Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-22 / 170. szám
1981. JÜLIUS 22., SZERDA E^rr 1 x/iUffW Heti jogi tanácsok nnn iiinMin rfn-rnimmam^ m A felmondási tilalomról Áthelyezés más munkahelyre Az illeték alapja: az ingatlan forgalmi értéke A Munka Törvénykönyve felmondási tilalmat mond ki egyes olyan esetekre, amikor a dolgozót nagyobb fokú védettség illeti meg. A kollektív szerződésnek kell meghatároznia, hogy a felmondási védettség szempontjából figyelembe veendő, hosszú ideje fennálló munkaviszony alatt, ás a példamutató, az átlagon felüli munkán mit kell a vállalatnál érteni. Természetesen, ha a dolgozó fegyelmi vétséget követ el, és fegyelmi eljárás helyett a munkaviszonyát ezen indokok alapján felmondják, nem hivatkozhat eredményesen arra, hogy őt védettség illeti meg, mert hosszú ideje van a vállalatnál, törzsgárdatag, és a mostani botlásán kívül más. terhére róható vétséget soha sem követett el. A vállalati törzsgárda-sza- balyzat is tartalmazhat szankciókat a törzsgárdatagság megvonására, ha a dolgozó méltatlanná vált a törzsgárda- tagokat megillető védelemre. Előbb tehát a törzsgárdatagság megszüntetésében kell intézkedni — véleményünk szerint — fegyelmi eljárás esetén, azzal együtt. Előállhat olyan helyzet, ha felmondás útján szünteti meg a vállalat a dolgozó munkaviszonyát, hogy előbb küldik ki a felmondó levelet, sőt már a munkaügyi döntőbizottság tárgyalja is a panaszt, de a dolgozó még mindig a vállalati törzsgárdatagok között ■Van nyilvántartva. Ez lehet hiba, de indok arra nem, hogy a felmondást hatálytalanítsák. Hasonló ügyben fordult hozzánk egyik olvasónk, akinek átszervezés címén mondták fel. munkaviszonyát, mivel munkakörében feleslegessé vált. Olvasónk felmondási korlátozás hatálya alá esik, és azt kérdezi, hogy más munkahelyre történő áthelyezése érdekében a munkáltató köteles-e az ott dolgozó másiknak megszüntetni a munkaviszonyát, hogy ő a kiszemelt posztra helyezhető legyen. A Munka Törvénykönyve egyértelműen úgy rendelkezik, hogy mindaddig nem mondhatja fel a vállalat a jogszabályban felsorolt esetekben a dolgozó munkaviszonyát, amíg a vállalatnál van olyan munkakör, amelynek ellátására a dolgozó alkalmas, és amíg ilyen munkahelyre áthelyezhető, feltéve, ha a dolgozó azt elvállalja. A vállalatnál olvasónk azt a felvilágosítást kapta, hogy nincs olyan munkahely, ahová át lehetne helyezni. Azt írja levelében, hogy van olyan munkakör, csak ott a vállalat mást foglalkoztat, akit nemrég helyezett oda, és feltételezi, hogy ezt azért tette, hogy ő ne legyen oda helyezhető. Számtalan esetben írtuk már, hogy a vállalat sem élhet vissza a Munka Törvény- könyvében foglalt jogok gyakorlásával. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiuma kimondta, hogy felmondási tilalom esetén, a különös indok fennállásának megállapításához, mindig olyan súlyos ok szükséges, amely mellett, a vállalat részére tarthatatlanná válna vagy aránytalan terhet jelentene a dolgozó munkaviszonyának további ■KECSKEMÉT A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat vasbetonszerelő-betanító tanfolyamot szervez 18-35 év közötti férfiak részére. A tanfolyam 1981. augusztusában kezdődik és hat hónapig tart. i Az eredményesen vizsgázókat segítjük abban, hogy a jogszabályi feltételek megléte esetén szakmunkásvizsgát tehessenek. Az elméleti foglalkozások idejére átlagkeresetet, a gyakorlati képzés idejére teljesítményt fizetünk. Részletes tájékoztatást a munkaügyi osztály ad, címe: Kecskemét, Klapka u. 34. Július 18-tól 27-ig árengedményes bútorvásárt rendez a Bútorértékesítő Vállalat Pomázon, a 2. sz. iskolában (Beniczky u. 57.) és a szemben levő tornateremben. Szekrénysorok, lakószobák, kárpitozott garnitúrák, MDW elemes bútorok és kerti bútorok. fenntartása. A különös indok jelentkezhet a dolgozó személyével összefüggésben, de jelentkezhet a vállalat gazdálkodási körében is. Ha a munkaügyi vita során bizonyítást nyer, hogy a vállalatnál megfelelő és szükséges átcsoportosítással kialakítható lenne olvasónk részére megfelelő munkahely, mert hiszen ehhez megfelelő képesítéssel és gyakorlattal rendelkezik, akkor ez indok lehet arra, hogy a munkaügyi vita során olvasónk felmondását hatálytalanítsák. Ha viszont azon a munkahelyen létszámbővítésre nincs lehetőség, átszervezésre nincs meg a törvényes ok, akkor nem lehet más dolgozó munkakörét csak azért felmondani, hogy olvasónknak helyet csináljanak. Ha tehát nincs a vállalatnál olyan üres munkahely, amelyet a munkáltató felajánlhat, és amelyet a dolgozó el is fogad, akkor a felmondás törvényes, a munkáltató jogait törvényesen gyakorolja. Mulasztás vagy egyéb jogsértés s vállalatot nem terheli. A munkáltatótól beszerzett információnk szerint, olvasónk munkaviszonyának fenntartása a vállalat részére tarthatatlanná vált, aránytalan terhet jelent számukra, ezért a mi véleményünk is az, hogy a felmondás jogszerű volt • Az öröklési Illetékről. Z. L. ceglédi olvasónk szüleivel eltartási szerződést kötött, és a hagyatéki tárgyalás után meglepetéssel tapasztalták, hogy vagyonátruházási illeték címén 17 százalék megfizetésére kötelezték. Fellebbezésüket is elutasították. Olvasónk hivatkozik a tv Jogi esetek című adására, úgy emlékszik, hogy ilyen esetben kevesebb illeték terheli az örökösöket. Kérdésére az alábbiakról tájékoztatjuk. Ingatlannak tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződés alapján történő átruházása esetén az illeték alapja az ingatlan forgalmi értéke. Ilyen szerződések esetében az illetékekről szóló 11/1966. PM. számú rendelet 24. paragrafusa alapján kell az illetéket megállapítani. A visszterhes ingatlan- vagyon-átruházási illeték általános kulcsa 17 százalék. A lakástulajdonnak újraértékesítése esetén az illetékkulcs 7 százalék, akkor is, ha az ilyen tulajdoni hányadnak tanácsi bérlakás bérleti jogának megszerzése a cél. Olvasónkkal szemben nem követtek el törvény- sértést, mert nem esik a csökkentett illetékkategóriába. D. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntése Kártérítés karambol után Egy személyautó összeütközött a vele szemben szabályosan közlekedő motorkerékpárral, amelynek oldalkocsijaoan ötven éves asszony ült. A karambolt az autó vezetője okozta, akiről kiderült, hogy fiatalkorú és természetesen járművezetői jogosítvánnyal nem rendelkezett. Ezért a bíróság elítélte. A baleset következtében az aszony oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy egyik lábát amputálni kellett. A szerencsétlenül járt nőnek 67 százalékos rokkantság miatt nyugdíjat állapítottak meg. Az Állami Biztosító megyei igazgatósága — a gépjárművek kötelező felelősségbiztosítása alapján — dologi károk, keresetveszteség, utazási költség, s egyéb címeken 150 ezer forintot megtérített és havi 4560 forint járadékot állapított meg részére.- A sérült nő azonban ezenkívül nem vagyoni kártérítést is követelt a biztosítótól, ezért pert indított ellene. Az ügy a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely 150 ezer forintot ítélt meg neki. A döntés indoklása szerint a rokkant művégtagot kapott, amellyel azonban csak korlátozottan tud mozogni, tehát járóképességének csökkenése életét és a közösségben való részvételét jelentősen akadályozza. Vagyoni kárának megtérítése azonban a nem vagyoni kihatásokat is enyhíti. különösen azért, mert az Állami Biztosító kötelezte magát Trabant-Hycomat autó vételárának megtérítésére. Ezáltal mozgásképessége — viszonylagosan — javulni fog. A durva férjet kitették a lakásból A válóperben a járásbíróság, majd fellebbezésre a megyei bíróság úgy döntött, hogy a gyermekek az anyához kerülnek, a közös tulajdonukat képező kétszobás szövetkezeti lakás használatát pedig meg osztotta közöttük. Az asz- szony ugyan arra hivatkozott, hogy férje évek óta rendszeresen italozik, családjához durva, többször bántalmazta, egyszer oly súlyosan, hogy kórházi kezelésre szorult, de a bíNem tudta bizonyítani álláspontját — Negyvenfokos lázam van, és súlyos fájdalmakat érzek — hívta fel otthonából egy nyugdíjas asszony a körzeti orvost — Szíveskedjék hozzám kijönni. — Nem kereshetem fel, de jöjjön be holnap a rendelőintézetbe, ott majd megvizsgálom — hangzott a válasz. Az asszony, magas láza miatt, taxin egy kórház ambulanciájára vitette magát, ahol megállapították betegségét, gyógyszert írtak fel és utasították: holnap keresse fel a körzeti orvost. Ezt még is tette. Az orvos szakrendelésre küldte, ahonnan vizsgálat után a mentők kórházba szállították. Fölépülése után a nyugdíjas a tanács igazgatási osztálya és rendelőintézete ellen kártérítési pert indított. Keresetében arra hivatkozott: a körzeti orvos mulasztást követett el, amikor telefonhívásra nem ment el hozzá, emiatt betegsége súlyosabbá vált, gyógyulása elhúzódott, több hónapig fekvő beteg volt, ennek következtében jelentős kára keletkezett. A per a Legfelsőbb Bíróságon dőlt el, amely a keresetet elutasította. A határozat indoklása rámutatott arra, hogy a Polgári Törvénykönyv értelmében az alkalmazott által harmadik személynek okozott kárért a munkáltató közvetlen felelősséggel tartozik. Aki másnak jogellenesen kárt okoz, azt megtéríteni köteles, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható módon járt el. A rendelkezések alapján a nyugdíjasnak kell bizonyítania, hogy kára keletkezett és ezt felelős személy tevékenysége vagy mulasztása okozta. Tehát ebben az ügyben elsősorban azt kellett vizsgálni, hogy az orvos eljárása és a nyugdíjas betegségének súlyosbodása, elhúzódása között okozati összefüggés van-e. Ezt a nyugdíjas nem tudta bizonyítani — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. — Beteg sége a telefonhívás előtt négy hónappal kezdődött és erre megfelelő gyógyszeres kezelést kapott. A kórházi ambulancián történt vizsgálatkor sem volt olyan állapotban, ami azonnali kórházba szállítását indokolta volna, hanem a körzeti orvosi szakrendelésre utasították és csak az akkori vizs gálát eredménye alapján került kórházba. Az Igazságügyi Orvosszak'értői Intézet véleménye mindezeket megerősítette és megállapította: a körzeti orvos magatartása a betegséget és a gyógyulás időtartamát nem befolyásolta. róság álláspontja az volt, hogy a két szoba egymástól elkülönítetten használható, tehát indokolatlan az az aggály, hogy az együttlakás lehetetlen. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az alsófokú bíróságok döntését hatályon kívül tyelyezte és a férjet a lakás kihagyására, az asszonyt pedig 12 ezer forint kárpótlás fizetésére kötelezte. A határozat indokolása szerint nincs akadálya annak, hogy a bíróság a szövetkezeti lakás valamelyik tulajdonosát — jogaira és törvényes érdekeire tekintettel — a kizárólagos használatra feljogosítsa. Ilyen indok a családvédelmi érdek. Bár a lakás a megosztott használatra alkalmas, de a férj durva magatartása miatt nincs lehetőség arra, hogy továbbra is mindketten benne maradjanak. Ez a gyermekek testi és szellemi fejlődésére is hátrányos lenne. Az együttélés alatt az anya gyermekeit kifogástalanul nevelte és mindent megtett, hogy a családos összetartsa. Ez azonban a férj magatartása miatt meghiúsult. Ezért rosszhiszemű, jogcím nélküli lakáshasználónak minősül, aki elhelyezéséről maga köteles gondoskodni. Ehhez azonban anyagi segítségre van szüksége, ezért indokolt, hogy volt felesége 12 ezer forint kárpótlást fizessen neki. Tíz nap rendeletéiből Az Országos Építésügyi Szabályzat módosításáról a 18/1981. ÉVM. sz. rendelet !n- tézkediik. (Magyar Közlöny 37. sz.) A közegészségügyi-járványügyi ellátás helyi intézményeinek szervezetéről és működésének szabályozásáról a 21/1981. sz. Eü.M. utasítás rendelkezik, (Egészségügyi Közlöny 13. sz.) A rendezvények és kiadványok területén szükséges takarékosságról az Ipari Közlöny 13. számában jelent meg a 106/1981. (IpK. 13./ IpM. számú utasítás. A külföldi élelmiszer-készítmények és italok behozatalának egészségügyi feltételeiről intézkedik az 5/1981. (VII. 3.) EüM. sz. rendelet. (Magyar Közlöny 38. sz.) A honvédelmi törvény végrehajtásáról kiadott 2/1976. (VI. 17.) HM. számú rendelet módosításáról az 1/1981. VII 3.) HM. számú rendelet intézkedik. A felesleges és elfekvő készletek hasznosításával összefüggő veszteség elszámolásáról a 19/1981. (VII. 3.) PM. sz rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 38. sz.) A közvagyon közös védelme CJ LÁMPASOR készült el a kisváros főutcáján, örült neki a helység apraja-nagy- ja, hiszen világosabb lett a környék, derűsebbek az esték. Egy héttel később már csak minden harmadik-negyedik lámpa világított. A többit valakik tönkretették. Lehetne-e azt mondani, hogy egyedi a példa, nem alkalmas az általánosításra? Nem erre mutat, hogy másutt olykor életmentésre szolgáló telefonokat tesznek tönkre, másik helyen a köztéri szobrokat csúfítják el. Hosszan lehetne még sorolni a példákat, s a legszomorúbb éppen az, hogy mindenki tudna hozzátenni néhányat a saját tapasztalataiból. Ha valaki azt vetné ellen: ez mind rendőri ügy — csak részben lenne igaza. Tény, hogy a rongálások, garázdálkodások törvénybe ütköző cselekmények, s ezekért az elkövetőknek — bizonyos esetekben — büntetőjogilag is felelniük kell. Ám az is igaz, hogy mindez egy bizonyos, rossz szemlélet szélsőséges megnyilvánulása. Annak a — más téren is gyakran tapasztalható — szemléletnek, hogy ami mindenkié, az senkié. Más szóval azt állítják: ami a közösségé, az közpréda lehet. NEM KEVÉSBÉ veszélyes ez a szemlélet olyankor, amikor helyenként hivatalból cselekszenek eszerint. Ismét az életből vett példa: beázott egy házkezelőség gondozásában levő lakóház teteje. Egészen kis összegbe került volna, ha azonnal megjavítják, közvetlen a lakók bejelentése után. Am az illetékesek még ahhoz sem vették a fáradságot, hogy megnézzék a beázott tetőt — csak akkor, amikor . már a javításhoz több száz ezer forintos beruházás, felújítási terv és egy sor minden más kellett volna. Akkor már ki lehetett mondani — hogy nincs rá pénz, nincs rá kapacitás. S itt még csak nem is mondhatja senki, hogy szándékosan okoztak volna kárt a közösségnek. Csupán gondatlanság történt, csak nemtörődömségről volt szó. Óhatatlanul arra gondol mégis az ember: vajon ugyanígy vártak volna a bizonytalan jövőre azok a bizonyos illetékesek akkor is, ha a saját házukról lett volna szó? Kevesebb figyelmet érdemelne a közösség vagyona, mint a személyi tulajdon? Ami egyszer megépült, létrejött, amit közpénzen felszereltek, berendeztek — az a közösség tulajdona. Ha úgy tetszik: közkincs. S ha nem is kellett érte saját zsebünkből leszámolni a száz-, ezer vagy éppen millió * forintokat, bizony valamennyien hozzátettük a magunkét. MINDÖSSZE egy kissé gondolkozni kell. A köztéri világítás, vagy az utcai telefon az állampolgárok hozzájárulásával, adófilléreiből jött létre. Mi több: l)a az értelmetlenül tönkretett tárgyat pótolni kell, annyival kevesebb jut a további hónapokban, években olyasmire, amire nagy szüksége volna a községnek, a városnak. Nem kell külön bizonygatni, hogy a fejlesztésre, építésre szánt összegek nagyon is végesek, különösen most, amikor fokozottabban kell takarékoskodni. A kép teljességéhez tartozik, hogy az utóbbi időben megszaporodtak a biztató hírek is. Mind több helyen épül sok minden társadalmi munkával. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre több helységben és szinte naponta többen és többen látják: amit együttes erővel létrehoznak, az a közösségé s egyben minden, közvetlenül vagy közvetve érdekelt helyi lakosé, állampolgáré. Azon fáradoznak, hogy mind több legyen a mienk, a szűkebb vagy nagyobb közösségé. Mindinkább így van ez » vállalatok, szövetkezetek vagyonával is. Gyökeret ver az a felfogás, hogy a gyárból eltűnő szerszámok, a' szövetkezet kint felejtett és lassanként elfogyó termékei — személyes kárt is jelentenek. Ami szőrén-szálán elvész, azt valahogyan pótolni kell, s ez éppen a becsületes emberek rovására megy. A MINDENKIÉRT tenni hajlandó ember nem a maga részét félti; közkincsnek tekinti azt, ami van, s nem hagyja, hogy közprédává váljék. Vagyis, ha lassan is, de egészen biztosan megváltozik a szemlélet: a közösség tulajdonára éppúgy vigyáznak, mint legszemélyesebb holmijaikra. Várkonyl Endre i I
