Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-21 / 169. szám
T arlót tör a Rába Betakarítás alán szántás A Szilasmenti Termelőszövetkezetben a termés betakarítása után ekékkel felszántják a földet, lezárják a talajt, s készítik elő a soron következő munkához. Felvételünk Kerepes határában készült, egy 20 hektáros táblán dolgozik a Rába—180-as Barcza Zsolt felvétele Nyitástól zárásig Kedvezményes akciók Félévi gyorsmérleg Lehet délelőtt vagy délután az idő, mindig nagy a forgalom a gödöllői Áfész áruházában. Nyitástól zárásig igazi sürgés-forgás van. A félévi gyorsmérleg megvonására kértük Ádám József áruház vezető-helyettest. — Az első félévben 95 millió forintos forgalmunk volt, ami nagyobb, mint az elmúlt év első hat hónapjában — mondja. — A legnagyobb forgalmat a méteráru, a műszaki és a cipőosztály bonyolította le. Igen népszerű akciókat tartottunk az elmúlt időszakban is. A Keddtől keddig akcióban mintegy hatmillió forint értékű árut tettünk a pultokra kedvezményesen, ebből csaknem két és fél millió forintért talált vevőre különböző árucikk. Ily módon, csupán ennek az akciónak a keretében, mintegy 750—800 ezer forint kedvezményt nyújtottunk a lakosságnak. Tíztől negyven százalékos árengedményt adtunk átmenetileg. — Egyéb kedvezményes akcióik is voltak? — Igen. A téli vásáron kívül ugyancsak mintegy 700 ezer forint kedvezményt adtunk az ing-, a játék-, a festék- és a könyvárusítási akciókban. Az élelmiszerosztályon konzerv- é? sajtvásárlási, a vas-műszaki osztályon mosógép-, centrifuga- és kerékpárvásárlási akciónk volt. F. I. Városi moziműsor Autóversenyzők. Színes magyar dokumentumfilm. Csak 4 órakor! Félelem a város felett. Színes francia bűnügyi film. Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor. A PEST HEGYES HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1981. JÜLIUS 21., KEDD Teljes üzem raliér liszt, búzadara Aszódról Csúcsforgalom a malomban IFÁ-k, ZIL-ek, pótkocsis MTZ-k érkeznek sorra. Hatalmas puttonyaik, szaknyelven rakfelületük tele, majdnem púposán az éltető ke- nyémekvalóval, a búzával. Ide jó helyre jön, a hatalmas, hengeres testű silókba, tárolókba kerül, hogy azután már ne is utazzék tovább, mert tőlük tíz lépésre van a malom, ahol majd jó fajta fehér liszt, búzadara, korpa lesz belőle. Nagy most a forgás a Pest megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat aszódi malmában, ahol míg az üzemvezető, Grandelisz Zoltán molnárral beszélgetünk, halkan duruzsol, a kis irodába is át- hallatszik a gépek zaja. Az ablakon keresztül látni a tornyokhoz érkező járműveket. Kilós csomagok — Tavaly 11 ezer 278 tonna búzát őröltünk meg, az idei tervünk is körülbelül eny- nyi — mondja az üzemvezető, aki a Szilágy megyei Érkőrösön született, nagyapja, apja malmában tanulta ki a mesterséget, majd Kondoroson folytatta, azután Batto- nyán tíz évig volt a malom vezetője, s már éppen húsz éve, 1961-ben vállalta el az aszódi malom kezelését. Itt persze már korántsem egy vagy két család férfitagjai dolgoznak, nem négyen- öten vannak, hanem ötvennél is többen. Közöttük általában nyolc-kilenc molnár lehetne, de alig van annyi, hogy a három műszakban egy-egy szakember irányítsa a közvetlen munkálatokat. A tavalyi őrlési terv jól sikerült, de ahogy Grandelisz Zoltán mondja: az ideinek a teljesítése körül alapos gondjaik vannak, mert az említett létszám, bár most pillanatnyilag teljes, sokszor nincs meg. Magyarán: munkaerőgondjaik vannak a segédmunkásoknál is, akikre pedig nagy feladatók hárulnak, hiszen ha csak az őrlés folyna, a gépek kiszolgálását, irányítását győznék, de hát — ki ne tudná? — a jó fajta aszódi lisztet egész' kis tételekben, egy és két kilónként csomagolják is. Létszámgondok A létszám hiánya, ingadozása miatt az eltelt fél évben 426 üzemórás kiesése volt a malomnak. Tavaly a túlóráztatás még segített, az idén már ez sem nyújtott megoldást. Az igazsághoz tartozik, hogy sokan nem is akartak, Vagy éppen nem tudtak letelepedni Aszódon dolgozóik közül, ezért is nagy a fluktuáció. Csomagolni kell itt természetesen a búzadarát is, amiből ez a malom egyedül többet gyárt, mint a megye többi malmai együttvéve. A háztartások számára félkilós csomagokat készítenek. Nem lenne elfogadható, ha nagyobb, mondjuk kilós tasakokba töltenék, kérdeztem az üzemvezetőt. — Az, a baj, hogy a mai háztartásokból mar kiveszett a kis szita, s ha esetleg az állástól molyosodna a búzadara, nincs mivel megtisztítaná tőle — mondja Grandelisz Zoltán. — Mert hát egyéb baja fél évig sem volna a darának, de hát az az előírás, hogy ilyen kis csomagokat készítsünk. Egyébként az aszódi malomból Budapestre havonta 100—110 tonna búzadarát szállítanak a Fűszértnek, s a megyébe ennél is többet adnak. — Liszttel ők látják el a környékbeli termelőszövetkezetek, a kartali, a püspökhatvani és az acsai gazdaságok sütőüzemeit, s részben tőlük kapják a lisztet az Észak- Pest megyei Sütőipari Vállalat pékségei, kenyérgyárai is. Az új búza hozzáj uk három gazdaságból érkezik: a túrái, a galgamácsai és a kartali szövetkezetek szállítják ide. Éppen Kupi Károly, a kartali Petőfi Tsz főmezőgazdásza említette a minap, hogy ha járműveik egyszerre érkeznek a telepre, egy kicsi fennakadás van, bár a tárolótelep dolgozói tapasztalata szerint mindent elkövetnek a gyors átvétel érdekében. Idei csúcs Gazdaság és gondolkodás Tudatformáló tapasztalatok Ezekben az ötszáz holdas gazdaságokban a tagok gondolkodása őrizte a régi tartalmat, s így a régi gazdálkodás jellemezte az új formát. Hiányoztak a gépek, a bérezés a részesművelési formát követte, az állatösszevonásokat csak részben hajtották végre. — A kis termelőszövetkezetek egyesülése, s az egyesült szövetkezetek anyagi alapjainak jelentős bővülése útján teremtődött meg a szocialista gazdálkodásnak az a bázisa, amelyre a szövetkezeti tagok új életformája és gondolkodásmódja épülhet — mondja Dolányi Sándor. Tervszerű változások — Példák igazolják, hogy az utóbbi időszak egyesüléseire már az előrelátás, a* tudatos tevékenység volt a jellemző, s ez a tudatos tevékenység hatott a közgondolkodás szocialista fejlesztésére is. Míg az átszervezés első éveiben a szövetkezetek szakmunkásokkal nem rendelkeztek, napjainkban már egyre nagyobb számban foglalkoztatnak szak- és betanított munkások. A termelési és gazdálkodási rendszer kialakította a megfelelő irányító feladatköröket. — De megváltozik a szövetkezetben dolgozók életcélja is — egészítette ki a megismert gondolatokat Nyíry Tibor. — Korábban a kisáru- termelők mindent alárendeltek a fő célnak: megtartani, gyarapítani a földet. A szocialista szövetkezeti gazdálkodás viszonyai között a kulturáltabb, emberibb életkörülmények megteremtése válik a szövetkezeti gazdák munkájának céljává, és mivel jövedelmük a közösség egészének az eredményeitől függ, kialakul a kollektivitás tudata, mint a közös érdeken alapuló csoporttudat. A vezetők felelőssége A beszélgetések nagyon hiányos lejegyzése is meggyőz bennünket arról, hogy a termelőszövetkezet adja a legjobb keretet ahhoz, hogy a dolgozó parasztság gondolkodását szocialista, közösségi jellegűvé lehessen formálni, de fontos szerep jut ebben a folyamatban a szövetkezeti demokrácia alkotó jellegű megvalósításának, amely egyben elvezethet az emberek közéleti tevékenységbe való bevonásához. Sok mindenről szóltak beszélgető partnereim, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a politikai, közéleti tevékenység a legfontosabb formája annak, hogy az emberek társadalmi méretekben tudjanak a szocializmus ügyéért cselekedni. Ezért olyan nagy a szövetkezetek gazdasági és politikai vezetőinek felelőssége és ezért olyan szép az a munka, amit végeznek. Fercsik Mihály — Ha más malomipari szakember beszélne helyettem, az is biztos azt mondaná, hogy nagyon örülünk a nagyüzemek, a szövetkezeteik ilyen szép fejlődésének — mondja Grandelisz Zoltán. — Azt azonban be kell vallanom, hogy míg ott nagyszerűen szervezik manapság az aratást, elegendő • gépük, szállítóeszközük van hozzá, a mi fogadókészségünk, gépesítettségünk koránt sincs olyan fokon, hogy átmenetileg ne legyen zökkenő. — Gondolja el: nekünk ezt a 11 ezer tonnát három hét alatt kell átvennünk! A csúcs eddig július 13—14-én volt: az egyik napon 116, a másikon 127 vagon búzát vettünk át, s csak a kartali téesz egymaga 64 vagonnal küldött mindkét napon. Hát bizony igazat adhatunk a tapasztalt molnárnak, aki persze nemcsak az idén, hanem már több évtizede megszokhatta ezt a másmilyen, a nagyüzemi gyakorlatot. Állják is a sarat, hiszen nemcsak a mezőgazdászok, • hanem a kohászok, a bányászok, az építők, a kereskedők és mindenki tudja: ez az egyik legszebb, felelősségteljes munka, amit a kenyerünket termelő be- takarítók most teljesítenek. F. I. Asszonyok az áfésziian . A Picéi—lsaszeg Áfésznél nagy »langsúlyt fektetnek a nopoLtmai -natározatox. végrehajtására. NemesaK ezért van ez igy, mi vei a szövetkezet dolgozóinad csaxnem hetven szdzalexa tartozik a szebbik nemnez, de azt is ügy elemű- veszik, hogy fogyasztási szövetkezetük körzetébe tartózj két községben négyezer asz- szony, illetve lány tagja a.. áfésznak. Munkatársaik közül sokan tanulnak rendszeres oktatás keretében: az elmúlt tíz év alatt nyolcvanon fejezték be tanulmány ainat különféle szakmai, illetve általános műveltsége c adó iskolákban. Növekedett a nők politikai képzettségi szintje is, sokan részi vettek a marxista—leninista középiskolai, a szakszervezeti és a KISZ-oktatásban. Természetesen munkájuk elismerésének javítására is törekszik az áfész vezetősége, bérezésüket évente mintegy 5—6 százalékkal emelték az elmúlt években, s mintegy negyven százalékuk érdemelte - ki a kiváló dolgozó elismerést. Persze igen nagy munka hárul ennek az áfésznek az asszonyaira, lányaira is, különösen az árumozgatás okoz e tekintetben gondokat, noha igyekeznek ezt a munkát gépesítéssel könnyíteni. Az egykét személyes üzletekben az átlagosnál is nehezebbek a körülményeik. Cserépkályhás Még alig kezdődött meg a vakáció, ült el az iskolák falai között a gyermekzsivaj, oktatási intézményeinkben máris kezdetét vette a szokásos nyári nagytakarítás. Zömmel ebben a hónapban végzik el a szükséges javításokat, felújításokat is, hogy szeptemberben szép, esztétikus környezetben foghassanak hozzá az új tanév feladatainak megoldásához tanárok és diákok. Versegen többek között két cserépkályhát kell átrakni, jóllehet utoljára, mert a tervidőszak végéig központi fűtés beszerelését tervezik. Képünkön: Bá- nyánszki József kályhásmester rakja össze a cserépkályhát. Bene Mihály felvétele Városi ki; Immár nyolcad ízben rendezik meg ősztől a városi kispályás labdarúgó-bajnokságot, éppen ezért felkerestük Kovács Tibort, a városi-járási sportfelügyelőség vezetőjét, hogy érdeklődésünkre választ kapjunk. Elkészült az 1981/82. évi városi kispályás labdarúgó-bajnokság versenykiírása. A bajnokság célja: a város azon vállalatainak, intézményeinek, lakóinak, amelyek nem vesznek részt hivatalos szövetségi bajnokságban, tömegsport keretében módot adni arra, hogy rendszeresen mozogjanak, edzzenek. Sportszerű küzdelemben döntsék el a városi kispályás labdarúgóbajnoki címet. Kizárólag Gödöllő területén, a csapatok által megjelölt helyen folyik majd a bajnokság, a sorsolás szerint. A bajnokság rendezője az intéző bizottság, az alkotott labdarúgószabályok szerint, az MLSZ-előír ásóknak megfelelően. Nem árt tudni a játékosokkal kapcsolatban, hogy egy-egy csapat 12 főből áll, akik közül legfeljebb hatan tartózkodhatnak a játéktéren. 1 ^pályások I A versenykiírás részletesen foglalkozik a díjazás, óvás, fellebbezés és ügyintézés kérdéseivel. A játékosok önmagukért felelnek, saját felelősségükre szerepelnek, mivel orvosi igazolásuk nincs. Nevezési határidő 1981. augusztus 1. A bajnokságban szerepelhet minden olyan játékos, aki az aktív labdarúgást 1981. június 30-ig befejezte. A versenykiírást az intéző bizottság, valamint a sportfelügyelőség minden érdeklődő csapat rendelkezésére bocsátja. A gyakorlat azt bizonyította, hogy évről évre növekedett a nevező csapatok száma. Az elmúlt bajnoki szezont 33 csapat játszotta végig. Ha a kollektívák mindenütt megfelelő támogatásban részesülnének, volna elég pálya és játékvezető, valószínű, tovább népszerűsödne városunkban a kispályás labdarúgó-bajnokság. Csiba József ISSN 0133—1357 (Gödöllői Hírlapi Alakultak olyan termelő- szövetkezetek, amelyekben csak középparasztok, vagy csak volt cselédek, nincstelenek tömörültek. Galgahéví- zen, Túrán, de a járás más községeiben is akadtak erre példák. Mindez bizonyította, hogy a dolgozó parasztok egyesültek a nagyüzemi gazdálkodásba, de a falu korábbi rétegződésének megőrzésével. Tizenöt-húsz évvel ezelőtt még a házasságokat is meghatározta a családok szövetkezetbe lépését megelőző vagyoni állapotuk. Néhány év múlva, a gazdálkodás nehézségei, a fejlődés, a fejlesztés problémái, s nem utolsó sorban a párt és az állam irányító, segítő munkája révén a szövetkezet egyesülésével jött létre a tényleges szocialista nagyüzemi gazdálkodás, s indult meg a paraszti köz- gondolkodás átformálódása. Kovács László termelőszövetkezeti elnök megmutatja a Központi Statisztikai Hivatal 1962. évi adatait, amely szerint 1958-ban egy termelő- szövetkezetre jutó földterület átlaga országosan nem érte el az 500 kataszteri holdat, pedig a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges területnagyságot ebben az időben a természeti és közgazdasági adottságoktól függően. mindenképpen efölött állapították meg. Hogyan alakult a termelőszövetkezeti parasztság köz- gondolkodása az elmúlt két évtizedben, s alakul a jövőben? Ez a kérdés mindig felmerült a termelőszövetkezetekben folyhatott beszélgetéseink sorám Nyíry Tibor, a galgamácsai Összefogás Termelőszövetkezet pártvezetőségének, Dolányi Sándor, a kartali Petőfi Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára, de más szövetkezeti vezetők is szívesen beszélgettek a témáról, hiszen szövetkezeteink eredményei elválaszthatatlanok a közgondolkodásban lezajlott kedvező változások nélkül. Tsz-történelem Sőregi János, a kartali, Tóth András, a galgamácsai, Barna Jánosné, a galgahévízi községi tanács elnöke egyaránt elismerően szólt az érzékelhető folyamatról. A köz- gondolkodás alakulását a gyakorlati tevékenység segítette, állították a megkérdezettek. A létrehozott termelőszövetkezetek gyakorlati tapasztalatai voltak a legfontosabb és leghatékonyabb gondolkodást alakító tényezők. A tömeges átszervezés megindulásakor a parasztság létrehozta a maga termelőszövetkezeteit, de társulásai bizonyos osztályrétege- ződést tükröztek.
