Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-09 / 107. szám

1981. MÁJUS 9., SZOMBAT av Hangulat Hangulat a neve annak az eszpresszónak, mely el­sejétől várja vendégeit Po- mázon. Létrehozása két szempontból is jelentős: egyrészt azért, mert a kör­nyéken, Üjtelepen nincs hasonló létesítmény; más­részt azért, mert kialakítá­sát ritkán tapasztalható ru­galmasság és leleményes­ség jellemezte. Az épület korábban ugyanis annak az aprócs­ka boltnak adott otthont, melyet a közelben megnyí­ló ABC egy csapásra fö­löslegessé tett. Fölismer­ve ezt, a Szentendrei Áfész bérbe vette az épületet a tulajdonostól, Kincs Isi­máimétól, s a házat egy hónap alatt presszóvá ala­kította át. A környékbeliek hőn áhított vágya ekkép­pen teljesülhetett. Most már van hol jégkrémet, sü­teményt enniük a gyere­keknek; az erre lakóknak van hová betérniük , egy kis tereferére, s ha iszo­gatni támad kedvük, azt is megtehetik, sőt, aki meg­éhezik, még válogathat is a finom falatok — grill­csirke, melegszendvics — között. A fiatalok pedig a hangulatos helyiségben gépzenére ‘rophatják a tán­cot. Akár allelujázhatnánk is. A bökkenő csak az, hogy örömünk . ismét olyasmi­ből fakad, aminek mindig, mindenhol — nemcsak a Szentendrei Áfésznél — ter­mészetesnek, említésre alig méltónak kellene lennie. Kocogunk, kocogunk... Nem szégyen a futás és hasznos Beszélgetés a tömegsport jelenérői jövőjéről A kezdő kocogó is tudja, micsoda akaraterő kell ahhoz, hogy utcákon, tereken, parkokban rója a kilométereket. Né­hányszor meg kell küzdenie lustábbik énjével. Komoly ellen­ség a kényelemszeretet, pillanatok alatt számtalan kifogás szü­letik. Hogy miért éppen a futás a példa, amikor akad több más testedzési lehetőség? Mert amikor a tömegsportról esik szó — s az alábbiakban végig arról beszélünk majd —, valljuk be, azonnal ontjuk a sztereotipiákat. Például ilyeneket: Tömeg­sport?! Hiszen se uszoda, se pálya, se tornaterem nincs ele­gendő! Hol tudnánk teniszezni, s hol evezni, ha amatőrök vagyunk, s a bukszánk is lapos? Valóban, ezek az örökölt és gyártott reflexióink jogosak, csak éppen ... S itt jön a futás. Kizárólag idő, kedv és erő kell hozzá. Pontosabban az, hogy megérjen bennünk az elhatározás, még kellő időben rájöjjünk a sport, a testkultúra nélkülözhetetlen szerepére. A szakemberek és az illeté­kesek nemrégiben állították össze a járás hatodik ötéves tervének sportfejlesztési kon­cepcióját. Hajdú Gáborral, a járási-városi sportfelügyelőség vezetőjével folytatott beszél­getésünk apropóját ez adta. Nézzük a tényeket — Bár a tervekben a ver­senysport is szerepel, javas­lom, mi a tömegsportról be­szélgessünk. — Augusztusban kerültem erre a posztra, nem szeretnék az új seprő jól seper szerepé­ben tetszelegni, de forgatok a fejemben néhány merész el­képzelést a tömegsporttal kapcsolatban. Előbb azonban nézzük a tényeket: labdarúgó- pálya valamennyi községben van, atlétapálya viszont egy sem akad. A járásban és a vá­rosban három uszodánk van, Két nap alatt egy kerékpár Ki korán kel, csigát lel Főleg az idősebbek, meg a gyerekek öreg utcákon, hegynek föl- [ — Szoktak-e csigát enni? felé kaptatva, a Rab Ráby _ . téren átvágva, pár percnyi ~ Pénzert meS nsm . . . . . c ° K*5r- o unom »«ocizllo bandukolás után tűnik fel az Iskola utca 10-es számú ház. Ablakában tábla adja tudtuk itt éticsigát vesznek át. Ügy hírlik, alaposan meg lehet pakolni az erszényt az apró állatkákért kapott ban­kókkal, ezért meglepő, hogy a délelőtti órákban nem tolon­ganak a gyűjtők Daru Feren- cék portáján. — Inkább kora reggel vagy estefelé hozzák a csigákat — magyarázza Daru Ferencné. —• Néha napközben is beté­ved egy-egy ember, leginkább a régiek jönnek, akik minden tavasszal kosárba csalogatják zsákmányukat. — Kik a gyűjtők? — Főleg gyerekek és idő­sebbek. Van például egy kis­fiú, aki amikor csak teheti, jön. Vége az iskolának, megy a patak partjára, a nyirkos, füves területen keresgéli a csigákat, aztán nagy örömmel hozza ide. Tegnap is össze­szedett tíz kilót. — A fizetség? — Mi itt, az áfész megbízá­sából 12 forint 10 fillérért vesszük át kilóját. Tavaly na­gyon szépen ment, jobb volt az idő. Most a nagy hideg­ben, ritkábban bújnak elő a csigák. Nagyobb mennyiséget az idén még nem is vettünk át. Igaz, annyit nem gyűjte­nek errefelé az emberek, mint a járás másik két átve­vőhelyén, Dunabogdányban és Pomázon. A legtöbbet nálunk az az asszony kereste, aki ta­valy két nap alatt annyi csi­gát hozott, hogy az érte járó pénzen kerékpárt vehetett a fiának. — önöknek megéri? — Jól jön ez a kis pénz a nyugdíjhoz. Régebben mi is szedtük a csigákat, akkor jobban jártunk. ennénk, bár az uram mondta, valamikor megkóstolta és nem is olyan rossz. Én nem nyelném le! így élve, kedve­lem őket, de megenni... Hát külföldön, ahová szállítják, úgy látszik, más a szokás. — Mit ajánl a csigagyűjtők­nek? — Május végéig még pró­bálkozhatnak. Legjobb haj­nalban útnak indulni, az er­dők, mezők, nyirkos, füves helyeit kell fölkeresni. Mi itt, az Iskola utca 10-ben kora reggeltől estig átvesszük az árut. Művészeitek találkozója A művészeti főiskolások ta­lálkozóján nagy sikere volt az Iparművészeti Főiskola hall­gatóinak alkotásaiból rende­zeti kiállításnak is. Felvéte­lünk ezen a bemutatón ké­szült. közülük egy sem fedett. Je­lentős változást hoz majd, ha a tervek valóra válnak, és si­kerül a papszigeti uszoda te­ljesítése. Teniszpálya Visegrádon, Po­mázon, Budakalászon van, most építenek egyet Dunabog- dányban. Más járásokkal ösz- szehasonlítva a pályák száma nem kevés, ám ez minket nem vigasztalhat, mivel ennél több is elkelne. Például a pilisi községekben is. Fogyni vágyó hölgyek szívesen keresik fel a kondicionálótermeinket. Fő­leg Szigetmonostoron műkö­dik remekül a női kondicio­náló rész. A budakalászi gyár­ban levő is jól fölszerelt, csak ennek használatáért a kívül­állónak, tehát a nem gyári dolgozóknak, óránként negy­ven forintot kell fizetniük. S ha már a létesítmények­ről esett szó, megemlíteném még az épülő pomázi tornater­met, s az Öbuda Termelőszö­vetkezet főágazatainál ebben az évben létrehozandó kispá­lyákat. Lakótelepi sportpályák — Tervek? — A már említett dunabog- dányi teniszpálya 1982-re el­készül, s korszerűsítik a po­mázi és a szigetmonostori lab­darúgópályákat is. Az elkép- képzelések között szerepel a visegrádi sportkombinát fel­építése társadalmi összefogás­sal. Szigetmonostoron vízi sporttelep alakul, a Fővárosi Vízművek bevonásával. S ami kifejezetten a tömegsport fej­lesztéséhez kapcsolódik: az il­letékesek szorgalmazzák, hogy a pomázi, budakalászi lakóte­lepeken sportpályákat tervez­zenek, létrehozzanak. — Ez, ha nem is a távoli, de mégiscsak a jövő. És most? — Az alkalomszerűség, a kampány jellemezte eddig a tömegsportot. A legfontosabb talán a megfelelő affinitású testnevelő tanárok bevonása a munkába. Sck olyan pedagó­gusra lenne szükség, mint a budakalászi Homonnai Botond, a pilisszentkereszti Gerlai Pé­ter, a visegrádi Szigeti Antal vagy a szigetmonostort Varga Imre. Persze, az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy a já­rásban mindössze 4 tornater­münk és hat tornaszobánk van. Úszásoktatás Hallatlanul fontos lenne a Duna menti községekben meg­teremteni a vízisportot. Egyéb­ként minden megteszünk az általános iskolás gyerekek úszóoktatásáért. Szeretnénk, ha a járás valamennyi általános iskolása megtanulna úszni. — Kikre számíthatnak eb­ben a munkában? — Elsősorban a tanácsokra, meg az aktivistáinkra. A KISZ járási bizottságára, az MHSZ-re, velük együtt, az ő segítségükkel szervezzük a tömegsportot. A járási üze­mek, üdülők vezetőinek támo­gatására is van remény, és eb­ben a közös munkában ki­emelkedő szerepet játszik az Óbuda Termelőszövetkezet, de bízunk abban, hogy a többi vállalat és üzem is felzárkó­zik hozzá, s nemcsak saját dolgozóikra, hanem a hely­beliekre is gondol majd — mondta befejezésül Hajdú Gábor. SZENTENDREI *=Atíwfan l PEST MEGYEI HÍRLAP SZENTENDREI JÁRÁSI ÉS SZENTENDRE VÁROSI KÜIÖNKIADÁSU Ismét kiváló a BVM Jövőre ugyanitt, ugyanúgy Ismét elnyerte a Beton- és Vasbetonipari Művek szent­endrei gyára a Kiváló vállalat megtisztelő címet. Ebből az alkalomból tartottak a múlt héten ünnepséget, a szentend­rei gyárban, ahol nemcsak az elismerést bizonyító oklevelet vehették át, hánem több dol­gozó is kitüntetést kapott. L ippai Sándor miniszteri kitüntetésben részesült, Moso- niné Döbrentei Magdolna, Be- kovits Antal, Gilányi András, Homor Istvánná, Mészáros István, Popovics László, Soly- mosi Istvánná, Szász Imre, Szendi Tibor és Szunyogh László pedig a vállalat kiváló dolgozója lett, tízen vezérigaz­gatói dicséretet, 109-en pedig pénzjutalmat kaptak. Elismerésben részesült a gyár 31 szocialista brigádja is, közülük a két legjobb, a Kandó Kálmán és a Dobi Ist­ván brigádok tagjai az építők napján vehetik át a kitünte­tést. Balogh József, a gyár igaz­gatója értékelte az elmúlt évi Süss fel nap, fényes nap... Négy árva papucs a parton 1\/1 ostanában — legalábbis a hét első felé- ben — valamennyi strand, így a leány­falui is, a Süss fel nap, fényes nap kezdetű dalocska sajátos átköltésére ingerli a láto­gatót. A strófa valahogy így folytatódna: a strandokon a vendégek megfagynak... Mármint azok, akik a széllel, a cudar idő­vel dacolva fürdőruhába bújnak, s a meden­cékben úszkálnak. Vajon kik ők? E kérdés­re is kerestük a választ a vezetőnővel, Lei- dinger Józsefnével. A színhely tehát a leány­falui strand, az időpont pedig egy vacogós májusi délelőtt. Ballagunk a frissen festett padokkal, hin­tákkal és egyéb, a gyerekeket játékra csalo­gató szerkentyűkkel tarkított pázsit mellett, s a gőzölgő, párapamacsokat lehelő meden­cék felé tartunk. ★ Leidinger Józsefnétől megtudom, május el­sején, reggel fél kilenckor nyitották ki a ka­pukat. Azon a napon százharminchét, szom­baton kilencvenöt, vasárnap százhatvankét vendégük volt. Hétfőn, délután négy óráig viszont mindössze kilencen látogatták meg a páratlan szépségű strandot, aztán egy kül­földiekkel teli busz érkezett, így zárásig fél­száz vendéget számolhattak össze. Tavaly összesen kétszázötvenezren keresték fel a strandot, vizére sokan esküsznek. Különösen a reumatikus és idegbántalmakban szenve­dők választják zarándokhelyül. Az idősebbek vagy a bajukra gyógyírt ke­resők legszívesebben a 36 fokos vízzel feltöl­tött medencében üldögélnek, ahol mo§t egy lelket sem látni. A lejárati lépcsőnél két pár papucs árválkodik. — No, mégiscsak van vendégünk — jegyzi meg kísérőm, de hiába kerüljük meg a medencét, a papucsok tulaj­donosait nem leljük. ★ Odébb, az ötven méteres feszített víztükrű medencében sem szeli senki a hullámokat. Pedig, aki most úszkálna benne, egy pilla­natra akár az amerikai filmek milliomos fő­szereplőinek bőrébe képzelhetné magát. Eze­ket a figurákat ugyanis a fővárosi uszodák­ban edzett néző — akinek akkor van siker­élménye, ha két tempót megtesz anélkül, hogy kezébe, lábába, vagy egyéb testrészé­be ne rúgna valamelyik sorstársa — rendre szájtátva bámulja. A leányfalui strand pompás nagymeden­céjének vizét a napokban nem a fürdőzők hada, csak a szél kavarta föl. Partján egye­dül az úszómesterek tartanak ki, Pataki And­rás és Várnai Gábor. ★ A gyermekmedencében viszont egy csepp víz sincs. - Leidinger Józsefné úgy mondja, ilyenkor nincs értelme feltölteni azt. A strand negyedik, úszásra is kiválóan alkalmas me­dencéjében azonban két fejet látunk. — Meg­vannak a papucsok tulajdonosai — örvend kísérőm —, majd meglepve hozzáteszi. —De hiszen ezek a mi büféseink! A két fiatalember készségesen bújik ki a vízből. — A Hullám büfét föltétlenül meg kell nézni — szólnak, s a helyszínen értem meg, hogy miért. Bár vendég itt sincs, már minden a falatozni vágyókra vár. Finom ét­kek sorakoznak a pultokon, a sarokban sör­rel és üdítő italokkal tele ládák. Ingerlő illatok szállnak a szomszédból, a Pest megyei Vendéglátóipart Vállalat üzle­téből is. A harmadik egységben fjedig friss csapolt sör, főtt debreceni, mosolygó süte­mények várnak vevőre. A zöldségesbolt sa­látával, paprikával, paradicsommal, ubor­kával és gombával teli. Vajon nyáron is így lesz? Azt ígérik, igen. Reménykedj ünk. I átható, hogy mind a tízezer négyzetmé- térén, a strand minden csücskében föl­készültek a vendégek fogadására. A megál­lapítást nem követi örömujjongás, hiszen a tizenöt állandó, s a harminchat, csak sze­zonban foglalkoztatott dolgozó tette, s teszi dolgát. A lassan tíz éve működő strand jó hírnévnek örvend, s a vendégeket csakis fris­sen meszelt öltözők, újramázolt padok, kabi­nok fogadhatják. A törzsközönség, az erre tévedők — mondják —, ehhez szoktak. Az­tán megfordul sokféle náció is itt. Azon a hideg - napon például délelőtt há­rom német érkezett. Boldogan fütyöré.sztek. Sajnos, kideríthetetlen, hogy ez állandó szo­kásuk-e vagy annak örültek; rajtuk kívül nincs vendég a strandon? .............nnüiv -" mu nkát, s beszédét így fejezte be: Ezt a kis ünnepséget jö­vőre ugyanitt, ugyanebből az alkalomból szeretnénk meg­ismételni ... Van-e erre garancia, illet­ve mi a biztosíték, erre kér­tünk tőle választ. — A kitüntető címet azért sikerült elnyernünk, mert a megváltozott körülmények el­lenére is rugalmasan tudtunk alkalmazkodni a piachoz. Ezek az alapelveink, me­lyek az idén sem változnak meg. Hogy eredményeink to­vábbra is jók legyenek, illetve, hogy jók lettek, abban nagy szerepe van szocialista bri­gádjainknak. Kollektíváink egyébként a Szentendréért ki­fejtett munkájukért a várostól elismerő oklevelet kaptak. (Képünk a BVM szentend­rei gyárában készült.) A város életéből — Rekonstrukció. Megszé­pül a Somogyi—Bacsó-part és a Halász utca sarkán levő szerb ház. Az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség ugyan csak 1982. első ne­gyedévére vállalta a teljes re­konstrukció megtervezését, a Városgazdálkodási Vállalat munkatársai addig az értékes épület további romlását igye­keznek meggátolni. — Űj lakások. A Szabad­ságforrás út, a Nap utca, a Fény utca és a köztemető ál­tal határolt részen elkezdték a 66 lakás építésére alkalmas terület kisajátítását, előkészí­tését. Az itt induló korszerű, csoportos, magánerős építke­zésnél azokat a családokat szeretnék előnyben részesíte­ni, akik már régebben be­nyújtották lakásigényüket. — Tereprendezés. Befeje­ződtek a Felszabadulás lakó­telep F-jelű épületének bel­ső, hiánypótló munkálatai. — Vendégjáték. Goldoni víg játékát, a Két úr szolgáját mutatják be a művelődési központban a Nemzeti Szín­ház művészei. Az előadás szerdán este hét órakor kez­dődik, a belépődíj 30 és 35 forint Ügyeletes állatorvos A szentendrei járás és Szentend­re város területén az állatorvosi ügyeleti szolgálat: Május 9-én: dr. Erdélyi Géza, Budakalász, Arany János út 6. Telefon: 349. Május 16-án: dr. Bándli József, Szentendre, Vasvári lktp. F/I. 3. Május 23-án: dr. Patócs András, Tahi, Móricz Zstgmond út 1. Te­lefon: 283. Május 30-án: dr. Szétag Jenő, Budapest, Kiscelli út 33, Telefon: 8M—381. (Az ügyeletek délután két órakor kezdődnek, és harmadnap reggel, 8 óráig tartanak.) Az oldalt írta: Koffán Éva Fotó: Bozsán Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents