Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)
1981-07-14 / 163. szám
IN/IQTMORI ^oiiía A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 163. SZÁM 1981. JÚLIUS 14., KEDD Uj ágazati rendszerben Öt évre szóló megállapodás A jogok és a kötelességek összhangjáért Az 1976—80. évek időszakára érvényben levő vállalati kollektív szerződések hatálya június 30-án lejárt. Valamennyi munkahelyi közösségben megtárgyalták a szerződések végrehajtásáról készült beszámolót és az 1981— 85. közötti időszakra készült tervezetet. Általában elmondható, hogy az 1978—80. évekre kötött kollektív szerződések alapvetően betöltötték rendeltetésüket, megfeleltek azoknak az igényeknek, amelyekre hivatottak. Segítették a hatékony gazdasági tevékenységet, biztosították a munkaviszonyból eredő munkáltatói, illetve munkavállalói jogok és kötelezettségek összhangját, s nem utolsósorban javították az élet- és munkakörülményeket. Emlékezetes programok ízlésformálás a művelődésben is A gyömrői kulturális napok mérlege gyobb elismerést mégiscsak a klubtagok által készített és itc bemutatott ruhák, az ízléses szép kiállítás kapták. Az előző évekhez hasonlóan jól sikerültek az év végi bemutatók. az ünnepélyes évadzáró. A kerámiaszakkör munkáit nemcsak itthon, hanem a Ganz-MÁV AG Művelődési Központban is bemutatta, hasonló sikerrel. Egyéb kulturális programok a már hagyományos rendhagyó irodalomórák, a pedagógusokat köszöntő Hollai Kálmán előadói estje és a Rákóczi emléktábortűz is kiemelkedőéi! voltak. Az időjárás 6ajnos az idén nem kedvezett a tábortűznek, szinte az utolsó percig kétséges volt a megrendezése, ennek ellenére, ha az előző évekhez viszonyítva kevesebb is, de szép számú közönség jött el. Az itt-ott tócsában álló víz, a nedves fű sem rontotta a műsor iránti figyelmet, a szalonnasütés, a közös éneklés jó hangulatát. Ez azt is bizonyítja, hogy községünk lakói büszkék a Mányaréthez fűződő neves történelmi eseményre, a csodálatos műsor (idei közreműködői a Gyömrőre már szinte hazajáró Sellei Zoltán előadóművész és Pri- bojszky Mátyás citeraművész) II. Rákóczi Ferenc évről évre felcsendülő szavai nem hatástalanok, mély, ma is oly fontos érzelmeket gyújtanak. összegezve a rendezvénysorozat nem eredménytelen, ápolása, továbbfejlesztése mindannyiunk (nemcsak közművelődésben dolgozók), megtisztelő, szép feladata. j Varga Mária a gyömrői Petőfi Sándor művelődési ház igazgatója ' 2 A szerkesztőség meg- | jegyzése: jí Örömmel adtunk helyt a gyömrői kulturális napok idei eseményeit értékelő beszámolónak. Való igaz, a rendezvénysorozat ma már megyeszerte kivívta a elismerést, s egyre többen érdeklődnek iránta. Hasznos, szórakoztató és ismeretterjesztő programok váltogatták egymást. Az érdeklődés általában nagyobb volt az elmúlt évekénél. Ügy véljük, a szervezők — a művelődési ház vezetője és dolgozói — az idén a korábbinál is körültekintőbben szervezték meg a rendezvényeket, s ezért elismerés illeti őket. S ami szintén nem lényegtelen, valamennyi program jól szolgálta a közönség ízlésformálását, művelődését egyaránt. Talán nem lenne haszontalan — a gyömrői példa nyomán — másutt is megszervezni a helyi kulturális napokat. Kihaló mesterség Egy kovács - nem kovács A járási székhelyen vándorlegény volt — Hogyan készítették elő a következő öt évre szóló kollektív szerződéseket, milyen új vonásokat tartalmaznak azok? — erről kérdeztük Szewczyk Edét, a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatóját. — Elöljáróban hangsúlyoznom kell, hogy a vállalati- kollektív szerződés nálunk is megfelelően betöltötte funkcióját. Elsősorban arra gondolok, hogy egyensúlyba kerültek a jogok és kötelességek. s ez mindenképpen hasznos tendencia. 1981. január 1-től egyébként új ágazati rendszerben dolgozunk, ugyanis a legfelső irányító szervünk eddig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium volt, az év eleje óta viszont a Munkaügyi, valamint az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumhoz tartozunk. Minőségi bérezés — Milyen változásokat hozott ez a vállalat életében? — Az új igazgatási rendszer több változást jelent a mi esetünkben. Megváltoztak a szabályozó rendszerek és a munkaügyi rendelkezések. A mostani kollektív szerződésre például az ajánlásokat máraz-Építőipari Társulások Egyesülése adta ki számunkra. Ehhez kellett felhasználnunk a különböző ágazati szakszervezetek útmutatásait. — Hogyan zajlott le az ÉSZKV-nál az új kollektív szerződések megtárgyalása? — Arra törekedtünk, hogy minden dolgozónkkal ismertessük a szerződés valamsny- nyi részletét, s ennek érdekében a vállalati dolgozók részére termelési tanácskozásokat szerveztünk. Ezeken a fórumokon tájékoztattuk dolgozóinkat az * előző kollektív szerződés tapasztalatairól. Ugyanakkor szó volt a bérek és jövedelmek alakulásáról, a fegyelmi helyzetről, a jutalmazási rendszerről, valamint az üzemi étkeztetésről. Szóba került az úgynevezett második munkaviszony létesítésének lehetősége, a minőségi bérezés bevezetése, a selejtes termék szankcionálása és a munkásszállítás problémája is. — Hallhatnánk néhány példát a termelési tanácskozásokon elhangzott konkrét felvetésekből? — A gépjárművezetők érdekes javaslattal éltek. Javasolták, hogy a végzett teljesítmény arányában kapják meg bérüket, kevésbé számítson a volán mellett eltöltött idő. Mert való igaz, hogy az, aki öt vagy tíz éve vezet járművet, el tud szállítani ugyanannyi építőanyagot a munkahelyekre, mint akinek húsz-, vagy huszonöt éves jogosítványa van. Sürgették az úgynevezett ügyiratkezelési pótlékok fizetésének megreformálását is. A rögzített platójú gépkocsivezetők is a prémiu- mos rendszer bevezetése mellett tették le voksukat. — Az üzemi étkeztetés? — Az érvényben levő új rendelkezések alapján nálunk egy dolgozónak tizennégy forint élelmezési költséget kell fizetnünk egy napra. Azt szeretnénk, ha meleg ételt tudnánk biztosítani valamennyi munkahelyen, erre azonban vajmi kevés a reményünk. Ezért tárgyalásokat kezdtünk a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vezetőivel, amelynek üzleteiben megvásárolhatnánk majd a hideg élelmet. Nyári üdültetés — Az üdültetésben történtek változások? — Minden évben nagy gondot fordítunk a dolgozók nyári üdültetésére. Káptalanfü- reden és Hajdúszoboszlón van önálló üdülőegységünk. Jelentős összeggel járulunk hozzá a vállalati dolgozók üdültetéséhez, mindezt a jóléti és 'szociális alapból fedezzük. A monori járásban tavaly tizenháromezer iskolást és óvodást vizsgáltak meg. Közülük csaknem nyolcszázat találtak túlsúlyosnak. Fontos feladat volt hát azonnal hozzálátni a kiszűrt gyermekekkel való külön foglalkozáshoz, gondozáshoz. Hogy hogyan, erről beszélgettünk dr. Bihari Ágnes megbízott járási főorvossal. A helyes táplálkozási szokásokat gyermekkorban kell kialakítani, később már rendkívül nehéz változtatni a rossz szokásokon. A túlsúlyos gyerekekkel való külön törődés részei: a Monoron rendszeresen tartott és tartandó tanácsadások, ahol az egészség- ügyiek azt tapasztalják: a szülők lelkiismeretesen, felelősséggel veszik tudomásul a tanácsokat, s igyekeznek ezek szerint átrendezni szokásaikat. Megértik, hogy gyermekeik egészségéről van szó, hiszen a gyermekkori kövérség nyolcvan százaléka fiatal felnőtt korra is megmarad, ha nem avatkoznak be idejekorán. A túlsúly pedig számtalan betegség melegágya, s pszichésen is megszenvednek a lányok, fiúk felesleges kilóikért: kinevetik, kiközösítik őket a többiek. A velük való külön foglalkozások most újabban bővülnek, tábort szerveznek részükre, a járási hivatal egészség- ügyi osztálya kezdeményezése nyomán. Augusztus 31-től szeptember 10-ig a káptalanfüredi járási úttörőtábor ad otthont a diétás táborozók- nak, ahol egészségügyi szakemberek irányításával készült ételeket fogyaszthatnak, tornáznak, mozognak, igyekeznek egészségesen élni, s vidáman, hiszen ott nem lógnak ki a sorból. Hogy az életmód, — Hogyan értékelik az új kollektív szerződés megtárgyalását? — Ügy érzem, hasznos eszmecserék zajlottak az elmúlt hetekben a különböző munkahelyeken. Arra törekszünk a jövőben is, hogy a szerződés — a mostani módosításokkal — továbbra is jól szolgálja a dolgozók egyre hatékonyabb, ésszerűbb foglalkoztatását. Abban is reménykedünk, hogy a kollektív szerződés szabályai ösztönzőleg hatnak majd a munkaidő jobb kihasználására. Reális cél A vállalati bérpolitikának a kollektív szerződés tervezett időtartamára a dolgozók kialakult életszínvonalát kell biztosítani, illetve megtartani. Ez a népgazdasági helyzetből adódó reális cél. Megvalósítása érdekében következetesen törekednünk kell arra, hogy a bérek a végzett munka meny- nyiségét és minőségét tükrözzék. Ezt az elvet — azokon a területeken, ahol a teljesítmények mérhetők —, elsődlegesen a teljesítménybérek emelésével, ahol pedig teljesítményi mutatók nem alakíthatók ki, az egyén megítélésén alapuló differenciált bérezéssel kell megvalósítani. amely tíz napig tart, életformává váljon — ez a cél. Pedagógusok is a táborozók- kal tartanak, nem jelent kiesést, hogy a tanév első napjaiba nyúlik a táborozás, melynek ára egyébként négyszáz forint — annyi, mint általában más, nyári úttörőtáboroké. Az első jelentkezések már befutottak a járási hivatal egészségügyi osztályára, hely azonban akad még. Várják azok jelentkezését, akit értesíteni nem tudtak, de szívesen részt venne a programon, amely vidám vakációzás ugyan, de egészségük követeli meg. K. Zs. A gyömrői kulturális napok rendezvénysorozat a nagyközség lassan tíz éve ismétlődő, kulturális eseménye. Programjai egyrészt működő közösségek munkájához kapcsolódnak, másrészt Gyömrő képzőművészeti, történeti értékeinek bemutatását, széles körű megismertetését, a színvonalas kulturális programok iránti igény felkeltését, kielégítését célozzák. B Talán ezért hírük egyre inkább terjed, érdeklődést, elismerést váltanak ki a községben. Kétségtelenül a programsorozat rövid történetében a legreprezentánsabb rendezvény Kocsis Zoltán és Berkes András hangversenye volt (1979-ben), de hatásában, színvonalában megközelítette a gyömrői művészek tárlata (1980-ban), vagy a minden évben megrendezettt Rákóczi- emléktábortűz, a gyömrői találkozó egész napos programja (1980-ban). Rangos esemény volt évenként a gyömrői séta, a szobor- kerti tárlatvezetés, a munkásművelődési tanácskozás, a oe- dagógűsok köszöntése, a gyermeknapi rendezvények, a rendhagyó irodalomórák, a művelődési ház évadzárója, a művészeti csoportok’ bemutatója és az irodalmi, zenei programok. Második éve a megnyitó a május elsejei ünnepségen történik az általános iskolák részére kiírt helytörténeti pályázat eredményhirdetésével. Az idei év programjai is általában az elvárásoknak, terveknek megfelelően, jól sikerültek. Az Értük szól a dal című műsoros klubest — melynek vendéged, az ifjúsági klub alapító tagjai, házigazdája pedig Lipták Viktor régi klubvezető voltak — nemcsak a klubélet szempontjából volt kiemelkedő. hanem szép eredménye a rokkantak éve alkalmából a részükre felajánlott tiszta bevétel (6 ezer forint), melyet számlájukra átutaltunk. A munkásművelődési tanácskozást az idén a Lakóhelyünk. Pest megye szocialista brigádvetélkedő nagyközségi döntőjével kapcsolták össze. Tarsoly Lajos, az MSZMP nagyközségi bizottsága titkárának bevezetője után egy délután tartott a brigádok versenye. Gulyás László, a nagyközségi tanács titkára, a zsűri elnöke az alábbi eredményt hirdette ki: 1. Táncsics Mihály brigád (gyógyszerraktár), 2. Álpár Ignác brigád (ÉSZKV). 3. Dobó Katalin brigád (ruhaipari szövetkezet). B A vetélkedő nemcsak lakóhelyünkkel és az általános műveltséggel kapcsolatos ismeretek bővítésére, hanem kellemes szórakozásra is jó alkalmat nyújtott. A csoportok munkáját bemutató rendezvények közül a divatbemutató — melyet a nők klubja a Ruhaipari és a Járási Szolgáltató Szövetkezettel közösen rendezett — méltán aratott nagy sikert. A nagyon szép kékfestő ruhák és a szövetkezeti modellek mellett azért a legnaVANNAK-E MÉG, hol vannak a regi szén- és füstszagú kovácsmunelyek, mivé lettek azok a szurtos kovácsinas- gyerekek?! Vannak-e még nevezetes, híres kovácsmesterek? Megkérdeztem Korodi Ferenc nyugdíjas kovácsmestert, kit tart a szakma kiválóságának? Szinte gondolkodás nélkül vágta rá a szakmai tudásnak kijáró elismeréssel és tiszteiénél: Szarka Györgyöt. Magyarázatképpen hozzáfűzi: kifogástalan munkát végez. Korodi Ferenc lebontott és átalakított kovácsműhelyében beszélgetünk. Á faiakat, a tetőt is lebontották,^ de a szerszámok ismerősek, a formás kis kézi kalapácsok mellett rendben ott sorakoznak a nagy ráverőka- lapács, az üllő, a reszelő, a satu, a tüzesvasfogó és a kovácsszén is a sarokban. Kihűltén, hideg-feketén ásít a kohó. A kézihajtós fúvóval már nem élesztenek, csak nagyon ritkán tüzet. — Nekem tetszett ez a mesterség, én kovács akartam lenni. Nagyon nehéz volt Nyerges Pál mesteremhez ta- noncnak bejutni, rengeteg jelentkező volt. Heten voltunk testvérek, korán mesterségre adtak bennünket. — Négy évig voltam ta- nonc, majd négy évig vándor- legény Cegléden, Monoron, Budapesten, Tiszakécskén. Azután hazajöttem, letettem a mestervizsgát. Háromtagú bizottság előtt patkót, kerekfejű szöget kellett csinálnom, és természetesen patkolnom is kellett. — A mestervizsga után, 1936-ban ipart váltottam, én az 51. sorszámú önálló iparosmesterként kezdtem dolgozni ebben a városban. Ekeélesítés, ráfhúzás, patkolás, kocsijavítás, ez volt akkor a kovács munkája. Általában 10—15 lovat patkoltam meg naponta. Az elmúlt 50 év alatt legalább 200 ezer patkót vertem fel. ELGONDOLKOZIK közben azon, ugyan hová lettek azok a lovak, azok a kovácsok, hiszen itt a közelben is volt vagy hét. Igyekezni kellett jól dolgozni, mert nem jött visz- sza többet a megrendelő, ha hibát talált. — A mi mesterségünk olyan, tudja, hogy egy kovács nem kovács (mert egynek csak a tüzet kell dolgozni, vigyázni), két kovács fél kovács (mert kettő az üllőn fogja, veri, alakítja a vasat), három kovács egy kovács (tehát három ember valamennyi kezére szükség van egy-egy munka- folyamathoz). A gép kiszorította a lovat a munkából- Ha ló meg szekér nincs, a kovácsra nincs szűk-., ség. A kovácsok lakatosműhelyekben, gyárakban helyezkedtek el. Mint nyugdíjas dolgozik még Szarka György, Ha- benciuq István, Juhász István is. Tanuló régen nincs. Nézzen körül: ilyen füstös mesterség ez, nem tolong ilyen munkára ma már senki. De szeretnék egyszer elbeszélgetni a mai szakmunkás-tanulókkal, jól van az, hogy most mindent megkapnak, de hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy is volt egykor. MOST KAPÁT, ásót, sarlót igazítok nyélbe. Ritkán, egyre ritkábban lovat is patkolok még, amikor hoznak. Molnár Elekné Elemeire bontható Bútorújdonság Csaknem 135 millió forint értékű bútort kap a második félévben a belkereskedelem a Cardo Bútorgyártól. Az újdonságok között ajánlja a gyár a Cardo szekrénysor diszléces változatát, amely a házgyári lakásokban is jól elhelyezhető. Többféle változatban — tölgy, kőris és mahagóni furnérozással, poliészter és matt fényezéssel — készül. Hálószobák berendezésére szolgál a tölgy furnérozásé Dizzy gyártmánycsalád, amelynek franciaágyát rusztikus hatású szekrények és éjjeliszekrények egészítik ki. A második félévben kezdi meg az Anitra szekrénysor gyártását. Ehhez akasztós szekrény és üvegajtós könyv- szekrény tartozik. Az elemeire bontható szekrénysort a Bútorérttel közösen fejlesztette ki a Cardo, s amennyiben a vevők kérik, az elemeket külön is értékesítik. A kárpitos bútorok körében új termék a Salvador ülő- garnitúra. Két nagy méretű telekárpitos fotelből és egy kanapéból áll. Különféle plüss szövetekkel, illetve valódi bőrrel bevonva kerül forgalomba. Újfajta szólóbűtor a Wagner elnevezésű nyolcszögletű dohányzóasztal. Tölgyfurnérozással, kétféle magasságban, natúr és pácolt változatban gyártják. _______ IS SN 0133—2651 (Monori Hírlap) Szőlőt telepítenek Tervszerűen halad a monori Kossuth Tsz-ben az új telepítésű szőlőterületek előkészítése. Képünkön: a nagy teljesítményű földmunkagépek dolgoznak a leendő szőlőterületen, s elvonulásuk után megkezdik a szőlővesszők földbe helyezését Barcza Zsolt felvétele Gér József Még várják a jelentkezőket Diétás tábor - gyerekeknek Az utolsó turnusban nyaralhatnak