Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-14 / 163. szám

Lázár György Görögországban A kormányfő és kísérete tegn&p érkezett Athénba Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke hétfőn Geor- giosz Rallisz görög miniszter- elnök meghívására hivatalos látogatásra Görögországba uta­zott. Kíséretében vannak: Ve­ress Péter külkereskedelmi miniszter, Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Kovács Gyula, az Országos Tervhiva­tal elnökhelyettese, Szarka Károly külügyminiszter-helyet­tes, valamint Dobos István, ha­XXV. ÉVFOLYAM, 163. SZÄM Ara 1,40 forint 1981. JÜLIUS 14., KEBD Ma kezdődik Varsában Ä LEMP EX. kongresszusa----------------------------------------------------------­-------------­Sz orosan O lyan észrevétlenül fut tovább a főváros XVI. kerületének — Ár­pádföldnek — Csobó és Hangos utcája, s olvad eggyé a csömöri Vasút útban, hogy igencsak figyelmes közlekedőnek kell annak lennie, aki észleli, már nem Budapesten, hanem Pest megye egyik településén jár. Az aprócska, önmagá­ban nem jelentős példa azonban magában rejti az általánost, a majdnem min­denütt jellemzőt: a nem­csak képletesen, hanem szorosan illeszkedő közös érdekeket. Közös érdekek; Csömörön az aktív keresők ' minden százfős csoportjá­ból kilencvenen a főváros­ban dolgoznak, hajnalonta, reggelente az elővárosi vas­út szerelvényei befelé, dél­után és este kifelé viszik, hozzák az embersereget. A közlekedés nem éppen vonzó körülményeit azonban — bár nyilvánvaló, nemcsak az il­letékesség, hanem az is, a minél zökkenőmentesebb szállítás a foglalkoztatók­nak legalább annyira érde­ke, mint a foglalkoztatot­taknak — a lakosság nem az érintett cégnek, nem a fővárosi, kerületi tanács­nak panaszolja , el, hanem lakóhelye tanácstagjait nyüstöli, szólaljanak fel interpelláljanak tanácsülé­sen, készítsenek beadványo" kát s így tovább. Mindennapos alaphelyzet: a főváros egy nagy cége és egy helyi tanács kellene, hogy partner legyen, nem­csak közlekedési, hanem sok más ellátási, úgyneve­zett infrastrukturális ügy­ben, gondban, teendőben. Vélhető, valóban partnerek lesznek? A tapasztalatok kedvezőbbek, mint voltak öt vagy tíz esztendeje, ám ezzel korántsem azt állítot­tuk, hogy kedvezőek. Mert az is alaphelyzet: az érin­tett cégek szinte rutinsze­rűen hivatkoznak a főváros közigazgatási határára, az azbn belüli feladataikra, mondván, ezeket sem tud­ják maradéktalanul megol­dani, miből gondolja tehát a helyi tanács, igényei ko­molyan mérlegre kerülhet­nek? Vegyék csak figyelem­be — hangzik tovább az in­telem —, mennyi település fogja körül a fővárost, s akkor hány helyi tanács formál jogot a partnerség­re?! Hibás kiindulópontból ter­mészetesen hibás következ­tetések származnak. A kiin­dulópont ugyanis nem a közigazgatási határ — nem szabadna, hogy _ az legyen —, hanem az az érdekeltség, amely a fővárosi munkahe­lyeket a Pest megyében la­kók foglalkoztatásához fű­zi, az az érdekeltség, amely a főváros lakosságát szoro­san kapcsolja az ingázó munkaerősereghez, a nap­ról napra útnak indulókhoz. Van ugyanis olyan szolgál­tató vállalata Budapestnek, ahol a foglalkoztatottak kétharmada a megyében la­kik, s ipari üzeme is nem egy, amelynél a munkavál­lalóknak több mint a fele ingázó. Nagy figyelemmel kísérik például a budaörsiek azt a tervezett, méreteiben impo­záns építkezést, amelynek helyszíne a főváros pereme, a Hosszú-rét, a Gazdag-rét, mert ez egyben pereme a V _______ nagyközségnek i s. A meg­különböztetett figyelem, ér­deklődés annak szói, vajon jót vagy rosszat hoz-e a változás, hiszen az ide köl­tözők — például — ugyan­azokra az autóbuszokra kel­lene, hogy fölférjenek, ame­lyekre már ma is a buda­örsiek gyakran csak cipő­kanállal jutnak fel. A nagy­község megyei tanácstagja említ más összefüggést is, nevezetesen, hogy a vízellá­tást a fővárosi cég hálóza­tára alapozták, s ezért a gondokat a helyi tanács csupán jelezni tudja, de a megoldásra hatni vajmi ke­veset képes. A település ilyen értelemben — de: nemcsak ebben az értelem­ben — függővé válik attól, mi hogyan történik a bu­dapesti fejlesztéseknél, el­készülnek-e a tervezett bő­vítések időben, mert hiszen ■ ezzel teremtődik alap az ő igényeik kielégítéséhez is. Márpedig az igények roha­mosan növekednek például a vízellátásban, hiszen az új lakótelepen — ahol ne fe­ledjük, szinte kivételnek számit olyan család, amely­nek tagjai nem a főváros­ban dolgoznak — új az életmód is, a szokások se­rege is, azaz a vízfelhaszná­lás a töbszöröse annak, mint amennyi a családi házak­ban fogy. Ráadásul a nem földszintes épületekben az sem mellékes, mekkora a víznyomás, mert ha vala­mennyi folyik a csapokból a nélkülözhetetlen nedűből a családi házakban, a lakó­telepi épületek alsó szint­jén, akkor ott ez a keve­sebb is megteszi, ám fen­tebb a semmi az semmi. Megismétlődő tapasztala­tok figyelmeztetnek: a szo­rosan illeszkedő fővárosi te­rületrészek és a megyei te­lepülések e különleges szimbiózisát a szolgáltató, közüzemi cégek nem hajlan dók a valóságos helyzetnek megfelelően kezelni, értékel­ni, súlyozni, tisztelet a na­gyon ritka kivételnek. Gya­kori, hogy égetően sürgős ügyek, teendők, fejlesztések nem azért húzódnak hóna­pokig és évekig, mert nin­csen rá anyagi fedezet és kivitelezői képesség, hanem mert él, hat a fölfogás, hogy kívül van a közigazgatási határon, tehát nyűgként ke­zelendő, ha lehet lerázandó. T alálóan fogalmazott az érintett települések egyikének tanácselnö­ke, amikor azt mondta, gyakran egy művezető, egy kirendeltségvezető kényétől, kedvétől függ, mikorra ja­vítják meg ezt vagy azt a veszélyszakaszt, legyen szó akár telefonról, akár elekt­romos kisfeszültségű háló­zatról, bármi más hasonló­ról, ám a másik oldalon egy egész község áll! S ez az, ami furcsa aránypár, ami nehezen viselhető, ami hosz- szú távon nem tartható fenn. Az összehangolt fej­lesztésnek — amiről annyi okos határozat szól — nem az elveivel, még csak nem is az általános gyakorlatá­val van sokszorosan baj, hanem a prózai mindennap­jaival. Azzal, hogy olyasmi­ben is a szűk vállalati szem­lélet diktálhatja a dönté­seket, amiben népgazdasági összefüggések rejlenek, amiben az ország két leg­nagyobb közigazgatási egy­sége az érdekelt. Mészáros Ottó zánk athéni nagykövete, aki a görög fővárosban csatlakozik Lázár György kíséretéhez. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, valamint a kor­mány több tagja. Ott volt Fo­ils Xydas, a Görög Köztársa­ság budapesti nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője is. A magyar kormányfő és kí­sérete tegnap megérkezett Athénba. Közzétették a központi bizottság beszámolóját Havasi Ferenc vezeti a magyar pártküldöttséget Hétfőn délben Varsóban sajtóértekezletet tartottak an­nak a több száz külföldi tu­dósítónak, akik a Lengyel Egyesült Munkáspárt IX., rendkívüli kongresszusára ér­keztek a lengyel fővárosba. Az értekezleten Wieslaw Bek, a Trybuna Ludu főszerkesz­tője, a kongresszus sajtófőnö­ke elmondotta, hogy a kül­döttek kedden délelőtt dönte­nek az ügyrendi kérdésekről, majd déli 12.00-kor a kultú­ra és tudomány palotájában ünnepélyesen megnyitják a pártkongresszust. Ezután Sta­nislaw Kania terjeszti elő a központi bizottság kongresszu. si beszámolóját. A sajtófőnök közölte, hogy a tanácskozás (Folytatás a 2. oldalon) Elutazott a kambodzsai Vasárnapi finis a dömsödi határban Hőségműszakok a földeken Vasárnap is dolgoztak a. kombájnok a Herceghalmi Kísérleti Gaz­daság búzatábláiban. Egy hete kezdték az aratást, s eddig több mint 400 hektárról takarították be a jövő évi kenyérnekvalót Pecze Gábor felvétele ^ Fülledt melegben, tik- í kasztó hőségben járták a ? határt a hét végén a kom- Í bajnok, nyomukban a sze- £ met szállító teherautókkal. ^ Ott sem pihentek, ahol a ^ jövő évi kenyérnek valót £ már magtárakba juttatták, í Itt a szalmalehúzás, a bá- lázas, és a másodvetések ^ alá a talajelőkészítés adta í a legfőbb tennivalót. Szor- ^ galmas munka folyik a ^ gyümölcsösökben és a kerté­ig szetekben is. Hétfőn délelőtt mégis arról kértünk információt a rrnagye két különböző területén lévő gazdaságától: hol tartanak a betakarí­tás nagy munkájával. A ceglédi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben négy Class- dominátor vágja a búzát és szombaton megkezdték a bor­só betakarítását is. Megér­keztek, pontosabban visszaér­keztek a kölcsönkombájnok is az albertirsai Dimitrov Tsz- ből, s azok is bekapcsolódtak a munkába. A búza harminc százalékát már magtárakba juttatták, s a hét vége két napján a borsóterület 20 szá­zalékáról gyűjtötték be a ter­mést. Szárítás nélkül, közvet­lenül a malmokba szállítják a szántóföldek kincsét, s egy új kezdeményezésről is hírt adhatunk a gazdaság háza tá­járól. Annak érdekében, hogy minél több kenyérgabonát ad­hassanak a népgazdaság­nak, felkérték a szövetkezet tagjait — akik meg is értették e lé­pés szükségességét —. hogy a búzajárandóság helyett ma­gas fehérjetartalmú árpát fogadjanak el a gazdaságtól. A tarlóhántással, a talajelő­készítéssel is folyamatosan ha­ladnak. 150 hektáron silóku­korica került másod vetésként a földbe. A dömsödi Dózsa Tsz-ben mán csak 180 hektár vágni va­ló búza vár a gépekre. Hétfőn délelőtt a dömsödi vasútállo­más szomszédságában dolgo­zott a nyolc kombájn. Ha az időjárás is úgy akarja, a 90 hektár tavaszi árpát, a 20 hektár rozsot és a még hátra­lévő búzát most a hét végére betakarítják a dömsödiek. Pil­lanatnyilag, pótalkatrészt ke­resnek a sorból kidőlt E—516- os megjavításához. A kilátások biztatóak, ezért két nap múlva már új­ra startolhat a kombájn. Jól haladnak a szalmalehúzással, a bálázással is, s száz hektá­ron készítették elő a talajt a másodvetésű silókukorica szá­mára. G. M. külügyminiszter Vasárnap hivatalos, baráti látogatását befejezve eluta­zott Budapestről Hun Sen, a Kambodzsai Népköztársaság külügyminisztere. A kambod­zsai diplomácia vezetője Púja Frigyes vendégeként tartózko­dott hazánkban. A látogatásról kiadott közle­ményt a 2. oldalon ismertetjük. Ma: 3. oldal: RÁZÓS ÚTON KÉT KERÉKEN Málnaország kapujába érkeztünk 4. oldal: Az érdeklődés széles skálája 7. oldal: Császár-morzsák egy „eltűnt" ígéretről 5. oldal: Érdemes előbb körülnézni Magycr-esehszlovók együttműködés Szakszervezeti vezetők prágai tanácskozása Tekercs — átviteltechnikához Évente több mint egymillió tekercset készítenek a nagy- kátai Telefongyárban a különböző átviteltechnikai berendezé­sekhez. A képen: Kiss Erzsébet a svájci gyártmányú tekercselő gépen dolgozik. Barcza Zsolt felvétele Július 10—12-én Prágá­ban Gáspár Sándornak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a SZOT főtitkárá­nak és Karel Hoffmann-nak, a CSKP KB Elnöksége tag­jának, a Csehszlovák Szak- szervezetek Központi Taná­csa elnökének vezetésével együttes ülést tartott a Ma­gyar Szakszervezetek Országos Tanácsának titkársága és a Csehszlovák Szakszervezetek Központi Tanácsa (URO) tit­kársága. Az együttes ülésen megvitatták a szakszerveze­teknek a szocialista társada­lom építésében állandóan nö­vekvő szerepét, ennek elvi és gyakorlati kérdéseit. Külön­leges figyelmet fordítottak a szakszervezetek tevékenysé­ge iránt jelentkező jelenlegi igényekre, az érdekképviselet és az érdekvédelem fejleszté­sére a népgazdasági tervek és a szociális programok kidol­gozásában és teljesítésében je­lentkező feladataikra. A SZOT és az URO titkár­ságainak együttes ülése az ösz- szes megtárgyalt kérdésben egyetértett. Kifejezték elhatá­rozásukat további együttmű­ködésük erősítésére. ★ A Gáspár Sándor vezette magyar küldöttség a tárgya­lások befejeztével vasárnap az esti órákban hazaérkezett. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejez­te ki jókívánságait Francois Mitterrand köztársasági el­nöknek, a Francia Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkalmá­ból. Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására vasár­nap hazánkba érkezett a Ve­nezuelai Kommunista Párt küldöttsége Silvino Varel ának, a párt Politikai Bizottsága póttagjának vezetésével. Ziaur Rahman Ansari öntö­zési államminiszter vezetésé­vel hétfőn elutazott Buda­pestről az az indiai vízügyi küldöttség, amely július 7. és 13. között Kovács Antal ál­lamtitkárnak, az OVH elnöké­nek meghívására tartózkodott hazánkban.

Next

/
Thumbnails
Contents