Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-19 / 142. szám
1981. JÜNIUS 19., PÉNTEK Klímán Felmentés — választás A gödöllői városi pártbizottság tegnap ülést tartott, melyen személyi kérdésekben is döntött Dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára terjesztette a testület elé a megyei párt-végrehajtóbizottság ajánlását. Ennek alapján a gödöllői városi pártbizottság, érdemei elismerése mellett — más, fontos munkakörbe kerülése miatt — felmentette első titkári funkciójából Plutzer Miklóst. Ezt követően a pártbizottság kooptálta tagjai sorába Herczenik Gyulát — aki eddig a megyei pártbizottság alosztályvezetője volt —, s megválasztotta a városi párt- bizottság első titkárává. Számítógép a Csepel Autóban EB A megyei népkonteh'ékség ülése A társadalmi összefogás enyhítheti a rokkantak mindennapi gondjait Ä dmakesii kertberátkörröl, a nemzetiségi nyelvművelő táborokról Itt készülnek a gépi programok. Az R 40 operátorpuítja, háttérben a központi egységgel és a szalagtárakkal. SMerencseers€sS$$e ea iekér úrisn Olcsóbb, ha szerény a címke? A Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat igazgatójának, Sticzay Jenőnek az asztalán két egyforma nagyságú befőttesüveg. Első látásra csak az üvegek címkéje különbözik. Az egyiké több színű, a másiké fehér, s az utóbbin egyszerű vonalakkal megrajzolt persely« szerencsemalac. A címkék szerint mindkét üvegben ribiszkedzsem van. A Nagykőrösi Konzervgyár készítette az MßZ—08 1450 szatovány szerint. Szárazanyag-tartalom 66,5 százalék. 1115 kJ (266 kcat), 100 g, Tisztatömeg 450 g, Gyártva 1981 04. Eddig a címkék szövege teljesen egyforma. A különbség a már említett szerencsemalacon kívül, hogy a színes címkéjűn 14,40 Ft, a fehéren 10 Ft a fogyasztói ár. Üvegenként 4 forint 40 fillér a különbség! Az új, a sze- rencsemalacos ribiszkedzsem ennyivel olcsóbb. Próbáljuk be- sízorozni. Ribiszkedzsamet szerető családban ilyen kis üvegből hetenként kettő, havonta 8--10 is elfogy, ami mintegy 40 forint megtakarítást jelent. — Miért olcsóbb? — A gyártó, vagyis a Nagykőrösi Konzervgyár a tőkés importból származó és drága pektinből (ez a dzsem sűrűségét szabályozó kocsonyásító anyag) kevesebbet használt fel. Az így készült dzsem valamivel hígabb, ami ráadásul jobban megfelel a házilag előállított készítménynek és szerintünk a más népekétől ütő magyar ízlésnek — mondja Sticzay Jenő. Más termékek is előkerülnek. Zöldborsó, dobozonként 10 forintért. 40 százalékkal olcsóbban. Négyféle (cérna-, cső-, spagetti és metélt) tészta. Szobi vegyes gyümölcs - szörp. A félliteres, ára 2,90-nel alacsonyaob, mint az eddigi legolcsóobé. Mindegyiken fehér a címke, s rajta az egyre bajosabbnak látszó persely« szerencsemalac, s a Pest—Komárom—Nógrád megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat emblémája. — Mindegyik termék árát sikerült valamilyen módon csökkenteni. De ez semmiképpen sem mehetett a minőség rovására. A zöldborsónál például módosítottak az úgynevezett szemkevertségen, úgy, hogy a borsó zs-sngesége megmaradt. — S az egyszerűbb címke? — Az is, ha csak fillérekkel is, de csökkenti az árat. A termelők, s mi, a forgalmazó nagykereskedelmi vállalat spóroltunk a kalkuláció készítésekor, a csomagolással, a címkézéssel stb., s végül kijött az alacsonyabb ár. Amit bizonyára mindenki örömmel fogad. S ez olyan szép és egyszerű, hogy... hogy az ember csak csodálkozik, miért csak most? — Sok találmány és kiváló újítás pofonegyszerű. De csak az újítónak jut eszébe. A fehér termékek nevet viselő árucsalád, így neveztük el ugyanis, ez is egy újításnak, illetve eredendően egy újítónak, dr. Gaál Bélának, vállalatunk egyik főosztáilyvezető- helyettesének köszönhető. Olcsóbb termék — olcsóbb, egyszerűbb címke. Fehér termék — fehér címke. Ezek az áruk a pultokon a színes címkéjű üvegek, dobozok közül éppen a fehér, az egyszerűbb címkéjükkel hívják fel magukra a figyelmet. Egyikük, másikuk már forgalomban Országgyűlési bhotiság tárgyalta Legyünk ott minden piacén Csütörtökön tartott ülésén az országgyűlés ipari bizottsága — blemző vita után —, úgy határozott, hogy a rövidesen összeülő parlamentnek elfogadásra ajánlja azt a jelentést, amelyet az 1980. évi költségvetés végrehajtásáról, a tárca eredményeinek összesítéseként készített az Ipari Minisztérium. A Stadinger István bizottsági titkár által vezetett tanácskozáson a képviselőknek megküldött írásos jelentéshez szóbeli kiegészítést fűzött Rabi Béla, az Ipari Minisztérium államtitkára, aki Madarasi Attila pénzügyminisztériumi államtitkárral együtt válaszolt a képviselők kérdéseire, észrevételeire. Központi gondolata az volt a bizottsági véleménycserének, hogy az elmúlt esztendőben az ipari ágazatok előbbre léptek a külgazdasági egyensúly javításában, mindamellett tartósan még nem bontakoztak ki azok a folyamatok, amelyeket — a VI. ötéves terv kidolgozásakor is —, számításba vettek. A vállalatok gazdálkodásában — miként a bizottsági ülésen elhangzott —, sok tartalék van a gazdaságos termékszerkezet kialakítására, arra, hogy minden piacon jól értékesíthető termékekkel jelentkezzenek vállalataink. Egyebek közt erről fejtette ki véleményét a vitában Kovács László, a Dunai Kőolajipari Vállalat szakmunkása (Pest megye 20. vk-). részletesen elemezve az iparvállalatok rugalmas alkalmazkodási lehetőségeit a világpiaci követelményekhez. A bizottság — amelynek tanácskozásba bekapcsolódott Darvas György, az Országos Tervhivatal főcsoportvezetője is —, az ipari ágazatok tavalyi munkájának összesítő értékelését azzal nyugtázta, hogy a hasznosítható tapasztalatokat már az idei vállalati gazdálkodásban figyelembe kell venni, és feltétlenül számolni kell velük az 1982. évi tervek kidolgozásakor. van. Fogadtatásukról ugyan még nincsenek adatok, de szinte biztos a siker. — Ha a vásárlók megkedvelik, lesz-e majd elegendő? — A tésztából évente 600, a szobi szörpből 100, a riibisz- kedzsemből 30 tonnát kötöttünk le. Ez bőségesen elég. Különben a VI. ötéves tervidőszakban szeretnék százötvenre—kétszázra növelni a fehér termékek névre hallgató árucsalád tagjainak számát. — A fehér címkéken ott van a vállalatuk emblémája is ... — Igen, miivel ezek is monopolcikkeink. — Tehát csak a három megyében forgalmazzák? — Egyelőre igen. Nemrég azonban az országos szakmai tanácskozásunkon javasoltam, hogy a fehér termékeket ne tekintsük monopol árunak. A mi fehér termékeink és természetesen másaké is terjedjenek el az egész országiban, hegy aki akarja, bármelyik élelmiszerboltban megyásá- rolhassa. Szent« Pál Csütörtökön délután fővárosi székhazában ülést tartott a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnöksége. A testület áttekintette a rokkantak helyzetét a megyében, beható vita után a teendőiket is meghatározva, majd azzal a beszámolóval foglalkozott, amely a dunakeszi kertbarátkor tevékenységéről adott gazdag képet, s meghallgatta azt a tájékoztatót, amely az 1981. évi nemzetiségi nyelvművelő táborok szervezését értékelte. Tíz emb&rbcl egy Becslések vannak csupán arra vonatkozóan, hazánkban az összefoglalóan rokkantakként jelöltek, azaz az érzékszervi, az értelmi, a mozgás- szervi fogyatékosok, valamint az idült betegségiben szenvedők a lakosság hány százalékát teszik ki. A.z adat tíz százalék, s ez egyben a teendők súlyát is érzékelteti. Érthető tehát, hogy a népfrontelnök- ség álláspontja az volt, első lépésként — a társadalmi szervek összefogásával — pontos képet kell alkotni arról , mekkora a rokkantak létszáma a településeken, s eltérő helyzetükből következően milyen differenciált segítség nyújtható részükre. Napjainkban már több helyen — így Vácott 230 fővel, Cegléden 136 taggal, Nagykőrösön 270 résztvevővel — tevékenykednek a rokkantaknak egyesületeik, illetve egyesületi csoportjaik, de sok kezdeti nehézséggel küzdenek. A hiányos tárgyi feltételeit, a társadalmi és temegszerveze- tekkel még ki nem épített kapcsolatok, valamint az, hogy maguk a vezetőik, is mozgásukban korlátozott személyek, a lehetségesnél lassúbbá teszik a haladást. Éppen az ilyen és hasonló okok miatt van szükség — mutatott rá a testület egyöntetű véleménnyel — a sokrétű segítségre. Elsősorban arra kell törekedni, hcigy ahol ez indokolt, létrejöjjenek a rokkantak közösségei, mert hiszen ez alapvető feltétele beilleszkedésüknek a társadalomba, illetve a számukra megfelelő munkalehetőségek fölkutatásának. A népfront a Vöröskereszt megyei szervezetének családvédelmi bizottságával — a tegnap lezajlott elnökségi ülés alapján — részletes programban határozza meg a segítség különböző formáit, így egyebek között: a munkalehetőségek, a bedolgozói foglalkoztatás föltérképezését; a hozzátartozók nélküli rokkantaik gondozásán ak megszervezését; a rokkantak klubjainak módszertani támogatását; a fiatal rokkantak reális pályaválasztásának lehetővé tételét felvilágosítással és különleges tanácsadással. Értékes pérda Húsz fővel 1967-ben alakult meg Dunakeszin a kertbarátkor, ma, majdnem másfél évtized elmúltával a taglétszám 1132. A két adat összevetésié önmagában sokat mondott az elnökség tagjainak arról, eredménnyel tevákenykedik-e a kartművelők nemes célokra szövetkezett közösségié az ifjú városban. Bepillantást enged ennek a nemes időtöltésnek az eredményességébe — de azt sem kell restellni, amikor keresetiki- egészítás a cél —, ha leírjuk a testületi ülésen elhangzott adatot: a kör tagjai által termelt áruk értéke meghaladja a 3,4 millió forintot, esztendőnként. Az összeg mögött szívás erőfeszítések állnak, amibe beletartozik a bizományi boltot magába foglaló klubház megteremtése — itt a heti összejövetelek alkalmával a szükséges kisebb eszközöket, fontosabb anyagokat is megvásárolhatják a tagok —, a téli ismeretterjesztő előadás- sorozat, a tanulmányi kirándulás, a más kerbbarátkörck- kel kiépített kapcsolat. A tavalyi országos mezőgazdasági kiállítás ezüstérmével — valamint az ifjúság körében kifejtett munkáért a KISZ KB különdíjával — kitüntetett kertbarátkor legnagyobb gondja, a kis tételű termékek értékesítése most már, hosszú évek után, megoldódni látszik: a gödi termelőszövetkezet olyan felvásárlóhelyet nyitott a város piacterén áprilisban, ahol a tagok kis mennyiségben is eladhatják a háztartásukban fölös zöldséget, gyümölcsöt. Nagy elismeréssel nyugtázta a testület a dunakeszi kertbarátok körének példás munkáját. Népszerű forma Értékes hagyományai vannak már Pest megyéiben o nemzetiségi nyelvművelő táboroknak, s örvendetes — amint azt az elnökség megállapította —, hogy e megyei kezdeményezés azóta országosan elterjedt, s ma már a szentendrei, a váci, a daba- si járásban 1 az olvasótábor természetes része a nemzetiségi amyanyelv és kultúra ápolásának. Ezeknek a törekvéseknek a népszerűségét sek más mellett az is bizonyítja, hegyidén már két tábort töltenek meg Szlovákiában — azaz az eredeti anyanyelvi környezetben — a korábban jelzett három járásból jelentkezett gyerekek, míg Szlovákiából érkező cserepartnereik Pilisszentker észtén, illetve Révfülöpön táboroznak majd. A már szintén hagyományosnak tekinthető német nyelvű olvasótábor helyszíne idén Dunabogdány, a szerb-horváté Leányfalu, ám jogos remény van arra, hogy a népfront kiépítette kapcsolatokra támaszkodva 1982-ben ezek is eredeti anyanyelvi környezetükben, külföldön szerveződjenek. A megyei népfrontelnökség végezetül elfogadta a második félév programtervét. M. O. Éjszakai fuvarok — szeméttel Az áprilisban megkezdett tisztasági akció nem ért véget. Akkor az volt a jelszó, hogy május 1-re legyen rend és tisztaság a megyében. Most az: őrizzük meg a tisztaságot, a rendet. Vajon sikerül-e? Ennek néztünk utána Szigetszentmiklós környékén, a Ráckevei-Duna- ág mentén. Az Esti Hírlap munkatársa ugyanakkor hajóra szállt, s a víz tisztaságának védelméről számol be a mai napon. A fővárosnak és Pest megyének közös ügye és érdeke, hogy az agglomerációs övezetben megoldják a környezetvédelmi feladatokat. Erről szól az Esti Hírlappal közös cikksorozatunk. su Sok-sok társad almi markával több mint 20 ezer lako- Szigetszentmiklóson ma már nincs különösebb gond a tisztasággal. A közterületeket — utakat, parkokat — rendbehozták, a helyi üzemek, intézmények és a Sziget jő Tsz segítségével, sok-sok társadalmi munkával. Figyelmük arra is kiterjedt — mint Garat István, a nagyközségi tanács elnöke elmondta —, hogy a „városképet” rontó, rozzant épületeket eltüntessék. (Hármat lebontottak, kettőt pedig tataroznak.) A postakábelek elhelyezését követően a járdákat kijavították. Eddig 138 felszólítást küldtek ki a lakóknak: tartsák tisztán a járdát, az árkot, az átereszt. A főközlekedési és gazdasági utak mentén a tsz vigyáz a tisztaságra. Az üzletek, vendéglátó helyek is fokozottan ügyelnek a rendre. A széles körű társadalmi összefogásnak tehát volt haszna, eredménye. (Ide sorolható az is, hogy május 16-án, a lomtalanítási akcióban három gépkocsival, a KISZ-esek segítségével elszállították az utcára kirakott rossz bútorokat, háztartási gépeket, stb. — amire addig nem volt mód.) Ottjártunkkor magunk is tapasztalhattuk: a főutcán szorgalmasan sepregetett az úttisztító, mások a virágágyásokat gyomlálták. Mindennek ellenére, nem mondható el, hogy minden rendben lenne. Ha szép és gondozott is a belterület; annál több probléma adódik a külterületeken, az üdülőövezetben. Az a baj, mondják az idevalósiak, hogy túl közel vagyunk a fővároshoz A Csepelről idevezető út mentén dózerrel eltakarították a szemetet — és másnap reggelre újabbat hoztak a teherautók. Eőksrüihst a franciakulcs... A csepeli gyárakból! a kőbányai telepre kellene szállítani a szemetet. Ez bizony, kissé messze van. A gépkocsi- vezetők egy része kényelmesebbnek találja, ha a bányatavak környékére vagy az Alsó-Buckának nevezett ligetes üdülőterületre viszi a szállítmányt. (Az idő- és üzemanyag-megtakarítás révén így fekete fuvarokra is telhet.) Éppen emiatt zárták le májusban a bányatavakhoz vezető bekötő utakat és árkolás- sal is igyekeznek megakadályozni a szemetesautók behajtását. A tavak környékének rendezésére egyébként pályázatot írtak ki, a pályaművek értékelése július végére várható: akkor eldől, hogyan hasznosítják e területet, s végleg megszűnik az áldatlan állapot. A salakot, hulladékot szállító gépkocsik általában éjszaka érkeznek. Ezért a tetteseket nehéz rajtakapni. Nem is érdemes akármelyik sofőrrel szóba elegyedni, mert köny- nyen előkerülhet a franciakulcs. Mit lehet tenni ellenük? Csupán rendőrségi feladat lenne az illegális szemétlerakás elleni küzdelem? Ehhez a rendőrségnek sincs elég ideje, embere. Szatyrokkal hordják a hulladékot Elsősorban a vállalatok dolga volna, hogy ellenőrizzék a gépkocsikat. Most arra törekszenek a szigetszentmiklósiak, hogy kapcsolatot keressenek az illetékes -csepeli vállalatokkal, szót értsenek a szállítókkal. Másrészt: a rendszámokat — ha sikerül — felírják, megkeresik a vétkest. Nem egy szabálysértési eljárás indult már a felelőtlen sofőrök ellen, s ötezer forintos büntetéseket szabnak ki. Szigetszentmiklóshoz a Rác- kevei-Dunaágból mintegy nyolckilométeres szakasz tartozik: Csepel határától a tak- sonyi hídig. Ez a nyolc-kilenc négyzetkilométernyi üdülőterület — amelyet a helybeliek Alsó-Buckának neveznek — több ezer hétvégi háznak ad helyet. A víkendtelkek jó része fővárosi lakosoké. Nemcsak teherautókkal, szatyrokban is hozzák tehát a szemetet. Az üdülőterület nagyobb részén — ahová kocsival be lehet menni — megszervezték az intézményes szemét- szállítást. Ez rendben is lenne. Ám az üdülők és kirándulók közül sokan nagy, szabadtéri kukának tekintik a Duna-partot, az erdőt, ligetet. Eszükbe sem jut, hogy egy nylonzacsóka össze lehetne gyűjteni a maguk „termelte” hulladékot, szemetet, és a legközelebbi gyűjtőhelyen lerakni. Mit lehet tenni? A mezőőrök, rendészek, tsz-dolgozók, s a horgászok ezer fős tábora révén létrehozták a figyelő- szolgálatot. Ám feljelentésekkel, bírságolásokkal valójában nem lehet sokra jutni. Jobb lenne, ha erre nem lenne szükség. Az igazi megoldást az jelentené, ha a tudatformálásban eljutnánk odáig — valamikor ez természetes volt —, hogy mindenki ügyeljen a rendre, tisztaságra, a környezetre. Kinek-kinek saját emberi méltósága diktálná ezt. Ha valaki ad magára, óvja a természetet, környezetét, otthonát. Nem utópisztikus elképzelés ez? Nem. Néhány év alatt az egész ország megtanult „energiatakarékosságban” gondolkodni. Ilyesfajta frontáttörésre, szemléletváltásra lenne szükség a környezetvédelemben is. Nem lehetetlen. Paiádi József
