Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-05 / 130. szám
1981. JÜNTUS 5., PÉNTEK ’xJfu/Um Pedagógusok kitüntetése Kiváló pedagógusokat tüntettek ki csütörtökön az Országház kupolacsarnokában. A pedagógusnap alkalmából rendezett ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Pozsgay Imre művelődési miniszter köszöntötte a kitüntetetteket, s személyükön keresztül az ország összes pedagógusát, a magyar oktatásügy minden dolgozóját. Ünnepi beszédében — egyebek közt — hangsúlyozta: szocialista társadalmunk, az előttünk álló feladatok megoldása, a követelményeket következetesen érvényesíteni tudó, minden társadalmi csoport emelkedését azonos módon előmozdító a képességeket kibontakoztatni segítő, öntudatában és hivatástudatában megerősödött, az egész társadalom és minden helyi közösség megbecsülését, támogatását élvező iskolát kíván. Olyan iskolát kell teremteni, amelynek erősek az intézményesített szellemi alapjai, amelyben a cselekvés körvonalait pontosan megrajzolták, az iskola és a társadalom kapcsolatait meghatározott szabályok alakítják, s figyelembe veszik, az emberi tudás naponta gyarapszik. Ezután Pozsgay Imre 15 pedagógusnak átadta az Apáczai Csere János-díjat, magas színvonalú pedagógiai tevékenységük elismeréseként. Eredményes szocialista nevelőmunkájukért kiváló pedagógus kitüntetést 130 pedagógus kapott. A Pest megyei pedagógusok közül Apáczai Csere János-díjat kapott Füzér Ferencné, a budaörsi 1. számú napköziotthonos óvoda vezető óvónője. A Kiváló pedagógus kitüntető cimet és jelvényt vehette át Ballagó József, a nagymarosi általános iskola tanára, Csölie Antal- né, az érdi 9. számú napköziotthonos óvoda körzetvezető óvónője, Erdélyi Miklósné, a vecsési 1. számú általános iskola tanítója, Farkas József, szakfelügyelő, a szigetcsépi általános iskola tanára, Jobbágy Pálné, a dunakeszi gimnázium igazgatóhelyettese, Kun Péter, a szentendrei Móricz Zsig- mond gimnázium igazgatóhelyettese, Soós László, vezető szakfelügyelő, a valkói általános iskola tanára, Tamási József, a nagykőrösi Toldi Miklós élelmiszeripari szakközépiskola és szakmunkás- képző intézet gyakorlati oktatója, Tóth Elemérné, a fóti Gyermek- város ifjúsági kollégiumának nevelője és Zakár Miklós, a Művelődési Minisztérium aszódi fiúnevelő Intézetének igazgatóhelyettese. ★ A pedagógusnap alkalmából Dé- nes Lajos miniszterhelyettes adta át csütörtökön a MÉM-ben a tárca területén dolgozóknak a kitüntetéseket. Nagyváthy János-emlékérmet kapott Pest megyéiben a dán- szentmiklósi Micsurin Termelő- szövetkezet. Magyar korreferátum Békekonferencia A világ közvéleményét megkülönböztetetten érdeklő fegyverkezési hajsza elleni küzdelem, illetve az európai leszerelés ügyének előmozdításáért nemzetközi konferenciát tartanak június 6—8-a között Stockholmban. A Béke-világ- tanács, valamint a svéd béketanács kezdeményezésére ösz- szehívott tanácskozás egyik jelentős vonásaként a konferencia munkájában részt vesz több olyan nemzeti és nemzetközi társadalmi mozgalomnak a képviselője is, amely nem tartozik a BVT-hez. Ugyancsak a két napirendi téma jelentőségét, az eddiginél teljesebb nemzetközi ösz- szefogás szükségességét példázza, hogy több polgári parlamenti képviselő, politikus, kiemelkedő nemzetközi személyiség is ott lesz a konferencián. A több mint 200 résztvevővel megkezdődő fórumon a magyar békemozgalom négytagú delegációval képviselteti magát. Sztanyik B. László, az Országos Béketanács elnökhelyettese, a magyar küldöttség vezetője — megtisztelő felkérésnek eleget téve — vitaindító előadást tart a nukleáris háború lehetséges európai veszélyeivel foglalkozó munka- bizottságban. Szemérmességbő] vagy inkább prüdériából alig ejtünk szót a vendéglátóhelyek mosdóiról, toalettjeiről. Erőltetett szójátékkal úgy is mondhatjuk, hogy mellékesen kezeljük a mellékhelyiségeket. Átfogó vizsgálat A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat érdi III. osztályú Kétvasút falatozójának mellékhelyisége például nemrégiben még elképesztően elhanyagolt állapotban volt. Az ajtók zár és kilincs nélkül, tárva-nyitva. Kézmosási és kéztörlési lehetőségről sem gondoskodtak. Sajnos, akad a tarsolyban más példa is, amely azonban már nem annyira a vendéglátó egység üzemeltetőiről, inkább a használóiról állít ' ki elégtelen bizonyítványt. A Vác és Vidéke Áfész tavaly az év végén a váci II. osztályú Pince borozó mellékhelyiségeit korszerűsítette. Csempéztették, s új berendezéssel és az előírt kellékekkel ellátták. A nyitást követő két héten belül minden leszerelhető tárgy eltűnt, a kagylókat megrongálták, gyakorlatilag használhatatlanná tették. A fentiek abból a példatárból valók, amelyet a Pest megyei Kereskedelmi Felügyelőség állított össze. Az átfogó, nagyszabású vizsgálatban a KÖJÁL, a területileg illetékes járási és városi tanácsok munkatársai, társadalmi ellenőrök működtek közre. Osztályba sorolás Komplex ellenőrzésről volt szó, tehát mindent megnéztek a központokban, s még inkább az üzletekben, ami az üzemeltetés színvonalát, a környezet kulturáltságát meghatározhatja. Találtak piszkos járdákat, elhanyagolt kirakatokat, portálokat, hibás neonvilágítást és cégtáblákat. A szemét, a hulladék tárolását harminckét, az udvar állapotát huszonegy, a teraszokra kihelyezett bútorzat milyenségét nyolc üzletben kifogásolták. Igaz, a legtöbb hiányosságot a személyzet még az ellenőrök ott-tar- tózkodása alatt megszüntette, de ez nem menti fel őket. Sőt, mintegy bebizonyították, hogy csupán felelőtlenségről, nemtörődömségről van szó. Az ellenőrök kíváncsiak voltak arra is, hogy az adott vendéglátóegységek megfelelnek-e az osztályba sorolásuk feltételeinek. Azért is érdekes volt ez, mert tavaly és az idén számos üzlet magasabb osztályba került. (A Ráckeve és Vidéke Áfész például tavaly a korábbi harminckettőről nyolcra; csökkentette a IV. osztályú egységeinek számát. A megvizsgált százhuszonhat különböző típusú üzletből mindössze harmincnyolcban nem találtak semmiféle kifogásolnivalót. A leggyakoribb hiba: hullik a vakolat, hibás a bútorzat, füstös és piszkos a fal, nincs megfelelő felszerelés, koszosak a függönyök. A személyzet megjelenése és ápoltsága tizenegy üzletben, munkaruhájuk tisztasága háromban nem volt megfelelő. A termelőhelyek, a raktárak, az előkészítők, a mosogatók rendje, tisztasága viszont az üzletek többségében megfelelt a szakmai és közegészségügyi előírásoknak. Tilos becsapni Külön, külön, vagy akár együtt nézve mi a tanulság? Nem maximalizmus azt megkívánni, ha úgy tetszik, megkövetelni, hogy valamennyi vendéglátóhelynek meg kell felelnie a követelményeknek. A vendéget sehol, semmiféleképpen sem szabad becsapni. Mert mit csinálnak abban a II. osztályúvá kikiáltott vendéglőben, amely III. osztályú is csak jóindulattal lehetne? Megkárosítják a fogyasztót, hiszen magasabb árat számolnak. S nem oktalan szigorúság, hanem megnyugtató következmény, ha ezt az illetékesek nem nézik el. Ha például becsukják vagy más üzemeltetőnek adják át azt az üzletet, ahol fittyet hánynak a környezeti kulturáltságra. Most már ugyanis erről van szó. Nézhetjük azonban a vizsgálat megállapításait más szemszögből is. Azaz hamis képet kapnánk, ha általánosítva, az egész Pest megyei vendéglátásra vonatkoztatnánk. Ez az ellenőrzés ugyanis nem mintavétel volt, hanem azokra a helyekre irányult, ahol korábbi tapasztalatok és a körülmények alapján különféle problémákra, hiányosságokra bukkanhattak. A kereskedelmi felügyelőségnek éppen az volt az egyik célja, hogy még az idegenforgalmi szezon előtt ráirányítsa a figyelmet a vendéglátás kulturáltságának fontosságára. S viszonyíthatunk egy korábbi állapothoz is. A most ellenőrzött gazdálkodó szervek ugyanis 1980-ra hetvenkét üzlet mellékhelyiségeinek rend- behozatalát tervezték, s nyolcvannyolccal készültek el. Az idén pedig százháromra szándékoznak sort keríteni. A sok évi lemaradást tehát gyorsabb ütemű fejlesztéssel igyekeznek megszüntetni. Intézkedések A kereskedelmi felügyelőség vizsgálata természetesen nem maradt nyom nélkül. Minden egyes hibát meghatározott időre meg kell szüntetni. S feltehetően nemcsak jogos büntetést jelent, hanem a megelőzést is szolgálja, hogy például a kereskedelmi felügyelőség (a KÖJÁL és a tanácsok is intézkedtek és bírságoltak ugyanis) tizenhat dolgozó ellen indítottak szabálysértési eljárást, s összesen 24 700 forint pénzbírságot szabott ki csupán a közegészség- ügyi szabályok megsértése és az osztályba sorolási előírások be nem tartása miatt. JSzente Pál Szolgálnának, ha hagynák Nem a gép teremt rendet Érték alapján számítva, öt esztendő alatt több mint a kétszeresére növekedett a megye építőiparában a gépek és berendezések állománya, amit örvendetes lépésnek tarthatunk, önmagában. A gyarapodás azonban összefüggéseiben nyeri el igazi értelmét, s nem a többi tényezőtől elszakítva, azaz akkor örvendezhetnénk nyugodt lelkiismerettel az előbb említett bővülésnek, ha kedvező hatásait a hasznosításban is egyértelműen tapasztalhatnék, csakhogy erről nem szólhatunk. A nagyobb értékű gépek több mint hatvanezer kilowattot magába sűrítő állományának kihasználtsága ugyanis a jelzett időszakban romlott, azaz a több gép természetesen többet teljesít — ám például tavaly, amikor csökkent az építő- és szerelőipar teljesítménye, még ez is kétségessé válik —, de fajlagosan kevesebbet, mint korábban. Csodák nincsenek Éveken át meghallgatásra, sőt, helyeslésre’talált az a vélemény — hangoztatói, nem véletlenül, a legkevésbé szervezetten dolgozó építőipari cégek irányítói voltak —, ami szerint ha mód nyílna a fokozott gépesítésre, akkor a rend is nagyobb lenne, azaz ugrásszerűen javulna a munka szervezettsége. Szinte okvetetlen- kedésnek hatott közbeszólni: nem a gép, hanem az ember teremt, tart rendet, vétkes könnyelműség egyenlőségjelet tenni a több gép, nagyobb rend közé. Változatlanul meggyőződésünk tehát: sok igazság van abban a véleményben, hogy bár a megyei építőipar technikai eszköztára — feladataihoz mérten is, országos összehasonlításban is — meglehetősen szegényes, ám a meglevő javak kamatoztatása seméri el a kívánatost, a lehetségest. Korántsem elegendő tehát pusztán tovább gyarapítani a gépállományt, hanem meg kell szervezni a működtetés zavartalan menetét ezzel párhuzamosan, hiszen csodát a gép nem tehet, holt jószágként az ember alakította feltételekhez igazodik. Ha ezek a feltételek olyanok, hogy bizonyos eszközök — így emelő- és rakodógépek, betonkeverők — a tényleges teljesítményüknek mindösz- sze a 35—40 százalékát nyújtják, ezért nem a technikai fegyvertár a hibáztatható. Szolgálnának ezek a gépek többet is, jobban is, csakhogy szolgálatuk körülményei gyakran kuszák, nehezen áttekinthetők, némelyik vállalat — javukra szól, hogy nem tagadják a fura helyzetet — még Segítőszándék és felelősség A jogsértések megelőzése Alktívaértekezietet tartottak tegnap Pest megye népi ellenőrei. Dr. Sátor Jánosné, a Pest megyei Népi Ellenőrzési Bizottság általános elnökhelyettese üdvözölte az értekezlet 'mintegy 200 részvevőjét, majd Császár Ferenc elnök tartott tájékoztató előadást az elmúlt évek munkájáról és a soron következő tennivalóikról. A felszólalók között volt Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, aki hangsúlyozta: különösen az utóbbi két évben fejlődött sokat a megyei népi ellenőrzés munkája. A további előrehaladás legfontosabb feltételét a népi ellenőrök felkészültségének növelésében jelölte meg. A vizsgált területhez való szakmai hozzáértést az ellenőrök személyének kiválasztásával biztosítani lehet — mondotta —, de az ellenőrök jogi ismeretekkel való félrevezetése, az ország és a megye politikád céljaival való megismertetése a közgazda- sági összefüggések iránti érzékenységük növelése továbbra is nagyon fontos feladat. Különösen akikor, ha nemcsak a rendeletek betartásának ellenőrzését, hanem az észlelt jelenségek okainak feltárását és a megoldást hatékonyan segítő javaslatok kimunkálását is elvárja tőlük a társadalom. Dr. Major Miklós megyei főügyész rámutatott: az ellenőrzési rendszer hibátlan működése és a jogsértések megelőzése között szoros az ösz- szefüggés. Dr. Csöppentzky Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság igazgatási és .jo§i főosztályának vezetője hangsúlyozta: az ellenőrzések során a segítő szándék a munka legfontosabb jellemzője. Az utóvizsgálatok alkalmával viszont, ha a kifogásolt jelenségek változatlan meglétét tapasztalják a népi ellenőrök, akkor a felelősségrevonással is élni kell. Az aktívaértekezleten 14-en szólaltak fel, s mindannyian az ellenőrzési munka javítását célzó észrevételeket, javaslatokat tettek, amelyeket a megyei népi ellenőrzési bizottság munkatervében hasznosítani fog. Cs. S. val, mondván, nincs a népgazdaságnak erre devizafedezete. Furcsa, de igaz: mindössze a netvenes evetc közepén történt első ízben lépés — deak- Kor is csak tárcaméretekben — a gépoeszerzések össze-, hangolasara, az alkatrészekre vonatkozó igények egyezte- tesere! Hozzátenetjük persze: legalább mozdult valami a rend irányába, hosszú éveik soaródása után, azaz az előb- Di mondat korántsem kritikai élű, pusztán a tényt állapítja meg. Azt a tényt, hogy az építőipar gépesítése semmiben sem különoözött — s miért is tért volna el ? — az ipari gép- DeruházasoktóL La Dirin tus oa keverednénk annak taglalásával, a vállalatok belső szervezettségének alacsony színvonala — bár a megye három minisztériumi építőipari vállalata a legutóbbi években már törekedett á célszerűbb szervezet, s vele a szervezés magasabb fokának megteremtésére — miként ölelkezik az építőiparon kívüli cégek, intézmények, hivatalok — egyszerűdben: a beruházók, a megbízók, az enge- délyezők — nehézkességével, bürokratizmusával, késedelmével: Mert hiszen hiába cső. díti földmunkagépeit az építkezés színhelyére a kivitelező, ha a területet még nem bocsátják a rendelkezésére, ha akkor derül ki (!), az ott álló vityilló kisajátításának aktája valahol elakadt, a talaj- vizsgálat felületes volt, ezért az eredetileg tervezett alapozás nem megfelelő, cölöpverők kellenek, ám azok másutt lekötöttek, s így tovább. Az anekdotikusan hangzó esetek sajnos mindennaposak, ahogy az is, a toronydaru azért áll ' hetekig, mert a csarnokszerkezet elemeit szállító speciális, járműveket — amelyekből néhány darab van csak gz pr-- szágban — felsőbb parancsra átcsoportosították egy, még fontosabb építkezéshez... , Mentség nélkül A hetvenes években a megye építőiparában a gépek száma lassabban nőtt, mint'rtel- jesítőképességük, azaz . egyre nagyobb értékű, mind termelékenyebb eszközök kényszerülnek átmeneti pihenőkre. (A háfom .minisztériumi vállalatnál például a gépek, berendezések értéke túlhaladja a félmilliárd forintot.) Az átmeneti pihenők miatt a gépi befektetések a vártnál lassabban térülnek meg, s ráadásul most nehezíti a célszerű hasznosítást a beruházások visszafogása is. Az eszközök kamatainak megnyerése nem építőipari belügy, azaz a cselekvés sem pusztán vállalati feladat Éppen ezért első lépésként azzal kell nagyon pontosan tisztába jönni: hol mi tehető még, s hol mit kell tenni. S amit meg lehet azt meg kell tenni; ez alól ne legyen mentség. Mészáros Ottó Fél kilométerre a föld alatt Még az idén átadják az eocén-program új bányáját, a nagyegyházit, amely az ország egyik legnagyobb barnaszén-, illetve bauxitbányája lesz. A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói 443 méter mély, függőleges aknát építettek, most a 6 méter átmérőjű bekötővágat készül, amely az üzem fő levegőellátó, illetve víztelenítő aknája lesz. Vendéglátó és a vendég A környezet nem mellékes! azzal sincs pontosan tisztában, eszközei valójában mire képesek. Ezért azután nem ritka eset, újabb kanalaskotró kerül a már meglévők mellé, ahogy autódaruk, betonmixerek, hegesztőberendezések szintén s a friss darabok ugyanúgy tétlenül állnak a munkaidő tetemes részében, mint kopot- tabb elődeik. Napjainkban a megyei szék. helyű építőipari vállalatoknál — csupán az értékesebb berendezéseket számítva ide — több mint nyolcvanezer gép várja napról napra a parancsot, ám ezeknek az utasításoknak olykor nagy baja van: elszakadnak a valóságtól, azaz végrehajthatatlanok. A vállalati szervezeten belül — s ez éppúgy igaz a minisztériumi ipar cégeire, mint az építőipari közös vállalatokra — élesen tagolódnak a rendelkezési jogkörök; a gépészeti osztály csak azért felel, hogy egy- egy berendezés a kért időre a tett színhelyén legyen, ám azt, lesz-e munkája, nem firtatja, nem az ő dolga, hanem a termelési osztályé. A termelési osztály viszont az előkészítőkre mutogat... Felületes szemlélésre úgy tűnik tehát, teszi mindenki azt, ami a kötelme, azaz rendben megy a munka, s mégis — véletlen? — a részek nem akarnak egésszé formálódni, hiányzik a darabokat összefogó kötőanyag, a vállalatot átfogó szervezettség. Fölösleges illedelmeskedés lenne hallgatni arról, az ilyesfajta állapotokért nem csupán a vállalatok kárhoztathatok, hanem az irányítás és a beruházók alkotta együttes úgyszintén. Igaz, gyakran a felügyeleti szervek is, a vállala- ! tok is kényszerhelyzetben cselekedtek a sürgős beruházás — s akadt-e hosszú éveken át olyan beruházás, ^rnely nem volt sürgős? ! — félretétette az időt követelő józan megfontolásokat A sürgetők, a különféle érdekekre hivatkozók megvétették azokat a gépeket, berendezéseket. technológiai eszközöket, amelyeket éppen kapni lehetett, ám ezek nem mindenkor bizonyultak a legcélszerűbbeknek. ' oq Most megtagadva Mindössze érzékeltetésül: a megye építőipari szervezeteinél a gépállományt tizenhét ország cégeinek gyártmányai alkotják, s csupán torony- és mobildarukból is takaros kiállítást rendezhetnének, mit gyártanak a világon címmel. Ennek tudatában már nem meglepő:. ennyiféle eszköz megfelelő karbantartása, javítása, alkatrész-utánpótlása szinte megoldhatatlan. Főként akkor, ha a korábban töprengés nélkül engedélyezett tőkés gépvásárlásokat most, a szükséges pótalkatrészek behozatalakor rendkívül hosszas engedélyeztetés követi, olykor az import lehetővé tételének megtagadásé
