Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-12 / 136. szám

1981. JUNTOS 12., PÉNTEK MTCltt W x/imav Nyári ülésszak előtt A megyei országgyűlési képviselőcsoport ülése Csütörtökön délután a Pest megyei Tanács székházában tartotta meg ülését az or­szággyűlési képviselők Pest megyei csoportja. Képviselő- társainak dr. Cselőtei László számolt be a nyári ülésszak előkészületeiről, tervezett na­pirendjéről. Ezt követően dr. Kerekes Jánosné, a Központi Statisztikai Hivatal Pest me­gyei igazgatóságának veze­tője, az 1973-ik évi V. tör­vény — köznapi nevén a sta­tisztikai törvény — végrehaj­tásának tapasztalatairól, Tö­rök Zoltán, a Pest megyei Ta­nács vb. pénzügyi osztályá­nak vezetőije a tanácsi költ­ségvetés tavalyi fő jellemzői­ről tájékoztatta az ülés részt­vevőit. A vitaindítók után a képvi­selők kérdéseire válaszoltak az előadók. FoByantaiosan ér késik a nyersanyag Csúcsszezon a konzervgyárakban Megkezdődött a csúcsszezon a konzervgyárakban, teljes ka. pacitással termelnek a zöld­borsó-, a cseresznye-, a sza­móca- és az egresfeldolgozó vonalak. Az első meggyszáilít- mányok tartósításához is hoz­záláttak. A termés általában jó, és így az előre lekötött mennyisége­ket vehetik á.t a gyáraik. Kü­lönösen egresből bőséges az idei kínálat. A több hetes szá­razság viszont visszavetette a zöldborsót, ebből egyelőre 10 —15 százalékkal kevesebbre számítanak a-gyárak. A cseresznyeszemek az el­múlt napok esőzései után meg­M nyárén már árulják Tárulj szezám! — kulcs nélkül Amint azt lapunkban is hí­rül adtuk, Lakos Károlynak, az ÉVIG villamosmérnök-gaz- dászának találmányával való­sággá vált az Ezeregyéjszaka csodája; megszületett a kulcs nélküli zárszerkezet. Ugye, em­lékeznek még Ali Babára, aki rászólt a hegy oldalára; tá­rulj szezám!, és megnyílt a kincseket rejtő barlang kőka­puja. A mérnök zára ennél ci­vilizáltabb, megkívánja az Írásbeliséget. A varázsszót nem elég kimondani, be kell nyom­ni az előzetes kódnak megfe­lelő betűket, így nyűik ki az ajtó. Sokmilliós variáció l A feltaláló elmondta, hogy körülbelül 8 évvel ezelőtt ké­szített egy elektromos működ­tetésű variációs zárat. Ezt szolgálati szabadalomnak mi­nősítették. de azóta se akadt rá gyártó. A jelenlegi mecha­nikus, kombinációs zár 1978- ban készült.el,. s;kétévi.háza­lás Után' az aszódi Ferfómecha­nika Ipari Szövetkezet vállal­ta gyártását. Jelenleg 20 or­szágban védett e szabadalom. ■ Ám nézzük, mit is tud ez a mechanikusan kódolható be­tűzár? Az aszódi szövetkezet­ben Németh Pál elnök, Szaló- ky István tervező és Masznyik István értékesítési vezető mu­tatta be a mintadarabot. El­mondták, hogy a jelenleg gyártási előkészítés alatt álló BZ—26 típusú szerkezet a ha­gyományos záraktól eltérően olyan kulcs nélküli, nyomó­gombos, mechanikusan prog­ramozható, univerzális zárszer­kezet, amely a beállított kód szerinti gombnyomások után egy nyitógömb elfordításával — mint egy kilinccsel —, nyit­ja az ajtót. A szabványos, 41 milliméter vastag, befelé nyí­ló ajtókhoz méretezték. Fel­használható bármilyen lakás- bejárati, raktár, pénztár, nya­raló és egyéb ajtók zárására. Külön biztonsági zár felszere­lése fölösleges, mert majdnem 67 millió 200 ezer variációja lehetséges, vérbeli matema­tikus betörő legyen a talpán, aki ezpk közül kiválasztja az éppen bekódolt programot. A kód bármikor tetszés szerint megváltoztatható, csupán a belső fedőlapot kell lecsavaroz­ni. Ügy alakították ki a szer­kezetet, hogy jobbos és balos ajtóra egyaránt felszerelhető. Az sem okoz gondot, ha be­csapja a szél az ajtót, hiszen semleges állásban a nyitógomb egyszerű kilincs. Ám mi tör­ténik akkor, ha Valaki erővel túlfeszíti, eltöri a rugóját? Ez nem lehetséges, ugyanis eről­tetésnél, erőszakos beavatko­zásnál a nyitógomb szabadon- futóvá válik, racsniz, körbe­fordul mindkét irányba. Csak úgy lehet elrontani, ha mond­juk fejszével szétverjük az egészet, de ez már nem ki­mondottan rendeltetésszerű használat. Titkosítási elv A szövetkezet megrendelte a szerszámokat, gyártóeszkö­zöket, s megkezdődött a gyár­tás. Mintegy 2,5 millió forint­ba kerül a 23 sajtoló és 6 fröccsöntő szerszám, valamint az összeállító készülékek be­szerzése. A gyártásra kész do­kumentációt a feltalálótól kap­ták. Terveik szerint július vé­gén, augusztus elején az üzle­tekbe kerül az új termék. Amint Lakos Károllyal alá­írták a találmányhasznosítási szerződést, azonnal megkez­dődtek a kereskedelmi tár­gyalások. Belföldön a Skála- Coop szerezte meg a kizáróla­gos értékesítési jogot, a kül­földi partnerekkel az Inter- cooperation Kereskedelemfej­lesztési R. T.-n keresztül foly­nak a szép eredménnyel ke­csegtető tárgyalások. Jelenleg több nyugat-európai és szo­cialista ország képviselői ér­deklődnek az újdonság iránt, de mivel még a szerződést nem írták alá, a külkereske­delmi vállalat képviselői nem nyilatkoztak a részletekről. Azt valamennyi külföldi part­ner elismeri, hogy óriási elő­nye a Lakos-féle zárnak a nyugati szállodákban használt elektromos, lyukkártyás és egyéb, bonyolult szerkezetek­kel szemben, hogy semmiféle áramforrást nem igényel. A szabadalom bejelentése után megvizsgálta a zárat a B. M. Biztonságtechnikai Intézete, s nagyon jó véleményt adott róla. Megállapították többek között, hogy megfelel a titko­sítási elveknek, megvalósítható vele az osztott programozás, így akár széfek zárására is használható. Nemcsak vevő­ket keres a szövetkezet a vi­lágpiacon, hanem hajlandó a kulcscímek gyártását az adott országok valamelyik cégére bízni, hogy a helyi igényeknek megfelelően alakítsák ki ezt az alkatrészt. Újabb változatok Az idén csak a 26 gombos változatot készítik, de már most elkezdték a piackutatást, hogy ennek figyelembevéte­lével fejlesszék ki a még igé­nyesebb, és az olcsóbb válto­zatot. Az idén 10 ezer darabot gyártanak belőle, de remélik, hogy jövőre ennek többszörö­sére találnak vevőt. Elképzel­hetőnek tartják azt is, hogy a fejlesztés egy későbbi sza­kaszában elkészítik a gépko­csiajtóra szerelhető változatot is. A feltaláló és a gyártó cég közti kapcsolat a Gépipari Szövetkezetek Műszaki Irodá­ja Közös Vállalat közvetíté­sével jött létre. Dr. Nagy Jó­zsef igazgató ismerte Lakos Károly korábbi találmányát is. de azt nem tartotta olyan je­lentősnek, mint a jelenlegit. Mint mondta, amikor meglát­ta a zárat, nem is a külpiaci lehetőségekre gondolt, hanem a méregraktárakra. kórházi gyógyszerszekrényekre. Em­beréletek múlhatnak ezek biz­tonságos zárásán. A feltaláló gyártót keresett, az aszódiak piacképes gyártmányt... Ter­mészetesen nemcsak az üzletet közvetítették, hanem segítenek a gyártás megszervezésében is éppúgy, mint a közös válla­lat többi 34 tagszövetkezeténél, amelyek között számos Pest megyeit találhatunk még. A Skála-Coop-nál Macskásy Pál .osztályvezető foglalkozik a BZ—Í6 típusú zár értékesí­tési előkészületéivel. Mint möíidtá, a mintadarab bemu­tatása után megkötötték a ki­zárólagos értékesítésre vonat­kozó szerződést, ami nem azt jelenti, hogy csupán a Skála 41 áruházában kerül a polcok­ra, hanem a nagykereskedel­mi részlegük útján ők látják el a kiskereskedelmet. Már ez évre több ezer darabot ren­deltek. Egy kissé borsos... Most egy tájékoztató szét­küldésével mérik fel a közü­leti igényeket A tavaszi BNV előtt szakmai bemutatót ren­deztek- a budapesti Skála Áru­házban, majd elsőként a BNV-n került a nagyközönség elé a mesebeli zár. E piaci felmérés után bejelentik jövő évi igényüket az aszódi szö­vetkezetnek. A későbbiekben — ha erre megteremtődnek a feltételek —, esetleg bevonják a környező országok nagyáru­házaival fennálló választék­bővítő csereakciójukba is. Ezek után olvasóink joggal kérdezik; mibe kerül Ali Ba­ba mesebeli zára? Jelenleg még csak irányárat közölhe­tünk; ez 860 forint. T. Ágoston László unióban kerül értékesítésre, és csak kisebb széria vásárolható meg a hazai üzletekben. A kézzel és géppel készített férfi és női bőrkesztyű igen keresett külföldön. Előállítóik, váci asszonyok, nyugdíjasok, aktív dolgozók, Budapestről érkező szabvány alapján varr­ják, bélelik az árut. Aztán már csak a vasalás van hátra, és a kesztyűk a készárurak­tárba kerülnek, majd indulnak a külföldi országokba. A szakemberek szerint a csendben, különösebb reklám nélkül tevékenykedő szövet­kezet kesztyűi állják a ver­senyt a nagy cégek hasonló termékeivel. L. Zs. duzzadtak, ezért elsősorban dzsem készülhet ebből a gyü­mölcsből. Ennek megfelelően állították be a feldolgozóvoma- lakat a nagykőrösi, a kecske­méti és a paksi konzervgyá­rakban. A konzervipar az idén mint­egy 300 millió forintot fordít műszaki fejlesztésre. Az új, nagyobb, teljesítményű gépek többsége azonban csak jövőre válthatja fel a régebbi be­rendezéseket. Panel és hsgyesnányes A Városépítési Tudományos és Tervező Intézetben Buda­pesten kiállítás látható a városrendezési, település- és műem- léktervczási munkájukról. A képen: a tömeges lakásépítésre is alkalmas, többszintes hagyományos és paneltechnológiával fel­építhető családiház-típusok (Molnár Attila és tervezőkollektívá jának munká ja). M@n©freeidsz@rű fuvarozás A két ország közötti külke­reskedelmi árufuvarozás gyor­sítását szolgáló megállapodást kötött, a Volán Tröszt és szovjet testvérszervezete, a Szovsztranszavto közlekedési vállalat. A megállapodás ér­telmében, tegnap megindult a rendszeres közúti da­rabárufuvarozás Budapest— Moszkva között. Az egyik hé­ten a Volán, a másikon a Szovsztranszavto kamionja bo­nyolítja le a forgalmat A nemzetközi darabárus forgalomban a Szovjetunió, illetve hazánk egész területé­re — a zöldségtől az öttannás gépekig — feladhatók kis té­telű mezőgazdasági, ipari, élelmiszeripari termékek. A belföldi darabárus járatok to­vábbítják a budapesti, nyu­gati-pályaudvari és a moszk­vai gyűjtőközpontba a Szov­jetunióba, illetve a hazánkba irányuló exportszállítmányo­kat, A KGST-országok külkeres­kedelmének fejlődése, a szer­ződéskötések megbízható, pon­tos, gyors teljesítésének igé­nye indokolta ennék a fuva­rozási formának a nemzetkö­zi bevezetését. A két ország közötti rendszeres darabáru- szállítás. hiányt is pótol. Le­hetővé teszi a kisebb tételű áruk biztonságos, menetrend- szerű fuvarozását az év min­den. szakában, a csúcsforgalom idején is. A jó ügy mindenkor mozgósít Beszélgetés Ádori Károllyal, az MSZMP dobosi járási bizottságának első titkárával — A Járás mezőgazdasági Gzemei országos hírűek, mél­tán. A hét tsz és egy szak- szövetkezet tavaly 6,5 milliárd forint árbevételt, 443 millió nyereséget hozott. Fokozható-e a siker? — A VI. ötéves tervidőszak végére 10 milliárdos bevételt tervezünk. Célunk, hogy átlag 8—10 százalék legyen a nyere­ség. Az átlag hangsúlyozandó, hiszen most is vannak olyan üzemeink, például az Örkényi, s a bugyi, melyek 15—16 szá­zalékos nyereséggel dolgoznak. — A merész terveket milyen adottságokra építik? — Az biztos, hogy nem a természetre. Futóhomok a föl­dek többsége. Ám a tsz-ek sok­színűén gazdálkodnak. Az alap- tevékenység naturáimutatói az elmúlt ötéves tervben meg­kétszereződtek, ezt a magas szintet már alig lehet növelni. Viszont a rendkívül nagy hús­hozamú állattenyésztés ered­ményei fokozhatok, elsősor­ban a már bevált, jó tapasz­talatok alapján. A háztájik integrálására gondolok, jelen­leg a hús (sertés, kisállat, te­hén, bika, galamb) 60 százalé­kát ezek adják. Hernád, Úcsa, Felsőbabád olyan maximá­lis szolgáltatással segíti ezt a tevékenységet, a táptól az ál­latorvosi ellátásig, amely pél­damutató. Terveink valóra váltásának biztosítéka a mel­lék- és kisegítő ágazatok dina­mizmusa is. Sokféle ilyen munkát vállaltak a tsz-ek, és a sok közül kiszűrhetik a va­lóban nyereségeseket. Ezt a folyamatot is segítették a jól felkészült vezetők: a gazdasá­gok élén, a középkáderek kö­zött ilyenek dolgoznak. Fel- készültségüket naponta bizo­nyíthatják, hiszen olyan önál­lóak, ami — sajnos — nem általános jellegű. — A járás 86 ezer lakosából 46 ezer az úgynevezett mun­kaképes. A mezőgazdaságban 17 ezren, afc iparban 5 ezren dolgoznak, a többiek eljárnak, ingáznak, ök hogyan kötőd­nek otthonukhoz? — Egyre szorosabban, de még mindig nem eléggé. Sőt, az előbbi számokból kirajzo­lódó -kép sem ilyen egyértel­mű. A helyben dolgozókat is meg kell nyernünk, sokszor településük ügyeinek és az adatok is bizonytalanok. (Gyál lakóinak számát például csak becsülni tudjuk igen sokra, 25 ezerre, mert itt több ezer em­ber bejelentetlenül él.) Így még nehezebb községfej lesz- tési terveket készíteni, a meg­lévő, nem sok pénzt pontosan beosztani, és a valóban jogos, elsősorban infrastrukturális igényeket kielégíteni. Márpe­dig bizonyos, hogy a kötődés alapja; az otthont adó község nyújtson optimális komfor­tot ellátásban, vízvezetékben, óvodai, iskolai helyekben — sorolhatnám. A politikai ve­zetés • feladata megérteni: ezek megteremtésében a lakosság­nak is jócskán részt kell vál­lalnia. A helyi tanacsok, párt­szervezetek, tanácstagi csopor­tok, a HNF képviselői ke­mény és egyre eredményesebb munkája már jelentős sike­rekre mozgósított. A jelenlegi tervciklus végéig egyebek kö­zött 66 általános iskolai tan­terem, 300—350 óvodai hely megteremtése a célunk és ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a lakosság mindezt társadalmi összefogással támogatja. Üze­meink például évente két kommunista műszakot vállal­tak, az egyik bevételét a he­lyi gyermekintézmények ellá­tására, fejlesztésére, a mási­kat a járási művelődési köz­pont építésére ajánlották fel. — Dabason tehát művelődési ház épül,' rövidesen átadják a szakorvosi rendelőt, kész a motel, van új óvoda, 87 lakó­telepi otthonba még az idén beköltözhetnek az emberek. Mintha mostanában felgyor­sult volna a járási székhely élete, valódi központtá ala­kulna. — Hát, ami a gyorsaságot illeti ... annak a bizonyos 87 lakásnak az építése még a IV. ötéves terv időszakából va. ló. De végtére: tény, hogy büszkék vagyunk az új ered­ményekre. Hogy miért csak mostanában ilyen látványo­sak ezek? Véleményem sze­rint a korábbi munka gyü­mölcse manapság érik be any- nyira, hogy eredményeit kéz­zelfoghatóan, szemmel látha­tóan érzékelhessük. Termé­szetesen nemcsak Dabason. Az erős gazdaságok alapvetően meghatározzák működési te­rületük településeinek életét, fejlődését. Nemcsa'k a községi művelődési házak, könyvtá­rak jól bevált közös fenntar­tására gondolok, hanem más együttműködési formákra is. A hernádi Március 15. Tsz való­színűleg olaj helyett gázfűtés­re tér át. Ez évi 20 millió meg­takarításával kecsegtet. A gáz­vezeték a környező községek határában húzódik, tehát alka­lom adódhat bevezetésére a háztartásba. — Nem titok, hogy errefelé a szorgalmas, keményen dol­gozó emberek jó része kitflnó körülmények között él. Gon­dolom, ez is elégedetté teszi a járás vezetőit? — Természetesen örülünk a magas életszínvonalnak. Büszkén mutogatjuk vendé­geinknek az új házakat, me­lyekben kulturált körülmények között, valóban: élnek, tisz- taszoba-szemlélet nélkül. Jó érzés ismerni a gépkocsik, szí­nes tévék, automata -mosógé­pek nagy számát. Am ez a jó­mód kemény munkát követel. A népgazdaságilag oly fontos és az egyénnek is oly hasznos háztáji bizony kizsigerel, es­ténként jó, ha egy kis tévézés­re jut az erőből. A sok pénz bizonyos ideológiai gondot is okoz. Befeléfordujást, közönyt a közösség iránt és zavart a fiatalokban. Errefelé nem rit­kák a sok százfős lagzik, ame­lyeken több százezer forint gyűlik össze az ifjú párnak. Nemegyszer megkeres ben­nünket egy-egy jó képességű KISZ-tag, akire terveinkben — különböző területeken — komolyan számítottunk: lelki­ismereti konfliktusban van. Ha templomban esküszik — ígér­te papa/ nagymama —, kap háromszáz-, ötszázezer forin­tot. De csak akkor. Ennyi pénz,1 mondanom sem kell, mi min­dent jelent egy most induló párnak. — Bcfeléfordulás, közöny, anyagiasság. Nem könnyű ezek feloldása. Hogyan lehet mégis? — Félreértés ne legyen. Ezek nem általános, nagy gondok, de enyhítésükben, azt hiszem, meghatározó a járás 2760 párt­tagjának magatartása. Figyelik őket és tekintélyük is van. A járási, községi pártbizottságok munkatársai a szűkén vett párt­munkájukon kívül egyre töb­bet tesznek, mint területfele­lősök,1 az ilyen, problémák könnyítésében. A gazdaságok vezetőihez hasonlóan ők is nagy és felelős önállósággal dolgoznak. Jórészük fiatal, bi­zonyítani akaró kommunista. Tapasztalatunk: jó ügyért, jó programmal mindenkit meg lehet mozdítani. Van egy ki­mondott — kimondatlan jel­szavunk: ha az állam ad egy forintot, mi tegyünk hozzá kettőt. Olyan közegben élünk, minden előbb vázolt gond el­lenére, hogy ez a cél is meg­valósítható. Ehhez tovább kell erősíteni a kapcsolatot irányí­tók és termelők, vezetők és vezetettek között. Ezt pedig csak megfelelő munkastílus­sal, a realitások őszinte feltá­rásával, alapos tájékozottság­gal, nem hatalmi szóval, de észérvekkel lehet Andai György t Kesztyűk Vútról Állják a külföldi versenyt is Aligha gondolják az NSZK- beli és a holland vásárlók, hogy azok a tetszetős, szép ki­dolgozású bőrkesztyűk, ame­lyeket kiválasztanak és horda­nak, egy kis üzemben készül­nek Magyarországon, Vácott. A Budagant kesztyűs szövet­kezet váci. telephelyén 12 000 pár készül évente. A 18 tagú kollektíva vezetője, Zalanik Lajosné tájékoztatása szerint ebben az esztendőben, az első hat hónap alatt 6000 helyett 7200 pár készül el, s ezáltal a tervezett 1 millió 800 ezer helyett a 2 millió forintot is meghaladó termelési értékkel számolhatnak. A Budagant- termékek nagyobbik hányada külföldön, a nyugat-európai országaiban és a Szovjet-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents