Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

IN/IQTMORI ^oiiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1981. JÚLIUS 14., KEDD Uj ágazati rendszerben Öt évre szóló megállapodás A jogok és a kötelességek összhangjáért Az 1976—80. évek időszakára érvényben levő vállala­ti kollektív szerződések hatálya június 30-án lejárt. Va­lamennyi munkahelyi közösségben megtárgyalták a szer­ződések végrehajtásáról készült beszámolót és az 1981— 85. közötti időszakra készült tervezetet. Általában el­mondható, hogy az 1978—80. évekre kötött kollektív szerződések alapvetően betöltötték rendeltetésüket, meg­feleltek azoknak az igényeknek, amelyekre hivatottak. Segítették a hatékony gazdasági tevékenységet, biztosí­tották a munkaviszonyból eredő munkáltatói, illetve munkavállalói jogok és kötelezettségek összhangját, s nem utolsósorban javították az élet- és munkakörül­ményeket. Emlékezetes programok ízlésformálás a művelődésben is A gyömrői kulturális napok mérlege gyobb elismerést mégiscsak a klubtagok által készített és itc bemutatott ruhák, az ízléses szép kiállítás kapták. Az előző évekhez hasonlóan jól sikerültek az év végi be­mutatók. az ünnepélyes évad­záró. A kerámiaszakkör mun­káit nemcsak itthon, hanem a Ganz-MÁV AG Művelődési Központban is bemutatta, ha­sonló sikerrel. Egyéb kulturális programok a már hagyományos rendha­gyó irodalomórák, a pedagó­gusokat köszöntő Hollai Kál­mán előadói estje és a Rá­kóczi emléktábortűz is kiemel­kedőéi! voltak. Az időjárás 6ajnos az idén nem kedvezett a tábortűznek, szinte az utol­só percig kétséges volt a megrendezése, ennek ellenére, ha az előző évekhez viszo­nyítva kevesebb is, de szép számú közönség jött el. Az itt-ott tócsában álló víz, a nedves fű sem rontotta a műsor iránti figyelmet, a szalonnasütés, a közös éneklés jó hangulatát. Ez azt is bizo­nyítja, hogy községünk lakói büszkék a Mányaréthez fűző­dő neves történelmi esemény­re, a csodálatos műsor (idei közreműködői a Gyömrőre már szinte hazajáró Sellei Zoltán előadóművész és Pri- bojszky Mátyás citeraművész) II. Rákóczi Ferenc évről évre felcsendülő szavai nem ha­tástalanok, mély, ma is oly fontos érzelmeket gyújtanak. összegezve a rendezvényso­rozat nem eredménytelen, ápo­lása, továbbfejlesztése mind­annyiunk (nemcsak közműve­lődésben dolgozók), megtiszte­lő, szép feladata. j Varga Mária a gyömrői Petőfi Sándor művelődési ház igazgatója ' 2 A szerkesztőség meg- | jegyzése: jí Örömmel adtunk helyt a gyömrői kulturális napok idei eseményeit értékelő beszámolónak. Való igaz, a rendezvénysorozat ma már megyeszerte kivívta a elismerést, s egyre többen érdeklődnek iránta. Hasz­nos, szórakoztató és isme­retterjesztő programok vál­togatták egymást. Az ér­deklődés általában nagyobb volt az elmúlt évekénél. Ügy véljük, a szervezők — a művelődési ház vezetője és dolgozói — az idén a korábbinál is körültekin­tőbben szervezték meg a rendezvényeket, s ezért el­ismerés illeti őket. S ami szintén nem lényegtelen, valamennyi program jól szolgálta a közönség ízlés­formálását, művelődését egyaránt. Talán nem lenne haszon­talan — a gyömrői példa nyomán — másutt is meg­szervezni a helyi kulturá­lis napokat. Kihaló mesterség Egy kovács - nem kovács A járási székhelyen vándorlegény volt — Hogyan készítették elő a következő öt évre szóló kollektív szerződéseket, mi­lyen új vonásokat tartalmaz­nak azok? — erről kérdeztük Szewczyk Edét, a gyömrői székhelyű Építőipari Szövet­kezeti Közös Vállalat igazga­tóját. — Elöljáróban hangsúlyoz­nom kell, hogy a vállalati- kollektív szerződés nálunk is megfelelően betöltötte funk­cióját. Elsősorban arra gon­dolok, hogy egyensúlyba ke­rültek a jogok és kötelességek. s ez mindenképpen hasznos tendencia. 1981. január 1-től egyébként új ágazati rendszer­ben dolgozunk, ugyanis a leg­felső irányító szervünk eddig a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium volt, az év eleje óta viszont a Munka­ügyi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Miniszté­riumhoz tartozunk. Minőségi bérezés — Milyen változásokat ho­zott ez a vállalat életében? — Az új igazgatási rend­szer több változást jelent a mi esetünkben. Megváltoztak a szabályozó rendszerek és a munkaügyi rendelkezések. A mostani kollektív szerződésre például az ajánlásokat máraz-Építőipari Társulások Egyesü­lése adta ki számunkra. Eh­hez kellett felhasználnunk a különböző ágazati szakszerve­zetek útmutatásait. — Hogyan zajlott le az ÉSZKV-nál az új kollektív szerződések megtárgyalása? — Arra törekedtünk, hogy minden dolgozónkkal ismer­tessük a szerződés valamsny- nyi részletét, s ennek érdeké­ben a vállalati dolgozók ré­szére termelési tanácskozáso­kat szerveztünk. Ezeken a fó­rumokon tájékoztattuk dolgo­zóinkat az * előző kollektív szerződés tapasztalatairól. Ugyanakkor szó volt a bérek és jövedelmek alakulásáról, a fegyelmi helyzetről, a jutal­mazási rendszerről, valamint az üzemi étkeztetésről. Szóba került az úgynevezett máso­dik munkaviszony létesítésé­nek lehetősége, a minőségi bé­rezés bevezetése, a selejtes termék szankcionálása és a munkásszállítás problémája is. — Hallhatnánk néhány pél­dát a termelési tanácskozáso­kon elhangzott konkrét felve­tésekből? — A gépjárművezetők ér­dekes javaslattal éltek. Java­solták, hogy a végzett telje­sítmény arányában kapják meg bérüket, kevésbé számít­son a volán mellett eltöltött idő. Mert való igaz, hogy az, aki öt vagy tíz éve vezet jár­művet, el tud szállítani ugyan­annyi építőanyagot a munka­helyekre, mint akinek húsz-, vagy huszonöt éves jogosítvá­nya van. Sürgették az úgy­nevezett ügyiratkezelési pótlé­kok fizetésének megreformá­lását is. A rögzített platójú gépkocsivezetők is a prémiu- mos rendszer bevezetése mel­lett tették le voksukat. — Az üzemi étkeztetés? — Az érvényben levő új rendelkezések alapján nálunk egy dolgozónak tizennégy fo­rint élelmezési költséget kell fizetnünk egy napra. Azt sze­retnénk, ha meleg ételt tud­nánk biztosítani valamennyi munkahelyen, erre azonban vajmi kevés a reményünk. Ezért tárgyalásokat kezdtünk a Cegléd és Környéke Élel­miszer Kiskereskedelmi Válla­lat vezetőivel, amelynek üzle­teiben megvásárolhatnánk majd a hideg élelmet. Nyári üdültetés — Az üdültetésben történ­tek változások? — Minden évben nagy gon­dot fordítunk a dolgozók nyá­ri üdültetésére. Káptalanfü- reden és Hajdúszoboszlón van önálló üdülőegységünk. Jelen­tős összeggel járulunk hozzá a vállalati dolgozók üdültetésé­hez, mindezt a jóléti és 'szo­ciális alapból fedezzük. A monori járásban tavaly tizenháromezer iskolást és óvodást vizsgáltak meg. Kö­zülük csaknem nyolcszázat ta­láltak túlsúlyosnak. Fontos feladat volt hát azonnal hoz­zálátni a kiszűrt gyermekek­kel való külön foglalkozáshoz, gondozáshoz. Hogy hogyan, erről beszél­gettünk dr. Bihari Ágnes megbízott járási főorvossal. A helyes táplálkozási szo­kásokat gyermekkorban kell kialakítani, később már rend­kívül nehéz változtatni a rossz szokásokon. A túlsúlyos gye­rekekkel való külön törődés részei: a Monoron rendszere­sen tartott és tartandó tanács­adások, ahol az egészség- ügyiek azt tapasztalják: a szülők lelkiismeretesen, fele­lősséggel veszik tudomásul a tanácsokat, s igyekeznek ezek szerint átrendezni szokásai­kat. Megértik, hogy gyerme­keik egészségéről van szó, hiszen a gyermekkori kövér­ség nyolcvan százaléka fiatal felnőtt korra is megmarad, ha nem avatkoznak be idejeko­rán. A túlsúly pedig számta­lan betegség melegágya, s pszichésen is megszenvednek a lányok, fiúk felesleges kilóikért: kinevetik, kiközösí­tik őket a többiek. A velük való külön foglal­kozások most újabban bővül­nek, tábort szerveznek részük­re, a járási hivatal egészség- ügyi osztálya kezdeményezése nyomán. Augusztus 31-től szeptember 10-ig a káptalan­füredi járási úttörőtábor ad otthont a diétás táborozók- nak, ahol egészségügyi szak­emberek irányításával készült ételeket fogyaszthatnak, tor­náznak, mozognak, igyekeznek egészségesen élni, s vidáman, hiszen ott nem lógnak ki a sorból. Hogy az életmód, — Hogyan értékelik az új kollektív szerződés megtárgya­lását? — Ügy érzem, hasznos esz­mecserék zajlottak az elmúlt hetekben a különböző munka­helyeken. Arra törekszünk a jövőben is, hogy a szerződés — a mostani módosításokkal — továbbra is jól szolgálja a dolgozók egyre hatékonyabb, ésszerűbb foglalkoztatását. Abban is reménykedünk, hogy a kollektív szerződés szabályai ösztönzőleg hatnak majd a munkaidő jobb kihasználásá­ra. Reális cél A vállalati bérpolitikának a kollektív szerződés tervezett időtartamára a dolgozók ki­alakult életszínvonalát kell biztosítani, illetve megtartani. Ez a népgazdasági helyzetből adódó reális cél. Megvalósítá­sa érdekében következetesen törekednünk kell arra, hogy a bérek a végzett munka meny- nyiségét és minőségét tükröz­zék. Ezt az elvet — azokon a területeken, ahol a teljesítmé­nyek mérhetők —, elsődlege­sen a teljesítménybérek eme­lésével, ahol pedig teljesítmé­nyi mutatók nem alakíthatók ki, az egyén megítélésén ala­puló differenciált bérezéssel kell megvalósítani. amely tíz napig tart, életfor­mává váljon — ez a cél. Pedagógusok is a táborozók- kal tartanak, nem jelent ki­esést, hogy a tanév első nap­jaiba nyúlik a táborozás, melynek ára egyébként négy­száz forint — annyi, mint ál­talában más, nyári úttörőtá­boroké. Az első jelentkezések már befutottak a járási hiva­tal egészségügyi osztályára, hely azonban akad még. Vár­ják azok jelentkezését, akit értesíteni nem tudtak, de szí­vesen részt venne a progra­mon, amely vidám vakációzás ugyan, de egészségük köve­teli meg. K. Zs. A gyömrői kulturális napok rendezvénysorozat a nagyköz­ség lassan tíz éve ismétlődő, kulturális eseménye. Programjai egyrészt működő közösségek munkájához kap­csolódnak, másrészt Gyömrő képzőművészeti, történeti ér­tékeinek bemutatását, széles körű megismertetését, a szín­vonalas kulturális programok iránti igény felkeltését, kielé­gítését célozzák. B Talán ezért hírük egyre in­kább terjed, érdeklődést, elis­merést váltanak ki a község­ben. Kétségtelenül a prog­ramsorozat rövid történetében a legreprezentánsabb rendez­vény Kocsis Zoltán és Berkes András hangversenye volt (1979-ben), de hatásában, szín­vonalában megközelítette a gyömrői művészek tárlata (1980-ban), vagy a minden év­ben megrendezettt Rákóczi- emléktábortűz, a gyömrői ta­lálkozó egész napos prog­ramja (1980-ban). Rangos esemény volt éven­ként a gyömrői séta, a szobor- kerti tárlatvezetés, a munkás­művelődési tanácskozás, a oe- dagógűsok köszöntése, a gyer­meknapi rendezvények, a rendhagyó irodalomórák, a művelődési ház évadzárója, a művészeti csoportok’ bemuta­tója és az irodalmi, zenei prog­ramok. Második éve a megnyitó a május elsejei ünnepségen tör­ténik az általános iskolák ré­szére kiírt helytörténeti pályá­zat eredményhirdetésével. Az idei év programjai is általá­ban az elvárásoknak, tervek­nek megfelelően, jól sikerül­tek. Az Értük szól a dal című műsoros klubest — melynek vendéged, az ifjúsági klub ala­pító tagjai, házigazdája pedig Lipták Viktor régi klubvezető voltak — nemcsak a klubélet szempontjából volt kiemelke­dő. hanem szép eredménye a rokkantak éve alkalmából a részükre felajánlott tiszta be­vétel (6 ezer forint), melyet számlájukra átutaltunk. A munkásművelődési tanács­kozást az idén a Lakóhelyünk. Pest megye szocialista brigád­vetélkedő nagyközségi döntő­jével kapcsolták össze. Tarsoly Lajos, az MSZMP nagyközsé­gi bizottsága titkárának beve­zetője után egy délután tar­tott a brigádok versenye. Gu­lyás László, a nagyközségi tanács titkára, a zsűri elnöke az alábbi eredményt hirdette ki: 1. Táncsics Mihály brigád (gyógyszerraktár), 2. Álpár Ig­nác brigád (ÉSZKV). 3. Dobó Katalin brigád (ruhaipari szö­vetkezet). B A vetélkedő nemcsak lakó­helyünkkel és az általános műveltséggel kapcsolatos isme­retek bővítésére, hanem kelle­mes szórakozásra is jó alkal­mat nyújtott. A csoportok munkáját bemutató rendezvé­nyek közül a divatbemutató — melyet a nők klubja a Ru­haipari és a Járási Szolgáltató Szövetkezettel közösen rende­zett — méltán aratott nagy si­kert. A nagyon szép kékfestő ruhák és a szövetkezeti mo­dellek mellett azért a legna­VANNAK-E MÉG, hol van­nak a regi szén- és füstszagú kovácsmunelyek, mivé lettek azok a szurtos kovácsinas- gyerekek?! Vannak-e még ne­vezetes, híres kovácsmesterek? Megkérdeztem Korodi Fe­renc nyugdíjas kovácsmestert, kit tart a szakma kiválóságá­nak? Szinte gondolkodás nélkül vágta rá a szakmai tudásnak kijáró elismeréssel és tiszte­iénél: Szarka Györgyöt. Ma­gyarázatképpen hozzáfűzi: ki­fogástalan munkát végez. Korodi Ferenc lebontott és átalakított kovácsműhelyében beszélgetünk. Á faiakat, a tetőt is lebon­tották,^ de a szerszámok isme­rősek, a formás kis kézi kala­pácsok mellett rendben ott sorakoznak a nagy ráverőka- lapács, az üllő, a reszelő, a satu, a tüzesvasfogó és a ko­vácsszén is a sarokban. Kihűltén, hideg-feketén ásít a kohó. A kézihajtós fú­vóval már nem élesztenek, csak nagyon ritkán tüzet. — Nekem tetszett ez a mes­terség, én kovács akartam lenni. Nagyon nehéz volt Nyerges Pál mesteremhez ta- noncnak bejutni, rengeteg je­lentkező volt. Heten voltunk testvérek, korán mesterségre adtak bennünket. — Négy évig voltam ta- nonc, majd négy évig vándor- legény Cegléden, Monoron, Budapesten, Tiszakécskén. Azután hazajöttem, letettem a mestervizsgát. Háromtagú bizottság előtt patkót, kerek­fejű szöget kellett csinálnom, és természetesen patkolnom is kellett. — A mestervizsga után, 1936-ban ipart váltottam, én az 51. sorszámú önálló iparos­mesterként kezdtem dolgozni ebben a városban. Ekeélesítés, ráfhúzás, patkolás, kocsijaví­tás, ez volt akkor a kovács munkája. Általában 10—15 lovat patkoltam meg naponta. Az elmúlt 50 év alatt legalább 200 ezer patkót vertem fel. ELGONDOLKOZIK közben azon, ugyan hová lettek azok a lovak, azok a kovácsok, hi­szen itt a közelben is volt vagy hét. Igyekezni kellett jól dolgozni, mert nem jött visz- sza többet a megrendelő, ha hibát talált. — A mi mesterségünk olyan, tudja, hogy egy kovács nem kovács (mert egynek csak a tüzet kell dolgozni, vigyáz­ni), két kovács fél kovács (mert kettő az üllőn fogja, ve­ri, alakítja a vasat), három kovács egy kovács (tehát há­rom ember valamennyi kezére szükség van egy-egy munka- folyamathoz). A gép kiszorította a lovat a munkából- Ha ló meg szekér nincs, a kovácsra nincs szűk-., ség. A kovácsok lakatosműhe­lyekben, gyárakban helyezked­tek el. Mint nyugdíjas dolgo­zik még Szarka György, Ha- benciuq István, Juhász István is. Tanuló régen nincs. Nézzen körül: ilyen füstös mesterség ez, nem tolong ilyen munkára ma már senki. De szeretnék egyszer elbeszélgetni a mai szakmunkás-tanulókkal, jól van az, hogy most mindent megkapnak, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy is volt egykor. MOST KAPÁT, ásót, sarlót igazítok nyélbe. Ritkán, egyre ritkábban lovat is patkolok még, amikor hoznak. Molnár Elekné Elemeire bontható Bútorújdonság Csaknem 135 millió forint értékű bútort kap a második félévben a belkereskedelem a Cardo Bútorgyártól. Az újdonságok között ajánl­ja a gyár a Cardo szekrény­sor diszléces változatát, amely a házgyári lakásokban is jól elhelyezhető. Többféle válto­zatban — tölgy, kőris és ma­hagóni furnérozással, poliész­ter és matt fényezéssel — ké­szül. Hálószobák berendezé­sére szolgál a tölgy furnéro­zásé Dizzy gyártmánycsalád, amelynek franciaágyát rusz­tikus hatású szekrények és éjjeliszekrények egészítik ki. A második félévben kezdi meg az Anitra szekrénysor gyártását. Ehhez akasztós szekrény és üvegajtós könyv- szekrény tartozik. Az elemei­re bontható szekrénysort a Bútorérttel közösen fejlesz­tette ki a Cardo, s amennyi­ben a vevők kérik, az eleme­ket külön is értékesítik. A kárpitos bútorok körében új termék a Salvador ülő- garnitúra. Két nagy méretű telekárpitos fotelből és egy kanapéból áll. Különféle plüss szövetekkel, illetve valódi bőr­rel bevonva kerül forgalom­ba. Újfajta szólóbűtor a Wag­ner elnevezésű nyolcszögletű dohányzóasztal. Tölgyfurnéro­zással, kétféle magasságban, natúr és pácolt változatban gyártják. _______ IS SN 0133—2651 (Monori Hírlap) Szőlőt telepítenek Tervszerűen halad a monori Kossuth Tsz-ben az új telepítésű szőlőterületek előkészítése. Képünkön: a nagy teljesítményű földmunkagépek dolgoznak a leendő szőlőterületen, s elvonu­lásuk után megkezdik a szőlővesszők földbe helyezését Barcza Zsolt felvétele Gér József Még várják a jelentkezőket Diétás tábor - gyerekeknek Az utolsó turnusban nyaralhatnak

Next

/
Thumbnails
Contents