Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-11 / 161. szám

Man A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. (.vr ULiíAM, 161. SZÁM 1981. JULIUS 11., SZOMBAT Drágább a hazai alapanyag, mint a külföldi Új termékekkel a világpiacon Nem tudom, találnánk-e ma Magyarországon olyan, export­ra is termelő vállalatot, amely­nek vezetői ne panaszkodná­nak — tegyük hozzá: teljes joggal, tehát nem, valami si­ránkozásról van szó — az egy­re nehezebbé váló külgazda­sági helyzetről.. Mert való igaz, manapság közgazdász le­gyen a talpán, aki valameny- nyire eligazodik a világpiac vargabetűiben, s legalább né­hány hónapra előre meg tud­ja mondani, milyen átalaku­lások várhatók. A valamelyest is pontos prognózis tehát ép­pen ezért meghatározó lehet a vállalatok gazdálkodásában. Hogy mennyire igaz a fenti okfejtés, arra számtalan pél­dát sorolhatnánk. Említhet­nénk. mondjuk, a hazai alu­míniumipart. amely a magyar ezüst világpiaci árának gyors növekedésére alapozva — né­hány esztendeje tonnájáért kétezer dollárt is meg lehe­tett kapni — nagyszabású fej­lesztésekbe kezdett, ám a be­ruházások jószerével még be sem fejeződtek, máris kide­rült, egyelőre nagyrészt rak­tárra termelhetnek csupán. Persze, szűkebb pátriánkból Is kiemelhettünk volna egy példát, a Forte esetét. A film- gyáriak 1980-ban úgy kezdték az évet, hogy az ezüst árának szinte fantasztikus mérvű nö­vekedése miatt teljesen bi­zonytalan tervvel rendelkeztek. Ám szerencsére, nem sokára minden visszaállt a régi ke­rékvágásba, s végül a Forte tavaly rekordnyereséggél zárta az esztendőt. Csökkent a kereslet Nem függetlenítheti magát a Világpiac ingadozásaitól a másik, váci vállalat, a Híradás- technikai Anyagok Gyára sem. amely termékeinek nagy szá­zalékát exportálja. Pádár Sán­dor, a nemrég kinevezett igaz­gató azonban most meglehető­sen nyugodtan ülhet karosszé­kében: néhány hete írtak alá a Nemzeti Bankkal újabb hi­telszerződést. Ez az esemény viszont csak a pont az i-re, mert amíg idáig eljutottak, mérnökök, közgazdászok össze­hangolt munkájára volt szük­ség. — Nehéz első félévet zár­tunk — összegezte az elmúlt hónapok tapasztalatait az igazgató. — A világpiacon ál­talános jelenség, hogy csök­kent a kereslet a híradástech­nikai alkatrészek iránt, s ez természetesen leszorította az árakat is. Számunkra ez azért jelentett gondot, mert a leg­nagyobb tőkés cégekkel ellen­tétben, mi nem vagyunk fel­készülve az önköltségek olyan gyors csökkentésére, hogy to­vábbra is versenyben marad­hassunk. Pozíciónkat az is ne­hezítette, hogy míg a külpiaco­kon nagymértékben csökken­tek az alapanyagárak, addig idehaza még mindig a régeb­bi. magas árakon vásárolha­tunk. Ezeknek ismeretéiben különö­sen említésre méltó, hogy a vállalat az első félévi befeje­zett termelési tervét 98. az értékesítési tervét pedi« csak­nem 100 százalékra teljesítet­te. A legtöbb dicséretet a nyomtatott áraimkörű lapokat és fénycsőfojtókat gyártó, va­lamint a kohászati üzemek ve­zetőd, munkásai kapták. El­maradt viszont a várakoazús- tól a ferritgyártás és a HAGY romhányi üzemének kollektí­vája. Belső tartalékok A Híradástechnikai Anyagok Gyárában azonban a nehézsé­gek okait nem csak a világ­piac ingodozásaiban keresték, hanem egy kicsit körülnéztek a saját portájukon is. Akadt néhány dolog, ami már szinte az első pillanatban szemet szúrt a szakembereknek. Fel­ismerték például, termékeik versenyképességét az is rontja, hogy a belső és külső kooperá­cióban gyakoriak voltak a gyors munkát hátráltató zök­kenők. Példaként Pádár Sán­dor azt említette, hogy több hazai vállalattól késve kaptak fontos alapanyagokat, de az is előfordult, hogy a tőkés piacon vásárolt vegyszer minősége volt gyengébb a szükségesnél. Amíg az újabb, már kifogás­talan tétel megérkezett, csök­kenteni kellett a termelést. — Az első félévben végered­ményben 101 százalékra telje­sítettük exporttervünket, ám ebből a tőkés kiszállítások ré­szesedése kisebb a vártnál — jegyezte meg az igazgató. — Bár ferritet, fénycső-előtéteket és higanygőzlámpa-előtéteket nagy tételben adunk el dol­lárért, nem sikerült például különböző trafóinkra vevőt ta­lálni. s ennek nem minőségi okai voltak, hanem az, hogy alacsony, számunkra kedvezőt­len áron nem voltunk hajlan­dók üzletet kötni. A HAGY-ban tehát nem elégedettek az export eredmé­nyeivel. A helyzet javítására ezért több, fontos lépésre szánták el magukat. A tech­nológia és a felhasznált alap­anyagok felülvizsgálatával pél­dául csökkenteni szeretnék a külföldre szállított termékek önköltségét, és egyben javítani a minőséget. A nagy teljesít­ményű higanygőz- és fémiha- logénlámpa-előtétekhez olyan új szerszámokat készítettek, amelyekkel körülbelül 8—10 százalékkal kevesebb fémből gyárthatják ezeket. A vállalat szakemberei ezenkívül a VI. ötéves terv fejlesztési elképzeléseinek ke­retében olyan új konstrukció­jú fénycső-előtéteket is meg­terveztek, amelyek szintén ki­sebb súlyúak, s a kézi szere­lés helyett már géppel, auto­matizáltan is összeállíthatók. Erre adott a Nemzeti Bank 44 millió forintot, számítva arra, a későbbiekben a tőkés export növelésével évente mintegy egymillió dollárral növeli árbevételét a vállalat. Trafók külföldre A belső kooperáció zökke­nőinek kiküszöbölésére is szü­letett már elvi döntés. A gaz­dasági vezetés véleménye sze­rint a belső érdekeltségi rend­szer szélesítésével és hatéko­nyabbá tételével lehet a hely­zetet javítani. A jövőben konk­rét szervezési intézkedések vár­hatók, amellett, hogy egy-egy terület közös anyagi érdekelt­ségét is szeretnék megterem­teni. — Piackutatásaink szerint a világpiacon a kereslet lassú emelkedése várható belátható időn belül — összegezte a kö­zeljövő kilátásait Pádár Sán­dor. — Azok az NSZK-part- nereink. akik tavasszal még nem akartak tőlünk trafót venni, az általunk szabott árakon most hajlandók ren­delni. Az első kisebb tételt még ebben az esztendőben út­nak indítjuk, s ha megfelel az igényeknek, 1982-ben várható több tízezer darabos szerződés aláírása. Gyakorlatilag ma már felkészültünk arra, hoev a ve­vő mindenkori igényéhez iga­zodva. a neki legmegfelelőbb terméket szállítsuk. Az igazgató magabiztossága azonban mit sem érne, ha nem lenne meggyőződve arról, a fejlesztés, képes olyan új gyártmányokkal jelentkezni, amelyek a világpiacon kere­settek. Példaként azt a szol­gálati szabadalmat említhet­nénk, amelynek révén új kostrukciójú lemezmaigos tra­fók készülnek kevesebb anyag­ból, s egy új szerelési mód­szert alkalmazva, háromszoros termelékenységgel. S ez csak egy példa. Furucz Zoltán Éled a teniszsport A Pest megyei Sporthivatal és a Váci Vasutas SE tenisz- versenyt rendezett, amely a nagy érdeklődés miatt 10 na­pig tartott. A baráti hangula­tú eredményhirdetésen, a Vasutas SE klubházában ad­ták át a PTSH díjait, és a sportegyesület tiszteletdíjait az eredményesen szereplők­nek. Eredmények. Serdülő fiú: 1. Kiss Ferenc, 2. ifj. Műk La­jos, 3. Strébeli Zoltán, ifjúsá­gi fiú: 1. Klucsár Péter, 2. Nagy Gábor, 3. Fehér Gábor. Junior férfi: 1. Oláh Ottó, 2. Ferenczi Iván, 3. Kovács Lász­ló. Felnőtt férfi: 1. Bertalan László, 2. Noszvadi Tibor, 3. Rózsa Imre. Abszolút kategóriában — itt az első helyezettek körmér­kőzéssel döntötték el a helye­zéseket —: 1. Bertalan, 2. Oláh, 3. Kiss, 4. Klucsár. A nagy sikerrel való tekin­tettel a Váci Vasutas SE meg­alakította teniszszakosztályát: Edzéseiket kedden és csütör­tökön 16 órától tartják a me­zőgazdasági szakközépiskola pályáján. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. Győrök József a HNF elnöke. Nagybörzsöny Társadalmi munkások Nagybörzsönyben Fásították a PánhoSc oldalát Tartós betonhidct építettek gyár gépkocsivezetőjének — aki olyan ezermesterféle em­ber —, irányításával és ter­mészetesen hozzáértő munká­jával megépült a tartós be- tonhíd. Elsősorban Letkó Józsefnek, de a környék lakóinak, közöt­'' * §&& y * ■ > Társadalmi munkások a hegyoldalban Tcricht István felvétele tűk is König Vilmos HNF bi­zottsági tagnak jár érte sok­sok köszönet. A híd értéke 40—50 ezer forint. Ehhez az összeghez a községi tanács csak a sódert és pár mázsa cementet adta. A többi a tár­sadalmi összefogás eredménye; A jövő hét műsorából Július 13., hétfő: Délelőtt 10 órakor Kajla és társai címmel vidám, díjtalan gyermekmű­sor a Madách Imre Művelődé­si Központ 34-es termében. — Tizenegy váci festőművész cso­portos kiállítása az Esze Ta­más laktanyában. Július 14., kedd: A Kondor Béla-emlékkiállítás megte­kinthető a Lenin úti művelő­dési központban. — Ugyanott, a 8-as teremben, délután 2 órakor dr. Rab József vezér- igazgató-helyettes beszámol a váci vállalatok munka- és üzemszervezési tevékenységé­ről. Július 15., szerda: A Ce­ment- és Mészművek szerve­zési osztályán színházi műsor- programok és jegyek igényel­hetők a szocialista brigádta­goknak — Megemlékezés a vasútállomás épületén elhelye­zett emléktáblánál a vác—bu­dapesti vasúti közlekedés meg­indulása 135. évfordulóján. Július 16.. csütörtök: A mű­velődési központ 12-es szobá­jában szervezik a gyermek­színjátszó csoportot, amely ősszel kezdi meg működését. — A Váci Levéltár Géza ki­rály téri épületében megte­kinthető a Dokumentumok Vác múltjából című kiállítás, 8—16 óra között. Július 17., péntek: Régi könyvek címmel bemutatja a Mártírok útjai Városi-Járási Könyvtár néhány múltbeli rit­kaságát. — Kocsis Iván váci festőművész előadást tart a megyei fotóstanfolyamon Uveg­formák színes fényben cím­mel. Július 18., szombat: Befejezi munkáját a kéthetes IV. nyári képzőművészeti tábor. — Ze- begényi kirándulás keretében megtekinthető a Szőnyi István Emlékmúzeum és Emlékház a Bartóky utcában. Július 19., vasárnap: Az IBUSZ váci kirendeltsége tár­sasgépkocsit indít Vácről. Gyöngyös—Mátraíüred—Mát- ■ raháza—Parádfürdő—Sírok— Eger útvonalon megtekintik a legfontosabb látnivalókat. He­ves megye székhelyén város­nézés és fürdési lehetőség. P. R. A hatvanadik tárlat Toldy Csaba, a barcsi Drá­va Múzeum igazgatója fel­kérte Váci György kétszeres arany díj as könyvkötőmestert: tegye lehetővé, hogy országo­san ismert, érdekes tárlatát bemutassák ja határmenti vá­rosban is. H.ievi Az időpont egyeztetése után kialakult a végleges program: ezzel a kiállítással kezdik az idei Dráva menti nyár ünnep­ségsorozatot. Ez lesz a tárlat 60. hazai bemutatója. Meg­nyitó beszédet mond: dr. Czi- ne Mihály irodalomtörénész, egyetemi tanár. Barcs János költő itt.mutatja be Könyvek beszélgetnek című versét, s a Vikár Béla Zeneiskola nö­vendékeinek műsora egészíti ki a megnyitót. Szobák munkásszállásként Kevés a szálláslehetőség Vácott Az idegenforgalmi jelenté­sek szerint 1980-ban a rossz időjárás és az új vendéglátó­ipari árak miatt lényegesen csökkent a vendégéjszakák száma. Ennek ellenére még mindig voltak hónapok, ami­kor a szálláskeresletet a kí­nálat nem tudta kielégíteni. A helyek felével a fizetővendég­szolgálat rendelkezik. Az or­szágban 1980-ban több mint félmilliárd forintot fizettek ki a fizetővendég-szolgálat 35 ezer szállásadójának. Ismerve szállodafejlesztésünk adatait, a magánszállók még sokáig fontos helyet foglalnak el ha­zánk idegenforgalmában. V end égmunkásoknak Pest megye fizetővendég­szolgálatának forgalma az or­szágos átlagnál is kisebb volt, bár ezen a területen van az ország harmadik legforgalma­sabb, legszebb területének, a Dunakanyar ezerhatszáz négy­zetkilométerének kétharmada, 65 helysége közül 44, három történelmi városa közül ket­tő. Vác fizetővendég-szolgálata ebbe a forgalomba bele se szólhatott, mert az nem ide­genforgalmi célokat szolgál, hanem a városban lévő ipari üzemek bel- és külföldi ven­dégmunkásainak szállásigé­nyeit elégíti ki. De nem is na­gyon keresik, mivel bel- és kül­földön terjesztett szórólapokon, eleve felhívják a vendégek fi­gyelmét, hogy városunkban ilyen hiányosságok vannak. Felmérések igazolják, hogy szükség lenne Vácott idegen- forgalmi szálláshelyekre is. Az indokokból egy-kettő: a főváros közelsége, szállodái­nak mentesítése, környezeti adottságok, a Dunakanyar köz­ponti fekvése, országhatár előtt utolsó lehetőség a külföldiek­nek, hogy búcsúzás előtt kel­lemesen pihenhessenek, vásá­rolhassanak, a belföldieknek, hogy külföldre történő kiuta­zásuk alkalmával még forin­tért szállást kaphassanak. Étterem is kell Sorolhatnánk tovább, de legjobban az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium indokolja azzal, hogy A Du­nakanyar üdülőkörzet fejlesz­tési programjában javasolja Vácott mielőbb 100 személyes szálloda és 50 személyes foga­dó felépítését. A szakemberek szerint a szálloda mellett megfelelő színvonalú étterem­re is szükség lenne, ahol bár­mikor száz fő részére ellátást tudnának biztosítani. Besorolás és igény Ha mindez rendelkezésre állna, felszínre kerülnének azok a tartalékok, melyek Vác idegenforgalmában, tör­ténelmi múltjában, természeti adottságában rejtőznek. Nemcsak tranzitforgalmat bonyolíthatna le a Pest me­gyei Idegenforgalmi Hivatallal jelenleg leszerződött 58 fizető­vendég-szolgálati szoba, 134 ággyal. A besorolás — vele természetesen az igények is — magasabb lenne. Csak ösz- szehasonlítás miatt: Vácott egy kétágyas szoba naponta 110. Szentendrén 285 forint. Miként a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal váci ki- rendeltségén elmondották, a Pest megyei Idegenforgalmi Hivatal szervezésében leszer­ződött 58 szobát állandóan el­lenőrzik, hogy biztosítottak-e a megfelelő osztályba sorolás feltételei és ezek között nin­csenek dohos szobák, ahol a lakók árusítással foglalkoznak, miként az éppen a sajtó útján elterjedt hírekben szerepelt. Viszont vannak feketén ér­tékesített szobák, melyeket a hivatal munkatársai nem el­lenőrizhetnek. Ezeket a szo­bákat éppen azért adják ki feketén, mert nem ütik meg a kívánt színvonalat, s hogy a szállásadók így mentesülje­nek az adó kifizetésétől, az átutazók pedig azért veszik ki, hogy meg nem engedett árusításokkal foglalkozhassa­nak. Ezeknek semmi közük nincs sem az idegenforgalom­hoz, sem a . fizetővendég-szol­gálathoz. Anyagi alap _ Városunkban tehát a fize­tővendég-szolgálat szobái nem elégségesek, mert azok nem idegenforgalmi célokat szol­gálnak. Ha a vendéglátóipar — és itt nem a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatra gondolunk, mert annak erre anyagi alapja nincs — meg­teremtené az idegenforgalom­hoz szükséges alapfeltételeket, a váci 58 szoba a felépíten­dő szálloda mellett is kevés­nek bizonyulna. M Gy. . ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) Nagybörzsönyben a közép­kori, ma már műemlék Bá­nyásztemplomtól 150—200 mé­terre emelkedik a falu délke­leti részén egy hatalmas domb, melyet a nagybörzsö­nyiek ősidők óta Pánholc-nuk neveznek. A földtörténet har­madidőszakában, a miocén és oligocén korban vulkáni kitö­rések hozták létre, s 20—25 millió éve tekint le a völgybe, ahol a Börzsöny-patak foly- dogál. A körülbelül 9 hektárnyi domb heteken át hangos volt a társadalmi munkások zajá­tól. Ugyanis csak az északke­leti lejtő alja nőtt be különfé­le bokrokkal és cserjékkel, míg a többi része emberemlé­kezet óta füves, vadvirágos. Talán ezért is igen kedvelt kiránduló- és szórakozóhelye télen, nyáron egyaránt, főikép­pen a gyerekeknek. Gyönyörű kilátás nyílik a tetejéről az alatta elterülő községre és környékére. Sok kiránduló is megmássza. A község lakói már az el­múlt esztendőkben is igen szép és eredményes példáját adták az összefogásnak, a tár­sadalmi munkának. Erre ala­pozott a községi tanács kar­öltve a Hazafias Népfronttal. Meghirdették a Mindenki ül­tessen 10 fát mozgalmát. Az Egri Erdőfelügyelőség 6 ezer darab fekete. 4 ezer erdei fe­nyőt, és ezer vegyes facseme­tét bocsátott ingyen a községi tanács rendelkezésére. A hívó szóra meg is indult a munka. A községi tanács a végleges összesítéssel még nem készült el, de annyi bizo­nyos, hogy több százan jöttek, a falu apraja-nagyja, ezer és ezer munkaórában padká- zott, ásott, ültetett, öntözött. A Pánholc északnyugati olda­la már felöltözött az idén. Milyen szép is lesz, ha az el­ültetett csemeték növekedés­nek indulnak, s majdan köz­tük sétálva,' megpihenve egy- egy pádon — mert sétautak s rajta padok is lesznek —, jár­hat a falu népe, de kellemes látványt talál benne az ide­látogató turista is! S mindez a község lakói megártó és összefogó erejé­nek köszönhető. Csak így to­vább! A domb többi részét az Ipolyvölgye Mgtsz fogja fásítani, ugyanis a domb a tsz tulajdona. Szabad legyen még egy pél­dát megemlítenem az össze­fogás teremtő erejére. A már említett Börzsöny-patak ket­tészeli a falut. Mindegyik partján húzódik egy-egy ház­sor, utca. Több fahidacska köti össze az utcasorokat is. E fahddak nem hosszú életűek. Letkó József ék és König Vil- mosék előtt is tönkrement az átjáró. Emiatt csak nagy ke­rülővel jutottak a boltba, bisztróba, buszmegállóhoz. Letkó József, a szobi beton-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents