Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-24 / 172. szám

Megnyílt a fonotéka Gyűjtemény a könyvtárban A hírek szerint a városi könyvtárban megnyílt az úgy­nevezett fonotéka. — Évek óta küzdünk a fo­notéka megteremtéséért — mondja Kecskésné Sólyom Katalin könyvtáros. Patronálok Nemcsak én, hanem a könyvtár valamennyi dolgozó­ja. Viszont nekem jutott az a feladat, hogy gondozzam ezt az anyagot. A fonotéka görög eredetű szó. Jelentése ma már mag­nószalagtár, hanglemeztár. — Ígéretet kaptunk a meg­valósításához, de mi sem vár­tuk tétlenül a sültgalambot, hanem élve a lehetőségeink­kel!, siettettük az eseményeket. .— A helyi áfésztől mindén Szabadság és felelősség MINDIG MEGHATÓDOM kissé, amikor felütöm Lom­bardo Radicének A reneszánsz ember című tanulmányát. Az ifjú korában a fasizmus ellen harcoló olasz marxista filozó­fus e művében azt meséli el, hogy amikor közösségük tag­jait a fasiszta bíróság elítél­te, akkor végre „Az ocsmány palota (a törvényszék) pincé­jében mi, elítéltek, először le­hettünk együtt szabadon...” Furcsa ellentmondás, de mélységesen igaz. Bizonyos értelemben a börtön is adhat szabadságot. Persze ez az igazság csak történetnek szép és megfontolandó. Anélkül, hogy önmagában meghatározó értékű lenne a szabadság fo­galmának filozófiai megfogal­mazása szempontjából, több fontos' összefüggésre hívja fel ez az emlék az olvasó figyel­mét. Példának okáért a sza­badság fogalma és a társadal­mi körülmények szoros kap- . csolatára egy különös helyzet leírásával. S ezen keresztül, több áttétellel, arra a kétség­telen, bár kissé egyoldalúan megfogalmazható tényre irá­nyítja a figyelmet, miszerint az emberi társadalmak fejlő­dése alighanem felfogható a szabadságfogalom fejlődése­ként is. Nem annyira filozó­fiai. mint inkább emberi ta­nulsága a történetnek az, hogy mi. emberek, nagyon gyakran akkor érezzük magunkat sza­badnak, ha valamire. ítélte­tünk. Ez az „elítéltetés”, mely alatt most már nem bíróságit , élteik, mint például életpá­lyánk. törekvéseink külső meghatározottsága valóban megkönnyítheti az ember dol­gát. Irányt szabhat tetteinek, célokat adhat, s mindenek­előtt megteremti az összhan­got az ember és környezete között. Vagyis megteremti a szabad cselekvés feltételét. Persze fel kell ismernünk, hogy a társadalom az adott történelmi pillanatban mire „ítéli” tagjait. Ezért szoktuk mondani, hogy a' „szabadság a. felismert szükségszerűség”. Kissé bővebben azt írja erről a japán marxista filozófus, Janagida Kendzuro, hogy „Csak azok vihetik előre a történelmet és fejleszthetik ily módon az' emberi szabad­ságot, akik mindenkinél job­ban és helyesebben ismerik fel a társadalmi fejlődés ■‘tör­vényeit és velük összhangban cselekszenek”. S magától ér­tetődően ezek az emberek a szabadok, még ha olykor, mint Radice, börtönben ülnek is. Amiből az is következik, hogy a szabadság, noha feltételei a mai társadalmunkban pél­dául maradéktalanul adottak, mégsem egy olyán állapot, amelybe, mondjuk, beleszü­lethetünk. A SZABADSÁGÉRT, miként az egész szocialista társada­lomnak, az egyénnek is újra, meg újra, még e társadalom keretein belül is meg kell küzdeni. Első lépésben a tár­sadalmi törvények felismeré­séért, aztán az ezekhez iga­zodó egyéni szabadságunkért. Úgy szoktuk nevezni ezt a küzdelmet, hogy boldogulni akarunk. Boldogságra vá­gyunk, s ennek egyébiránt fel­tétele a szabadság. Nos, e hosszúra sikerült el­mélkedés abból ered, hogy a fiatalok, jelentős hányada ar­ról panaszkodik, hogy nehe­zen boldogul. Városunkban_ is sok szó esik e témáról. Főként a fiatal műszaki értelmiségiek körében, de a minap tucat­nyi ifjú szakmunkás kesergett nekem amiatt, hogy üzemük­ben segédmunkára osztották be őket. Keresetükkel és a munka nehézségével nincse­nek megakadva, csak éppen azt nem értik, hogy minek tanul­tak. Ebből következően rossz a közérzetük. Boldogtalanok. Pontosan ugyanez a problé­mája a fiatal mérnököknek is. „Nincs előttük perspektíva, kiugrási lehetőség. A felada­tok jelentéktelenek, mert so­kan vagyunk, s a nagy munka is szétforgácsolódik. S még jó ha van ilyen szétaprózott nagy munka. Mert sokszor az sincs. Mérnöki tudást nem igénylő feladatokat kapunk.” E VÉLEKEDÉSHEZ tény­ként kell elkönyvelnünk, hogy Nagykőrösön például csak­nem mindig azokban az idő­szakokban „ugranak ki” mű­szaki végzettségű fiatalok, amikor az üzemükben re­konstrukció vagy nagyobb sza­bású bővítés van. Ezekben a periódusokban jól működnek a fiatalok szakmai szervezetei, új gépek, technológiák, szaba­dalmak születnek, s néhány fiatal látványos sebességgel és megérdemelten rukkol előre az úgynevezett ranglétrán. Akad ilyen jó lehetőségeket kínáló üzem most is, s van bizony „állóvíz is”. Ahol bol­dogtalanok az ifjú szakembe­rek. Visszafelé olvasva az előző filozofikus fejtegetést e tény­ből azt következtethetjük ki, minden tévedést kizárva, hogy aki boldogtalan, az nem sza­bad ember. Híjával van a szabadságnak. De azt is kiol­vashatjuk a korábbi monda­tokból, hogy ez a hiány nem feltétlenül a társadalmi kö­rülményekből fakad. Sőt, ná­lunk bizonyosan nem, hanem az egyén felelős érte. „No, ez már badarság” — mondja Vnost jó néhány olva­sóm, s bizony emlékeim között kutatva, magam is hajlok ar­ra, megtalálva ipari munkál­kodásom egykori tényeit, hogy igazat adjak nekik. Mert azok az évek nekem is bol­dogtalan éveim voltak. Rövi­den azért, mert sosem vállal­hattam akkora felelősséget, melynek elviselésére hivatott­nak éreztem magam. Nem éreztem szabadnak magam, mert saját munkámban az igazán felelősségteljes dönté­seket, szerintem helyettem, a főosztályvezető, az igazgató, a tröszti főmérnök hozta. Már­pedig azt is tudjuk, hogy a szabadság arányos a felelős­ségvállalással. Ha nincs fele­lősség, nincs szabadság. A helyzetet szocialista gaz­dálkodásunk mindenki által ismert történelme magyaráz­za. A nehézségek a döntések valamikori túlzott központosí­tásának visszfényei. Melyek szerencsére már leginkább csak az egyes emberek gon­dolkodásában tükröződnek. Hiszen pártkongresszusok so­ra mondta ki azóta, hogy ki kell használni szellemi kapa­citásainkat, helyet kell adni az egyéni felelősségvállalás­nak, a feladatok megoldásá­val megbízottak döntéseinek. PERSZE mindig kettőn áll a vásár. Voltam már üzemi vezető is, tehát nemcsak bol­dogtalanságaimra emlékszem, hanem arra is, hogy roppant nehéz tudomány a felelőssé­get, és persze a munkát, szét­osztani. Márpedig a vezetők­nek ezt a mesterséget kell gyakorolni. A fiatalok bol­dogsága tehát az ő tudásukon múlik. De a fiatalokon is. Boldogtalanságuk nem szük­ségképpen alapszik tényeken. Okozhatja a szükségszerűsé­gek megismerésének hiánya is. Megjegyzendő, hogy a szükségszerűségek felismerése nem azonos a megalkuvással. Mert nem szükségképpen munkatársainkkal, hanem a társadalmi fejlődés törvényei­vel összhangban kell csele­kednünk. Ez a szabadság. Farkas Péter évben kaptunk 3—6 ezer fo­rint értékű ajándékvásárlási utalványt. Ezért a pénzért már évek óta hanglemezeket vásárolunk. Az ajándékutal­ványok beváltása azzal a kö­töttséggel járt, hogy mindig helyben kellett értük vásárol­ni. Szerencsére a helyi köny­vesbolton keresztül mindent megkaptunk, ami a kereske­delemben, egyáltalán kapható volt. — Másik patronálónktól, a Pest megyei Művelődési Köz­pont és Könyvtártól is több­ször kaptunk ajándékleme­zeket Így az , ajándékozások­ból ma már van 784 hangle­mezünk, 557 ezer forint ér­tékben. — Meglehetősen vegyes le­het ez a gyűjtemény, hiszen az ajándéklemezek átvételé­nél nem lehetett válogatni. — Igen, de közben megjött a lemezvásárlásra ígért pénz is. Ebben az évben a 100 ezer forintos kulturális alapból 30 ezer forintért lemezeket vá­sárolhatunk. Az eddigi anya­gunkat ezen az összegen a Rózsavölgyi Zeneműboltban egészítjük majd ki. — Eddigi gyűjteményünk­ben megtalálható a komoly zenének minden valfaja. Wagnertől, Verditől, Puccini­től csaknem minden opera, és­pedig teljes opera felvétele megvan a fonotékában. Megta­lálhatók nálunk a legismer­tebb operák úgynevezett ke­resztmetszetei is, valamint a legnagyobb zeneszerzők jelen­tős művei. Elsősorban ko­molyzenei gyűjtésre töreked­tünk és törekszünk továbbra is. — A komolyzeneiek mellett persze népzenei, könnyűzenei és jazzlemezeink is vánnak. Irodalmi lemezgyűjteményünk tartalmában és terjedelmében is jelentős. A magyar költők című sorozatot csaknem tel­jes egészében beszereztük. Most kaptam meg például Örkény István egyperces no­velláit hanglemezen, aminek nagyon örülök. A forgalomba került meselemezek többsége is megtalálható nálunk. — Akik nyelvet kívánnak tanulni, azok kezdő és haladó fokon oroszul, angolul, néme tül és franciául tanulhatnak. Feltétlenül bővíteni fogjuk választható nyelvek sorát. Fejhallgatóval — Mikor veheti igénybe a fonotékát az olvasó? Pászti Dénesné, a könyvtár igazgatónője így válaszol: — Sajnos, nincs keverőpul­tunk, hiányzik a pénzünk is hozzá, ha már meglenne, ak­kor egyszerre nyolcán hall­gathatnának négyféle progra­mot. — Jelenleg egyetlen lemez­játszót tudunk üzemeltetni. Nyitvatartási időben fejhall­gatóval máris lehet lemezeket hallgatni. Reméljük a leme­zek között szívesen válogat­nak majd olvasóink és talál­nak kedvükre valót. NAGYKOROS! v/tírfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 172. SZÁM 1981. JÜLIUS 24., PÉNTEK Közérdekű témák A közvéleményt is ismerni kell Hanganyag — Eddig csupán a lemez­tárról beszéltünk, a magnó­szalagtárról nem esett szó. —Egyelőre két magneto­fonunk van. A magnószalago­kon helyi anyagokat szeret­nénk megőrizni. A hang­anyag gyűjtése ránk vár. Molnár Elekné A nyílt várospolitika foly­tatásának elengedhetetlen fel­tétele, hogy a vezető testüle­teknek ne csak a döntései, ál­lásfoglalásai kerüljenek nap­világra, hanem jó előre az is, hogy egyáltalán mi foglal­koztatja ezeket ad. irányító közösségeket. Ehhez az elvhez igazodva szoktuk olvasóinkat tájékoztatni arról, hogy az éppen előttünk álló félév vagy év során milyen, témá­kat tűz napirendjére mondjuk a városi tanács és ennek vég­rehajtó bizottsága, vagy a Ha­zafias Népfront elnöksége és bizottsága,, s végül, de nem utolsósorban az .MSZMP vá­rosi bizottsága. Eljutnak mindenkihez Az ilyen tájékoztatók ma­gától értetődően nem arra szolgálnak, hogy olvasóink megtudják miről vitatkozik például 1981. december 17-én a városi tanács testületé. En­nek az,ismeretnek, így önma­gában aligha van bármiféle értelme. Annak viszont már igenis van, ha olvasóink a té­mák ismeretében töprengeni kezdenek, majd véleményt al­kotnak, s ezt szóban vagy írásban eljuttatják a megfe­lelő helyre. Ez is feltétele a nyílt várospolitikának, hiszen valamennyien tudjuk, hogy kettőn áll a vásár. Nos, az MSZMP városi bizott­sága készített ilyen, a város egész lakosságának érdeklődé­sére számot tartó féléves mun­katervei A dolog természeté­ből következik, hogy e jegy­zékben sok olyan téma is fellelhető, mely így vagy úgy a párt belső életéhez, a párt- munka módszereihez, a fegye­lem kérdéseihez vagy a párt­építési feladatok megoldásá­hoz kapcsolódik. Ezek, noha jelentőségük a várospolitika szempontjából sem méltathatok eléggé, mégis­csak belső ügyek. Olyanok, melyekről mindaz ami tudni való, részleteiben úgyis csak az érintettek számára igazán érdekes. Legalábbis előzete­sen. A közvélemény legin­kább csak a határozatokra kíváncsi e témákkal kapcso­latban, azok pedig a maguk idejében eljutnak mindenki­hez. Vizsgáljuk meg tehát e programnak azokat a pont­jait, melyekben mindenki, pártállásra való tekintet nél­kül segítségére siethet a vá­rosi pártbizottságnak jó előre megfogalmazott véleményé­vel. Nos, az MSZMP városi veze­tő testületé legközelebb szep­temberben ülésezik majd, s ekkor a Központi Bizottság még 1974-bén hozott közmű­velődési határozatának helyi végrehajtását vizsgálja meg. Mégpedig elsősorban a mun­kások művelődése szempont­jából. Aligha kell bizonygat­ni a téma érdekességét. A művelődés, pontosabban a sokoldalú műveltség ma már, ezt valamennyien tudjuk, ter­melési tényező is. Hosszúra nyúlnak Roppant egyszerűen kimu­tatható, hogy a szaktudástól 'eltérő mértékben ugyan, de az általános műveltség gyarapo­dása is növeli a munkahelyi teljesítményeket. Ha másként nem, hát azáltal, hogy meg­könnyíti a termelés szem­pontjából mindinkább kívána­tos, igazi tartalommal telített közösségi élet kialakítását. Nem íróasztal mellett kidolgo­zott eszmék, hanem, ha úgy tetszik; egyszerűen gazdasági okok is megkövetelik e téma vizsgálatát. Baráti ’ körben éppúgy, mint az MSZMP vá­rosi bizottságában. Az ezt a tanácskozást kö­vető novemberi ülés valóban belső ügyekkel foglalkozik majd. Viszont a mostani mun­katervbe felvett januári ülés témája már valóban minden­kit közvetlenül érint. Ekkor ugyanis az 1981-ben elért gaz­dasági eredményekről, s a kö­vetkező esztendő feladatairól lesz majd szó. A városi pártbizottság ülé­sei között időben, gyakorla­tilag kéthetenként tanácskozik majd a testület végrehajtó bizottsága. Emeljünk ki e megbeszélések sok-sok érdekes témája közül néhányat. Nos, szó esik majd ezeken a rend­szerint hosszúra nyúló vitákon az ipari üzérnek gazdálkodá­sának számos kérdéséről. Mégpedig általánosságban éppúgy, mint egy-egy válla­latra vagy szövetkezetre szo­rítkozva. Témája lesz e tes­tületnek a Hazafias Népfront, a KISZ-, a Népi Ellenőrzési Bizottság, a Tudományos Is­meretterjesztő Társulat, s né­hány oktatási intézmény te­vékenysége éppúgy, mint vá­rosunk számos környezetvé­delmi gondja. Várospolitika Máskülönben az MSZMP városi bizottsága, a minapi ülésén, meghatározta a tevé­kenységét segítő munkabizott­ságok programját is. Ez a nyitottság és sokolda­lúság is feltétele az idők sza­vához igazodó várospolitiká­nak. F. P. SPORT —SPORT —SPORT —SPORT— SPORT Egyenletes menetsebesség Villamosenergia-ipari természetbarátok Irány a nagyolvasztó A megye egyik legnagyobb MÉH-telepe található Nagykőrösön. Rakodás után egyenesen a nagyolvasztókba szállítják a kohá­szatban nélkülözhetetlen anyagot. Nyilas Ilona felvétele A villamosenergia-ipari dol­gozók XXXI. országos termé­szetbarát-találkozójának három napon keresztül a DÉMÁSZ központja: Szeged adott ott­hont. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagy­kőrösi üzemigazgatóságát hét dolgozó képviselte az évente megrendezésre kerülő, hagyo­mányos összejövetelen. A több száz részvevő az első nap délutánján érkezett a Tisza menti városba. Az ifjúsági házban tartott megnyitó után disco adta meg az alaphangu­latot. Másnap 4 fős csapatokkal került sor a tájékozódási te­repversenyre. A kisteleki erdőben volt a rajt, majd mintegy 11 kilométeres út után az ópusztaszeri emlék­műnél a cél. Az első akadály­nál — ilyen eddig még nem volt — kétfelé osztották a csa­patokat, a 2—2 fő tájolóval külön útvonalon haladt és a táv felénél a hatodik, úgyne­vezett első osztályú állomásnál találkoztak ismét és onnan együtt mentek tovább. A má­sodik rész egyenletes menetse­bességet igényelt, mert a késé­sért és a sietésért is büntetés járt. A körösiek a terepverse­nyen igen jól szerepeltek és a 68 csapat közül a negye­dik helyen végeztek. A csa­pat tagjai: Fekete László, Vá­gó Tibor, Tóth István, Kovács Gáborné. A szegedi belvárosban ren­dezett városismereti vetélke­dőn hatvan, egyenként 2 fős csapat vetélkedett. Műemléke­ket. épületeket, szegedi híres­ségek helyeit kellett felkeres­niük. s érdekes és nehéz kér­désekre is kellett válaszolniuk. Nehéz feladatok voltak: a gvőztps csaDatnak is csak 60 százalékos volt a telie=ftmé- nye. A. körösiek (Bácskai Lászlóné és Nagy Tamási "e kategóriában a 41.. összesítés­ben a 6 főből álló csapat a 16 helyen végzett. A Maros folyóig, illetve a Boszorkány-szigetig közös ti­szai hajókirándulás, a KISZ- táborban pedig esti tábortűz zárta a jól sikerült országos találkozót. ★ A fentieket megelőzően szin­tén Szegeden rendezték a DÉMÁSZ kispályás labdarúgó­vetélkedőjét a Tanácsköztár­sasági kupáért. Ezen a nagykőrösi üzemigazga­tóság csapata harmadik lett, megfiatalított gárdájával.' Termelőszövetkezetiek si­kere Hét üzem képviselői indul* tak a szomszéd városban, Ceg­léd és Nagykőrös mezőgazda- sági dolgozóinak sportverse­nyén. Városunkból a Mészáros János Termelőszövetkezet több sportágban, a Ceglédi Állami Tangazdaság nagykőrösi kerü­lete lövészetben vetélkedett. Pontverseny nem volt, de az egész mezőnyben a Mészáros Tsz-beliek szerepeltek a leg­jobban. Férfi és női atlétiká­ban, kisnálvás labdarúgásban, kispuskalövészetben, valamint ellenfél nélkül kézilabdában és röplabdában is továbbjutot­tak a Mészáros Tsz-beliek a járási döntőbe. Mai sportműsor Természetjárás Bakony hegység: a Nagykő­rösi Kinizsi túrája. Baranya megve: toldis diákok kerékpá­ros túrája. S. Z. Moziműsor Az Olsen banda boldogul. Színes, szinkronizált dán bűn­ügyi film. Előadás 6 és 8 óra­kor. A stúdióteremben A fehér csuklya. Színes. szovjet kalandfilm, fél 4-kor. Puska és bilincs. Szovjet film, fél 6-kor és fél 8-kor. deuiH jsojpiiXSeN) mz—MIO NSST * r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents