Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-04 / 129. szám

1981. JÜNIUS 4., CSÜTÖRTÖK m3 5 Törökbálint Nő a raktár/áros öt évvel ezelőtt költöztek az első lakók a törökbálinti raktárvárosba. Azóta rendkí­vül nagy a fejlődés. Az ötven hektáron hét épülettömbben 120 ezer négyzetméternyi fe­dett és 80 ezer négyzetméter­nyi szabad területen elhelye­zett raktárakban, ma már 32 milliárd, forint értékű külön­böző árut tárolnak. Napiren­den van a raktárbázis továb­bi fejlesztése is. Tervezik, hogy még a ható­dik ötéves terv időszakában — egyebek közt — a Mogürt létesít itt új alkatrészraktárt, miután a jelenlegi szigetszant- mikiósi létesítmény már nem képes a megnövekedett igé­nyek kielégítéséire. Törökbálinton nagy gondot okoz a vízellátás. A raktárvá­ros szükségleteit az érdi vízmű biztosítja :—különösen azbn ban a nyári időszakban —, sok a zökkenő az ellátásban. Ezért határozták el a raktárváros önálló vízbázisának megte­remtését. Húszmillió forintos beruhá­zással 630 méter mélységű karsztkutat furattak, és épí­tettek egy 36 méter magas, 2000 köbméteres hidrogló- buszt, amely előreláthatólag még az idén megkezdi a szolgáltatást Minthogy a kutakból nyerhető karsztvíz erősen vastartalmú, megkez­dik egy vastalanító berende­zés építését is. K. Z. Diskurzus Dabason Pillanatképek az új motelból — Honnan jött ide? — Londonból. — Tessék? — A Londonból. Kisven­déglő volt itt, Dabason. Hogy a motel nyitott, az bezárt. Valentyik János, felszolgá­ló. — Jó itt? — Lényegesen magasabb a színvonal. Vendéglátóipari szakközépet végeztem, hasz­nosítható az ott szerzett tu­dás. Korszerű a berendezés, jobb eszközök, szép, vékony poharak stb. — Ismét kérdem: jó itt? — Hááát... fizetővel dol­gozunk. — És? — A régi helyemen én szol­gáltam ki, nekem fizettek, kap­tam egy ötvenes jattot Itt a fizető kap egy húszast, azt meg Mezőgazdaság Hazai vegyszerek A gyomok és a rovarok ellen A növényvédelem lehetősé­gei tovább bővülnek; a MÉM illetékes főosztálya sok újabb nagyhatású vegyi készítmény kísérleti forgalomba hozatalát és felhasználását engedélyez­te. A vegyszerek egy része ha­zai gyártmányú és a haté­konyság tekintetében felveszi a versenyt az eddig külföld­ről behozott készítményekkel. A Niptan gyomirtó permetező szert a nitrokémda ipartelep gyártja; kizárólag nagyüze­mekben használhatják a ku­korica vegyszeres gyomirtásá­ra. Az Észak-magyarországi Vegyi .Művek a rizs egyik veszedelmes gyomjának irtá­Műszaki témájú fotók elkészítésére fényképész szakmunkást felveszünk Jelentkezni lehet telefonon vagy'Személyesen: a PESTVIDÉKI GÉPGYÁR munkaügyi osztályán Szigethalom Sára készíti a Sakkimol ne­vű permetezőszert, amelyet repülőgépről juttathatnak ki a vízzel már elárasztott te­rületre. Ugyancsak ez a gyár készíti az Alirox gyomirtó permetezőt, amely szintén a kukoricához „társuló” gyo­mok elpusztítására alkalmas. A terméskötődést elősegítő szert készít a Nehézvegyipari Kutató Intézet, ezt a nagy­hatású készítményt a cse­resznyés-, a meggyes- és az almáskertekben, valamint a szőlősökben használhatják fel. De lehetőség van arra is, hogy más kertészeti kultúrákat ke­zeljenek vele. A cukorrépa vegyszeres gyomirtását oldhat­ják meg a sajóbábonyi üzem új készítményével, a Sabettel. A külföldi készítmények kö­zűi angol, svájci és NSZK- beli vegyszerek alkalmazását tette lehetővé a MÉM enge­dély-okirata. Az egyik készít­ményt, a Chinetrint a Chi- noin és egy angol üzem együtt­működésével állítják elő; miiVlenekelőtt a gyümölcsö­sökben használhatják kárté­kony rovarok irtására^ elosztják, egyformán minden­kinek. — A fizetése nem lett ma­gasabb? — De igen. — Azt nem differenciálták a munka szerint? — De igen. (Hm. Vajon mekkora szám­lához jár ötven forint borra­valónak? Vajon mennyire le­het mindennapos, sőt, min­dennap gyakori ekkora jatt, hogy egy huszonegy éves fia­talember ezt tekintse össze­hasonlítási szintnek.) Törzsvendég Szegedre — Jó étvágyat! — Megvan. — Idevalósi? — Győri vagyok, fuvarozunk. Kisgábor Tamás, gépkocsi- vezető. — Gyakran jár erre? — Havonta többször. Törzs­vendége voltam a régi csár­dának is. — Ez milyen? — Tiszta, szép, rendes. Itt bizony viselkedni kell, drága, jó uram. Szerencsére. — További jó étvágyat! (Hm. Csak tudnám, vajon miként lehetséges, hogy itt — tanúk szerint — mindig van nyálcsurgató resztéit máj ?) Helybeliek — Tele a szálló? — Van két üres szobánk. — A többi? — Szerződésünk van a Coop- touristtal, az IBUSZ-szal, cso­portjaik itt töltenek egy-egy éjszakát, innen mennek Pest­re. Most cseh vendégeink van­nak. Gáncsos Béla, a motel mű­szakvezető-helyettese. — Lehet mérleget készíteni, mili/en az „üzlet”? — Még korai, két hónap nem ad elég támpontot. — Étterem, bisztró, éjsza­kai bár. Kihasználtak? — Voltak nagy lakodalmak, divat lett itt rendezni. Renge­teg a betérő, utazó vendég. — És a helybeliek? — Először csak nézelődni jöttek, tetszett nekik, büszkék rá. Most már dabasi fiatalok­kal telik .meg este az étterem, éjjel a bár. (Hm. Az már akkor tényleg Fémbútoripari Szövetkezet Gyermekjáték babakocsik Az első itthoni vállalkozó Hiánycikknek számító gyer­mekjáték: babakocsi gyártásá­ra vállalkozik a Fémbútor- ipari Szövetkezet. A közked­velt mély és sport játékko­csikból különösen a nagyobb ünnepi ajándékozások idején fogy ki gyakorta az üzletek készlete. E termékeknek ugyanis hazai gyártója mind­PÁLYÁZATOT „B” kategóriás mezőgazdasági termelőszövetkezetünkbe egy egyetemi vagy főiskolai végzettségű, legalább ötéves • szakmai gyakorlattal rendelkező szakember számára, építésvezetői munkakörbe Fizetés: a 4/1981. (II. 26.) MÉM-MÜM sz. rendelet alapján. Jelentkezés személyesen vagy levélben a személyzeti vezetőnél. ZÖLDMEZŐ MGTSZ, TÁPÍÖGYÖRGYE eddig nem akadt, a Triál Sport-, Játék- és Hangszerke­reskedelmi Vállalat a forga­lomba kerülő, de az igények­nél lényegesen kisebb meny- nyiséget - Csehszlovákiából és Lengyelországból szerzi be. A Fémbútoripari Szövetkezet a jövő évtől kezdve mintegy 40 —50 ezer babakocsi gyártását tervezi. A babakocsi gyártására a szövetkezetben elsősorban a korábbi esztendőkben végre­hajtott termékszerkezet-átala­kítás teremtette meg az ala­pot. A múlt évben már mint­egy 70 millió forint értékű gyermekkocsit adtak át a bel­kereskedelemnek, amiből 30 millió forint értéket tettek ki a saját gyártású, úgynevezett „Panoráma” kocsik. A többit a Biemme céggel kötött koo­perációs megállapodás kereté­ben olasz alkatrészekből állí­tották össze. csak a kákán is csomót kere­ső dünnyögés: vajon miért csuromvíz a mosdó törülkö­zője? Vajon miért helyettesí­ti ugyanott a szappant némi, nedvességtől ragacsos moso­gatópor?) Kamionsofőr — Hogy tetszik itt? — Sorry, nem érteni... — How do you like here? Frans Boer, 'kamionsofőr, Amsterdamból, útban Isztam­bul felé. — Tetszik. De miért kérdi? — Mert nemrég nyitott, mert ilyen tranzitmotel alig van ná­lunk, mert érdekel a vélemé­nye. — Well. Tetszik, mondom. Semmi különös. Olyan, mint bárhol Európában az utak mentén. (Hm. Ami azért, tisztelt szkeptikus hollandus, vajon nem azt jelenti-e: európai színvonalú ez a kis motel Da- bason?) A. Gy. Épít és tervez is A gépiparban a gyártmány. “ és a gyártástervezés, majd a megvalósítás többnyire egy kézben van: ugyanazon vál­lalaton belül működik a fej­lesztő. és a technológiai rész­leg. Ha egy alapvetően új ter­méket terveznek, a technoló­gusok menet közben foglalkoz­hatnak az ehhez szükséges gyártási eljárás fejlesztésén. Nem ez a gyakorlat az épí­tőiparban, ahol a termék két .különböző vállalat, a tervező iés 'a kivitelező produktuma, de a dolgok menetébe még az építtető és a beruházó is be­leszól. E több szereplős já­tékban mindig lehet kire mu­togatni — s a végeredmény: kellően elhúzódik az építési folyamat. A felesleges lánc­szemek kiiktatására született döntés módosítja a tervező és a kivitelező vállalatok közötti munkamegosztást. Eszerint két lépcsőben, de legkésőbb 1983. végéig a kivitelezőknek maguknak kell elkészíteniük épületeik megvalósítási ter­veit. A tervező mindig épületben gondolkodott. A beruházó meg­bízásából előbb a program­szintű előtervet, majd a mű­szaki tervet készítette el. Igaz, hogy ennek alapján meg le­hetett építeni a házat, de ma­gát az iparosított építést nem tervezte meg senki. Ráadásul az elkészült dokumentációt nemegyszer kifogásolta a ki­vitelező, olyannyira, hogy újra lehetett kezdeni a tervezést. A bűvös szó: iparosított épí­tés. Ez egyben rendszerelvű­séget is jelent, vagyis olyan katalógusba foglalt komponen­sek, alrendszerek összességét, amelyek ipari módszerrel so­rozatban készülnek, belőlük mégis gazdag variációval ál­líthatók össze az épületek. Az új munkamegosztás: a kivitelezőé lesz a gyártmány- tervezés (a rendszer megalko­tása, továbbfejlesztése), és a gyártástervezés (az építő kom­ponensek technoldgizálása) is. A tervező vállalat megrendelé­si tervet készít: „X kivitelező rendszerével, ilyen épületet kérek”. A kiviteli dokumentá­ció és az építés folyamatát megszabó úgynevezett orga­nizációs terv már a kivitele­zőnél készül. Ezek után nincs más . hátra, minthogy a kész elemekből összeszereljék az épületet. Most már leírhatom azt is, hogy mit fed a munkameg­osztás változásának, említett két lépcsője: az első 1981. de­cember 3Í-ig az organizációs tervezést kell átvennie a kivi­telezőnek a tervezőtől, míg 1983. végéig a teljes megvaló­sítási terv készítését. Végül ejtsünk szót két to­' vábbi kívánalomról. A ra­cionálisabb építési folyamatot át kell hatnia a vállalkozási szellemnek. Miután a munka zöme a kivitelezőnél összpon­tosul, vállalkozásra a lehető­sége is nagyobb, mint koráb­ban volt. A tervező vállalat pedig a maga építész szemlé­letével talán jobban érvénye­sítheti a funkcionális és az esztétikai elveket Ez lenne a másik kívánalom. A kettő összefügg, mert ha a főszerep­lővé előlépett kivitelező to­vábbra is a maga szűk építés­centrikus érdekeit védi, ak­kor nem születnek jobb és szebb épületek. N. K. G. A rendelkezésemre álló adatok — mindé­** nekelőtt ismerősöm önvallomása — alap­ján elmondom, hogyan került Artitisz Tóbiás kórházba és miért örül neki. Előrebocsátásul csak annyit, hogy Tóbiás középkorú csoportvezető, általában rendezett családi életet él, csak május hóban küldte ki gyesen levő feleségét és másfél esztendős gyermekét üdülni vadonatúj dunapataji ví- kendházába. Intelligenciája egyébként köze­pes, érzésvilága viszont fejlett. Nos, egy májusi napon Tóbiás hazafelé indulván munkahelyéről, azon kapta magát hogy bámulja a nőket. „Íme, milyen formás kár hogy ilyen romlott” — gondolta. Ezt, vagy vala­mi effélét, és lelki szemeivel látta a nőt, amint egy csorba tükör előtt igazgatja a haját és lesi, mennyit tesz le az asztalra a társaságá­ban levő, még nyakkendő nélküli férfi. Utá­na is fordult a nőnek, akiről ezt gondolta, hátulról is sajnálta, de már újabb huszon­éves lány került a látómezejébe és őt kezdte szánni, ez talán már még mélyebbre süly- lyedt, mondjuk a férfi áll a tükör előtt, nem, nem is ott, hanem részegen horkol egy he­pehupás díványon a lány pedig cinikusan ki­forgatja a zsebeit, elemei egy ezrest. Míg belső tekintete éberen szemlélte a je­lenetet, valóságos szeme elvesztette a lány képét, ám helyébe máris feltűnt egy kissé lompos, bár kétségkívül lágy gömbölyűségek- kel megformált nő. Követni kezdte -és azon kapta magát, hogy érzelmi hullámok öntik el, egyik részvéttelibb a másiknál. A hetedik hullámmal odalépett a nő mellé és így szólt hozzá: — Asszonyom, félre ne értse amit mondok, de szívből mondom, igazán és megbízhatóan. Ha elítélik, számíthat rám. Amíg börtönben tölti hónapjait, segítségére leszek. Csomagot mindenképpen rendszeresen küldök, gyerme­két, vagy gyermekeit pedig — nem tudom, hányán vannak — felkeresem, nevelésüket el­lenőrzőm és a beszélőre híreket viszek felő­lük. A lompos öltözetű, ám gömbölyded nő vá­lasz nélkül futásnak eredt és hamarosan el­tűnt a tömegben. Tóbiás pedig szemrehányá­sokkal illette magát avatatlan fellépése miatt, hiszen számolhatott volna egy olyan emberi lény bizalmatlanságával, aki eladdig csak rosszat tapasztalt a társadalom, a család és általában az emberiség részéről. Mindeneset­re a sarki árusnál vásárolt néhány sajtóorgá­numot, hazament és olvasgatott. Másnap, megintcsak munka után ismét nő­ket nézegetett. Ezúttal azonban, mint önmaga számára is váratlanul kitűnt, kizárólag öre­geket. „Mit ad már. ennek az élet?” — gon­dolta és összefacsarodott a szíve. Haladt to­vább, de ismét öregasszonyt látott és azon töp- tengett, mennyi lehet a nyugdíja, hogyan érin­tik őt az áremelkedések és vajon tejet vesz-e a tejpótlékból? Megint a harmadik volt az, akihez odalépett és ezúttal így szólt: — Néni drága! Az istenért meg ne ijedjen, én csak egy érzésteli illető vagyok, akinek szi­ve megesik a maga sanyarú sorsán és segíte­ni akar. Bizony borzalmas dolog, ha a tisz­tességben megőszült anyát gyermekei már meg sem látogatják, s holott őmaguk Volvón járnak külföldre a mamát anyagilag nem tá­mogatják. Kérem ne sértődjék meg, de sze­retnék önnek ajándékozni egy szerény össze­get. Miközben pénztárcájából előhúzott egy öt­százast, még azt is mondotta: — Ha megadja a címét, olykor meg is lá- togátnám ... A-.néni pedig így válaszolt: — Nem, borzasztóan szégyellem, a világért sem fogadhatom el... — ekkor kikapta az öt­százast Tóbiás kezéből — ... hacsak nem a drága fiam számára, aki új bútort vett ne­kem, és nehezen fizeti a részleteket. 'T’őbiás aznap este egy regénybe feledkezett és másnap a kritikus délutáni időben az Astoria aluljáró felé vette az útját. Ezúttal nem habozott, minden további nélkül oda- plántálódott három farmemadrágos fiatal elé — kettő fiú volt, egy lány — és túlcsorduló indulattal így szólt hozzájuk: — Higgyenek nekem, én már sokat megél­tem: nem érdemes huligánnak lenni, szaba­dosán élni, a törvénytelenségek lejtőjére ke­rülni. A jellemet a kemény munka formálja és jobb ezt idejében felismerni, tanulni, dol­gozni, fejleszteni az emberi értékeket, például menjenek el a könyvnápi sátrakhoz és gaz­dagodjanak lelkiekben. A két fiú kinevette, a lány, akinek kezé­ben egy egyetemi leckekönyv volt, csak any- nyit mondott: — Süsü. — De azt kétszer: — Süsü. Tóbiás tüstént átlátta, hogy az utóbbi napok cselekedetei indokolják a diagnózist és felkeresett magánrendelőjében egy idegorvost. ö — az adott helyen türelmesen — végighall­gatta, majd megnyugtatta páciensét: — Uram! — mondotta. — ön nem bolond, csak túlságosan érzékeny a kulturális hatások iránt. Első alkalommal nyilván a tévé bűnöző nőkről szóló adása, a továbbiakban, mint er­ről beszámolt, sajtónk, illetve könyvkiadá­sunk termékei váltották ki másnapi megnyil­vánulásait. A gyógymód, amit ajánlok, ennek a felismerésnek felel meg. Uram! nézzen meg ma este egy régi operettet Meglátja, derű önti majd el és normális érzések. Tóbiás megfogadta a tanácsot. Másnap munka után grófi vért érzett csordogálni erei­ben, megpödörte bajusza helyét és csatlako­zott a legelső csinos nőhöz, akit meglátott, mégpedig e szavakat bocsátva ki élveteg­nek érzett ajkain: — Hej cica, eszem azt a csöpp kis szád! Mire a nő a nála levő esernyővel fejbevág- 1 J ta. A mentők szállították kórházba, ahol a sebet hat öltéssel bevarrták, enyhe agyráz­kódása 24 óra alatt gyógyul. Tóbiás pedig bol­dogan várja. hogy kiengedjék, mert igenis épelméjű, csak — látta be — tartózkodnia kell a művészet befolyásától, mert egyfelől nem is olyan biztos, hogy az híven tükrözi az élet milyenségét, másfelől ő maga allergiás a művek hatására: vezetéknevéhez illően ar- titiszben szenved. t GOMBÓ PÁL: ^JJ'citdóoh éó meanuiívdnuídóolz

Next

/
Thumbnails
Contents