Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP VÁCI JÁRÁSI ÉS VÁC VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1981. JÚNIUS 28., VASÁRNAP Fóliaexport olcsóbban, de nem olcsón Egy merész üzleti vállalkozás Első hallásra hazárdjáték­nak tűnt az a vállalkozás, amelynek részleteit Palotás László, a TAURUS Gumi­ipari Vállalat váci gyárának igazgatója elevenítette fel. Ám az eredményeket ismerve most már látszik: ebben az esetben az ésszerű kockáza­tot is vállaló, a világpiac mozgásaira gyorsan reagáló vállalkozásról van szó. Összefogtak A történet kezdetei a 70-es évekre nyúlnak vissza. Ek­kor kezdték a vízszigetelő fó­liák gyártását Vácott. Ezeket elsősorban épületek tetőszige­telésére használták, s jobbára a hazai építőipari vállalatok vásárolták. A termék ugyan meglehetősen korszerűnek számított, de valahogy nem igen akadt nagyobb üzlet. Három esztendővel ezelőtt aztán változott a helyzet Irakban versenytárgyalást hir­dettek hatalmas, öntözési cé­lokra használt csatornák szi­getelésére. Több jelentkező közül a megrendelők vé­gül is a magyarokat válasz­tották, elsősorban kedvezőbb árajánlatuk miatt. A szerző­dést, amely szerint 1979-ben összesen egymillió négyzetmé­ternyi gumifóliát. kell szállít tania a TAURUS-nak. 1978. december 2-án írták alá. Eb­ben azonban nem az itthon is ismert, keskeny szigetelőkről volt szó, hanem az ennél jó­val szélesebb fajtáról. Ám ennek kivitelezési tervei ak­kor még csupán papíron lé­teztek ! — Amikor megkötöttük az üzletet, azonnal munkához láttunk — emlékezik vissza Palotás László. — Nem volt nehéz mozgósítani az embe­reket, érezték, ez nagy, de nem teljesíthetetlen feladat. Hiszen amíg 1978-ban össze­sen csak 400 ezer négyzetmé­ter fóliát gyártottunk, addig a következő esztendőben en­nek két és félszeresét kellett előállítanunk. Az összefogás eredményességét jelzi, hogy 1979. május 16-ig 650 ezer négyzetméter vízszigetelőt szállítottunk ki Irakba! Eh­hez persze elengedhetetlen volt a vállalat más gyárai­nak a segítsége is. Az igazgató egy kis szak­mai előadást rögtönöz, az iro­dájában lévő falitáblára raj­zolva a szemléltető ábrákat. — A világon sok cég fog­lalkozik gumifóliák gyártásá­val. Az elterjedt technológia szerint azonban a legtöbb berendezésben 1 ezer 600 mil­liméter széles hengereket al­kalmaznak, s ezeken legfel­jebb 1 ezer 400 milliméter szélességű anyagot lehet ké­szíteni. Ha ebből még széle­sebb fóliát akarunk gyártani, a már kész tekercseket egy­más mellé helyezve, a kívánt méretre össze kell hegeszte­ni ezeket. Ez igen lassú és költséges munka. Vácott azon­ban mi megtaláltuk a mód­ját, hogy hegesztés nélkül is, teljesen automatizáltan olyan terméket állítsunk elő, amely­re éppen szükségünk van. így a fóliával, amelynek minősé­ge is megüti a nemzetközi mércét, versenyképesek va­gyunk a világpiacon. Piackutatás A TAURUS szakembereinek szabadalommal védett talál­mánya lehetővé teszi, hogy ezt a keresett terméket a magyar vállalat olcsóbban adja, mint más gyártók. De nem olcsón! Irakban nagy vállalkozás­ba kezdtek: hosszú távúön­tözési programot dolgoztak ki a sivatagi területek felszámo­lására. Ehhez természetesen öntözőcsatornák építésére is szükség van, ám a talajadott­ságok miatt ezeket szigetel­ni kell. A magyar fólia erre a célra kiválóan megfelel, ezt bizonyítja, hogy gyakor­latilag egyetlen centi selejt nélkül gyártották le a váci gyárban a megrendelt, több mint 2 millió négyzetmétert. Ügy tűnt kezdetben, ez a kapcsolat több évre leköti a gyáregység kapacitását. De nem így történt. Az iraki— iráni háború miatt az öntö­zési program megvalósításá­nak üteme lelassult, s ez ki­hat a TAURUS munkájára is. —Üj piacok után kellett hát néznénk — folytatja Pa­lotás László. — A világpia­con a helyzetünk nagyon ked­vező, egyetlen jelentősebb Bohócléggömb — gyermekeknek A jövő hét műsorából Június 29., hétfő: A Városi- Járási Pedagógusklubban Vá- lyi László iparművész évadzá­ró előadást tart, Madár a mű­vészetben címmel. — A Le­véltárban 3-tól 16 óráig meg­tekinthető a Dokumentumok Vác múltjából című kiállítás. — A Dunakanyar Fotóklub- ban hazai tájakról vetít Hajdú Sándor színes diasorozatot. Június 30., kedd: Az Esze Tamás Laktanyában ma be­zárul a Szojuz ’80 című fotó­dokumentációs kiállítás. — A Városi-Járási Könyvtár 9-től 19 óráig várja olvasóit. — Mártírok útja 37. szám alatt megtekinthető Würtz Ádám grafikusművész kiállítása. Július 1., szerda: A műve­lődési központ 48-as termében 15 órakor vezetőségi ülést tart a fegyveres erők és testületek nyugdíjas klubja. — Nyári if­júsági bérletet árusít a Kultúr Filmszínház, mellyel kitűnő filmek megtekinthetők. — Még egy hétig nyitva tart a szent­endrei grafikus művészek vá­ci kiállítása. Július 2., csütörtök: Nyáron is megtekinthető a Vak Boty- tyán Múzeum három nagyter­mében a Vác története című állandó kiállítás. Július 3., péntek: A műve­lődési központ 34-es termé­ben délután két órakor Bo­hócléggömb címmel díjtalan gyermekműsor kezdődik. Július 4., szombat: Délután­ra kirándulást ajánlunk a vá­ciaknak a vonattal, gépkocsi­val megközelíthető vácrátóti botanikus kertbe. — A hét vé­ge rangos műsora: Lehotka Gábor váci orgonaművész hangversenye a zeneiskolában. Közreműködik a Haydn kama­razenekar. Július 5., vasárnap: Ajánla­tunk: gyalogtúrával egybekö­tött kirándulást Királyrétre, a börzsönyi úttörővasút beikta­tásával. — A Madách Imre Művelődési Központ zeneud­varán 18 órakor disco kezdő­dik, Zarka György vezetésével. P. R. konkurrensünk van, egy ja­pán cég, amely azonban a hagyományos hegesztéses el­járással készíti a széles fó­liát A nehézségek ellenére az idén az irakiak eddig mintegy 270 ezer négyzetméternyi szi­getelőt rendeltek, s várható még további üzletkötés is. De így is marad szabad kapaci­tásunk. Termékünk iránt van érdeklődés más országokban is, ám tárgyaló partnereink többsége ezt rendszerben sze­retné megvenni. Ez azt jelen­ti, hogy a tervezéstől a kivi­telezésig mindent nekünk kel­lene vállalni, természetesen más vállalatokkal összefogva. A hazai lehetőségeket ismerve, erre lenne is lehetőség. Rugalmasság A piackutatás során pél­dául a magyar szakemberek találtak egy afrikai országot, amely Irakhoz hasonlóan, nagyszabású öntözési progra­mot dolgozott ki. Nigériáról van szó, ám az ottaniak is a kulcsra kész vállalkozást igénylik. A tárgyalások már folynak, s várható, hogy a TAURUS-nak ismét nagyobb konkurrenciával kell számol­nia. De a vállalatnál úgy tarfjálc: rugalmasságunkkal mindenképpen versenyképesek vagyunk. Hogy mit is takar a rugal­masság kifejezés? A TAURUS- ban az igényekhez való iga­zodást folyamatosan végzik. A váci gyárban ma már ott tar­tanak, hogy az 1977-ben el­végzett termékszerkezet váltás eredményességét felülvizsgál­va, új utakat keresnek. Furucz Zoltán Mozgássérült fiataloknak Gondtalan tíz szobi nap Május 4-én arról írt a Vá­ci Hírlap, hogy a Vöröskereszt helyi szervezete szeretné gond­talan tíz nappal megajándé­kozni azokat a gyermekeket, akik egészségügyi okok miatt nem mehetnének úttörőtábor­ba. A hírre elsőként a DCM kulturális bizottságának tag­jai mozdultak meg. Egy mű­soros est bevételét ajánlották fel. A rendezvényre a vállalat minden dolgozója agitált, és jöttek még idegenek is, mert tudták, mire kell a pénz. A rendezvény után a vállalat dolgozói tízezer forintot tettek le a Vöröskereszt váci szerve­zetének asztalára. — Mi indította önöket erre — kérdem Szabó Sándornétől, a kulturális bizottság vezető­jétől. — Nálunk ez természetes. Segíteni kell. — Hol tartanak a szervezés­sel? — kérdeztem Paulicsek Imrénét, a Vöröskereszt váci szervezetének titkárát. — A szobi pártszervezet és a nagyközségi tanács támoga­tásával tíz napra, teljesen in­gyen kapják meg a szobi út­törőtábort. Csak az élelmezés­ről, és a kirándulás költségei­ről kell gondoskodnunk. Ez szűkén is 30 ezer forintba kerülne, melyhez a DCM tíz­ezer forinttal már hozzájárult. — A többit hogy tudják elő­teremteni? — ígéretet kaptunk a Duna- menti Regionális Vízmű és Víz­gazdálkodási Vállalat, vala­mint a Váci Kötöttárugyár szocialista brigádjaitól, hogy az ügyet támogatják. Jelent­keznek már a kórház KISZ- fiataljai, akik műsoros dél­utánt rendeznek a táborban. Filmeket is szeretnénk vetíte­ni, a tábor beépített játékait használni, tábortüzet rendezni. — Mi hiányzik még? — 20 ezer forint és egv autóbusz, mely a gyermekeket börzsönyi és zebegényi kirán­dulásra vinné. Jó lenne, ha étkezéshez gyümölcsöt és sü­teményt is tudnánk adni kis vendégeinknek. A tejipar tej, és tejtermékszállítással jelent­kezett. — Hogy állt össze a részt­vevők névsora? — A szakképzett kísérők már társadalmi munkában fel­ügyelnek a gyerekekre. Köz­tük 8 egészségügyi dolgozó, és 6 pedagógus van. A gyerme­keket a szakrendelők vélemé­nyei alapján a városban és a járásban lakó állandó kezelés­re szoruló rokkant gyerme­kekből és a hallássérültek is­kolájából, a korrekciós osz­tályokból válogattuk. A szer­vezés már február óta folyik, és óriási munka van mögötte. — Mikor lesz a táborozás? — Augusztus 1-től 10-ig. Ha minden sikerül. Akkor évente szeretnénk megismételni. M. Gy. Utak és balesetek Szabálytalanul közlekedők Karanyicz Imre 27 éves vá­ci lakos cementszállító gép­járművel haladt lakóhelyén, a Lenin úton Budapest felé. Nem tartotta be a követési távolságot és amikor egy személygépkocsi fékezett előt­te, Karanyicz — hogy az ösz- szeütközést elkerülje — át­tért az úttest bal oldalára és ott kapott el nagy testű jár­művével egy személygépko­csit. Egy személy megsérült és 29, ezer forint anyagi kár keletkezett, A közúti közleke­dés rendjének megzavarása címén 2000 forintra bírságol­ták. Vass Károly 22 éves sződ- ligeti lakos korábban ittasan vezetett gépjárművet és ezért bevonták a hajtási igazolvá­nyát Szenvedélye a gépjár­művezetés, ezért nem várta meg, amíg az engedélyt visz- szakapja, hanem autóba ült Brigádnapló Jé szakma, otthonos légkör — Én mindig azt hittem, hogy a könyvkötés igen nagy zajjal járó munka — mon­dom Trávnyik Tiborné rész­legvezetőnek. — És mit hitt még róla? — Azt hogy térdig papír­darabokban jár az ember. — Amint látja, elképzelései nem felelnek meg a valóság­nak. Így igaz. A gépek csende­sek, a köztük lévő folyosókon porszem sincs, nemhogy pa­pír. Rádon, a Lenin Tsz könyv­kötőműhelyében szocialista brigádtagokkal szeretnék be­szélgetni. Kökény Sándornéhoz irányítanak. A névadójuk Pe­tőfi Sándor. Tizennégyen dol­goznak együtt. Tavaly a tsz harminc szocialista brigádjá­nak versenyében a negyedi­kek lettek. A tagok átlagke­resete kétezer-hétszáz—három­ezer forint. Mindnyájan har­minc éven aluliak. — Miért Petőfi nevét vá­lasztották? — Helytörténeti okok is köz­rejátszottak. Pencen lakott a nagynénje, többször járt itt, vers is született a faluban. — Melyek a brigád szocia­lista vonásai? — Odafigyelünk egymás gondjára. Vannak közös prog­ramjaink, a munkát becsület­tel elvégezzük. Nemsokára Sopronba lesz egy kétnapos túránk. Tavaly elsők voltunk a tisztasági versenyben, a ju­talom s a tsz hozzájárulása eredményeként a busz, a szál­lás és az étkezés csak ötven forintba kerül személyen­ként. — Szeret itt dolgozni? — fordulok Gyepián Páinéhoz. — Igen. Minden szombat szabad, 7—16 óráig tart a munka. A gyermekeink óvo­dában vannak — sorolja ér­veit. Bogdán Károlyné hozzáte­szi még: — Jut idő a málna gondozására is. Az ülő- és mezei munka jól kiegészítik egymást. Háromezren felül keresek. A Hámán Kató szocialista brigád tagjai közül Policsányi Jánosné 1975 óta ül ugyan­annál a gépnél. — Jól érzem itt magam. A vezetek rendesek, a brigád­tagok barátok. Sok közös em­lékünk gyűlt már össze. Néz­ze meg a naplónkat! A fér­jeink is itt dolgoznak, együtt a család. Van kocsink, tel­künk. Az egyik gyerekem szak- középiskolába jár, a másik könyvkötő lesz. Én úgy ta­pasztalom, jó a szocialista brigádban dolgozni. Trávnyik Tiborné elmondta még, hogy e részleg 1980-as évi bruttó jövedelme négy- mállióhatszázeeer, a nyereség nyodcszázhuszonnégyezer fo­rint volt. A tsz vezetői elége­dettek a harmincnégy asz- szony munkájával. Tennivaló bőven van, vállalatoknak dol­goznak. Most a fóti Papíripa­ri Szövetkezet megrendelésé­nek tesznek eleget. A techno­lógia közepes, a fluktuáció el­enyésző, a munkafegyelem pél­dás. Tervezett céljuk: a ne­gyedik helyről dobogóra ke­rülni. V. M. és Vácra hajtott Igazoltat­ták, a, szabálysértésre fény derült. Engedély nélküli gép­járművezetés címén 4000 fo­rint pénzbüntetéssel sújtot­ták. Ormándi József 23 éves szobi lakosit is a közlekedés rendjének megzavarása miatt vonták felelősségre. A szobi TÜZÉP-telepről 600 darab téglát szállított gépkocsin. Zebegény és Márianosztra kö­zött szabálytalanul került egy másik járművet és az árokba fordult. Személyi sérülésen kívül csaknem 100 ezer forint kárt okozott. 3000 forint bün­tetést fizetett és négy hónap­ra bevonták a gépjárműveze­tői jogosítványát. Giber Gyula 22 éves szobi lakos, a Szobi Gyümölcsfel­dolgozó Vállalat gépjárművét vezette Szob és Letkés kö­zött, amikor a rendőri el­lenőrzés megállította. Kide­rült, hogy ittasan ült a kormány mögé, nem volt ná­la az utat engedélyező, érvé­nyes menetlevél. 3000 forint lett a bírság és öt hónapra bevonták a vezetőd engedé­lyét. Péter Gábor 31 éves vác- hartyáni lakos — saját beval­lása szerint — egy kis üveg sört fogyasztott és így ült sze­mélygépkocsiba Budapesten igazoltatták, a szonda elszí- neződött, s kitűnt, hogy a ve­zetői jogosítványát sem tar­totta magánál. Itt is 3000 fo­rint lett a bírság s figyel­meztették Péter Gábort, hogy a legközelebbi szabálysértés­nek komolyabb következmé­nyei lesznek. (Papp) Moziműsor Június 29-től július 1-ig mindennap 4, 6 és 8 órakor vetíti a Kultúr Filmszínház. A pogány Madonna című, szí­nes. magyar bűnügyi filmvíg- játékot. Irta: Bujtor István. Rendezte: Mészáros Gyula. A film főszerepeit Bujtor Ist­ván, Kern András, Kállai Fe­renc és Goór Nagy Mária ala­kítja. Korhatár nélkül meg­tekinthető! Orvosi ügyelet Június 27-től július 5-ig. Szombat-vasárnap. Dr. Csorna Gyula. Hétfő. Dr. Áfra Tamás. Kedd. Dr. Hajmer Viktória. Szerda. Dr, Kiss Péter. Csü­törtök. Dr. Lukács László. Péntek. Dr. Csömör Pál. Szombat—vasárnap. Dr. Áfra Tamás. Az ügyelet Vác, Március 15. tér, 9. 11—525 telefonszámon hívható. A beosztás hét köz­ben megváltozhat. Jegyzet Város és közérzet Mitől lehet igazán vá­ros a város? A jogi státus bizonyára nem elegendő. A valódi minőséget a telepü­lés ipara, kereskedelme, szolgáltatásainak rendsze­re, az oktatás és közműve­lődés színvonala, viszo­nyainak összessége, a köz- igazgatási határokon túl a környékre gyakorolt ha­tás alakítja. A minőség fokozataiként másként je­lenik meg tudatunkban a mezőváros, a kisváros és a nagyváros képe. Mi, váciak, utóbbi címre belátható időn belül nem pályázhatunk. De inszonyaink összessége alapján, a város fejlődésé­nek eredményeként a kis­városi jelzőt sem szívesen vállaljuk. Gondolkodásunkban, mun­kastílusunkban azonban mitha időnként kísér­tene még valami a régi kisvárosok világából. Ma­kacsul beidegződött szo­kásainkkal kell vívnunk a harcát, miközben a kétsze­resére nőtt, dinamikusan fejlődő pátriánkban a szün­telenül teremtődő igények, szükségletek szétfeszítik a régi kereteket, s az ellent­mondásokat fel kell olda­ni. Meg kell találnunk a módját, nincs lehetőség ezek kényelmes elodázásá­ra. \ Ez a gondolatsor gyak­ran jut az eszembe, s többnyire váratlan sokk­hatásra. Ilyennek tartom azt is, hogy a minap a Thälmann téren buszra szállva, közölték velem: az alig több mint egy ki­lométeres úton, a Sebes Imre utcai megállóig 4 fo­rintért kell utaznom az ál­talános 2 forintos vitelUíj helyett, mert ez a gumi- gyári járat. Ha meggondo­lom. ez elég borsos ár, szemben például a buda­pesti autóbuszokéval, ahol a közigazgatási határokon belül csak 1,50 a viteldíj, akár egy megállót uta­zom, akár 10 kilométer­nyit a végállomásig. A közlekedésről persze hozhatnánk más olyan példát is. ami azt bizo­nyítja. hogy a városon be­lül városi színvonalat ered­ményező reformokra van szükség. Szólhatnánk a még mindig kisvárosi, vagy még annál is korábbi vi­szonyokhoz igazított áram­díjbeszedés sokat pana­szolt módszereiről, a hoz­zánk is érkező panaszos levelekről. A laikus állam­polgár persze nem mond­hatja meg, hogyan, s mi piádon oldják meg az őt szorongató problémákat, csupán ennek szükségét jelzi, s időnként kény­telen meghajolni, a szak­emberek ellenérvei előtt is. Csupán az bosszantja, hogy azok először az ellen­érveket sorolják fel, nem fordítva, a megoldáson gondolkodnak. Pedig jócs­kán akad minden fórumon az olyan feladványokból, mint amilyet a legutóbbi tanácsülésen interpelláló egyik tanácstag adott fel a posta szakembereinek, azt kérve; hogy a már 10 ez­res lélekszámú városrész kis postája, a dolgozó fel­nőttek érdekében két mű­szakban, de legalább este 6-ig tartson nyitva, a dél­után 4 órai zárás helyett. A szintén tanácstag szak­ember biztosította őt a postások hivatásszereteté- ről. a lakosság odaadó szolgálatáról, csupán a kérés teljesítéséről nem, mert, mint mondta: a meg­oldás szigorú szabályokba ütközne. A szabályok csakis az ember érdekében szület­hetnek, s ha már ezzel el­lentétesek, változtatni kell rajtuk. Az élet szétfeszíti az állandónak hitt kerete­ket, az idő megállíthatat­lan. s még a gazdasági kö­rülményekre sincs tekin­tettel. Ez utóbbi miatt nem. az órákat kell megál­lítani, hanem a már közis­mert idegen szóhasználat­tal élve. az extenzí mód­szerek helyett az intenzív megoldásokat kell keresni. Kovács T. István ISSN »ISS-J15» ivaoi Hírlap) a 4

Next

/
Thumbnails
Contents