Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM 1081. JÚNIUS 10., SZERDA Állategészségügy az emberekért Harminc tehén, ezer kismalac pusztult el Néha bizony periférikus té­mának érezzük az állatok egészségügyi gondozását. Az is meglehet, hogy városon egészen különleges problémá­nak számít ez a kérdés. Csak­hogy Cegléd mezőgazdasági települési jellege, a városban működő három termelőszövet­kezet és az állami gazdaság munkája különösen fontossá teszi az állattartás egészség- ügyi vonatkozásait. Érthető hát, hogy Cegléd tanácsénak végrehajtó bizottsága részle­tes elemzés alapján tár­gyalt az állategészségügy hely­zetéről. Rendelkezések A vizsgálódás, az eszme­csere és az elemzés kifejezet­ten a gondokra, illetve azok megoldására koncentrálódott. Igaz ugyanis dr. Faith Ist­ván járási-városi főállator­vos megállapítása, hogy vég- sősoron Cegléden az állat­egészségügyi szolgálat már több éve alapvetően jól működik, felelősségteljesen látja el sokrétű feladatát. De éppen azt érezzük leghaszno- sabbnak, hogy az elfogadható általános helyzeten igyekez­nek javítani. Cegléden működik a me­gye egyetlen állatkórháza, ahol tavaly „bejáró beteg­ként” 1430 állatot gondoztak, s további 716 négylábút ré­szesítettek kórházi ellátásban. Jelentős igény mutatkozik er­re a szolgáltatásra. Jó volna hát, ha a jelenlegi tervidőszak­ban sikerülne röntgenkészü­lékkel ellátni a kórházat, s megoldani a műtőasztal hid­raulikus mozgatását. Hasonlóan kettős ítéletet lehetne mondani a ceglédi vá­sártérről, amely a beszámo­ló szerint megfelel az igé­nyeknek, de nem elégíti ki azokat a követelményeket, amelyeket az állami rendel­kezések előírtak. Különös figyelmet fordított a bizottság a piac állapotának vizsgálatára. Érthető, hiszen erről a zsebkendőnyi terület­ről szerzi be a város lakos­sága az élelmiszereinek je­lentős hányadát. A megálla­pítás szerint az alap-élelme- zésegészségíigyj követelmé­nyeknek megfelel ugyan a piac, bár több gondot kell fordítani a tisztaságra és a környezet rendezésére. Ismét felhívták a figyelmet arra, hogy néhány éven belül kényszervágóhidat kell létesí­teni, mivel ezt a feladatot a PENOMAH rövid idő múlva képtelen lesz elvégezni. Ta­lán a kelleténél is több szó esett a város gyepmesteri te­lepéről. Ugyanis az elhullott állatok tetemének megsem­misítése egyre nagyobb gon­dot jelent. Igaz, hogy a feltételek sem jók, de a személyi probléma is képes objekti válódul: a jegyzőkönyv szerint a gyep- mester idült alkoholista. Eboltás ■ Az állampolgári fegyelem­re is következtethetünk ab­ból a tényből, hogy visszaté­rő gondot jelent a kutyusok oltása. Jelenleg senki sem tudja megmondani, hogy a város hány ebe részesült az óvintézkedésben. Mivel egyes adatok szerint több mint négyszáz házőrzőt nem oltot­tak be. Csakhogy ugyanebből a kimutatásból — más összeadás! szisztémában — az derül ki, hogy 379 nem léte­ző ebet is beoltottak. Megle­het: tréfásnak tűnik a do­log. Csakhogy ijesztő mérete­ket öltött a rókák veszettsé­ge, s ezek az állatok éppen a kutyák által juttatják el be­tegségüket az emberekhez. Így aztán közös biztonságunkat veszélyeztetik azok, akik el­mulasztják a négylábú ked­venceik beoltatását. Sajnos, néhány termelőszö­vetkezet nem érzi még az ál­latok egészségvédelmének fontosságát. Íme, két példa, a Kossuth Termelőszövetkeziet- ben 30 tehén pusztult el gon­datlanság miatt, ennél is riasztóbb, hogy a Lenin Tsz- ben tavaly őszön 1000 kisma­lac hullott el. S idézzünk egy mondatot írásos és elfoga­dott beszámolóból: „a Ma­A nap kérdése: És a napközisek ? Megszüntetik Cegléden a központi napközi otthont, és ezzel lényegében átszer­vezik az egész napközis ne­velőmunkát. Mai kérdés­sorunkkal Szabó Alfréd­hez, a városi tanács műve­lődésügyi osztályvezetőjé­hez fordultunk. — Mi tette szükségessé ■ az intézkedést? — Mindenekelőtt a de­mográfiai hullám emelkedé­se. A most záruló tanévben 434 nyolcadikos végez és 700 elsős kezdi meg a tanu­lást. Hasonló növekedés várható jövőre és 1983-ban is. A központi tanulószoba megszüntetésével a tanter­mek számát akartuk nö­velni. Ősztől ezáltal 11 és további intézkedésekkel 4 tanulócsoport részére tud­tunk helyet biztosítani. — Hogyan alakul a tanuló­szobái ellátás? — Minden jogos igényt ki tudunk elégíteni. A tanuló- szobás gyerekek nem jár­nak majd szokatlan kör­nyezetbe, ki-ki visszake­rül a saját iskoláiéba. Ez előnyös pedagógiai megol­dás, hiszen a gyerekek sze­mélyisége egységes, hasz­nos tehát, ha egységes ne­velési elvek hatnak rájuk a tanórán és a szorgalmi idő­ben. — Nevelési elveink lé­nyegüket tekintve nem vál­toztak. Ugyanazok, mint nyolc évvel ezelőtt. Ki fele­lős hát azért, hogy ezek szerint tévesen, létrehoz­ták a központi napközi otthont? — Az ország több me­gyéjében folytak kísérletek központi napközi otthonok létrehozásával. A próbálko­zás nem volt hiábavaló, mert jelentős pedagógiai tapasztalatokkal gazdagod­tunk. A ceglédi központi napközi otthon épülete ko­rábban is tanítási célt szol­gált, s az ide befektetett pénz az általános iskolai oktatás során visszatérül. A pénz visszatérül. A kí­sérlet majdnem hogy fe­lesleges volt. Hiszen vizs­gáló bizottság állapította meg, hogy a központi nap­közi otthonban kitűnő ne­velőmunka folyt. Az okta­tásügy vezetői most az új megoldásra eszküsznek. Kr. Gy. gyar—Szovjet Barátság Ter­melőszövetkezet Szentmártoni út mentén levő komplex ma­jorja prototípusa annak, ho­gyan nem szabad nagyüzemi egységet szervezni". Határozat Cegléd városának végrehaj­tó bizottsága határozatot fo­gadott el az állategészségügyi helyzet javítására. A végre­hajtásra biztosíték, hogy meghatározták az anyagi for­rásokat is, amelyek elenged­hetetlen feltételei a javulás­nak. A fentieken kívül tárgyal­tak, s határozatot hoztak a pénzügyi hitelekről, telkek tartós használatáról, az álta­lános iskolai napközi otthoni szervezet módosításáról, illet­ve a Ceglédi ősz rendezvény­sorozat programjáról. Kriszt György író—olvasó találkozó Eszmecsere lényeges dolgokról Immár hagyomány Abony- ban, hogy az ünnepi könyv­hét ideje alatt író—olvasó ta­lálkozót rendez a nagyköz­ségi könyvtár. Sok neves író és költő vendég megfordult már a település irodalombará­tainak körében. A randevúk többsége sikeres volt, de az ideihez hasonlóra kevesen em­lékeznek. Már az érdeklődés is erre utalt, ugyanis a tanács­ház díszterme ezúttal kicsi­nek bizonyult, még a pótszé­kek elhelyezése után is sokan kinnrekedtek a folyosón. Nagy siker A sikert több tényező ma­gyarázza. Az első, hogy As- perján György SZOT-díjas írót könyvei alapján még nem ismerik annyian, de hallottak róla, mint dramaturgról, vagy a Magyar Rádió munkatársá­ról. Megismerésre ösztönözte a közönséget a rendezvényre invitáló meghívó mellé csatolt rövid életrajzi adalék és az eddig megjelent három köny­vének bemutatása is. Érdemes idézni önmagáról irt sorait!: „Budapest 1939. Megszülettem. Törvénytelenül, Senki nem várt. A körülmények persze! A mentségek! A „prolisors!”! Állami gondozás, micsoda szörnyű kifejezés!, — nevelő­szülők, intézetek. S mert él­tem, akárhogyan is, alkalmas voltam a boldogságra. Vidék, város, vidék. Általános isko­la, fővárosi ipari iskola, tár­sak, vasesztergályos segédle­vél, munkatársak, munkás- szállások, ágyrajárás, albérle­tek; lassanként látó, mérlege­Takarmánytáp a háztájikba Fontos feladata a Gabonaforgalmi Vállalat ceglédi keverő­üzemének, hogy a nagyüzemeken kívül a háztáji gazdaságokat is ellássa takarmánytáppal. Készítményeik a kiskereskedelmi vállalatokon keresztül zsákokba csomagolva jutnak el a ter­melőkhöz. Apáti-Tóth Sándor felvétele Babanap A hagyományok szerint Cegléden tegnap hangos énekszó verte fel a Szabadság tér és a Kossuth tér minden­napi csendjét. Előballagást rendeztek a város Kereskedel­mi Szakmunkásképző Intézete tanulói. A hagyomány szerint az utolsó előtti tanítási napot babanapnak nevezik. Tizenkét kislány és két fiú sétált énekelve az utcákon, megkerülve a Kossuth teret a ceglédi áruházba tartottak. A lányok karján hajasbabák pi­hentek, az irigylésre méltó két fiú pedig a lányokba karolt. Sodorták végig a járdán köz­lekedőket, ' örömteli daluk messze hangzott. Érthető, ilyenkor az utolsó tanítási napon látványos va- gányságot kell elkövetni. Hiá­ba, mióta világ a világ az iskolai diktátum már csak ilyen. Tizennégy áruházi eladó most átballag az életbe. Tő­lünk, felnőttektől is függ, med­dig marad boldog a daluk. Asperján György dedikál 15 értelem: ez te vagyáé a vi­láglázongás, lázadás ... Né­hány megértő ember, esti gimnázium, vergődés, szerel­mek és iszonyatig hajszolt ön­tudat: a szocialista hazában mindenhez van jogod! A bu­dapesti egyetem bölcsészkara, eszmei társak, a Tiszta Szív­vel című folyóirat szerkeszté­se.” Égető kérdések A másik, ami érdekessé tet­te a találkozót, hogy az író­vendég először mai irodalmi életünk helyzetét, korunkban betöltött szerepét vázolta, majd olyan — szinte minden­kit érintő — témát boncolga­tott, mint a serdülő gyermek helyzete a családban és a vi­lágban. A harmadik pozitívu­ma ennek a rendezvénynek az volt, hogy a közönség nem szokványos kérdéseket inté­zett az íróhoz, hanem lényeg­belieket. A kétórás együttlét nem kérdezz—felelekhez, in­kább eszmecseréhez hasonlí­tott. Olyan témákat tárgyal­tak meg, mint hogy; gyer- mekcentrikus-e társadalmunk, vagy sem; miért lesznek ti­zenévesek öngyilkosok? A találkozó sikerét bizonyít­ja az is, hogy a helyi Kazin­czy Ferenc Könyvesbolt a helyszíni árushelyén az író legfrissebb, Rohanj velem cí­mű ifjúsági regényének min­den példánya elkelt. Az íróvendég köszöntésével egybe esett Maczó Zsuzsanna könyvgrafikáiból és Maczó Péter plakátjaiból válogatott kiállítás megnyitása. A kép­zőművész házaspárt Győré Pál vb-titkár mutatta be. Közös kiállítás Maczó Zsuzsanna nyolc éve az Európa Kiadó munkatársa. Számtalan könyvet tervezett, a belső tipográfia mellett, gyak­ran külső kötésgrafikát is ké­szített. A paravánokra ezek­ből került néhány. „A macs­kaváros krónikája” című fan­tasztikus, általa illusztrált kí­nai regény most jelent meg. Maczó Péter sokáig Abony- ban gyerekeskedett, itt élt szüleivel. Nyomdamérnök, há­rom évig ő is az Európa Ki­adónál dolgozott, most főisko­lai tanár. Kiállított plakátjai részben a könyvhétre készül­tek, vagy könyvvel kapcsola­tosak, illetve a Magyar Hir­dető plakátbörzéire benyújtott munkáiból valók. A házaspár több kül- és belföldi közös ki­állításon is szerepelt. A mos­tani, melyet a megnyitáskor nagy érdeklődés kísért, június 14-ig, naponta 10—17 óráig tekinthető meg a tanácsháza dísztermében. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc Zúzalékbeton A Ferihegyi repülőtér új kifutópályáinak betonjához uzsabányai bazaltot és nagy- harsányi mészkövet szállít a Dél-dunántúli Kőbánya Vál­lalat;. A repülőtéri beton anyagába azért kevernek meg­határozott mennyiségű és szemnagyságú zúzott kőzetet, mert a kőzúzialékkal készített beton szilárdabb és kopásál- lóbb a hagyományos kavics­betonnál. A nagy megterhelésnek ki­tett fel- és leszállópályák nyomószilárdságát előnyösen növeli a jó minőségű, ke­mény uzsai bazaltkő. Szep­tember közepéig összesen több mint százezer tonna bazaltot és mészkövet küldenek az új kifutópályák betonozásához a Délkő uzsai és nagyharsányi bányájából. Kétszer hét pont Ifjúsági győzelmek Labdarúgás. A megyei ifjúsági bajnok­ságban a CVSE megerősítette második helyét két utóbbi ta­lálkozóján szerzett négy pont­tal. Ceglédi VSE—Göd 5-0 (3-0) CVSE; Tóth I — Laki, Adá- mi, Karai, Gracza, Kovács, Tóth L., Kelemen, Búzás, Kistamás, Szoljár. A ceglédiek végig nagy fö­lényben játszottak, az ered­mény nem is fejezi ki hűen a két csapat közötti különbsé­get. Góllövők: Kistamás (3), Szólj ár (2). Jók; Karai, Kovács, Kista­más, Szoljár. Ceglédi VSE— Tápiószentmárton 2-1 (0-0) CVSE; Andrus — Laki, Adá- mi, Karai, Gracza, Kovács, Kelemen, Búzás (Tóth L., Dan- kó, Kistapás, Szoljár (Dur- ján). A rossz talajú pályán, a nagy hőségben is jó iramú mérkőzést játszottak a fiata­lok. A CVSE öngóllal szerzett vezetésére büntetőből vála­szoltak a hazaiak, majd a győztes gólt Dankó lőtte. A Vasutas most is több jó hely­zetet elhibázott, így a győzel­me biztosabb volt. annál, mint ahogyan azt az eredmény ’mutatja. A hét vége sportműsor Szombat Kézilabda: A Bem SE ger­jei sporttelepén délután négy órakor kezdődik a Ceglédi KÖZGÉP SE—Székesfehérvári MÁV Előre, NB I B-s férfi öszecsapás. A ceglédiek eddig még nyeretlenek. Vasárnap Kézilabda: A Vasutas-sport­telepen a női megyei bajnok­ságban 10 órakor kezdődik a Ceglédi VSE—Gödi TK mér­kőzés. A CVSE éremért küzd, amiért most győznie kellene. Utána, 11 órától az ifjúságiak mérik össze erejüket. Labdarúgás: A megyei baj­nokságban, az 1980—81. évi küzdelemsorozaton a Ceglédi VSE most vívja utolsó hazai mérkőzését délután öt órától a Vácszentlászló ellen. A ki­esés ellen harcoló CVSE-nek szinte létkérdés a két bajno­ki pont megszerzése, hiszen két utolsó mérkőzésen erre (idegenben az élmezőnyben álló ÉGSZÖV MEDOSZ és a Dunai Kőolaj ellen) már nincs esélye. 15,15 órától az ifjúsá­giak játszanak. U. L. Hatmillió hektó Zöldalmaital Az idén várhatóan 10—15 százalékkal növekszik az üdí­tőital-fogyasztás, s eléri a fe­jenkénti 56—57 litert. Az üze­mekben összesen, mintegy hat­millió hektoliter italt palac­koznak. Ahhoz, hogy az ellátás a nyári melegben is folyamatos legyen, több helyen bővítik a kapacitást. Vácott például az elavult gépsorokat cserélik fel korszerűbbekkel. A felmérések szerint a fo­gyasztók mindinkább a hazai alapanyagból készült üdítőket kedvelik, ezért fokozzák a szőlő, almai málna és fekete- ribizli szénsavas üdítők gyár­tását. Több vállalat kísérlete­zik a kalóriaszegény üdítő ita­lok kialakításával. ISSN 0133-260« (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents