Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-16 / 165. szám
flBONYI KRÓNIKA Felújított gépláncok Keményebb második félév Lipák János az NDIÍ-megrendelésre készült berendezés elevátorának serlegeit festi A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM 1981. JÜLIUS 16.. CSÜTÖRTÖK Ötnapos hétre készülőben Munkaruhában is a répavonal Jobban rögzítik a zsebet, a gombot Jó, ha a termelő üzemek az év első hat hónapja után rövid számvetést készítenek, és részletesebben vizsgálják, hányadán is állnak, min kell változtatni, hogy eredményes évet zárhassanak? A Ceglédi Vasipari, Elektromos és Műszerész Szövetkezet abonyi részlegében hagyománya van ennek az önértékelésnek. Az üzem egy okosan gazdálkodó, termékeiről és szolgáltatásairól bel- és külföldön egyaránt jól ismert szövetkezet része. Anyaghiány — Árbevételi tervünk 21 millió forint,-amit — a korábbi gyakorlatnak megfelelően — most sem feleztünk meg, mert az első hat hónapban rendszerint alacsonyabb a jövedelmünk, mint a második félévben — mondta Reich László üzemvezető. — Ennek egyik oka, hogy az év elején még hiányosak ismereteink a tőkés-exportigényekről, a megrendelések leginkább az év közepe táján válnak teljesen ismertté. Ezt alapul véve, programunkat úgy kell összeállítani, hogy az exportkötelezettségeket minden körülmények között teljesíteni tudjuk. Mivel a színvonalat is tartani akarjuk, az év második része keményebb lesz. Ennek ellenére a szövetkezet, és ezzel együtt a mi üzemünk, termelési terve időarányosan teljesült, bár egymillió forintot érő gépészeti berendezést — anyaghiány miatt — nem tudtunk elkészíteni. Ez azzal is járt, hogy nem volt egyenletes a termelés, olykor-olykor nem tudtunk elég munkát adni, máskor viszont túlórázni kellett a dolgozóknak. Anyaghiány főleg az úgynevezett kötőelemekből, csavarokból, fém- megmunkáló szerszámokból volt. Sok energiát lekötött az anyagbeszerzés. — A kisüzemeket erősebben sújtja az anyagbeszerzés gondja, mert a nagyüzemek számottevő rendeléseivel szívesebben foglalkozik a kereskedelem — folytatta az üzemvezető. — Sajnos, mi gyakran rákényszerülünk, hogy a kiskereskedelemtől szerezzük be a hiányzó anyagokat, még akkor is, ha ez veszteséget jelent számunkra. — Mivel foglalkoztak az év első felében? — Belföldi konzervgyárainktól is kaptunk már megrendelést az úgynevezett hidrosztatikus sterilizáló géplánc felújítására. Ebben az évben három gyár kötött eddig szerződést velünk. Két láncot az első félévben rendbehoztunk, ebből az egyik a Nagykőrösi Konzervgyáré. Gazdaságos megoldás ez, mert a gyár csak felújíttat, ám az újjal egyenértékű gépsort kap vissza. Megtakarításuk egymillió forint. Prototípus — Csak felújítással foglalkoznak? — Nem. Zömében inkább új berendezéseket .. készítünk. A KGST-országok mindegyikét mi látjuk el. Pillanatnyilag az a gyakorlat, hogy a külföldi gyáraknak új sterilizálókat készítünk, a belföldieknek felújítunk. Az első félévben az új és a felújított láncokból 6 millió forint volt a bevételünk. Folytattuk az1 immár hagyományosnak számító elektromos- vezérlőpultok, szekrények gyártását. Az NDK-ból érkezett megrendelésre egy alumíniumtárcsa-gyár gépészeti berendezését készítettük el, most festjük a hozzá tartozó elevátort. Nemrég készült el a konzervgyári láncok automata zsírzóberendezésének prototípusa, melynek sorozat- gyártása rövidesen megkezdődik. Árbevétel szempontjából ugyan nem, de fontosságát tekintve jelentős szolgáltatást végeztek a lakosságnak. A lakatos szakmával összefüggő minden igényt kielégítettek, és második félévben sem lesz másképp. Gépkocsi- és motorszervizünk iránt nőtt az érdeklődés, mivel nemcsak motorhibát javítottak, hanem karosszériát is. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Az albertirsai kistermelőket egyre jobban foglalkoztatja a kerti növények — a gyümölcslélék és a szőlő — termelése. A gazdabolt sok segítséget jelent a termelőknek árukészletével. Egyre többen keresik fel még a környező falvakból is. Előfordul, hogy a vásárlók a régebbi növényvédő szereket keresik, amit már nem gyártanak, ám a régebbiem helyett újabb, hatásosabb készítmények kerülnek forgalomba. Ezeket még nem ismerik kellőképpen. Aki azonban már kipróbálta, elégedett velük. Az eladóknak, Watternik Károlynak és feleségének, nemcsak az udvarias kiszolgálás a feladatuk, hanem a szakszerű, pontos felvilágosítás. A bolt vezetője szeretné, ha egyre többen barátkoznának meg ezekkel az új növényvédő szerekkel. Sok mezőgazdasági kisgép tőlük kerül forgalomba. Ezek meglehetősen kereA Munka és Védőruházati Szövetkezet ceglédi részlege néhány éve költözött mostani, korszerű épületébe. Az ideális munkakörülményeket könnyű volt megszokni, de a következő hónapokban várható változásoktól, az új munkaszervezéstől bizony kezdetben idegenkedtek az ott dolgozó lányok, asszonyok. Fürge gépekkel Nagy Imréné varrónőt, ki a legújabb Nechi típusú gépen dolgozik — nehéz szóra bírni. Helyette Bordás Sándor műszakvezető mondja el, nem véletlenül bízták a fiatalasz- szonyra ezt a drága, ügyes masinát, mert gyorsan, pontosan dolgozik. Míg beszélgetünk, fel se pillant. Megállás nélkül varrja a saválló öltönyöket, farmertűzéssel állítja össze a divatos répamodell védőnadrágokat. Az üzemben nemcsak a felmérések, a dolgozók előzetes tájékoztatása, hanem a géppark korszerűsítése is fontos része a munkaszervezés fejlesztésének. Hogy mit várnak az új módszertől, melyet először Cegléden vezetnek be, arról Halmi Imréné részlegvezetőt kérdeztük. — Korai lenne biztosat mondani, még csak az előkészítésnél tartunk. Célunk a jobb minőségű munka, a termelékenység növelése, amelyet új gépek beállításával, és átszervezéssel szeretnénk elérni. Továbbra is szalagrendszerben dolgozunk, de előgyártó és törzsrészre osztjuk az egyes munkafolyamatokat. Jelenleg 13 forint itt az átlagórabér. Az új intézkedések- ker várhatóan 4—5 százalékkal emelkedik a bérszínvonal. Bevezetik, hogy a termelésirányítók és a minőségi ellenőrök is a termelés függvényében kapják fizetésüket. Igaz, marad az egyéni normarendszer, de annak hátrányát — hogy nem függ a varrónők settek, megkönnyítik a kerti teendőket. Kapható motoros permetező, de rotációs kapa is. Gyakran előfordul a lelki- ismeretes kereskedőkkel, hogy az éppen hiányzó áruért saját gépkocsijukkal kell elmenni. Az albertirsai gazdabolt látja el áruval, szakszerű tanácsadással a dánszentmiklósi és a mikebudai mezőgazdasági üzletet is. A bolt ellátása igen jó ez a forgalomból is kitűnik, amely az év első hat hónapjában majdnem elérte a két és fél millió forintot. Bőséges készlettel rendelkeznek, amelynek tárolása az az utóbbi időben épített színnel megoldódott. Nagy választékot tartanak műtrágyákból. vetőmagvakból, kéziszerszámokból. A permetezőszerekre egyre ciagyobb szükség van a zöldséggel, gyümölccsel, szőlővel foglalkozóknak. Az albertirsai gazdabolt továbbra is megpróbálja mindennel ellátni a kistermelőket. P. É. > bére társuk teljesítményétől —, sikerült a brigádmozgalom értékelési rendszerével megelőzni. A brigádtagok jobban odafigyelnek egymás munkájára, mivel, ha nem teljesítik tervüket, nem vehetnek részt az értékelésben. A minőség, pontozási rendszerre, szintén fontos része a versenyben elért jó helyezésnek. Jó minőség, termelékenyebb munka — minduntalan ismétlődő fogalmak, ezt szolgálják az új gépek is, amelyek megkönnyítik a varrónők dolgát, hogy szebben dolgozzanak. Ilyen a két farmertűző gép, amelyek összevarrják és le is tűzik az anyagot. — Ringlizővel — ez szintén új szerzemény —, erősítjük meg a zsebeket — mondja Bordás Sándomé, azután ül is a géphez, mutatja, hogyan működik. A villámgyors tű előtt plexi védőlemez; a munkavédelmi előírásokat szigorúan veszik, baleset ritkán érheti a varrónőt. Szigorú ellenőrzés — De a vásárlóval megtörténhet? — kérdeztük Balassa Jánosnét, aki a másik szalagon készülő bordó, zöld, barna divatos szabad idő kertész- nadrágokra varrja a gombokat. — Bizony, mint vevő, szidtam már én is a gombozókat — feleli. Ha rossz a gép —, de ezt a varrónőnek azonnal észre kell venni —, nein készít hurkot, így aztán a felvarrás csak ideig-óráig tart. Akinek sikerül megvásárolni a csinos, olcsó, 3—400 forintos szabadidő-ruhákat, nem csalódik. Ami a butikban vett ruháknál megeshet, a girbegurba varrás, elöl rövid, hátul lógó ruhahossz, itt megengedhetetlen. A hibás munkadarabot bontani, azután újra varrni kell. A minőségi követelmény és az ellenőrzés is szigorú. — Az első negyedévben öt- ezerhétszáz darab divatos köpeny került le erről a szalagról, valamint hatezer-négyszáz permetezőoverall — veszi át a szót Halmi Imréné —, de készítettünk pincérkabátokat is. Már a raktárban van nagy kötegekben a kiszabott anyag, a fényvisszaverő csíkok: hamarosan elkezdjük a kamionosoverallok gyártását ... Vége a munkaidőnek, sietve zuhanyoznak, átöltöznek a varrónők. Csak a portás marad velünk. Hűtő és lift — Kevés férfi dolgozik nálunk, a létszámnak alig tíz százaléka; portások, fűtők, segédmunkások, karbantartók. Háromnegyed hétkor kezdenek. Előtte mindenki nyugodtan megihatja itt reggeli kávéját, melyet a hivatalsegéd főz, aki nemcsak a postát hozza-viszi, hanem a reggelit is megvásárolja kinek-kinek kívánsága szerint. Mivel sokan hoznak magukkal ebédet, vettek két hűtőszekrényt. A munkahelyi gondoskodásnak ez is egy formája. A kevés férfi, a segédmunkások sem panaszkodhatnak. már próbaüzemei a teherlift. nem kell majd a készruhákat az emeletről lépcsőn lecipelni. Aki meg tudja különböztetni a kórót a virágtól, nyilván azt is tudja, mi az a rabatin kender. Általában a parlagon hagyott területeken magasra növő gyomnövények egy fajtáját hívja így a népnyelv. Néhány éve bővén termett még a csemői Zöldhalom egyes parcelláin, ahol a termelőszövetkezetnek kellett volna gazdálkodnia a tanyák, magánterületek közé ékelődött csip-csup parcellákon. Ez a földhasználat azonban nem állt összhangban a nagyüzemi gazdálkodás céljaival és lehetőségeivel. Nem ismerni rá Időközben az emberekben mind erősebben megfogalmazódott az igény egy talpalatnyi föld iránt, ahol — legyenek bármilyen foglalkozásúak — hasznosan tehetnek-vehetnek, elszöszmötölhetnek szabad óráikban. A csemői községi tanács időben felismerte ezt a lehetőséget, s a nyakába vette a lebonyolítás gondját. A szövetkezet szétszórt földdarabjaiból 14 hektárnyit 2órt- kertként kiparcelláztak, és ezekre száz családdal kötöttek tartós használatbavételi szerződést. Szinte jelképes összegért, hosszú évtizedekig használhatják, és — harminc négyzetméter alapterületűnél nem nagyobb — szerszámoskamrát építhetnek rá, amely a munkában megfáradt ember pihenőhelyének is alkalmas. Az országút mentén, az egykori zöldhalmi indóház közelében húzódnak ezek a porták, amelyekre ma alig ismer rá, aki néhány éve járt erre utoljára. Mindenki jól jár A telkek nyolcvan százalékát ceglédiek bérlik. Vannak olyanok is, akik a Budai úti hobbitelket adták el, és Csernőben béreltek parcellát egy újabb vállalkozáshoz. A teleknagyság átlagosan 1200 négyzetméter. Dolgozni kell itt bizony, ha valaki azt akarja, hogy ne legyen gazos a birtok szó ne érje a ház elejét. Gyári munkás, hivatalnok, rendőr, katonatiszt, postás, orvos, néhány intézmény, üzemegység vezetője, pedagógus, boltos a bérlő. Ahogy Boda János csemői tanácselnökkel körbejártuk a zártkerteket, mindenütt rendezett kép fogadott bennünket Több helyen a szépen fejlődő gyümölcsfák között konyhakerti növényeket termelnek Máshol a friss telepítésű szőlő tőkéi közé burgonyát vetettek Csupa krumplivirág a környék Az esők sokat lendítettek a nöA Kossuth Múzeumban Beck Judit képei A nyár elején a tápiószelel Blaskovich Múzeumba látogatókat örvendeztette meg Beck Judit festőművész kiállítása. Az anyag most másodbemutatóra a ceglédi Kossuth Múzeumba kerül. A ceglédi kiállítás július 24-én, pénteken délután 15 órakor nyílik, megnyitja Mu- csi András művészettörténész. A látvány, melyet az alkotó művész képeinek repertoárja kínál, kellemes, hangulatos. Arcok, virágok, finom színek. Kellemes nyári időtöltés mindezt megszemlélni. Szombaton Korall-koncert Ezen a nyáron rendszeresek a könnyűzenei események városunkban. Az ifjúság nem panaszkodhat, egymást követik az együttesek koncertjei. Ezen a héten — a megszokott pénteki naptól eltérően — szombaton délután hat órakor kezdődik a Teleki utcai vasutas klubkönyvtárban a Korall-együttes műsora. vényeken. Az egyik portán szobányi fóliasátor. Alatta pirosodik a paradicsom, érik a zöldpaprika. Megint arrébb uborka és dinnye, kardvirág, a dűlő mentén petúnia. Piacra is jut — Ügy gondoltuk, ezzel mindenki jól jár — mondotta a tanácselnök. — A szövetkezet azért, mert úgysem tudná érdemlegesen hasznosítani. Akik hozzájutottak, azért, mert megtermelik, ami nekik kell. Ránézésre úgy tűnik, ezek a krumpliföldek jóval főbbet teremnek annál az egy-két zsáknyi gumónál, amit egy család egy évben elfogyaszt, jut belőle eladásra is, s ez már a közellátás biztonságát javítja. Ez a harmadik haszon, s egyáltalán nem mellékes. Olyannyira nem, hogy a csemői tanács most azon munkálkodik, hol és hogyan tudná folytatni a parcellázást, mert a község határában nem nehéz alig művelt, vagy elhagyott dirib-darab területeket találni. Jelentkező volna bőven, többek igényét lajstromba vették már a tanácsnál. Ezen a tavaszon — becslések szerint — ezernél több facsemetét ültettek el ebben a száz kertben. Az ÁFÉSZ zöldhalmi felvásárlótelepének hamarosan fel kell készülnie a néhány éven belül bekövetkező ugrásszerűen megnövekvő zöldség- és gyümölcsforgalomra. Persze, nem kell félteni vagy sajnálni a kertészkedőket, mert bár becsületes munkát végeznek, nem kérgesedik meg a tenyerük. Legtöbben megveszik a korszerű gépeket, van, aki a Honda kistraktornál nem adja alább. Tamasi Tamás Forralni kell Az emberek hajlamosak rá, hogy a tiltó rendelkezéseket jó szándékú felhívásokat lassan elfeledjék. Ilyen homályba veszett figyelmeztetés volt — melyet lapunkban is közöltünk —, hogy Abonyban a községi vízhálózatból nyert vizet ivásra csak forralva ajánlatos használni. Mint a Pest megyei Viz- és Csatornamű Vállalat abonyi üzemegységénél megtudtuk, a korábbi felhívásban foglaltak változatlanul érvényesek, vagyis csak azt a hálózati vizet fogyassza a lakosság Abonyban, melyet előzőleg felforralt. ISSN 0133—S500 (Ceglédi Hírlap) Tanácsot is adnak Forgalmas a gazáái boltja Mindent árulnak, ami kell Ismét hasznosul a homok Vetemények száz parcellán Gondozott kertek a parlag helyén — Ha minden terveink szerint sikerül — mondja el Halmi Imréné —, akkor 1982. január 1-től minden szombat szabad lesz, de ez az átszervezés sikerétől, a termelékenység növekedésétől függ. Gy. A.
