Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-26 / 174. szám
1981. JÚLIUS 26., VASÁRNAP 'x-Mriav Tervek Dunavarsányban Naponta álműm új ötlet©! Horgászok, fUrdőzök, széllovasok találnak otthont a dúlegyházi tavakon Az elnökasszony keres. Hé- gén jártam arrafelé, rója föl minden hántás nélkül, inkább tréfálkozással hangjában, éppen ideje lenne már, hogy megnézzem faluját. Kérdezés- ködés nélkül kapom magam, s ülök buszra. Jól tudom, faggatózásomra úgyis az lenne a válasz: Jöjjön, hogy beszélgethessünk. Ilyen ember: munkájáról mindig van szava. Aztán megtudom azt is. hogy nem céltalanok ezek a beszélgetések, megint van egy ötlete, amit megosztana mással, megint gazdagodott faluja valami újjal, -amit szíve szerint megmutatna a világnak. Közös erővel »Ugye, mit változtunk két év alatt?" — kérdezi Duna- varsány főutcáján úr. Kovács Istvánná tanácselnök. Az idő említése nem egyszerűen attól fontos, hogy éppen két éve jártam erre, hanem, mert a két év előtti Varsány sorsának legizgalmasabb szakaszát élte. Akkoriban egyesült a három község — Dunavar- sány tanácsához Délegyháza és Majosháza társult —, s az újfajta település-közösségekről még javában folyt akkoriban a vita. „Nemhogy kevesebbek lennénk, de gazdagodunk így hármasban — mondogatta már akkoriban az elnökasszony. — Mindegyik község hozzáadja .erejét a közöshöz és a pénzből, meg a tervekből is ennek arányában veszi ki részét.” Majoson az út megépítése. Délegyházán az üdülőterület . kialakítása, Dunavarsányban a szolgáltatóházsor jelzi a három község egy útját. Meg a terv, ami- tizenöt évre szól, készítői .egyként gondoltak a három községrészre. „Éveken át olyanok voltunk, mint a rossz kőművesek, akkor építettük csak tovább a házat, ha időnk volt és olyan anyagból. amire a pénzünkből. futotta — mondja Kovácsné. — Most, hogy kialakult a három falu közössége, hogy jó szövetségesre találtunk a Petőfi Tsz-ben, úgy éreztem, eljött az ideje, hogy előre gondolkodjunk. összehívtam a téesz meg a község fiatal vezetőit, szakembereit, fölkértem őket, dolgozzák ki elképzeléseiket. Volt ebben számítás is: övék lesz a jövő, hát egyék meg, amit főztek maguknak. Meg is értették a helyzetet: most van egy olyan hosszú táVú tervünk, amire évtizedekig építhetünk.” Szolgáltatóházak Az idei munkák már e terv szellemében születtek A négy házból álló szolgáltatókor Varsány közepén: a fehérre meszelt falú, barnára festett ajtajú-ablakú, piros cserepes, egyszerű és praktikus egyen- házakban kapott helyet a virágbolt, a fodrász és az üveges. Negyediknek az asztalos- mester építkezik. „Be kellett látnunk nekünk is, hogy a szolgáltatások egy részét csak a kisiparosok segítségévei oldhatjuk meg. De nem úgy ám, mint eddig, hogy mindenki fölhúzza a maga rissz- rossz bódéját! Fővárosi építésszel dolgoztattuk ki a házak tervét, a tanács adta a telket, a kisiparos építette magának a házat.' A község máris jól járt: minden szolgáltatásra találtunk vállalkozót. De megéri a kisiparosoknak is, különben nem áldoznának kétszázezret az építkezésre.” Odébb az épülő kul- túrház, jó példája annak, hogyan lehet felújítás címén újat varázsolni. Montija is Ambrusba Péter, a dömsödi tanácselnök: „Azt hittem, én vagyok a legnagyobb üzletember a ráckevei járásban. Tévedtem: Cizikém, te vagy..Kovácsné nem hagyja magát zavarba hozni: „Hát még ha az üdülőnket látnád, szomszéd! Abban van az igazi üzlet.” Megnézzük, hogyne néznénk az üdülőt, hiszen valójában erre szólított az elnökasszony hívása: elmondana, mit tervez a délegyházi tavakkal. A kavicsbánya fölhagyott vizével, ami körül hatvannyolcban jelentek meg az első honfoglalók, mára meg kell gondolni - minden parcella kiosztását. Mert fölkapott hely lett az öt tó, a főváros lavórja, mondja egy horgász. Hétvégeken tízezer ember keres pihenőhelyet errefelé. Az öt tó, magyarázza az elnökasszony, az átvágás után tizenöt kilométeres összefüggő rendszert alkot. Ma még a vadkempingezők élik itt világukat, a Műegyetem város- építészeti tanszékén azonban már formálódik az öt tó rendezési terve. „Megpróbáljuk a terület beépítését szabályozni. Eleve nagyobb parcellákat osztunk/ és elsősorban munkahelyi közösségeknek. Típusterveket adunk az építkezőknek, megszabva a kerítés magasságát, s azt, hogy hol kell élösövényt kialakítaniuk. Szeretnénk túllépni a nadszíjparcellás, kiskart—kis- ' ház—wécé, szemléleten, s már az üdülők kialakításával közösségi gondolkodást sugároz» ni.” Öt tó vize Nyár van, él a tó. A tóparton horgászok, a vízben jür- dözők, széllovasok a vízen Mintha itáliai üdvözlőkártyát néznék, úgy kéklik elénk az öt tó vize. Merengésemet szakítja meg az elnökasszony számítgatása. „Jó lenne szép eszmékre, a sport, a levegő szeretetére hivatkozni. Szeretem, persze, hogy szeretem a vizet, a levegőt, a sportot, de mit szépítsem a valóságot: üzletet látok ebben az .öt tóban. A három község jövőjét. A mostani ötéves tervre húszmilliónk van. Aíi az a húszmillió? Egyetlen új iskola ára. Bs ez a pénz nemhogy több, de kevesebb lesz a jövőben. Ezért kell valami forrás, ami táplálja a községet. Elfogynak a parcellák is, más pénz után kell nézni. És forrásnak itt van előttünk az öt tó.” Együtt számolunk tovább: mit hozhatna ja. konyhára a kemping, (most ép- pencsak területet ad a község, mosakodási lehetőséget — így is nagy a keletje a helynek), mi haszon lehetne a horgászásból, széllovaglásból, csónakkölcsönzésből! Úszásoktatást tervez az elnökasszony, és mindehhez prospektust, színes képekkel, csalogató dunavarsányi ajánlatokkal. „Kapitalizálódunk? — kérdez vissza. — Meglehet. Elfogadom a szót, ha ez a merész ötletek bátor megvalósítására vonatkozik. Ma már a tanácsi munka is olyan, mint egy vállalkozás: az tud megmaradni, aki naponta új ötletet álmodik.” M. A. Szolgáltatóliáz-sor: tanácsi telken, tanácsi tervezéssel, saját erőből , • A szerző felvételei A községek dolgairól Gondos mérlegelés után döntenek A községek életének, fejlődésének meghatározói a tanácsok. Teendőik középpontjában a lakosság életkörülményeinek állandó javítása áll. A többi között az egészségügy, az oktatás, a közművelődés színvonalának emelésén munkálkodnak. A tanácsi testületek határozatai megszabják a. legfontosabb tervezési, beruházási, ellátási, fenntartási és fejlesztési feladatokat. Az ügymenet gyorsítása végett, égy sereg — főleg a gazdálkodással összefüggő —, jogkört átruháztak a végrehajtó bizottságokra, azzal a kikötéssel, hogy azokról a vb rendszeresen köteles beszámolni a testületnek. Alapos előkészítés A tanácstörvény szellemében ez a gyakorlat honosodott meg a ceglédi járásban és része van abban, hogy javult a tanácstestületek tevékenysége, egyre jobban élnek hatáskörükkel, valóban gazdái a településeknek. Felelősségteljesen gazdálkodnak a rájuk bízott javakkal. Körültekintően és megalapozottan készítik elő a testületi döntéseket. Munkamódszerük fejlődésére vall a döntések demokratizmusának erősödése. Az ezzel megbízott személyek a napirendi ponttal kapcsolatos szempontok alapján, írják az előterjesztést, amely a tanácstagok elé kerül. Szükség esetén, szűkebb körű megbeszélésen körvonalazódik a leírandó anyag, amelyhéz kikérik a tanács mellett működő állandó bizottságok, valamint a település üzemeiben, intézményeiben és a tanács apparátusában dolgozó szakemberek véleményét. A tanácsrendeletek előkészítésébe az ügyrendi bizottságokat vonják be. A számvizsgáló bizottságok a pénzügyi tervek összeállításában vesznek részt Abonyban, Albertirsán és Dánszentmiklóson a mezőgazdasági bizottság megvitatta a határszemlék tapasztalatait. Abonyban a közművelődési bizottság foglalkozott a nagyközség oktatási helyzetével és feladataival. A településfejlesztési bizottság a környezetvédelmet tűzte napirendre. Dánszentmiiklóson a gyermekes ifjúságvédelmi albizottság afelől tájékozódott, milyen az állami gondozásba^ vett, nevelőszülőknél lévő gyerekek sorsa. Több szakember Igaz, a legutóbbi tanácsválasztások óta csökkent a bizottságok száma, de mindegyikben több szakember kapott' helyet. A tanácsi munkában az is gyakorlattá vált, hogy ha külső előadó tesz jelentést a tanács fórumán, akkor a szakigazgatási szerv szükség szerint saját véleményével, esetleg határozati javaslatával egészíti ki a tervezetet, Bár ezek az előterjesztések egyre színvonalasabbak, a döntések előkészítésében még jobban kellene figyelni a lakosság véleményére és cselekvőkészségére. Számolni kell azoknak a meglátásaival is, akik majd a döntéseket végrehajtják. Már az eddigi törekvések eredménye, hogy a törvényességnek megfelelő határozatok születnek. A tanácstagok elsősorban a szolgáltatásokkal, a kereskedelemmel, a köztisztasággal és a közbiztonsággal kapcsolatban fejtik ki álláspontjukat. A végrehajtó bizottságokban élénkebb a vitaszellem, mint a nagyobb létszámú tanácsüléseken. Természetesen az a cél, hogy ezeken az összejöveteleken minden odaillő észrevétel, megjegyzés, javaslat hangot kapjon. Alkalmas vezetők A határozatok maradéktalan , végrehajtására mind a tanácsok függetlenített vezetői, mind az apparátusok dolgozói nagy gondot fordítanak. Amikor e témáit a közelmúltban a párt járási végrehajtó bizottsága tárgyalta, hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a testületek élén felkészült és tájékozott vezetők álljanak. Legyenek igényesek, szerezzenek új ismereteket a döntésekhez, alakítsanak ki megfelelő emberi kapcsolatokat, hogy élvezhessék környezetük bizalmát. Ügy ítélték meg, hogy az 1980-as tanácsválasztások óta végzett munka alapján a jelenlegi vezetők megfelelnek ezeknek a követelményeknek. A járás községeiben működő tanácsok helyesen látják a helybeli gondokat, felismerik a teendőket, támogatják a járási hivatal vezetését, a megjelölt feladatok végrehajtásában. Általában, jól élnek a megnövekedett hatáskörökkel és megalapozott döntéseket hóznak. A vezetőknek még hatékonyabban kell dolgozniuk, vállalva az egyszemélyi döntés felelősségéit is. A továbbiakban sem nélkülözhető a körültekintő káderpolitika. Az apparátusoknak meg kell felelniük a mind magasabb követelményeknek. T. T. PLAY-COOP Új gazdasági társulás Megalakult PLAY-COOP. Félreértés ne essék, magyar kooperációról van szó; a magyar játékgyártásban érdekeit vállalatok, szövetkezetek közül huszonhatan határoztak. úgy, hogy együtt próbálják megteremteni a világpiaci igényekhez igazodó játékok kifejlesztésének és sorozatgyártásának szervezeti feltételeit. És nem ...véletlenül került a napokban alakult játékipart egyesülés „cégtáblájára” a PLAY-COOP elnevezés. A „play” angol sző, játékot, játszást jelent, de korántsem komolytalan, csak a tréfa kedvéért való játékot (out of mere play), erre az angolnak is külön kifejezése van. Mert noha valóban játékról van szó, nem pusztán szójáték (play on words) a más országokban. is jól hangzó PLAY- COOP „felségjelzés” használata. Példa erre, hogy korszerűen csomagolt, kii váló magyar játék egészen addig eladhatatlannak bizonyult, amíg a feliratán szereplő hosszú nevű szövetkezet nevét egy nem magyar, rövid fantázianévvel fed nem cserélték. Azután elkapkodták. Mi belföldi .vásárlók is vagyunk eny- nydre sznobok, nem beszélve arról, hogy a külföldön jól ismert cégjelzések („PLAY-MO- BIL” „BIG-PLAY”) „farvízéÖtnapos munkahét hí fizietek npívatartása latban? Röviden válaszolva: az eddigieknél sokkal körültekintőbb és átgondoltabb munkaszervezéssel. Ezért kell ügyelni többek között arra, hogy a csúcsforgalmak idején lehetőleg minden eladó az üzletben legyen. Viszont ne támasszák a pultot holtidőben, amikor alig-alig nyitja valaki rájuk az ajtót. Be kell vezetni továbbá a csúsztatott munkakezdést, s univerzális kereskedőket kell képezni. A kereskedelmi vállalatok- nak azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a szabad szombatot majd mindenki élvezi, így feltehetően az üzletek hétvégi forgalma is megugrik, hiszen köztudott, hogy a szabad idejüket sokan töltik vásárlással. Persze nemcsak a kereskedelmet készteti az ötnapos munkahét bevezetése ötletesebb munkaszervezésre, hanem a fogyasztóknak is jobban meg kell szervezniük a vásárlásaikat Ágh Tihamér ben” a PLAY-COOP „hajója” kényelmesebben beevezhet a . játékvilágpiacra; aho. egyébként a Rubik-féle kocka „bójái” egycsapásra pályát adtak nekünk. Hogy aztán esélyesként hajózhassunk ezen a pályán, mindekelőtt összhangot kell teremteni az újdonsült csapattagok között. A Budapesti Gép- és Vegyipari Szövetkezetek Szövetségének kezdeményezésére mindenesetre ezzel a szándékkal szálltak be a közös hajóba a fa-, fám-, textil-, elektromos, vagy éppen műanyag játékok gyártásában és eladásában érdekelt vállalatokon és szövetkezeteken kívül olyan cégek is, amelyeknek eddig fi játékokhoz alig volt közük. . Tették ezt azért, mert egyszerűen üzleti fantáziát látnak a játékgyártásban (FOK-GYEM), vagy mert éppenséggel az ú; gazdasági társulás teheti számukra lehetővé játékgyártásra ist alkalmas nagy precizi- tású, gépeik tömegtermelésre való kihasználását (Mátra- plasz). A társiulók nem a különállást, hanem az elkülönülést kívánják megszüntetni, mert nemcsak játszótársak (playmate) akarnak lenni, hanem jó játékkal nyerni (win by good play). Valamennyi társuló érdeke egy olyan hatékony szervezet létrehozása, amely az egyes ötletek elbírálásától, megvásárlásától, szabadalmaztatásától kezdve a megvalósításon, a termékek nemzetközileg ismert marketingcégekkel való minősítésén keresztül egészen az értékesítésig. koordinálja a magyar játékgyártást. Ezért alakult meg a PLAY- COOP és ezért is marad úgynevezett nyitott társulás, amelyhez bármely, a játékiparban érdekelt vállalat vagy szövetkezet a későbbiekben is csatlakozhat. Ameny- nyiben az egyesülés komolyan veszi ezt a „játékot”, s játékmódját az üzleti korrektség, tehát a fair play jellemzi majd, kis befektetéssel is jóval gyorsabban fejlődhet a magyar játékipar. A tét nagy (high píay)! Arról van szó, hogy az idei 30 millió dollár értékű játékexportunkat összehangolt tevékenység esetén rövid idő alatt minimálisan • megdpulázhatjuk. És ez csak a kezdet. Aczél Gábor ü a következő szombatjuk szabad, légyen? Mi ved ez a nyitvatartási rend a közvélemény élénk ellenkezésével találkozott, be kellett látni, hogy a ke resked elemben — és sok más munkahelyen — az ötnapos munkahét nem jelent egyet a szabad szombattal, vagyis az üzleteknek nyitva kell lenni szombaton is. Ez utóbbi felismerés jegyében született meg a Belkereskedelmi Minisztérium, a KPVDSZ és a SZÖVOSZ közös irányelve, melynek értelmében az ötnapos munkahetet úgy kell megvalósítani, hogy a nyitvatartási idő mindenkor igazodjon a vásárlói igényekhez, s emellett az eladás színvonata ne csökkenjen. Miként valósíthatók meg ezek az. irányelvek a gyakorkülföldi példáival. A szocialista országokban — azNDK- ban, Csehszlovákiában és Bulgáriában — az ötnapos munkahét bevezetésekor az üzletek felét — hogy a kereskedelmi dolgozók minden, második héten szombaton kaphassák meg a szabadnapjukat — szombatonként eleinte zárva tartották. Ennek eredményeként a nyitva tartó boltokban nagyobb lett a zsúfoltság, hosszabban kacska- ringóztak a sorok, s ennek következtében türelmetlenebbé váltak az eladók, s persze a vásárlók. Ez az állapot nemcsak a fogyasztóközönség körében keltett elégedetlenséget, hanem a kereskedelmi alkalmazottak is elgondolkoztak azon: vajon -érdemes-e az egyik szombaton agyonhaj- tani magukat csak azért, hogy R/li tagadás, a fogyasztóké- zönség legalább olyan érdeklődéssel várja, hogy a kereskedelem miként tér át január elsején az ötnapos munkahétre, mint azok, akik a pultok mögött dolgoznak. Óhatatlanul felmerül ugyanis a kérdés, miként fogják megoldani ezt az átállást az amúgy is állandó' létszám- hiánnyal küszködő boltok? Eddig is kevés volt az eladó, a pénztáros, a büfés és a takarítószemélyzet — meg is érezték hiányukat a vásárlók és vendégek —, de mi lesz ezután, ha belőlük né- hányan még szabadnapon is lesznek? S ebből nem következik-e, hogy romlanak majd a. > beszerzési lehetőségek, több időtöltéssel és kényelmetlenséggel jár a hétvégi bevásárlás? Kérdőjelek sokasága várja tehát a jövő év január elsejét, amikor a kereskedelemben is bevezetik az ötnapos munkahetet. Az aggodalmak — bár nem teljesen alaptalanok — eloszlatása érdekében, kezdjük egy
