Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

L.LOI ma A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 129. SZÁM 1981. JtJNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Hagyomány és közművelődés A vízműtársulástól a szakkörig A megnagyobbított és kor­szerűsített isaszegi művelődési házban az igazgatói iroda a régi maradt. Az igazgató első­sorban a közművelődésnek építtetett, mondja Nagy Fe- rencné előadó, s ehhez nagy­terem, klubszobák, öltözők kellettek, nem pedig iroda. Fe- jé.regyházi László igazgató ne­vet kolléganője szavain, de a következő pillanatban már a gondok közepébe vág. Klubok, szakkörük — Isaszeg felnőtt lakosságá­nak 97 százaléka Budapesten dolgozik. A bejárók a fővá­rosban szedik fel az igényei­ket, ott tapasztalják, tanulják az összkomfortot, lakásban, életvitelben, kultúrában, s aztán itthon hasonló igények­kel lépnek fel. Nehéz dolog megmagyarázni a főváros és egy agglomerációs község lehe­tőségei közötti különbséget. — Természetesen vannak előnyei is Budapest közelségé­nek. Isaszegen alakult meg például elsőként a vízműtársu­lás. Igaz, akkor a kezdeménye­zőket elítélték, fenyegették, de ki emlékszik ma már erre? A fontos, hogy víz folyik a csa­pokból. Egy csavarintás, és csobog a víz. Akár a főváros­ban. Valahogy így vagyunk a község közművelődésének éle­tével is. — A hangosan követelődzők­re hallgatva, a nagyközségi tanács és a falu sok-sok lakó­jának segítségével bővítettük a művelődési házunkat, és most próbáljuk megtölteni élettel. De az az igazság, hogy nem könnyű dolog a legked­vezőbb és legkorszerűbb for­mák megtalálása és megsze­rettetése. Igaz, klubjaink rend­szeresen működnek. Eredmé­nyes a népi díszítőművészeti szakkörünk. Sok elismerést szerzett a Csata együttes. Lá­togatottak az úgynevezett nagy rendezvényeink. Gyer­mekcsoportjaink eredményeire sem panaszkodhatunk. De mindezt kevésnek tartjuk! Májusfajárás Fejéregyházi László kereső, kutató, önmagával szemben is nagyon türelmetlen ember. Nyugtatom őt. Tudom, hogy a művelődési ház hatalmas fotódokumentációs anyaggal rendelkezik. Közismert, hogy filmszakkörük kisfilmjei pél­da nélkül álló anyagot őriznek a falu, a művelődési ház éle­téről. Sorolom az ismert ered­ményeket, de Fejéregyházi le­int. — Most új nyomra akad­tunk! — mondja és fényképe­ket rak elém. Nagy Ferencné tablót mutat. — Májusfajárás, ez a képes híradó címe, és me­sélik mindazt, ami a képek mögött van. Mesélnek szapo­rán, büszkén, a sikerélmény adta örömmel arról, hogy egy régi, ma már elfelejtett hagyo­mány felújítása május 10-én hogyan csalt ki Isaszegen ezre­ket az utcára, hogyan vonta be a máskor magukba zárt embereket a falu közös mulat­ságába. A történet érdemes a megismerésre. Május 1-én májusfát állíta­nak a lányos ház előtt. így történik ez szinte minden fa­luban, így van ez Isaszegen is, de itt a lányos apa különös joggal bír. Ha nem tetszik a májusfát állító legény szemé­lye, akkor a fa nem éri meg a reggelt. Még az állítás éjszaká­ján ledöntik. Ha viszont a le­gény ellen nincs kifogás, ak­kor két hétig ott lobogtatja a ház előtt a fa színes pántlikáit a májusi szellő. A május else­jét követő második vasárna­pon a legénycimborák elmen­tek a lányos házhoz, kitáncol­ták a májusfát és a közös tánc után ledöntötték azt. Ennyit tudtak meg Fejér­egyházi László és a munkatár­sai. valamint a Csata együttes táncosai a régi szokásról, és elhatározták, hogy Isaszegen májusfákat állítanak. És május elsején reggel csodálkoztak Fecskéék, Szibilláék, Kissék, Zentaiék, csodálkozott Raffael- né, és nem hittek aszemüknek Juhász doktorék, amikor há­zuk előtt ott magasodott a fel­díszített májusfa. Közös öröm De akiket a megtiszteletés ért, mert annak vették a faál­lítást, megismerték az egyko­ri májusfajárás szokását is. Húst sütöttek a gondos anyu­kák, sütemények krémjét ka­varták a választott lányok, sört és bort hűtőitek az édesapák. Május 10-én a Csata együt­tes tagjai nótaszóval, zenekari kísérettel indultak a házakhoz. Az utca két oldalán egyre többen kíváncsiskodtak. Elő­ször csak a nagyon bátrak, aztán mindig többen és többen csatlakoztak. A májusfát őrző házaknál igazi traktával fo­gadták az érkezőket. Volt hely, ahol úgy marasz­talták a vendégeket, hogy a májusfát megláncolták, ne le­hessen kidönteni. Mert amíg áll a fa, addig marad a ven­dég és ropják a táncot. Há­nyán táncoltak Isaszegen ezen a feltámasztott ünnepen? Nem számolta senki. Az biztos, Felhőszakadás után legroskadta ház A kár felmérése még tart A szeszélyes időjárással jött az a hatalmas felhőszakadás, amely szombaton Gödöllőt- ér­te. A vízgyűjtő területekről igen nagy mennyiségű víz hömpölygött, nagy pusztításo­kat okozott a földeken és a kertekben. Blahán a műutat hordta tele homokkal, a meg­áradt Rákos-patak szomszéd­ságában, az Éva utca 2. számú ház roskadt meg, lakóit ki kellett költöztetni. A Csanakra hullott víz a Síri-árkon keresztül Mária- besnyő felé hömpölyögve min­dent elmosott, ami útjába ke­rült. Az Asbóth utca 9. számú házban az áfész takarmány­boltjából és az udvaron levő Ifjú István tyúkfarmjáról 100 mázsa gabonát mosott el, vé­gigterítve vele az utcát, 1500 darab tojó jérce pusztult el az ólba beömlő víztől. A városban keletkezett ká­rok felmérése még tart. A tűzoltóság azonnal a bajba­jutottak segítségére sietett és a károk elhárításában is részt vett. A Gödöllő és Vidéke Fo­gyasztási Szövetkezet vezetői úgy döntöttek, hogy kisterme­lőjüknek — Ifjú Istvánnak — anyagi segítséget nyújtanak, hogy ezzel is csökkentsék a kárt. amit a kisállattenyésztő szakcsoport tagja szenvedett. hogy mindenki örült, örült a bejáró szakmunkás, segéd­munkás, a helyben dolgozó pedagógus, a körzeti orvos. örültek a nagymamák és az unokák. Fejéregyházi László fényké­pek között válogat. — Van egy üvegezett vitri­nünk a művelődési ház külső falán. Űj anyagot készítek be­le. A kis csoportok életét akarjuk a falu lakosságának bemutatni. Toborzónak, kedv­csinálónak szánjuk. Fercsik Mihály Ez is felfedezés Szépségek a lábunk előtt Helyes, jogos elképzelés Évek óta vissza-visszatérő probléma, hogy közvetlen kör­nyékünk gazdag látnivalóival, hogyan ismertessük meg az itt élő embereket. Találkoztam Szombathelyről érkezett ki­rándulókkal Galgamácsán. Be­szélgettem az aszódi Petőfi Múzeum kiállítási tárlói előtt szegediekkel. Láttam Francia- országból érkezett turistákat, amint a zsámboki lakodalom­ban vendégeskedtek. A járás községeiből ritkán indulnak szervezett csoportok, hogy az alig karnyújtásnyira levő műemlékekkel, új lé­tesítményekkel, természeti szépségeinkkel ismerkedjenek. talán senki sem gondol ar­ra, hogy az IBUSZ által fel­fedezett, dicsért és üzleti vál­lalkozásnak sem utolsó nép- művészeti eseménynek részese legyen. Kórház és gyár Hajnal Irén, a TIT városi­járási titkára az őt felkereső és tőle túrajavaslatot kérő szo­cialista brigádoknak javasolta: ne menjenek messzire. Gazdag élményeket, ezer megcsodálni Vizsga a ruháért Japán szavak a teremben Öt éve cselgáncsoznak Gödöllőn Hangos a 202. Madách Imre Szakmunkásképző Intézet tor­nacsarnoka. Hetente két alka­lommal judósók gyakorolnak. Ezek itt a kezdők, amott, mu­tat távolabbra Horváth István edző, a haladók. Megnőtt az érdeklődés és általában 40—45 fő az, aki rendszeresen eljár edzeni. Gyerekeket, nőket és férfiakat látunk, 9-től 26 éves korig. Van család, ahonnan férj és feleség is judózik. Ez olyan sportág, amelyben általános iskolástól az életkor legmagasabb fokáig megtalál­ja az ember számára a hasz­nos szórakozást. Szellemi be­vezetéssel kezdődik, majd kö­vetkeznek az edzések. Sajnos a heti két edzés nem elegen­dő, ennél több kellene, sőt oda­haza is rendszeresen gimnasz­tikái és fizikai gyakorlatokat végezni a sportolónak. A fek­vőtámaszok erősítik a hasiz­mot, az expanderrel való fog­lalkozás pedig általában az iz­mokat. Az otthoni gimnaszti­kái gyakorlatok sokat segíte­nek a cselgáncsozók fejleszté­sében. Beszélgetésünkhöz csatlakozik az edző segítője, Varga Imre, ő különben korábban verseny­ző volt. Sok mindenről szó .esik. A judózáshoz a feltétele­ket a szakmunkásképző inté­zet biztosítja, termét, annak teljes felszerelésével használ­hatják, továbbá, az alapvizs­ga letétele után felszerelést is kapnak. A ruháért vizsgát kell tenni, azaz bizonyítani kell. Miközben beszélgetünk, fi­gyeljük a szőnyegen dolgozó­kat, Kaján István, Tarczali Géza, Szakái Zoltán elemében vannak, Ternyik Lászlón és Nagy Ferencen meglátszik, hogy jó néhány versenyt meg­vívtak már. Nagy akarattal mozognak a legfiatalabbak, Juhász Tibor, Nagy Erika, Nyerges Attila és Ternyei Tünde, hogy csak né­hányat említsünk. Gyakorlás közben japán sza­vakat, kifejezéseket használ­nak. Horváth István elmondot­ta, hogy egy kezdő versenyző­nek általában 25 japán szót kell megtanulnia, amit felké­szülésük során használnak. Az edző és társa könyvet nyújt át, melyből megismerhetem a cselgáncs eredetét, múltját és jelenét, továbbá a japán szak­mai szótárat. Magyarországon a judo — vagy ahogyan nálunk ismerik — a cselgáncs mindössze két évtizeddel ezelőtt kezdett elter­jedni. Európa-bajnokságot 1951-ben rendeztek Párizsban és az első világbajnokságot To­kióban 1956-ben A sportág gyors térhódítását praktikussá­gán, jellemformáló értékein, technikai gazdagságán túl még az a tény is jelentős mértékben elősegíthette, hogy a cselgáncs­ban az eredményeket (verseny­zőknél, edzőknél és Verseny­bíróknál egyaránt) technikai vizsgákkal kell kiegészíteni, il­letve megvédeni. Gödöllőn öt esztendeje űzik ezt a sportot,' amely az életben nagyszerűen helytálló embere­ket nevel. Cs. J. Pedagógusként visszatértek Büszke lehet ez az iskolánk is a régebbi kiváló tanulóira, hallottuk a minapi névadó ünnepségen a gödöllői Erkel Ferenc általános iskolában. A fennállásának tizennyolcadik évében levő intézmény egyko­ri diákjaiból eddig harminc­négy lett pedagógus. Közülük tizenegy régi iskolájuk taná­ri karában dolgozik jelenleg. valót kínál egy rövid túra is Pest megyében. Használt a rábeszélés, oko­sak voltak, az érvek, s a kere- pestarcsai kórház, valamint az ikladi Ipari Műszergyár szo­cialista brigádjai két autóbuszt béreltek, hogy a javaslatot te­vő Hajnal Irén vezetésével felfedező útra induljanak, s meglássák azt az értéket, amely mellett talán számta­lanszor észrevétlen mentek el, éppen a megszokottságból fa­kadó érdektelenség miatt. Fo­ton felkeresték az ország egyik legszebb templomát. Megcso­dálták a márványszobrokat, s azt a márványmozaikot, amelynek szőlőszemei igaz­gyöngyből vannak. A templom alatti kriptában nyugszanak a Károlyi család tagjai. Meg­tudták a kirándulók, hogy Főt a reformkorban számos politi­kus találkozóhelye volt. Vác természeti környezete is hatással van a városba ér­kezőkre. Azon a ponton van hazánk egyik legszebb barokk városa, ahol a Duna nyugat— keleti irányát éles kanyarral észak—délre fordítja és a hegyvidék áttörése után újra az Alföldre ér. Dante és Petőfi Jártak a kirándulók a ba­rokk-copf stílusú székesegy­házban, a püspöki palotában, majd Vác irodalmi hagyomá­nyaival ismerkedtek, s meg­tudták, hogy itt írta Petőfi az Anyám tyúkjá-t. Itt jelent meg Dante először magyarul. Sok látnivaló bizonyította, hogy az egykor csendes Vácból, erősen fejlődő város lett. Üzemei kö­zül a világhírű Forte, de is­mert a DÓM, valamint Hír­adástechnikai Anyagok Gyára is. Galgamácsa ismerősként fo­gadta látogatóit. A falumú­zeum berendezése, Vankóné Dudás Juli festményei egy még alig elmúlt világot idéztek. A kender törése, tilolása, a fo­nás, a szövés, a vászon fehérí­tése sokakban felvillantotta a gyerekkor szegényszagú vilá­gát. A zsámboki falumúzeum sarkig kitárt kapuval, muzsi­kával és vidám nótaszóval fo­gadta a lakodalomba érkező­ket. A népi együttes úgy tán­colt, úgy játszott, mintha kül­földi vendégek érkeztek volna, vagy talán még hűségesebben, kedvesebben és önfeledtebben. Győré Béláné, az együttes ve­zetője örömmel vállalta a sze­replést és a csoport tagjaival együtt hárította el a felkínált tiszteletdíjat — Boldogok va­gyunk, hogy a külföldi turis­ták után végre földijeinket fo­gadhatjuk a zsámboki lakoda­lomban. Ez a boldogság látszott a vendégek és a vendéglátók ar­cán egyaránt. A jól sikerült nap legboldogabbja Hajnal Irén volt. — A javasolt és meg­valósult programmal elégedet­tek voltak a kirándulók. So­kan elmondták, mennyire örülnek, hogy végre közelebbi ismeretséget kötötték szűkebb hazájukkal. Nem versenyezni _ Szeretnénk a most bejárt ut at többször is végigjárni, esetleg a kívánalmak szerint más községekkel bővíteni az útvonalat. Jó lenne, ha a sok kirándulást szervező termelő- szövetkezetek, ifjúsági, vala­mint nyugdíjasklubok igénybe vennék segítségünket. — Mi nem vitatjuk az ide- genforgalmilag kiemelt terü­letek látnivalóinak gazdagságát, azok elsődleges szerepét, nem akarunk vetélkedni Eger, a Balaton látnivalóinak sokasá­gával, ám azt el szeretnénk érni. hogy szülőföldünket és annak környékét ismerjék meg az itt élők, itt dolgozók. Akik bejárták már a TIT által javasolt útvonalat, azok tanúsíthatják az elképzelés he­lyességét és jogosságát. F. M. r Uttörőmunkáért Elismerés tanároknak Az Űttörőszövetség Orszá­gos Tanácsának jubileumi ülé­sén számos kitüntetést adtak át azoknak, akik a mozga­lomban sokat tettek a gyer­mekek neveléséért. A központi ünnepségen a Munka Érdem­rend ezüst fokozata kitünte­tést vette át Monon Mihály, a gödöllői Petőfi Sándor álta­lános iskola igazgatója. Az űttörőszövetség e jubileumra alapította a Gyermekekért el­nevezésű érdemérmet, amelyet Szűcs Istvánná, a szövetség főtitkára adott át Barkóczi Istvánnak, a gödöllői városi tanács művelődési osztálya vezetőjének, Gergely Péter megyei szakfelügyelőnek, a gödöllői Erkel Ferenc általá­nos iskola tanárának és Ta­kács Pálnak, a túrái általános iskola igazgatóhelyettesének. Városi moziműsor A Dervis lerombolja Párizst Színes, szinkronizált szovjet film. Ósaik 4 órakor! Bátorság, fussunk! Színes, szinkronizált francia filmvíg- játék, 6 és 8 órakor. Járási labdarúgó-bajnokság A Dány már bajnok A szövetségi nap résztvevői megelégedéssel és jó érzéssel foglaltak helyet az összejöve­tel helyiségében. Tiszta terem, rendezett asztal- és széksorok és körbe futó szőnyeg fogad­ták őket A bajnokság végére ezt is megértük, mondották az epésebbek. Jó és rossz hírből kijutott bőven. Rossz, hogy még mindig sok a pontatlan és késlekedő vezető. Nem ér­keznek be a jelentések és ez gátolja a bizottságok munká­ját. Kólya László, a fegyelmi bizottság vezetője elmondotta, hogy ősszel teljesen új módon kell majd dolgozniuk, mert a mostani állapotok megenged- hetetlenek. Sajnos, ebben hi­bás a régi szabálykönyv is, amely a mai körülményeket nem veszi figyelembe, illetve azoktól le van maradva. Sza­bályok helyett függelékek vannak, illetve jelennek meg, amelyeket mindenki a maga szája íze szerint magyaráz. Ami a fordulót illeti, a pá­lyákon nem volt sok szabály­talankodás, két játékost állí­tottak ki. S ezek után röviden a for­dulóról, mindenekelőtt egy el­maradt mérkőzésről: Dány—Túra 2-2 (0-2) Vezette: Ádám (Födi, Lo­vász). A dányiak a Bag elleni mérkőzés óta nem a régiek, bizonyos visszaesés tapasztal­ható náluk. A mostani találko­zón a Túra kétgólos vezetés­hez jutott, és egy kis szeren­csével akár növelhette volna előnyét. Szünet után feljött a Dány, de csak egyenlíteni tu­dott Dány—Veresegyház 3-2 (0-1) Vezette: Urbán (B. Tóth). Nyolcvan percen keresztül jól tartotta magát a Veres­egyház, ezután tíz perc alatt három gólt lőttek a dányiak és ezzel megnyerték a mérkő­zést. Említést érdemel, hogy dányiaknál mindhárom gólt védőjátékos szerezte. E győze­lemmel a Dány már bajnok. Túra—GEAC 4-0 (4-0) Vezette: Maszlag (Czene). Nagy melegben, sportszerű küzdelemben már az első fél­időben megszületett a vég­eredmény. Kerepestarcsa—Bag 1-1 (1-0) Vezette: Legéndi (Imre, Né­meth). A hazaiak a 14. percben kapushibából vezetéshez jutot­tak. A mérkőzés első felében a bagiak alárendelt szerepet játszottak, szünet után rákap­csoltak, helyzeteket teremtet­tek és a 70. percben egyenlí­tettek. A bagi Kiss S. a ha­zaiak 1-0-ás vezetésénél 11-est hibázott. Isaszeg—Domony 3-0 (2-0) Vezette: Vayner (Barna). Tartalékosán lépett pályára a két csapat, mintegy 200 né­ző előtt, jó játékvezetés mel­lett sportszerű küzdelmet ví­vott. A gólratörőbb Isaszeg rászolgált a győzelemre és rá­cáfolt a jóslásokra. Mogyoród—Aszód 3-2 (2-0) Vezette: Surman (Köti). A mérkőzés első részében a Mogyoród volt a jobb, az aszódiak a hazaiak 3-0-ás ve­zetésénél kapcsoltak rá, vég­eredményben döntetlent érde­meltek volna. Zsámbok—Hévízgyörk 2-4 Vezette: Födi (Széki, Keg- lovits). Jó iramú mérkőzésen sze­rencsés körülmények között győzött a vendégegyüttes. A hévízgyörki szurkolók viselke­désükkel befolyásolták a já­tékvezetői hármas működését. A 8-1-re, illetve 5-4-re vég­ződött Pécel—Valkó és Gal- gahévíz—Erdőkertes mérkőzés­ről nem érkeztek be a jelen­tések, s e csapatok képviselői a szövetségi napon sem jelen­tek meg. Az intéző bizottság a hiányosan kapott jelentések miatt a táblázatot sem tudta összeállítani. Ifjúságiak: Dány—Veres­egyház 2-0, Kerepestarcsa— Bag 1-1, Isaszeg—Domony 2-0, Mogyoród—Aszód 1-0, Zsám­bok—Hévízgyörk 1-5. Serdülők: Kerepestarcsa— Isaszeg 3-0, Vácszentlászló— Gödöllő 0-3. Csiba József ISSN 1)133-l»5V (GOdölIrtl Hírlap) 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents