetnék. Eszes Katalin érdek tehát a minél magasabb szintű munka. A’ Dél-Pest megyei Áfész megalakulása óta tevékenyen részt vesz 1500 dolgozójának, több mint tizenhétezer tagjá­nak és ezáltal a területéhez tartozó szinte valamennyi em­ber művelődési lehetőségei­nek megteremtésében. A mű­velődési házakkal közös fenn­tartási szerződést kötöttek, és jelentős mértékben támogat­ják a könyvtárakat is. Az anyagi juttatások mellett azonban mind több a közvet­len együttműködésre utaló ^ény, így vetélkedők,, irodalmi est$k, kirándulások szervezé­se, együttes lebonyolítása. Sokan élvezik — Miként jut a számos fon­tos feladat mellett ennyi energia a közművelődés támo­gatására? — Szövetkezetünk közmű­velődési tevékenysége elfoga­dott és igényelt dolog — vála­szolja Kovács Katalin, az áfész közművelődési előadója. — A művelődési intézmények­kel kialakult kapcsolatunk szoros és zökkenőmentes. Sen­ki sem csodálkozik azon, hogy ennyire komolyan vesszük ezt a feladatunkat, hiszen ered­ményeink, gyakorlati mun­kánk ’ bizonyítékai éfkötreleketU ségünknek. Ma már ott tar­tunk, hogy nem a kapcsolatok kialakításával és megőrzésével kell foglalkoznunk, hanem a munka színvonalának, haté­konyságának emelésével. Ezt a kezdeményezőkészség bátorí­tásával, az Teletek, javaslatok felkarolásával, a tehetséges emberek felkutatásával kíván­juk megvalósítani. Természe­tesen nemcsak dolgozóinkra, hanem több ezres szövetkezeti tagságunkra is számítunk. Kiállítás, fellépés — Hogyan próbálják bevon­ni az embereket ebbe? — Sajátos helyzetünknél fogva, nagy területen oszlik meg a számba vehető részt­vevők tábora, nincs módunk rendszeres, nagy, összevont programok megvalósítására. Ezért inkább a helyi lehető­ségek jobb kihasználására tö­rekszünk. Faikaroljuk, tá­mogatjuk azokat a dolgozóin­kat, szövetkezeti tagokat, akik Ők bizony kukoricáznak valamely művészeti ágban te­hetséget mutatnak. Bemutat­kozási lehetőséget kapnak. Ilyen volt például • Mezősi Aranka faszobrász és Mo- tyovszki Lászlóné festő al- bertirsai kiállítása. De ide szá­mít az abonyi Búzavirág vágy a ceglédberceli hagyományőr­ző együttes működése is. Ugyancsak nagy súlyt fekte­tünk azokra a művelődési há­zakban működő szakkörökre, kis csoportokra, melyek tag­ságunkat, dolgozóinkat bevon­ják munkájukba. Ilyen az abonyi asszonykórus, a kézi­munka szakkör, a bélyeggyűj­tők köre és még sorolhatnám tovább. — A közös fenntartás kere­tében miként tudják érvény­re juttatni elképzeléseiket a kulturális intézményekben? — A társadalmi vezetősé­gekben mindenütt helyet ka­pott képviselőnk. Az intézmé­nyek programját így a közös megbeszélések során hatéko­nyan befolyásolják, s ezáltal az együttműködés még szoro­sabb. Ezt példázta az abonyi irodalmi vetélkedő, a költészet napja alkalmából tartott ren­dezvény, a Búzavirág emléke­zetes érdi fellépése a takaré­kossági világnapon és a már hagyománnyá vált őszi _ me­gyei könyvhetek eseménysora. Ifó'—Olvásó találkozóink nép­szerűek, ezért a könyvtárak­kal karöltve tovább .folytat­juk ezeket. Vetélkedőt hirdettek — A továbbiakban milyen programokat terveznek? — Minden olyan lehetőséget szeretnénk kihasználni, mely- lyel a területileg eléggé el­szórtan levő dolgoziónkat, tagságunkat közelebb tudjuk hozni egymáshoz. Tovább bő­vítjük a kulturális intézmé­nyekkel kialakult kapcsola­tainkat. Az amatőr művész- együtteseknek fellépési alkal­mat adunk, irodalmi esteket szervezünk, melyeken neves művészeket látunk vendégül. — Aki vetélkedni szeret, annak jó alkalom lesz a szö­vetkezetpolitikai vetélkedő, amelyet a szövetkezetek IX. kongresszusa tiszteletére hir­dettünk meg. Időszerű kül- és belpolitikai kérdések, ifjúsági, gazdasági és más témák kerül­nek majd terítékre. A győzte­sek a megyei, majd az orszá­gos versenyen bizonyíthatnak. Akiknek van íráskészségük, azok bekapcsolódhatnak szö­vetkezetünk történetének megírásába. A pályázatot helytörténeti és krónikaíró témakörben hirdettük meg. Ezzel várhatóan lényeges anyag kerül elő, mely mind felhasz­nálható a történetíráshoz — mondotta Kovács Katalin. Cs. B. Az albertirsai Micsurin Tsz Bagi Ilona építőtábora népes a nyári hónapokban. Kéthetes tur­nusokban 200—200 budapesti középiskolás lakik a dánszcntmiklósi táborban és dolgozik a határban. Képünkön a diákok hibrid kukoricát címereznek. Apáti-Tóth Sándor felvétele Abony központjában Kényelmesebb a várakozás Szépítik, ^gondozzák Abony központját. Igen forgalmas hely, hiszen áthalad rajta a, 4- es számú országos főútvonal és ott a .busz végállomása is. . A parknak gondját viselik. A napokban fejezték be a S2e- gősövények nyírását, faápolást, elhordták a hulladékot. Ä buszváró környéke is vál­tozott, oda most padokat he­lyeznek el, esővédőt is kiala­kítanak. Az utasok régi kí­vánsága teljesül ezzel. Jegyzet Jeges várakozás L emény dió egy épület . átépítésé, különösen, ha akkora monstrum teljes belső megváltoztatásáról van szó, nnnt a cégiéül Kossutn Muvelőaesi Köz­pont. A járókelők eddig vajmi keveset láthattak a penn folyó munkákból, most viszont, hogy a tető felújításához fogtak, lát- ványosabo szakaszához ér­kezett az építkezés. Egyes vélemények sze­rint nem artana, ha job­ban szem előtt lennének az építők, mert akkor talán gyorsaob ütemben és na­gyöbű lendülettel menne a munka, ha a közvélemény is befolyásolná a munka- szervezést és a -legyeimet. Kétségtelen, mind a mai napig lényegesen vissza­fogja az egyébként sem nagy igyekezetét a szaka­szos tervkészítés. Másfél évvel az átalakí­tás megkezdése után még mindig érkezgetnek a ki­vitelezés menetét megsza­bó mérnöki utasítások. Az sem könnyített a fővál­lalkozó — a Dél-Pest me­gyei Tanácsi Építőipari Vállalat — helyzetén, hogy a felújításra és korszerűsí­tésre váró színházteremben és kapcsolódó részeiben kell bontani és építeni, mindvégig párhuzamosan Ráadásul a napokban meg­kapott legfrissebb részlet­tervek szerint olyan külön­leges méretezésű vasge­rendákat kell beszerezniük, amilyet csak egyedi meg­rendelés alapján gyártanak. Ebben az évben végére kellene érni az építőmes­teri munkának, szerkezeti­leg teljesen elkészítve a színháztermet, a kapcsoló­dó előteret, dohányzót, a tágas és minden igénynek megfelelő öltözőket, a ka­zánházat, kellékraktárt, ga­rázsokat. Ha a jövő év ele­jén megkezdődhetnének a szakipari munkák, ame­lyeknél több alvállalkozó közreműködésére is szá­mítanak, akkor volna re­mény a módosított határidő betartására. Jelenleg az építkezés fe lénél tartanak, s talán ke vésbé volnának aggályos- kodók e sorok, ha legutób­bi látogatásunkkor szerve­zettebb és fegyelmezettebb munkát tapasztaltunk vol­na. A párt városi bizottsága — gyorsítandó az építke­zést — azzal a kéréssel for­dult a ceglédi vállalatok­hoz, üzemekhez, termelő­szövetkezetekhez, hogy tár­sadalmi munkában nyújt­sanak segítséget, s akár csak néhány napra adjanak kölcsön néhány embert. Ebben nincs is hiba, mint ahogy a katonák jelentke­zése sem maradt el. A teendők zöme azon­ban a Dél-Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalatra várna. Sajnos, a brigádokat talán a kelleténél sűrűbben irányítják át más — egyéb­ként éppen olyan fontos munkaterületekre. Megesik, hogy az anyagellátás is akadozik. (Cement és fa­anyag érkezett ugyan az építési területre, meszet azonban már két hete nem kaptak...) IV agyon körültekintő. 1 ’ pontos munkára van szükség. Egyes részeken például a födémcserét csak szakaszosan végezhetik el Most a színpad fölötti födé­men dolgoznak, a kazán­házon és a tetőfelújításon Utána a nézőtér fölötti ál­mennyezetre kerül sor, melynek speciális, előre­gyártott elemeit a Bács me gyei Állami Építőipari Vál­lalat készíti el. Egyelőre azonban nem tudnak meg­bízást adni erre, mert a terveket még nem kapták meg. Ez a helyzet más té­ren is. mivel az alvállal­kozók által elvégzendő 10—12 millió* forint értékű munka tervei még nem születtek meg. A ceglédiek — mindezek alapján — kíváncsian vár­ják: hogyan birkózik meg ezzel a bonyolult feladat­tal az építőipar. Tamasi Tamás ISSN 0133—2300 (Ceglédi Hírlap) *

Next

/
Thumbnails
Contents