Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM 1981. JŰLIUS 10., PÉNTEK Veresegyházi tanfolyam Állattartás szakértelemmel ) Sok mindent lehet jól és I még jobban csinálni. Vajon mi kell hozzá? Szorgalom, a ko- j rabbinál nagyobb szakértelem, ha termelésről van szó, meg­felelő gazdasági, társadalmi körülmények? Mindegyikre igennel lehet felelni. A sok té­nyező jótékony együtthatása­kor mindig többre telik, ered­ményesebb a megoldás. Az azonban biztos, hogy a felso­roltak közül az egyik legfon­tosabb a szakértelem. Sertést vagy más állatot nevelni sem lehet nélküle. Elmélet és gyakorlat Valószínű, így tartják ezt azok tizenhármán is, akik Ve- rpsegyházon nemrégiben fe­jeztek be egy hároméves szak- munkástanfolyamot, s kaptak erről hivatalos bizonyítványt. — Amikor elindítottuk ser­téstenyésztő szakmunkásképző tanfolyamunkat, húszán je­lentkeztek rá — mondja dr. Mohai Imre állatorvos, a ve­resegyházi sertéstenyésztő klub vezetője. — Végül tizenhár­mán kitartottak, s gondolom, nem bánták meg. hogy letet­ték a vizsgákat. Az oktatás itt. helyben folyt, heti egy alka­lommal tartottuk az elméleti előadásokat, amelyeket bizo­nyos rendszerességgel gyakor­lati foglalkozások követtek. — Volt a kistenyésztők kö­zött gépkocsivezető, takar- mányboltos, daruskocsi-vezető, háztartásbeli, művezető és la­katos épp úgy. mint kazán­kovács. Ezek az emberek vet­ték a fáradságot, és hétről hétre eljöttek, hogy hallgassák Vankó Istvánná tanárnőt, aki történelmet. Nagy Istvánt, a szadai iskola igazgatóját, aki még mint veresegyházi tanár matematikát és fizikát tanított nekik. De a gödöllői Agrár­tudományi Egyetemről is vol­tak előadóink: dr. Márai Géza adjunktus a takarmányter­mesztést. dr. Bacsa János ad­junktus pedig az. állattant ta­nította. A sertéstenyésztők klubjá­nak törekvését látva, segítsé­gükre sietett a péceli Mező- gazdasági Szakmunkásképző Intézet is. amely nemcsak a vizsgabizottságot adta évről évre, majd a szakmunkásvizs­gához is, de sok másban tá­mogatta a tanfolyamot. — Az igazi hatás nem úgy mérhető, hogy most maid min­dent másképp tesznek, akik sertést nevelnek, hizlalnak, mint azelőtt — mondja még dr. Mohai Imre. — Sokkal in­kább arról van szó, hogy a ta­nultak, a hallottak alapján könnyebb lesz nekik az eddig esetleg elkövetett kisebb hibá­kat, hiányosságokat kiküszö­bölni. vagy pontosabban szól­va: ezeknek elejét venni. Fo­gékonyabbak lettek a jobb megoldásokra, ez pedig oda vezethet, hogy a sertéshizlalást a saját hasznukra is eredmé­nyesebbé tudják tenni. A fótiak figyelme — Az sem utolsó szempont, hogy ezeknek az embereknek a munkájára, törekvéseire oda- figyelnek a környéken. Ezer embert nem könnyű megtaní­tani. de ha tízet, húszat meg­ismertetünk a szakma rejtel­meivel. azok. akarva, akarat­lanul. propagálói lesznek a ta­nultaknak. Jól látták ezt a fóti Béke Tsz-ben is. amelynek veres­egyházi szakcsoportja szervezi, irányítja a községben a ser­tések nevelését és felvásárlá­sát. Amint megtudtuk: a Bé­ke Tsz évenként mintegy ti­zenötezer forintot áldozott ar­ra, hogy ez a tanfolyam ered­ményesen záruljon. — A Béke Tsz szakcsoport­jának tagja vagyok — kezdte beszélgetésünket a veresegyhá­zi Újvári Lászlóné. — Termé­szetesen nemcsak sertésekkel foglalkozunk a családban. Most két fejőstehenünk van. Télen, kétnaponként sokszor hatvan liter tejet is áttolok bi­ciklin őrbottyánba, ahol az át­vevő van. Most kevesebb jön össze, mert az egyik tehenünk frissborjas. — Még van a Boriska is — szólal meg kislányuk, az öt­éves Mónika, hogy tájékoz­tasson: a másik öreg tehénnek is van egy nagyobb borja, így, egyszerűen folytatja a lel­tárt a gyerek, s dehogy szól­nak rá, nem baj, ha már őt is foglalkoztatja, mi mindennel van gondja szüleinek. Julika pedig, a nagyobb lány, aki most végezte a nyolcadikat, s a váci Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézet árufor­galmi tagozatán tanul tovább ősztől, öt anyanyulat és sza­porulatát neveli. Ö a helyi nyúltenyésztő szakcsoport leg­fiatalabb tagja. De hallgassuk tovább a tan­folyamot végzett háziasszonyt: — örültem, amikor Mohai doktor szólt, hogy indul ez a tanfolyam, hiszen sok mindent tanultam ott, egészen új dol­gokat is. Évenként húsz hízó átadására szerződünk a téesz- szel, most egy anyakocánk van, ennek szaporulatát hiz- lajuk, nyolc hízónk már olyan hetven-nyolcvan kilós, szep­tember körül adjuk le. S már itt a következő csoport, az ugyancsak nyolc malacból ál­ló kis háromhetes utódok. Közös érdek Beszélgetésünkbe a férj. Újvári László is bekapcsoló­dik, s megerősíti a panaszt: elfogyott az alomszalmájuk, s most már az újig nem nagyon kapnak, árokparton, egyéb he­lyen kell kaszálniuk alomnak valót. Gond az is, hogy ami­óta sertéstenyésztéssel foglal­koznak, megdrágult a táp, s véleményük szerint a minősé­ge sem olyan, mint azelőtt. F. I. Friss információt kérnek KESZ-es terüleffeSeÜsök A testületek mellett műkö­dő bizottságok segítik a járás­ban a lakóterületi, illetve a szervezetek élén álló KISZ-bi- zottságok munkáját. A járást bizottság mellett az elmúlt idő­szakban a honvédelmi és sport-, a politikai képzési, il­letve a közművelődési munka- bizottság tevékenykedett. Kö­zülük is a hsb dolgozott ki­emelkedően, tagjai a járási sportversenyek szervezésében, rendezésében jeleskedtek. A járási KISZ-bizottság irá­nyító tevékenységében az idén nagyobb gondot fordítottak a differenciált rétegmunkára, amitől a mozgalmi munka színvonalának emelkedését várják. Külön figyelmet szen­teltek a mezőgazdasági KISZ- szervezetek segítésére, aminek máris megmutatkozott az eredménye. Javult a szerve­zettség például a Szilasmenti Termelőszövetkezetben, az egyetemi Tangazdaságban járásunk ifjúsági mozgalmá­nak irányítása a többi között a területfelelősi rendszerben történik. Az információáram­lás fentről lefelé már zöld utat kapott, de ez a csatorna visz- szafelé gyakran eldugul. A felsőbb KISZ-szervezetek ál­tal kért anyagokat néha hiába várják, vagy csak késve ké­szülnek el. Ez a jelenség a KISZ adminisztrációs tevé­kenységének helytelen értel­mezéséből fakad. Pedig a mozgalmi munka elemzése, irá­nyítása csak megalapozott, friss és hiteles információk birtokában lehetséges. Ifiklub a K Csapatmunka=Jó közösség Nem mondhatom, hogy nem hallottuk egymás szavát a tömegben: talán a nyár teszi, talán a szervezői rutintalan­ság? esetleg a, megígért se­gítség hiánya; mindenesetre a legutóbbi Pol-presszón, a mű­velődési központban könnyen megszámolhattuk, hányán vá­rakozunk. Ott volt természe­tesen, kicsit kedvét szegetten Bangó Erzsébet, a ház mun­katársa, aki pedig okos, fi­gyelemre méltó vendégeket hívott erre az estére: Győrffy Györgyöt, a rádió munkatár­sát és Liska Tibor közgazdászt. Szerencsére, vagy sajnálato­san: ők sem jöttek el, s a szomorú népművelőnek nem maradt más hátra, mint azon töprengeni, hogy kinek volt jó a megérzése az elmaradot­tak közül, a közönségnek vagy a vendégeknek. A jó példa Akár így, akár úgy, vele együtt reménykedünk ab­ban, hogy a legközelebbi, az augusztus elején tartandó ösz- szejövetel szerencsésebb csil­lagzat alatt születik. Egy do­logban viszont már most majdnem biztosak lehetünk. Abban, hogy a Közép-magyar­országi Közmű- és Mélyépítő Vállalattól néhány fiatal ak­kor is ott ül majd, a presszó körüli kényelmes fotelokban. Akárcsak most, amikor Bangó Erzsébet rájuk mutatott: őket érdemes példának állítani. Nagyon jó ifjúsági klubot csi­nálnak. Némi szerémykedés után a három reprezentáns: Polgár László, Ursinyi György és Kelemen András készségesen beszélt az így minősített kö­zösségiről. amelyre leginkább az utóbbi, kifejezés jellemző: — Együtt van a társaság, nem kell hajszolni a tagokat, jönnek maguktól is. — így az egybehangzó nyilatkozat. — Általában húszan-husaonöten vagyunk, de egy nagyobb kör­ből. Aki éppen ráér, az el­... 1 Mindenki vezető Aztán még hozzáfűzték: s ők valóban ott vannak, nem­csak a tájékoztatás kedvéért állítják, mint ahogy az ifi­klubok esetében ez nemegy­szer előfordul. A Pol-presszós képviseleten kívül igazolja állításukat Polgár László ér­tékelése is, akit mint klub­vezetőt mutattak be: — Ez a veizetőféleség csak cím. Valójában mindenki egy­ben vezetője is a klubnak. Hi­szen nemcsak a héttagú ve­zetőség állítja össze a prog­ramot. Gyakran előfordult már, hogy nekem is úgy szóltak: ma jó lesz a kiűb, gyere el. S hogy mit jelent ez a jó­ság? Senki ne ütközzön meg azon, hogy névnapokat, szü­letésnapokat, családi esemé­nyeket is megünnepelnek a KKMV-sek, hiszen ez is ré­sze a közösségi életnek. Amit egy-két ilyen összejövetel ha­mar elér, nevezetesen a csa­patszellem kialakítását, sokkal több előkelő programmal sem biztos, hogy sikerülne. De a változatosságra nem lehet panaszuk a KISZ-es és a KISZ-en kívüli fiatalokból verbúválódott társaságnak. Ursinyi György például ar­ról beszélt, hogy sokszor ki­rándulnak. Tavaly például szánkótúrán voltaik, hamaro­san pedig az ország nyugati szöglete, Sopron és környéke lesz az úticél. Erre alaposan fel is készültek, előadáson is­merkedtek jó előre a neveze­tességekkel s számibavették. mit kell megnézniük. Kelemen András a társa­dalmi munkákat említette, s azt, hogy egymásnak is segíte­nek, ha keli, akár lakásépí­tésben is. Az önkéntes mun­kák szerény ellenértékéből, a diszkók bevételéből fedezik a klub költségeit A közérzet része Egyik legutóbbi alkalommal társadalmi kérdésekről, köz­ügyekről vitatkoztak. Nem maradt ki a témák közül a saját vállalatuk sem. Arról cseréltek eszmét, hogy va­jon az utóbbi időben miért változtatott munkahelyet több fiatal társuk. A klubtagok jól ismerik egymást, s hogy mi­lyen a munkahelyi közösségi élet, hogy mennyire érzik a fiatalok magukénak a céget, ahhoz még a klub sikeres mű­ködése is hozzájárulhat. Polgár Lászlóék elmondták ayt is, hogy megpróbálták már felvenni a kapcsolatot a vá­ros többi ifjúsági klubjával is, de ezt a törekvésüket eddig nem sok siker koronázta. Aminek talán részben az az oka, hogy kevés az összefor­rott, jó társaság. Az olyan, mint a KKMV-seké. G. Z. Meggyet szednek a diákok A kaposvári szakközépiskolások szedik a meggyet az Alagi Állami Tangazdaság erdőkertesi gyümölcsösében. A kilencven diáklány a hét végéig dolgozik a 28 hektáros meggyesben. Barcza Zsolt felvétele % Anyakönyvi hírek Ö <Ií Született: Bálint László és Lakatos Jolán: Katalin; Tóth Tibor és Kovács Erzsébet: Já­nos Attila; Bíró Ferenc és Sztregovai Ilona: Katalin; Kobzi Sándor és Teliér Erzsé­KGST-összefogással Gyors szakmai tapasztalatcsere A KGST-tagországok Mű­trágyázás című közös kutatá­si programjuk koordinálására 1972-ben Lipcsében koordiná­ciós központot hoztak létre. Ebben az egyes országokat a KGST-meghatalmazottak kép­viselik. Magyarországot — 1975 óta — dr. Debreczeni Bé­la egyetemi tanár, a gödöllői Agrártudományi Egyetem me­zőgazdasági kémiai tanszéké­nek vezetője. Abból az alka­lomból kerestük fel őt, hogy legutóbb egyetemükön meg­tartották a KGST-meghatal- mazottak tanácsának ez évi ülését. Műtrágyázás — Milyen témaköröket fog­lal magában a KGST-orszá- gok műtrágyázási kutatási programja? — A műtrágyaminőség vizs­gálati módszereinek és a mi­nőségi követelményeknek a kidolgozását, a növény- és ta­lajvizsgálatok, valamint a mű­trágyázás közötti összefüggé­sek kutatását, a műtrágyázás agrokémiai, agronómiái és ökonómiai hatásának, továb­bá a tartós intenzív műtrágyá­zás talajra, annak szerves­anyag tartalmára, agrokémiai tulajdonságaira gyakorolt ha­tásának vizsgálatát. Tulajdon­képpen felöleli az agrokémiai kutatások egészét. — Gödöllőn miről tanács­koztak a meghatalmazottak? — Először Beer professzor, a koordinációs központ veze­tője (NDK) beszámolt az el­múlt évi munkáról, majd a meghatalmazottak beszámoló­ja következett az általuk vég­zett tevékenységről. Megálla­pítottuk, hogy az előző évi tanácsülés határozatait döntő részben teljesítettük. Kutatási eredményeink gyakorlati hasz­nosításáról szólva elmondtuk, hogy mit használtunk fel az elmúlt években egymás orszá­gának eredményeiből. — Megvitattuk azt az érté­kelést, amelyet a KGST me­zőgazdasági állandó bizottsá­ga megbízásából készített a koordinációs központ — az egyes országok meghatalma­zottjainak jelentése alapján — a műtrágyázás és szerves trá­gyázás hatékonyságáról. Ezt az anyagot egyébként, mivel még nem eléggé kiérlelt, nem fogadta el a meghatalmazot­tak tanácsa. — Több kutatási téma koor­dinátora is beszámolt a tanács­ülésen; így többek között Bócz Ernő professzor, a DATE öko­lógiai intézetének igazgatója az öntözés és a műtrágyázás kapcsolatáról és dr. Latkovics György né, az. MTA Talajtani és Agrokémiai Kutató Intéze­tének volt igazgatóhelyettese az agrokémiai kutatásokban alkalmazott új vizsgálati mód­szerekről. A beszámolók az el­készült zárójelentésekhez kapcsolódtak, s mindkettőt el­fogadtuk. Állandó figyelem — Egyetemükön ön az egyetlen KGST-meghatalma- ■zott. Elmondaná, miből is áll a munkája? — Azzal kezdem, hogy tud­nom kell a Magyarországon folyó összes agrokémiai kuta­tásról. Igyekeztem és a jövő­ben is igyekszem bekapcsolni minél több kutatóintézetet és agrárfelsőoktatási intézményt, pontosabban ezek megfelelő tanszékeit a KGST-kutatások­ba figyelembe véve, hogy az integráció csak akkor lehet eredményes, ha a koordiná­ciós központ programja és a hazai kutatási programok a lehető legjobban fedik egy­mást. .A KGST-nek ugyanis nincs központi kutatási forrá­sa, így nem lehet olyasmit kutatni, amihez a tagorszá­gokban nem áll rendelkezésre sem a megfelelő kutatógárda, sem a szükséges pénzösszeg. — A koordinációs központ a meghatalmazottak tanácsülé­sén kívül évente 10—12 szak­értői értekezletet szervez az egyes témákban folyó kutatá­sok áttekintése céljából. Az Akadémia, illetve a MÉM megbízásából ezekben ma­gyar szakemberek is részt vesznek. Őket, 30—35 szakér­tőt, évenként 2—3 alkalommal összehívom, hogy beszámolja­nak a tapasztalataikról. A nyelvtudás — Az, hogy meghatalmazott vagyok, nagyon sok elfoglalt­sággal jár, de cserébe megis­merhetem a szocialista orszá­gok agrokémiai intézeteinek vezetőit, sok műnk«társát. így nagyon sok friss információ­val lettem gazdagabb. Óriási haszna ennek a munkának, hogy nem kell megvárni, amíg publikálnak valamit, hanem már az első jelentésekből ér­tesülünk róla. Az új szakmai ismertetőket jól tudom hasz­nosítani a szakmérnöki és tanfolyamos továbbképzésben. Ugyanakikor jó lenne, ha ezt a szerintem fontos társadalmi munkát a minisztérium ille­tékes főosztályai és az egye­tem vezetése a mainál jobban figyelemmel kísérnék és elis­mernék. — Végezetül megjegyzem, hogy a KGST munkanyelve az orosz. Sajnos, lassan már odajutunk, hogy nem tudunk előbbre lépni; ha rövid időn belül nem tanulnak meg mi­nél többen oroszul. Ez előse­gíthetné a többi között egye­temünkről is újabb tanszékek munkatársainak tevékeny be­kapcsolódását a Műtrágyázás című kutatási programunkba. D. S. bet: Sándor; Tóth Tibor és Mezei Ildikó: Roland; Kómár József és Kosári Katalin: Re­náta; Korbely János és Mo­csári Rozália: Katalin; Bata Lajos és Magyar Zsuzsanna; Lajos nevű gyermeke. Névadót tartott: Horváth Tibor és Marton Ida: Attila nevű gyermekének. Házasságot kötött: Bőgi Já­nos József és Berveczki Kata­lin; Makra Zoltán és Haran­gozó Éva; Kélity Dragomir és Janyatov Mária; Ritter Antal és Molnár Jolán; Marton Ti­bor és Horváth Margit; Mik­lósi József Antal és Récsén. Mária Valéria; Dombóvári László György és Tamási Klá­ra Mária. Elhunytak: Benyes Jánosné Singer Borbála, Gödöllő, Kas­tély; Bozsódi János, Gödöllő, Dózsa György út 1—3.; Virág Erzsébet, Gödöllő, Kastély; Cserenyecz Anna, Gödöllő, Sallai Imre utca 1.; Bujtár Já­nosné Metz Erzsébet Jozefa, Gödöllő, Kossuth Lajos utca 6.; dr. Mészáros Gézáné Kéz- di Vilma, Gödöllő, Bartók Bé­la utca 1.; Krémer Emilné Fleischman Berta, Gödöllő, Ady Endre sétány 56. Vasárnap Vásár Országos állat- és kirakodó- vásárt tartanak július 12-én, vasárnap Gödöllőn. Városi moziműsor Keresztül a nagy vízválasz­tón. 4 órakor. A királyi biztos szeretője. Brazil film. Csak 16 éven fe­lülieknek. Este 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1937 (GödöllfSI Hírlap) Á ) i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents