Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

LUÖI A FEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐi JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1981. JŰLIUS 22., SZERÖlí Bag, Hévízgyörk / Művelődés - uborkaszezon mikul Nyár van, a színházakon kinn a nyári szünetet jelző tábla. Üresek az iskolák, a művelődési házak is szíveseb­ben rendeznének- ezekben a hetekben könnyebb fajsúlyú műsorokat. Nyári szabadságot hirdetnek csoportjaiknak, le­gyenek azok klubok, tanfo­lyamok vagy éppen öntevé­keny művészeti együttesek. Dinnyés László, a bagi mű­velődési központ igazgatója még nem volt nyári szabadsá­gon. Sikeres bemutatók — Csoportjaink a nyári hó­napokban is dolgoznak. Ifjú­sági klubunk ott volt a ve­resegyházi találkozón. Sikere­sen mutatkoztak be ugyanitt a hévizgyörki irodalmi szín­padok tagjai is. A bagi asz- szonykórus két héttel ezelőtt szerepeit a szövetkezeti nép­dalkörök országos találkozó­ján. A hévizgyörki asszonyok Budapesten, a nyomdászok János ünnepélyén léptek fel, s most a Nagykőrösi nyár rendezvényére készülnek. A bagi Muharay Elemér népi együttes a megye szövetkezeti néptánccsoportjainak nagy- kátai találkozójára próbál. Üj Tükör Klubunk tagjai a Vépen rendezendő országos módszertani táborozásra ké­szülődnek. Folytathatnám a sort a nyugdíjasokkal, akik szervezett kirándulásokon is­merkednek az országgal. Hi­vatkozhatnék a hévizgyörki gyerekek sétahajón adott mű­sorára, de úgy érzem, ennyi­vel is sikerült érzékeltetnem, hogy nálunk, Bagón és Hévíz- györkön — nincs uborkasze­zon. A csoportok folyamatos működése természetesen örö­met okoz a fenntartó művelő­dési intézménynek, elisme­rést az intézmények dolgozói­nak, akik a nyári hónapokban is szívesen vállalják azt a többletmunkát, amely a ren­dezvényekkel, a vendégsze­replések előkészítésével jár. — Igazi gondot intézmé­nyeink felújítása jelent — mondja az igazgató, aki ezzel a megállapítással nem pa­naszkodni kíván, inkább a nyári elfoglaltságok színes skáláját kívánja igazolni. —A bagi művelődési központ az idén húsz, a hévizgyörki mű­velődési ház pedig tizenkét éves. A1 két, illetve egy évti­zed egyik intézmény felett sem múlt el nyomtalanul. Az épület kihasználtsága gyorsí­totta annak elhasználódását és bizony mindkét épület felújí­tásra szorul. Éppen ez a fel­újítás jelenti a gondot — mondja Dinnyés László, s az udvarra mutat, ahol az épület külső festésének friss nyomait takarítja Sára Lászlóné és Tóth Sándorné. — A belső festést Bagón és Hévízgyörkön társadalmi munkában elvégezték az in­tézmények aktívái. Most a külső munkálatokhoz fogtunk. A nagyközségi közös tanács vezetői minden támogatást megadtak és megadnak, azon­ban mégis szükséges a társa­dalmi munkák szervezése, mert így többre futja erőnk­ből. Koksz helyett szén A művelődési központ dol­gozói, a különböző csoportok, klubok tagjai szabad idejük­ben szerszámot vesznek a ke­zükbe és dolgoznak. így kerül ' sop a nyugdíjasklub tagjainak segítségével a tető kijavításá­ra. Az épület külsejének ud­vari részét most festi Lévai Sándor, aki egy nagyon elmés újítással ügy alakította át permetezőgépét, hogy ezzel a külső festés elvégezhető. — Igaz, talán nem olyan szép, mintha hagyományos módon, szakember végezné, de így is megóvja az épület álla­gát, javítja külső képét, s bi­zonyítja a rendszeretetet, a tisztaság iránti vágyat — ér­vel Lévai Sándor újításának hasznossága mellett Dinnyés László. Szintén társadalmi munká­ban befejeződött a házak elektromos hálózatának felújí­tása, s ezzel mindkét helyen megszűnt az állandó jegyző­könyvezésre okot adó, életve­szélyt jelentő hibás vezetékek naponkénti barkácsolása. Per­sze, sok munka van még hát­ra, de a nyár sem múlt még el. A koksztüzelésű kazánt is át kell alakítani, hogy alkal­mas legyen széntüzelésre. ugyanis a koksz ára az elmúlt években lényegesen emelke­dett. Fontos a nagyterem be- fúvásos rendszerrel működő kazánjainak javítása is, mert a hosszú használat alatt a kazántagok elégtek, s meleg helyett csak füstöt fújnak a nagyterembe. Zajos motor Hévízgyörkön ugyanilyen rendszerű, de olajtüzeléses ka­zánnal fűtik a nagytermet, ám ez sem tökéletes. A befúvást biztosító motor működése za­jos, s ez zavarja az előadáso­kat, összejöveteleket. Kion jártak már a Prométheusz Tüzeléstechnikai Vállalat szak­emberei, de igazi megoldás még nem született. F. M. Nem kell sokat várni A háztartási gépeink hasznos segítőtársaink, mindaddig, amig el nem romlanak, s ha a javítás is hosszú időt igényel, bizony kellemetlen és bosszantó. Akik az aszódi Ramovill Szervizhez fordulnak ilyen esetekben nem kell sokat várakozniuk, hibás készülékeiket, gépeiket három-négy napos határidőre vállal­ják. A képen: Fodor Menyhért műszerek segítségével keresi a hibát egy hordozható televízióban v Bene Mihály felvétele Művészfelep Lankás szadai dombok között Már az gyanús, ahogy az em­ber végigmegy a szadai fő­utcán. és többször is rajz­mappát, állványt cipelő fiatal fiúkkal és lányokkal találko­zik. Szokatlan látvány, ám­bár aki ismeri a községet, tud­ja, hogy szellemi örökségének nagy adakozója Székely Berta­lan. így aztán Szada és a képző­művészet egymástól nem ide­gen fogalmak. S hogy ne is lehessenek azok, arról már több éve tudatosan tesznek a község vezetői s a járásnál levő patrónusai. A Székely Berta­lan emlékmúzeum köré kitar­tó munkával mára csinos kis tábor épült, több faházzal, tisztálkodóhelyiséggel,. Hasznos egyezség Felkaptatva a szadai dom­bok egyikére, ahol nyitott tá­borajtó fogadja az idegent, pá­ratlan látvány tárul az itt messzire tekinthető szem elé; a lankás gödöllői dombság ma­dártávlata. Természet és tár­sadalom keveredik benne; templomtornyoktól házsoro­kig, művelt tábláktól zavarta­lanul tenyésző fa- és bokorcso­portokig. Kívánni sem lehetne alkal­masabbat, mondjuk egy mű­vésztelep számára. Így voltak ezzel a budapesti Képző- és Iparművészeti Szakközépiskola tanárai is, akik nem utolsó­sorban a Gödöllőn lakó és ko­rábban már a táborban dol­gozó Fábián Dénes közvetíté­sével felvették a kapcsolatot a szadaiakkal. S az eredmény: egyelőre tízéves együttműkö­désre határozták el magukat, úgy, hogy mindkét fél egy­ként szerepel a kapok és az adok rovatban. De erről már a helyszínen tájékoztatott Fá­bián Dénes: — Lehetőséget kaptunk ar­ra, hogy nyaranta egy hónapig művész leiepet rendezhessünk be a tábor részére, s vállalta, hogy segít a különféle szaktá­borok szervezésében, vezetésé­ben. Márpedig erre bőven lesz alkalom, hiszen a szadai tá­bor, gyakran nemcsak a já­rásból, hanem a megyéből vagy az országból invitált résztvevőkkel, a képzőművé­szeti, vizuális nevelés módszer­tani központja lett az elmúlt években. Itt tartották például a rajztanárok új tantervi fel­készítését, pedagógusok, nép­művelők, felnőttek és gyerekek töltöttek értékes napokat a különféle játéktáborokban. A jövőben tehát, de ezzel is már a hagyományokat folytat­va, méginkább számíthatnak a tábor gazdái a Képző- és Ipar­művészeti Szakközépiskola se­gítségére. Jelenleg az iskola második turnusának adnak otthont a faházak, huszonhat növendék és négy nevelő élvezi a csodá­latos környezetet. Bodóczky István festőművész tanár, aki a sárkánykészítésnek és -rep- tetésnek is nagymestere, elis­merően nyilatkozott a környe­zetről, a tábor adottságairól: — Valóban ideális helyszín ez egy művészi alkotómunká­hoz. Vannak olyan diákjaink, akik az előző turnusban ven­dégeskedtek itt Szadán, de most is megjelentek és szál­lást kértek egy-két napra- Persze a létszámot nem lép­hetjük nagyon túl, hiszen a szorgalmas munka feltétele, hogy összefogható, irányítható es ellenőrizhető legyen a tár­saság. • Gödöllői vagy járásbeli nö­vendéket most hiába keres­tünk a művésztelep lakói kö­zött. A három gödöllői kislány, aki az iskolán tanul, máshol tölti a nyár szabad napjait Egyikük az iskola másik, az NDK-ban levő művésztelepére utazhatott. Akik viszont itt vannak, általában szorgosak. Napközben nem nagyon hal­latszik a kaucsuklabda kopo­gása — az új faházban játék­termet is berendeztek, s a mag­nó is csak időnként szól. A fiúk és a lányok a faluban keresnek maguknak alkalmas festőhelyet, vagy a táborban, a tágas udvaron próbálgatják ügyességüket. Amint a taná­rok elmondták, esténként gyűl. nek össze, hogy megbeszéljék az aznapi munkát, s hogy ha szükséges, a tanárok elvégez­zék a képek korrektúráját. Kisebb műhely Mosj festőszakos diákok tá­boroznak itt, de amint meg­tudtuk, jöhetnek majd a szob­rászok, a fotósok, a textilesek is. Fábián Dénes elmondta, hogy az iskola azt is tervezi, hogy egy kisebb műhelyt ren­dez be gébekkel. Természete­sen ez sem csak a fővárosia­kat szolgálja majd. T áj és ember Az már most megállapítható, hogy az egymásratalálás jól jött az iskolának és a tábor­nak is. Remélhetőleg ezentúl sem változik ez a vélemény. S akkor a szadaiak, a tábor közelében jövőre, s még évekig találkozhatnak a rajz- mappás, festőállványos diákok­kal, akik persze igyekeznek megismerni a falut is. Nem­csak a tájjal, a természeti té­mákkal, az itt lakókkal, az em. bérek életével is ismerkednek. G. Z. Gépbemutató Kertészeti örctözcgépek A MÉM, az Országos Víz­ügyi Hivatal, a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztá­lya, az Agrober, a gödöllői MÉM Műszaki Intézet és más intézmények részvételével or­szágos kertészeti öntözési be­mutatót tartanak augusztus 5- én az albertirsai Micsurin Tsz-ben. A délelőtt tíz óra­kor kezdődő programban, a szövetkezet dánszentmiíclósi központjában, előbb Főző Jó­zsef, a gazdaság elnöke tájé­koztatja a vendégeket, majd Zsitvay Attila, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese tart elő­adást az öntözés helyzetéről. Ezután Román Mihály, a Mi­csurin Tsz kertészetének ve­zetője ismerteti öntözéses, gaz­dálkodósukat. A rövid szak­mai tanácskozás után kerül sor a kertészeti öntözőgépek gyakorlati bemutatójára. Az öregfiúk csapata vezet Folytatódott a galgamácsai Galgaparti összefogás SE tö­megsport bizottsága által szer­vezett Nyári1 Galga Kupa kis­pályás labdarúgótorna. Eredmények: II. Forduló: I. csoport: Gal- gagyörki Fémmunkás—Gal­gagyörki KSK ifi 1-1; Domo- nyi öregfiúk—Vácegres köz­ség 3-0; Galgamácsa Főút sza­badnapos volt. II. csoport: Állami Mezőgazdasági Me- dosz—Váckisújfalu Község 2-3; Iklad—Galgamácsai öreg Veres Péter emlékezete Hűvös függőség nélkül beszélgetni fiúk—Vácegresi HSE 5-2; Gal­gamácsai Tsz SE ifi, szabad­napos volt. III. forduló: I. csoport: Vác­egres község—Györki KSK Ifi 3-5; Galgamácsai Fő út—Gal- gagyörki Fémmunkás 5-3; Do- monyi Öregfiúk ;— szabad­napos volt. II. csoport: Vác­egresi KSE—Váckisújfalu köz­ség 3-2; Galgamácsai Tsz SE ifi—Állami Mezőgazdasági Medosz 5-3; — Iklad—Galga­mácsai SE öregfiúk — sza­badnapos volt. Az I. csoportban a harma­dik forduló után a Domonyi öregfiúk csapata vezet 4 ponttal, őket a Galgagyörki KSK ifi követi 3 ponttal. A II. csoportban az Iklad-*- Galgamácsai SE Öregfiúk ve­zet 4 ponttal, őket a Váckis­újfalu községi csapat követi 4 ponttal, rosszabb gólkü­lönbséggel. Küzdelmes mér­kőzések, néhol kemény csaták folytak, de kiállítás, nagyobb vita azért nem volt, a gyön­ge, olykor erélytelen játékve-' zetés ellenére sem. ladi könyvtáros, vállalta, hogy összehívja a régi ismerősöket. A járási tanács elnökének Volgájával Vankó István in­dult az íróért, de a Ferenche- gyi ház udvarán csak az egyik unokát találta, aki közölte: A nagyapa már elment író-olva­só találkozóra. Hogy hova? Talán Monorra. Míg ez a párbeszéd az ud­varon lezajlott, Veres Péter meg is érkezett az aszódi já­rási könyvtárba. A Pest me­gyei Tanács akkori elnökhe­lyettese, dr. Pénzes Lajos sze­mélyesen hozta az írót, ugyan­is értesült arról, hogy Veres Péter a mezőgazdász klub ven­dége lesz, s úgy gondolta, hogy lehozza magával. Az író' az induláskor nem tisztázta, hogy a megérkezett kocsi azonos-e a már előzőleg levélben rög­zített autóval, hanem elfogad­ta a hívást és utazott Aszód­ra. Ikladon a termelőszövetke­zet irodájában került sor a beszélgetésre. Veres Péter so­kakra emlékezett és sok em­ber után érdeklődött. A több mint egy órán át tartó be­szélgetés után indult volna az író tovább. Az utcán éppen akkor ment az autóbusz, amely a aalgaqyörki parasztkórnst szállította a klubba. (ők u^vanis közös énekléssel akar­ták köszönteni a vendéget.) Az idős emberek felismerték Veres Pétert, leállították az autóbuszt, kiszálltak a gépko­csiból és hangosan éljenezni kezdték. Ezt nem kellett vol­na, fordult a közelében levők­höz a vendég. Este nagyon sokan szorong­tak az akkori járási művelő­dési ház nagytermében. Nem­csak mezőgazdászok, de sok pedagógus is eljött Veres Pé­terrel beszélgetni. Ennek az estének a hangulatát az ő nagy egyénisége határozta meg Senki úgy nem tudta eltalál­ni a hangot, mindjárt az el­ső mondattal, mint Péter bá­csi, s úgy meggondolkodtatni s magával vinni az egybe­gyűlteket, hogy még az órák se vegyék észre. Őszinte szóval A legszebb az volt, hogy azon a késő esti órákba nyúlc összejövetelen az emberek egy­re kíváncsibbak voltak saját magukra, országuk, környeze­tük, nemzetük sorsára, tenni­valóikra. Nem akartak mást mint protokollos fordulatok, hűvös függőség nélkül beszél­getni. Nem megtámadhatatlan igazságokra voltak kíváncsiak, nem is csupán a „nagy em­ber” véleményére, hanem ar­ra, hogy kialakított gondolko­dásmódja szerint mit mond gondjaikra, örömeikre egy fel­tételezetten tágabb horizontú ember, őszinte szót akartak hallani, azt mérlegelni, feldol­gozni saját viszonyai között. És Veres Péter állta a pró­bát. győzte szóval, gondolatok­kal. érvekkel. Élmény volt az az este, amint élmény volt er­re a találkozóra sok-sok év után ott. a balmazújvárosi em­lékházban visszagondolni. Fercsik Mihály Ipari Múszergyár Versenyre készülék A Magyar Vöröskereszt százéves évfordulója tisztele­tére néhány hete Veresegyhá­zon megtartott járási, polgá­ri védelmi versenyt az ikladi Ipari Műszergyár egészség- ügyi csapata nyerte, amely ez­zel jogot szerzett a további versenyeken való részvételre is. A műszergyáriak csapata éppen ezért 25-én. szombaton ott lesz a Szödligeten tartan­dó területi vetélkedőn, s re­méljük ott is nagyszerű fel- készültségéről tesz tanúbi­zonyságot. Városi moziműsor Autóversenyzők. Színes ma­gyar dokumentumfilm. Csak 4 órakor! Félelem a város felett. Szí­nes francia bűnügyi film. Csak 16 éVen felülieknek! 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) f lyettese, a klub elnöke és Van- kó István, a járási tanács mű­velődésügyi osztályának akko­ri vezetője írta alá. A látogatás időpontjának megválasztását Veres Péterre bízták és azt sem határozták meg, mi legyen a járás mező­gazdászaival való találkozás beszélgetésének a témája. Egyetlen dolgot javasoltak: ér­kezzen Páter bácsi korán Aszódra, s on nap elindulnak szétnézni a járásba. Megmutatunk Péter bácsi­nak néhány jól dolgozó szö­vetkezetét, ígérte a felkérő le­vél, amelyre szinte postafor­dultával érkezett a válasz. Köszönöm a meghívást, írta Veres Péter, és a találkozó napjául a húsvét előtti nagy­pénteket javasolta, mert ilyen­kor, ünnep előtt fölösleges ott­hon a férfinép. És volt még egy észrevétele: — Mutattak nekem jó szövetkezetei már eleget. Szívesebben néznék szét Ikladon, egykori katonás­kodásom színhelyén, s talál­koznék az egykori községi bí­róval, meg az elöljáróság tag­jaival. Nem kért ünneplést A szervezők Veres Péter mindkét javaslatát igyekeztek teljesíteni. A klub összejöve­telének időpontját szombatról péntekre helyezték át. Kar- czagi József tanár, akkori ik­Hajdú-Bihar megyében jár­tam az elmúlt napokban. Cso­dáltam Debrecen történelmet idéző látnivalóit, élveztem Hajdúszoboszló világhírű gyógyfürdőjének üdülést adó medencéit és eljutottam Bal­mazújváros Gyepsorára, ahol a Kadarcs utcai ház falán már­ványba vésett feirat idézi Ve­res Péter írót;- — Ha vala­ki, kritikus vagi) irodalomtör­ténész azt keresi majd, ki vagyok, mi vagyok, a forrást itt keresse a Hortpbágy szé­lén”. Postafordultával A szegénység földszagú le­vegője fogadja a látogatókat, akik jönnek a világ minden tájáról, hogy tisztelegjenek az egykor önként vállalt példa­képnek, az írónak, aki kora parancsára politikai szerepet ■vállalt, a népben, nemzetben gondolkodónak, emberi maga­tartásból jelesre vizsgázónak. Ezreknek van személyes él­ménye, amely Veres Péterhez kötődik. Itt, ebben a letűnt világra emlékezhető, megsüly- lyedt gyepsori sárfalú házban idéződött fel a kép, amely Ve­res Péter aszódi járásbeli lá­togatására emlékeztetett. 1965 kora tavaszán levél ment az Íróhoz, amelyben arra kértük, hogy látogasson el az Aszódon működő járási mezőgazdász klubba. A levelet Jósvai La­jos, a járási tanács elnökhe-

Next

/
Thumbnails
Contents