Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-23 / 171. szám

Magyar—szovjet ifjúsági barátságfesztivái Eleven, személyes kapcsolatok Szerdától országszerte foly­tatódott a III. magyar—szov­jet ifjúsági barátságfesztivál. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára szerdán a KB székházá­ban fogadta Borisz Pasztuho- vot, a Lenini Komszomol Központi Bizottságának első titkárát, a barátságfesztiválon részt vevő szovjet küldöttség vezetőjét. A szívélyes, baráti légkörű eszmecserén ott volt Fejti György, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Baranyai Tibor, az MSZMP Központi Bizottságá­nak osztályvezetője. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykö­vetségének követtanácsosa. Borisz Pasztuhov a délelőtt folyamán elutazott Budapest­ről. A szovjet delegáció veze­tését Dmitrij Filipov, a Komszomol KB titkára vette át. Ezen a napon budapesti üzemekben, intézményekben tett látgatásokkal, vagyis sze­mélyes tapasztalatcserével fe­jeződött be a KISZ KB szék­házéban kedden kezdődött kétnapos politikai konferen­cia: a magyar és a szovjet po­litikai delegáció 100—100 tag­ja a plenáris ülést követően ifjúmunkás, mezőgazdasági, értelmiségi, középiskolai, egye­temi, valamint főiskolai szek­ciókban folytatott eszmecserét a különböző ifjúsági rétegek életéről, munkájáról, s a kö­tetlen beszélgetésre jó alkal­mat teremtettek a munkahe­lyi látogatások is. Az egyetemisták és. főisko­lások például a mozgalmi munkának, a felsőoktatás fej­lesztésének, az elsőévesek be­illeszkedésének s a hallgatók tudományos munkájának szer­vezésében vállalt KISZ-es, il­letve Komszomol-feladatok- nak szenteltek különös fi­gyelmet. A műhelymegbeszé­lést követően a Felsőbabádi Állami Gazdaság vendégei voltak, ahol találkoztak a gaz­daság építőtáborának magyar, szovjet és NDK-beli kollektí­vájával is. Az egyetemi-főis­kolai szekció tagjai szerdán jártak a Budapesti Műszaki Egyetemen, felkeresték a Kertészeti Egyetemet, és ellá­togattak a Művelődési Minisz­tériumba is. A barátságfesztivál dísz­vendégei közül ezen a napon Alekszej Zseltov vezérezredes, a Szovjetunió Hőse, a háborús veteránok szovjet bizottságá­nak elnökhelyettese ceglédi katonafiatalokkal találkozott. Újdonsült testvérbrigádok A Pest megyei KlSZ-bizottságon dr. Husti István köszönti az Omszk megyei komszomolistákat. Mellette, balról Vjacseszlav Dvorakovszkij, jobbról Komáromi János Bozsán Péter felvétele A barátságfesztiválra ha­zánkba érkezett Omszk megye küldöttségét, élén Vjacseszlav Dvorakovszkijjal, a Komszomol Omszk megyei bizottságának osztályvezetőjével, szerdán a KISZ Pest megyei Bizottságán fogadta dr. Husti István, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára és Komáromi János, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetője. Az egyórás beszélgetés so­rán a komszomolistákat tájé­koztatták megyénk gazdasági, társadalmi életéről, a KISZ sa­játos Pest megyei feladatairól A delegátusok nemcsak sza­vakból ismerhették meg me­gyénket, az itt élő fiatalok életét. Buszba ültek, s útjuk elsőként Érdre vezetett. A vá­ros párt-, állami és KISZ-ve- zetői várták az omszki fiata­lokat a Bentavölgye Tsz-ben, ahol Dékány István, a szövet­kezet elnöke ismertette a gaz­daság történetét, jelenét, majd a félezer állat tartására szol­gáló szakosított szarvasmarha­telepre kalauzolta a vendége­ket. Nagy tetszéssel szemlélte ezt Szofija Jape, a miaripovszki járási Szabadság Csillaga kol­hozénak fejőnője. aki rögtön javaslatot is tett: az érdi tsz KISZ-brigádja és az ő Kom­szomol brigádja vegyék fel ez­után a testvérkapcsolatot. Ebéd után ismét útrakel­tek a küldöttség tagjai, Száz­halombatta városának határá­ban fogadták őket a város vezetői, majd együtt a DKV- ba indultak. Dr. Rátosi Ernő vezérigazgató tájékoztatója és a gyárlátogatás után városné­ző sétát tettek, s elhelyezték a főtéren álló Barátság-emlék­műnél vörös szegfűcsokraikat. * Vacsora után a művelődési központban kötetlen, baráti be­szélgetésen találkoztak Száz­halombatta ifjúkommunistái­val a komszomolisták, és Tóth István, a DHV vezérigazgató­ja itt tájékoztatta őket a Du- namenti Hőerőmű munkájáról, az ott dolgozó fiatalok életé­ről. ★ A III. magyar—szovjet ifjú­sági barátságfesztivál szovjet résztvevőinek egy csoportja Nyikolaj Zaharovnak, a Kom­szomol kurszki járási-városi titkárának vezetésével tegnap Ceglédre látogatott. A vendé­geket elkísérte Gyenesei Ist­ván. a KISZ KB osztályveze­tője. A fiatalok felkeresték a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetet, ahol Skultéty József, a szövetkezet elnöke beszélt a gazdálkodás­ról, az iparszerű termelési rendszerek hasznáról, a háztá­ji gazdaságok jelentőségéről. A fiatalok megtekintették a szövetkezet növényházát, fel­kerestek néhány háztáji gaz­daságot, látogatást tettek a Nagykőrösi Konzervgyár ceg­lédi üzemében és a CEGLÉD- TEJ-nél is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXV. ÉVFOLYAM, 171. SZÁM Ára 1.40 1981. JÜLIUS 23., CSÜTÖRTÖK Ma: 3 oldal: NÉGY ORSZÁGON ÁT A TENGERIG (2.) A vasárnap csak félig az... 1. oldal: Olyan könnyűnek gondoltam o. oldal: Sok volt a munka, keyés lett a játékos 7. oldal: Postabontás Egyéni érdekeltséggel Előnyt jelentő tonnák A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kerepestarcsai gyára még az év elején döntött úgy, hogy a terv túlteljesítésével ellensúlyozzák a nyári sza­badságolások és a kétlakiság — a kerti, háztáji munkák — okozta termeléskieséseket. La- czonyi László főmérnök mond­ta el, hogy a fésülőüzem 50 tonnával, a fonoda pedig 20 tonnával teljesítette túl az előző hónapok tervét, s ezzel az üzemek tizenegy, illetve háromnapi előnyhöz jutottak. A gyár vezetősége tudva tudja, hogy a nagy erőfeszí­tésekkel megszerzett néhány napi előny könnyen füstbe Izrael folytatja a harci cselekményeket Libanonban A BT tűzsziineti felhívása A Biztonsági Tanács kedd esti ülésén elfogadott határo­zatában „azonnali tűzszünet­re szólította fel a Libanon­ban szemben álló feleket”. A testület negyvennyolc órát adott a tűzszünet megterem­tésére és megbízta Waldheim ENSZ-főtitkárt, hogy mielőbb, de legkésőbb negyvennyolc óra elteltével, tájékoztassa a BT-t a helyzetről. Mint a Biz­tonsági Tanácshoz közelálló körökben elmondták, a testü­let ettől teszi függővé, hoz-e további ' intézkedéseket a? ügyben. A határozat ugyan­akkor állást foglal Libanon szuverenitásának, területi ép­ségének és függetlenségének biztosítása mellett. A határozat nyilvánosságra hözatala után Jasszer Arafat Bejrutban bejelentette, hogy a Palesztin Ellenállási Mozga­lom kész betartani a tűzszü­netet, amennyiben Izrael is így tesz. Tel Avivban Philip Habib, az amerikai elnök közel-kele­ti különmegbízottja közölte, hogy Begin izraeli kormány­fő hajlandó közvetlen tárgya­lásokat kezdeni a libanoni kormánnyal a tűzszünetről, az azonban „szóba sem jöhet, hogy a tárgyalásokba bevon­ják a palesztinok képviselőit”. Habib nem tett említést Be- ginnek arról a kedden tá­masztott feltételéről, hogy az izraeli fegyveres akciókat Li­banon ellen csak akkor szün­tetik be, ha a palesztinok ki­vonulnak onnan. (Folytatás a 2. oldalon) mehet. Éppen ezért az őszi hónapokra újabb előrefutást terveznek, amit a műszakok és művezetők új, egyéni érde­keltségi rendszerének kidolgo­zásával, a gépekhez értő ad­minisztrátorok munkába állí­tásával, sok új szervezési fo­gással, s nem utolsósorban a megfeszített munkával kíván­nak elérni. Kérdés, hogy mindez nem megy-e a minőség rovására? A főmérnök válasza: bár óriási gondot jelent az új be­tanulok munkába állítása — tizenhat hét a betanulási idő, a százszázalékos teljesítmény eléréséig ennék többszöröse is lehet —, a három éve vég­rehajtott rekonstrukciók, a klímaberendezések felújítása és a dolgozók hozzáértése eredményezte ázt, hogy a gyár évek óta 97—98 százalékos minőségi mutatóval dolgozik. Elsősorban tehát munkaerő­gondjaik vannak. Jellemző, hogy a magyar vállalatok nem a minőség, hanem csakis a kapacitás hiánya miatt fésül- tetik külföldöm a gyapjút. A kerepestarcsai gyár gépi be­rendezéseinek felújítására és fejlesztésére az elmúlt években csaknem kétmillió forintot fordítottak, s ez az eredmé­nyességben is jól látható. A súlyos létszámgondok ellené­re a Hazai Fésűsfonó kere­pestarcsai gyára mindig tel­jesítette éves tervét, termé­keit az anyavállalaton keresz­tül exportra is feldolgozzák, s a gyár az egyik legmegbíz­hatóbb szállítónak számít. K. T. Passaunú! kilenc méter a Duna A folyók kiléptek medrükből Az áradás pénteken ér Pest megyébe Alig hiszünk a szemünknek, amikor a televízió képernyő­jén hóvihart látunk, lavinák­ról hallunk, ilyenkor nyár de­rekán. Az Alpok hidegét mi magunk is megérettük itt a Kárpát-medencében. Károlyi Csaba, a Közép- duna vöigyi Vízügyi Igazgató­ság igazgató főmérnökének tájékoztatása szerint a, még mindig hulló csapadék fokoz­za az áradást a Dunán. Ma Budapestnél 520 centi- méteres a vízmagasság. Az ár­hullám pénteken a késő esti órákban éri el Pest megyét és a fővárost. Előreláthatóan a víz elönti a Papszigetet, a Luppaszigetet, valamint a római-parti területet. E. ked­velt üdülőterületeken használ­hatatlanná válik a hét végére a kemping és a strand. A hétvégiház-tulajdonosoknak elmondhatjuk, hogy az idei tavaszihoz hasonló áradásra számíthatnak. 3 KÖZÉLET Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra szerdán fogadta a hazánk­ban tartózkodó David Khenint, az Izraeli Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát. A szívélyes, baráti légkörű találkozón az izraeli testvér­párt képviselője tájékoztatást adott a legutóbbi választások­ról, a párt munkájáról és a térség problémáival kapcsola­tos álláspontjáról. Gyenes András megerősítet­te az MSZMP szolidaritását az IKP küzdelmével, amelyet a dolgozók helyzetének javí­tásáért, az ország demokrati­kus erőinek összefogásáért, és a közel-keleti válság tartós és igazságos rendezéséért folytat. Nyolc személy vesztette éle­tét, illetve tűnt el az NSZK- ban és Ausztriában az esőzé­sek és havazások okozta ára­dások következtében. Az osztrák fővárostól délnyugat­ra elterülő hegyvidéken a né­hol egyméteres vastagságú hótokaró miatt több mint 170 ezer állat rekedt a legelőkön. Súlyos a helyzet Bajoror­szágban is. Kedden még né­hány helyről hóesést jelentet­tek, és a folyók több helyen kiléptek medrükből. Csaknem 3 méter vastagságú hótakaró borítja a Zugspitzét, az NSZK legmagasabban fekvő pontját. Rendkívüli módon emelke­dik a Duna vízszintje is. Az NSZK-beli Passaunál elérte a kilencméteres magasságot, ami kritikus helyzetet terem­tett a városban. Az áradás következtében le kellett zárni az Ausztriába vezető határát­kelőhelyeket, a városi iskolák­ban pedig szünetel a tanítás. Kis híján negyed évszázada nem efeett annyi eső az auszt­riai Salzburgban, mint az el­múlt négy napban. Egy négy­zetméterre 171 liter jutott — a júliusra eső csapadékmeny- nyiség 90 százaléka. Szerdán folytatódott a Du­na áradása Szigetköznél. Üte­me ugyan lassult, de így is további 30 centiméterrel emelkedett a folyó vízszintje 24 óra alatt. Nagy tömegű víz hatolit be a győri Duna-ágba Győr térségében, a Rábca fo­lyó torkolatánál és a Püspök­erdőben levő vízügyi munka- területek védelmére intézke­dések történtek. Hófelhőit júliusban, az osztrák fővárostól délnyugatra f Szomszédi partner vagy répa? Két 1 divatirányzat, s akár­hogy is nézem, jól megfér­nek egymás mellett. Bár úgy hírlik, hogy előbb- utóbb a répanadrág kerül ki győztesen a párharcból. Szóval az egyik jön, a má­sik megy. Stílusok, irány­zatok köszöntenek ránk, vagy köszönnek vissza — de egy valami, ami soha­sem akar kimenni a divat­ból; a szomszédolás! Ha egy kicsit melegebben süt a nap, lágyabb szelek jár­nak — netán a külpolitiká­ban is! —, máris szomszé­dolásra készülünk. Szomszédolunk, azaz uta­zunk. Tavasztól őszig ost­romoljuk az utazási irodá­kat valami jó kis útért, vo­nat- vagy repülőjegyért, valutáért. S ebben a vége- hossza nincs szomszédolás­ban — amit szerencsére egészen jól bír a pénztár­cánk! — belefér a vendég- fogadás is. Fogadás? In­kább vendéglátás, amit egy­szerűen idegenforgalom címszó alatt tartunk nyil­ván. Bár tegyem hozzá: a fogadóképesség korántsem tartozik a lényegtelen dol­gok közé — a szállodai he­lyek száma lapul meg mö­götte. Ha lassan is, nem az önmagunktól követelt ütemben, az idelátogatók által óhajtott mértékben — gondolok a kempingekre —, de vendégváró vendég­látókká nőjjük ki magun­kat. Persze, korántsem va­gyunk, lehetünk még elé­gedettek. De léptünk, s lé­pünk ... Akadnak azonban a ven­déglátásnak kevésbé költ­séges, tőkeigényes mozza­natai is, melyek, ha hiá­nyoznak, a szuperkényel­met kínáló szállodában is rosszul érzi magát a ven­dég, a turista. Mert túlsók megerőltetést nem kíván tőlünk a vendégnek kijá­ró udvariasság a boltok­ban, s a pontos elszámo­lás az éttermekben. Ez is mércéje a felkészültség­nek, a fogadókészségnek, akárcsak a tisztaság, még a mellékhelyiségekben is. Csakúgy, mint az a bizo­nyos sokszor emlegetett, számonkért program. Ami- nek ötletesnek, változatos­olás közben t nak, vonzónak kell bizo­■ nyúlnia. Nerp a tavalyi, ■ vagy öt évvel korábbi hal­• vány kopírjának. Túl ma­■ gas a mérce? Aligha! Hi­szen tudjuk, több kell ah­hoz, hogy a hazánkba láto­gató idegen az idei tapasz­talatok alapján úgy dönt­sön: a következő nyarat is a Balatonnál, a Dunaka­nyarban, Szentendrén, vagy Visegrádon töltse. Apróságokon múlik sok­szor, hogy a papszigeti kempinggel és környékével ma még csak ismerkedő tu­rista jövőre kopogtat-e Hegyeshalomnál, Szobnál, Röszkénél, vagy Csapnál. Pedig a szándék minden szezon kezdetekor, így az idén is az volt: jó házigaz­da módjára vendégül látni a kispénzű turistát éppúgy, mint a degeszre tömött pénztárcával érkezőt. Nem vontuk meg még, nem is vonhattuk meg az idegenforgalom mérlegét. Talán csalóka a látszat, de úgy tűnik, sokan fordulnak meg manapság is házunk táján, viszik hírünket a vi­lág minden tája felé. IV eni mindegy, mit visz- i nek, kapnak tőlünk út- ravalóként! Hiába szoktuk meg, hogy a magyaros ven­déglátás, a magyar konyha híre országhatárokat átlép­ve előttünk jár. De ez még kevés. Ahogy egyre inkább kényesek vagyunk a ma­gyar termékek hírnevére — úgy a vendéglátáshoz kap­csolódó babérjainkon sem pihenhetünk. Hiszen nem elég vendéget várni a viseg­rádi Silvanusba, kínálni látványosságként Mátyás palotájának romjait, a hely­reállított Salamon-tornyát, s a hegytetőről elénk táru­ló csodálatos panorámát. Természeti adottságaink mellé elkél egy-egy ötletes, pihentető program. Mond­juk, egy több nyelven írt, a kirándulóhelyeket felso­roló füzetke is 'a házi szer­vezésű ajánlatok mellé. An­nál is inkább, mert e vége, hossza nincs, divatját soha­sem múló szomszédolás közben mi sem kérünk kül­földön kevesebbet vendég­látásból, programajánlat­ból, mint a hozzánk érke­zők! Varga Edit

Next

/
Thumbnails
Contents