Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-03 / 154. szám

1981. JŰLIFS 3., PÉNTEK im s A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Ismét gazdaságosan Betonfésű és -kaloda V Emberközpontú alkotóművész Dunakeszin nem sok művész «lkot. A kevesek egyike Czine- ge István, aki a Járműjavító­ban dolgozik. Pályakezdéséről, eddigi munkásságáról kérdez­tük. — Lakatos a szakmám, s mindig vonzott a fém, a kő. Általában a kemény anyago­kat szeretem, amikkel meg kell küzdeni. Annak idején, 1970- ben, a Vasutasok Szakszerve­zetének képzőművészeti köré­ben kezdtem tanulni, s rögtön mellékvágányra tévedtem. Egy darabig ugyanis a szobrászka­lapács helyett az ecset volt e szerszámom. A rövid kitérő után találtam meg igazán a nekem való anyagot, a fehér, vörös és szürke márványt. Azóta is ezek a kedvenceim. Általában, sőt mindig embert mintázok. Nagyon fontos szá­momra, hogy mindazt meglás­sam, s ki tudjam fejezni a ma­gam eszközeivel, amit az embe­rekről érdemes elmondani. — Több munkámmal vet­tem már részt a munkás kép­zőművészek országos találko­zóin, Szekszárdon, Tapolcán és Ózdon. Ott voltam a képzőkö­röknek a fővárosi művelődési házban rendezett kiállításán is. Két munkám került be az amatőr képzőművészek drez­dai nemzetközi kiállítására. Egyik művemet Svájcban is kiállították. Egy szobrom itt, a Jármű­javító üzemi étkezdéje elé ke­rült, egy másik szürke már­vány — életnagyságú — gye­rekfigurám az óvoda előtt áll. s ha sikerül, a balatonlellei vállalati üdülőnek is faragok majd egy életnagyságú fiú­szobrot Egyetértünk olvasónkkal. A római őrtorony egyébként a dunai átkelés biztonságossá­gát jelentette az ókorban. Az 1935-ös régészeti feltárások alkalmával előkerült bélyeges téglák tanúsága szerint I. Valentinianus uralkodása alatt építették. Valószínűleg az időszámításunk utáni 400- ban bekövetkezett hun betö­réskor • pusztult el. Nos, Va­lentinianus császár sem szik­lakertnek hordatta oda a kö­veket, s az, hogy valaki a Ró­mai utcában lakik, még nem ok arra, hogy nemzeti vagyo­núnkat ily módon rongálja. Ráadásul ezt kijavítani sem Aki netán középkori kínzó- eszközök precíz leírását várná a fenti cím után, az ezúttal nagyot téved. A szóban forgó terméket. Dunakeszin a Posta Központi Kábelüzemének te­lephelyén gyártják, s rendel­tetése meglehetősen pró­zai. Vasbetonkészítmények, amelyek arra szolgálnak, hogy a föld alatt pontosan rögzít­sék a műanyag csöveket. Kis sorozatok Több mint három évtizede már, hogy a város végén ott található a szerény külsejű üzem. Eleinte a Budapesti Cementipari Vállalat telephe­lye volt, s kútgyűrűket, be­toncsöveket készített. Az öt­venes évek elején került a postához az üzem, s azóta úgynevezett segédüzemi előre- gyártás a feladata. Hogy ez micsoda? Nos, a szakkönyv szerint: kis sorozatok, illetve egyedi, előregyártott beton­elemek készítése viszonylag egyszerű eljárással. Az utóbbi másfél évtized­ben. fokozatos profiváltás tör­tént ezen a telepen, hiszen a lehet, hiszen újjá nem épít­hető. Javaslatunk: mentsük, ami még menthető, s ennek legjobb módja talán az, ha valamelyik iskola úttörőcsa­pata vagy KISZ-szervezete védnökséget vállalna fölötte. Talán 'a környékét sem árta­na rendbe hozni, hiszen a gondozott helyről még a szik­lakertépítők sem mernék el­hurcolni az őrtorony köveit. Másrészt a védnökséget vál­lalók történelmi ismeretei is gyarapodnának, hiszen, ha másért nem is, de kíváncsi­ságból utánanéznének, mi fö­lött vállalnak védnökséget. 70-es évekig a posta kábel- fektetéseinél szinte kizárólag betoncsöveket használtak, s ennek megfelelően az elem­gyártó üzemben is ezeket ké­szítették. A műanyag csöves hálózat megjelenése tette szükségessé a másféle elemek gyártására való áttérést. Fokozatos fejlesztés Ez nem ment zökkenő nél­kül, s a gazdaságtalan terme­lés miatt a számok emberei, már az üzem megszüntetését is fontolóra vették. • A gazda- ságtalanságnál azonban ve­szélyesebb volt a termékek hiánya, miután más vállalat nem vállalta a gyártásukat. Végül is fokozatos fejlesztéssel új termékek gyártását kezd­ték meg, s így ismiét gazdasá­gossá vált a termelés. Tavaly üzembe helyezték az új beton­keverő-telepet, amely órán­ként tíz köbméteres kapaci­tásával nagyot lendített a gazdaságosságon. A posta építkezéseihez innen viszik az előre megkevert betont, s így az építkezések folyamatossá­ga jobb, a munkákat gyorsab­ban tudják befejezni. A betonelemgyártő üzem ma már szervesen illeszkedik a város életébe. Akár a ta­nácsnak, akár valamelyik he­lyi gyárnak van szüksége be­tonra, azt gyorsan be tudja szerezni az üzemtől. Gyakran előfordul az is, hogy ha va­lamilyen — másutt nem kap­ható — egyedi betonelemre van szükségük á partnerválla­latoknak, akkor ez az üzem készíti eL Korlátok A továbbfejlődés lehetősé­gei korlátozottak. A gyár az üdülőterületi részen van, s így térben már nem terjesz­kedhet. Viszont, mivel a kör­nyezetet nem szennyezi, jól megfér szomszédaival. KönyvkiáEiifás A Dunakeszi Járműjavító közművelődési bizottsága könyvkiállítást rendezett az üzemi étkezdében. A legújabb könyvek nagy sikert arattak, s jócskán is fogyott belőlük. Olvasónk leveléből Római kori őrtorony Várkuti József írja, hogy gyakran sétál a Duna- parton, a komp környékén, és sajnálkozva látja, hogy az ott levő római kori őrtoronymaradvány egyre kisebb. A környéken lakók elhordják köveit és sziklakertet épí­tenek belőle. Ezúton szeretné felhívni az illetékesek fi­gyelmét, hogy Dunakeszi kevés, még meglevő történelmi emlékét jobban kellene óvni! Szakosodó iskolák Vakációban a jövő tanévekről A tanulóifjúság a vakáció örömeit élvezi, tanáraik azon­ban már a következő tanévre, sőt a következő öt év felada­taira készülnek. Tóth lstvánnéval, a városi tanács művelődési osztályve­zetőjével beszélgettünk. — Milyen lehetőségek és feladatok várnak a peda­gógusokra? — Általános feladatainkat az MSZMP XII. kongresszu­sának határozatában rögzítet­ték. Változatlanul az általános iskolák fejlesztése az elsőren­dű. S itt nem árt elemezni, hogy milyen feltételek között dolgozunk. Míg 1975-ben 2000-en, addig ma 2700-an járnak általános iskolába. A tanulócsoportjaink száma 65- ről 90-re emelkedett, s ezek elhelyezésére 27 új tantermet tudtunk építeni. Minden is­kola bővült, s új intézmény­ként lépett be a 4. sz. általá­nos iskola. A tanulók 38 szá­zaléka részesül napközis ellá­tásban, s aki igényli, a felső tagozatosok közül bármikor beiratkozhat a tanulószobára. — Mire számíthatunk a következő öt évben? — Könnyebb nem lesz a helyzetünk. A demográfiai hullám következményei már ebben az évben jelentkeznek az iskolákban, vagyis a gye­reklétszám további — igen erőteljes — növekedésére számítunk. Így például a négy általános iskolában 260 nyol­cadik osztályos tanuló vég­zett, az első osztályosok szá­ma viszont meghaladja az 500-at. A kilenc nyolcadik osztály helyére 15 első osz­tály lép, nem is beszélve a korrekciós első osztályról. Az egy tanulócsoportra jutó gye­rekek száma is erőteljesen növekszik. Körülbelül 33-34 fog egy osztályba járni. En­nek ellenére megpróbálunk iskoláinknak a mindenkori nevelő, oktató munka mellett külön profilt is adni. Így pél­dául a 3. sz. általános iskolá­ban kiemelkedő eredménye­ket értek el az ének-zenei oktatásban, a 4. sz. általános iskola egyre jelentősebb sze­repet vállal a lakótelep köz- művelődési feladataiból, a fel­nőttoktatásból ' és sporttagoza­tos osztályokat működtet. Je­lenleg az 1. sz. általános isko­la pedagógusaitól várjuk, hogy olyan — a mindennapi felada­taikon túlmenően — pluszt nyújtsanak tanulóiknak, amellyel vonzóbbá teszik az iskolát. Reméljük, esetleg vállalják a más körzetbe való átjárást is. Tervezzük az orosz tagozat mellett más nyelvtanfolyamok indítását is, s így a későbbiekben akár nyelvtagozatos iskolává is fej­lődhet. — Kihagyta a felsorolás­ból a 2. sz. általános is­kolát ... — Ott más a helyzet. Igen nehéz dolguk van, váltott műszakban tanítanak, igen magas a hátrányos és veszé­lyeztetett gyermekek aránya — ide jár a cigány tanulók döntő többsége, s így min­dennapi munkájuk is átlagon felüli energiát igényel. De térjünk vissza az eredeti gon­dolatmenethez, a következő öt év várható feladataira. A születéseket figyelembe véve a jelenlegi számon felül mintegy 700 gyerekkel lesz több. Ezenkívül az új lakások átadásával, 100 lakásra 30 tanköteles gyereket számítva, a tervidőszak végére ez a szám 1200-ra emelkedik. Ez negyven általános iskolai ta­Fejlődő szolgáltatások Lakáskarbantartók társasága £ Bizony, nem sok gondot fordítottak egy-két évtize- £ den keresztül a lakások intézményesített karbantartá- í sára, s csak akkor figyeltek fel igazában, amikor kör- ^ műkre égett a dolog. A hetvenes évek közepén már ha- ^ laszthatatlanná vált egy olyan szervezet megteremtése, ^ amely szolgáltatásszerűen tudja kielégíteni a lakosság ^ és a közületek ilyen igényeit. így jött létre 1977-ben a £ Pest megyei Lakásszerviz Társaság, akkor mintegy tíz f tagszövetkezettel. A dunakeszi központú társaság jócs- j kán felfejlődött az elmúlt évek során. Ma már 17 taggal £ szinte Pest megye teljes területét behálózzák szolgálta- /j tásaikkal. Azért kifizetődik A dunakeszi tagszövetkezet: a Dunamenti Építőipari Szö­vetkezet egyben a társaság gesztora is. Herde Károllyal, a szövetkezet elnökével beszél­getünk. — Mik voltak a társaság eredeti tervei és mik valósul­lak meg azokból? — Nem mindent sikerült el­érni. Eredetileg a szolgáltató tevékenységet gyorsszolgálati központok építésével akartuk teljessé tenni, de erre egy­részt nem sikerült pénzt kerí­teni, másrészt a gazdák több­sége nem építőipari jellegű. Ennek ellenére lakossági szol­gáltatásaink árbevétele igen dinamikusan fejlődött, 1977- ben a 6,7 milliós tervet 12,4 millióra teljesítettük, 80-ban pedig a 14,3 millió helyett 17,8 millió volt a bevételünk. — Mennyire gazdaságos ez a tevékenység? — Nagy hasznunk nincs be­lőle, de olyan nagy szükség van arra, amit a társaság égi­sze alatt csinálunk, hogy sem­miképpen sem hagyjuk abba, sőt. a megyei tanácstól ennek a szolgáltatásnak a fejlesztésé­re mintegy 26 millió forintot kaptunk. Ez természetesen so­kat segíthet a tevékenység fej­lesztésében. Új részlegek — Milyen munkákat vállal­nak? — Dunakeszin mi üvegezést, asztalosmunkát, családiház- tatarozást, mázolást, festést tu­dunk vállalni, sajnos, víz- és villanyszerelő részlegünk nincs. Nem irtózunk az aprómunká-' tói sem, 20 forint érték felett mindent elvállalunk. Elfoga­dunk személyes jelentkezést, sőt, címre küldött levélre ház­hoz megyünk, s azonnal ár­ajánlattal szolgálunk. A vál­lalási skála egyébként minde­nütt más és más. Gödöllőn például két szakszövetkeze­tünk is működik, az egyik építőipari, a másik vegyesipa­ri, így teljes skálát tudnak nyújtani. — Mik a jövő tervei? — A következő ötéves terv­ben a társaság köteles leg­alább szinten tartani javító kapacitását, s ha egy mód van rá, inkább továbbfejlesztjük. Például Dunakeszin tervezzük az ablakrés-szigetelés és a hő­szigetelő vakolatok felrakás! munkáinak bevezetését. Oj felvevőhelyet építünk a Bocs­kai utcában, s remélem, hogy a közeljövőben találunk meg­bízható üveges szakmunkást, aki majd házhoz menve dolgo­zik. (Jelenleg nincs emberünk erre.) Olcsóbban dolgoznak — Jobban jár-e a megren­delő, ha önökkel dolgoztat? — Sokkal olcsóbban dolgo­zunk, mint a magánkisiparo­sok. Egyes ágazatokban 30—40 százalékot is nyerhet a meg­rendelő. Amivel nem tudunk konkurrálni, az a fusermunka. Persze, aki fusert hív, az meg is érdemli, hiszen nemhiába mondja a régi közmondás: ol­csó húsnak híg a leve. Táskák - utazóknak Jelentős mennyiségben készítenek exportra sporttáskákat, nyerget az Alagi Bőripari Szövetkezetben, melyeket nemes bőrből és műbőrből gyártanak. Képünkön: a praktikus utazó' táskákat a varrodában illesztik össze. Egy hónap tapasztalatai Vásárlóroham az^lső napon Hosszú évekig hiányzott Dunakeszin az áruház. Egy hónappal ezelőtt végre át­adták a Barátság úti lakóte­lepen az első és eddig egyet- let áruházát. Nézzük meg, nulócsoport és 20 napközis csoport indítását teszi szüksé­gessé. Intézményeink jelenleg tovább már nem bővíthetők, újakra van szükség. Terveink szerint a Tábor utcában 16, a lakótelepen 8 tantermes isko­lát építünk. A Tábor utcai építését még ebben az évben megkezdik, s átadása 1984-re várható. — Ez a hirtelen létszám­növekedés bizonyára ne­héz helyzet elé állítja önöket? — Így van. A következő tanévben a 3-as és 4-es szá­mú általános iskolák is áttér­nek — kényszerből — a vál­tott műszakra. Ez egyébként az úttörőmozgalmat is érzé­kenyen érinti, hiszen keve­sebb lesz az olyan helyiség, ahol úttörőfoglalkozásokat le­het tartani. Ezért nagyon fon­tos minden lehetőség számba vétele és maximális kihaszná­lása. Felépítjük a 2. sz. álta­lános iskolában a tornater­met, ehhez azonban a lakos­ság segítségére lesz szüksé­günk, számítunk társadalmi munkájukra. Iskoláink belső képe az utóbbi években ja­vult. A környezet rendje, tisztasága szintén. Amiben viszont nem sikerült lényege­sen előrelépnünk, az az isko­laudvarok parkosítása, a ját­szóudvarok kialakítása. Folya­matosan felújítjuk intézmé­nyeinket, méghozzá előre el­készített menetrend szerint. hogyan telt az első hónap, mi­lyen volt a forgalom, meg­szokták-, megszerették-e a város lakói új üzletüket? Be kell lakni Kálmán Istvánnal, asz. áru­ház igazgatójával beszélget­tünk: — A nyitás és az első hét nagy forgalma után végire zök­kenőmentesen tudunk dolgoz­ni — mondja az igazgató. — Kicsit szokatlan még a hely, hiába, be kell lakni az új épületet. Ezernyolcszáz négy­zetméteren gazdálkodunk, s bár panaszra nincs okunk, mindenesetre nem bánnánk, ha a raktárhelyiségeink na­gyobbak lennének. Nehezen tudjuk tárolni ugyanis a jár­műveket. De majd csak ófé­rünk valahogy. — Volt-e nagy roham az el­ső napokban? — Bizony, nehezen győztük, mert rengetegen voltak kí­váncsiak az árukészletünkre. Huszonkilencedikén nyitot­tunk, s ezen a napon 800 ezer forintos forgalmat bo­nyolítottunk le csak iparcik­kekből. Azóta normalizáló­dott a forgalom, napi 200 ezer forint körül van az ipar­cikk, s körülbelül 100 ezer a ruha eladásából. A nyitáskor az árukészletünk 20 millió fo­rint értéket képviselt, most már elértük az engedélyezett készlethatárt, ami 8 millió fo­rint Kéf gazda — Tudják-e biztosítani a folyamatos ellátást? — Természetesen, igyek­szünk, folyamatosan érkezik az áru — mindig olyan, ami fogytán van — s ezért remél­jük, nem okozunk csalódást vásárlóinknak. A két gazda — a Pest megyei Iparcikk Kis­kereskedelmi és a Pest megyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat — eddig mindig meg­felelő mennyiségű árut tu­dott biztosítani számunkra. — Tapasztalataik szerint honnan kerül ki az áruház vásárlóközönsége? — Elég széles a vonzáskör­zetünk. Elsősorban Dunakeszi lakosságát várjuk, de jönnek Gödről, Fótról, Mogyoródról egyaránt Természetesen az üzletet be kell vezetni, s ak­kor nyilván sikerül az eddig Budapestre járókat is ma­gunkhoz hódítani. Ehhez ter­mészetesen megfelelő árukész­letre és választékra van szük­ség. Hitellevélre is — Kínálnak-ei, márkacikke­ket? — Sajnos, állami vállalkozás lévén, nem tudjuk a Skála példáját követni, bármennyi­re is szeretnénk. Sőt, mi sze­rettünk volna bútort is árul­ni, de nincs rá helyünk. — Mi a legkelendőbb? — A legnagyobb forgalmat a háztartási hűtőgépek, kem­pingcikkek, rádió- és televízió- készülékek hozták. Annál is inkább, mivel külön szolgál­tatásként bevezettük az OTP- ügyiníézést is, hitellevélre le­het vásárolni az áruházban. Az oldalt írta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents