Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-09 / 107. szám
Calgavidéke Afész Kulturális befektetés Megbeszélést tartottak a túrái ^Galgavidéke Afész közművelődési bizottságának tagjai, amelyen szó esett a szövetkezetben folyó kulturális munkáról, az éves terv részarányos végrehajtásáról, a nyári hónapok közművelődési rendezvényeiről, valamint a SZÖ- VOSZ idén összehívandó kongresszusát köszöntő akciókról. Sikerült megszerezni Hogy mennyire támogatja a szövetkezet a kulturális és sportéletet, azt legutóbbi intézkedésük is bizonyítja. Tagsági érdekeltségi alapjuk terhére 117 ezer forintot adtak át a működési területükön lévő községeknek, hogy ezzel az összeggel segítsék az ott élők sport- és kulturális igényeinek a kielégítését. Nem nagy összeg, mondhatná valaki, de elég arra, hogy a jót még jobbá tegye, a keveset megduplázza és új lendületet adjon ott, ahol anyagiak hiányára hivatkozva csak nagyon keveset tesznek — mondta Varga László, az áfész igazgatóságának elnöke. Sikerült megszereznem a listát, melyben a 117 ezer forint elosztásáról döntöttek a szövetkezet helyi intéző bizottságainak javaslatai alapján. Az egyes községek a boltok forgalmától függően részesültek a támogatásból. Dány nyolcezer forintot, Zsámbok szintén nyolcezret, Vácszentlászló ötezret kapott, de a nagyobb lélekszámú Túra már harmincezer forintot. Hogy oszlik meg Vácszentlászló ötezer forintja? Háromezret I kaptak a művelődési ház mű- | vészeti csoportjai, kétezret a i KISZ-alapszervezet. Túrán tízezer jut a sportkörnek felszerelés vásárlására, ugyanennyi a Hazafias Népfront helyi klubjának, ötezer a művelődési ház fotoszakkörét gazdagítja, s ugyanennyivel gazdálkodhat az általános iskola Gagarin úttörőcsapatának közlekedési szakasza is. Galgahévíznek tizenegyezer forint jutott, melyből hatezret a művelődési ház, ötezret a sportkör vett át. Kaptak támogatást a bagi, a hévízgyör- ki, a vérségi nyugdíjasok. Kapott az ikladi énekkar és a ci- terazenekar. A számok közötti keresgélés sokszínű képet ad a támogatás mértékéről, meg arról is, hogy elsősorban a már kiemelkedő teljesítményt nyújtókat kívánják a juttatással még nagyobb eredményességre ösztönözni, így kaphatott a kartali sportkör tízezer forintot, az aszódi tekeszakosztály négyezerötszáz forintot, vagy a hévízgyörki asszonykórus háromezer forintot. Nem megterhelés — Külön dicséretes — mondta az igazgatóság elnöke —, hogy helyi intéző bizottságaink több községben is gondoltak a KISZ-szervezetekre. így jut most nem várt támogatáshoz a dányi. a zsámboki, a bagi és az ikladi alapszervezet. Hosszan lehetne még folytatni a számok közötti tallózást, de inkább ismerjük el, hogy a tagsági érdekeltségi alap ilyen irányú megterhelése valójában nem megterhelés, sokkal inkább jó befektetés. F. M. Éticsiga - exportra A Gödöllő és Vidéke Áfész veresegyházi felvásárló telepén az idén mintegy ötven vagon étkezési csiga vásárlását, válogatását és exportálását tervezik. Barcza Zsolt felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP GÖDÖLLŐI JÁRÁSI ÉS GÖDÖLLŐ VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM 1981. MÁJUS 9., SZOMBAT Árammérőgyári lehetőségek Kevesebben, többet és jobban Sokat, de másként beszélünk manapság a munkaerőről. Amíg korábban inkább a hiányát emlegettük, mostanra részletesebben, teljesebben elemezzük, megállapítva, hogy a hiány sok helyütt csak látszólagos, hogy előrelátóbb, tervszerűbb gazdálkodásra, képzésre van szükség ezen a területen is. Egy biztos: a megváltozott gazdasági körülmények között kulcsszó lett ez is, s vállalatok, szövetkezetek sorsa függ a többi között attól, hogy miként sikerül megvalósítani a munkaerő-gazdálkodással összefüggő terveiket. A téma aktualitását az is indokolja, hogy nemrégiben megszűnt a munkaerő toborzásának, a hirdetéseknek szigorú rendje. Az Árammérő- gyárban, ahol szintén állandóan napirenden van — az önállósulás óta még inkább — a munkaerő-gazdálkodás, arról érdeklődtünk, hogy miként érintette őket a szabályozás módosulása, illetve, hogy milyen intézkedéseket terveznek. Létszámhiány Kosztolányi Imre, a munkaügyi osztály vezetője a korábbi és a mostani előírásokat ismertette: — Az idáig érvényben levő rendelkezéseit, a toborzás, a hirdetés szigorúbb szabályozását az indokolta, hogy nagy volt a munkaerő-vándorlás, s gyakran azokról a területekről mentek el a dolgozók, ahol népgazdasági szempontból a legnagyobb szükség lett volna rájuk. Ezért kategóriákba sorolták a vállalatokat, s külön- külön szabályokat állapítottak meg. — Az A-kategóriások például korlátlanul növelhették a lészámukat, szabadon toborozhattak. A B-kategórlát két csoportra osztották, a mi gyárunk a B/l-esbe tartozott. Ez azt jelentette, hogy bizonyos, központilag meghatározott létszámig szabadon fejleszthettünk s nem volt kötelező a közvetítés, kivéve a kilépett munkakönyvvel érkezők, valamint azoknak a jelentkezőknek az esetében, akik egy év alatt háromszor változtattak munkahelyet. — Mit eredményezett ez a szabályozás? — A mi esetünkben nem volt különösebb jelentősége, hiszen nem tudtuk elérni a megengedett mértéket sem. A gyár vonzáskörzetében úgy alakult a helyzet, hogy létszámemelésre nem is gondolhattunk. Ma is létszámhiány van: részben a betanított jellegű munkakörökben, de több forgácsoló, elektronikai műszerész, gépírónő kellene, hogy csak néhány munkakört említsek. Létszámcsökkenés A megváltozott szabályok értelmében ma már nincs sem toborzási, sem hirdetési tilalom, nincs kötelező közvetítés, úgy is mondhatjuk, szabad a vásár, s csak a kilépettekre, a gyakori munkahely-változtatókra vonatkoznak korlátozások. Élnek-e az Árammérő- gyárban az új lehetőségekkel? — Csak egy-két speciális munkakört hirdettünk meg, de erre korábban is lehetőségünk volt. A községekben a toborzást, a plakátolást nem újítjuk fel. Gödöllőn és környékén egyébként még mindig nagyobb a munkaerő-kereslet, mint a kínálat. Az árammérőgyáriak álláspontját jobban megérthetjük, ha meghallgatjuk dr. Hegyi József terv- és munkaügyi főosztályvezető elemzését, amelyben a tervezés áll az első helyen: — A VI. ötéves terv időszakában 5—6 százalékos létszámcsökkenéssel számolunk, ami évente egy-másfél százalékot jelent. Közben viszont a termelést mintegy 50 százalékkal kívánjuk növelni. Egyszerűbben: az a lényeg, hogy az elkövetkező öt évben kétszáz ember munkáját kell pótolnunk. — Milyen eszközökkel tudják megoldani e nehéznek tűnő feladatot? — Elsősorban szervezési, kooperációs intézkedésekkel. Ami a kooperációs kapcsolatokat illeti, arra törekszünk, hogy bel- és külföldön megbízható, részegységeket gyártó partnereket találjunk, elsősorban a forgácsolás területén. Tervünk, hogy erősítjük, ki- bővítjük a bedolgozói hálózatot. — Arról már gyakran hallottunk, hogy a könnyűipari ágazatban mindinkább a bedolgozókra építenek. De az iparban? — Nem olyan meglepő dolog ez, hiszen már most is hetvenöt fős a bedolgozói gárdánk. A városban, a környező községekben szervezzük, s elsősorban kézimunka-igényes alkatrész-megmunkálást bízunk rájuk, a többi között sorjá-i zást, fúrást. A hálózatot véleményem szerint a duplájára lehetne fejleszteni, de ehhez sok minden kell: a belső gyártás ütemességének javítása, a szállítás megszervezése. Veszteségidők — Egyéb lehetőségek? — Kapcsolóóra-licencet vásárolunk, amely kevesebb, jobb, piacképesebb terméket jelent majd. Ráadásul kevesebb dolgozóval megduplázhatjuk a termeléstü Ezenkívül természetesen csökkentenünk kell a veszteségidőket, s arra kell törekednünk, hogy nagyobb beruházások nélkül is emeljük a műszaki fejlettség szintjét. Erre pedig megvannak a lehetőségeink. G. Z. Aszódi anyakönyvi hírek Született: Radics József és Oláh Anna: Marianna; Gyeb- nár János és Kis Katalin: Katalin; Pallagi Imre és Pálinkás Erzsébet; Zsolt; Barlai Gyula és Nagy Jlita: Ágnes; Április elején kirándulószenvedélyem ismét a hegyekbe vezérelt. Merész hátraarc- cal elbúcsúztam az akkor éppen csak beköszönő tavasztól és a Kárpátok déli gyöngyszemében, a Fogarasi-havasok- ban még nyakon csíptem a telet. Az egyhetes havas-jeges barangolást követően késő este indultam haza, átmenet nélkül vonatoztam a hegyi télből a tavasz közepébe. Varázslatnak tűnt a hajnali ébredés az Alföldön és a délig tartó unalmas utazás hazáig, a Gödöllői- dombságig. Végig a tavasz pompája- kísért. Kiskert, szőlő A lombhullató erdők szélén suhanó szerelvényből, mivel kicsik voltak még a levelek, jól látszott az erdő két szintje, élesen elkülönült a magas fák és a cserjék, bokrok övezete. A szántókon dúsan zöldelltek a gabonatáblák és a lucernások. És jöttek sorra a falvak, kertjeikkel, utcáikkal, ligeteikkel. Egyszerre nyílt minden virág. Az ablakon beáramló levegő ismét azt bizonyította, hogy semmilyen mesterséges illat sem pótolhatja a virágzó gyümölcsfák, a friss hajtású nyárfák illatát. Azóta fokozott figyelemmel szemlélem községem, Bag szebb utcarészeit, udvarait. A téltől a tavaszba Bagi udvarok és fák Sokszor, sokan hangsúlyozták már a falvak jellegzetes háztípusának, a családi házaknak az előnyét a tízemeletes lakótelepiekkel szemben. Miért próbálnak a lakótelepeken élők közül egyre többen kiskerthez, elhagyott szőlőterülethez jutni? Az okot talán úgy is megfogalmazhatjuk, hogy a toronyházak felsőbb emeletein Lakáshoz jutottak szinte a természetből kiemelten élnek! Amikor cselekvési lehetőségeink korlátozottságát tapasztaljuk. gyakran emlegetjük meg- adóan, hogy csak a fák nőnek az égig. Valójában még azok sem. Érthető, ha nyomasztja az ablakon kitekintő embert, hogy a természetes környezetet alkotó fáknak csak a tetejét látja. Rászólnak a szomszédok A családi házak — legyenek régi parasztházak, vagy új sátortetősek — harmonikusan kapcsolódnak a növényzethez, illeszkednek a fák magasságához. Lakóik természetköze- libbnek érzik mindennapjaikat. A lakás körüli fák nemcsak gyümölcsöt vagy árnyékot adnak, hanem kiegyensúlyozzák a levegő páratartalmát, hőmérsékletét is. Megkötik a port, frissítik a levegőt, védenek a zajtól. Tudja ezt mindenki. Ezért is ültetnek fát az emberek, meg azért is, mert hát hogyan nézne ki anélkül a porta. Próbálja csak valaki kopár an hagyni a ház környékét, máris rászólnak a szomszédok! Visz- szafelé általában nem szeretnek kilógni a sorból az emberek. Bagón egyelőre nem is kell attól tartani, hogy marad telek fa nélkül. Egyébként a lehetőség nem rémálom, mert egy mátraaljai településen már láttam olyan utcát, ahol az egyik oldal kőkerítésétől a másik oldal vaskerítéséig több száz méter hosszúságban csak beton és aszfalt pihentette a szemet. Fél évtized alatt, felparcellázott kerteken és szántókon új negyedek épültek Bagón. A kiosztott telkek többségén nem volt fa, vagy éppen az épülő ház útjába estek a meglévők. Ezért még ma is elég kopárak ezek az utcák, elütnek a község általános képétől. De itt is elültették az első facsemetéket, számuk évről évre gyarapszik, magasságuk növekszik, tehát ezt a szokást nem hagjdák a szülői háznál a fiatalok. Még néhány év és ismét kialakul a falu arcának egyensúlya. Az autópálya mentén Az általános gyakorlat mellett persze találkozhatunk eltérő jelenségekkel is. Sok a meggondolatlan, igazi indokot nélkülöző fakivágás és sajnos nem ismeri mindenki a faápolás szabályait sem. A szakszerű faápolás pedig busásan megtérülő tevékenység, amiről szintén sokan tanúskodhatnának. Szerencsére a fák nem követnek semmiféle divatot és nehéz is azokat valamiféle divathóbort szolgálatába állítani. Ezért egyik legfontosabb biztosítékai a község állandó szépülésének. Végül hadd számoljak be arról az örömteli változásról, hogy a tavaszi fásítási időszak végen, végre ismét fák állnak a sokáig elhanyagolt Hősök terén. Sőt a napokban még az autópálya környékén is elültettek néhány csemetét. Várjuk a folytatást. Reméljük, hogy megerednek a fiatal növények és senki sem tördeli le őket. Balázs Gusztáv Léber Endre és Dudás Éva: Anikó nevű gyermeke. Házasságot kötött: Galambos László és Könczöl * Edit; Frank Frigyes és Pánker Gabriella; Varga József és Kaszás Teréz; Sztrehovszki Anna és Mayer Pál; Nagy József és Bakti Zsófia. Elhunyt: Tóth Jánosné, Aszód, Széchenyi u. 28; Csatári Józsefné, Aszód, Dózsa György u.; Szlanka Sándor, Aszód, Benedek u.; Gazsó Pál, Aszód, Kender u. 8.; Rajta Pálné, Aszód, Kondoros tér 14; Ecker Józsefné, Iklad, József Attila u. 17.; Koós Lász- lóné, Aszód, Falujárók u. 5/12; Blauhacher Sámuelné, Iklad. Temető u. 6; Mayer János, Iklad Petőfi Sándor u. 1. Barték-hangverseny Bartók-emlékhangversenyt tartanak a gödöllői művelődési központ színháztermében május 10-én vasárnap délután 5 órai kezdettel, amelyen közreműködnek a körzeti zeneiskola tanárai és a városi-egyetemi vegyes kar Üjváry Géza vezetésével. Ella István Gödöllőn Ella István orgonaművész szerepel a gödöllői evangélikus templomban vasárnap este 6 órai kezdettel. Városi moziműsor Piedone Egyiptomban. Nagy sikerű szinkronizált olasz kalandfilm. Előadáskezdés: 4, 6, 8, 10 órakor. Szombati jegyzet Árok Jelképrenaszerankben az árok jelentése az elválasztás, a különállás, minél szélesebb és mélyebb, annál nagyobb a távolság azok között, akik a két partján állanak. Mivel jelképről van szó, a szakadék többnyire szellemi, gondolkodásmódbeli, eszmei, ideológiai, politikai. Az ilyenfajta különbségek kifejezésére szolgáló árok tehát képzeletbeli. Az árok azonban a valóságban is létezik, amely nemcsak elkülönít, össze is köthet. Járásunk falvainak túlnyomó többsége dimbes- dombos vidéken épült, Gödöllő városában is vannak helyek, ahol lejtőn állnak a házak. Itt, ha még nincs kiépítve a csatornarendszer, fontos szerep jut az ároknak, az vezeti el a fölösleges csapadékvizet, s az udvarról kifolyó elhasznált víz is benne gyűlik össze, innen áramlik tovább. Persze csak akkor, ha az árkok láncolata húzódik a házak előtt, s ki vannak tisztítva. Amikor néhány hete községeinkben megkezdődött a tisztasági akció, az operatív bizottságok mindenütt gondoltak az árkokra, nem mulasztották el felhívni a figyelmet a tavaszkor különösen esedékes tisztogatásra, mélyítésre, a télen lerakodott hordalék eltávolítására, az eldugult hidak szabaddá tételére. A legtöbb gazdának az ilyesmit nem kell külön mondani, tudja kötelességét, idejekorán hozzálát a munkához, minden nógatás nélkül. Aki ezekben a napokban Ikladon vagy Szádén járt, találkozhatott ároktisztítókkal. E sorok írója az utóbbi községben még vasárnap is. De á friss földből következtetve, a többiek szintén a napokban végezhettek vele. Föltehetően más községekben se volt ez másképp. Azt nem állítjuk, hogy mindenhol minden porta tulajdonosa egyképpen serénykedett. Néhány helyen panaszkodtak a falu vezetői, hogy a felhívások ellenére sem tisztították ki az árkot. S mivel a vízelvezetés csak akkor zavartalan, ha az egész láncolat működőképes, egy-egy gondatlan háztulajdonos az egész utcának okoz nehézséget. Vajon miért? Akadnak sértődöttek, akiknek valá- milyen kérését nem teljesítették, így akarnak visszavágni a tanácsnak. Mások úgy vélik, ez a község dolga, ők megfizetik a fejlesztési hozzájárulást, nem törődnek az árokkal. Olyannal is találkozhatunk, aki mérges a szomszédjára, netán haragban van vele, ezzel akarja azt bosszantani. Ügy érezzük azonban, van ennél általánosabb magyarázat is. Sokak vélekednek úgy, hogy felelősségük csak a kerítéséig terjed, a járda még csak-csak, de ami azon túl történik, az nem tartozik rájuk. Erre enged következtetni, hogy nem ritkán az elhanyagolt járda, árok mögötti udvaron a legnagyobb rend, szépen felkötözött lugas, virágágyások, gondozott gyümölcsfák. Eszünk ágában sincs szabályokra hivatkozni, régen rossz, ha önös érdekeink védelmében a paragrafusokat kell citálni. Aki háza előtt rendet tart, az ugyanis nem másnak tesz jót, hanem saját magának. Ha kitisztítja az árkot, elejét veszi a víz felgyülemlésének, ami, ha túlárad és ellepi a járdáját, nemcsak a szomszéd vagy más járókelő, hanem a tulajdonos cipőjét is besározza. A pangó víz kellemetlen szaga sem áll meg a kerítésnél. Végül is oda lyukadunk ki, hogy a mi valóságos, földszagú árkunk különleges: mindenképpen összeköt. Ha gondozzák, rendben tartják, szegélyét virággal ültetik be előnyeivel, ha nem tisztítják, átereszei eldugulnak — hátrányaival, kellemetlenségeivel. Kör Pál ISSN OUD-IMl (UfVIflIIrti Hlrisp)
