Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-19 / 142. szám

REST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA, ES A MEGYEI TANÁCS. LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 142. SZÁM Ára 1,40 forint 1981. JÜNIUS 19., PÉNTEK Még az idén elkészül kettő Kemencén Százkilencven híd felújítása A vállalatnál alakul a szükséges szervezet A cég régi szakemberei sem emlékeznek vissza, mikor is építettek utoljára hidat. Pe­dig, mint nevük is igazolja — Pest megyei Űt- és Hídépítő Vállalat — valaha kettős épí­tési profillal alakultak. S hogy miért vált ez napjainkban is­mét érdekessé? Mert a Pest megyei Tanács összeállította a VI. ötéves tervidőszakban fel­újítandó közúti hidak jegyzé­két — 190 létesítményről van szó —, s a vállalatnak ismét föl kell készülnie feladatára. — Tíz éve álltunk át a ko­rábbiról az új, meleg aszfalt- technológiára, és azóta évről évre csak előreléptünk — mondja Széles János műszaki igazgatóhelyettes. — Feltehe­tően ez is közrejátszik abban, hogy most bizalmat szavaz ne­künk a Pest megyei Tanács. De nem érte váratlanul a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat vezetőit az értesítés, hogy készítsék el rövid és hosz- szú távú hídépítési programju­kat. Két évvel ezelőtt ugyanis, amikor a jövőbe nézve, a válla­lat fejlesztési lehetőségeit Nem illik hozzánk! A z aszfalton, olykor a házak falának tövén koppan a bot vége. Ütemes kocogására már percek óta figyelek. Kes­keny a járda, úgy három méter s vagy tíz ember választ el a fehér bot gaz­dájától. Mire a gyalogát­kelőhelyhez érünk, magá­ra marad, Mindenki kicsit távolabb áll meg tőle. Ne­hogy értékes, szigorúan csak az egyik oldalról a másikra való átjutásra szánt perceiből valameny- nyit is segítségnyújtásra kelljen pazarolni. Előfor­dul? Sajnos, igen ... Srácok szállnak fel Budakeszin a buszra. Huzakodnak. A ki­sebbik fején záporoznak az ütések, arcán csattan a po­fon. Menekül, a busz elejé­ből a végébe. Utolérik. Né­mán nyeli könnyeit, míg a másik szó szerint kizsebeli. A zsákmány három Do­nald rágó s egy kétforin­tos. A felnőttek figyelme egy percre feléjük fordul, nyugtázzák a csattanás okát, tudomásul veszik a tényeket — majd mégsem szólal meg senki. Ki újságjába temetkezik, ki meg elme- rülten bámulja újra a tova­suhanó házakat, kerte­ket ... Fiatal nő, váratlanul az utcán tör rá a rosszullét. Utolsó erejével a járda szé­lén álló kő virágtartóhoz vonszolja magát, oda ül. Próbál erőt gyűjteni, ki­venni a mellette szapora léptekkel elsietők elmosó­dott arcát. S a percek csak peregnek. Jó időbe telik, mire egy idősebb házaspár megáll mellette, segítőkész karját nyújtja érte... Pillanatképek — egyet­len nap hordalékai. Maka­csul motoszkál bennem a gondolat: ennyire közö­nyösek lettünk? Semmi sem kelti fel érdeklődé­sünk, nem mozdul ben­nünk a humánum cseppnyi szikrája sem? Közöny és kényelem, fogalmazódik meg bennem az ítélet. Elő­ször csak magamban ma­gunkról. Nem tudom, me­lyik érzés lett előbb úrrá rajtunk? Az önzés, mely azt diktálja, hogy más ba­jára, elesettságáre egy per­cet se szánjunk. A kénye­lem, netán felborul a ma­gunk szűk kis világának tervezett programja, belső rendje — egy pillanat alatt mérlegre kerül. Az önzés, a kényelem tagadtatja meg olykor velünk, hogy kezün­ket segítőkészen kinyújt­suk. S ez az önzés, kénye­lem óvása közönyként kí­séri végig napjaink egy bi­zonyos szakaszát. A zt a szakaszát, melyet munkahelyünktől, a közösségtől távol töl­tünk. A hazafelé vezető úton vagy munkába menet. szombatokon, pihenőnapo­kon. Nekem úgy tűnik, hogy esetenként a munka­köpennyel együtt levetjük a tőlünk megszokott s oly természetes segítőkész ma­gatartást. Janus arcúak va­gyunk? Igen, amikor el­szakadunk attól a maga­tartástól, mely felemel "ben­nünket. Gondolok itt a nagycsaládosok, a rokkan­tak megsegítésére, az öre­gekről való gondoskodásra. Melynek ezernyi példájá­val találkozunk a szocialis­ta brigádok tetteiben, a munkahelyi közösségek mindennapjaiban. S nem kampányszerűen! Tudva azt, hogy a mi társadal­munkban ezrek mozdulnak meg egy emberért, százak képesek térítést nem kérve vért adni balesetet szen­vedetteknek, vagy ingyen dolgozni az első hívó szóra házépítésnél — ezt nap mint nap tapasztalván, nem értem a magunkon vi­selt kényelmet, önzést, a közönyt. S tőlünk idegen­nek, hozzánk méltatlannak érzem — mérlegelve tet­teinket, cselekedeteinket! Hiszen mily jóleső érzés­sel nyugtázza, őrzi a ki­sebb, nagyobb közösség a segítőkészségét elismerő so­rokat. Egy régi, ma nyug­díjas munkatárstól, kit rendszeresen istápolnak, felkeresnek. Egy állami gondozott gyerektől, kit minden nagyobb ünnepen kézről kézre ad a brigád, igyekezvén pótolni számá­ra a családi otthon mele­gét. Támogatjuk egymást ismerve, ismeretlenül is. S mindig a legjobbkor — amikor kell. Hiszen alapjá­ban véve ilyenek vagyunk. S mégis, a pillanatkép, egyetlen nap hordaléka azt mutatja, hogy sokszor saj­nos mások is vagyunk. N em igaz, hogy a kö­zöny, s az egymásért, az emberért érzett felelősség ily jól megfér egymás mellett. A bajba jutott mellett felgyorsuló léptek, az újságba temet­kezett fejek, a kifelé mere­dő pillantások a bennünk élő, meglevő bűntudat je­lei. Tudjuk, érezzük mi jól, mikor kellene segítőkészen kezünket kinyújtani egy­másért, cselekedni újra és újra. Magunkra marad­nánk? Aligha! Csak az el­ső lépést nehéz megtenni, az első szót kimondani, s ha ezen túljutottunk, nem kell szégyenkeznünk tet­teinkért, melyek — nem lehet elégszer leírni, mon­dani — tőlünk idegenek, nem illenek hozzánk! Varga Edit mérlegelték, már feljegyezték — s ezt egyeztették is fel­ügyeleti szervükkel —, meny­nyi pénzre lenne szükségük a profilbővítés technikai felté­teleinek megteremtéséhez. De nemcsak akkor, ma is hang­súlyozza Széles János: a vál­lalat eredményes munkája el­lenére is keveset fordíthat műszaki fejlesztésre. Csupán és kizárólagosan szinttartó beruházásokra van anyagi fe­dezetük. — Kiszámítottuk, 18—20 millió forint kellene ahhoz, hogy beszerezzük a hídépítés­hez szükséges alapgépeket, s ebben az összegben még nin­csenek benne az esetleges se­gédeszközök — pillant egy ki­mutatásra. — Ez azért- is ér­dekes, mert mostandg sem a szándék hiányzott belőlünk, ámbár, a hídépítéssel kapcso­latban nemcsak a műszaki ol­dalt tekintve vannak — el nem titkolható — aggályaink. Melyek ezek? A vállalat je­lenlegi fő profilja az útépítés — az igényekhez igazodva ki­egészítve gázvezeték-építéssel is — jóil jövedelmező. Viszont, máris tudják, hogy a hídépí­tési munkákkal igen kevés az elérhető nyereség. Vizsgálják egyúttal a létszámmal és bér­rel kapcsolatos várható gon­dokat is. Az új feladat ugyan­is sokkal élőárunk a-1 sénye- sebb, mint az útáoítés. Ácsok­ra, vasbetonszerelőkre és ne­hézgépkezelőkre lenne-lesz szülcség. A kérdések kérdése: tudnak-e kvalifikált szakem­bereket szerezni, illetve meg tudják-e fizetni őket? — Mert nemcsak az emlí­tett 190 híd felújítása lesz a dolgunk. A tervidőszak vé­géig, 1985-ig kész a teljes híd- program is: mi 45 új közúti híd építésére vagyunk kijelöl­ve. Kettőnek közülük még az idén — Kemencén — el is kell készülnie. A vállalatnál pedig hozzá­láttak a szükséges szervezet létrehozásé hoz: alakulóban van a hídépítési önálló épí­tésvezetőség. D. Gy. Ma 3. oldal: Olcsóbb, ha szerény a címke? Éjszakai fuvarok — szeméttel 4. oldal: Nyelvművelő táborok A következő tanév rendje Pénzbüntetésből- fogház 7—8. oldal: Rádió-, televízió­melléklet a jövő heti műsorokkal Ülést tartott az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága 1981. június 18-án Kádár'Jánosnak, a Köz­ponti Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót és az 1981. évi népgazdasági terv eddigi végrehajtásának tapasztalatait összegező jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. Lenin-rend Romssh Chartámnak Tartós, igazságos békét Leonyid Brezsnyev adta át a kiiiintetést KGST Gépipari besmstató Június 23. és 26. között a KGST építőipari állandó bi­zottsága szervezésében har­madszor rendezik meg Ma­gyarországon az építőipar gé­pesítésével foglalkozó előadás- sorozatot, tanácskozást és gép­bemutatót. Ezúttal Debrecen ad otthont a nagyszabású rendezvénynek. Az esemény programjáról Szilágyi Lajos építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes csütörtökön tájékoztatta az újságírókat. A kiállításon 200 különféle építőipari gépet állítanak ki a KGST-országok, köztük ha­zánk ipara. A berendezéseket működés közben is megte­kinthetik a szakemberek. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke tegnap Moszkvában átnyújtotta a Le­Ssffstéf arsfiásí isgyeCet Lesz-o elég alkatrész? A hazai mezőgazdasági gép­gyártás bázisa, a Mezőgép Tröszt, évről évre az érdeklő­dés középpontjába kerül ilyenkor, meg tudják-e terem­teni a szövetkezetek és álla­mi gazdaságok számára a fo­lyamatos munka feltételeit — vagyis milyen alkatrészellátást ígérnek? Mint azt Palatin Gyulától, a tröszt termelési igazgatósá­gának főkoordinátorától meg­tudtuk, a Mezőgép mindent megtesz azért, hogy a forgal­mazással megbízott MEGEV részére az időben megrendelt alkatrészeket — az anyagel­látási gondok ellenére — le­gyártsa. Mivel a nyári mun­kák dandárjában az idő a legfontosabb tényező, nyilván sok gazdaság él majd azzal a lehetőséggel, hogy közvetlenül a tröszt vállalataitól szerezze be a szülcséges alkatrészeket. M5 -s»s: ÉSucSapesf— Táborfalva Épütnek az autópályák A VI. ötéves tervidőszak­ban tovább épül az Ml-es, M3-as, Mö-ós autópálya, folytatják a meglevő utaia kor­szerűsítését, s 50 kilométer hosszan kapaszLtodósávot ala­kítanak ki — jelentették be csütörtökön Békéscsabán, az országos útügyi napokat meg­nyitó tanácskozáson. Autó­pálya-építésre ugyanannyi pénzt fordítanak, mint az el­múlt ötéves időszakban. Az Ml-es Budapest és Tatabánya között kétszer két nyomon, az M3-as Gyöngy osvisontáig, az M5-ÖS pedig Budapest—Tá­borfalva között épül meg. A fővárosban, a Határ útig el­készül az M5-ÖS ideiglenes bevezető szakasza. Kisebb utak építésére a korábbiaknál kevesebb jut, fenntartásra és üzemeltetésre viszont 26 mil­liárd forintot fordítanak. Mint a tanácskozáson el­hangzott: a KPM közúti igaz­gatóságok — az úthálózat fenntartására és áteresztőké­pességének növelése érdeké­ben — elsősorban útszélesíté­si és burkolaterősítési mun­kákra koncentrálják erejüket. Ezért is választották a szak­mai eszmecsere helyéül Bé­kés megyét, ahol a tavalyi ár­víz miatt ilyen jellegű mun­kálatokat folytatnak. A béké­si közutak felújítására az ál­lam 300 millió forintot irány­zott elő. Jelenleg a sérült utak egyhanmadát már kor­szerűsítették és a jövő év végéig valamennyi út felújí­tását befejezik. Évek óta egyik leggyako­ribb panaszuk a mezőgazdasá­gi üzemeknek az NDK-ból származó gépek rendkívül in­gadozó alkatrészellátása. A Mezőgép Tröszt vállalta: ezen termékek egy részét sa­ját vállalatainál legyártja. En­nek megfelelően hatvannégy különböző tétel előállítása már megkezdődött, további hatvanra pedig most készül­nek fel. Ezeken kívül még mintegy kilencven különböző alkatrész készítésére vállal­koznak, ezekhez azonban részben szerszámokat, részben félkésztermékeket és alap­anyagokat kémek az ellátásért eredetileg felelős NDK-part- nertől. A korábbi éveknek megfe­lelően idén is megszervezik az aratási ügyeletet. Valameny- nyi tröszti vállalat és a tröszt budaörsi központja hétközna­ponként este 7-ig, szombat va­sárnap pedig délután 5-ig tart ügyeletet, melynek kere­tében a mezőgazdasági üze­mek közvetlenül fordulhatnak hozzájuk, illetve a Mezőgép- szervizekhez a szükséges al­katrészek beszerzése érdeké­ben. Az ügyeleti szolgálat a hónap végón kezdődik, s au­gusztus közepéig tart. W. B. ötven hektár dohány Az albertirsai Micsurin Termelőszövetkezet öíven hektáron termel dohányt. A fejlődésben levő növényt most peroncszpó- ra ellen permetezik, egyes táblákban pedig a szépen fejlett do­hányt kézi kapával művelik, gyomtaSanítják. Képünkön: az asszonybrigád kapái. nin-rendet Romesh Chandrá- nak, a Béke-világtanács elnö­kének, aki a békéért és a né­pek biztonságáért vívott harc­ban szerzett kiemelkedő érde­mei elismeréseként kapta meg a magas kitüntetést. A kitüntetést átnyújtva Leo­nyid Brezsnyev megállapítot­ta: minden népnek vitathatat­lanul nagyon fontos érdeke fűződik ahhoz, hogy békében éljen szomszédaival, s velük együtt védje és gazdagítsa föl­dünket. Éppen ezért nagyra kell ér­tékelnünk a békemozgalom nemes tevékenységét — muta­tott rá Brezsnyev. — E moz­galom tevékenységén keresz­tül jut el az emberekhez a bátraknak, a világ ügyei iránt felelősséget érzőknek a hang­ja, azoké, akik az üldöztetés­től és a fenyegetésektől nem félve, az emberek józan eszé­hez és lelkiismeretéhez szól­nak. Véleményünk szerint a tar­tós béke csak igazságos és az egyenlőségen alapuló béke le­het, amelynek körülményei között nincsenek uralkodók és alávetettek, ügy véljük, hogy a tartós békének ki kell ter­jednie mindenkire, s a föld minden részére. A tartós bé­kének elengedhetetlen feltéte­lei az együttműködés, az ál­lamférfiam közötti találkozók és kapcsolatok, a valamennyi ország és nép közötti szilárd kapcsolatok — hangsúlyozta Leonyid Brezsnyev, majd vé­gezetül rámutatott: az SZKP XXVI. kongreszusán világosan és nyíltan kifejtettük a hábo­rú és a béke kérdésében val­lott álláspontunkat. Válaszbeszédében Romesh Chandra meleg szavakkal kö­szönte meg a magas kitünte­tést. Rámutatott: a Béke-vi­lágtanács immár több mint három évtizede harcol a há­borús veszély kiküszöbölé­séért, az új, békés világ fel­építéséért, s ma már az egész világ békeszerető erőit, társa­dalmi, kulturális és tömeg­szervezeteit tömöríti. KOZELET Mód Pétert, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagját, a Ma­gyar Népköztársaságnak az UNESCO-nál akkreditált nagy­követét, 70. születésnapja al­kalmából az MSZMP Közpon­ti Bizottsága nevében Gyenes András, a KB titkára köszön­tötte. A köszöntésen jelen volt Be re ez János, a Központi Bi-‘ zottság külügyi osztályának vezetője. 4

Next

/
Thumbnails
Contents