Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-20 / 143. szám
1SS1 .TÜNIUS 20., SZOMBAT 3 A Pest megyei Tanács ülése Amint arról lapunk első oldalán tudósítunk, a Pest megyei Tanács pénteki ülésén jelentést hallgatott meg a megye mezőgazdaságának tevékenységéről az ötödik ötéves tervben, s elfogadta a fejlesztés főbb irányairól tett előterjesztést az 1981 és 1985 közötti időszakra vonatkozóan. Ugyancsak megvitatta a testület a tanácsi gazdaság ötödik ötéves tervének végrehajtását értékelő anyagot, valamint a tavalyi esztendő költségvetési és fejlesztési munkájáról készült összefoglalót. Az alábbiakban a napirenden szerepelt c témákat ismertetjük. A nagyüzemek elérték a kitűzött fejlesztési célokat összességében elérte a megye mezőgazdasága az élelmiszertermelésben az 1976 és 1980 közötti évekre kitűzött célokat, sőt> több részterületen túlhaladta azokat. Ez volt a legfőbb megállapítása annak az írásbeli előterjesztésnek, amelyet a tanácsi testület tagjai előzetesen megkaptak, s ezt mondhatta ki jogos elégedettséggel a szóbeli kiegészítés is, valamint ezt tükrözte a vita. A termelési érték — folyó áron számítva — a negyedik ötéves terv átlagához képest az ötödik ötéves tervben 86 százalékkal gyarapodott, s a nagyüzemek árbevétele 1980- ban elérte a 36 milliárd forintot. Nem volt ilyen dinamikus a jövedelmezőség javulása, ebben azonban döntő szerepet játszott a mezőgazdaságban felhasznált anyagok, eszközök áremelkedése. Ennek ellenére ez a tény hord magában figyelmeztető jeleket .s, ahogy az szintén: a megyében öt esztendő alatt a mezőgazdasági terület 3,6 százalékkal, ezen belül a termőterület 2,2 százalékkal csökkent. A gazdaságok erőfeszítéseit jól szemlélteti a következő adat; az egy hektár termőterületre •jutó mezőgazdasági termelés értéke tízezer forinttal volt több 1980-ban, mint 1975-ben. Bővült az eszköztár Erőteljesnek bizonyult a beruházási tevékenység. Az eredetileg tervezett hatmilliárd forinttal szemben a nagyüzemek összesen 11,3 milliárdot költöttek el fejlesztési célokra, s a saját forrásokat 2,9 milliárd forintos állami támogatás, 1,6 milliárdos hitel egészítette ki. A tekintélyes ösz- szeg fejében egyebek között fölépült 15 ezer szarvasmarhaférőhely, 22 ezer sertésférőhely, 69 ezer négyzetméter tojóház, 120 ezer tonna befogadóképességű magtár, 7,5 hektárnyi üvegház. Rendkívül kedvezőtlen két esztendő is beletartozott abba a fél évtizedbe, amelynek mérlegét tegnap vonta meg a megyei tanács, s így érthető, a növénytermelés eredetileg számított 20—22 százalékos bővülését — változatlan áron — nem sikerült elérni, a teljesítés körülbelül 15 százalék. Kiválóak a gabonatermesztési eredmények, mivel nyolc százalékkal kisebb vetésterületről tizenhárom százalékkal több szemet takarítottak be, de például a búza esetében a növekedés 35 százalékos, s az egy hektárra számított átlagtermés — öt évet figyelembe véve, az előző középtávú tervidőszakhoz viszonyítva — 0,7 tonnával nőtt. Részletesen kitért az előadó egyebek között arra is, hogy mind a gyümölcs-, mind a szőlőtermesztésben csökkent a termőterület — a gyümölcsösöknél négyezer, a szőlőknél kilencezer hektárral —, s az átlagtermés emelkedése nem mindenben tudta ellensúlyozni ennek hatását. Állattenyésztés Dinamikus fejlődés valósult meg az állattenyésztésben, s így az eredetileg meghatározott céloknál többet lehetett elérni. Jól illusztrálják ezt az adatok: a hústermelés 30,6, a tejtermelés 40, a tojástermelés 49 százalékkal bővült. Javultak a fajlagos hozamok, csökkent az egységnyi termékre számított abrakfelhasználás. Továbbra is gond azonban, hogy a kívánatos szálastakar- mány-mennyiséget a gazdaságok a tervezettnél nagyobb földterületen képesek csak megtermelni, s nem megnyugtató a legelők hasznosítása. A számadás részletezően a hallgatóság elé tárta az egyes állattenyésztési ágazatok fejlődését — sok más mellett azt is, hogy a megyében a tervezettet 14 ezer tonnával haladta meg a sertéshús előállítása — majd az élelmiszer- ipari tevékenységgel, valamint az alaptevékenységen kívüli munkával foglalkozott. Hozamnövelés Jó, mert szilárd alapot adnak az ötödik ötéves tervben elértek a hatodik ötéves tervben elérni kívántakhoz — ez tűnik ki annak a programnak a fő vonalaiból, amelyet a tanácskozás résztvevői jóváhagytak. A mezőgazdasági nagyüzemekben évente 2— 2,5 milliárd forint beruházásra nyílik lehetőség, ám ezzel együtt is törekedni kell a mezőgazdasági terület csökkentésének lassítására, s ennek mértéke ne lépje túl a hétezer hektárt. A parlagterületek művelésbe vonásával, meliorációs beruházásokkal, a termelésből kikerült területek rekultivációjával részben ellensúlyozni kell a termőterület apadását. Fokozódik a növénytermelés szerepe a megye mezőgazdaságában a hatodik ötéves tervben — állapította meg a megyei tanács —, fejlődésének tervezett üteme éppen ezért meghaladja az ál lattenyésztését. A hozamok 17—19 százalékos növekedésével lehet számolni megyei összesítésben. Továbbra is maghatározó marad a gabonatermesztés, itt az emelkedés számított mértéke az 1976 és 1980 közötti évekhez képest kilenc százalék. A búzánál 0,4 tonnás, a kukoricánál 1,1 tonnás a szükséges átlagtermés-gyarapodás, de ezt a fajlagos ráfordítások mérséklésével párhuzamosan szükséges elérni. Amint eddig, a következő öt évben is tovább növekszik az ipari és az olajosnövények vetésterülete, viszont a zöldségféléké — a paradicsom, a fű- szerpaprika, a zöldborsó területének zsugorodása miatt — csökken. Az előzetes elképzelések azt mutatják, hogy a fővetésű zöldségek területe ez ötödik ötéves tervi 18 ezer hektárról 16 ezerre megy visz- sza, ám a termésátlagok remélt növekedésével a betakarított áru mennyisége hét százalékkal bővíthető. Telepítések éves tervben végrehajtott rekonstrukcióknak és új telepítéseknek köszönhetően, a megye mezőgazdaságának hatodik ötéves terve a szőlőtermesztésben a. hektáronkénti hozamok emelkedésével — 29 százalékkal több termés betakarításával — számol. Sor kerül ezer hektárnyi új telepítésre és hétszáz hektárnyi ültetvény rekonstrukciójára. A gyümölcstermelésben szinfén éreztetik hatásukat az új telepítések. A várható termés- mennyiség 107 ezer tonnáról 130 ezerre emelkedik évente, s ezen belül leggyorsabban a bogyósok termelése növekszik. Az elképzelések szerint 2500 hektáron nyílik mód új telepítésekre, s folytatni kell az indokolt rekonstrukciókat. > Nagy hangsúlyt kapott az állattenyésztéssel kapcsolatban a fejlesztés differenciáltsága, nevezetesen, hogy a kistermelésben az elért szint megtartásával lehet kalkulálni csupán, éppen ezért a szocialista szektornak évente három-négy százalékkal kell bővítenie az árukibocsátást. A tegnap elfogadott program szerint húsból — az ötödik ötéves tervhez képest — 13, tejből 29, tojásból 17, gyapjúból 62 százalékkal több áru megtermelésére kell lehetőséget teremteni a mostani középtávú tervszakaszban. A megyében a szarvasmarha-állomány 9,1 százalékkal — ezen belül a tehénállomány 8,3 százalékkal — gyarapodik, s a tervidőszak végére 50 ezer tehén tartásával számoltak a terv készítői. Az egy tehénre jutó tejtermelés várhatóan 4400 liter lesz. A vágósertéseknél a fejlesztés értéke négy százalékot tesz ki, az átlagosnál viszont gyorsabban kívánatos növelni a kocaállományt. Dinamikus fejlesztés terepe lehet a juhászat, mert itt a teljes állomány 33 százalékos gyarapítását tartalmazza a terv, a vágójuhtermelés viszont ennél is meredekebben, 49 százalékkal emelkedik. Exportálni Szól a megye mezőgazdaságának jóváhagyott tervkoncepciója az erdőgazdálkodás feladatairól is — sok más mellett arról, 6000 hektárnyi erdőtelepítésre, s 2250 hektár erdő felújítására van szükség —, majd megállapítja: az élelmiszeripar feladata a belföldi szükségletek kielégítése mellett a gazdaságos export további növelése. Ennek érdekében a termelés mennyiségi 'bővítése mellett és azzal párhuzamosan javítani szükséges a minőséget, fokozni a választékot. A mai elgondolások szerint a húsipar 1985-ig 61, a tartósítóipar 26 százalékkal ■növeli az árukibocsátást, a baromfiipar pedig megkétszerezi termelését. Az alaptevékenységen kívüli munkáknál a fejlődés várhatóan kisebb lesz, mint volt az 1976 és 1980 közötti esztendőkben. a terv szerint öt-tíz százalék, mivel a szövetkezetek ipari tevékenysége sok szállal kapcsolódik az állami ipar helyzetének alakulásához. A mezőgazdasági üzemek ipari termelésének növelésére a nagykátai és a ceglédi ■járásban célszerű törekedni, míg az élelmiszeripari feladatok bővítése elsősorban a ráckevei, a ceglédi, a monori járásban látszik az átlagosnál gyorsabb mértékűnek. Kitér a jóváhagyott terv- koncepció a kistermelés segítésének fontosságára is, majd megállapítja: a megye mezőgazdasága a körvonalazott feladatok végrehajtásával jelentős mértékben járulhat hozzá a lakosság áruellátásához, valamint az export árualapok gyarapításához. Arányos, tervszerű gyarapodás a települések többségén Az ötödik ötéves tervidőszak eredményei alapján megállapítható, hogy tovább folytatódott a megye arányos és tervszerű fejlődése — mondotta ki tegnapi ülésén Pest megye Tanácsa, megvitatva és elfogadva a tanácsi gazdaság ötödik ötéves tervének végrehajtásáról készült jelentést. Kiemelt gazdasági és egyben társadalmi programként valósult meg a lakásépítés, lényegesen bővült az egészségügyi hálózat. A gyermekintézmények, az általános iskolák tervezettet jóval meghaladó fejlesztésével sikerült a demográfiai változások teremtette feszültségeket mérsékelni. A kommunális beruházások jobb életkörülményeket nyújtottak a lakosságnak, hozzájárultak a települések korszerűsítéséhez. Lakásépítés Lehetőség nyílik arra — hangzott el az ülésen —, hogy a korábbi gondokkal szemben a hatodik ötévep tervben mind a szőlő-, mind a gyümölcstermesztésben gyarapodjék az árumennyiség. Az ötödik ötValó igaz: minden korábbinál sikeresebb öt esztendőről készíthetett mérleget a megyei tanácstestület tegnap, hiszen az eredetileg tervezett 7,7 milliárd forinttal szemben ténylegesen 10,1 milliárd forintot költöttek el a megyében működő tanácsok fejlesztési célokra. A számadás részletesen taglalta a fejlesztési alap bevételeinek alakulását — hiszen a kiadásoknak ez a fedezete —, amibe 4,1 milliárd forintos központi támogatás is beletartozott. Nincs hely arra, hogy akárcsak vázlatosan is fölsoroljuk az öt esztendő lényeges fejlesztési eredményeit — amiről azonban a tanácstagok pontos képet kaptak —, ám a legfőbb mozzanatokra, az emlékezet fölfrissítésére utalnunk, törekednünk kell. Így egyebek között megemlítjük, hogy a célcsoportos lakásépítés 3,6 milliárd forintot emésztett fel, s ebből összesen 5293 állami lakást sikerült kialakítani. Figyelmet érdemel, s egyben a korábbi gyakorlat visszaszorulását jelzi, hogy az új lakásokhoz kapcsolódva 320 bölcsődei helyet, 750 gyermek számára óvodai elhelyezési lehetőséget, 88 általános iskolai tantermet, 5245 négyzetméternyi kereskedelmi és szolgáltató egységet teremtettek a különböző településeken. Változatlanul a családi ház a lakásépítés főszereplője: 29 323 új otthont fogadtak falaik közé az ilyen épületek, s erre az irányzatra — amint az a tanácsülésen elhangzott — továbbra is nagy figyelmet kell fordítaniuk a helyi tanácsoknak és minden érintett szervnek. Társadalmi munka Imponálóan nagy összeget, 1,1 milliárd forintot költöttek el a fejlesztési alapból a megyében öt esztendő alatt egészségügyi célokra, összesen 949 új kórházi ágyat sikerült kialakítani, aminek javát az 1979-ben átadott 5 80 ágyas kerepestarcsai kórház képezi. Az itt tapasztalt nagy társadalmi összefogást jól érzékelteti, hogy a lakosság 51 ezer óra társadalmi munkával, a vállalatok pedig 25 ezer nap társadalmi munkával járultak hozzá a rövid kivitelezési időhöz. A fejlesztések el® Öt év a mezőgazdaságban • Kiemelt programokként ® 10,1 milliárd forint lenére sem szabad elfeledkezni azonban arról, hogy még ma is — s ez az ülésen jogosan kapott hangot — a megyében a legkedvezőtlenebb országos összevetésben a tízezer lakosra jutó kórházi ágyak száma. Bővült a szakorvosi, a körzeti orvosi ellátás tárgyi háttere — Százhalombattán, Mo- noron, Vácott például új szakorvosi rendelőintézet épült meg —, az egy általános orvosi körzetre vetített íélek- szám 2614 főre csökkent. Nem sikerült ugyanakkor elérni a tervezett célt az egészségügy rendkívül fontos terepén, a bölcsődei hálózat fejlesztésében, mivel az eredetileg számított 1440 új hellyel szemben csak 936 kialakítása történt meg. Túlteljesítve Az előbbiekhez hasonlóan tetszetős kép bontakozott ki a számadás készítése közben a megye lakosságának képviselői előtt a kulturális fejlesztésekkel kapcsolatiban. Ilyen célokra fél évtized alatt ösz- szesen 1,5 milliárd forintot használnak fel, jelentősen túlteljesítve — értékben és naturális mutatókban egyaránt — az eredeti elképzeléseket. Jól mutatja ezt a túlteljesítést — s egyben a társadalmi összefogásban rejlő hatalmas erőt — az óvodai építkezések mérlege. Az ötödik ötéves terv elfogadásakor. 6610 új hely kialakítása látszott elérhetőnek, a tényleges eredmény viszont 11 529! Szinte megegyező ezzel az általános iskolák befogadóképességének fokozása, hiszen itt is a számított 477 tanteremmel szemben 844 került tető alá. Jelzi azonban a megye szorult helyzetét — a tárgyi környezet egyes elemeinek elavultságát, illetve az időleges megoldások elkerülhetetlenségét — hogy az óvodáknál az új építkezésekkel párhuzamosan 1541 korszerűtlen, ideiglenes helyet kellett fölszámolni, s hasonló okokból a megszüntetett tantermek száma 320 volt. A jelentős fejlesztések ellenére sem sikerült — a tervezettnél is sokkal gyorsabban emelkedő gyermcklét- szám következtében — az ellátottságot döntő mértékben javítani. Pedig a megye bátran vállalta az új építési eljárásokat kísérő kockázatot — a Forfa, valamint a Betonyp technológiák alkalmazása 124 tantermet eredményezett —, ám a bevándorlás, valamint a születések magas száma a legtöbb helyi tanácsnál minden előzetes elképzelésre rácáfol. Feszültségek * 51 Fokozódó szerepe van a lakosság ellátásában a kommunális fejlesztéseknek — hangzott el az indokolt megállapítás a megyei tanács ülésén, s az eredmények jól tükrözik ezt a megkülönböztetett jelentőséget. Különösen az ivóvíz- ellátásban szükséges a folyamatos haladás, s örvendetes, hogy a vízvezeték-hálózat építésének tervét 35 százalékkal túlteljesítették a megyében. Ebben része volt, mégpedig döntő módon annak is, hogy tavaly az esztendő végén már 51 társulat működött, valamint annak, hogy előtérbe került a körzeti, továbbá a regionális vízműrendszerek kialakítása. Figyelmeztető jeleket hord azonban magában a közegészségügyileg veszélyeztetett települések vízügyi gondjainak sokasodása, valamint az, hogy a vízvezetékrendszer bővülésével nem mindenütt tartott lépést a víznyerési lehetőségek gyarapítása. Szintén figyelmeztető tények sorát rejti az a megállapítás, hogy sem a szennyvíztisztítás, sem a csatornahálózat bővítésének ötödik ötéves tervét nem sikerült teljesíteni. A vezetékes vízellátás fejlesztése ugyanis elkerülhetetlenné teszi a szennyvizek tisztítását, elvezetését, s az érintettek számára éppen ezért egyben feladatkijelölés is a tanácsülésen elhangzott bírálat, ami szerint a kommunális ellátásnak ezen a területén a legnagyobb az elmaradás. A tervezettnek megfelelően, húsz százalékkal bővült a bolti kiskereskedelem hálózata a megyében az ötödik ötéves tervben, s mutatja az alapellátás fontosságát, hogy a fejlesztéseknek 60—65 százaléka ABC-áruházak, élelmiszerboltok formájában valósult meg. Az élelmiszerüzleteken kívül negyven ABC-áru- ház nyílt meg a megyében az 1976 és 1980 közötti esztendőkben, ám ennek ellenére — mondotta ki a testület — az új lakótelepeken még nem megfelelő gyorsaságú a hálózat bővítése, mint például Vácott és Cegléden. összesen 400 millió forint fedezte a szolgáltatások fejlesztését, ebből 109 milliót a központi szolgáltatásfejlesztési alap adott támogatásként. Bővült a gépjárműjavítás lehetősége, a textiltisztításnál műszakonként 4,1 tonna új kapacitás jött létre, megalakult a Pest megyei Lakásszerviz Társulás. Költségvetés A nagy nyilvánosságnak ugyan kevésbe szemléletes, ám a megyei tanács tagjai számára semmivel sem kisebb jelentőségű a tanácsi gazdaság ötödik öléves tervének végrehajtásáról száló jelentés azon része, amely a középtávú költségvetési terv megvalósításáról adóit elemzést. A tanácsi hatáskörbe tartozó társadalmi szolgáltatások ellátását fél évtized alatt összesen 16 milliárd forintos fedezet tette lehetővé. A társadalmi közkiadásoknak ez a része módot nyújtott arra, hogy az alapellátásban mérséklődjenek a különbségek, a kommunális, az egészségügyi, a szociális, a kulturális ellátásban fokozódjék az arányosság. Beérve az utalásnyi példával: egészségügyi és szociális célokra a költségvetésből öt esztendő alatt 3,8 milliárd forintot fordítottak a megyében levő tanácsok, oktatási és kulturális célokra pedig 6,5 milliárdot. Ezek az összegek is érzékeltetik, mekkora felelősség hárul a gazdálkodásban a tanácsokra, s örvendetes, hogy a megyei tanács ülése, az öt esztendőről szóló zárszámadást jóváhagyva, kimondhatta: megfelelően érvényesült az ésszerű takarékosság, tovább szilárdult a gazdálkodási fegyelem. A tanácsi gazdálkodás ötödik ötéves tervének végrehajtásáról szóló jelentés határozati része — amelyet ugyancsak egyhangúlag fogadott el a megyei tanács — az eredmények mellett a tanulságokat is levonhatja a gondokból, feszültségekből, s a helyi tanácsok végrehajtó bizottságainak figyelmét elsősorban azokra a kiemelt feladatokra irányítja, amelyek a hatodik ötéves terv sarokkövét alkotják. M. O.
