Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)
1981-06-12 / 136. szám
Ö Fl I man A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXIII. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM 1981. JÜNIUS 13., PÉNTEK Kósza hírek nyomában ^ Nemcsak a kedélyek hűlhetek le Hétfőn nyit a moneri-erdei strand? Kicsi is, régi is, s igazán nem tartozik a legkorszerűbbek közé, de mert a monori járásban nem válogathatunk a strandok között, a monori-er- dei rendkívüli népszerűséget élvez. A másik, a tófürdő Gyomron van, oda is százak ingáznak a környékbeli községekből a meleg napokon, de bőven akad a íürdőzők közül, aki az erdei strandra esküszik. Az idén úgy tűnt — a kósza hírek is ezt látszottak megerősíteni — hiába kerékpároznak, vonatoznak, autóznak majd a strand régi, hűséges hívei Monori-erdőre, legfeljebb a Rózsakertben vagy az Autóscsárdában hűsölhetnek fehér asztalnál, sör mellett, s nem a médence vizében ... A tavaszi, nagy elégtelenséget kiváltó tölgyfakivágások helyrehozhatatlan nyomokat hagytak a fürdő területén — hallottuk innen is, onnan is. Kárrendezés Szerencsére kiderült: ez a hír nem igaz. A monori költségvetési üzemben Popity István üzemvezető felelőse, gazdája a munkálatoknak, amelyek ugyan még e napokban is zajlanak a strandon, de a hét végére már a KÖJÁL-t várják, hogy az engedély birtokában hétfőn kinyithassák a kapukat. — Sok volt a tennivalónk, most az apróbb, utolsó simításoknál tartunk — kaptuk a tájékoztatást. — Felújítottuk az elzsirosodott szikkasztókat, a tönkretett kerítést, kicseréltük a szeméttartókat, elvégeztük a szivattyúház teljes karbantartását ... Hosszan lehetne sorolni, volt tennivaló bőven, ezért is húzódott el kissé a megnyitás időpontja. — Valóban voltak nagyobb károk is, melyeket az évszázados tölgyek kidöntése okozott? — Voltak. Helyrehoztuk a Megéri A strandnak múltja, jelene van — jövője azonban a hiányzó anyagi eszközöktől függ. Kár lenne, ha ez a nyár bizonyulna élete utolsó szezonjának. Monori-erdőt ugyanis méltán övezi az egyre növekvő népszerűség, minden Levelesládánkból Mindig újra és újat Több mint hasznos időtöltés Pilisen az úgynevezett telepi sporíKOtaóinát és játszótér 3 éves múltra tekint vissza. Abban az időben fantasztikusnak tunt az elképzelés, amely az akácos dzsungel helyébe játszóteret, sportkombinátot tervezett. ★ A fokozatos megvalósítás eredményeképpen ma parkosított területen ninták, homokozók, csúszdák, sportpályák találhatók. A kézzelfogható eredmények mögött kerestük azt az embert, akinek munkája nyomán megvalósult az egykori álom. Szigetvári József — a Fővárosi Finommechanikai Vállalat technikusa — a sportkombinát vezetője, irányítója. Beszélgetésünk során az elmúlt évek fáradozásait alig említi, új tervekről, lehetőségekről beszél. Hobbiból csinálja, hasznosan szereti eltölteni szabad idejét. Hogy ten- nivágyása, kezdeményezései hány embert mozgattak meg, szinte hihetetlen. Kérésére köszönjük meg (a gyerekek nevében is) ezúton, azoknak az embereknek a segítségét, akik legtöbbet tettek a megvalósításért. A nagyközségi pártbizottság és a tanács vezető szervei, a PENOMAH hizlaldájának trnk-részlege, az Mranyuatasz Mgtsz Petoii szocialista origád gépészeti egysége, az Aranykalász Mgtsz faüzemének Összefogás szocialista brigádja, a Hazafias Népfront nagyközségi bizottsága, a Fővárosi Kertészeti Vállalat. Kressák László, Papp Zoltán, id. Herr pai József, Szemők László, Németh László, Holi Mihály, id. Szegedi István, ifj. Lendér Tibor, üpavszki Pál, ifj. Hagy inszki Tibor, ifj. Szegedi István, Boros Antaí, An dó Al- oert István, Lendér Béla. Va- lamennyiüket persze nehéz lenne felsorolni, ezek az emberek nyújtották a legtöbb segítséget. Az utánajárás, tervezés, szervezés, irányítás még igy is Szigetvári. József gondja. Az idei gyermeknapot is új játék- és sportszerek átadásával tették örömtelibbé. ★ Munkája — munkájuk — egész évben folyamatosan tapasztalható. Idei feladataikból érdemes kiemelni a mellékpályák építését, az egész terület füvesítését és téli örömként a jégpálya indítását, üzemelteté- sét. Bttkiné Tóth Éva Pilis medencét, a zuhanyozókat is, s a tölgyek helyébe gyorsan növő ezüsthársakat telepítettünk. A fék bizony hiányoznak, de a csemetéket körülvettük, védjük, hogy mihamarabb árnyékot adhassanak. Két-három év múlva már szépek lesznek. Ráfizetéssel — S milyen lesz két-három év múlva maga a strand..? — Jó lenne tudni! A vízjogi engedély ugyanis már csupán az idei esztendőre érvényes. Hogy továbbra is megkapjuk, ahhoz milliós beruházásra lenne szükség, pénz pedig erre a célra nincs. Hogy mást ne mondjak: kétmillióba kerülne egy olyan víztisztító berendezés, mely lehetővé tenné, hogy egy héten ne kelljen két napot zárva tartani vizesére miatt, csak öt-hat hetenként kellene leereszteni a vizet. A nagyobb forgalom érdekében fejlesztésre is szükség lenne, egy gyermekmedence építésére például ... — A nagyobb forgalom a közeli kemping népszerűsége révén is biztosítottnak látszik ... — Igenárn, de a strand befogadóképessegének határai vannak, s így — bármilyen furcsán hangzik — ráfizetéssel üzemel évről évre. Fizetni kell ugyanis a gondnokot, a két kabinost, az úszómestert, s újra meg újra költeni az elengedhetetlen egészségügyi feladatok elvégzésére. feltétel adott itt ahhoz, hogy a pihenőnapokat valóban pihenéssel töltsék az ide látogatók. Csak a víz fog hiányozni, ha bezár a strand — az viszont nagyon. Jó lenne remélni, hogy az illetékesek megtalálják a megoldást a fürdő további üzemeltetésére. Elképzelhetetlen, hogy egy nemzetközi kemping közelében, egy nyaralóhely közepén nem érné meg... K. Zs. A hosszú hétvégeken Munkásszállásokkal, kollégiumokkal növelik a helyeket Fokozatosan általánossá válik az ötnapos munkahét, minden szombat szabad lesz. A statisztika nyelvén ez any- nyit jelent, hogy á jelenlegi 105 helyett évente 130 szabadnapja lesz mindenkinek. Itt is igaz azonban, hogy a mennyiség minőségbe csap át — vagyis a legtöbb dolgozó ember szeretne jobban élni a rendszeres kétnapos hét vége lehetőségeivel. Heti program Mi több: egyszerre egyéni és népgazdasági érdek, hogy a lehető legjobban, leggazdaságosabban és legpihentetőb- ben töltse el ki-ki a hosszú hétvégeket. A heti programba jobban be lehet iktatni egy-egy utazást. Természetesen két nap alatt csak rövid távra — vagyis fel kell lendülnie a belföldi turizmusnak. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal már hónapokkal ezelőtt készített ezzel kapcsolatban előterjesztést. Ebben többek között megállapította, hogy a lakosság magánszervezésű turizmusa. .. nem marad el az európai átlagtól és ez a tendencia az ötnapos munkahét bevezetésével erősödni fog. A Gelka szerelői Zsúfolt munkanapok Zsúfoltak mostanában a Gelka szerelőinek munkanapjai. Palásti István számára a televíziók, Bárány Ilonának az elromlott magnók adnak sok munkát Nyilas Ilona felvétele Más szavakkal: szeretünk utazni, kirándulni, egy-egy hét végét lakóhelyünkön kívül tölteni (különösen, ha ez a lakóhely valamelyik nehéz levegőjű, szűk város) — de hogyan tegyük?. Belföldön Az Utazás ’81 című kiállításra megjelent Utazás az utazás körül című programfüzet tanúsága szerint a kisebb utazási irodák már gondoltak a hosszú hétvégekre. s számos szomoat-vasárnapi túrát ajánlanak. A Pécsi Nyári Színház műsoraihoz éppúgy indítanak túrát, mint az apaji lovas napokhoz vagy az egri várjáté- koknoz — szombat-vasárnap. Országjáró utak lesznek ugyancsak a hétvégeken, különböző tájakra az utazási irodák szervezésében. Szépek ezek a kezdeményezések, csak kevésnek látszanak. Az OIH említett tanulmánya szerint az idegenforgalmi hivatalok tesznek legtöbbet a belföldi turizmus fejlesztéséért, és jelentős feladatokat oldanak meg- a lebonyolítással is. Így például igyekeznek egyes helyeken munkásszállásokkal, kollégiumokkal növelni a szálláshelyek befogadóképességét. Természetesen minderre csak bizonyos időszakokban és meghatározott mértékben van lehetőség. Van ugyan hely sok szállodában is (a becslések szerint a szállodai kapacitásnak a legtöbb helyét — Budapest és a Balaton kivételével —, kétharmadát hivatalos kiküldöttek töltik ki) —, ám a szállodai szobák nagyon drágák... Céloz az OIH aura is, hogy gondolkozni kellene — éppen a belföldi turizmus, a kétnapos hétvégék kihasználása érdekében —, a szállodák kettős árrendszerének kidolgozásán. Mindjárt tegyük hozzá: nem kell ezt megelőzően több éves kutatómunkát folytatni, még csak külföldi ta- nulmányutakra sincs szükség. Hazáinkon kívül szinte minden szocialista országban — és egyes -tőkés országokban is —, régi gyakorlat, hogy a saját államában utazgató turista olcsóbban kap szállást, mint a külföldi. Egy ilyen intézkedéssel — ami csak elhatározáson múlik —, nagyot lehetne lendíteni a belföldi turizmuson. Legalább ennyire fontos, hogy az egyes városoknak idegenforgalomba bevont helyeken megfelelő propagandájuk legyen. Természetesen olyan, amely a valóságos, meglevő nevezetességeket ismerteti, s hozzá a szállási, étkezési lehetőségeket is. Óriási lehetőségek rejlenek még a közlekedési — nem is olyan rejtett —, tartalékok kihasználásban. A már többször idézett előterjesztés arról is szól, hogy a hétvégeken kihasználatlan,' mintegy 3000 közületi autóbusz, továbbá éves átlagban csak 47 százalékosan használjuk ki a vasúthálózatot. Hét végi kedvezmények adásával — és azok széles körű ismertetésével —, sok utast lehetne mindezekre toborozni. Nem utolsósorban azok közül akik eddig saját autójukkal járták az országot, de a drága benzin visszatartja őket ettől. Népgazdaság Kellemes gond, voltaképpen a kétnapos hétvégek tartalmassá tételének gondja. Eddig eljutottunk, hogy a belföldi turizmus, nemcsaK a' résztvevők számára jó, hanem az ország, a népgazdaság számára is hasznos. Meg kellene tenni a következő lépést is: nagyobb távlatokban gondolkodni, a mereven alkalmazott, nagy haszonra törekvés helyett, áttérni a sok kicsi, sokra megy elvre. Mert a megnövekedett szabad időben a .hazai turista szívesen megy országjárásra. Csak előbb tudni kell, hogy hova, miért és mennyiért érdemes ellátogatni. V. E. A nap kulturális programja Gyomron, 16 órától: a néptánc szakkör próbája, 18-tól: a fotószakkör foglalkozása. Monoron, 17-től: ifjúsági klubfoglalkozás és asztalitenisz-edzés (a sportszékházban), a moziban, 18-tól és 20-tól: Nyári rét Pilisen, a moziban, 17.30-tól: A kétbalkezes és az örömlány. Sülysápon, 14-től: a természetbarát szakkör összejövetele (az 1. számú iskolában). Vecsésen, 17-től: a ga- lambászkör összejövetele. Monor helység történetével már három szerző, illetve szerzőpár is foglalkozott: Kocsis M. (1923), Mérő J.—Oláh I. (1960) és Hunyadi Lászlóné 1978-ban. Mindhárom tanulmány Monor nevét Aynard lovag „Enaf‘ várától származtatja, és Monor környékén tételezi fel a várnak egykori helyét és pusztulását a tatárjárással hozzák összefüggésbe. Kétségtelen, hogy Aynard lovag a régi Pest-Pilis-Solt vármegyében Árpád nagyfejedelem egykori honfoglalási szállásbirtokából kapott adományt. Erről tanúskodnak az oklevelek és egyéb írásos bizonyítékok. Az eredeti oklevél tárgyát képező határbejárás ma is jól követhető Kiss Ákos szerint. Az „Aynard várásnak egykori helye” című munkájában 1962-ben térképvázlatokat is közöl a vár helyéről és maradványairól, Nagykovácsi legmagasabb pontján. Fentiekből láthatjuk, hogy Aynard lovag nem Monor környékén építtette fel a várát, hanem a Nagykovácsihoz tartozó hegycsúcson. Akkor hát honnan eredhet Monor neve, s mit jelenthet, milyen néptől származhat? Mikor említi először oklevél Monor nevét? Monar helységet Pest megyében először 1398-ban a Zsigmond Oklevél, 1401-ből Monor néven Bártfai Szabó említi meg. Kiss Lajos »1980- ban a Földrajzi Nevek Etimológiai Szótárában Monor település nevét bizonytalan eredetűnek tartja. Megkísérli a nevet többféleképpen levezetni, de egyik magyarázat sem bizonyult kielégítőnek. E tények biztattak, hogy kíséreljünk meg mi magunk magyarázatot keresni rá. Monor kiesett az Árpád-házi Monor, Monar = Köd ? Az utódok kötelességtudatával A járási székhely nevének új magyarázata közlekedési útvonalakból. Ugyan a település a Monor— Irsai dombság morfológiailag is jelzett délnyugati szegélyén fekszik, de az akkori, szintén északkelet—délnyugati irányú vízzel boritott mocsaras területek (melyek jelenkori maradványai a Bogárzó, Kistó, Kenderesi-tó), akadályt jelentettek a közlekedésben. Ezt alátámasztja, illetve kiegészíti a terület genetikai talajtérképén is feltüntetett, Ve- csés és Cegléd, Taksony, Ta- társzentgyörgy vonalában húzódó lápos réti talaj jelenléte. Az egykori tavak biztosították az ott élő nép zaklatásmentes életkörülményeit. A tüzesvaspróba végrehajtására utaló nyomokat is csak a Gal- ga és a Tápió völgye, valamint az említett tavak nyugati szegélye által jelzett közlekedési útvonalak mentéről tüntet fel a váradi tüzesvaspróba lajstrom. Pest megye Duna—Tisza közéről tudjuk, hogy több ótörök, török, besenyő, oszmán, tatár, kabar, alán és kun név eredetre utaló települési helynév akad, Monor elnevezésünk vajon milyen eredetű lehet? Figyeljük meg, hogyan ejtették ki régen és hogyan ejtik még ma is sokan településünk nevét. Például „Monaron születtem, Monari Terka ángyom járt nálunk.” Ukanyáinknak még kenderföldjeik voltak és még ma is Kenderesi-tónak, illetve Kenderes aljának nevezik azt a helyet, ahol ők a kendert termelték, áztatták és tilolták. Ükapáink a mocsaras területeken még csikáztak és az asztalokra gyakran került csíkkal készült káposzta. Sokat meséltek a török hódoltság alatti futásaikról, a szabadságharcról, a Tápió menti csatákról. Szavukat szegő emberekre, ellenségeikre, haragosaikra átkokat szórtak. A természetet és az égbolt csillagait nagyon jól ismerték, ezt a tudásukat hasznosították napi munkájukban. Különösen kedvelték az állatokat, elsősorban a lovakat és a teheneket. Ezeket példásan gondozták, a csikókat, borjúkat illő nevekkel látták el. A dióhéjban vázoltak arra engednek következtetni, hogy csak ótörök, tatár vagy kun nyelvből származhat Monor neve és nem az „Enar” várának nevéből, melyet egyébként hangtanilag és nyelvészetileg sem lehet levezetni. Monor nevének helyes elbírálásiéra csak turkológus adhat hiteles magyarázatot. E témakörrel kapcsolatos kérdéseimre dr. Rásonyi László kiváló turkológus profesz- szor, a Nyelvtudományi Társaság Magyar Szakosztálya 1981. május 19-i felolvasó ülésén a Két Vajk és a Hunyadiak származása című előadása keretén belül adott hitelt érdemlő magyarázatot. Rásonyi professzor véleménye szerint valóban a kazáni tatárban van egy monar szó, melynek jelentése „köd”. A kazáni tatár is meg a kazak török is legközelebbi rokonai a kun nyelvnek. Sőt a kazáni tatárok a kunok keleti részének az utódai. Tehát egy Monar alakú kun személynévvel számolhatunk. „Köd” jelentésű személynév a török nyelvekben nagyon sok van. De hogy kerültek' kunok a Cserhát aljára? A kunok lakta terület perifériáján már eddig is előfordultak olyan személynév! eredetű kun helynevek, melyekről eddig nem volt tudomásunk. Van még egy nagyon figyelemre méltó tény éspedig az, hogy a régi Romániából, ahol az uralkodó réteg kunokból állott, korán telepedtek be kunok Dél-Erdélybe. Onnan meg különböző időben Magyarország más részeibe, 1415-ben — mint Csánki V. mondja —, sok kun családot telepített Zsigmond király a Bükk és a Mátra aljára. Föltehetően Monorra is jutott belőlük. Ügy érzem, hogy szülőhelyem helységnév etimológiájára így megnyugtató magyarázatot adunk. Viíálisné dr. Zilahy Lídia okleveles geológus ISSN 01 S3—2651 (M«n»rl Hírlap)
