Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-11 / 135. szám

Jászkarajenői pillanatképek Ami a saját életünkről szól Közművelődési szerepet töltenek be A falusi családokat mindin­kább a vegyes típus jellemzi, amelyekben együtt élnek tsz- tagok, munkások és az értel­miségiek. Részben ez a ma­gyarázata, hogy az életmód­ban és tudati viszonyokban mindinkább érvényesül a ki­egyenlítődési folyamat, ami egyebek között azt is jelenti, hogy egyre többen olvasnak. Egy hivatalos felmérés szerint 1972 óta egyenletesen, évente átlagosan 10 százalékkal nö­vekszik a falusi könyvforga­lom. Ezt tapasztaltuk Jászka- rajenőn is, ahol 1960 óta mű­ködik önálló könyvtár. Ta­valy év végén majdnem ki- lencszáz bejegyzett olvasója volt, a lakosság 24,1 százaléka. Könyvállományuk megközelíti a 15 ezer kötetet és hogy a kívánságokkal lépést tudjanak tartani évente 45 ezer forint körüli összegért vásárolnak új könyveket, ötvenkét folyóira­tot is járatnak, amelyeket ugyancsak kikölcsönöznek. — Hét éve szép gyermek- könyvtárunk is van, ahol 4 és fél ezer kötet között válogat­hatnak a kicsinyek. _A rend­szeres olvasói létszám 350— 400 — tájékoztat Valkó End- réné, a felnőttkönyvtár veze­tője. ★ Kora délelőtt van. A műve­lődési intézmény nemrégen nyitott ki. Ilyenkor az idősebb korosztályhoz tartozók, a nyugdíjasok nyitnak be legin­kább, a fiatalok munka és is­kola után keresik fel. Jászka- rajenőn is sok hűséges rádió- hallgató, tévénéző kerül ki a munkában elfáradt emberek köréből, szívesen forgatják az újságokat csakúgy, mint a szépirodalmi műveket. Ezúttal is két, idősebb asszonyka ku­tat a roskadó polcokon vala­mi jó olvasnivaló után. Végül mindketten több könyvet is kiválasztanak. — Hány könyvet visz egy­szerre? — Hatot-hetet — mondja egyikük, Törőcsik L ászióné, aki öt éve él a községben és kezdettől fogva rendszeres kölcsönző. — Sokat olvasok, nem telik el egyetlen nap sem, hogy ne vennék könyvet a kezembe. — Mit szeret olvasni? — Szépirodalmi, életrajzi műveket. Legkedvesebb íróm Thomas Mann. Hencz Józsefné a másik köl­csönző. 0 szintén 6—7 kötetet elvisz egyszerre, de inkább a magyar írókat szereti. — Ré­gebben Jókait faltam, újabban Szilvásit kedvelem a legjob­ban — mondja, majd hozzá­teszi. — Ügy érzem, az ő írá­sai közel állnak a mindennapi élethez. Időközben egy idősebb em­ber nyit be. — Dávid János nyugdíjas mindennapi látogatónk és egyben a sajtófigyelőnk — mutatja be a könyvtár vezető­je. — Rendszeresen átnézi az összes nálunk lelhető napila­pot és felhívja figyelmünket a helyi vonatkozású cikkekre és az érdekesebb események­ről is tájékoztat. Dávid János először a Pest megyei Hírlapot veszi a kezé­be. — Ezt a lapot szeretem a legjobban — mondja és köz­ben elhelyezkedik megszokott helyén — mert ez rólunk, községünkről és közvetlen környezetünk, járásunk me­gyénk életéről ír. — Milyen könyvek érdek­lik? — kérdezzük a férfit. Fel­néz az újságból és gondolko­dás nélkül rá vágja: — Mindegy, csak könyv le­gyen. Az állatmesék éppúgy lekötik figyelmemet, mint a történelmi regények. Mindből tanulhat valamit az ember. — Mennyi időt tölt olvasás­sal? — Legalább a nap nyolcvan százalékát. Zsörtölődik is a feleségem, mert neki beszél­getni lenne kedve, én pedig olvasok és nem figyelek rá. ★ A könyvtárak nem egysze­rűen kölcsönzőhelyek már, hanem közművelődési funk­ciót is betöltenek. Jászkaraje- nőn is így van. Rendszeresek az író—olvasó találkozók, iro­dalmi estek. Tavaly például az előbbire Ladányi Mihály és Takács Tibor jött el, irodalmi esten pedig Váradi Hédivel és Gyurkovics Zsuzsával talál­kozhattak az írodalombarátok. A politikai könyvhéten a tele­vízió népszerű riportere, Su­gár András volt a vendégük. Rendhagyó irodalmi órákat tartanak az iskola tanulóinak. Legutóbb József Attiláról és munkásságáról volt szó. — A művelődési intézmény 21 éves. A helyiség, melyben működik, mindössze 40 négy­zetméter. Háromszor ekkora területre lenne szükség. Ügy hírlik a VI. ötéves terv során megoldják ezt a gondjukat és megszűnik a szűkösködés. Bíz­nak benne, hogy akkor még több lesz a látogató. Gy. F. Áramszünet A Dél-magyarországi Áram- szolgáltató Vállalat Nagy­kőrösi Üzemigazgatóság Ceg­lédi Kirendeltsége 1981. június 12-én, pénteken reggel 7.30-tól délután 15 óráig karbantar­tás miatt áramszünetet tart a Vadász utcai transzformátor körzetében. Az áramszünet az alábbi utcákat érinti: Lövöl­deszél, Bede, Vadász, Lá­zár, Süveg, Bástya, Zöldfa, Thököly, Folyó, a Dobó ut­cáig és Csengeri dűlő. Öngól Lapunk tegnapi számában Ifjúsági győzelmek címmel kö­zöltünk írást a Ceglédi VSE góljairól. Mi tagadás, szakál­lasán öreg híradással álltunk olvasóink elé. Ugyanis a mér­kőzéseket már június 5-én le­játszották. Saját szerkeszté­sünk csapdájába estünk, mert ráadásul közreadtuk a szom­bati sportműsort szerdán. Már mint a múlt szombatit. Sport­nyelven szólva védelmi hibá­ból öngólt lőttünk. Elnézést kérünk olvasóink­tól és a sportolvasóktól. A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 135. SZÁM 1981. JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK Bevált a feljesitménybérezés Több, jobb áru a ruhagyárból Az országban elsőként ve­zették be a teljesítménybére­zést az „ELEGANT” Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregy­ségében. A két éve még kísér­letként alkalmazott forma az­óta bevált és elterjedt más hasonló munkahelyeken is. Me­leg István igazgatótól kérdez­tük, hogy miként indították és mit hozott ez az új gazdasági elszámolási rendszer. Minőség — A megbecsült emberek jól dolgoznak! Ezt a felisme­rést próbáltuk alkalmazni, amikor két évvel ezelőtt új bérezési formát alakítottunk ki. Addig az egy szalagnál dolgozók kollektív munkájuk szerint kaptak fizetést. Tud­juk azonban, hogy egy-egy brigádon belül sem egyforma a dolgozók teljesítménye, s mi a több és jobb munkát pénzben is el akartuk ismerni, így megállapítottuk minden­kinek az alapfizetését, s ehhez csatoltuk havonta az úgyne­vezett differenciált és minősé­gi bért. Ennek az intézkedésnek, mint később kiderült, nem­csak anyagi, hanem erős er­kölcsi vonzereje is van. Meg­határozták ugyanis, hogy csak az kaphat plusz pénzt, a;ki öt napnál többet nem hiányzik egy hónapban. Meglepően mérséklődött például a beteg- állományú napok s^áma is. A kilépések, áthelyezések száma is lényegesen csökkent A dol­gozók megtalálták. számítá­sukat. — Természetesen az ^lső időben sok türelemre volt szükség, míg az új bérezési formánk mindenkinél elíoga­Melegben is helyt kell állniuk a vasalóknak. dásra talált. Az idősebb asz- szonyok ugyanis már nem mindannyian tudtak megfe­lelő mennyiségű és minőségű árut készíteni, nekik így nem járna differenciált bérezés. Ezért a szakszervezettel egyet­értésben olyan munkafázisok, hoz osztottuk be őket, ahol több évtizedes tapasztalatu­kat tudják a termelés szolgá­latába állítani, s ők se jár­nak rosszabbul, mint fiatalabb társaik. Szintén az első időben ke­vesebben akartak iskolába, tanfolyamra járni, hiszen azt hitték, hogy akkor kevesebb lesz a keresetük. Elmondtuk, hogy aki vállalati érdekből ta­nul, arra nem vonatkozik az a szabály, miszerint egy hónap­ban öt napnál többet nem le­het hiányozni bérmegvonás nélkül. A differenciált bér mértéke a szorgos munkától függ. Diósi Imre felvételei Június 29-én leáll a gyá­runk, s dolgozóink szabad­ságra mennek. Ekkor végez­zük a karbantartási munkú­A harmadik Kazinczy-díjas Minden mondata szépen zengett Kedvtelésből olvas, előad ezután Az asztalon Kazinczy-em- lékérem. Borsos Miklós Kossuth-díjas szobrászművész tervezte. A szép magyar beszédért, em­léklap kíséretében kerülhet annak a birtokába, aki bizo­nyít, aki megküzd érte. Bi­zony, nehéz a nemes verseny. Az emlékérem most Bozsó József, harmadéves szakács­tanuló tulajdona, a fiú pedig a ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző Intézet tanulója. A dön­tőbizottság, amelynek Péchy Blanka előadóművész és Lő- rincze Lajos nyelvész a tagja, neki ítélte. Először csak vers Hogyan lett Bozsó József Kazinczy-díjas? Kiknek volt ebben szerepük: orvosoknak, tanároknak? Nevezzük véletlennek, vagy szerencsének, hogy a hatodik osztályos koráig sok szanató­riumot, kórházat megjárt fiú, aki most is sokat kínlódik a torkával, fricskát adott a sors­nak, s kigyógyulva az asztmá­ból, hangjával, szép beszédével díjat nyert? Vagy idézzünk bát­ran: „Az akarat valóban cso­dát tesz, ha ész, tehetség és fiatalság szolgálják parancsát.” Az újszilvási Jeges iskolá­ban Szelepcsényi Lászlóné és férje láttak előadói tehetséget a már serdülőkor előtt is szép orgánumú fiúban. Iskolai ün­nepélyeken gyakran szerepelt. Cegléden a szakmunkásképző­ben Paskóné Gyarmati Teréz magyartanárnő is felfigyelt szép hangjára. Szereplésre, versenyre min­dig volt alkalom, de mindig csak verssel próbálkozott, s most, harmadévesen először prózára is sor került. Mellette a szerencse — Az iskolai diáknapokon a Szép magyar beszéd verse­nyen második lett — emléke­zik vissza a tanárnő. — Ezután beteg volt. József bejáró, így alig találkoztunk. Talán, mert nem is vette olyan komolyan, nem készült nagyon a megyei versenyre. Szemrehányást is tettem ezért. Nagy meglepetés­re, a megyein is második lett. Nagy László Testvéri költők című írását mondta el. — Ekkor már kezdtem hinni a magyartanárnőmnek — mondta a fiú. — Montag Imre könyvéből szógyakorlatokat vettem át. A mássalhangzó­torlódás a gyengém. Az or­szágos versenyen szerencsém volt, mert Nagy László írásá­ban nem tudtam megbirkózni egy ilyen szóval. Ez a szó a zsűri kezeügyében levő gépelt papíron a sor végére került, elválasztották, így a zsűritagok tekintete, követve a szöveget, összhangban volt az én szóta­golásommal. — Hogyan készült az orszá­gos versenyre? — Tanárnőm többször meg­hallgatott javított, megbeszél­tük a nehezebb részeket. Csak egy hónapom volt, s munkahe­lyemen nem nagyon örültek, hogy ilyen versenyre megyek. Elolvastam A Kazinczy-ver- J senyek története című köny­vet: Lőrincze Lajos, Péchy Blanka a zsűriben — ekkor már féltem színpadra állni. — A háromnapos Kazinczy- versenyen 120 középiskolás és szakmunkástanuló versenyzett Győrött. Milyen reményekkel indult? — Mire Győrbe értünk, tel­jesen berekedtem, így mond­tam el a szabadon választott szöveget. Este a szálláson gyógyszer után jártam, s más­nap reggel már rendben volt a hangom. A kötelező anyag Juhász Ferenc egy írása volt. A rövid felkészülést megnehe­zítették versenyzőtársaim, akik befogott füllel, hangosan ol­vastak. Én kétszer olvastam el magamban és egyszer han­gosan, értelemszerűen. Volt olyan versenyzőtársam, akinél tele volt jelöléssel a szabadon választott szöveg papírja. Pont, vessző, karika — (a kötelező­nél már tilos volt a jelölés), így, aki megszokta, hogy a je­lekre figyeljen, annak nehéz dolga volt. Tíz kötet könyv — Amikor kiálltam, azt sem tudtam, hol a tanárnő, nem is álltam fel a dobogóra. Csak arra figyeltem, hogy helyesen értelmezzem, amit mondok. Azután elmentem sétálni, nem tudtam ott maradni, meghall­gatni . a többieket. Délután már kértem tanárnőmet, utaz­zunk haza. Szerencsére megvárták az eredményhirdetést. Átvehette a díjat, a tíz kötet könyvet és a pénzjutalmat. Amikor szólították, nem akarta elhinni, hogy valóban ő a nyertes. — Magas színvonalú ver­seny volt — mondja Paskóné Gyarmati Teréz. — Végig­hallgattam minden versenyzőt. A kötelező anyag előadása Jó­zsefnek nagyon jól sikerült. Amikor átvette a díjat, első mondata ez volt: ugye, tanár­nő, még a megyeire se akart engedni! Persze, hogy örültem a sikerének. — Hamarosan szakmunkás- vizsgát tesz. Milyen tervei vannak? A szakmáját szereti — Néhány hét múlva új munkahelyre kerplök, Leány­falura. Nagyon jó szakembe­rek mellett dolgozhatok, sokat tanulhatok tőlük. Tanáraim is biztatnak, folytassam tovább szabad időmben az előadói nyelvművelést, jelentkezzek a szentendrei megyei művelődé­si központban. Szeretnék iro­dalmi színpadon fellépni. Leg­fontosabbnak most mégis a szakmai fejlődésemet tartom. A rokon szakmát, a felszol­gálóit is szeretném megtanul­ni. A ceglédi Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkás- képző történetében egyedülálló ez a díj. Cegléden Bozsó József már a harmadik Kazinczy-dijas. Tanárak iskolatársai, szülei örömmel fogadták, s ő is gyak­ran gondol a győri nagy ver­senyre. Ám nem ábrándozik. Nem készül tv-bemondónak. színésznek. Természetes, hogy a szakmunkásvizsga után a munka következik. Bozsó Jó­zsef jó szakember akar lenni. S ha lesz ideje, kedvtelésből olvas, tanul, előad verset és prózát Győrffy Annamária Exportra — A gyár sem járt rosz- szul! A szorgos emberek a múlt évben 247 ezer kabátot varrtak: 103,4 százalékra tel­jesítették a tervet. Munkájuk minőségét dicséri, hogy 67 szá­zaléka ment exportra. kát, és mire visszajönnek, jú­lius 13-ra, ismét kezdődhet a termelés. Napi ezer kabát mi­nőségi elkészítése nem kis munka, amit csak odafigyelő szorgos emberek tudnak na­ponta megvarrni. Udvari Gábor Kihez is tartozzanak? Az országos motocross baj­nokság IV. futamát június 20—21-én rendezik Cegléden, melyre három nemzet részt­vevőit is várják a rendezők. Ebből az alkalomból kérdez­tük meg Randies Bélát, az MHSZ Cegléd városi és já­rási titkárát, a motocrosso- sok eredményeiről és gond­jairól. Nem csalódtak — Cgeléden évtizedes ha­gyományai vannak a motoros sportnak! Híresek voltak a háztömbök körüli versenyeink és az akrobata motoros be­mutatóink is. Szinte az or­szág minden tájáról jártak hozzánk csodálni az ember és a technika összhangját. Három évvel ezelőtt néhány lelkes fiatal azzal a kéréssel fordult hozzánk: tegyük lehe­tővé, hogy az MHSZ kö­telékében motocross klubot alakítsanak. Mivel alapvető feladatunk az ifjúság haza­fias és honvédelmi nevelése, a honvédelmi elő- és utókép­zés, valamint az ezekkel kap­csolatos sportfeladatok tá­mogatása. szívesen fogadtuk körünkbe a kezdeményezőket. Nem csalódtunk bennük! Ök saját pénzükön vásárolták meg motorjaikat, felszerelé­seiket, s létrehozták társa­dalmi munkában az ország egyik legideálisabb természeti környezetben lévő versenypá­lyáját. MHSZ címeres mezt készítettek maguknak, s köz­reműködésükkel Cegléden fe­gyelmezettebb lett a motoro­sok közúti közlekedése. Ma már 34 versenyzőnk edz hetente kétszer. Hírük hamar eljutott a közelebbi és távo­labbi településekre. Finszter Zoltán például a 125/B kate­góriában a múlt esztendő­ben országos bajnokságot nyert. Ezen felbuzdulva a hódmezővásárhelyiek kerestek meg bennünket, hogy tegyük lehetővé számukra is, hogy kötelékünkben eddzenek, s ki­helyezett szakosztályként mű­ködjenek. Mi szívesen karol­tuk fel az ő kezdeményezésü­ket is, hiszen már meglévő jó tapasztalatainkat így ná­luk is hasznosíthatják. Segédmotor? — A közelmúltban azon­ban felhívták a figyelmem, hogy a klubot szüntessem meg, illetve adjam át a bu­dapesti VOLÁN SC-nek. A tárgyalások még folynak. Nem értjük, hogy miért kell egy jól működő közösségnek új kötelékbe tartoznia, amikor az MHSZ-ben is támogatnak, több technikai sportágat, mint például a go-cartot, hőlég­ballont. Terveink szerint se- gédmotoros-cross alapításán dolgozunk. Sajnos azonban, erre már nem látunk sok le­hetőséget. Udvari Gábor ISSN 0133 —2SOO (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents