Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

Jegyzet Kit nevezzünk ma értelmiséginek ? A z íróasztalom meghitt ** sarokban áll. Alig né­hány négyzetméternyi zug ez, melyet könyves szekré­nyek választanak el a nagy szobától. Külön szoba már nem jutott írógépem fá­radt hordozójának. Mégis külön birodalom ez. A bal oldali polcon alul újságok, ezek felett lexikonok és szótárak, majd több soron verses kötetek. Szemben a falra szerelt polcokon ugyancsak szótárak, felet­tük időszerű politikai ki­adványok, egy sor iskolai kötelező olvasmány, s lég- félül matematikai és logi­kai kézikönyvek, tanköny­vek. Jobbról útikönyvek, a magyar nyelv rejtelmeit megvilágító kötetek, a leg­újabb szociográfiák, a Lá­tóhatár című folyóirat va­lamennyi példánya, s leg­felül filozófiai munkák so­rakoznak, Lukács György­től, a bácsi kör filozófiájá­ig. Az imitt-amott fellelhe­tő üres hely eken képek lóg­nak. A Che Guevara és a Hemingway portrét egye­nesen Kubából kaptam. A Renoir és a Van Gogh rep­rodukció saját vásárlás. Az Űj trás naptár pedig a fo­lyóiratból esett ki decem­sok, a jogászok, a művé­szek. S nem értelmiségiek az ipari és a mezőgazda- sági mérnökök. 1 étezik ma még ilyen megkülönböztetés? Él még ma is az emberekben a két kultúra, a humán és reál, az emberi és a mű­szaki megkülönböztetése? Igaz-e az előbbi állítás ak­kor, amikor a gépeket fel-) találóknak, tehát a műszaki gondolkodásúaknak éppen az a legnagyobb feladata, hogy munkája során az embert is számításba ve­gye? El kell hinnünk, igenis, gyakori ez a megkülönböz­tetés. Nagykőrösiek mond­ták, nagykőrösieknek. Ott voltam, tudom. Mérnök rondta tanárnak, jogász­nak, hivatalnoknak. A megkülönböztetésből természetszerűleg hátrá­nyok következnek. Példá­nak okáért az, hogy a mér­nöknek elmegy a kedve az élettől. Nem alkot, nem ter­vez. Mert ő kirekesztett a közösségből. A tanár pe­dig, hiába igyekszik, kire­kesztődik az életből. Mert rá ezt a szerepet osztotta a közvélemény. berben, vagy januárban. Már nem emlékszem. írógép, asztal, polc-ren­geteg, könyv-rengeteg, s né­hány kép. Egy értelmiségi lét kézzelfogható bizonyíté­kai. S középen egy felirat. Magam alkottam, irkalapra, golyóstollal. így hangzik: „Sohasem tudván boldogul­ni az életben, azzal bosz- szulta meg magát, hogy el­mélkedni kezdett róla.” A szöveg persze nem tő­lem származik, hanem Vol- toire-től. A mondatba rejtett el­lentmondás szögeztette a cetlit a falra. Az értelmi­ségi lét, gondolkodó lét S az ember vajon a boldogu­lás hiánya miatt, bosszúból kezd gondolkodni? S a bol­dogulás szellemi tunyaság­ra kárhoztat? Ha volna dol­gozószobám, külön szobám, akadna-e hely a voltaire-i mondásnak ? Nem tudom... S azt sem, hogy hova te­gyem, no, nem a polcok, ha­nem elmém rekesgtákeiben, annak a nemrég volt nagy­kőrösi tanácskozásnak az emlékeit, melynek minden mondata az értelmiségi lét­ről szólt. A MTESZ váro­si intéző bizottsága rendez­te ezt a tanácskozást, s előadóként dr. Tóth Jánost, a MTESZ főtitkárát „állítot­ta” a nagykőrösiek elé. Nos, az előadó véleményét meg lehet ismerni a Fórum című folyóirat májusi szá­mának vezércikkéből. A rö­vidítésből természetszerű­leg adódó hibával, ennek lényege az, hogy a hazánk­ban felhalmozódott szelle­mi kapacitást az eddiginél jobban ki kell használni. Ha ez sikerül, sokat lendít­hetünk gazdasági életün­kön. E bben mindenki egyetér­tett. Csakhogy szóba kerültek a nehézségek is. Sajnos, nem olyanok, me­lyek megoldása a nagykőrö- sieken múlna. Vagy ha igen, ez nem derült ki. Inkább arról volt szó, hogy a tele­vízió révén híressé vált fel­találók miért ütköznek any- nyi ellenállásba. S arról, hogy miért megy a mérnök benzinkutasnak vagy autó­szerelőnek, általában ma­szeknak, s miért nem ma­rad az állami vállalatnál. E gondokkal kapcsolatban nagykőrösi példák nem hangzottak el. Nem számítva persze a kivételt. Nos, ez a kivétel, most már mindegy, hogy ki mondta, így hangzott: „Vá­rosunkban értelmiséginek a mai napig is a humán ér­telmiséget tekintik. A mű­szakiak, a mezőgazdászok egyszerűen csak szakembe­rek." A humán szót kissé pon­tatlanul lefordítva, értelmi­ségiek a tanárok, az orvo­Az igazság, szívesen mon­danám, hogy középen van, de nincs ott. Egészen más­hol keresendő. Például a jobb kézről eső könyves­polcomon, - ahol Antonio Gramsci írásai is sorakoz­nak. Ezekből kiderül, hogy — némi túlzással, ami az enyém — értelmiségi az, aki éjt nappallá téve a társadalom megjavításán töpreng. S mi több, csele­kedeteit is ez a szándék ha­tározza meg. Ilyenformán — ez a túlzás — lehet ér­telmiségi K. J. segédmun­kás, s nem értelmiségi K. J. professzor. A nagykőrösi vita ezek szerint meddő volt. Tudni­illik a végzettséget, a be­osztást, a munkakört vet­te alapul. Azok a hozzá­szólók pedig, akik utaltak az értelmiségi lát politikai tartalmára, csak az ebből fakadó gazdasági lehetősé­geket hangsúlyozták. Hol­ott az értelmiség közös, meghatározó vonása, a po­litikai cselekvés, megvaló­sulhat az élet minden te­rületén. Magamból indultam ki ebben az.írásban. Felsorol­tam az értelmiségi életfor­ma tárgyi bizonyítékait. Unalmas részletességgel. Mégpedig azért, hogy el­mondhassam: ez a házi lel­tár semmit sem bizonyít. Nem ezektől a tárgyaktól értelmiségi. Sokkan inkább attól, ha mástól nem, hogy a marxista filozófus, Anto­nio Gramsci igazát okosan, vagy hiú ábrándokat ker­getve, dórén és oktalanul, de mindenki számára ért­hetően újra és újra leírom. Az értelmiségi ember — politikus ember. Aki értel­miséginek vallja magát, az hitet tesz arról is, hogy job­bá akarja tenni a világot. Kivétel nélkül, mindannyi­unk világát. Aki képzettségét tekint­ve, a megszokás szerint ér­telmiségi ember, de nem gondolkodik társadalmi méretekben, az bizony csak szakember. S innen nézve, mindegy, hogy a diplomá­ja műszaki-e, avagy tanári, orvosi, jogászi, művészi. "Degen azt mondták, hogy nem a ruha teszi az embert. Most azt mondjuk, hogy nem a diploma, ha­nem az emberi magatartás. Az emberiséget szolgáló magatartás. S ez az amire semmiféle irat nem bizonyíték. Csak a tett... És sajnos néha az !s, hogy az ember nem tudván boldogulni az életben, gondolkozni kezd felőle. Néha ez az ember sorsa. Vállalni kell, hogy a jövő nemzedékek boldoguljanak. Farkas Péter NAQflCÖRÖSI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1981. JÜNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Vállalkozó brigád Szeretik a társadalmi munkát Városunk vállalatai, szövet­kezetei minden évben tetemes mennyiségű társadalmi mun­kával járulnak hozzá szűkebb hazánk, Nagykőrös fejleszté­séhez. A város javára A szövetkezetek közül a tavalyi társadalmi munkaver­seny első helyezettje a TRA- KIS Szövetkezet nagykőrösi telepe lett. Az ott dolgozó 14 szocialista brigád derekasan kiveszi részét a városépítő és szépítő munkálatokból. Sokat tett a közösség érdekében, a Luis Corvalan brigád is. Leg­utóbb például egy kétüléses lengőhintával és egy mászó­kával szerzett örömet ez a kö­zösség a Farkas utcai gyere­keknek. Kijár az elismerésből a szövetkezet vezetőségének is, mert a játszóeszközök ké­szítéséhez anyagot adott a brigádnak. — A brigádnaplóból kitűnik, hogy a kollektíva rendkívül fontosnak tartja a társadalmi munkát... — Mindig készen állunk a segítségnyújtásra — mondja Berkes József brigádvezető. — Nehéz lenne felsorolni, hogy mi mindent készítettünk az elmúlt években. Egyébként rajtunk semmilyen munka nem fog ki. Szőlőt is szüre­teltünk már a kocséri tsz-ben. Az Absolon Sarolta brigáddal közösen pedig ruhafogasokat készítettünk a Rákóczi isko­lának. Még 1978-ban szocia­lista szerződést kötöttünk az Arany János Gimnázium KISZ-szervezetével. Ennek ér­telmében vállaltuk, hogy a KISZ-szervezetnél felmerülő különféle lakatos és fémipari munkákat elvégezzük, míg a diákok a brigád kulturális életének színesítéséhez nyúj­tanak segítséget — Az MSZMP városi bi­zottságának elismerő sorai is láthatók a brigádéletet tükrö­ző naplóban. A Radnóti Mik­lós szocialista brigáddal közö­sen kapcsolószekrényt készí­tettünk a bizottság épületé­ben. Bekapcsolódtunk a bör­zsönyi úttörővasút építési munkálataiba és részt vettünk a hantházi vasút bontásában is. — Köszönő sorokat kaptunk az MHSZ rádiós klubjától is a társadalmi munkánkért. Kom­munista műszakokat is vál­laltunk. Az ezekért kapott pénzt pedig felajánlottuk a város javára. Persze az óvo­dákról sem feledkeztünk meg. Az Eötvös Károly utcai óvo­dának egyebek között köny­vespolcot készítettünk, míg a Bokrosi óvodában a Radnóti brigáddal közösen betonozást vállaltunk. Pontos dokument — A gimnáziumnak például virágállványokat készítettünk, a városi levéltárnak kerítés­pótló elemeket gyártottunk és szereltünk fel. A Petőfi isko­lának padokat, ajtózárakat javítottunk, míg az Arany János általános iskolának pol­cokat készítettünk és szerel­tünk fel. Lehetőségeinkhez mérten segítettünk az árvíz- károsultakon és a rokkanta­kon. A fóti Gyermekváros fejlesztése javára is vállal­tunk kommunista műszakot. — A Cifrákért szebbé téte­lében brigádunk is részt vett. Egyébként többi munkánkat a Radnóti Miklós szocialistá kollektívával közösen végez­tük, Jól együtt tudunk' dol­gozni az Absolon Sarolta szo­cialista brigáddal is. Velük legutóbb a Kossuth iskolának készítettünk táskaakasztókat. — A tetemes mennyiségű társadalmi munka bizonyára nagyon megrövidíti a szabad idejüket. — Valóban. Előfordul, hogy nagyobb munkák idején csak későn este érkezünk haza. De, mert szívesen csináljuk, nem érezzük fárasztónak azt, amit vállaltunk. — Szóljunk arról is, hogy a brigád tagjai a gazdasági munkában is becsülettel helytállnak. — Szívügyüknek érezzük a szövetkezetünk sorsát. A ma­gunk területén azon fárado­zunk, hogy a jobb munkaidő kihasználás mellett munkánk minősége is javuljon. A „Dol­gozz hibátlanul!” mozgalmat például úgy segítjük kibonta­kozni, hogy a saját munkán­kon kívül a munkatársainkét is ellenőrizzük. Közben a szakmai fogásokat is jgyek szünk ellesni. — Egymást segítjük, ta­pasztalatainkat átadjuk a fia­taloknak és a kezdőknek. Az anyagokkal és az energiával ésszerűen takarékoskodunk. A tűz- és a munkavédelmi elő Írásokat maradéktalanul be­tartjuk. Az alkatrészek ké­szítésekor a hibás műszaki rajzokról feljegyzést készí­tünk s azt továbbítjuk az il letékeseknek. Ezzel is próbál­juk segíteni, hogy kialakuljon a pontos dokumentáció. — Negyedévenként brigád­gyűlést tartunk, értékeljük addigi munkánkat és megbe­széljük a következő időszak tennivalóit. Természetesen, ha a szükség úgy hozza, túl mun kát is vállalunk gazdasági céljaink elérése érdekében .. Arany fokozat A lakatosokból és szerelők­ből álló brigád 1975-ben ala­kult meg. Jelenleg 7 tagja van. Tavalyi munkájuk alap­ján a brigádversenyben arany fokozatot értek el. A közös ségben többen birtokosai ; Kiváló dolgozó kitüntető cím­nek. Egyik tagjuk, Ronkó Antal pártcsoportbizálmi Hamza Lajosné, Csicsó Gyű Ióné, Andó László, Szarka László, Ronkó Antal és Halász Tibor pedig rendszeres vér adó. Lám, ez a brigád mindenütt segít... K. K. Megnyílt a napközis tábor A városi tanács vb művelő­désügyi osztályának központi napközis tábora a héten nyi­totta meg kapuit a Pálfája er­dőben. Az idei lesz a második nyár, amikor városunk kis­diákjai az árnyas parkerdő mélyén jó levegőn s minden szempontból kedvező körül­mények között tölthetik nyári vákációjukat. Az ünnepélyes megnyitón ott volt Tóthné Bujdosó Ág­nes, a KISZ városi bizottságá­nak titkára, Szőke Sándor, az MSZMP városi bizottságá­nak reszortfelelőse, dr. Makai Katalin, a városi tanács vb művelődésügyi osztályának ve­zetője, valamint az általános iskoláik valamennyi vezetője. A harsonaszóval kezdődő és a tábori zászló fel vonásával vég­ződő ünnepségen a táborozó- kat Germán Istvánná városi úttörőelnök és Orbán Balázs- né táborvezető köszöntötte. A táborélet szépségeit az Arany János úttörőcsapat pajtásai mutatták be az erre az alka­lomra készült jókedvű műso­rukkal. A tervek szerint a központi napközis táborban nem lesz ideje unatkozni a gyerekek­nek. Nemcsak az erdő kínál a nap minden percében lehető­séget a játékra, hanem a mű­velődésügyi osztály is gondos­kodott gazdag programról. Se szeri, se száma a tervbe vett játékos foglalkozásoknak, me­lyek rossz idő esetén is hasz­nos időtöltést kínálnak. E já­tékosan nevelő foglalkozások megtartásában segíti a tábor vezetőségiét az Arany János Művelődési Központ és ennek ifjúsági klubháza a városi könyvtár, az MHSZ, a Kini­zsi Sportegyesület, az Arany János Filmszínház, több üzem és sok pedagógus. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy június 19-én reggel 7 órától délután 4 óráig a Váncsodi Esedi, Haty- tyú, Szeglet, Csiga, Túrán, Hangácsi, Aradi, Maros, Enyedi, Brassói, Kolozsvári, Háromszék, Temesvári és Ba- racsi utcákban áramszünet lesz. SPORT — SPORT — SPORT — SPORT — SPORT Három- és négytusa Négytusa. III. korcsoportos (5—6. osztályos) fiúk. Csapat­ban: 1. Arany isk. 830; 2. Kossuth isk. 804; 3. Rákóczi isk. 775; 4. Petőfi isk. 581 ponttal. Egyéni összetettben: 1. Péli László (KJ 197; 2. Ko- lozsi Béla (KJ 195; 3. Hagy- mási Sándor (AJ 175 pont. Négytusa. III. korcsoportos leányok. Csapat: 1. Kossuth 981; 2. Arany 841; 3. Rákóczi 750; 4. Petőfi 748 pont.. Egyé­ni: 1. Zsuffa Dóra (KJ 259; Példát mutatnak Szorgalmas, idős emberek Egyszer, az 1930-as évek­ben, amikor Móricz Zsigmond- dal a református templomtól a Vasút utcai Biczó patikáig húzódó körösi piacot jártuk, a nagy író találóan jegyezte meg: A maguk öröksége — Ez a piaci kép magya­rázza, hogy Nagykőrös város szobrot állított egyszerű pa­rasztember fiának: B. Tóth Ferencnek. A körösi szorgalom és munka sok hőse, szobrot érdemelnél Azóta, amikor a várost és a tanyavilágot járom, sokszor eszembe jut ez a mondás, hi­szen ma is számos bizonyíté­kát látni a nagykőrösiek szor­galmának. A példát az idős emberek mutatják. A napok­ban a város szélén, a Vadas utcában beszélgettem Czakó László, 94 éves öreg tsz-gaz- dával, aki 92 éves feleségével fia és menye szeretetében él. Az idős ember még tavaly is megkapálta a háztáji földjét. Elmondotta, hogy 69 évvel ezelőtt léptek házasságra. Ak­kor nehezebb volt az élet. Az esküvő után, az első vasárnap kimentek a Cifrakertbe, de mikor hazamentek, az anyós megpirongatta őket: így akar­tok megélni? — mondta. Töb­bet nem is mentek a Cifra­kertbe, s színházban és mozi­ban sem voltak sohasem. Fe­les bérleten küzdöttek, a ma­guk Örökségét csak az öregek halála után kapták meg. Az első világháború alatt Czakó László 4 évig fogságban volt. •Mire hazajött, a felesége há­zat vett. Télen a kemence mel­lett libákat nevelt, s tavasszal ő árult először tollas libát a piacon. A munka volt min­den örömük. Nem ért rá se kocsmába, se szórakozni jár­ni. De a ház környékén még az idén is lekaszálta a füvet az öreg gazda. Vezető beosztásban Ugyancsak az Alszegen, a Zs:mbery utcában mintagaz­dálkodást folytat Kecskeméti Ambrusné, akinek a múlt év­ben elhunyt férje kertész volt, a 21-es Volán Vállalat tele­pén. Kecskeméti Ambrusné közel jár a hatvanhoz, de még Babetta motoron jár a zártkertbe. Udvarán 3 anya­sertést tart, s most is van 14 szép malaca. Az egykori lóis­tállóban csirkéket nevel. Há­rom elnehezedett, már nem jó malacnevelő anyasertését pedig hizlalja. Az egyik a szak­értők szerint már négy mázsa körül van. Zöldségkert Másik ismerősöm Farsang János, aki a Ceglédi úton la­kik, a zöldségkertészkedésiben mutait példát. A hadifogság­ból hazatérve, a helyi láda­gyárban, majd a nagykőrösi és a kecskeméti tűzoltóság­nál dolgozott, vezető beosztás­ban, de szívbaja miatt nyug­díjazták. Később állapota ja­vult és a hetvenes években tázerdei zártkertjében bekap­csolódott a fóliás zöldségker­tészkedésbe, és munkát vállalt az ÁFÉSZ felvásárlási osztá­lyánál is. Zártkertjében szép szőleje és 8 fóliaháza van. Zöldségter- melvényeivel az 1979. évi nagykőrösi és a gödöllői ker­tészeti kiállításon elismerő ok­levelet nyert. Legutóbb pedig az üllői megyei kiállításon tün­tették ki elismerő éremmel és pénzjutalommal. Kopa László 2. Kis Erika (PJ 219; 3. For­gács Andrea (AJ 199 pont. Háromtusa. Kisdobos fiúk. Csapat: 1. Arany 543; 2. Pe­tőfi 476; 3. Kossuth 462; 4. Rá­kóczi 452 pont. Egyéni: 1. Halmi József (KJ 137; 2. Vár- konyi Zoltán (AJ 130; 3. Bál­lá Zsolt (AJ 111 pont. Testne­velés tagozatosok: 1. Kar&ai Zsolt 138; 2. Tóth Szabolcs 130; 3. Szűcs Sándor 121 pont (mind: K.J. Háromtusa. Kisdobos leá­nyok. Csapat: 1. Arany 618; 2. Rákóczi 615; 3. Kossuth 591; 4. Petőfi 504 pont. Egyéni: 1. Nagy Mária 143; 2. Varga Ág­nes 136; 3. Bállá Éva 132 pont (mind: RJ. Tagozatosok: 1. Kecskés Ildikó 153; 2. Bara­nyai Ágnes 114; 3. Járó Má­ria 103 pont (mind: KJ. A csapatverseny végered­ménye (őszi-tavaszi összesítés­ben). III. korcsoportos négy­tusa, fiúk: 1. Arany isk. (Hagymási Sándor, Varga Ist­ván, Németh Attila, Pap Nor­bert, Tamasóczki Ferenc, Ko­pa Zsolt) 1507; 2. Kossuth 1489; 3. Rákóczi 1248; 4. Pe­tőfi 1171 pont. III. kcs. négy­tusa, leányok: 1. Kossuth isk. (Zsuffa Dóra, Forgács And­rea, Klemencz Ildikó, Perlaki Laura, Hasúr Erzsébet, Barta Anikó) 1658; 2. Arany 1498; 3 Petőfi 1407; 4. Rákóczi 1296 pont. Kisdobos háromtusa, fiúk: 1. Arany isk. (Várkonyi Zoltán, Bállá Zsolt, Szarka Ferenc, Reggel Dénes, Nagy Norbert, Domián Róbert) 961; 2. Rákóczi 930; 3. Petőfi 894; 4. Kossuth 761 pont. Kisdobos háromtusa: 1. Rákóczi isk. (Bi­czó Balázs, Csikós Sándor, Szendi Zsolt, L. Szűcs Balázs, Szűcs Ferenc, Sz. Tóth Lász­ló) 1147; 2. Arany 1121; 3. Kossuth 1041; 4. Petőfi 992 ponttal. A győztes csapatok jutottak a területi viadalra. S. Z. ISSN 0133—MM (NniiykflrOsI Hírlap) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents