Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-24 / 146. szám
Ne csak ez év háromszúzhatvanöt napján Többet adó, segítő kezek Rokkant dolgozóik, tagjaik megsegítésére intézkedési terveket dolgoztak ki Pest megye fogyasztási szövetkezetei is. A szocialista brigádok és a KISZ-szervezetek egyéni gyűjtést is kezdeményeztek, s a pénzt az erre a célra létesített OTP-számlára befizették, illetve folyamatosan befizetik. A gödöllői ÁFÉSZ szocialista brigádjai például eddig 2700, a nagykőrösi ÁFÉSZ 23 brigádja 10 ezer, a ráckevei ugyancsak 10 ezer forintot gyűjtöttek össze. Nem most először Az intézkedési tervek alapján először jelkutatták a mozgássérülteket. Tudvalevő, hogy az ÁFÉSZ-tagsági viszony igen laza kapcsolatot jelent, ■ s. ezért sok embert személyesen nem is ismernek. Ezért kellett erre felmérést, valóságos kutatást szervezniük. Ezt követte az úgynevezett tagsági érdekeltségi alapból szociális segélyezésük megoldása, valamint folyamatos patronálásuk. A rendelkezésükre álló, illetve a létrehozható anyagi forrásoktól és a támogatásra szorulók számától függően, minden fogyasztási szövetkezet nyújt segélyt. Igen hosz- szú lista kerekedne ki abból, ha az összes segélyezést részletezve fel akarnánk sorolni. Együttvéve ugyanis többszázezer forintról van szó. Mutatóba azonban néhányat: a nagykőrösi ÁFÉSZ erre a célra 40 ezret, a nagykátai pedig 60 ezer forintot teremt elő. A fogyasztási szövetkezetek természetesen nem csak az idén, s nem is most először adnak segélyt rászoruló dolgozóiknak és tagjaiknak. A különbség azonban, hogy az idei esztendő a rokkantak éve, a megsegítésükre indított és igen örvendetesen széles körben kibontakozott mozgalom eredményeként jobban odafigyelnek rájuk. A tápiószelei ÁFÉSZ például tavaly 15 ezer forintot fordított á rokkantak tüzelőbészerzé- sére, az idén 20 ezret irányzott elő. A dabasi ÁFÉSZ is a tavalyi 50 ezerről 100 ezerre emelte föl a segélyezési alapot, hogy a mozgássérülteknek többet adhasson. Sokféle módon A gondoskodás sokféle formát öltött. A gödöllőiek a domonyi szociális otthon laVendégek a PEMÜ-ben »Horváth Ferenc (a képen jobboldalt) bemutatja az üzemet V. V. Ju- gyinnak, középen a tolmács Halmágyi Péter felvétele Az elmúlt esztendőkben számos vállalat, gyár, termelőszövetkezet alakított ki testvérkapcsolatot á szocialista országok megyéinek üzemeivel és gazdaságaival. A hasonló iparágakban és körülmények között dolgozók e kapcsolatok segítségével közelebbről is megismerkedhetnek így egymás életével, munkájával, az eredményekkel és a gondokkal. A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat immár öt éve tart testvérkapcsolatot a szovjetunióbeli Omszkban működe szintetikus kaucsukgyáyral. Azóta rendszeresek a tapasztalatcserék, szoros baráti szálak szövődtek. Most ismét háromtagú delegáció érkezett az Omszki Szintetikus Kaucsukgyárból a PEMÜ-be. A küldöttség vezetője Vlagyimir Vasziljevics Ju- gyin, a gyér igazgatója, tagjai: Jurij Alexandrovics Ki- rejev üzemvezető és Mihail Pavlovics Laszenkov. A vendégeket kedden fogadta a PEMÜ solymári gyárában Horváth Ferenc, a vállaltat vezérigazgatója, s tájékoztatást adott az elmúlt évek fejlődéséről. az elkövetkező tennivalókról. A delegáció ezután munkásgyűlésen vett részt, melyen felszólalt Vlagyimir Vaszil- jevics Jugyin is. Mint mondta: a távoli Omszkban hasonlóak a feladataik, mint magyar barátaiknak. Az elmúlt években eredményesen sikerült fejleszteniük termelékenységüket. javult gyártmányaik minőséee. Jól ismerik a PEMÜ dolgozóinak eredményeit. melyeket az elkövetkező napokban behatóan tanulmányoznak. A munkásgvűlest követően a vendégek megtekintették a solymári üzemet. A küldöttség Pest megyei tartózkodása alatt megismerkedik más gyáregységek munkájával, a dolgozók munka- és életkörülményeivel. kóinak vásárolnak mintegy 3 ezer forintért a foglalkoztatásukhoz szükséges eszközöket, a dabasiak pedig a nagyközség területén hat hónapon át a csökkent szellemi képességű gyerekeket ingyen szállítják az iskolába. (A daba- siaknak egyébként ez körülbelül 15 ezer forintjukba kerül.) A szocialista brigádok természetesen most is élenjárnak. A taksonyi ÁFÉSZ két brigádja a rokkantak téli tüzelőjének hazaszállításáról gondoskodik, az alsó-tá pió- menti ÁFÉSZ ugyancsak két brigádja'pedig a bevásárlásban és a takarításban segít- kezik. A Dél-Pest megyei ÁFÉSZ-nál hat szocialista brigád a mozgássérültek ceglédi csoportjánál adminisztrációs társadalmi munkát vállalt, részt vesznek a pártoló tagság szervezésében, de szükség szerint javítanak, karbantartanak is. Három másik brigád pedig ugyancsak a mozgássérültek otthoni munkáját igyekszik megkönnyíteni. Az ÁFÉSZ ugyanakkor kifizeti a rokkantak üdülői beutalójának a díját, s a mozgást segítő eszközök beszerzéséhez tekintélyes ösz- szeggel járul hozzá. A mozgássérültek ceglédi csoportjával karöltve megszervezik a gyógyászati segédeszközök kiállítását. Szoros kapcsolat A KISZ-esék sem maradhattak ki a sorból. A Galga- vidéke ÁFÉSZ KlSZ-alap- szervezet tagjai például a túrái szociális és betegotthonban vállaltak társadalmi munkát. Lebontottak egy régi épületet, s egy új létesítmény alapjait lerakták. A munka értéke 25 ezer forint. Ezen túl három mozgássérültnek, illetve nyugdíjasnak kifizették beutalóját az üdülőbe. A konfekcióüzemiek pedig az Aszódon levő öregek napköziotthonának patrooá- lását vállalták el. Irtuk: az ÁFÉSZ-tagság laza kapcsolatot jelent. S lám, ha a jószándék és az akarat nem hiányzik, igen szorossá, már-már barátivá tehető. Akik segítenek és akiken segítenek. bizonyára így érzik. Nemcsak 1981-ben, a rokkantak évében, hanem, bízom benne, a következő 20—30— 50 év minden napján. Sz. P. Megtelt az első pótkocsi, a földekről a szálUtótoronyba kerül az őszi árpa. — Ősszel az ember bizakodik, amikor vet, aztán lesi a fagyokat; tavasszal siet a per- mettel, műtrágyával a gyom, a gomba ellen, végül kénytelen elviselni a tudatot, hogy az aszály beleszólhat minden igyekezetbe — így vall az árpatarlón mellettem baktató Csőit László növénytermesztési főágazatvezető az elmúlt 270 napról. A Pest megyében elsőként arató gazdaság, a bugyi Tessedik Sámuel Tsz határában járunk, kora délután. A kombájnok túl vannak a starton. — Ide ritkán ér az eső. Az ország legszárazabb, leghálátlanabb földjeinek egyike a szövetkezeté. Hogy a gabona nálunk érik leghamarabb a megyében, ebben is a csapadékhiány játssza a főszerepet — folytatja a mezőgazdász, s szeme végigsiklik a sárga kalásztengeren. Szükmarkúan fizet? — Milyen termésre számítanak? ' — Az őszi árpa sajnos gyengén fizet. A tavalyi 4,8 tonnával szemben az idén csak 2,5 tonnára számíthatunk hektáronként. A búza is gyengébben ad: de hát nem is csoda. Alig a fele csapadék hullott a tavalyinak. Közben előbújnak az egyik kanyarulatból a Claas Domi- nátorok. A kombájn fülkéjéből ismerős arc tekint ki: Krizsán Ferenc ül a kormánynál. Egy esztendeje ugyanígy az első aratók között volt. Komótosan kapaszkodik le a vaslétrán. Kezet rázunk. Vácott jártam egy családnál, s panaszszó ütötte meg a fülemet A harmadikat végzett gimnazista fiú nem akar abba a városbeli gyárba menni, ahol eddig nyaranta dolgozott Pedig most is jól jönne a zsebpénz, mert közeleg a nyaralás, s elkelne egy-két divatos nadrág és ing. A család ugyan megad neki mindent, apja, édesanyja jól keres. Mégis más mindezt saját erejéből előteremteni. Korábban az ipari üzemben, a gépek között érdekes feladatokat kapott. Az elmúlt évben azonban nem jutott neki más munka, mint szemétgyűjtés az udvaron, néha takarítás a műhelyekben. Dehogy, nem a munka ellen van kifogása, mondja, dehát ő először gépekkel, emberekkel ismerkedni indult a gyárba. Barátom tizenéves lánya azonban boldog. Alig várta már a tanév utolsó napjait, az évzárót. Bizonyítványa ugyan nem fényes, de azért megfelel. Szüleivel közösen úgy döntöttek, hogy nem jelentkezik továbbtanulásra, mert minek erőltessék azt. ami nem megy? A későbbi elhelyezkedéssel neki már most nincs gondia. Eddig minden szünidőben a főváros melléki termelőszövetkezet kertészetében dolgozott. Imádja a virágokat, s ha egy év múlva befejezi a középiskolát, a gazdaságban Diákmunka vállal munkát. Az ott dolgozók többsége fiatal, máris van sok barátja. Jónéhány évvel ezelőtt a legtöbb famíliában. jól jött, ha a gyerek nyári munkát vállalt. Kellett az a kis jövedelemkiegészítés. A családi kasszában gondosan betáblázott forintok mellett megvolt a helye. Manapság — a fejlődés hozta így — mind kevesebb családiban ez a diákok nyári keresetének funkciója. A gyerek, ha dolgozni megy, többnyire megkapja a pénzt, nem kell hazaadnia. A fő az, hogy értelmesen költse el. Közben pedig megismeri az üzemek, a gazdaságok életét. s meglehet: kedvet kap egyik vagy másik szakmához. S így nyaranta észrevétlenül ébred rá az élet egyik megmásíthatatlan alaptörvényszerűségére: a ruhát,' amit visel, az őt körülvevő otthont, a szórakozásra a pénzt egykor majd hónapról hónapra neki, magának kell előteremtenie — munkával. Ez utóbbi szót — munka — akár nagybetűkkel, kétszer aláhúzva is írhattuk volna. Mert sajnos, i nem minden üzemben gondolnak arra: a nyári munkára jelentkező diák most próbálgatja» az első lépéseket a felnőttek világában. Nem közömbös tehát, milyen véleményt alkot, hogy lógást, fusizást, laza fegyelmet, vagy pontos, megfeszített, felelősségteljes munkát tapasztal maga körül. Szerencsére az üzemek vezetőinek, dolgozóinak többsége tudatában van ennek, s értelmes, felelős feladatokkal bízza meg a fiatalokat. Amennyi diák jön, annyinak adunk munkát, magyarázta a napokban a Dunakeszi Konzervgyár személyzeti vezetője. Itt vár feldolgozásra már a rengeteg termés. Beállnak a gyerekek a tapasztalt dolgozók közé, a gyártóvonalak mellé, előkészítik, csomagolják az árut. így van ez a város más üzemeiben, például a hűtőházban is. Minden évben számítanak a munkájukra. ipari üzemekben tapasztaltam: bár nem túl gyakoriak, de ma is vannak vasas, textiles dinasztiák. Előfordult, hogy egy gyárban dolgozott apa, anya, nagybácsi. Sokszor éppen ez a nyári munka volt az első lépés a fiatalok életében ahhoz, hoigy később ők is kövessék szüleiket. Legutóbb Budakalászon, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat gyárában értesültem: idén legalább hatvan diákot várnak. Közöttük sch az ismerős arc: a gyári munkások gverekei. Virág Ferenc — Milyen az első nap? — Olyan, mint a többi. Vagyis egy kicsit mégis más. Kíváncsi az ember. Hiába csinálom 13 éve, nem lehet egészen megszokni. Különösen így az elején. A szalma illata, a gép zúgása szinte megfiatalítja az embert — mondja Krizsán Ferenc. A főágazatvezetőtől megtudjuk, hamarosan munkába áll a harmadik, a két működő Do’Tsz 4800 hektárnyi területéből 1200 hektáron termesztenek kalászosokat. A következő napok mutatják majd meg, az időjárás mostoha volta ellenére milyen eredményt könyvelhetnek el az idén. Egy bizonyos, nagyon sok múlik az embereken. Amikor a szövetkezetbe érkeztünk, éppen a betakarítás témája szerepelt a szakvezetők szokásos hét eleji megbeVr,\'í néhány mozdulat, és indul a kombájn. Krizsán Ferenc több mint egy évtizedes gyakorlatot szerzett az arató-cséplő gépek szakmailag elismerésre méltó kezelésében minátornál nagyobb teljesítményű arató-cséplő gép.. — Nem irigyli a gazdáját? — Én? Ugyan. Az enyémet már megszoktam, bejárattam. Nem cserélném el, akármilyen csodagépet is kínálnának. Szaporodnak a fordulók S már meg is telik az első tartály szemmel. Villog a sárga lámpa, a kombájn mellé húzódik a traktor. Vezetőjének, Baják Lászlónak vesszük igénybe néhány percre az idejét, az áttárolás közben. — Ma négyet fordulok, holnap már nyolcat. Remélem, nagyobb zökkenő nélkül bírja ki majd a három hetet a gépem. Gondolom, mert vadonatúj a masina. — Hogy szeretem-e amit csinálok? E nélkül aligha menne a munka — válaszolja Baják László és már indul is a másik Dominátor nyomában. A bugyi Tessedik Sámuel szélesén. Csóli László mindenkitől odaadást, fegyelmezettséget kért. Utalt a takarékosságra, a szemveszteség csökkentésére, mindenre, ami ennek a nagyon fontos ágazatnak az idei sorsát meghatározhatja. Ami a szövetkezetét illeti, rendben levőnek látszik a dolog. Megoldott a megfelelő szociális ellátás, az ebéd, a hűtött kóla és természetesen az ösztönző bérezés is. Embsrt próbáló hatok Megkezdődött hát az aratás Pest megyében. A következő hetekben az ország figyelme a tarlókon szorgoskodók felé irányul, A Tessedik Tsz-ben szerzett tapasztalatok azt látszanak .igazolni, méltóak lesznek az idén is jövő évi kenyerünk betakarítói a fokozottabb megbecsülésre. Kép és szöveg: Valkó Béla A csapatmunkától is függ a nyár sikere. Baják László traktoros például a zavartalan szállítást hivatott segíteni Érett szem kerül a magtárba
