Pest Megyi Hírlap, 1981. június (25. évfolyam, 127-151. szám)

1981-06-10 / 134. szám

mr mcvtt 1981. JÜNIÜS 10., SZERDA Heti jogi tanácsok Mennyit ér az autó karambol után? • Megfizetett baráti szívesség • A foglaló visszajár • Használt gépkocsi adás­vételekor az eladó köteles a vevőt tájékoztatni a gépkocsi korábbi karamboljáról. Olvasónk használt autót vá­sárolt a kocsi első tulajdono­sától. Megállapodtak a vétel­árban, de olvasónk annak csak a felét fizette ki azonnal, a _ másik részlet kifizetése két hónapon belül volt esedékes. Az adás-vételről írásbeli meg­állapodást nem készítettek, az eladó a vételár fele részleté­nek átvételekor a kocsit olva­sónknak átadta. A tulajdonos- változást a forgalmi enge­délyben átvezették. A kocsi néhány hetes használat után elromlott, majd a javításkor állapították meg — amikor a gépkocsit alaposan megvizs­gálták —, hogy az korábban karambolozott. Olvasónk ezért a második részlet esedékessé­gekor 20%-os árcsökkentéssel volt csak hajlandó tartozását kiegyenlíteni. Az eladó ezt nem fogadta el. Ügy tűnik, nem jön létre közöttük egyezség. Olvasónk kérdezi — mire számíthat, ha bíróságra kerül az ügy. Egyébként olvasónk a gépko­csi karamboljának elhallgatá­sa miatt a szerződést nem szeretné felbontani. A Polgári Törvénykönyv ér­telmében, ha a karambol kö­vetkeztében feltűnően nagy az az értékkülönbség, ami a vételár és a kocsi tényleges értéke között fennáll, akkor az adás-vételi szerződést olva­sónk megtámadhatja. A Ptk. 201. §. (2) bek. a következőket mondja ki: Ha a szolgáltatás és ellen­szolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az aján­dékozás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének idő­pontjában feltűnően nagy az értékkülönbség, a sérelmet szenvedő fél á szerződést meg­támadhatja. Ezek szerint el­dönthető kérdés, hogy a kikö­tött vételár és a gépkocsi for­galmi értéke között megálla- pítható-e a feltűnő arányta­lanság. Ha igen, akkor a szer­ződés megtámadásának helye lehet. Egy hasonló ügyben a Legfelsőbb Bíróság arra is fel­hívta a figyelmet, hogy az el­adó az eladott dolog lényeges tulajdonságairól és a dologgal kapcsolatos fontos körülmé­nyekről köteles tájékoztatni a vevőt. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint, hasz­nált gépkocsi adás-vétele ese­tén, ilyen tájékoztatási kötele­zettség terheli az eladót a gépkocsi esetleges korábbi ka­rambolját illetően. A törvé­nyességi óvással megtámadott ügyben hozott határozat azt is kimondta, hogy a karambol lényegesen befolyásolja a gép­kocsi forgalmi értékét, mert az ilyen autó iránt kisebb a kereslet. A tájékoztatási köte­lezettség elmulasztása miatt az eladónak fennáll a kárté­rítési kötelezettsége. A kár pe­dig — mondja az állásfoglalás — a tényleges forgalmi érték és a kialkudott vételár közötti különbözet, mert a vevő eny- nyivel alacsonyabb értékű do­loghoz jut a kialkudott vétel­ár fejében. Azt tanácsoljuk olvasónk­nak, egyezzenek meg, bár vé­leményünk szerint, a gépkocsi karambolos voltának elhall­gatásával jogos az értékcsök­kenés iránti igénye. A kérdés Csupán az, hogy milyen ösz- szegben. • Nem baráti szivesség, ha az épülő ház műszaki ellenőri tendöit díjazás mellett látják el. Olvasónk arról panaszko­dik, hogy az egyik ismert nya­ralóhelyen épülő házának mű­szaki ellenőri teendőivel álta­lános mérnöki diplomával ren­delkező barátját bízta meg, aki bár nem kötötte ki az el­lenértéket, de olvasónk min­den ténykedését honorálta. A kivitelezést ellenőrző mérnök intézte a segédmun­kások és a szakképzett kőmű­ves felvételét, illetve ő alkal­mazta a munkákhoz. A hasz­nálatbavételi engedély során állapították még, hogy az építkezés hibás, és a barátja most azzal védekezik, hogy ő nem felel, mert szívességből látta el a műszaki ellenőri teendőket. Kérdés, hogy szívesség volt-e részéről, vagy pedig nem. Véleményünk; nem le­het szívességről szó, amikor ezért díjazást kapott, a mun­kások felvételéről is ő gondos­kodott, és a kivitelező kőmű­vest is sajátmaga választotta meg. Ezért felelősséggel tarto­zik sajátmaga személyében i?, és a közreműködőkért is. Ol­vasónknak tanácsoljuk, hogy egyezzenek meg a műszaki hi­ba kijavításában, és tartsa fenn jogigényét a további ká­rokra is, mert a szabálytalan építkezés következtében, az építésügyi hatóságoknak is fe­lelősséggel tartoznak. 6 Mi lesz a foglalóval, ha az ingatlan adás-vételi szer­ződést nem foglalták Írásba. Olvasónk évekkel ezelőtt egy telek vásárlásához adott át az eladónak foglalót Elmu­lasztották viszont az. írásbeli szerződés elkészítését Az el­adó. időközben meghalt, az örökös pedig nem hajlandó visszaadni a foglalót. A vevő ugyanis eláll az ügylettől, Minthogy az ingatlanról szóló adás-vételi szerződés csak akkor érvényes, ha a lé­nyeges feltételeket írásban rögzítették, ezért abból kell kiindulnia, hogy tulajdonkép­pen nem jött létre a felek kö­zött megállapodás, ami létre is jött, az semmis volt, mivel nem felelt meg a jogszabály­ban előírt követelményeknek. Ilyen esetben pedig a foglaló visszajár, tehát olvasónk jogo­san követelheti. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság elöntései A hibás építkezés következményei Az egyik városi tanács a megyei tervező és egy állami építőipari vállalattal lakóházat emeltetett Az átadás után másfél évvel a kazánok el­romlottak, aminek következté­ben valamennyinek a belsejét ki kellett cserélni. A tanács a hibák kivizsgálásával az Épí­tésügyi Minőségellenőrző Inté­zetet bízta meg, amely azt is megállapította, hogy a javí­tásra szükség van, de sem a tervező, sem a kivitelező vál­lalat ezt nem. volt hajlandó díjtalanul elvégezni. Ezért a munkát a városi tanács más­hol megrendelte, az ellenérté­ket kifizette, és az összeg visz- szatérítéséért pert indított el­lenük. Mint az ügyben végső fokon ítélkező Legfelsőbb Bíróság megállapította: tervezési és kivitelezési hiba történt. Ezt az ÉMI szakvéleménye is meg­erősítette. A hibás műszaki terveket azonban az építőipari vállalat felismerhette és kö­teles lett volna a tervezőt erre figyelmeztetni. Ezt azonban el­mulasztotta, ezért kártérítéssel tartozik. A tervező vállalat a kijavítási tervdokumentáció díját a tanácsnak jogtalanul számította fel, mert ingyen lett volna köteles átadni, ezért az e címen kapott összeget visszafizetni tartozik. A Legfelsőbb Bíróság meg­Tíz nap rendeletéiből A Kulturális Alap felhasz­nálásáról a művelődési mi­niszter 7/1981. M. M. sz. alatt rendeletet adott ki, és a kul­turális járulék fizetéséről. (Ár- szabályozás és Termékforgal­mazás 19. számaj. Az ifjúsági parlamentek megrendezéséről ugyanitt je­lent meg az Országos Anyag- és Árhívatal elnökének 2/1981. (ÁT. 19.1 ÁH. számú utasí­tása. Meghatározza az ifjúsági parlamentek sikeres megszer­vezésének és lebonyolításának biztosítékait. Egyes szakközépiskolákban végzők szakmunkás-képesíté­séről a 202/1981. MM.—MÉM. számú együttes utasítás ren­delkezik. (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 9. szá­ma.! Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény módosí­tásáról és egységes szövegéről, és az egyes rendelkezésekkel kapcsolatos korábbi jogi iránymutatások hatályon kí­vül helyezéséről, a Tanácsok Közlönye 13. száma tartalmaz­za a rendelkezéseket. . A beruházások rendjéről, az építőipar népgazdasági ágában történő végrehajtási intézke­déseket a 15/1981. (V. 29.) ÉVM. számú rendelet tartal­mazza. (Magyar Közlöny 29. száma. Az 1982—83. évi ösztöndíjas tanulmányi lehetőségekről, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 8. száma ad tá­jékoztatást. A jogról mindenkinek II. Kisajátítások és a kártalanítás A tanácsok évente mintegy 4 ezer kisajátítási ügyet in­téznek, s ezek az eljárások csaknem 30 ezer embert érin­tenek. A tanácsi határozatok­ban megállapított kártalaní­tás összege évről évre megkö­zelíti a kétmilliárd forintot Közérdek alapján A kisajátítás két szempont­ból is közérdekű. Egyrészt azért, mert kisajátításra min­dig közérdekből kerül sor. Másrészt az sem lehet közöm­bös, hogy a kisajátítási ható­ságok eljárásuk során meny­nyire tudják úgy védeni a társadalmi tulajdont, hogy közben azért a kisajátításra kerülő ingatlanok tulajdono­sainak jogos érdekei se szen­vedjenek csorbát. Számolni kell bizonyos szubjektív té­nyezőkkel is: érthető, hogy sokan — bármennyire is megértik, tisztelik a közérde­ket — nehezen válnak meg szivükhöz nőtt házuktól, föld­jüktől. Ezért is nagyon fontos, hogy a kisajátítási eljárás kezdettől alapos, körültekintő legyen. Például a szanálási terveket már jó előre ismertet­ni kell az érintettekkel, hogy nekik így lelkileg is legyen idejük felkészülni a kisajátí­tásra. Az eljárás során is indokolt figyelmet kell fordítani az ügyfelek jogaim, tájékoztatá­sára. Ha a kártalanításra jo­gosult ingatlantulajdonosokat Időben értesítik a kisajátítás­ról, annak várható időpontjá­ról és kihatásairól, ők is ala­posabban fel tudnak készülni az eljárásra, eldöntik, hogy állami bérlakást kérnek-e, vagy vásárolnak, esetleg épí­tenek maguknak másik lakást. Tényleges érték Célszerű a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt több nappal a tárgyalás előtt meg­küldeni az ügyfélnek. Indo­kolt felhívni a kisajátítandó ingatlanok tulajdonosainak figyelmét arra is, hogy az in­gatlannal kapcsolatos fonto­sabb iratokat a tárgyalásra feltétlenül vigyék magukkal. Ezek hiányában ugyanis meg­lehetősen problematikus, kö­rülményes az ingatlan érté­két növelő beruházások elszá­molása. A kisajátítások körül a leg­több vita természetesen a kár­talanítási összeg meghatározá­sából származik. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok által megál­lapított pénzbeli kártalanítás nem adhat módot munka nél­küli jövedelemszerzésre, az azonban mindenképpen indo­kolt, hogy a kártalanítási ősz- szeg megállapításakor a tény­leges forgalmi értékből indul­janak ki. A korábbi években a taná­csoknak jogszabályi kötöttsé­gek miatt egyszerűen nem volt lehetőségük a reális kár­talanítási összeg megállapítá­sára. így gyakorlatilag min­den kisajátítási ügyből per lett, s a bíróságok rendre je­lentős összegű többletkártala­nítást ítéltek meg. Ma már a kártalanítás dönjő tényezője a korábbi irányár helyett az ingatlan forgalmi értéke. Ez­zel máris érzékelhetően csök­kent a kisajátítási perek szá­ma. Az utóbbi időben azonban ismét növekvő eltérések ta­pasztalhatók a tanács és a bí­róság által ugyanazért az in­gatlanért megállapított kárta­lanítási összegek között. Ez elsősorban a szakértői véle­ménykülönbségekből adódik. Lakott vagy sem Nyilván sokakat érdekel az a kérdés: hogyan is számítják ki a szakértők a kisajátítandó ingatlanok forgalmi értékét. Az értékelés ma már nem a korábban alkalmazott irány­ár-rendszerrel történik, ha­nem más fontos tényezőket vesznek figyelembe. Így az ingatlanra jellemző természe­ti és műszaki adottságokat, valamint a hosszabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket. A reális for­galmi érték kiszámítása csak­is kellő számú, hasonló adott­ságú ingatlan összehasonlító adatai alapján történhet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az így kiszámított for­galmi érték nem lehet a kár­talanítás megállapításának ki­zárólagos tényezője. Nyilván­valóan figyelembe kell venni a konkrét ingatlan adottsá­gait, sajátosságait is. így a ház műszaki állapotát, a te­lekre épített egyéb létesítmé­nyek, a növényzet, ültetvény stb. értékét Gyakran ad okot vitára a beköltözhető és a lakott érték közötti különbség. Nyilvánva­ló, hogy egy épület, ház érté­ke nem utolsósorban attól függ, hogy lakott-e vagy sem. Magyarán: a tanács nyilván nem fizethet teljes kártalaní­tást annak a tulajdonosnak, akinek ingatlanában kiköltö­zése után még lakó marad. Más a helyzet ha maga a tu­lajdonos gondoskodik a lakó elhelyezéséről. A gyakorlat az, hogy a kisajátítandó ingatlant lakottan kell tekinteni — azért tehát csökkentett össze­gű kártalanítás jár — ha a lakáshasználót, tehát például a tulajdonos bérlőjét a kisa­játítást kérő szerv helyezi el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint jogcím nélkü­li lakáshasználat esetén a la­kott értéket kell figyelembe venni, ha lakójának elhelye­zéséről a tulajdonos nem gondoskodott, holott az az ő feladata lett volna. Törvény szerint Előfordul, hogy a tanács nem egy egész ingatlant, ha­nem csak a teleknek egy ré­szét sajátítja ki, például köz­út céljára. Az építésügyről szóló törvény szerint, ha a részletes rendelési terv alap­ján- közút létesítéséhez, bőví­téséhez, vagy szabályozásához terület szükséges, az építés­ügyi hatóság a teleknek a közút céljára nélkülözhetetlen részét kisajátítás nélkül is igénybe veheti. Ilyenkor az ingatlan egyötöd részéért nem jár kártalanítás, a tulajdonos azonban az igénybevétel foly­tán felmerült egyéb kárait a kisajátítási kártalanítás szabá­lyai szierint követelheti. D. A. Következik: Szabálysértési eljárások állapította azt is, hogy az épí­tőipari vállalat a javítási mun­kát maximált ár helyett sza­badáron számolta el, holott, éppúgy, mint az eredeti kivi­telezéskor, ezúttal is csak maximált árat számíthatott volna fel. Ezért a két ár kü- lönbözetét visszafizetni tarto­zik. Az is kiderült, hogy szám­lájában hibás egységárakat é3 helytelen mennyiségi tételeket tüntetett fel, vagyis túlszám­lázott. Végeredményben mind­két vállalat a díjazás ellené­ben végzett javítási munka, valamint a felmerült indokolt szakértői vélemény ellenérté­két a városi tanácsnak megté­ríteni tartozik. Idős emberek a zebrán Amikor a zöld lámpa sza­badot mutatott, egy idős férfi és egy nő a kijelölt gyalogát­kelőhelyen elindult a túlol­dalra. Már csaknem a járdára értek, amikor a jelzőlámpa pi­rosra váltott, egyben az oldalt várakozó autók 'zöld fényjel­zést kaptak. Először egy köz­lekedési vállalat két autója in­dult el egymás mögött. Az elöl haladó kocsi vezetője ész­revette, hogy az idős pár még nem érte el a járdát, ezért hir­telen fékezett. Így történt, hogy a mögötte haladó autó beleütközött, és mindkét jár­mű megsérült. A javítási költ­ségek megfizetésére az autó- tulajdonos vállalat a pár el­len kártérítési pert indított. Az idős emberek azzal vé­dekeztek, hogy másokkal együtt szabályosan indultak el. A kijelölt helyre azonban ko­ruk és egészségi állapotuk miatt az áthaladást nem tud­ták időben befejezni. Az alsó­fokú bíróságok mindkettőjü­ket a kár harminc százaléká­nak viselésére kötelezték. Tör­vényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az ítéleteket hatá­lyon kívül helyezte és a válla­lat keresetét elutasította. A zöld fény a gyalogosnak szabad utat jelez — hangzik a határozat. A villogó zöld fény az áthaladásra engedé­lyezett idő tartamának végét jelenti. Ilyenkor a gyalogos az áthaladást mielőbb befejezni köteles. Az idős pár a közle­kedési szabályokat nem sér­tette meg. A KRESZ ugyanis előírja, hogy a jármű vezető­jének fokozottan kell ügyelnie az úttesien áthaladó gyerme­kek, idős korúak vagy mozgás- fogyatékosságúak biztonságára. A sofőr, aki elsőnek Indult el, maga vallotta, hogy észrevette az áthaladást még be nem fejezett párt, ezért kénytelen volt hirtelen fékezni, nehogy elüsse őket. Ebből megállapít­ható, hogy a sofőr nem a szük­séges figyelemmel és óvatos­sággal közlekedett. A KRESZ rendelkezése ér­telmében járművel másokat csak olyan távolságból szabad követni, hogy ha az hirtelen fékez, kellő távolságra meg tudjon állni — hangzik tovább a határozat. A másik autó ve­zetője azonban nem tartotta be a követési távolságot, ezért történt az összeütközés. Mind­ezekből következik: a válla­lat keresete alaptalan. Budapesti nagyvállalat igazgatásjogi feladatok ellátására JOGÁSZT KERES Az állást kezdő diplomás is megpályázhatja. Bérezés: megegyezés szerint. A jelentkezéshez kézzel írott önéletrajzot kérünk. A jelentkezéseket „Közlekedés, PmH" jeligére, a kiadóba kérjük. A Papíripari Vállalat Budaiak! Papírgyára FELVESZ folyamatos munkarendben (három műszakban, hat nap után két szabadnap) dolgozókat: papírgyártó férfi szakmunkásokat betanított és segédmunkásokat (a kezdő órabér 23 Ft -f- prémium), gépesített térüzemi munkára rakodókat (a kezdő órabér 21 Ft 4- prémium). szakaszos munkarendben (egy műszakban) dolgozó papirválogetó nőket (a kezdő órabér 12,50 Ft H- teljesítménybér + prémium), géplakatosokat, gépkenőket, villanyszerelő szakmunkásokat (bérezésük megegyezés szerint) és ofszet gépmestert többszinnyomó gépre. A Csákvár-Budapest és o Pusztaszabolcs-Budapest útvonalon lakó dolgozóinkat saját autóbuszunkkal szállítjuk. Vidéki férfidolgozóink számára a gyár mellett korszerű munkásszállói helyről gondoskodunk. Jelentkezés: PV BUDAFOKI PAPÍRGYÁRA Budapest XXII., Gyár u. 15. Tel.: 265-825. (Megközelíthető a 3-as és a 14-es autóbusszal.) i A 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents