Pest Megyi Hírlap, 1981. július (25. évfolyam, 152-178. szám)

1981-07-09 / 159. szám

/ m m Um m A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1981. JÜLIUS 9., CSÜTÖRTÖK Aszódi Ferromechanika Jól jövedelmező termékek Kétszeresére nőtt a termelési érték Az aszódi Ferromechanika Ipari Szövetkezetben négy je­lentősebb ágazatban termel­nek. Az egyik a mosodai rész­leg, amelynek fejlesztésére az elmúlt esztendőben, mintegy négymillió forintot költöttek. Két szárító- és egy vegytisz­tító, továbbá két mosó-csava­rógépet és gépi vasalót vásá­roltak, amelynek eredménye­ként teljesítményük megkét­szereződött, s lehetővé vált, hogy szolgáltatásaikat a járás újabb községeire is kitérjesz- szék. Új csarnokban Ugyancsak tavaly készült el a forgácsolóüzem csarnoka, ahol jobb munkakörülmények között, biztonságosabb feltéte­lek mellett dolgoznak az esz­tergályosok, marósok, tmk- sok. Egyik legfontosabb ter­mékük a postai megrendelés­re készülő kábelvégelzáró, amelyből az idén tízmillió fo­rint értékben gyártanak kü­lönböző típusúakat. Készíte­nek itt a Fémbútoripari Szö­vetkezet részére alkatrészeket, s természetesen itt állítják elő saját termékeik elemeit is. A vasipari munkák közül kiemelkedik a szóló- és iker­telefon-fülkék gyártása, amelynek terén gazdag ta­pasztalatokkal rendelkeznek, így zökkenőmentesen tudják szállítani, mégpedig annyit, amennyit a felhasználó kér. Az elmúlt évben kezdték meg a Magyar Hajó- és Darugyár részére a darufülkék készíté­sét, amiket a belső berende­zésekkel együtt állítanak elő- Az idén a veszprémi Mifcro- kémiai Ipartelepek Gyárának állítanak össze egy szemét­égető vezérlőfülkét Ennek szerelésiében is vannak már tapasztalataik, az elmúlt év­ben ugyanis hasonlót szállítot­tak Százhalombattára. Bővülő export Faipari termelésük is szá­mottevően fejlődik. Az utób­bi években csak dollár elszá­molású piacokra exportáltak ilyen termékeket, tavaly vi­szont már a szocialista orszá­gokkal is bővült megrendelőik köre, így a Szovjetunióval, ahová laboratóriumi bútoro­kat szállítottak. Jelentkeztek a szövetkezet vezetőinél a ha­zai nagyüzemek is, s ma már faipari termékeiknek, mint­egy harminc százalékát belföldi felhasználók kötik le. Külföld­Az idén huszonöt szemcse- fúvó berendezés gyártását vál­lalta el a szövetkezet. Ké­pünkön: egy ilyen berendezést szerel Söregi Zoltán. re jórészt székeket visznek, itt- honra heverőkhöz, fotelekhez gyártanak kereteket. A szerelőműhelyben tavaly sorozatban gyártották a mik- rolaborasztalokat — ennek nagy részét szintén a Szov­jetunióba exportálták —, az idén pedig a Ganz Műszer Művek Közlekedési Műszer­gyára részére készítenek se­besség- és fordulatszámmérő műszereket, amiket I'karus- autóbuszokba, tehergépkocsik­ba, vontatókba szerelnek be. E műszerből a második félév­ben 125 ezer darabot gyárta­nak. Szervezettebb munkával A szövetkezet sikeres üzem­nek tekinthető: az ötödik öt­éves terv időszakában kétsze­resére nőtt a termelési érté­Mercz Sándorné a fémbúto­rokhoz sajtol alkatrészeket. Gerencsér József a labora­tóriumi szekrények szerelése közben. kük, árbevételük, s megdup­lázódott a szövetkezet vagyo­na is. A tavalyi év különösen nehéz volt számukra, de a megnehezült gazdasági kö­rülmények ellenére is tizenöt százalékkal magasabb árbevé­telt, s huszonnégy százalékkal nagyobb nyereséget értek el. Gazdálkodásukon azonban természetesen továbbra is ja­vítani szándékoznak. Erősíteni kívánják a szocialista munka­versenyt, kiszélesíteni a bri­gádmozgalmat, javítani a ve­zető állásúak munkakapcsola­tát, a munka szervezettségét, s a lehetséges keretek között a munkakörülményeket is, hogy a szövetkezet fejlődése legalább olyan ütemű legyein, mint az előző esztendőkben. írta és fényképezte: Bene Mihály Kilenc napig Játszani tanuló felnőttek Kilenc napig tart az a köz­ponti gyermekjátszó-tábor, amelyet ma délután nyitnak meg Gödöllőn, a művelődési központban. A cím azonban ne tévesszen meg senkit, a tábor lakói ezúttal nem gye­rekek lesznek, hanem olyan pedagógusok, népművelők, akik gyerekekkel foglalkoznak, s akiknek jártasnak kell lenniük a játékokban is, hiszen ez ta­lán a legfontosabb nevelési eszköz. A tábor szervezői ennek érdekében állították össze a gazdag programot, amely az első napon a várossal való is­merkedéssel kezdődik: Kecs­kés József az. új művelődési házat, Polónyi Péter a felújí­tott helytörténeti gyűjteményt mutatja be a résztvevőknek. A hasznosnak ígérkező fog­lalkozások, előadások, gyakor­lati bemutatók nemcsak dél­előtt és délután, hanem még este is folynak; a tábor min­den percét felhasználják az ismeretgyarapításra. Előadást tant többek között Polcz Áléin pszichológus, Cse­peli György szociológus, Hollós Róbertné, a Népművelési In­tézet főmunkatáirsa. Bemutat­kozik az újpalotai játszóház, a nagykőrösi művelődési játszó­ház és szó lesz a játék elmé­letéről, pedagógiai, közműve­lődési szerepéről is. A résztvevők, akik a zenei, a dramaturgiai, a nyelvi kí­sérletekből is ízelítőt kapnak, azon frissiben próbára is te­hetik magukat, vasárnap, jú­lius 12-én, a szokásos gödöllői játékdélutánon. Szárító és szőlőskert / Sok mindennel gyarapodott a közelmúltban a péceli Rá­kosvölgye Termelőszövetkezet. Sertéstelepükön egy földgáz- tüzelésű Bábolna-típusú szá­rítót helyeztek üzembe, a mo­gyoródi üzemegységben kor- szerű burgonyaosztályozót te­lepítettek, Pécelen juhhodályo- kat alakítottak ki és többféle raktárral gyarapodtak. A MÉM által jó bortermő­helynek nyilvánított mogyoró­di szőlészetük fejlesztésén is munkálkodnak. Néhány éve talajjavításokat kezdtek a szőlőültetvényekben, az eddig korszerűsített hetvenhektáros terület már bő termőre for­dulhat, s újabb száz-, illetve ötven hek táros tábláikat is te­lepítenek. Aratják a búzát Kartalon A búzával telt kombájnoknak egy percig sem kell szállító járműre várakozniuk, ha megtelnek, azonnal üríthetik a búzát, mint a képen látható is. A kartali Petőfi Termelő- szövetkezetben az elmúlt hé­ten már betakarították az őszi árpát. A 159 hektárnyi te­rület átlagosan negyven má­zsa termést adott. A hét ele­jén a búza aratásához kezd­tek. Az 1607 hektáros sárgál­ló terményt nyolc E—512-es és négy E—516-os típusú kombájnnál vágják, a szál­lítást pedig tizennyolc teher­gépkocsival, illetve vontatóval végzik. A búza nedvességtar­talma a hét első felében 16 százalékos volt, ezért az új kenyériiekvalót részben szá­rítják. Városi kispályások Értékelték a bajnokságot Kevés volt a játékvezető Nagy múltja van Gödöllőn a városi kispályás labdarúgó­bajnokságnak. Májusban múlt hét éve, hogy 14 csapat ne­vezett a sportfelügyelőség szervezésében indult első baj­nokságra. A Pest megyei Hír­lap gödöllői különkiadása 1974. május 15-én jelent meg első ízben, és már 18-án tudósított a bajnokság eseményeiről, és azóta rendszeresen beszámo­lunk kispályásaink küzdelmei­ről. A hetedszer kiírt bajnokság befejeződött, és kedves, meg- h’tt. baráti hangulatú össze­jövetelen került sor az érté­kelésre. Nagy számban je­lentek meg a csapatok kép­viselői, akiket dr. Nacsa Já­nos, az intéző bizottság elnöke üdvözölt. Ott volt Kovács Ti­bor, a sportfelüeyelőség veze­tője. továbbá Ádám István, a GSC ügyvezető elnöke is. Dr. Nacsa János arról be­szélt, hogy az elmúlt években Ilyen nagyszámú nevezés nem volt, mint a mostani bajnoki szezonban. Sportszerű keretek között zajlott le a bajnokság. Sok gondot okozott, hogy ke­vés volt a játékvezető és a Az ősi mesterség fogásai A vályogvetés tudománya Vályogot nem mindenki tu­dott és bírt vetni. Ehhez a munkához erős, kemény de­rekú, inas emberek kellettek — mondja Berki Péter, a ci­gánytelep legöregebb lakója, akit a vályogvetés tudományá­ról faggatok. Kevés beszédű, hallgatag ember a hetvenen túli Berki Péter. l Ülünk az út szélén, a zöl­dellő fűben, s nekem kell ma­gyaráznom előbb, miért aka­rom megtudni ennek az ősi mesterségnek a fogásait. Győzködöm őt az igazsággal, s mondom, hogy a minap bon­tottak le egy sokat megélt la­kóházat, s annak vályogfalát alig bírták szétverni. Szikrá­zott benne csákány és fejsze, de acélkeménységgel tapadtak egymáshoz a száraz vályog­téglák. — Nyers földből készül a jó vályog, a gödöri föld széjjel megy, — bólint az egykori vá­lyogvető s aztán bosszú pró­bálkozás után lassan, nehe­zen és halkan ejtve a szava­kat, beszélni kezd. Kevés fizetségért — Erre a munkára csak mi, harminc-harmincöt éves cigá­nyok vállalkoztunk, akiket otthon szorított a sok gyerek, de munkát még az uradalmuk földjein sem kaptunk. Asz- szonyaink is hiába kilincsel­tek, üres kamrából nem vet­hetett a kosarukba semmit még a legjobb szívű asszony­cseléd sem. Vetettük hát a vá­lyogot, ha volt kinek. Ezer vályog kivetéséért fize­tett a gazda ötven kiló bú­zát, vagy annak az árát, meg adott egy darab szalonnát, egy kis pálinkát, meg bort. De a bor csak nohabor volt Nem csalt erőt az izmokba, csak tompította az ember fejét. De hát ezen a tájon ez termett Másokat megvadított Erre a vadságra talán szükség volt, mert nagyon kellett birkózni az agyaggal. Ügy kezdődött a munka, hogy először megcsináltuk a sarat. A sárd akasztást két ember végezte. Egyik volt a gázoló, másik a pelyvahordó. A megvizezett földet kapával megkavartuk, aztán törekkel jól beszórtuk és lábbal beta­postuk. Berki Péter nem lehet több ötven kilónál. Lábain felhúz­za a kopott bársonynadrágot. Alsó lábszárát mint fojtogató indák fonják körül a duzza­dó vis&zerek. Mélyet szív re­megő kézzel csavart cigarettá­jából. — Egyszerre ezer vályog­hoz tapostuk meg a sarat. Ez­után került sor a vetésre. Ha ketten voltunk, egyikünk ta- licskázott, másikunk vetette a vályogot. Ha az asszony el­szabadulhatott a pulyáktól, akkor ő is beállt. Egy hordta a sarat, másik vetette a vályo­got, a harmadik pedig folya­matosan csinálta a sarat. Egy­formának kellett lenni a vá­lyognak. Másként nem rak­hattak volna belőle falat! Olyan arasznyi szélesre mér­tük, s ilyen volt a vastagsága is. A hosszúsága lehetett ek­kora —, mondja, s meztelen karjából vagy harminc-har­mincöt centit mutat Szerszám nélkül — Nem kellett ehhez a munkához szerszám. Milyen szerszámra tellett volna a ci­gánynak? Csak a vetőre volt szükség, amibe kézzel bele­vágtuk a sarat, elsimítottuk, aztán a vetőt felhúztuk és ott volt a vályog. Tudja, mi kel­lett elsősorban hozzá? Ami a fiaital cigányemberekben meg­volt Erő a taposáshoz, a nyers föld vágásához, a víz- hordáshoz. Az ezerráncú barna arc hirtelen pirosba vált Berxi Péter fullad, baj van a lég­csövével. Köhögési roham rázza a csonttá és bőrré asza- lódott testet Lassan lecsilla­podik, de arra kér, ne faggas­sam őt, ne firtassam az éle­tét Űjabb cigarettára gyújt, s ismét hajlandó lesz a szóra. — Az szép volt, amikor hosszú sorokban ért, szá­radt a sok ezer vályog. Kijött a gazda, megveregette a vái- lamat. Ilyenkor embernek éreztem magam. A száradt vályogot feltízeltük, vagyis háromszög alakba raktunk -.íz darabot. De ha az isten nem volt velünk, és az égből nya­kunkba, meg a vályogunkra jdította a vizet odaveszett a munkánk. Üjra kellett kez­denünk az egészeit, ha enni akartunk. Kezdődött hát elöl­ről a dolog. A hévízjgyörki öreg Aszódinál^ egy évben há­romszor kellett a vályogot ki­vetnünk. Még szerencse, hogy másfélszeres árat adott érte. Nagyon nehéz nyarunk voit Azt hiszem, hogy 1938-ban. Maradék gond — Így éltünk, sok munká­val, mégis lenézitek, elkorcso- sult, elaljasodott rabszolgákat láttak bennünk. Játékszere, szolgája az úrnak, csendőrnek, — bohóca a falusiaknak. Napi tizennégy, tizenhat órát ver­tük a vályogot. Reggel ettünk egy kis nyársalt szalonnát, délben üres kenyeret, este főztünk levest, hogy legyen meleg is a gyomrunkban. — Volt egy ingünk, egy gatyánk. Akármilyen kemé­nyen dolgoztunk, szerezni nem bírtunk. Egyről a kettő­re nem jutottunk. Igaz, a falu többi szegény embere sem. Ne­kik annyival volt könnyebb, hogy nem vágták a fejükhöz: telepi cigány. Berki Péter cigarettát kér. Rágyújt, fújja a füstöt. El­nyúlik a fűben. Mire gondol­hat? Mennyire érzi hetvenkét éves korában, hogy napjaink­ban a cigányok jelentős része elindult a társadalomba való beilleszkedés útján. Mennyire érzi és érti, hogy a faji meg­különböztetést új társadalmi rendünk megszüntette, de az előítéletek mételyének, a ci­gányságanyagi és kulturális el­maradottságának nyomasztó terhe még ma is nyomja a vállunkat, i Fercsik Mihály pálya is. ősztől e gondokon is segíteni kívánunk. A tömeg­sport szerepét jól szolgálta a bajnokság, baráti közösség jött létre a sportolók és az intéző bizottság között. Ádám József, az intéző bi­zottság tagja részletes statisz­tikát közölt. A két osztály 3 csoportjába 36 csapat neve­zett. Három csapatot töröltek, illetve visszalépett, így össze­sen 33 küzdötte végig a baj­nokságot. 330 mérkőzésre ke­rült sor. és 2042 esetben zör- gött a háló. A legtöbb győzel­met a Ganz Szb. aratta, a to­vábbi sorrend: GELKA, Építő­ipar (14), Viktória, MÉMMI, Zöldért (12). A legtöbb veresé­get a Tv. Mikro szenvedte el (19), utána TEFU (15), a Topi és a Ganz KISZ (13—13) kö­vetkezik. Kovács Tibor, a járási sport- felügyelőség vezetője is érté­kelte a bajnokságot. Elöljáró­ban gratulált a csapatoknak az eredményes bajnokságért, amelyet sportszerűen vfibtak, s amivel jól szolgálták a tömeg­sportot. Javasolta, hogy a jövő­ben ne egy napra tegyék a fordulókat, és akkor részben megoldhatják a pálya- és já­tékvezetői gondkat. Beszélt ar­ról az anyagi és erkölcsi támo­gatásról, amelyet évek óta biztosít a szakszervezetek vá­rosi szakmaközi bizottsága. A korábbiakhoz hasonlóan, ezúttal is serlegekkel és tíz labdával ajándékozta meg a csapatokat a szakmaközi bi zottság, amelyeket gratuláli. szavak kíséretében Epres Já­nos, a bizottság titkára nyúj tott át. A bajnokságban sze replő csapatok között találunk önellátókat, akik kollektiver adják össze a működéshe szükséges anyagiakat. A feke te-fehór pettyes labdákból ez­úttal ezeknek is jutott. Az első helyezettek, a Ganz Szb.. a Viktória és a GELKA aranyérem mellett kupát, ok­levelet és labdát kaptak. Ezüstérmesek a Barátság, a2 Építőipar és a MÉMMI, a bronzosok az ATE Gm„ a Zöl­dért és a Szilasmenti. Sportsze­rűség! díjat kapott a Barátság. Labdával távozott a Viktória. Szabadság tér. Barátság Alsó- park. Topi, GELKA. továbbá a Géogyári Szb.. amely társa­dalmi munka elismeréseként kapott labdát. A jövő évi bajnokságra augusztus 1-ig lehet nevezni, a sorsolás augusztus 6-án lesz. a: első fordulót augusztus 26- án tartják. Csiba József Városi moziműsor Keresztül a nagy vízválasz­tón. 4 órakor. A királyi biztos szeretője. Csak tizenhat éven felüliek­nek. Este 6 és 8 órakor. ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) l i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents