Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

1981. JÜNIUS 19., PÉNTEK Klímán Felmentés — választás A gödöllői városi pártbizott­ság tegnap ülést tartott, me­lyen személyi kérdésekben is döntött Dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára terjesztette a testület elé a megyei párt-végrehajtóbizott­ság ajánlását. Ennek alapján a gödöllői városi pártbizottság, érdemei elismerése mellett — más, fontos munkakörbe ke­rülése miatt — felmentette első titkári funkciójából Plut­zer Miklóst. Ezt követően a pártbizottság kooptálta tagjai sorába Herczenik Gyulát — aki eddig a megyei pártbizott­ság alosztályvezetője volt —, s megválasztotta a városi párt- bizottság első titkárává. Számítógép a Csepel Autóban EB A megyei népkonteh'ékség ülése A társadalmi összefogás enyhítheti a rokkantak mindennapi gondjait Ä dmakesii kertberátkörröl, a nemzetiségi nyelvművelő táborokról Itt készülnek a gépi programok. Az R 40 operátorpuítja, hát­térben a központi egységgel és a szalagtárakkal. SMerencseers€sS$$e ea iekér úrisn Olcsóbb, ha szerény a címke? A Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyi­áru Nagykereskedelmi Válla­lat igazgatójának, Sticzay Je­nőnek az asztalán két egyfor­ma nagyságú befőttesüveg. El­ső látásra csak az üvegek cím­kéje különbözik. Az egyiké több színű, a másiké fehér, s az utóbbin egyszerű vonalak­kal megrajzolt persely« sze­rencsemalac. A címkék sze­rint mindkét üvegben ribisz­kedzsem van. A Nagykőrösi Konzervgyár készítette az MßZ—08 1450 szatovány sze­rint. Szárazanyag-tartalom 66,5 százalék. 1115 kJ (266 kcat), 100 g, Tisztatömeg 450 g, Gyártva 1981 04. Eddig a címkék szövege teljesen egyforma. A különb­ség a már említett szeren­csemalacon kívül, hogy a szí­nes címkéjűn 14,40 Ft, a fehé­ren 10 Ft a fogyasztói ár. Üvegenként 4 forint 40 fil­lér a különbség! Az új, a sze- rencsemalacos ribiszkedzsem ennyivel olcsóbb. Próbáljuk be- sízorozni. Ribiszkedzsamet sze­rető családban ilyen kis üveg­ből hetenként kettő, havonta 8--10 is elfogy, ami mintegy 40 forint megtakarítást je­lent. — Miért olcsóbb? — A gyártó, vagyis a Nagy­kőrösi Konzervgyár a tőkés importból származó és drága pektinből (ez a dzsem sűrűsé­gét szabályozó kocsonyásító anyag) kevesebbet használt fel. Az így készült dzsem va­lamivel hígabb, ami ráadásul jobban megfelel a házilag elő­állított készítménynek és sze­rintünk a más népekétől ütő magyar ízlésnek — mond­ja Sticzay Jenő. Más termékek is előkerül­nek. Zöldborsó, dobozonként 10 forintért. 40 százalékkal olcsóbban. Négyféle (cérna-, cső-, spagetti és metélt) tész­ta. Szobi vegyes gyümölcs - szörp. A félliteres, ára 2,90-nel alacsonyaob, mint az eddigi legolcsóobé. Mindegyiken fe­hér a címke, s rajta az egyre bajosabbnak látszó persely« szerencsemalac, s a Pest—Ko­márom—Nógrád megyei Élel­miszer- és Vegyiáru Nagyke­reskedelmi Vállalat emblé­mája. — Mindegyik termék árát sikerült valamilyen módon csökkenteni. De ez semmikép­pen sem mehetett a minőség rovására. A zöldborsónál pél­dául módosítottak az úgyne­vezett szemkevertségen, úgy, hogy a borsó zs-sngesége meg­maradt. — S az egyszerűbb cím­ke? — Az is, ha csak fillérekkel is, de csökkenti az árat. A ter­melők, s mi, a forgalmazó nagykereskedelmi vállalat spó­roltunk a kalkuláció készíté­sekor, a csomagolással, a cím­kézéssel stb., s végül kijött az alacsonyabb ár. Amit bizonyára mindenki örömmel fogad. S ez olyan szép és egyszerű, hogy... hogy az ember csak csodálko­zik, miért csak most? — Sok találmány és kiváló újítás pofonegyszerű. De csak az újítónak jut eszébe. A fe­hér termékek nevet viselő árucsalád, így neveztük el ugyanis, ez is egy újításnak, illetve eredendően egy újító­nak, dr. Gaál Bélának, válla­latunk egyik főosztáilyvezető- helyettesének köszönhető. Olcsóbb termék — olcsóbb, egyszerűbb címke. Fehér ter­mék — fehér címke. Ezek az áruk a pultokon a színes cím­kéjű üvegek, dobozok közül éppen a fehér, az egyszerűbb címkéjükkel hívják fel ma­gukra a figyelmet. Egyikük, másikuk már forgalomban Országgyűlési bhotiság tárgyalta Legyünk ott minden piacén Csütörtökön tartott ülésén az országgyűlés ipari bizott­sága — blemző vita után —, úgy határozott, hogy a rövi­desen összeülő parlamentnek elfogadásra ajánlja azt a je­lentést, amelyet az 1980. évi költségvetés végrehajtásáról, a tárca eredményeinek összesí­téseként készített az Ipari Mi­nisztérium. A Stadinger Ist­ván bizottsági titkár által ve­zetett tanácskozáson a képvi­selőknek megküldött írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött Rabi Béla, az Ipari Mi­nisztérium államtitkára, aki Madarasi Attila pénzügymi­nisztériumi államtitkárral együtt válaszolt a képviselők kérdéseire, észrevételeire. Központi gondolata az volt a bizottsági véleménycserének, hogy az elmúlt esztendőben az ipari ágazatok előbbre léptek a külgazdasági egyensúly ja­vításában, mindamellett tartó­san még nem bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyeket — a VI. ötéves terv kidolgozá­sakor is —, számításba vet­tek. A vállalatok gazdálkodásá­ban — miként a bizottsági ülésen elhangzott —, sok tar­talék van a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakítására, arra, hogy minden piacon jól értékesíthető termékekkel je­lentkezzenek vállalataink. Egyebek közt erről fejtette ki véleményét a vitában Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest megye 20. vk-). részletesen elemezve az iparvállalatok ru­galmas alkalmazkodási lehe­tőségeit a világpiaci követel­ményekhez. A bizottság — amelynek ta­nácskozásba bekapcsolódott Darvas György, az Országos Tervhivatal főcsoportvezetője is —, az ipari ágazatok ta­valyi munkájának összesítő értékelését azzal nyugtázta, hogy a hasznosítható tapaszta­latokat már az idei vállalati gazdálkodásban figyelembe kell venni, és feltétlenül szá­molni kell velük az 1982. évi tervek kidolgozásakor. van. Fogadtatásukról ugyan még nincsenek adatok, de szinte biztos a siker. — Ha a vásárlók megked­velik, lesz-e majd elegendő? — A tésztából évente 600, a szobi szörpből 100, a riibisz- kedzsemből 30 tonnát kötöt­tünk le. Ez bőségesen elég. Különben a VI. ötéves terv­időszakban szeretnék százöt­venre—kétszázra növelni a fehér termékek névre hallga­tó árucsalád tagjainak számát. — A fehér címkéken ott van a vállalatuk emblémája is ... — Igen, miivel ezek is mo­nopolcikkeink. — Tehát csak a három me­gyében forgalmazzák? — Egyelőre igen. Nemrég azonban az országos szakmai tanácskozásunkon javasoltam, hogy a fehér termékeket ne tekintsük monopol árunak. A mi fehér termékeink és ter­mészetesen másaké is terjed­jenek el az egész országiban, hegy aki akarja, bármelyik élelmiszerboltban megyásá- rolhassa. Szent« Pál Csütörtökön délután fővá­rosi székhazában ülést tar­tott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége. A testület áttekintette a rokkantak helyzetét a megyé­ben, beható vita után a teen­dőiket is meghatározva, majd azzal a beszámolóval foglal­kozott, amely a dunakeszi kertbarátkor tevékenységéről adott gazdag képet, s meg­hallgatta azt a tájékoztatót, amely az 1981. évi nemzetisé­gi nyelvművelő táborok szer­vezését értékelte. Tíz emb&rbcl egy Becslések vannak csupán arra vonatkozóan, hazánkban az összefoglalóan rokkantak­ként jelöltek, azaz az érzék­szervi, az értelmi, a mozgás- szervi fogyatékosok, valamint az idült betegségiben szenve­dők a lakosság hány százalé­kát teszik ki. A.z adat tíz szá­zalék, s ez egyben a teendők súlyát is érzékelteti. Érthető tehát, hogy a népfrontelnök- ség álláspontja az volt, első lépésként — a társadalmi szervek összefogásával — pontos képet kell alkotni ar­ról , mekkora a rokkantak lét­száma a településeken, s el­térő helyzetükből következően milyen differenciált segítség nyújtható részükre. Napjainkban már több he­lyen — így Vácott 230 fővel, Cegléden 136 taggal, Nagy­kőrösön 270 résztvevővel — tevékenykednek a rokkantak­nak egyesületeik, illetve egye­sületi csoportjaik, de sok kez­deti nehézséggel küzdenek. A hiányos tárgyi feltételeit, a társadalmi és temegszerveze- tekkel még ki nem épített kapcsolatok, valamint az, hogy maguk a vezetőik, is mozgásuk­ban korlátozott személyek, a lehetségesnél lassúbbá teszik a haladást. Éppen az ilyen és hasonló okok miatt van szük­ség — mutatott rá a testület egyöntetű véleménnyel — a sokrétű segítségre. Elsősorban arra kell töre­kedni, hcigy ahol ez indokolt, létrejöjjenek a rokkantak kö­zösségei, mert hiszen ez alap­vető feltétele beilleszkedésük­nek a társadalomba, illetve a számukra megfelelő munkale­hetőségek fölkutatásának. A népfront a Vöröskereszt me­gyei szervezetének családvé­delmi bizottságával — a teg­nap lezajlott elnökségi ülés alapján — részletes program­ban határozza meg a segítség különböző formáit, így egye­bek között: a munkalehetősé­gek, a bedolgozói foglalkozta­tás föltérképezését; a hozzá­tartozók nélküli rokkantaik gondozásán ak megszervezését; a rokkantak klubjainak mód­szertani támogatását; a fia­tal rokkantak reális pályavá­lasztásának lehetővé tételét felvilágosítással és különleges tanácsadással. Értékes pérda Húsz fővel 1967-ben alakult meg Dunakeszin a kertbarát­kor, ma, majdnem másfél év­tized elmúltával a taglétszám 1132. A két adat összevetésié önmagában sokat mondott az elnökség tagjainak arról, eredménnyel tevákenykedik-e a kartművelők nemes célokra szövetkezett közösségié az if­jú városban. Bepillantást enged ennek a nemes időtöltésnek az eredmé­nyességébe — de azt sem kell restellni, amikor keresetiki- egészítás a cél —, ha leírjuk a testületi ülésen elhangzott adatot: a kör tagjai által ter­melt áruk értéke meghaladja a 3,4 millió forintot, esztendőn­ként. Az összeg mögött szí­vás erőfeszítések állnak, ami­be beletartozik a bizományi boltot magába foglaló klub­ház megteremtése — itt a he­ti összejövetelek alkalmával a szükséges kisebb eszközöket, fontosabb anyagokat is meg­vásárolhatják a tagok —, a téli ismeretterjesztő előadás- sorozat, a tanulmányi kirán­dulás, a más kerbbarátkörck- kel kiépített kapcsolat. A tavalyi országos mezőgaz­dasági kiállítás ezüstérmével — valamint az ifjúság köré­ben kifejtett munkáért a KISZ KB különdíjával — ki­tüntetett kertbarátkor legna­gyobb gondja, a kis tételű ter­mékek értékesítése most már, hosszú évek után, megoldód­ni látszik: a gödi termelőszö­vetkezet olyan felvásárlóhelyet nyitott a város piacterén áp­rilisban, ahol a tagok kis mennyiségben is eladhatják a háztartásukban fölös zöldsé­get, gyümölcsöt. Nagy elismeréssel nyugtáz­ta a testület a dunakeszi kert­barátok körének példás mun­káját. Népszerű forma Értékes hagyományai van­nak már Pest megyéiben o nemzetiségi nyelvművelő tá­boroknak, s örvendetes — amint azt az elnökség meg­állapította —, hogy e me­gyei kezdeményezés azóta országosan elterjedt, s ma már a szentendrei, a váci, a daba- si járásban 1 az olvasótábor természetes része a nemzeti­ségi amyanyelv és kultúra ápo­lásának. Ezeknek a törekvéseknek a népszerűségét sek más mel­lett az is bizonyítja, hegyidén már két tábort töltenek meg Szlovákiában — azaz az ere­deti anyanyelvi környezetben — a korábban jelzett három járásból jelentkezett gyerekek, míg Szlovákiából érkező cse­repartnereik Pilisszentker ész­tén, illetve Révfülöpön tábo­roznak majd. A már szintén hagyományosnak tekinthető német nyelvű olvasótábor helyszíne idén Dunabogdány, a szerb-horváté Leányfalu, ám jogos remény van arra, hogy a népfront kiépítette kapcso­latokra támaszkodva 1982-ben ezek is eredeti anyanyelvi környezetükben, külföldön szerveződjenek. A megyei népfrontelnökség végezetül elfogadta a második félév programtervét. M. O. Éjszakai fuvarok — szeméttel Az áprilisban megkezdett tisztasági akció nem ért véget. Akkor az volt a jelszó, hogy május 1-re legyen rend és tisztaság a megyében. Most az: őrizzük meg a tisztaságot, a rendet. Vajon sikerül-e? Ennek néztünk utána Szigetszentmiklós környékén, a Ráckevei-Duna- ág mentén. Az Esti Hírlap munkatársa ugyanakkor ha­jóra szállt, s a víz tisztaságának védelméről számol be a mai napon. A fővárosnak és Pest megyének közös ügye és érdeke, hogy az agglomerációs övezetben meg­oldják a környezetvédelmi feladatokat. Erről szól az Esti Hírlappal közös cikksorozatunk. su Sok-sok társad almi markával több mint 20 ezer lako- Szigetszentmiklóson ma már nincs különösebb gond a tisztasággal. A közterületeket — utakat, parkokat — rend­behozták, a helyi üzemek, in­tézmények és a Sziget jő Tsz segítségével, sok-sok társadal­mi munkával. Figyelmük ar­ra is kiterjedt — mint Garat István, a nagyközségi tanács elnöke elmondta —, hogy a „városképet” rontó, rozzant épületeket eltüntessék. (Hár­mat lebontottak, kettőt pedig tataroznak.) A postakábelek elhelyezését követően a jár­dákat kijavították. Eddig 138 felszólítást küldtek ki a la­kóknak: tartsák tisztán a jár­dát, az árkot, az átereszt. A főközlekedési és gazdasági utak mentén a tsz vigyáz a tisztaságra. Az üzletek, ven­déglátó helyek is fokozottan ügyelnek a rendre. A széles körű társadalmi összefogásnak tehát volt hasz­na, eredménye. (Ide sorolható az is, hogy május 16-án, a lomtalanítási akcióban három gépkocsival, a KISZ-esek se­gítségével elszállították az ut­cára kirakott rossz bútorokat, háztartási gépeket, stb. — amire addig nem volt mód.) Ottjártunkkor magunk is ta­pasztalhattuk: a főutcán szor­galmasan sepregetett az út­tisztító, mások a virágágyáso­kat gyomlálták. Mindennek ellenére, nem mondható el, hogy minden rendben lenne. Ha szép és gondozott is a belterület; an­nál több probléma adódik a külterületeken, az üdülőöve­zetben. Az a baj, mondják az idevalósiak, hogy túl közel vagyunk a fővároshoz A Cse­pelről idevezető út mentén dózerrel eltakarították a sze­metet — és másnap reggel­re újabbat hoztak a teher­autók. Eőksrüihst a franciakulcs... A csepeli gyárakból! a kő­bányai telepre kellene szállí­tani a szemetet. Ez bizony, kissé messze van. A gépkocsi- vezetők egy része kényelme­sebbnek találja, ha a bánya­tavak környékére vagy az Alsó-Buckának nevezett lige­tes üdülőterületre viszi a szál­lítmányt. (Az idő- és üzem­anyag-megtakarítás révén így fekete fuvarokra is telhet.) Éppen emiatt zárták le má­jusban a bányatavakhoz ve­zető bekötő utakat és árkolás- sal is igyekeznek megakadá­lyozni a szemetesautók behaj­tását. A tavak környékének rendezésére egyébként pályá­zatot írtak ki, a pályaművek értékelése július végére vár­ható: akkor eldől, hogyan hasznosítják e területet, s végleg megszűnik az áldatlan állapot. A salakot, hulladékot szál­lító gépkocsik általában éjsza­ka érkeznek. Ezért a tettese­ket nehéz rajtakapni. Nem is érdemes akármelyik sofőrrel szóba elegyedni, mert köny- nyen előkerülhet a francia­kulcs. Mit lehet tenni elle­nük? Csupán rendőrségi fel­adat lenne az illegális szemét­lerakás elleni küzdelem? Eh­hez a rendőrségnek sincs elég ideje, embere. Szatyrokkal hordják a hulladékot Elsősorban a vállalatok dol­ga volna, hogy ellenőrizzék a gépkocsikat. Most arra törek­szenek a szigetszentmiklósiak, hogy kapcsolatot keressenek az illetékes -csepeli vállalatok­kal, szót értsenek a szállítók­kal. Másrészt: a rendszá­mokat — ha sikerül — fel­írják, megkeresik a vétkest. Nem egy szabálysértési eljá­rás indult már a felelőtlen so­főrök ellen, s ötezer forintos büntetéseket szabnak ki. Szigetszentmiklóshoz a Rác- kevei-Dunaágból mintegy nyolckilométeres szakasz tar­tozik: Csepel határától a tak- sonyi hídig. Ez a nyolc-kilenc négyzetkilométernyi üdülőte­rület — amelyet a helybeliek Alsó-Buckának neveznek — több ezer hétvégi háznak ad helyet. A víkendtelkek jó ré­sze fővárosi lakosoké. Nem­csak teherautókkal, szatyrok­ban is hozzák tehát a szeme­tet. Az üdülőterület nagyobb részén — ahová kocsival be lehet menni — megszervez­ték az intézményes szemét- szállítást. Ez rendben is len­ne. Ám az üdülők és kirán­dulók közül sokan nagy, sza­badtéri kukának tekintik a Duna-partot, az erdőt, ligetet. Eszükbe sem jut, hogy egy nylonzacsóka össze lehetne gyűjteni a maguk „termelte” hulladékot, szemetet, és a leg­közelebbi gyűjtőhelyen lerak­ni. Mit lehet tenni? A mező­őrök, rendészek, tsz-dolgozók, s a horgászok ezer fős tábora révén létrehozták a figyelő- szolgálatot. Ám feljelentések­kel, bírságolásokkal valójában nem lehet sokra jutni. Jobb lenne, ha erre nem lenne szükség. Az igazi megoldást az je­lentené, ha a tudatformálás­ban eljutnánk odáig — vala­mikor ez természetes volt —, hogy mindenki ügyeljen a rendre, tisztaságra, a környe­zetre. Kinek-kinek saját em­beri méltósága diktálná ezt. Ha valaki ad magára, óvja a természetet, környezetét, ott­honát. Nem utópisztikus elképzelés ez? Nem. Néhány év alatt az egész ország megtanult „ener­giatakarékosságban” gondol­kodni. Ilyesfajta frontáttörés­re, szemléletváltásra lenne szükség a környezetvédelem­ben is. Nem lehetetlen. Paiádi József

Next

/
Thumbnails
Contents