Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-25 / 173. szám

► * 1981. JÚLIUS 25., SZOMBAT "xMrlfW 5 SraiBDREI * PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI E'S SZENTENDRE VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Októberre beköltözhetek Tovább épül Szentendrén a Felszabadulás lakúte'ep. Idén ok­tóberben újabb 90 lakásba költözhetnek be a boldog tulaj­donosok Egymást segítve Befejeződött az aratás A jobb közlekedés Helyi tarifa az autóbuszokon = A Volán 20-as számú Vállalat szentendrei üzem- 5 főnöksége 38 autóbusszal, s 161 dolgozóval rendelkezik, I munkája: a városi és járási forgalom lebonyolítása. A i feladat nem kicsi, s ezt jól illusztrálja a múlt eszten- i dobén lefutott 2 millió 765 ezer hasznos kilométer is Bár az időjárás nem volt mindig kedvező, a járás há­rom mezőgazdasági szövetke­zete: az Óbuda, és az Úttörő termelőszövetkezetek, vala­mint a tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet ütemesen ara­tott. Az Úttörő Tsz két kom­bájnnal és három szállítójár­művel sietett a Kék Duna Szakszövetkezet megsegítésé­re, s az összefogás eredmé­nyeként ezen a héten befeje­ződött az aratás a három szö­vetkezetben. Az Óbuda Termelőszövet­kezet 275 határon aratta a búzát, de *a tervezettnél ala­csonyabb átlagtermést taka­A múltkeresőkkel, stílusos helyen, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban találkoztam, s bizony nehéz volt velük szót értenem. Páran finnül, néhá- nyan dánul és franciául be­széltek, mások meg németül. Még szerencse, hogy Szálai András építészmérnök, a mú­zeum dolgozója, táborvezető, a múzeum KISZ-titkára, fo­lyékonyan beszélt magyarul. Ez persze csak tréfa, de a kérdés jogos: mit csinálhat az ember 19 idegen anyanyelvű fiatal egyetemista között? — Azért hat magyar is van itt — mondja a táborvezetői — Éppen elmentek szerszá­mokért. Mélyre ásnak És mit csinálnak a hely­színen levők? Ásnak. Persze, a múltkeresők nem a közeli XIX. vagy XVIII. század em­lékei után kutatnak. Nem. ók sokkal mélyebbre ásnak. Idő­számításunk előtti s közvetle­nül az utána következő szá­zadak mélyére. Római kori emlékek után kutatnak, s nem is hiába. Július 13-án, akkor nyitotta meg kapuit & tábor, értékes leletre bukkan­tak: egy római férfi festett képére az egyik faldarabon. — Már bent van a múzeum­ban — tájékoztat a táborveze­tő. nem kis büszkeséggel. Jog­gal. Az első lelet őt, s a KISZ- szervezet kezdeményezését igazolta. Ment mi is történt? Hat esztendővel ezelőtt megcsikordult az ásó, cikkan- va pendült a csákány ... kő van a felszín alatt. Az ám. De nem is egy, hanem ... falmaradvány. Majd egyre több. Egy villa alapja. Római kori lelet. Időszámításunk után az első pár évtizedből. Aztán a nagy lobogás lassan hamvadni kezdett, s az érté­rítottak be egy hektárról. Őszi árpát 50 hektáron, zabot pe­dig 42 hektáron arattak. Az Úttörő Termelőszövet­kezet 157 hektáron aratott, s az átlag hat tizeddel halad­ta meg a tervezett mennyisé­get. őszi árpát 25 hektárról takarítottak be. A tahitótfalui Kék Duna Szakszövetkezet 556 hektáron aratta a búzát, a tervezettnél kevessfob átlaggal Viszont jobb eredményt, értek el az őszi árpa betakarításával. A szalmaibetakarítássad mind a három termelőszövetkezet elmaradt kés lelet ott maradt az idő vasfogának... Tenni akarnak A múzeum KISZ-szervezete meg tenni akart valamit. Va­lami értelmeset. Természete­sen. Így született meg a ré­gésztábor ötlete, amit felka­rolt a Művelődésügyi Mi­nisztérium, s a Buda­pesti Műszaki Egyetem épí­tész karának KlSZ-szerve- zete is. No meg két tanár: Hajnóczy Gyula és Istvánffy Gyula. Így közös akarat alap­ján gyűlt össze huszonöt fia­tal, mind egyetemisták, s kezdték el a munkát. — Az eddig feltárt leletek megengedik azt a feltételezést — mondja óvatosan Szalai András —, hogy ez egy nyu­galmazott légiós katona háza lehetett, majd később átala­kult útszéli fogadóvá ... A képzelet szárnyalni kezd... Időszámításunk után, 124-ben Aquincumban inspiciált Hadrianus császár... talán Az üzemfőnökség jó vagy rossz munkája a hangulatot is befolyásoló tényező. A város például terjeszkedik, új la­kótelepek épültek, s épülnek ma is, amelyek természetesen növelik a közlekedési igénye­ket. Hogyan álltak eddig helyt, 's mik a további ter­vek? — erről tárgyalt július 22-én az MSZMP szentendrei­városi bizottságának végre­hajtó bizottsága. A vállalat képviselőinek be­számolójából kiderült, hogy 1976-ban került sor a forga­lom biztonságát elősegítő tí­pusváltásra, s azóta korszerű, nagy befogadóképességű autó­buszokat járat az üzemfőnök­ség mind a járás, mind a vá­ros útjain. Két esztendővel ezelőtt elkészült a szentend­rei autóbusz-pályaudvar első üteme, a* múlt évben pedig elvégezték a műszaki telep rekonstrukcióját is. És a jö­vő? A szentendrei önálló főnök­ség a VI. ötéves tervidőszak­ban a legnagyobb gondot a jelenlegi gépkocsipark szin- tentartására fordítja. Ehhez a járható út az, hogy min­den esztendőben, a régi, lefu­tott autóbuszokat lecserélik, így kerül sor ebben az év­ben 5, jövőre 6, 1983-ban 7, majd ismét 5, és. végül 1985- ben 6 autóbusz kicserélésére. Ugyancsak ebben a terv­időszakban folytatják az autóbusz-pályaudvar rekonst­rukcióját. Persze, a főnökség nem feledkezett meg a taka­rékosságról sem, s ezért jú­lius 1-én bevezették az üzem­anyag-megtakarítást ösztönző egyéni és kollektív érdekelt­ségi rendszert, amely a gép­kocsivezetőkön kívül kiterjed a munkások egy részére is. Régi lakossági igényt elé­erre is járt, s fölhajtott itt egy kupa jó öreg szentendrei bort?... — Maradjunk csak a rea­litások talaján — ránt vissza az édes anyaföldre a tábor­vezető. — A feladatunk az, hogy a régi s az új leleteket megőrizzük. Egyszóval, az ál­lagmegóvás a feladatunk most... Leletvárás Elnézem a jövendő régé­szeit, amint aggódó szerete'- tel söprik, tisztítják a köve­ket. Előkészítik az állagmeg­óvást. Izgalmas munka. Ki tudja, hátha a következő pil­lanatban ismét napvilágra ke­rül valami.., Mint megtudtam, jövőre, a mostanihoz hasonlóan, ismét rendeznek itt 3 hetes tábort. A tizenkilenc külföldi egye­temista közül páran bizonyá­ra visszatérnek majd. Itt ér­dekes munkát, vendégszerető embereket, s hangulatos vá­rost találtak. gíti majd ki a főnökség, az augusztus 1-én életbe lépő helyi tarifa egységes alkal­mazási rendszerével, amely szerint a már meglevő Fel- szabadulás lakótelepi járat mellett további hatot minősít helyi járatnák. A hat új járat a következő: Vasútállomás — Építéstudományi Intézet (ÉTI); ÉTI — Vasútállomás — Pismányhegy (körjárat); ÉTI — Vasútállomás — Vasvári Pál lakótelep (körjárat); ÉTI — Vasútállomás — Sziigetmo- ncstori rév.; ÉTI — Vasútál­lomás — ízbég. kéki kőbánya; — Vasútállomás — Szabadtéri néprajzi Múzeum. Augusztus elsejétől a me­netjegyek és bérletjegyek Ki hinné, hogy Pamázon az első, s a mai napig még az utolsó iskolát 1903-ban építet­ték. Pedig a nagyközség a század elején járási székhely volt, s az iparosodás sem ke­rülte el a vároényi falut. A Hazai Fésűsfonó- és Szövő- | gyár elődje, a német érdekelt­ségű és nevű gyár, az Unga­rische Werberei A. G. például 1924-ben épült, s 1936-ban to­vább bővítették a fonodával. Az iparosodás következménye­ként a két világháború között, a folyamatos beköltözés miatt jócskán megnőtt Pornáz lé- lekszáma, s fokozódott az is­kola iránti igény is. Ám hiába: Í903 óta nem történt semmi! Nagy lélekszám — Ezen a területein az első változás — mondja dr. Czink József nagyközségi vb-titkár — csak a felszabadulás után következett be. Akkor a volt főszolgabírói hivatalt alakítot­ták át, s így két iskolája lett a községnek. Tévedés lémmé azért azt hinni, hogy ezzel megszűnt a feszítő iskolagond. Ellenkező­leg: súlyosbodott! Mert Po- máz nagyközség lakóinak szá­ma megegyezik Szentendre városéval: 17 ezer. Ipara je­lenleg is fejlődik, s az újabb és újabb beköltözők tovább szaporítják a lélekszámot. — Ezek az okok — folytat­ja a vb-titkár — megkövetel­ték az új iskola felépítését. Akadozó építkezés A tervek hamarosan elké­szültek, a kivitelezést az Óbu­da Termelőszövetkezet vállal­A lezárt, tulajdonos nélkü­li gépkocsi látványa a labilis jelleműeknek mindig izgal­mat okoz. Vajon mi lehet benne? Milyen értékek rej­tőznek a kesztyűtartóban? Ilyen kérdések foglalkoz­tatták Kis József szentendrei lakost is, amikor kiszúrta a Danubius Szálló és a kem­ping bejárata közötti szaka­szon, a Duna felőli oldalon álló BP—PK 119 nyugatné­met rendszámú Mercedest. Több napon keresztül figyel­te, majd elhatározta, hogy utánajár a kérdésnek. Az el­határozáshoz már csak egy kis bátorság kellett, s azt megfe­lelő mennyiségű szesz'es ital elfogyasztásával szerezte meg Az italboltból éjfélkor tá­vozott, s egyenesen a tett színhelyére sietett, ahol egy díjszabási övezethatára ä vas­útállomás lesz, ami azt jelen­ti, hogy a vasútállomáson túl közlekedő járatok menetdíja 4,— Ft; a bérlet ára 70,— Ft, amely minden viszonylatban felhasználható. A vasútállomásig közleke­dő járatokon a menetdíj: 2,— Ft, az egyvonalas bérlet ára pedig 40,— Ft, a tanulók es nyugdíjasok havi bérletjegye, amely szintén összvonalas, 30,— Ft lesz. A helyi járatokon a gyer­mekek 6 éves korig díjtalanul utazhatnak. Az önálló főnökség kéri az utazóközönséget, hogy a bérletjegyek használatához szükséges arcképes igazolvá­nyok kiváltásáról mielőbb gondoskodjon. Egyébként az rendszerrel kapcsolatos kér­désekre a főnökség készsége­sen ad bármikor felvilágosí­tást. ta még 1978-ban. A befeje­zési határidő idén június 30. lett volna. Különféle anyag- beszerzési gondok miatt vi­szont az építkezés akadozni kezdett, veszélybe került a határidő! Ekkor vette kézbe az iskolaépítés ügyét az MSZMP Szentendre járási Bizottsága és a járási hivatal. Az építőkkel együtt rész­letes ütemtervet készítettek, s annak betartását minden hé­ten műszaki bejárásokon el­lenőrizték. Az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy maguk az építők is megértették: 1300 is­kolaköteles gyerek jó elhelye­zéséről van szó. Mindezek után az építkezés folyamatossá Vált, s sikerült a lemaradások nagy részét is pótolni. Érthető, A városi tanács osztályai, valamint a cigánykoordinációs bizottság fokozott figyelemmel kíséri a városban lakó cigány lakosság helyzetét, életkörül­ményeit. Az iskolákból kima­radó cigány fiatalokat pél­dául felkeresik, s felszólítják őket munkakönjrvük kiváltásá­ra, s részükre mindjárt mun­kahelyet is ajánlanak. Jelen­leg 16 olyan 16 éven felüli cigányfiatal van, többségük leány, akiknek — bér koruk­nál fogva már nem iskolakö­teleseik — nincs munkaviszo­nyuk. A cigánykoordinációs bizott­ság pedig főleg arra törekszik, hogy a gyermekes családokat különféle kedvezményekkel arra ösztönözze, hogy járassák csavarhúzó segítségével kife­szítette a gazdátlannak tűnő személyautót. Várakozását nem koronázta túl nagy si­ker, mert a titokzatos kesz­tyűtartóban mindössze 123 márkát talált. Csalódottan tá­vozni akart, amikor a kocsi tulajdonosa, Johann Rudolf és barátja, Ervin Holla Win­fried NSZK-állampoigárok a helyszínre érkeztek ... A rendőrjárőr megtalálta Kis József zsebében a bűn­jelet: a 128 nyugatnémet már­kát. A Szentendrei Járásbíróság a vádlottat egyévi, de három­évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre, mint fő­büntetésre, és 4000 forint bír­ság megfizetésére, mint mel lékbüntetésre ítélte. Városban — járásban Kell az ügyes munkáskéz A városi tanács terv-, pénz­ügyi és munkaügyi osztálya felmérte a VI. ötéves tervidő­szakban várható munkaerő- igényeket. Az összesítés után. — figyelembe véve a beruhá­zásokat éá a fejlesztéseket — megállapítható, hogy a város­ban és a járásiban a munka­erő számának alakulásában na­gyobb változások nem várha­tók. A felmérés szerint — a munkaerő-utánpótlás miatt — a korábbi évekhez hasonló mértékű szakmunkásigényt terveznek a vállalatok. Na­gyobb létszámú szakmunkás­képzést a kereskedelmi, a vendéglátás, a fonó és szövő, a textilfestő, az esztergályos, a szerszámkészítő és a gépi forgácsoló szakmákban igé­nyelnek. A városban fél évre 200— 220, a járásban 400 fő a be­jelentett munkaerőigény, amely a korábbi időszakhoz viszonyítva kissé mérséklődött. Átadás: kezdéskor Reflektorfényben az iskola Segítés és ösztönzés hogy a pomáziak fokozott fi­gyelemmel kísérik a munká­latokat. Az új iskola reflektor- fénybe került. Félezer gyerek Ezért most jó hírt közölhe­tünk a pomáziakkal: az új tan­év kezdetére átadják a nyolc­tantermes épületet, a négyszáz adagos konyhát és a korszerű tornatermet. Persze az átadás után sem áll meg a munka, mert tüstént nekilátnak újabb négy tanterem megépítéséhez. Az új objektum 500 iskola­köteles gyerek elhelyezését oldja meg, de öröm ez a község sportol óiti ab is, inert a tornaterem az ő gondjaikon is enyhíteni fog. gyermekeiket bölcsődébe, illet­ve óvodába. Jelenleg három gyermek nem jár óvodába. Szóvá tették a tanácstagok Szentendre város tanácstag­jai mindig figyelemmel kísé­rik körzetük helyzetét, válasz­tóik panaszait pedig gondosan feljegyzik, s megfelelő idő­ben és helyen előadják azo­kat. Az utóbbi időben sok tanácstaghoz érkeztek külön­féle panaszok, bejelentések és hasznos javaslatok a gyer­mekrendelésekkel kapcsolato­san. Dr. Lázár Sándor, a városi tanács egészségügyi osztályá­nak vezetője a bejelentéseket kivizsgálta s kérésünkre el­mondta, hogy a város jelentős anyagi ráfordítással 1976-ban alakította ki a gyermekkörze­ti orvosi rendelőt és a tanács­adói komplexumot a mai for­májában. Tény viszont, hogy a rendelőtől távol eső lakókör­zetekből a megközelítés ne­hézkes. Ugyanakkor elmond­ta azt is, hogy a fejlesztés koncepciója a centralizáció és koncentráció. Ugyanis csak így biztosítható a megfelelő betegellátás. A gyermekorvosok száma elegendő, noha igaz, hogy az elmúlt egy évben «íz egyik sokat betegeskedett, így má­sik meg szülési szabadságon volt. Valószínű, hogy a két orvos időleges kiesése okozha­tott némi fennakadást. Egyéb­ként a kő~7“ti pverm»korvos hívásra köteles mesielenni a lakáson. függetlenül attól, hogy lázas, vagy láztnlan a betegnek vélt gyermek. Az oldalt írta: Karácsonyi István Fotó: Bozsán Péter Múltkeresők Sikert hozott az első napon Fiatalok dolgoznak a római kori villa romjainál A tárgyalóteremből Éjfélkor indult lopni Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték

Next

/
Thumbnails
Contents