Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-22 / 170. szám

Szabadtéri presszó, vetítéssel Mozi a Károlyi-lakótelepen Pillanatkép a vetítőhelyiségből, ahol Vitai András dol­gozik. Diós! Imre felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 170. SZÁM 1981. JULIUS 22., SZERDA Szakképzettsége: agrármérnök A tudásukat kamatoztatni kell A társadalmi elkötelezettség sem kevés Házi statisztika készült a kö­zelmúltban Cegléd filmszín­házának látogatottságáról az előző félév adatai alapján. A múlt számszerű eredményei mellett a jövő tervei is meg­fogalmazódtak, melyről Szabó Dániel üzemvezetőt kérdeztük. — A múlt félévben 136 ezer vendéget fogadtunk 426 férő­helyes, reprezentatív mozihe­lyiségünkben és 50 fős kamara vetítőnkben. Mintegy 1500 al­kalommal tartottunk műsort. Nem panaszkodhatunk a ma­gyar filmek látogatottságára sem, hiszen tervünket ebben is túlteljesítettük. — Ügy érezzük, hogy ered­ményeink filmpolitikánknak köszönhető. Rendszeresen fi­gyelemmel kísérjük nézőink igényeit és szinte azonos idő­ben kerülnek hozzánk a kó­piák, mint a bemutató mozik­ba. Propagandatevékenysé­günk is említést érdemel. Mű­sorkártyáinkat — mintegy négyezer darabot — munka­társaim rendszeresen eljuttat­ják az otthonok postaládáiba. Minden városi és járási üzem­be, intézménybe plakátot kül­dünk, s így filmajánlataink­ról már jó előre tájékozódnak az érdeklődők. Természetesen — mint ahogy máshol is van — vetítéseinken előzetes fi­gyelemfelkeltő műsorblokkot is bemutatunk. — Kollektívák rendezvé­nyeire sokszor kérnek, hogy látogassunk el egy-egy előre megbeszélt filmmel. Mi szin­te minden esetben vállaljuk a helyszíni előadást is. így nem­csak Cegléden, hanem a kör­nyéken levő községekben is lehetőség nyílik a mozira. Speciális igényeket is kielégí­tünk, ha módunkban áll. Ezért rendszeresen kölcsönzünk a játékfilmek mellett szakfilme­ket is. — Terveink arra irányul­nak, hogy mind több ember­nek legyen hozzáférhető a film. Itt arra gondolok, hogy a kevés szabad időt akkor le­het célszerűen eltölteni, ha valaki olyan témákkal talál­kozik, ami foglalkoztatja. A következő félévre tervezünk olyan vetítésekét is, ahol olimpikonok jelennek meg és mesélik el sportélményeiket, — Mint ismeretes, Patkós Irma ceglédi születésű, nyug­díjas színésznővel a mozivász­non a Ceglédi ősz idején ta­lálkozhatnak nézőink. Az ö’sz- szes olyan filmet be kíván­juk mutatni, amelyekben sze­repel. — Bűnügyi sorozat indítá­sán is munkálkodunk. Ezt szintén úgy szeretnénk, ha nemcsak a filmet mutatnánk be, hanem módot nyújtanánk arra is, hogy szakértő kom­mentálja a látottakat. Végeztek az aratással Szol­nok megyében — adta hírül a rádió kedden reggel. Egy nap­sugár ér, hamarosan végeznek a mi vidékünkön is — toldot­ta meg a híradást munkába sietve egy városlakó ceglédi agrárszakember. — Igyekezet­tel dolgoztak a gépek és az emberek, versenyben voltak s a verseny célja a határidő be­tartása, valamint a szemvesz­teségtől mentes betakarítás. A megyei helyzetről lapunk más helyén számolunk be, » ★ Az őszi árpa már bizton­ságban van. A közösben, ami járási szinten 1793 hektárt je­lentett, a tarlóhántás és a másodvetésre előkészülés fo­lyik. Ki kell használni az al­kalmat, újból termőre bírni a földet. A búza betakarításával a hét eleji helyzet szerint 93 százalékig jutottak. A kenyér- gabonát 10 184 hektárról gyűj­tötték be. Mennyiségét, minő­ségét most. értékelik. Azt ta­pasztalni, hogy az időjárás befolyásolta a szemtermés ho­zamát. Rozzsal csak néhány terme­lőszövetkezet foglalkozik a ceglédi járásban. Ezt 1934 hek­tárról kell begyűjteni, egyötö­— Felnőtteknek filmklubot szervezünk, a foglalkozásokra a Filmtudományi Intézet és a MOKÉP alkotásai közül válo­gatunk. — Tervezünk még irodalmi, művészettörténeti és zenei filmsorozatokat is. — Ez év végére, jövő év elejére várjuk a Károlyi lakó­telepen, hogy elkészüljön egy 200 férőhelyes mozihelyiség. Délelőtt ifjúsági, délután pe­dig felnőtt nézőinknek állíta­nánk össze tartalmas film­programokat — Ugyancsak terveink kö­zött szerepel az úgynevezett mozipresszó. A művelődési központ udvarán kívánjuk lét­rehozni. A látogatók asztalok­nál ülnek, ahol éppen úgy ré­szesülnek kiszolgálásban, mint a cukrászdában. Szórakoztató filmekkel kívánjuk még kel­lemesebbé tenni az ott töltött időt. Reméljük, hogy jövő nyáron már városi látványos­ságként is ismerik az ideláto­gatók. — Kistermünkben eddig fő­leg csak délután vetítettünk, ősztől a délelőtti előadásokat is rendszeresítjük, hiszen a de már tárolóhelyre került. A tavasszal vetett árpa aratása félidőhöz közeledik, ez 890 hektáron terem. Cegléd, Nagykőrös és a ceg­lédi járás vaaamennyi közös gazdaságában alapos előkészü­lettel láttak a betakarításhoz. A gépműhelyek javító szolgá­lata, ügyelete jól működik. A betakarítás menetét segíti ez is. Valamennyi termelőszövet­kezet megfelelően gondosko­dik az aratók ellátásáról. Az ebédet kiviszik a határba, üdítő ital van elegendő. Az aratók fegyelmezettek, eleget tesznek a munkavédelmi előírásoknak. Komolyabb baleset csak egy fordult elő, sérültje megfelelő orvosi ellátás után otthon gyógyul. A frissen szántott földbe másodvetésként kukorica ke­rül. Ennek termését több mint ezer hektárról várhat­ják. ösztönzik a gazdaságo­kat, hogy ott, ahol a silónak vetett is szép termést hoz, mi­nősítsék át azt, legyen belőle szémes takarmány. A betaka­rítás végeztével, ha erre szükség lesz, a gépeket köl­csön adják egymásnak a já­rásbeli tsz-ek, segítenek a megye és esetleg az ország más gazdaságainak is. kétműszakos munkahelyeken dolgozók, az idős emberek, a gyesen levő mamák és a hoz­zánk látogatók már eddig is kérték. — Remélem, nem hat ün­neprontásként, ha az eredmé­nyek és a sok szép terv után megkérem a moziba látogató­kat, hogy ne szemeteljenek. Ez ma sajnos még aktuális óhaj, hiszen két előadás köz­ben kevés idő van a takarí­tásra és senki sem ül be szí­vesen egy szotyolával össze­köpködött helyiségbe. Udvari Gábor Barkácsolók kedvelik Az áfész ceglédi barkácsbolt- ja jó forgalmat bonyolít le. A lakosság szívesen veszi igénybe asztalosműhelyének szolgálta­Most, hogy a ceglédi perem­területeken, a város határában a hétvégi kiskertekbe telepí­tett gyümölcsösök termőre fordultak, régi szokás eleve­nedett fel. Nevezhetnénk úgy is, hogy életre kelt a Keresd az üveget! című népi játék, amelyet főként háziasszonyok és gyerekek, valamint szol­gálatkész férjek játszanak. A játék motívumainak alapot a befőzés, gyümölcseltevés lá­za ad. Az egész bejelentéssel kez­dődik, ezt rendszerint a csa­ládfő teszi. — Megérett a meggy a fán, szedni kell, ne menjen po­csékba, nem azért bajlódtam vele. Szüretelünk, a javát érté­kesítem, a többivel kezdj le valamit. , A te általában a feleségnek szól, aki helyeslőén bólint, sóhajt, tudja a dolgát, de megjegyzi, hogy évek óta nem volt ennyi jgyümölcs, el­szokott a befőzéstől, oda a rutin, a befőtt pedig romlandó. Különben is a család jobban kedveli a kevésbé édes gyári készítményeket, valamint nincs hely a polcon, kicsi a kamra és így tovább. ' A férj mindezt megérti, majd bólint, hogy oda se neki, van jó tippeket adó szakács- könyv, él még az öreg tanti, akitől a jó befőtt készítését tanulni lehet, a jó pap is hol­tig tanul. Már nehogy azt mondják, hogy nagy dolog né­A korszerű mezőgazdasági termelésnek és a műszaki fej­lesztésnek feltétele, hogy minden mezőgazdasági üzem­nek’jól képzett, nagy szakér­telemmel rendelkező agrárér­telmiségi csoportja legyen. Az iparszerű termelés elképzelhe­tetlen nélkülük, növekszik a felsőfokú — egyetemi végzett­séggel — rendelkező szakem­berek száma. Az eredmények­ben is mutatkozik ez. Kell a diploma Abony három termelőszö­vetkezetében munkakörük sze­rint 74 személyt sorolnak az agrárértelmiség (köztük tsz-el- nökök, helyettesek, főkönyve­lők; állattenyésztők, köz- és üzemgazdászok, állatorvosok, jogászok) kategóriájába. Népes ez a csoport, létszámuk majd­nem azonos a pedagógusoké­val. A nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság a helyi agrárér­telmiség helyzetéről készült felmérést összegezve a közel­múltban megállapította: az abonyi közös gazdaságok veze­tői fontosnak tartják, hogy az irányító munkaköröket lehe­tőleg egyetemi, vagy főisko­lai végzettséggel' rendelkezők­kel töltsék be. Bíró Béla gépészmérnök. Műszaki vezető a Ságvári End­re Tsz-ben. Ö irányítja a gaz­daság gépesítését, a gépműhely munkáját, a beruházások és fejlesztések ilyen természetű része ugyancsak feladatkörébe tartozik. Ügy érzi, képzettségét megfelelően tudja kamatoztat­ni. — A mezőgazdaság sajátos helyzeténél fogva, a reggeltől estig tartó munka miatt az, önképzésre sajnos, kevés idő jut — mondta. — A nemré­gen bevezetett kéthetenkénti szabad szombat részben meg­hány kosár gyümölcsöt üve­gekbe ranni, sziruppal nya­kon önteni, az üveget légmen­tesen zárni és kész. így hát megindul a kosarak­kal felszerelt gyümölcsszedő csapat, s teszi a dolgát. Esté­re kiderül: hét végén a fel­vásárló nem vesz át kiskerti árut, mert sem tárolni, sem elszállíttatni nem tudja, jobb, ha hétfő reggelig otthon hű- söltetik kosarastul. De akkor is csak a legszebbjével érde­mes odafáradni. Estére derül ki az is, hogy tulajdonképpen az egész házban nincsen any- nyi polc és befőttesüveg, ami a kiskert áldásának télire tá­rolásához elegendő lenne. S most jön a feleség szólója. — Holnap reggel valaki el­megy a boltba és visszavásá­rol néhány üres beföttesűve- get. Mentjük, ami menthető. A valaki általában a szün- időző gyerek. Korán kel, ajtó­nyitásra ott is van, s vigyo­rogva köszön csapatnyi társá­nak, akiket szintén üres üve­gekért szalasztottak, ami ter­mészetesen nincsen. — Mondd meg, kicsinyem, anyukádnak, hogy az okos asszony a gyári befőttek üve­geit nem téltől nyárig, hanem ősztől télig hozza vissza. Tél­től nyárig otthon tartja, hogy tnegmenekedjen az ilyen gondtól, a nincstöl. Közben cikáznak a hírek: kétliteres kapható az Oveg- és porcelánboltban, Nagykőrös­ről egy háztartási boltból csa- I oldást jelent majd. Nagyobb lehetőség, több idő jut a más­irányú önművelésre, a szóra­kozásra. Fontosnak tartanám, hogy a jövőben sűrűbben részt vehessek szakmai továbbkép­zésen. A mezőgazdasági és az általános technikai fejlődés mellett erre nagy szükségem lenne. Kell a tanulás, a tapasz­talatcsere. — Társadalmi, közéleti sze­replésére igényt tartanak? — Igen. Főleg munkahelye­men van sokféle társadalmi munkám. A gazdaság munka- verseny-bizottságának elnöke vagyok, újításokkal foglalko­zom. Ifjú Bárány Pálból, aki nap­jainkban a József Attila Ter­melőszövetkezet növényter­mesztési ágazat vezető je, úgy lett mezőgazdasági üzemmér­nök, hogy már kisiskolás ko­rától erősen vonzódott a növé­nyekhez.. Jelenlegi munkakö­rében több mint tíz éve dolgo­zik, változatlan szorgalommal. Az ő munkája is összetett, rá­hárul a gazdaság igen kiter­jedt növénytermesztésének irányítása, a talajelőkészítés­től a betakarításig. Mivel nö­vényvédő agronómusa most nincs a szövetkezetnek, ezt a feladatot is ő látja el. Az ember örömmel alkot — Szerintem az évről évre növekvő gépesítéshez és sza­kosodáshoz feltétlenül fontos, hogy megfelelően képzett szakemberek irányítsák a gaz­daság minden ágát — mondta. — Mivel a termelés feltételei nálunk jók, kedvvel csinálom, fantáziát is látok benne. Mó­dom van ismereteim teljes ki­bontakoztatására. Nagy önálló­ságot kaptam. Ilyen körülmé­nyek között az ember alkot, hogy örülni tudjon a sikernek. varos kupakokat lehet vásá­rolni. Itt van celofán, ott nin­csen, itt csak fekete, másutt színes külföldi gumigyűrű is kapható a celofán rögzítésé­hez. Otthon rotyog a szirup, tá­lakban, edényekben vár so­rára a gondosan válogatott, mosott gyümölcs: ebből dzsem lesz, abból lekvár, emez be­főtt. Finálé előtt nagy közjáték: lótás-futás üvegekkel, üvege­kért. Petárda szikrájához ha­sonlóan fröccsen a rotyogó gyümölcs leve, piros-sárga pöttyös konyhafal a divat Népi mondókák zendülnek itt és ott. majd szekerce csattog, az apa mentesítő polcsort ácsol az erkély hűvös zugába .A zárójelenetben megjele­nik az egész család, valamint egy kerékpár, rákötözve a két legnagyobb kosár, még mindig tele gyümölccsel. — Eredj, fiam, vidd a sógo- rékhoz — búcsúztatják a szü­lők a kerékpárra pattanó gye­reket. A másik háznál, városszerte majd minden háznál és ugyan­ebben az időben szintén ke­rékpárok indulnak, teli gyü­mölcsöskosarakkal felszerelve. Tulajdonképpen idegenforgah mi látványosság is lehetne ez a menet. Hiszen, ez csak a fő­próba volt: ezután jön a ba­rack, a szilva. És oly kevés a nevezetességünk... E. K. — A kívülállók előtt egy ag­rárértelmiséghez tartozó em­bernek ugyanolyan tekintélye van, mint más, felsőfokú kép­zettséggel rendelkezőnek? — Négy-öt évvel ezelőtt jó­formán senki sem tartott min­ket értelmiséginek. Azóta e szemléletben sok változás tör­tént, bár még mindig nem tar­tunk ott, ahol kéne. Persze, ahány ember, annyi féle. Kü­lönösebben nem zavar ez a sorrendiség. A fiatal mezőgazdasági mér­nöknek munkahelyén és a községben is sokirányú társa­dalmi elkötelezettsége van. A tsz-ben pártvezetőségi tag, a községi közéleti szereplésben pedig tanácstagsága az egyik legfontosabb. K apcsol atteremtés A huszonnyolc esztendős Molnár József kertészmérnök. Az Űj Világ Tsz kertészetét irányítja, a fővárosból jött Abonyba, kedvére valónak ta­lálva a vidéki életet. — Jól érzem magam a gaz­daságban, megbecsülnek, bíz­nak bennem és elfogadják ja­vaslataimat — mondta. — A tsz-hez való vonzalmam azért is erős, mert azzal foglalko­zom, amit tanultam, amit sze­retek csinálni és ehhez min­den támogatást megkapok. Elégedett vagyok a munkafel­tételekkel és jónak érzem az itteni kollektív szellemet. Abonyba érkezésem óta lettem párttag. Munkásőr ■ vagyok. A nagyközségi párt-végre­hajtóbizottság értékelése sze­rint a helyi agrárértelmiség la­káskörülményei megfelelőek. Átlagos jövedelmük néhány más értelmiségi csoporthoz vi­szonyítva jó. A jelenleg is al­kalmazott ösztönzési módsze­rek helyesek, beváltak. A gazdaságok vezetői nem zár­kóznak el jó elképzeléseik, kezdeményezéseik megvalósí­tása elől, sőt segítik őket eb­ben. Mindenütt jó kapcsolatuk van a vezetőséggel és a tag­sággal egyaránt, nincs viszont a település egyéb értelmiségi rétegével. Hogy ez az állapot a holt­pontról kijusson, a testület szükségét érzi, hogy Hazafias Népfront nagyközségi bizott­sága hozzon létre egy értelmi­ségi klubot. Fontosnak találta a pártfórum, hogy a mezőgaz­dasági üzemek pártszervezetei külön-külön is vizsgálják és tárgyalják agrárértelmiségük helyzetét és szerepét. Gy. F. Köröstetétlenen Kelendőbb a tüzelő — Mintha csökkenne az épí­tési kedv — panaszkodott Bradács József, a kőröstetét- leni TÜZÉP-telep vezetője —, most valahogy nem fogy az építőanyag. Pedig felkészül­tünk az árusításra. Van ce­ment, pala, csempe és minden, ami az építkezéshez kell. Ám, inkább a tüzelő fogyott. Főképp azok vitték, akik a vállalatuktól, munkahelyüktől megkapták az utalványokat. Keresett német brikett és a lengyel szén, de viszik a ha­zai fajtákat is. Az utóbbi időben egyre több helyen van kazánfűtés. Az ehhez való szenet itt is megtalálhatják. Ha pedig ismét megjön az építési kedv, áruban nem lesz hiány. ISSN 0133—asoo (Ceglédi Hírlap) Kukorica-másoa'vetés Vége felé jár a búzaaratás Jól szervezték a munkák menetét tását is. Minden házból kerékpárral indulnak Játék gyümölccsel, kassal

Next

/
Thumbnails
Contents