Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-18 / 141. szám

A80NYI KRÓNIKA A tanulás haszna Felkészítik az utánpótlást A könnyebb eligazodást segíti Az abonyi nagyközségi párt- bizottság székházában a mi­nap vizsgabizottság előtt ad­tak számot a kétéves marxis­ta esti középiskola hallgatói a tanultakról. A vizsgára várakozók kö­zött izgult egy fiatalasszony, Pál Gézáné, a Nagykőrösi Konzervgyár abonyi telepének szakmunkása is. Vele beszél­gettünk. — Miért vállalkozott az es­ti középiskola elvégzésére? — Politikai felkészültségem kívántam fejleszteni. Eddig az alapszervezetné] szervezett pártoktatáson, politikai vita­körön vettem részt, úgy gon­doltam, látóköröm, ismereteim bővülni fognak. Még nem tu­dom, milyen eredménnyel vizsgázom, de úgy érzem, el­értem, amit akartam. Jobban eligazodom a mai bonyolult politikai események között. — Hogyan hasznosíthatja még a frissen szerzett tudást? — Amit elsajátítottam, azt majd az alapszervezetemben igyekszem felhasználni. Párt­oktatás vagy politikai vita­kör vezetésére vállalkozom. Színesebbé tehető Félórával később Szűcs Belőné, a József Attila Tsz anyagkönyvelője felszabadul­tan csukta be a vizsgahelyi­ség ajtaját, arcán a megköny- nyebbülés mosolyával. — Sokat tanult? — Minden foglalkozáson megjelentem, rendszeresen ta­nultam, és most a tanulmá­nyi szabadságot is kizárólag a felkészülésre fordítottam. — Munkahelyén és otthon méltányolták-e tanulását? — Mindenütt. Még a gyer­mekeim is. Ha tudtak, segí­tettek,. ha nem, legalább csendben voltak, amikor a könyvet a kezemben látták. Hegedűs József, a Mecha­nikai Művek helyi gyáregysé­gének dolgozója, a telefon­részleg minőségellenőrző cso­portjának vezetője. Fiatal em­ber. Vele is a vizsga után be­széltünk. — Milyen volt a felelete? — Ügy érzem, közepesen si­került. — Miért iratkozott be a középiskolába? — Munkakörfém betöltésé­hez alapfokú poVtikai vég­zettség kell, továüisá pártcso- portbizalmi vagyok, és véle­ményem szerint a jó mozgal­mi munkának fontos része az alapos politikai ismeret. Nagy András, a téglagyár vezetője volt az osztály okta­tója. Így értékelte az évi mun­kát: — A huszonkét tagú osztály év végi átlaga jó közepes. Most a nőknek ment jobban, viszont év közben a foglal­kozásokon a férfiak voltak élénkebbek. A kétéves politi­kai tanfolyam mindenkinek jelentett valamit. Elkezdő­dött egy olyan ismeret­anyag elemzése, melyet mind­annyian hasznosan kamatoz­tathatnak a mindennapi élet­ben, társadalmi tevékenység­ben. — Az oktatással kapcsolat­ban milyen javaslatai van­nak? — Mivel az iskola elvégzé­se önkéntes, az előadásokat, szemináriumokat dokumen­tumokkal és egyéb anyagok­kal színesebbé kellene tenni. Nem diafilmekre gondolok, azokból van elég, hanem pél­dául egy pártszervezet életé­nek bemutatására, vagy va­lamelyik témában különösen jártas személy meghívására. A huszonkét hallgató közül kettő tanul tovább a marxiz­mus—leninizmus esti egyetem hároméves tagozatán. Az ősz­szel induló középiskolai osz­tályba huszonnégy jelentkező van, többnyire a KISZ és a tömegszervezetek vezetőségé­nek tagjai, munkásőrök, ta­nácstagok. Megfelelő kiválasztás A vizsgabizottság elnöke Habony István, a járási párt- bizottság politikai munkatár­sa volt. Tapasztalatait így foglalta össze: — A vizsgázók elméleti és gyakorlati politikai felkészült­sége közepes. Egyetlen hiá­nyosságot tapasztaltam, ami életkori sajátosság; a fiata­labb korosztálynál az elmélet és a gyakorlat összekapcsolá­sa vagy szétválasztása, az el­mélet példák útján való ér­zékeltetése nehezebb, mint az idősebbeknél. Abonyban immár hagyomá­nya van a kétéves alapfokú politikai képzésnek. A pártbi­zottság és a pártszervezetek helyesen járnak el, hogy újab­ban már elsősorban a káder- utánpótlásnál figyelembe ve­hető személyeket javasolják erre a tanfolyamra. — Az egy- vagy a kétéves oktatás tapasztalatai jobbak? — A kétéves tanfolyam több okból jobb. A tanultakat elő­nyösebben tudják felhasznál­ni az alapszervezeti munká­ban, több ismeretanyagot gyűjtenek a hallgatók a to­vábbtanuláshoz — mondotta Habony István. Gy. F. Frissen kapják Gyümölcs az üdülőknek Hasznos, jó szolgálatot tesz az üdülőterület ellátásának az a Siófok közeli felvásárlóhely és raktár, amelyet a ceglé­di TSZKÉR üzemeltet. Eb­ben az évben 22 millió fo­rintos forgalmat várnak. A társulás, valamint a környék­beli közös gazdaságok is kis­termelők áruit értékesítik, nagykereskedelmi tevékenysé­get folytatva. Fakeretek ablakhoz, ajtóhoz A Ceglédi Járá­si Építőipari Szö­vetkezet abonyi telepén asztalos­műhely is van. Rendszerint sok a munkájuk, mert nemcsak helybeli hanem vidéki megrendeléseket is kapnak sorra. Gondosan elkészí­tett épülettarto­zékok kerülnek ki a kezük alól. A felvétel az abonyi műhelyben ké­szült. Mészáros István ablakkere­tet csiszol. Nem mindegy, hogy jól, vagy rosszul meg­munkált fára ke­rül fel, majd az alapozó, az olaj-, a zománcfesték. Gyuráki Ferenc felvétele Egy mezőváros hiedelmei A Magyar Néprajzi Társa­ság — Kiss Lajos néprajzku­tató születésének századik év­fordulója alkalmából — július 19. és 21 között vándorgyűlést tart Hódmezővásárhelyen. Ez alkalommal rendezik meg az önkéntes néprajzi és nyelv­járási gyűjtők X. országos ta­lálkozóját is. Ez utóbbi ren­dezvény keretében kerül sor szombaton, június 20-án a néphit, népi vallásosság, népi társadalom témakörében la­punk helytörténeti szakírójá­nak, Hídvégi Lajos kutatónak az előadására, amelyet Cegléd mezőváros hiedelemmOndái címmel tart. Győzött: a Vakáció Könyv lett a jutalmuk A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA Dl XXV. ÉVFOLYAM, 141. SZÁM 1981. JÜNIUS 18., CSÜTÖRTÖK Készülődnek az aratásra Gabona, fűszernövény magja érik Rendre vágják a köményt, ha kell, szárítanak Igen jó hangulatban zajlott az a vakáció előtti vetélkedő, amelyet az abonyi gyermek- könyvtár rendezett, az általá­nos iskolák ötödik és hatodik osztályos tanulói részvételével. A két iskolából tizenhat, négy­négy személyes csapat állt rajthoz. Irodalmi, földrajzi is­mereteiket kellett ügyesen iga­zolniuk, valamint csalafinta számsorok megfejtésével te­hettek tanúságot felkészülésük­ről. A játékot Kovácsné Prágai Ilona vezette, ügyesen, gördü­lékenyen. Szinte egy percre sem hagyott alább a lelkes, jó hangulat. A győzelmet a Somogyi iskola VI./D osztályá­nak Vakáció jeligét viselő csa­pata szerezte. Ök és a töb­biek is könyvjutalomban ré­szesültek. A könyveket a mű­velődési háztól, a könyvtár­tól és a KISZ nagyközségi bi­zottságától kapták. — .. .van arany kalásszal biztató földem — írta egykor Berzsenyi Dániel. A határt járva a mezőgaz­dászok nem olyan elégedet­tek, mint hajdan ő. Minél több gabonát szeretnének arat­ni, évről évre jobb termésát­lagokat elérni. A tavaszi szá­razság után későn jött a jú­niusi eső — mondják. Így fo­gad bennünket Bódizs Antal, a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet elnöke is. Biztos hasznot hoz — A gabona szárbaszökésé- nek idején kevés volt a csa­padék, s az amúgy is rossz talajadottságú területeinken igencsak törpe a búza. A mos­tani kedvezőbb időjárás ezt már nem is nagyon befolyá­solja, legfeljebb a szemfejlő­désre lesz némi hatással. A tavalyi jó termésre egyik ceglédi gazdaságban sem szá­mítanak. A Kossuth Termelő­Levélőrzők segíthetnek Kodály Zoltán emlékére Zenei életünk világhírű sze­mélyének, Kodály Zoltánnak, születése századik évfordulója tiszteletére tervezik, hogy könyvet állítanak össze, s je­lentetnek meg a mester leve­lezéséből. A kötet készítőinek, szerkesztődnek tudomására ju­tott, hogy Kodály Zoltán abo­nyi emberekkel is levelezett. A helybeli falumúzeum se­gítségével ezúton is felkérik azokat, akiknek birtokában Kodály Zoltántól származó írás, levél található, kölcsö­nözzék azt, adják árt Győré Pálnak, az abonyi nagyközségi tanács titkárának, a falumú­zeum vezetőjének, vagy leg­alább jelentkezzenek, jelezzék, hogy ilyen eredeti írás a bir­tokukban van. A levél, illetve annak má­solata dokumentum értékű, forrásanyag lehet a kötethez, amely egy tevékeny művészi élet teljességét segít bizonyíta­ni, — Kodály kapcsolatát az országgal, zeneszerető és 'zenei hagyományait tisztelő lakosai­val, oktatási módszerének ter­jesztőivel. Oltásmulasztás A kimutatások szerint ta­valy több mint 5700 kutyát ré­szesítettek veszettség elleni kö­telező védőoltásban Cegléden. Az idén 442-vel kevesebbet. Ennyi ebtulajdonos mulasz­totta el beoltaitni négylábú tár­sát. Harmatos, dárdalos volt a hajnal, harmat- csepp rezgeti a fűszálakon. Üde, friss volt az éledő város képe, mint a jó kedvűén éb­redt, dologra kész leányzóé. Hogy teljes legyen a hajnali hangver­seny, a város bel­seje felől harang­szót hozott a szel­lő, a közeli vasút­állomásról ide hallott a vonatok érkezésére, indu­lására figyelmez­tető dallamjelzés. Egyre nőtt a forgalom Ceglé­den, a Rákóczi út és Széchenyi út találkozásánál. A szaporán * elhúzó autók miatt, mint ahogy az a váro­sokban lenni szo­kott, csapatba ve­rődve álltak a gya­logosok a járda csücskénél, várva, hogy az út egyik oldaláról a másik­ra átjussanak. Bo­nyolult dolog mostanában a ceglédi közleke­dés, hiszen a fej­lesztéssel járó út- bontást, építést megsínyli a for­galom: dugó itt, dugó ott — s amíg az ember ácsorog, addig is figyel, nézelődik. Most is várako­zunk, itt, a gim­názium közeli ut­casarkon. — Nézd, valami elhullott jószág — mondja valaki. — Elütöttek egy kutyát. — Vagy agyon­verték. — Még jó, hogy a tetemet az út­ról levonszolták. Így nem akadá­lyozza a forgal­mat. — No, de így, a kis parkrész zöld gyepére... Kíváncsin, ször- nyülködve is, oda- oda lesünk. Rőt, vörös, csapzott bundájú jószág hever a füvön. Pocakja felhasad­va, kenderkóc kandikál ki belő­le. A kutya — já­ték kutya volt. Né­hai jópajtás, sor­sa bevégeztetett. Ám, kicsit azért alább hagy a tet­tet bíráló, javas­latokat tevő szó- özön. Sajnálják. — Kivénhedt játék. Azért még­sem kellett volna csak így elhaji- gálni. — Elhajigálni... Kérem, ez szánt szándékú tettle- gesség volt, csak bosszúból végez­hettek így vele — fontoskodott egy idősebb járókelő. — Ugyan, hi­szen csak kabala lehetett — húzta fitymálóan a szá­ját egy diákforma fiatal. — Ballagás kutyus. Mintha már láttam volna. Ügy látszik, gaz­dájának nem si­került az érettsé­gi vizsga... E. K. A kutya veszte ma­szövetkezetben is 1980-ban 56 1 mázsa volt hektáronként a búza termésátlaga a szikesen, most örülnek, ha a tervezett 49 mázsa hektáronkénti ter­vet teljesíteni tudják, összes szántóterületük több mint egy- harmadán aratnak, 550 hektár búzát, 60 hektár köményt, 55 hektár kaprot, és 54 hektár mustármagot. Négy éve foglal­koznak a nagy szakértelmet, gondos munkát kívánó mag­termesztéssel, az emyős virág- zatúakkal és az ősidők óta fűszer-, olaj- és gyógynövény­ként használt mustárral. A gyenge terület, melynek 60 százaléka középkötött szi­kes korongokkal tűzdelt, a többi része pedig homok, ép­pen a Vetőmag Értékesítő Vál­lalat kedvező felvásárlási árai miatt hasznosítható így. Ezek közül a növények közül minden évben egy-egy biztos nyereséget ad. A magbetaka­rítást itt is gabonakombájnok­kal végzik, így a gépparkot nem kellett bővíteni. Az aratás előtti gép szemlét június 25-re tervezték ebben a gazdaságban. A kombájnokat, szállító járműveket saját gép­műhelyükben készítették fel, s a pótalkatrészek is 95 száza­lékban megvannak. Leginkább az NDK gyártmányú mező- gazdasági gépek ellátása aka­dozik. Jövő héfen: kömény A jövő héten kezdik rend­re vágni a köményt, és június utolsó napjaitól július dere­káig aratják a búzát. Először a korán érő fajtákat, a libe- lullát, majd a legnagyobb te­rületen vetett jubilejnaját és a martonvásári fajtákat gyűj­tik be. Ma már — a növényneme- sítőknek köszönhetjük — a gazdaságok megfelelő érési idejű fajták kiválasztásával csökkenthetik az aratás kam­pányjellegét, mégis hatalmas munka ez. A nagy teljesítmé­nyű gépek mellett a termelő- szövetkezet minden negyedik dogozója közvetlenül vagy köz­vetve részt vesz a betakarí­tásban. A learatott búzát, ned­vességtartalmától függően, tá­rolják és szárítják, vagy mind­járt a Gabonaforgalmi Válla­lathoz szállítják. Ebben a ter­melőszövetkezetben lehetősé­get adnak tagjaiknak, hogy 80—90 vagonnyi búzát a tsz- től vásároljanak meg. Amint tárolóba került a búza, a kapor és mustár beta­karításához kezdenek a Kos­suth Tsz-ben, s ezt követi a lu- cemamagé, melynek termése az időjárás függvénye. Fázisokra bontva — A Lenin Termelőszövet­kezetben, mivel csak kalászo­sokat aratnak, várhatóan július végére leállnak a kombájnok. Mint Balogh László ágazat­vezető elmondta, öt nagy tel­jesítményű CLAAS-dominá- tor, nyolc IFA szállító jármű, és a járulékos munkákhoz — bálázáshoz, tárcsázáshoz, hen­gereléshez — szükséges erő- és munkagépek készen állnak a húszadikai gépszemlére. Szak­embereik is felkészültek az aratásra, de az időjárás köny- nyen felboríthatja aratási ter­vüket. Mit szeretnének? Napos időt és mégegyszer az aratás előtt kiadós esőt. A tavalyinál, — mikor is búzából rekord, or­szágos második termésátlagot értek el — szerényebb ered­ményekre számítanak, bár idén 8—10 nappal korábban kezdő­dik itt az aratás. Június 22—24 között a 100 hektár árpa, majd július ele­jén az 1000 hektár takarmány- és étkezési búza betakarítá­sát tervezik. Már a vetésnél, érési idő szerint, fázisokra bontották a búza termesztését. Július de­rekán három napig aratják a 180 hektár rozsot. 14 százalék feletti nedvességtartalom ese­tén saját üzemükben szárítják a gabonát. Győrffy Annamária Célszerűen, ügyesen Kisgépek a lakásban Belépés csak lányoknak, asszonyoknak, — jelzi június 25-i rendezvényéről a Helyőr­ségi Művelődési Központ programfüzete. Ez alkalom­mal délelőtt 10 órától délután 19 óráig bemutatót és vásárt tartanak, a ceglédi áfész Ská- lacoop Áruháza közreműkö­désével, olyan ügyes eszközök­ből, kisgépekből, amelyek a házi munkát könnyítik. A helyszínen az érdeklődők szak­tanácsot is kapnak a bemuta­tott áru célszerű, gazdaságos, takarékos használatáról. Népes részvétel mellett A házigazdák nyerték meg Szakszervezeti sportnap Az egészségügyi dolgozók VII. Pest megyei szakszerve­zeti munkahelyi sporttalálko­zóját a közelmúltban rendez­ték meg Cegléden. Ezen az egészségügyi szakszervezeti alapszervezetek fele képvisel­tette magát, összesen 441 ver­senyzővel. A sporttalálkozót az EDSZ Pest megyei Bizottsága, a ceg­lédi kórház-rendelőintézet alapszervezet vezetőségével kö­zösen szervezte és bonyolítot­ta le. A versenyprogramban kispályás labdarúgás, kézilab­da, lövészet, asztalitenisz, te­nisz és horgászat szerepelt. Az ünnepélyes megnyitó előtt a Bem SE sporttelepén Takács Béla, az MHSZ Pest megyei vezetőségének főelőadója re- pülőmodell bemutatót tartott. A megjelenteket dr. Szabad­falvi András, a kórház-rende­lőintézet igazgató főorvosa kö­szöntötte, majd dr. Renkó Má­ria, az EDSZ Pest megyei Bi­zottságának titkára nyitotta meg a találkozót. A sportnapon csapatverseny­ben az alábbi eredmények szü­lettek: 1. ceglédi kórház-ren­delőintézet 43, 2. kerepestar- csai kórház 28, 3. monori já­rás 25, 4. dabasi járás 16, 5-6. budapesti Semmelweis Kórház és a váci kórház-rendelőinté­zet csapata 9-9 ponttal. A győzteseknek járó díja­kat dr. Temess Judit olim­pikon, a rendezvény fővédnö­ke adta át ISSN 0ISS-JR0O (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Thumbnails
Contents