Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-28 / 150. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 150. SZÁM 1981. JÚNIUS 28., VASÁRNAP Magad, uram... Csekkel a zsebben aratnak maid Bővítették a bálázókapadlást is A fekete zivatarfelhő akko­ra csattanással hasadt ketté, hogy a gombai Fáy András Termelőszövetkezet gépműhe­lyével szemközti villanypóz­n.a tetején fészkelő gólyacsa­lád valósággal beléfúrta ma­gát a nagy gonddal összehor­dott gallyacskák sűrűjébe. Es­ni csak néhány perccel ké­sőbb kezdetit, de olyan hirte­len, és olyan nagy cseppek- ben, hogy gondolkodás nélkül elfogadtam Ujj István főime­zőgazdász, elnökhelyettes in­vitálását. Gyalogosan sem lett voína egy peronéi hosszabb az út a tanácsháza és a tsz központi irodaháza között, de azalatt is bőrig áztunk volna a gondosan kitakarított ARO ponyvájának védelme nél­kül. — Az utóbbi hetekben több eső esett, mint az év első öt hó­napjában összesen — méltat­lankodik a szakember, amint bemenekültünk az épület földszinti folyosójára. — És ez jó, vagy rossz? — ... Hát, mit mondjak? Akad olyan búzatáblánk, amelyikkel nem szívesen di­csekednék. Sokat segített a csapadék, de mindig jobban örülünk, ha egyenletesen osz­lik eh A növény fejlődési üte­mének megfelelően. Sikeres szemle A diplomatikus, láthatóan óvatoskodó válaszok nem szo­katlanok mostanában a mező- gazdasági szakvezetők szájá­ból. Ha az árpát nézzük, né­hány nap, ha a búzát, legfel­jebb másfél hét választ el bennünket a járásban az ara­tás kezdetétől. A gombai Fáy András Tsz évek óta a legjobb búzater­mesztési eredményekkel ren­delkező közös gazdaságok kö­zé tartozik a környéken. Az Idén összesen 830 hektárnyi terület vár aratásra a három község határában. — Milyen termésre számí­tanak? — kérdezem, holott sejtem, ilyenkor egyik mező­gazdász sem szívesen mond számokat. — Közepes termés ígérke­zik. Talán valamivel jobb is... — mérlegeli a mondatokat a főmezőgazdász. — A becslé­sek alapján úgy tűnik, ha az időjárás már nem vesz vá­mot, akkor negyven mázsá­nál magasabb átlagot tudunk betakarítani. A hajdani Perczel-kastély- lyal határos a közös gazda­ság gépudvara, amelyen már katonás rendben sorakozik a két Claas dominátor és az öt SZK—5-ös kombájn. Az eső előtt még mindig dolgozott közöttük, rajtuk néhány sze­relő, pedig a gépszemlét a hét első napján már megtartot­ták. Régen láttam ilyen fontos eseményről ilyen rövid jegy­zőkönyvet Egyfnás alatt so­rakoznak a gépek azonosítá­si, illetve rendszámai, majd velük egy sorban csaknem va­lamennyinél egyetlen szó: rendben. Két fényszóró, egy kilyukadt kipufogódob és egyetlen kotyogó gömbcsap okozott gondot. A gépszemle- bizottság, amelynek — hiva­talból is — legszigorúbb tag­ja Kovács György őrnagy, a járási rendőrkapitányság köz­lekedési alosztályának veze­tője és Fülöp József őrnagy, járási tűzoltóparancsnok volt. Épp ezért értékelhető a meg­jegyzés: a járásban talán az eddig legjobban sikerült gép- szemlén vettünk részt — ál­lapították meg a jegyzőkönyv aláírói. — Nálunk Is hagyomány, hogy a gépszemlével egyidő- ben KRESZ-, munkavédelmi és' tűzrendészeid vetélkedőt rendezünk az aratásiban részt vevők számára — mondja Ujj István. — Az idén a győzte­seknek járó jutalmak java ré­szét a Molnár testvérek sze­rezték meg. Molnár László a 'KRESZ- és a munkavédel­mi vetélkedőt is megnyerte, sőt a tűzrendészed felmé­résben második lett fivére, ifj. Molnár Ferenc mögött Szalma és szem Persze nem csoda, mond­hatják sokan a helyismerettel rendelkezők közül. Id. Mol­nár Ferenc a termelőszövet­kezet rendészeti vezetője, a helyi tűzoltóegyesület pa­rancsnoka, aki nemcsak abból csinál presztízskérdést, hogy saját fiai, hanem a három település iskolájában nevelő­dő utánpótlás is tisztában te­gyen a legfontosabb ismere­tekkel. — Ebben a kérdésben nincs pardon — mondja határozot­tan. — Itt az ember egészsé­géről, esetleg életéről, az anya­gi javak megőrzéséről van szó. Beosztottra, vezetőre egy­formán vonatkoznak • az elő­írások, sőt az utóbbiaknak munkaköri kötelessége Is a munkavédelmi, biztonságtech­nikai szabályok betartatása. — Igen ..., — kételkedem —, csak hát mi történik, ha egy munkavédelmi berendezés hiányzik, a gépnek mennie kell, hiszen emiatt csak nem állhat meg az aratás? — Nem. Az ilyen jármű nem mehet ki a telephelyről. Persze, hogy előfordul, hiány­zik valami. Például éltörik egy kardá n burkolat. Ha vé­letlenül lehet is kapni, legfel­jebb a drága kardánnal együtt... Ilyenkor megcsi­náljuk a védőburkolatot mi magunk a műhelyben. Gyor­san, és gyakran jobban, mint az eredetit elkészítették. A közös gazdaság ' aratási intézkedési terve szerint hat billenő, három fix platós IFA tehergépkocsi és hét bil­lenő platós traktor szállítja majd a szemeket a fertőtlení­tett. kitakarított raktárakba, illetve a pilisi malomba, ösz- szesen körülbelül negyven ember vesz részt közvetlenül az aratásban. Ujj István dühösen és re- zignáltan az alkatrészellátás hiányosságaira panaszkodik. S az újságíró azontúl, hogy egyetért, egyetlen kérdést fo­galmaz meg, mostmár ki tud­ja hányadik egymást követő évben: vajon miért és med­dig tűrhetik az illetékesek ezt az esetlegességet, az is­métlődő gondokat akkor, ami­kor az egyik legfontosabb me­zőgazdasági munka sikeréről van szó!? Helyben, a közös gazdasá­gokban persze nem tehetnek mást, rákényszerülnek a tol- dozgatásra, foltozgatásra. A szerelők egy-egy sikeres ara­tás végén a szokásosnál ko­molyabb elismerést, az alkat­részellátásért felelős üzletkö­tők egészen mást érdemelné­nek. .. Az előző esztendei tapasz­talatok természetesen min­den évben kamatoznak. Gom­bán például ezért döntöttek úgy, hogy a bálázókapacitásit négy K—453 géppel bővítik, s nem egy, hanem két kazla- zóbrigádot szerveznek. — Lassan nagyobb gondot jelent a szalma, mint a szem betakarítása — mondja Ujj István. Ez hatásosabb A Fáy András Tsz-ben az idén is az összeszokott arató­brigád indul munkába. A kü­lönleges igénybevételt méltá­nyolva gondoskodik a gazda­ság vezetősége szociális ellá­tásukról, szállításukról, a me­leg ételről... — A kombájnospk fizeté­se a teljesítményüktől függ. A mázsánkénti tarifa adott — magyarázza a főimezőgazdász. — Ezen felül valamennyien kapnak az aratás kezdetén húsz darab, egyenként száz- forintos csekket, amelyeket természetesen csak a nagy munka befejezése után vált­hatnak be. Ha menetközben ugyanis bármely vezető, vagy ellenőrzési jogkörrel rendel­kező személy hanyagságot, rossz minőségű ' munkát 1 ta­pasztal, a hiba súlyáltól függő számú csekket vonhat be a kombájnostól. Ogy hisszük, ez az ösztönzési forma hatá­sosabb az átlagosnál, s nem egymás idegesítésével telik a drága idő, hanem hasznos munkával... Vereszki János Huszonöt asszony Vasalás helyett varrnak Vasalóüzemként kezdett mű­ködni a mostani varroda, a monori Kossuth Termelőszö­vetkezet Péteri úti majorjá­ban. a zöldségfeldolgozó szom­szédjaként. Az ott dolgozók tavaly már­cius óta varrással foglalkoz­nak, az Április 4. Ruhaipari Szövetkezet megrendelésére készítenek férfi munkaköpe­nyeket, pincérkabátokat, mű­tősköpenyeket. Huszonöt asszony talált munkaalkalmat a kis varro­dában. ahol a várandós' kis­mamák is szívesen dolgoznak, őket más munkaterületekről — például a vegyi üzemből — irányítják át az egészségesebb, könnyebb munkahelyre. ■ Képünkön: Kovács Lajosné, a Textima varrógép mellett. Péter László felvétele Hol, milyen? Alkalmazható módszerek A jövő hónap első napján tartja soronkövetkező ülését a járási népi ellenőrzési bi­zottság. A tanácskozásra elkészült, hosszú című összefoglaló je­lentés ezúttal az üzemi de­mokráciával kapcsolatos mi­nisztertanácsi és SZOT együt­tes határozat, valamint az ugyanerre a témára vonatko­zó központi jogszabályok vég­rehajtásának vizsgálatával foglalkozik­A dabasi Fehér Akác, a monori Kossuth TszAren, a dabasi költségvetési üzemben és a Monori Kefe- és Játék­gyárban a népi ellenőrök ez­úttal azt kutatták, hogy a munkahelyi demokrácia meny­nyire felel meg a felsőszintű határozatokban előírt, köve­télményeknek, hogyan segíti elő a társadalmi és gazdaság- politikai célok megvalósítását. Ahol akadt ilyen, felfigyel­tek arra is, milyen, szélesebb körben alkalmazható módsze­rek tapasztalhatók és milyen további intézkedések szüksé­gesek a munkahelyi demokrá­cia kibontakozásához. Két nap kulturális programja Gyömrőn, holnap, 16-tól: a kerámia-; 19-től: a kertbará­tok körének összejövetele. Monoron, a moziban, 16- tól: Hófehér és rózsapiros, 18- tól és 20-tól: Bátorság, fus­sunk. Holnap, 17-től: asztali­teniszedzés (a sportszékház­ban), 18.30-tól: kondicionáló torna a gimnáziumban). A moziban, 16-tól: Vadnyugati mackókaland, 18-tól: A nyol­cadik Utas: a halál. s Pilisen, a moziban, 17.30- tól és 19.30-tól: A szökött fe- gyenc, hétfőn: Kramer kont­ra Kramer. Sülysápon, 15-től: a fotó­szakkör foglalkozása (az 1. számú iskolában). Vecsésen, 17-től: a galam­bász-; 18-tól: a kertbarátkor foglalkozása. A vizsgálatban összesen 13 népi ellenőr vett részt. Maglód Javult az egészségügyi ellátás A tanácsok fontos feladata az egészségügyi, szociális teen­dők ellátása. Maglódon is so­kat javult az elmúLt években az egészségügyi ellátás, tavaly óta például már két fogszak­orvos áll a lakosság rendelke­zésére. A fogászati berendezés-ellá­tottság a mai követelmények­nek már nem felel meg, szük­séges lenne azok kicserélése, de a tanács saját pénzeszköze kevés a változtatáshoz. Tavaly 19 idős, rászoruló személy kapott rendszeres szo­ciális segélyt, összesen 327 ezer forintot. Házi szociális gondo­zásban nyolcán részesültek, örvendetes, hogy sikerült be­tölteni az évek óta üresen le­vő harmadik védőnői állást is­Intenzív fejlesztés Tízezer juh Már épül az istálló A pilisi Aranykalász Tsz intenzíven fejleszti a juhásza­ti ágazatot. Az Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat az elmúlt he­tekben fogott hozzá a nyár- egyhazi kerületben a 3 ezer 620 férőhelyes anyajuhistál­ló építéséhez. Ügy tervezik, hogy a terv­időszak végére mór , 10 ezer juhot nevelnek majd a pilisi közös gazdaságban. Válás után Ha a tartásdíj késik... / Egyre több a bírósági ügy Két éve már, hogy kimond­ták a válást. A volt feleség még mindig a közösen épített családi házban lakik a két gyerekkel. Hiába hirde­tik megvételre a házat, a ma­gas összeg miatt még nem akadt rá vevő. Az asszony időközben élet­társi kapcsolatot létesített egy másik férfival,' aki oda is köl­tözött. Szinte mindennaposak a veszekedéseik a felnőttek között, a gyerekek is szemta­núi ezeknek a civa'kodások- nak. A volt férj rendszeresen fizeti a gyermektartást sze­rencsére nem ezen folyik a vita. — Sajnos, az országos hely­zethez hasonlóan járásunkban is megszaporodott a válások száma — mondja Borbásné dr. Papp Klára, a Monori Já­rásbíróság bírája. — A gyer­mektartásdíj összegét általá­ban a válások után a polgári bíróság határozza meg. Akad­nak, akik rendszeresen fizetik a megállapított összegeket, so­kan azonban fittyet hánynak a polgári bíróság ítéletére, s elmulasztják kötelezettségüket. — Mi a teendő ebben az .esetben? — A feleségek ilyenkor fel­jelentést tehetnek a járási rendőrkapitányság bűnügyi osztályán, vagy a bírósás szer­dai panasznapján. Levélben a Monori Járási Ügyészséghez lehet fordulni. — Hogyan folyik az ilyen ügyek intézése? — Az új BTK értelmében általában hat hónapra vissza­menőleg tudjuk csak értékelni a tartási díjak elmulasztását. A törvény szigorúan lép tel azokkal szemben, akik nem fi» zetik a tartósdijat.- Általában pénzbüntetésre, javító-nevelő munkára ítéljük a vétkeseket, de kiszabható egy, illetve sú­lyosabb esetben másfél évi szabadságvesztés is. — Gyakoriak a járásban az ilyen esetek? — Azt kell mondanom, hogy igen. A tartásdíj fizetésére kötelezett személyek a leg­többször kilépnek munkahe­lyükről, alkalmi munkákat vállalnak, s ebből nem lehet levonni a pénzt Fontos, hogy a volt feleségek őrizzék meg a csekkeket, s azokat mutas­sák be a tárgyaláson. Mi igyekszünk minél gyorsabban tárgyalni ezeket az ügyeket — mondja Borbásné dr. Papp Klára —, hiszen a gyerek vagy a gyerekek érdekéről van szó. Többször felfüggesztjük az eljárást, ilyenre akkor ke­rül sor, ha a felek megegyez­nek, vagy ha biztosítottnak látszik a folyamatos fizetés. G. J Akikről keveset beszélünk Az utak mentén őrködő ember nyúltrágyára. Én nem tudom, mért lettek ilyenek az embe­rek ! Másra fordítom a szót: — Család? — Három a lány. Kettő már férjnél van, gyesen. A legkisebb hetedikes. — Ház? — Ügy nyolc, kilenc éve készült el az első. három éve a| második épület. Kellett, nőtt a család. — Egészség? A térdére üt. — Ezek már fájnak. Sok bennük a kilométer. Az útszéli oszlopnak tá­masztott kétkerekű vasparipát a sárga öltöny nadrágja védi a naptól. — Tudja — mondja az út- őr, mielőtt indulok! — Nem legénykedhetek már. Tizen­négy évem van a nyugdíjig, ha csak valami baj nem ér. megmaradok én ebben a hely­zetemben ... Visszafelé jövet dudaszóval köszönök. Biccentéssel viszo­nozza. Két kezét viszi a ka­sza lendülete. V. J. isSN tis>--»«sí <M»n*n Minap) k * jönnek, nem nagyon marad­nak. — Mi az útör dolga? — Az én szakaszom a far- kasdi vadászháztól Gombán ót Monorig tart. Az úttest szé­létől a művelt területig kell rendben tartanunk az árko­kat. — Valóságos kincsesbá­nya ... — Mostanában csak egy kést találtam. Azt is véletle­nül, egy darab, papírba cso­magolt kenyérrel dobhatták ki valamelyik kocsiból — mondja mogorván az útőr. Nem állhatom nevetés nél­kül: — És ezért mérges? — Meg a többiért. Azelőtt csak értékes holmikba akadt a kasza. Most? Tavasszal he­tekig tart, míg a sok szeme­tet összegyűjtöm, elégetem. Csak egyet tudnék rajtakap­ni a dobáiódzók közül. Tudja, nemrégiben mire bukkan­tam? Négy műanyag zsák A MAGASBÓL: Szürke csík vágja ketté a képet. Az egyik oldalon végtelen zöld, a másikon agyagszínű tábla. A csík menti zöld pamacsok között egy mozgó és egy álló sárga pont. AZ AUTÓBÓL: A becsapott szem kerítésnek látja az el­maradó fákat. Baloldalt szépen fejlődő kukoricás, jobb kézről frissen feltépett föld, távolabb erdő. Az útmenti szélességjel­ző oszlopok egyikét rikító színű ruhadarab takarja el. Pár­ját egy, az árokparton dolgozó ember viseli, aki látszólag ügyet sem vet a mellette elrohanó forgalomra. SZEMKÖZT; Talán közepes termetűnek mondják az ilyen se nem sovány, se nem testes, inas, szívós embereket. Vállán nem reped szét a KPM útőreinek s.árga egyenruhája, de kéz­szorításában van valami száraz keménység. Kaszál. méternyi követ széttologáljunk naponta. A falusi ember számára va­lamikor vágyálomnak tűnt az útkaparó foglalkozás. Pro­tekciós állás volt. Ma? Bagó Imre arcán egymás fö­lé nőnek a szélbamított rán­cok: — Ma? A járásiban egyedül vagyok a régiek közül. A nagykátai szakaszon úgy tu­dom, van egy kollégám, aki velem egy időbért kezdett Nem nagyon jönnek. Vagy, ha — Mióta húzza? — Ma? Ja... Éppen hu­szonötödik éve. — Akkor még útkaparó- ként kezdte. — Én már nem voltam iga­zi útkaparó, de jutott nekem is a boldogabb végéből... —... a gombos villának. — Annak is, meg a taligá­nak is. Az útszéli kőrakások­ból kellett feltölteni, elegyen­getni a gödröket. Akkor sem állt senki a hátunk mögött, de elvárták, hogy három köb-

Next

/
Thumbnails
Contents