Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-10 / 160. szám

1981. JÚLIUS 10., FENTEK A Mechanikai Labor brigádjai Segíteni a rászorulókat Az idén: jóval szigorúbb értékelési rendszer A szocialista brigádmozga- lom. a mun ka verseny társa­dalmunkban már sok új ér­téket hoizoitt létre, s a hármas jelszó — Szocialista módon dolgozni, élni és tanulni — emberformáió ereje ma már senki előtt sem lehet kétséges. Dunakeszin a Mechanikai Labor igazgatójával, Valet Gyulával és az üzemi szak- szervezeti bizottság titkárá­val, Szita Józsefnéval beszél­gettünk a brigádverseny ed­digi eredményeiről, s azokról a jelenségekről, amelyek min­denképpen felvetődnek a munkaverseny értékelésekor. Formális elemek nélkül Valet Gyula: Jelenleg 65 szocialista brigád vesz részt gyáregységünkben • a munka­versenyben, s elég szoros a küzdelem közöttük. Egyrészt ezért, másrészt, hogy a még fellelhető formálás elemeket kiküszöböljük, az idén jóval szigorúbb értékelési rend­szert alakítottunk ki. így fordulhatott elő, hogy négy brigádunk nem tudott érté­kelhető teljesítményt felmu­tatni. A brigádok önmagukat is értékelik, s azt az illetékes gazdasági vezetők javaslatá­val továbbítják a munkaver- senyt értékelő bizottsághoz. Így nagyobb az ellenőrzés le­hetősége, s reálisabb a ki­alakult kép is. A városért — önmagukért Szita Józsefné: — A mun­kaverseny mindenekelőtt a vállalati gazdálkodást segíti, az értékelésnél legfőbb szem­pont tehát a terv teljesítése. Szocialista brigádjaink mint­egy 26 ezer óra társadalmi munkát végeztek a város ja­vára — és természetesen a saját érdekükben is, hiszen dolgozóink 75 százaléka he­lyi lakos. Szép hagyományai vannak a kommunista mű­szakoknak; ezek bevételéből a városi gyermekintézménye­ket is segítjük, és a mozgás- sérülteket. Valet Gyula: — Amiben még nem értünk el kellő ered­ményt, az a munkaidőn túli rendezvények szervezése. A dolgozók ezeket valahogy ke­vésbé igénylik, inkább haza­sietnek, ahol várja őket a hob­bikért, az építkezés, eseten­Lakberendezési kiállítás Űj lakásba költözni remek érzés, s ha nagy kiadással is jár a berendezkedés, mindig jó dolog válogatni, vajon mi kerüljön a nappaliba, a kony­hába, hálószobába. Nos, Du­nakeszi lakossági nincs külö­nösebben elkényeztetve ezen a téren, hiszen bútorüzlet nincs városunkban. Ám, hogy le­het segíteni ezen a gondon, arra tanúbizonyság a József Attila Művelődési Központ és a váci Naszály Skála-Coop Áruház megállapodása. Minél közelebb vinni az árut a vásárlóhoz — a Na­szály jelszava. Július 25-től bútorkiállítás nyílik a műve­lődési központban. Itt ugyan­az a választék található meg, mint Vácott, a házhoz szállí­tás azonban természetesen ol­csóbb és könnyebb lesz. Szedik az ízletes málnái A gödi Dunamenti Termelőszövetkezet dunakeszi kertészeté­ben rövidesen befejezik a 39 hektáron termő málna szüre­telését. A leszedett szemeket a Dunakeszi Gyümölcs- és Fő­zelékkonzervgyárba szállítják feldolgozásra. ként a maszekolás. Építkező társaiknak gyakran segítenek a szocialista brigádok, illetve a brigádtagok, de szívesein vennénk, ha például a TIT- előadáso-kon, író—olvasó ta­lálkozókon is többen jelenné­nek meg. Sok vita forrása volt, hogy milyen formában szervezzük a kommunista műszakokat. Két részletben, nyújtott mű­szakban vagy egy teljes szom­batot áldozva rá. Nos, mi ez utóbbit javasoltuk, de nem ki­fogásoltuk, amikor a brigád- vezetők tanácskozásán a nyúj­tott műszak mellett döntöttek. Differenciált jutalmazás Nagyon örültünk viszont, hogy rendszerré vált brigád­jainknál a differenciált juta­lomelosztás. Sokkal igazságo­sabbnak tartjuk, mint a régi egyenlőstül. r Épülő tízemeletesek A 43. Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói készítik Dunake­szin az új lakótelepen a 10 emeletes lakóépületeket. Ké­pünkön egy 83 lakásos épület tetőszerkezeti paneléit illesz­tik a helyükre. Kísérleti színház Eszperantó előadás Érdekes kísérlet színhelye volt hetedikén este a József Attila Művelődési Központ színházterme. Bolgár vendég­színház mutatott be egy An­dersen meséiből összeállított műsort — eszperantóul. A kí­sérlet céljáról és létrejöttének körülményeiről beszélgettünk Dimitr Elenovval, a burgaszi gyermekstúdió rendezőjével: — Stúdiónk nem hivatásos gyerekszínészeket foglalkoz­tat. öt évvel ezelőtt alakult és a burgaszi színház égisze alatt működik. Célja a tehet­séges gyerekek kiválasztása és pályára irányítása. Nem­csak színpadi mozgást tanul­nak, hanem színháztörténetet, beszédtechnikát, tulajdonkép­pen mindazt, amire egy leendő színésznek szüksége lehet. — Az eszperantó nyelvű előadással különben a színészi eszköztár bővítését kívántuk elősegíteni. Nálunk — s ez sajnos általános tapasztalat — inkább beszélnek a színészek, mintsem játszanak. Idegen nyelven úgy előadni egy me­sejátékot, hogy egy másik or­szágban is megértsék a gyere­kek, jobban fejlesztett gesz­tusnyelvre van szükség, s er­re a célra kiválóan megfelel ez az összeállítás. Magát a darabot egyébként a szófiai színház két színésze, Kalina Popova és Venceslav Kiszov szerkesztette össze Andersen öt meséjéből. A címe: Mesék kicsinyeknek és nagyoknak. A díszleteket Gero Janakijev tervezte, s a 33 szerepet 17 gyerek játssza. A legkisebb tíz-, a legidősebb 17 eszten­dős. Előadásunk a 10 évesnél idősebb korosztálynak szól. — Dunakeszi fellépésünk után — 21-én — Gödöllőn adjuk elő ugyanezt a dara­bot. Reméljük, miként otthon, itt is sikert aratunk majd ve­le. inán A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Fejlesztési tervek Útfelújítás, belvízelvezetés Űj ötéves terv. új felada­tok, s új városfejlesztési ter­vek. Lássuk, hogy a tervek szerint mivel gyarapodhat vá­rosunk a VI. ötéves tervidő­szakban. A tanács a legjelentősebb feladatok egyikének a saját kezelésében lévő utak felújí­tását, karbantartását tartja, s erre mintegy 29 millió forint jut majd. A közvilágítás, parkfenntartás, köztisztaság, vagyis a város- és községgaz­dálkodási feladatok ellátására közel 30 millió forintot ter­veztek, s ez a szintentartás mellett némi színvonalemelést is jelent majd. Dunakeszin nagy gondot okoz a belvíz. 1984—85-ben körülbelül 10 millió forintot költenek majd belvízelvezetésre. Az egészségügyre és a szo­ciális ellátásra meglehetősen korlátozottak az anyagi lehe­tőségek. Ennek ellenére a ki­emelt egészségügyi fejleszté­sekre megvan a fedezet. Az üzemorvosi órák száma nyolc­cal, a szakorvosi óráké ti­zenkettővel bővül, s létrehoz­nak egy általános orvosi kör­Nyári tábor Pingpong és kirándulás Hangos a révdűlő, gyerek­zsivaj veri fel a környék esendőét. Telt ház van a nyá­ri napközis táborban. Dragon Jánosnéval, a tábor vezetőjé­vel beszélgettünk arról, hogy könnyít-e a dolgozó szülőik helyzetén a nyári tábor, s va­jon a gyerekeknek jó-e ez a megoldás. Üdülés is 1Jelenleg 80, főleg alsóta­gozatos gyerek tartózkodik a táborban, a 3. számú általános iskola öt pedagógusa felügyel rájuk. Tapasztalataink sze­rint a dolgozó szülők szere­tik ezt, a talán üdülésnek is nevezhető táborozást. Sokan kerülnének nehéz helyzetbe, ha nem lenne, hiszen a még önállótlan gyerekek elhelyezé­se bizony nagy gondot jelen­tene számukra. Itt körülbelül 900 négyszögöles a területünk, lehet tollaslabdáznd, teniszez­ni , pingpongozni, makraméz­ni, van egy jókora agyagdom­bunk, mintázhatnak is, min­dennap rendezünk rajzkdálií- tást, s hogy ne mindig csak itt legyünk, naponta leme­gyünk a Duna-partra sétálni, gyakran kirándulunk, a Fóti Válság után — Valamikor a Pest-környéki falvakban tartott lakodalmak elképzelhetet­lenek voltak a rezesbanda muzsikája nélkül. Nem csoda tehát, hogy a íú- vószenének nagy hagyományai vannak Pest megyében — így Dunakeszin is. A József Attila Művelődési Központ fúvószenekara az idén ünnepli fennállá­sának 55. évfordulóját. Ezt az alkalmat ragadtuk meg arra, hogy egy kissé visszapillantsunk a zenekar történetére, eddigi eredményeire, s megnézzük, vajon mit tartogat számukra a jövő. Szőnyi Lajos, a művelődési központ igazgatója szerint több hullámhegyet és hullámvölgyet találhatunk a zene­kar életében Az első nagy fellendülés a zenekar megalakulásától egészen a háborúig tartott. A második világhábo­rú, mint minden zenekart, ezt is alapo­san szétzilálta, újbóli fellendülése a hatvanas évek elejére tehető. Az egyre fokozódó konkurrencia azonban meg­tette a magáét, s 1970-re már csak öt-hat tagja maradt a zenekarnak. Ezután kö­vetkezett az új fejlődési szakasz; 1975- ben már negyvenen zenéltek; sőt ek­kor nyerték el — minősítő hangverse­nyükön — a koncertzenekari kategó­riában az Aranylant fokozatot. 1977- ben kapták meg az amatőr művészcso­portok legmagasabb kitüntetését, a Szo­cialista Kultúráért megtisztelő cíjnet. 1980 januárjától azonban kitört a kar­nagyválság, s tulajdonképpen az idei év tavaszáig — bár a próbákat rend­szeresen megtartották — fellépésre nem került sor. Ekkor érkezett Gergely Gyula karnagy — az Operaház zeneka­rának volt tagja —, aki rövid idő alatt igen magas szintre hozta fel a zenekart, olyannyira, hogy júniusban a nagyzene­kari kategóriában ismét elnyerték az Aranylant diplomát. A tagok lelkesedé­sét, zeneszeretetét dicséri, hogy a stag­nálás évei alatt is rendszeresen próbál­tak, együtt maradtak. Létrejötte óta a zenekar legfőbb cél­ja — hiszen vasutasokról van szó — a Járműjavító munkásainak szórakoztatá­sa. Részt vesznek ünnepségeiken, de nem ritka, hogy külön koncerteket is adnak számukra. Ennyivel azonban ter­mészetesen nem érhetik be. A valódi to­vábbfejlődéshez, az igényesebb zenei munkához feltétlenül szükség házon kívüli nyilvános fellépésekre is. Így rendszeres szereplői a dunakeszi mű­vészeti napoknak, a vasutaszenekarok országos rendezvényeinek, a családi és társadalmi eseményeknek. Harminc­negyven alkalommal lépnek fel egy év­ben, s lévén amatőrökről szó, ez igen magas szám. Tervezik, hogy a helyi ze­neiskola tanári és diákhangversenyein is közreműködnek a jövőben, ezzel egyébként nemcsak új fellépési lehető­séghez jutnak, hanem — az együttmű­ködés révén — fiatalokkal frissíthetik fel a zenekart Legutóbbi nyilvános szereplésük nagy sikert aratott. Tapolcán részt vet­tek július 3-án, 4-én és 5-én az ezúttal harmadízben megrendezett országos vasutas fúvóstalálkozón. Erkel, Ber­lioz, Hacsaturján, Brahms, Verdi mű­vein kívül modern szerzők műveit is megszólaltatták. A tapolcai találkozón azonban klasszikus darabokkal léptek fel. A tulajdonképpeni versenynapon a három és fél órás program legnagyobb sikerét ők aratták, s az esti baráti ta­lálkozón kollégáik — az ország minden tájáról — őszintén gratuláltak a szép zenei élményért. Gyermekvárosba, az újpesti strandra, de megyünk majd Szentendrére is, a gödi tsz vi­rágkertészetébe, számháborúz­tunk már Horányban, s elme­gyünk az Állatkertbe is. — Hány órakor érkeznek a gyerekek? — A tanácsházától, illetve a Templom térről busz hozza őket, sajnos elég kbtrai idő­pontban. Mi reggél háromne­gyed héttől délután 4-ig ál­lunk rendelkezésükre, a szü­lők általában ebben az idő­pontban már nem dolgoznak és haza tudják vinni a gyere­keket. — Milyen az ellátás? Repeta is van — Napi háromsizori étke­zést biztosítunk, reggelit, ebé­det és uzsonnát A 2. számú általános iskola konyhasze­mélyzete főz a gyerekekre, s általánosságban elmondhatjuk, hogy nincs panasz a főztjük- re. Ma például gyümölcsle­ves, rizses hús, uiborfca. és meggyszörp volt az ebéd. Az adagok bőségesek, s ha vala­ki még éhes marad, nem je­lent problémát a repeta. A nap zászlófelvonással kezdő­dik, megállapítjuk az aznapi teendőket kijelöljük az ügye­letes rajt, amelynek feladata kapuőrség, a rend fenntartá­sa és a legfontosabb, a tála­lás. — Könnyű-e a pedagógus munkája a nyári táborban? — Korántsem könnyű, ta­lán nehezebb, mint évközben. Egyrészt elég magas a ve­szélyeztetett gyerekek száma a táborban, s a családi környe­zet bizony magatartásukra is erősen kihat. Ügy kell játsza­ni hagyni őket, hogy mindig a kellő pillanatban tudjunk közbelépni, s ez nem is olyan egyszerű dolog. Moziműsor Vörös Csillag Filmszínház: szombaton a Hurrá nyara­lunk, hétfőn és kedden a Se­bességláz, csütörtökön a Lan­guszta reggelire című filmek peregnek. József Attila Filmszínház: vasárnap Csak egy asszony, hétfőn az Autóbuszakció, szer­dán a Karate, csütörtökön az Autóversenyzők című filme­ket vetítik. zetet is. A bölcsődei helyek növelésére sajnos, a jelenlegi számítások alapján nincs le­hetőség. Továbbra is fontos feladat az időskorúak gondo­zása, különösen a házigondo­zás szervezésének javítása. Ebben a tervciklusban a leg­több pénzt kulturális-közmű­velődési célokra fordítják: a város történetében példátlan összeget, a költségvetés 54 százalékát költik az oktatás, a közművelődés fejlesztésére. Az önkéntes tűzoltóság, va­lamint a polgári védelem fenntartására, a szükséges sze­mélyi és tárgyi feltételek pénzügyi fedezeteként a terv közel egymillió forinttal szá­mol. Vajon Ön tudja-e... ... hogy az első írásos adat, ami a város nevére is utal, a Xlll. századból származik. Ne­gyedik Béla adománylevele 1255-ben Kezew néven emlí­ti („terram Kezew Sitam in comitatu Pestiensi”). Mint ne­mesi birtokot, a király ado­mányozta a Gyula—Zombor nembeli Siefried Fejér me­gyei főispánnak. 1317-ben Ró­bert Károly a rimaszécsiek- nek adta. Az adományozást a birtokosok kérésére a király 1329. március 27-én megerő­sítette— 1345-ben Miklós ná­dor birtokolja, de 1415. már­cius 24-én a Konstanzban kelt adománylevél szerint Zjjs- mond király „Zeud, Gud, Ke­zew (Szód, Göd, Keszi) község Pest megyei birtokokat visz- szaadja Szécsi Miklós tár­nokmesternek. Az elkövetke­ző időkben már csak a török hódoltság alatt találhatók hi­teles dokumentumok. A bu­dai szandzsák az 1562. évi adóösszeírásában Káposzpís- kesző néven szerepel a varos, amikor is búzával és szénával adózott. 1599-ben egy másik forrás szerint 38 adóköteles háza volt. 1644-ben valószínű­leg elpusztult. Az 1664-es vas­vári béke megkötése után hosz- szas birtokviták kezdődtek egyes főúri családok között. Ezután lett 1695-ben a Wat- tay családé, amely a Garam mentéről hozott jobbágyokkal telepítette be a községet. Az újratelepítéssel kapcsolatos időpontok egyébként ellent­mondóak, mivel a váci püs­pöki névtár szerint „a római katholikus anyaegyház 1678- ban állíttatott itt fel”. Az e korban készült „Pongrácz-féle térkép” Körtvélyeskeszi néven említi a községet. Az 1690. évi összeíráskor viszont Koszi né­ven, az elpusztult helyek kö­zött szerepel. (Forrás: Duna­keszi Krónika). Anyakönyvi hírek Házasságot kötött: Miklósi György Tóth Katalinnal, Lász­ló Ferenc Tapanainen Pirjo Tiinával, Nádasdi Attila Gu­bacsi Zsófiával, Hahn Dezső Ulea-Olimpiával, Varga János Székely Viktóriával, Ludányi Imre Krasnyánszki Teréziá­val, Szűcs Miklós Bíró Ágnes­sel, Maczák József Gyenes Évával. Elhunyt: Zíger Pál (Vadász u. 47.), Jeujber József (Szon­di u. 4.), Fropp Károlyné Szkladányi Margit (Vörös tér 2.), Számán Bertalanná Ré- my Rozália (Tisza u. 4.), Kit- zing József (Kossuth L. u. 33.), dr. Vásárhelyi Pálné dr. Szád­vári Mária (Rév út 71.), Ba­bus István (Hársfa u. 28.). Az oldalt frta: Kovács Attila Ernő Fotó: Barcza Zsolt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents