Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-03 / 128. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 128. SZÁM 1981. JÚNIUS 3., SZERDA Válíozó arányok Öt év sniílva - jobb körülmények Társadalmi munkában segítenek Hetra trafók exportra Az idén a TRAKIS nagykőrösi üzemében a Hetra hegesztő- transzforrnátor-családból 30 ezret exportálnak az NSZK-ba, és mintegy 15 ezret a hazai piacokon értékesítenek. Képünkön: Kustár Ambrusné és Apró Ambrusné Hetra szerelése közben Barcza Zsolt felvétele Egy ruha, gazdátlanul A tanácsi gazdaság, vagyis lényegében a város VI. ötéves tervének elfogadásáról és főbb mutatóiról a múlt héten tájé­koztattuk olvasóinkat. Kíván­csiságunk természetéhez iga­zodva, akkor leginkább pénz­ről esett szó. Ám legalább olyan érdekes, ha milliók em­legetése nélkül azt vizsgáljuk meg. hogy mi és milyen mér­tékben változik meg körülmé­nyeinkben. Szaknyelven eze­ket infrastrukturális változá­soknak nevezik. Az elnevezés persze nem fontos, lássuk hát inkább az adatokat. Csökken a zsúfoltság Ma például minden száz nagykőrösi lakásban 282-en laknak. A VI. ötéves terv vé­gén már csak 266-án. Vagyis kényelmesebben fogunk lakni. S ha ehhez még hozzátesszük azt, hogy az épülő új lakások átlagosan két és fél szobásak lesznek, akkor igazán elége­dettek lehetünk. Mármint a város helyzetével. Mert sajnos lakásigénylők, zsúfolt ottho­nokban élők akkor is lesznek. Mindenesetre kevesebbén, mint napjainkban. Kedvező változások várha­tók a kommunális szolgáltatá­sokat élvezők száma tekinteté-; ben is. Ma 2 ezer 300 lakásba jut el a vezetékes gáz. öt esz­tendő múlva már háromezer­be. A háztartási villamosener- gia-fogyasztók száma most 9 ezer 500, míg 1985 végén már 10 ezer 200 lesz. A korszerű szemétszállításba eddig 4 ezer 346 lakást kapcsolt be a Városgazdálkodási Vállalat. Fél évtized múltán már 5 ezer 746 lakás gazdája élvezheti e szolgáltatás előnyeit. Gondoltak a város középtá­vú tervének készítői egészsé­günk megóvására is. Most, a tervidőszak kezdetén 52 kór­házi ágy jut tízezer lakosra, ám 1985-ben már 54. Talán nagyobb jelentőségű változás, hogy manapság még 3 ezer 500-an keressük fel több-ke­vesebb rendszerességgel egy- egy körzeti orvosunkat. öt év múlva már keveseb­bet kell sorba állni. Növek­szik az orvosi körzetek száma, s egy orvos keze alá csak 3 ezer 178-an tartoznak majd. Az egészségügyi és szociális szol­gáltatások adatai között tart­ják nyilván azt is, hogy száz bölcsődei férőhelyre. hány gyereket íratunk be. Vagyis azt, hogy mennyire zsúfolt a bölcsőde. Nos, most 133 apró­ság jutna száz helyre, ha vol­na száz helyünk. De nincsen, csak ötven. Viszont talán már jövőre lesz 110. S ekkor száz férőhelyre, az előzetes igény- felmérések szerint már csak 120 gyereket Íróiunk be. Több pénz a kezdéshez Csökken a zsúfoltság az óvodákban is. Napjainkban még 130 óvodás szorong a száznak szánt helyen. Ha tel­jesítjük az ötéves tervet, ak­kor már csak 110. Az óvodai férőhelyek száma egyébként csak ötvennel növekszik, s ez­zel együtt lesz 975. Az is szá­mít hogy kevesebb lesz ak­kor az óvodáskorú gyerek a mostaninál. A változásokat ta­lán azzal érzékeltethetjük job­ban, ha elmondjuk, hogy az elmúlt években száz gyerek­ből csak 81 jutott be az óvo­dába. A tervidőszak végén már 96. Vélhetőleg már mindenki tudia városunkban, hogy énül a 16 tantermes általános isko­la és szakmunkásképző inté­zet a Vági István lakótelepen. Azt, hogy erre milyen nagy szükség volt, mi sem bizonyít­ja jobban mint oktatási infra­strukturális adataink viszony­lagos változatlansága. Például az egy tanulócsoportra jutó diákok száma 30-ról, 26-ra csökken ugyan, de az egy tan­teremre jutó diákok száma 34-ről 35-re növekszik. Ez a tantermek kettős (déli és dél­utáni) hasznosításából adódik. Mindettől függetlenül nyolc osztály, az új iskolában, a jelenleginél lényegesen jobb körülmények között tanul majd, s ami a legfontosabb, a szükségtantermek száma négy­gyei csökkenthető lesz. Ám még mindig marad 18 erede­tileg más célra épült tante­rem. Tehát valóban sürgető feladat a Kossuth utcai isko­la építkezésének előkészítése. Igaz. hogy a fejlesztési alap­ból erre egyelőre nem sok jut, de ha addig minden építkezést megsegítünk társadalmi mun­kával, akkor a most számított­nál több pénz maradhat a kezdéshez. Társadalmi munkával Évtizedek óta nagy gondja yolt a városnak a megnyug­tató vízellátás, megoldása. A vízműépítés költségeiről már a múlt héten szóltunk. Most azt mondjuk el, hogy jelenleg a nagykőrösi lakások 25 száza­lékában van vízvezeték. A tervidőszak végén már 35 szá­zalékban lesz. A közcsatornába bekapcsolt lakások 25 százalékában van vízvezeték. A tervidőszak vé­gén már 35 százalékában lesz. A közcsatornába bekapcsolt lakások aránya pedig 19-ről 21 százalékra növekszik. Ked­vezőbb mértékűek a változá­sok, ha a lakónépesség szá­mához viszonyítunk. Ma a la­kosság 29 százaléka iszik ve­A Kisiparosok Országos Szövetsége Keüermann Lajos nagykőrösi villanyszerelő-mes­tert, a Kiváló kisiparos jel­vény arany íokozatával tün­tette ki. Jelenleg 86 éves, a múlt évben ment nyugdíjba, s ő az ország egyik legöre­gebb kisiparosa, aki nyugdíj mellett, még most is dolgozik a szakmában. Nemrégiben meglátogattam Szolnoki utcai lakásán, elbe­szélgettem vele családjáról, életéről és munkájáról. Min­den szava érdekes kortörté­net. — Hogyan került a család­ja Nagykőrösre? — Édesapám, Kellermann Bernát, aki kereskedő volt, de műszaki tanulmányokat is folytatott az 1860-as évek kö­zepén, egy alkalommal a messze Trencsén megyei Sip- kó községből rokonlátogatóba jött Nagykőrösre. Nagyon megszerette a várost és itt maradt. Kis boltot nyitott, miután akkor még híre sem volt itt a villanyáramnak, vil­lanycsengőket, villámhárítókat csinálgatott, majd feltalálta a sodronyos ágybetétet, s más vidékre is kezdte azt szállí­tani. Közben megnősült. Ked­velt időtöltése volt eljárni a Ceglédi úti öreg tímárházban lévő borbélyműhelybe, ahol valóságos kaszinó alakult ki. zetékes vizet, öt év múltán már a 40 százaléka. Most a város lakóinak 21 százaléka lakik szennyvízcsatornával el­látott területen, de 1985-ben már 24 százaléka. A közlekedés feltételeinek ja­vítására is törekszik városunk tanácsa. A belterületi utak javítására is törekszik váro­sunk tanácsa. A belterületi utak teljes hosszának 34 szá­zaléka a szilárd burkolatú most. Ez a terv szerint 36 szá­zalékra nő majd. A kiépített járdák hossza pedig 11 száza­lékkal lesz több a mostaninál. Az előző sorok olvastán bi­zonyosan jó néhányan arra gondolnak, hogy ezekre a né­hány százaléknyi változások­ra aligha lehetünk oly nagyon büszkék. Azoknak, akik így vélekednek kötelességünk ismét leírni, hogy ezek a csekély arányváltozások nem kevesebb mint 329 millió forintba ke­rülnek. Sőt, inkább többe, de a többletet már a városlakók­nak kell előteremteni társa­dalmi munkával. F. P. Tenyészállatokat kaptak A nagykőrösi sertésállomány minőségi javítása céljából a Pest megyei Állattenyésztés; Felügyelőség a május végi üllői mezőgazdasági kiállítá­son három jó fajtájú sertés­kant vásárolt. A tenyészálla­tokat az Arany János Terme­lőszövetkezet háztáji bizottsá­ga kapta meg. A tsz háztáji bizottsága, az apaállatokat Za- bodal Dénes árbozi, s Török Jánosnak a ludasi hűtőházzal szemben levő tanyájára, és Becze Sándorné vízállás-gát- éri szénáskertben levő óljába adta ki tartásra és gondozás­— Egy alkalommal Abonyi utcai lakásából telefoAt ve­zetett a borbélyműhelybe, s egyszer mikor nagyon esett az eső, a műhelyből telefonált a feleségének, hogy vigyen neki esernyőt. A felesége el is vit­te az ernyőt, s a „csodának” híre ment, és másnap megje­lentek nála a csendőrök: — Azonnal szedje le azt az ördögi masinát, mert lever­jük — parancsolták szigo­rúan. — Ezért annyira megsértő­dött, hogy 1867-ben a felesé­gével Kecskemétre költözött, ahol szintén villamos szerel­vényeket készítgetett, s ké­sőbb egy új találmánnyal szerzett hírnevet. Feltalálta a villamos cipőt, melyet két kecskeméti cipészmester ké­szített el. A jobb cipő sarká­ba kis villamos erőforrást szerelt, mely gyenge villamos áramkeringést teremtett a cipő viselőjében, mely több orvos szerint, jó hatással volt az ideges természetű betegsé­gekre. — Bemutatta a találmányt apám az 1896-os Ezredéves Kiállításon is, ahol arany­éremmel tüntették ki. És so­káig még külföldre is ren­delték a villamos cipőt, a nyolcvanas évek végén pedig, amikor kigyulladt Kecskemé­ten a villany, apám a Luther­Hétfőn este, eltérve a meg­határozott rendtől, váratlanul leengedték a vizet a strand­fürdő nagymedencéjéből. A sokakat meglepő intézkedés története a következő. Vasárnapra a gyermeknap al­kalmából a Városgazdálkodási Vállalat ingyenes fürdési le­hetőséget teremtett a gyere­keknek. A legfiatalabb nagy­kőrösiek éltek az alkalommal, hiszen mintegy 1100-an keres­ték fel a strandfürdőt. Mel­lesleg ugyanezen a napon leg­alább ennyi felnőtt is meg­fordult a felüdülést kínáló medencékben. A strand dol­gozói, s ezt ne írjuk rovásuk­ra, örültek, amikor véget ért a fárasztó nap. Jókedvük azonban nem sokáig tartott, mert a zárás utáni szokásos ellenőrzés alkalmával kiderült, hogy a strandon maradt egy fiúgyermekruha. Magától ér­tetődik, hogy a strand dolgo­zói azonnal a legrosszabbra gondoltak, s elkezdték keres­ni a gyereket, a ruha gazdá­ját. Sajnos, a nagykőrösi víz­be, lévén termálvíz, nem le­het belelátni. Azonnal értesí­tették a rendőrséget is, s a rendőrökkel együtt egész éjjel talpon voltak, s nemcsak a strandon, hanem a városban is nyomoztak a gyerek után. Minthogy hétfőn sem a gye­rek, sem a szülei nem jelent­keztek a ruháért, a keresők kötelességüknek tartották a víz leeresztését, ámbár joggal gondoltak arra, hogy ha a gyerek valóban belefulladt volna a vízbe, akkor szülei már keresték volna A medence szerencsére üres volt­udvarban, majd a Katholikus bérházban nagy villamos vál­lalatot és szaküzletet nyitott, s én ott tanultam ki a szak­mát. Hét testvérem született, volt köztük fogorvos, állator­vos és párizsi műkereskedő... Saját életéről szerényen, keveset beszélt Kellermann Lajos: — Kecskeméten és buda­pesti vállalatoknál való se­gédkedés után, 1920-ban vál­tottam Nagykőrösön iparen­gedélyt. Mindig igyekeztem magamat a szakmában fej­leszteni, s becsületesen, jól dolgozni. Részt vettem a ta­nyavilág villamosításában. A 60 esztendő alatt, 55» tanulót tanítottam ki és" szabadítot­tam fel, akik közül 15 vezető pozíciót tölt be. Két gyerme­kem van, a leányom orvos, a fiam tisztviselő. Én is sokat kísérleteztem találmányokkal, most is töprengünk egy hely­beli orvossal, egy orvosi vil­lamos készülék kialakításán. — Mi okozta életében a legnagyobb örömet? — Amikor a Magyar Rádió adásainak indulója előtt, Sza- lay Lajos és Benda Pál ba­rátaimmal összeállítottuk az első rádiókészüléket, és a pos­ta kísérleti adásából jött a hang: Üdvözöljük a világ minden magyar emberét! Kopa László I A strand dolgozói mégsem nyugodtak meg, hiszen van egy gyerekruhájuk, s nincs hozzá gyerek. Idegességüket legfeljebb az enyhíti, hogy kétségtelenül megbizonyosod­tak róla: a gyerek nem a strandon tűnt el. De hol van? A ruháért ked­den sem jelentkeztek. A hétköznapi és normális gondolkodás szabályai szerint elképzelhetetlen, hogy az egy- szál fürdőnadrágban hazame­nő gyerek ruháját szülei ne keressék. Lehetséges, hogy a gyerek nem ment haza? Ha így történt, akkor miért nem keresik a gyereket? A kérdésekre nem ismerjük a választ. Egyébiránt lehetséges, hogy hogy a ruhát nem kereső szü­lőknek igazuk van. Nem a ru­ha teszi az embert. A Toldi-sportcsarnokban most először és mindjárt két­napos viadal keretében szere­peltek a birkózók, az orszá­gos úttörő kötöttfogású tisz­teletdíjas Sárosi Béla emlék- verseny keretében. Négy fő­városi és 7 vidéki egyesület 122 fiatalja, két szőnyegen, súlyonként csoportbeosztásban, majd az 1—2. és 3—4 he­lyekért erejüket külön össze­mérve küzdött a helyezése­kért. A Nk. Kinizsi 15 spor­tolót indított. Főleg az alsóbb kategóriák népes mezőnyében remekül szerepeltek és a leg­jobb birkózó nevelőegyesület tagjait (újpestieket) is meg­előzve megérdemelten itthon tar­tották a vándorserleget. A súlycsoportonkénti győzte­sek, valamint a nagykőrösi he­lyezettek a következők voltak a szép és jó rendezésű viada­lon. 35 kg (19 induló): 1. Jankai (Ceglédi VSE). 38 kg (16): 1: Marsai István, 2. Farkas Ta­más (mindkettő Nk. Kinizsi). 41 kg (18): 1. Oláh Róbert, 2. Fehér Zoltán (Nk. Kinizsi). 45 kg (11): 1. Sipos (Bp. Sparta­cus), 3. Mészáros László (Nk. 1. Tiszakécskei isk. I. 2. Kiskunfélegyházi Tsz SK 3. Nk. Arany isk. I. 4. Kecskeméti Hunyadi I. 5. Tiszakécskei isk. II. 6. Kecskeméti Hunyadi II. 7. Kecskeméti Jókai isk. 8. Kecskeméti Forradalmi úti isk. 9. Nk. Arany isk. II. Mai sportműsor Atlétika Cegléd: a XVII. nyári úttörő- olimpia területi 3—4—5 tusa döntője. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 17 óra: a konzervgyári kispályás üzemi bajnokság 6. fordulója. Sakk Zánka: az úttörőolimpia or­szágos döntője. S. Z. A hatodik ötéves terv Népfront­tanácskozás A Hazafias Népfront váro­si bizottsága június 5-én, pén­teken délután 3 órakor tart­ja soron következő ülését, az Arany János Művelődési Köz­pont földszinti kiállító termé­ben. Ebből az alkalomból Ko­csis Jánosné, a városi tanács elnöke ismerteti a bizottság tagjai előtt városunk tanácsi gazdaságának VI. ötéves ter­vét. Irodalmi est Az ünnepi könyvhét kereté­ben június 5-én, pénteken délután 6 órakor, az Arany János Művelődési Központ dísztermében Dévai Nagy Ka­milla és Balogh Dénes előadó- művészek mutatják be A Pap­rikajancsi szerenádja című ze­nés irodalmi műsorukat. Megkerült a bugyelláris A napokban megható je­lenetnek voltunk tanúi a ceg­lédi Élelmiszer Kiskereskedel­mi Vállalat 150-es számú Szabadság téri nagy önki szol­gáló boltjában. Kétségbeesett sietséggel igyekezett az üzlet­be egy idős asszony, Róka Sándorné. — Itthagytam a boltban a pénztárcámat, s benne volt az egész havi nyugdíjam... A pénztárosnő, Kocsó Jó- zsefné, aki ismerte az idős asszonyt, mosolyogva a fiókba nyúlt, és átadta az öreg bu- gyellárist. — Egy ismeretlen vásárló adta ide — mondotta. Ott ta­lálta a csomagolópulton . Az idős asszony átvette az erszényt, melyben hiánytala­nul ott volt a nyugdíja... — Vannak még jószívű em­berek ... És minden jót kí­vánt bugyellárisa ismeretlen megtalálój ának. Kinizsi). 49 kg (9): 1. Dobozi (Cegléd), 4. Kenyeres Attila (Nk. Kinizsi). 53 kg (12): 1. Balogh Zoltán (Nk. Kinizsi). 58 kg (17): 1. Papp (Cégféd), 4. Szőke László (Nk. Kinizsi). 63 kg (6): 1. Horváth (Űjpesti Dózsa). 68 kg (8): 1. Rizmajer (Ű. Dózsa)! 68 kg (6): 1. Far­kas (Nyíregyházi VSSC). A pontversenyben: 1. Nk. Kinizsi 22; 2. Újpesti Dózsa 19; 3. Ceglédi VSE 18; 4. Nyír­egyházi VSSC 13; 5—6. Bp. Spartacus és Vasas SC (Bp.) 5—5; 7. BVSC 3; 8—9. H<fhvéd Bocskai SE (Debrecen) és Le­hel SC (Jászberény) 1—1; 10— 11. Kecskeméti SC és Monori SE 0—0 ponttal. A nagyon jól szereplő körö­siek kapták az összes külön- díjat: a legeredményesebb he­lyi Balogh, a győztes csapat edzője Sárosi Tibor, a legtöbb tusgyőzelmet (7) aratott Oláh Róbert és a legtechnikásabb birkózó Barsa István. Az 1—3. helyezettek emlékplakettet kaptak a Kinizsitől. Kosárlabdázás Az 1980—81-es tanév Kecs­kemét városi úttörő fiú kosár­labda-bajnokság végeredmé­nye a következő: Sheila meghalt és New Yorkban él. Színes, szinkroni­zált amerikai film. (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Előadás 6 és 8 órakor. A stúdióteremben Halálos tévedés. Színes, NDK kalandfilm, fél 4-kor. Kojak Budapesten. Magyar bűnügyi filmvígjáték,, fél 6- kor és fél 8-kor. ISSN 0HS-Í7O8 (Nagykőrösi Hírlap) ra. Évszázados emlékek Csoda a borbélyműhelyben Farkas Péter SPORT - SPOftT -SPORT - SPORT - SPORT Birkózóverseny a Toldiban 16 16 — 1145:411 32 16 13 3 839:432 29 ú n 4 809:477 28 16 ii 5 839:462 27 16 7 9 412:658 23 16 6 10 487:728 22 16 5 11 383:702 21 16 2 14 297:747 18 16 — 16 276:870 16 Moziműsor

Next

/
Thumbnails
Contents