Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-16 / 165. szám

1981. JÜLIUS 16., CSÜTÖRTÖK KGST Távközlési együttműködés Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, az KOK, Románia és a Szovjet­unió 1971-ben megalapították a nemzetközi műholdas táv­közléssel foglalkozó Inter- szputnyik szervezetet, amely rendelkezik a távközlési mű­holdak egész rendszerével, át­játszókkal, fedélzeti készülé­kekkel, földi irányítórendsze­rekkel, valamint Orbita típu­sú földi állomásokkal. Ezek biztosítják a fekete-fehér és színes televíziós jelek, a rá­dióadások, a szolgálati beszél­getések, az újságoldalak jó minőségű vételét. Előirányozták, hogy a jö­vőben stacionárius műholda­kat használnak fel, amelye­ket az Atlanti- és a Csen­des-óceán fölött helyeznek el. Ez lehetővé teszi a KGST- tagállamok számára, hogy kapcsolatot tartsanak fenn valamennyi földrésszel. ^ Benépesült gyermekparadicsom A megyei tanács vb ülése Eredményesen gazdálkodnak az ipari szövetkezetek A Balaton-parti Káptalanfüreden a szezonra elkészült a monori járás úttörőtábora. A kis gyermekparadicsomban az idén nyáron már csaknem ezer pajtás táborozik. Komphxhrígádok a Fortéban Üzlet — mindkét fél hasznára 1 Mostanra szinte már jelen­tőségét vesztette, hogy ki állt először elő az ötlettel: új uta­kat kell keresni — a szocia­lista munkaverseny fellendí­téséért. Az bizonyos, a kezde­ményezés jól bevált a Forté­ban. A módszer? Nem 8—10 fős brigádok mérték össze erejüket, hanem komplex csapattá tömörült, nagy mun­katerületeket átfogó egységek. Komplexbrigádok, amelyek­be egyaránt bejelenthette részvételét egy-egy szocialista brigád, de egyéni versenyző munkások, mérnökök, tech­nikusok is. És mát jelentett az erők ilyenforma koncentrálá­sa? Tavaly, amikor 9 komp­lexbrigád állt „csatasorba”, a tervezettnél 8 millióval töb­bet — 28 millió forint hasz­not hoztak a gyárnak. Pontos szerződések — A siker fellelkesítette a Forte gazdasági és mozgalmi vezetését, hiszen az idén is­mét nagy szükség van az em­berek vállalkozó kedvére. s arra, hogy mindenki valóban tudása legjavát adja — mondja Bergmann Zénó mun­kaversenytitkár. — Felhívá­sunkra, nem csupán a meglé­vő 9 komplexbrigád vállalta, hogy továbbra is részt vesz e nemes vetélkedőben: mos- tanig 13-an írtak alá szerző­dést, és újabb kettő is össze­állítja már elgondolásait, vál­lalásait. A váciaknál nem babra megy a játék — állapíthat­nánk meg, tréfásan fogalmaz­va. Ugyanis a megkötött szer­ződések nagyon is pontosak és körülhatároltak; a gyár pedig a vállalt megtakarítás két szá­zalékát fizeti ki a brigádok­nak. S, hogy senki ne járjon rosszul, azt is szigorúan írás­ban rögzítik a brigádvezetők, hogy személy szerint kinek, mi a dolga, s ha azzal kész, mennyit kaphat érte. Dupla jutatom Arra gondoltunk, hogy az újabban alakult komplexbri­gádoknak könnyebb idén a dolguk — hiszen alacsonyabb­ra tették a lécet, amit át kell ugomiuk —, jegyzi meg a versenytitkár. — Éppen ezért a volt brigádok az új szerző­dések alapján nem két, hanem három százalékkal részesed­nek. Igen jelentős húzóerőt, kedvcsinálót is kitalált a ve­zetés- ha a vállalat 1981. évi nyeresége a tervezett 170 mil­lió forint és a komplexbri­gádok együttes teljesítménye a 20 millió forintot meghaladja, úgy az 1 millió forint ered­ménytöbbletre jutó összeg 40 ezer forint lesz és nem 20 ezer. Vagyis megduplázódhat a jutalom. De kiderül még egy érde­kesség: a komplexbrigádok munkáját nemcsak az év vé­gén bírálják el. Amennyiben az általuk előírt vállalásukat korábban teljesítik, a gyárve­zetőd menetközben fizetik ki az ígért összeget. Az újak egyike az Anyag- gazdálkodás komplexbrigád­ja — mint nevük is utal rá. ők az anyaggazdálkodással összefüggő költségek erőteljes csökkenését ajánlották föl. Vállalásuk előkalkulált érté­ke 2 és fél millió — jutalmuk pedig 50 ezer forint lesz. Ilyeneket jegyzek ki többol­dalas szerződésükből: „foko­zottabban felülbírálják az üzemi felhasználási igényeket; csökkentik az elfekvő készle­teket — a beszerzési költsége­ket —, és a haszonanyag-fel- haszriálást... Gondosabb munka Több, korábban is eredmé­nyes szocialista brigád alkot­ja a CN színespapír komplex- brigád gerincét. Ök, másfél millió forint értékű vállalást állítottak össze — célpré­miumuk pedig 45 ezer hétszáz forint. Feladatuk azért külö­nösen nehéz, mert a termék kiváló minőségének biztosítá­sát semmiféle takarékoskodás­sal nem veszélyeztethetik. Csakis felelősebb, gondosabb munkával érhetnek el ered­ményt. Nagy figyelmet fordí­tanak egyebek között' a sárga réteg vékori'yftására, az ol­csóbb sárga skínképző felhasz­nálásra; az öntési és kiszere­lési veszteségek csökkentésé­re. Nehéz ugyan a válogatás a 13 csapatból, de külön emlí­tést érdemel még a Filmfaj­lagos komplexbrigád is, amely tavaly főként az ezüst megtakarításra koncentrált si­kerrel! Az idén viszonlí mó­dosították céljukat és általá­ban javítják a Árusítson a kistermelő Intézkedések a zö'dség-gyümöks értékesítésére Az idei jó zöldség- és gyü­mölcstermés miatt szükséges­sé vált, hogy a mezőgazdasá­gi kistermelők (háztáji és kerttulajdonosok) minél szé­lesebb körben kapjanak lehe­tőséget a maguk termelte zöld­ségnek és gyümölcsnek a la­kosság részére történő közvet­len értékesítésére. Ennek érdekében a Belke­reskedelmi Minisztérium, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalával egyetértésben fel­hívta valamennyi megyei (fő­városi) tanács vb kereskedel­mi szakigazgatási szervét, hogy a már kijelölt piaci árusító­helyeken kívül is haladéktalanul gondos­kodjon nagy számú érté­kesítési hely kijelölésé­ről (különösen idegenforgalmi te­rületeken, a forgalmi csomó­pontokon, a strandok, vasút- és hajóállomások közelében stb.), ahol a kistermelők — a saját termelésű zöldséget és gyümölcsöt kiskereskedői jo­gosítvány nélkül — a lakos­ságnak és egyéb felhasználók­nak közvetlenül eladhatják. Ez az intézkedés nem érinti a MÉM-nek a mezőgazdasági termékforgalmazás, valamint a SZÖVOSZ-nak a zöldség- és gyümölcskereskedelmi szer­vezet felügyeleti ellátásában kifejtett tevékenységét. A Belkereskedelmi Minisz­térium megismételte azt a ko­rábbi felhívást, mely szerint a zöldséget és gyümölcsöt for­galmazó kiskereskedelmi há­lózatnak, valamint a fogyasz­tási és értékesítési szövetke­zetek üzleteinek is változatlanul feladatuk a kistermelők által felkínált zöldség- és gyümölcs egysze­rűsített módon történő bolti felvásárlása. A Belkereskedelmi Minisz­térium rendelkezett arról, hogy az állami kereskedelmi fel­ügyelőségek ezt a gyakorlatot folyamatosan figyelemmel kí­sérjék. anyagfajlagossági költségeit. fotófilmek mutatóit, D. Gy. Szerdai ülésén a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bi­zottsága a jóváhagyott napi­rendnek megfelelően tudo­másul vette a lejárt határide­jű végrehajtó bizottsági hatá­rozatok megvalósításáról be­terjesztett jelentést, majd részletezően áttekintette a Pest megyei Ipari Szövetke­zetek Szövetségének tevé­kenységét. Tájékoztatót ka­pott a testület az országgyű­lési képviselők és a tanácsta­gok tavalyi jelölőgyűlésein el­hangzott közérdekű bejelen­tések és javaslatok sorsáról, majd döntött a szolgáltatás­fejlesztési alap 1981. és 1985. közötti felosztásáról. Fenn kell tartani a dinamikus fejlődést Hatvan ipari szövetkezet ér­dekképviseletét látja el a Pest megyei Ipari Szövetke­zetek Szövetsége (KISZÖV), s ezek a gazdasági egységek egyre hasznosabb szerepet töl­tenek be mind az állami ipar tevékenységének kiegészítő­jeként, mind a lakosság szol­gáltatási igényeinek kielégí­tésében. A végrehajtó bizott­ság ülésére beterjesztett írás­beli jelentés, a vita egyaránt azt bizonyította, hogy az ipa­ri szövetkezetekben az ötödik ötéves tervben erősödött a szo­cialista jelleg, növekedett a gazdasági erő, javultak a fog­lalkoztatottak munkakörül­ményei. Jobb szolgáltatás Több mint tizenhétezren dolgoznak az ipari szövetke­zetekben, s a termelés érté­ke öt esztendő alatt 43 szá­zalékkal növekedett. Elisme­réssel szóltak a vitában azok­ról az erőfeszítésekről, ame­lyeket e gazdálkodó egységek a kivitel fokozása érdekében tettek, ám elhangzott az is: gyakran nem bizonyultak vég- rehajthatőnak a becsvágyó el­gondolások, mivel sem a kül­kereskedelmi vállalatok, sem a programot készítő szövet­kezetek nem vették számba a gyorsan változó piaci feltéte­leket és követelményeket. A külkereskedelmi értékesítés hatvanszázalékos bővülése azonban így is figyelemre mél­tó. Nagy gondossággal elemez­ték a testületi ülés résztvevői az ipari szövetkezetek helyét a lakossági szolgáltatások­ban. Ennek élén kétségtele­nül a lakásépítés áll, s öt év alatt a szövetkezetek 1462 családi otthon tető alá hozá­sát mutathatják fel. A fo­gyasztási szolgáltatások érté­ke fél évtized alatt egymil- liárd forintot tett ki, ezen be­lül a lakossági szolgáltatások arányának emelkedése 87 százalék, ami a korábbiakhoz mérten tetemes gyarapodás, ám így sem állítható: a szö­vetkezetek maradéktalanul ki­elégítenék a velük szemben támasztott szolgáltatási igé­nyeket. Éppen ezért — hang­zott el az ülésen — a hato­dik ötéves tervben változat­lanul fő helyet kell kapnia a fogyasztási szolgáltatások kor­szerűsítésének, amit az ipari szövetkezetek fejlesztési ter­vei tükröznek is. Természetes: a gazdasági teljesítmények mögött embe­rek meghatározott csoportja áll, s a végrehajtó bizottság ezért részletekbe menően vet­te szemügyre, hogyan alakult a vezetés színvonala a szövet­kezetekben, mennyiben fej­lődött a káder- és személyzeti munka. A javulás örvendetes — így például megnőtt a fia­talok, a nők aránya a veze­tésben —, de ennek ellenére is igaz: a káder- és személy­zeti munkában még mindig sok a tennivaló, mivel a szö­vetkezetek egy része nem tu­lajdonít ennek kellő fontossá­got. Márpedig a hatódik öt­éves terv megoldandó felada­tai — kapott hangot a vitá­ban — nem nélkülözhetik a minden tekintetben fölké­szült, rátermett tisztségvise­lőket, irányítókat. A kivitel növelése Mire számítanak, mire szá­míthatnak a megye ipari szö­vetkezetei a következő esz­tendőkben? A kül- és bel­piaci helyzet nehezebbé válá­sa a szövetkezeteket sem hagyta érintetlenül, ám ru­galmasságuk, gyorsaságuk jó lehetőséget kínál a megválto­zott követelményekhez tör­ténő igazodásra. Évi hat-hét százalékos termelésnöveke­déssel szeretnének eljutni 1985-ig a szövetkezetek. Ami annyit tesz forintban, hogy öt év alatt nyolcmilliárddal bővülne a termelés értéke. Változatlanul kiemelt he­lyet kapott a szövetkezetek hatodik ötéves tervében a nem rubelelszámolású kivi­tel növelése, s erre több ter­mékcsoportnál — például csa­varszivattyúk, stílbútorok, egyedi gépek, író- és iroda­szerek stb. — reálisak az ér­tékesítési lehetőségek. Szük­ség van azonban arra is, hogy fejlődjék a vállalatok és a szö­vetkezetek közötti kooperáció, valamint arra szintén, a hát­téripari tevékenységben le­gyenek bátor kezdeményezők az ipari szövetkezetek. Helyes, hogy az építési-sze­relési tevékenységben első­sorban a megyei igényeket kí­vánják kielégíteni — muta­tott rá több fölszólaló —, s ezen belül is a rekonstrukciós és a felújítási munka kap főszerepet. Bizonyos érte­lemben ennek is része van abban, hogy a mai elképzelé­sek szerint a szövetkezetek 1200 lakás felépítésének gaz­dái lesznek csupán a hato­dik ötéves tervben. Legyen ésszerűbb A hagyományos szolgálta­tások fejlesztése mellett meg­különböztetett helyet szánnak a szövetkezetek a lakáskar­bantartási, a motorkerékpár­javítási,' a mezőgazdasági kis­gépek karbantartásához kap­csolódó igények kielégítésé­nek. öt év alatt várhatóan a szövetkezetek fejlesztésre ösz- szesen 850 millió forintot ad­hatnak ki, s ez a korábbiak­nál is ésszerűbb beruházási te­vékenységet követel. Szükség van arra Is — ál­lapította meg a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága —, hogy kapjanak kellő támoga­tást az új szövetkezeti for­mák, a társulások, mert ezek­nek lényeges hatásuk lehet a háttéripari és a szolgáltatá­si feladatok mennyiségi és minőségi jellemzőinek javí­tásában. M. O. RAI0S UTÓN KÉT KEREKEN A juhásznak jól megy dolga Már harmadik napja kere­kezünk. A fáradtság zsige- reinkbe ivódott. Még szeren­cse, hogy úton Peröcsény és Szokolya között többnyire völgymenetben jöttünk. Kora este kopogtattunk Szilágyi Ár­pádnak, a gödi Du namenti Tsz juhászati ágazatvezetőjének ajtaján. A birkatenyésztésről is ismertté vált közös gazda­ság — összesen tizenkétezer anyaállatot tartanaik —, juh­tenyésztésének fellegvárába, Szokolyára érkeztünk. Asszonyjuhtísz A cickafark fehér virágá­val hímzett Magyarrét egyik dombján áll ingujjban, a zu­hogó eső ellenére is rezzenet- len a juhász: Hajas Sándor. A délután kihajtott állatokat még nem zavarja az eső, gaz­dájuk se sokat hederít a do­logra, afféle kinti ember. De amikor valóban megnyílik az egek csatornája, elhangzik a parancsszó: Kerítsd! S a né­met puli ismét megmutathat­ja, ura az ezer birkának. — Behajtunk — adja tud­tára Szilágyi Árpádnak, aki egy picit az újkori számadó szerepét is betölti. Magyará­zatra nincs szükség óvni kell a gyapjút, no és az anyaálla­tokat a megfázástól. lan természete és a nagyobb hasznú remények viszik más tájra innen. — Házam, kocsim, lovam és nyolc kutyám van, és lesz 4 ezer birkám is, ha addig élek is. Ennyit bérelek majd Ma- gyarnándorban — veti oda hetykén a fiatalember, mint aki képes akár a világgal is szembeszállni. — Sokat teszek, sokat várok — kérkedik, s ha igazat mond, némi alapja is van rátartiságának. Januártól mostanáig 1672 anyajuhot, 160 kost és 1300 bárányt adott le. Biztonságban a falka Az Alföld különböző tájai­ról érkeznek, s sokan el is költöznek a juhászok közül a gödi tsz-be elszegődöttek kö­zül. Nincs magas kalapjuk, gombos mellényük, ki-befor- dítható subájuk, cifra szűrük. A legtöbben vallják: addig maradnak, amíg az állatnak jó helye van, s ők is megta­lálják a számításukat. Egye­lőre még kevesen vesznek há­zat és telepednek le. Hajas Sándor már döntött, végleg itt marad. Elhatározásában bizonyára része van annak is; a legszorgalmasabbak, a leg­megbízhatóbbak közé számít. Ügy mondják a juhászok, ha nyugalomra, jó legelőre talál a nyáj oly csendben van, hogy akár néhány mé­terre sem vehetők észre az ilven erdős dombokon Ha elhallgat a vezérürü kolompja, biztonságban, jó helyen van a falka. Szalai Mária—Valkó Béla I 1 4 Egy kicsinyke bódéban vesszük fel az elszakadt be­széd fonalát, ahová időközben betér Hajas Sándorné is. Itt talál menedéket, itt pihen a pásztor. Igaz, a dikó, amelyen nekünk is jut hely, nem őrzi már a pásztorok álmát, hiszen nem töltik kint, mint egykor, az éjszakát. — A juhásznak jól megy dolga? — kérdjük —, igazat szól-e a nóta ma is? — Mik^r, hogy. Mielőtt ide­kerültünk Salgótarjánból, ott rossz napok jártak ránk ígér­gettek fűt-fát, aztán elfeled­keztek a szavukról. A gyerek hat kilométerre járt iskolába gyalogosan — mondja indula­tosan Hajas Sándor. — És itt? — Nyolcezer forint volt ta­valy a havi jövedelmem. Ugyanennyi a feleségemé is, aki szintén juhász — tekint az asszonyra, büszkén. Négy évtized — Lehet-e asszonyból jó juhász egyáltalán? — El mernék én menni ver­senybe akármelyik emberrel. A jerke falkát is én tanítot­tam meg legelni. Aztán tizen­nyolc év csak elegendő hogy valaki kijárja az iskolát — válaszol önérzetesen a feleség. Tej fehér felhők úsznak a Szekeres-irtást ölelő völgyka­réjba. Szívesen járatja erre a jószágot Sárvári Imre juhász, aki ha másként is szólítja a birkát, de a becsületnek nála is ugyanaz az értelme. — Utolsó sosem voltam a sorban: a legrosszabb állo­mányt is feljavítottam. Én egyéb munkát soha sem vé­geztem, mint amit most csi­nálok. Negyven éve hajtom a falkát — beszél magáról az ötvenöt éves férfi, aki félfej­jel magasodik társai fölé. Ki­húzott, egyenes derékkal áll, beszéde ízes képekkel teli. Hosszan mesél a pásztorélet régi és mai világáról, a gyó­gyító kékköves sírról, az ágy­fiában elrakott subáról, a kis- bojtárság nehéz időszakáról. — Idegenek előtt nem szívesen dicsekszem a szakmámmal. Valahogy lenézik. Pedig tu­dom. ha mást választok, an­nak idején, akkor sem sírna ki kezem közül a munka. — Csak hazafelé gondol­nánk, ott vannak a rokonok, a gyerekek. Ha ők nem hiá­nyoznának, talán örökre itt maradnák — szól közbe a fe­leség. A harminchét esztendős Vájná Józsefet nem érzelmi szálak fűzik, inkább nyugta-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents