Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-08 / 106. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYÉI TANÁCS LAPJA XXV. ÉVFOLYAM, 106. SZÁM Ara 1.4« forint 1981. MÁJUS 8., PÉNTEK * ffíuBeorScesfáro/ás sxárntás néffkiíi Terjed a dunavarsányi módszer hifelfe5féltelek meSBeti Változatlan S okat elmond kívánt és tényleges állapotok viszonyáról a követ­kező: van az Építésgazda­sági és Szervezési Intézet­nek egy kiadványa — Gyorsjelentés a címe és rendszeresen megjelenik —, amely újabban, tükrözve a gazdaságban végbemenő változásokat, kereslet és kínálat rovatot nyitott. Te­repe lenne ez annak, hogy a vállalatok fölajánlják szabad kivitelezési képessé­geiket — a szakma rút nyelvén: kapacitásaikat —, illetve a beruházók fölso­rolják ilyen igényeiket. Nos, a keresleti részben tízszer annyi a tétel, mint a kínálatiban ... Ráadásul a leginkább óhajtott kivi­telezési részterületekre — például az ún. befejező szak- és szerelőipari felada­tokra —. szinte a nullával egyenlő a fölajánlott ké­pesség, azaz a beruházó változatlanul örülhet, ha vállalkozót talál, s ilyenkor a feltételeket nem illik fir­tatni, az diktál, aki hajlan­dó volt igent mondani a megbízásra. Történik ez annak ellenére, hogy mind országosan, mind a megyé­ben csökkent tavaly — szűkebb pátriánkban hat százalékkal — a kivitelező építőipar saját építési-sze­relési tevékenységének ér­téke. Amit sokan, nem túl Indokolt optimizmussal vártak, az építőszervezetek versengését a megbízá­sokért, változatlanul csak óhaj. Ennek az óhajnak Pest meayében már-már törté­nelmiek a hagyományai; az igények több mint két év­tizede mindenkor tartósan fölötte álltak a kivitelezési képességeknek, s megfele­lőnek számított az az álla­pot, amikor „csupán” más­félszer annyi megbízást kí­náltak föl a beruházók, mint amennyit elvállaltak a kivitelezők. A magyarázat nagyon egyszerű: a dina­mikusan fejlődő megyének soha nem volt és ma sincs igazán jelentős — országo­san a nagyok közé számító — építőszervezete. Az ipar egyedi nagyberuházásait most figyelmen kívül hagy­va — mert ott a munka speciális jellege, a kivitele­zők főhatósági kijelölésével társul — minden más épí­tésnél a megyének úgy kel­lett összegyűjtögetnie a másutt székelő kivitelezők töredékhajlandóságát, azaz, mint találóan fogalmazta meg a szakemberek egyike, a hulladékkapacitásokat. M iután a közepes és' ki­csiny megyei építő­szervezetek* kivitele­zési képességeit kellett és kell elegyíteni a megyében szinte szívességhői dolgozó cégek tevékenységével, nem számított ritka esetnek, hogy egyetlen beruházó — mint például a célcsopor­tos lakásépítésben a váci tanács — azonos feladatok esetén is. három, négy ki­vitelezővel kényszerült egyezkedni. Egyezkedni; más és más kívánságokat teljesíteni az előkészítést, a tervszolgáltatást illetően, más és más árat fizetni... ami nagyon is örvendetos lenne akkor, ha ezek az eltérések azt mutatnák, a kivitelezők igyekeznek a beruházó kedvében járni. Talán nem is kellene leír­ni: ennek az ellenkezőjé­ről van szó. új és még újabb előnyök kicsikarásá­ról. Mivel a beruházó ki­szolgáltatott — örül, hogy végre kivitelezőt talált —, nem engedheti meg magá­nak a határidők számonké­résének, a legoptimálisabb szervezés sürgetésének, a ténylegesen megtett mun­kával egyező költségekhez való ragaszkodásnak a luxusát. Ez a helyzet nem szorí­totta a kivitelezőket arra, ami a társadalmi érdekelt­ség lenne: a koncentrálás­ra, a ráfordítások fajlagos csökkentésére, a technoló­giai és a munkafegyelem erősítésére, a határidők és a költségelőirányzatok be­tartására. Amit a megyé­ben az bizonyít beszéde­sen, hogy minden három beruházás közül kettő az eredeti határidőt túlhalad­va készült el, tényleges költsége pedig fölötte van a tervezettnek, például több tucat azoknak a fejleszté­seknek a száma, amelyek­nek be kellett volna feje­ződniük az ötödik ötéves tervben, de ma is dolgoz­nak ott a kivitelezők. H iba lenne hallgatni ar­ról, történtek és tör­ténnek erőfeszítések a tartósan kedvezőtlen . hely­zet megváltoztatása érdeké­ben — elég itt emlékeztetni a Pest megyei Építő Szer­vezetek Gazdasági Társa­ságának megalakítására, a Pest megyei Beruházási Vállalat tevékenységének korszerűsítésére, a Pest me­gyei Tanácsi Tervező Vál­lalatnál, a Középmagyar- országi Közmű- és Mély­építő Vállalatnál az érde­keltségi rendszer átalakítá­sára —, ezek az erőfeszí­tések azonban nem ellen­súlyozzák annak hatását, hogy a megyei építési igé­nyeknek sem mennyiség­ben, sem összetételben nem tudnak megfelelni a kivite­lezők személyi, technikai, technológiai képességei. Változatlanul szükség van tehát a más telephelyű ki­vitelezők közreműködésére, amint kesernyésen kimond­ta valaki, a koldulásra, fő­ként olyan tanácsi fejlesz­téseknél — amik a lakos­ság ellátása szemszögéből nézve alapvető jelentősé­gűek — ahol nem túl csá­bító a nyereség, ahol fel­újításra, karbantartásra kellene vállalkozni. Ennek a közreműködésnek a meg­nyerésében az eddiginél sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a tárcairányí­tás adta segítségnek, elis­merve ezzel: nem mulasz­tások, melléfogások korri­gálásáról, hanem objektív helyzet teremtette állapotok hatásainak ellensúlyozásá­ról van szó. A hatodik öt­éves tervben a megyében lényegében megegyeznek a beruházási feladatok — mennyiségben számolva, il­letve naturális mutatókat nézve — az ötödik ötéves tervben végrehajtottakkal. A feszültség éppen ezért változatlan az igények és a végrehajtási képességek között, ám nem szabad vál­tozatlannak, . meg nem változtathatónak fölfogni a hogyant; az egyeztetést, a szervezésit, a végrehajtást. A közismert tapasztalatok és tanulságok hasznosítása most már nem óhaj, hanem a kötelesség megfogalmazá­sa az érintettekkel szem­ben, s a számonkérésnek is ehhez, nem csupán az árbevétel alakulásához kell igazodnia. Mészáros Ottó Ma 3. oldal: Rövidebb út a gyógyuláshoz Hatásos az állampolgárok képviselete 4. oldal: Korszerűbb ellátás a Dunakanyarban Elítélték az aszódi gyilkost 6. oldal: Forte kontra Lehel SC Rangadóláz a dabasi járásban 7—8. oldal Rádió- és televízió­melléklet a jövő hét műsorával Gyakran esik szó a tudo­mányos eredmények gyakor­lati, hasznosításának szüksé­gességéről napjainkban. Kü­lönösen nagy jelentősége van ennek az energiatakarékos módszerek elterjesztését ille­tően. A gazdaságok számára döntő kérdés, sikerül-e egy- egy ágazat nyereséges voltát megtartani. Nem véletlen az sem, hogy kormányprogram írja elő, a VI! ötéves terv vé­gére a megtermelt 7 millió tonna szemes kukorica majd' felét, mintegy 3 millió tonnát, szárítás nélkül kell tárolni. Ezzel az eljárással ugyanis nagy mennyiségű tüzelőolaj takarítható meg. Köztudott az is, a legfejlet­tebb mezőgazdasággal rendel­kező országokban a tengeri­nek 40—50 százalékát tartó­sítják ezzel a módszerrel. Az új megoldás megvalósítására, illetve elterjesztésére vállal­kozott az AGRO-Varsány Gazdasági Társaság, amely­nek alapítója a dunavarsányi Petőfi Tsz, az AGROBER Ter­vező Vállalat és a Szekszárdi Állami Gazdaság. Az első lépéseket már meg­tette a közös társaság. Eddig 21 pályázatot nyújtottak be az állami fejlesztési bankhoz a módszert bevezetni kívánó és állami támogatást igénylő mezőgazdasági nagyüzemek. Jó hír, hogy 11 termelőszövet­kezet — köztük az ócsai Vö­rös Október Tsz és a dabasi Fehér Akác Tsz — és állami gazdaság pályázatát fogadták el, a beruházás finanszírozá­sára 22 millió 800 ezer forintot kaptak. Kedvezőek a hitelfeltételek is; a kölcsönt 4—6 százalékos kamatra, és 10—12 éves tör­lesztésre adták. Az AGRO- Varsány GT, amely a falközi, illetve a toronysiló együttes felhasználását ajánlja, a köb­méterenként 2500—3000 forint helyett jóval olcsóbb, csupán 1200 forintos költséggel meg­építhető tározótér tervét dol­gozta ki. Előnye a dunavarsá­nyi módszernek, hogy egysze­rű elemeket kell összerakni és erre a tsz-ek saját maguk is képesek. Ezekről a kérdésekről hall­hatott részletes tájékoztatót tegnap délelőtt az a több mint 100 Pest megyei szakember — állattenyésztő, növényter­mesztő, takarmánygazdálkodó —, akik részt vettek az AG­RO-Varsány GT által meg­rendezett takarmánygazdál­kodási tanácskozáson és be­mutatón. Mint Gáspár Lajos, a társaság igazgatója elmond­ta, az új módszer iránt Igen nagy az érdeklődés, annak el­lenére, hogy a gazdaságokban bizonyos óvatosság tapasztalható az újítás bevezetése iránt. Egy bizonyos, a dunavarsányi nedves kukoricatárolási szisz­téma minden eddiginél na­gyobb technológiai fegyelmet kíván alkalmazóitól. Ezt erő­sítették meg a ráckevei Aranykalász Tsz-ből és a tú­rái Magyar—Kubai Barátság Tsz-ből érkezett szakemberek is. S ami a tegnap megrende­zett tapasztalatcsere során szintén kiderült, az idén ősz­szel már több mint egy tucat gazdaságban kerül a tengeri nedves állapotban a silókba, ezzel hozzájárulva a kor­mányprogram megvalósításá­hoz: 1981-ben 500 ezer tonna kukorcia drága szárításának mellőzéséhez. V. B. BSudtsarson és Szentendrén A kiválóak között Losonczi Pál fogadta Paavo Väyrynent Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására csütörtökön hivatalos látogatásra Buda­pestre érkezett Paavo Väy- rynen, a Finn Köztársaság kül­ügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren vendéglátója, Púja Frigyes fogadta. Jelen volt Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Váinöle, a Finn Köz­társaság budapesti nagykö­vete. Délután a Külügyminisz­térium épületében megkez­dődtek a hivatalos magyar— finn külügyminiszteri tárgya­lások. A két külügyminiszter a szívélyes légkörű eszmecse­rén áttekintette a kétoldalú kapcsolatokat és kölcsönösen egyetértett abban, hogy azok minden területen példamu- tatóak. A megbeszéléseket köve­tően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a Parlament­ben fogadta Paavo Väyrynent. A szívélyes légkörű találko­zón részt vett Púja Frigyes, valamint Matusek Tivadar és Osmo Váinöle nagykövet is. Púja Frigyes este a Gel- lért szállóban vacsorát adott vendége tiszteletére. (A finn külügyminiszter élet­rajzát a 2. oldalon ismertet­jük.) Csütörtökön Alsóörsön rendkí­vüli küldöttgyűlésen adta át a párt kongresszusi oklevelét Pap János, a Központi Bizottság tagja, a Veszprém megyei pártbizottság első titkára a nemesvámosi Cso­pak tája Termelőszövetkezet — Május l. állattenyésztő szocialista brigádjának. A kitüntetést a 29 fős kollektíva nevében Fábián La­jos brigádvezető vette át. ÉBengárók Pest megyében Mintegy 5 millió hektár me­zőgazdasági terület növény- védelmi és műtrágyázási mun­kálatait látták el légi úton az elmúlt esztendőkben a buda­örsi MÉM Repülőgépes Szol­gálatának pilótái. Tevékeny­ségük elismeréseképpen teg­nap délelőtt ünnepélyes kere­tek között vehették át a Ki­váló intézmény címet bizo­nyító oklevelet, a budaörsi repülőtér központjában. A ki­tüntetést dr. Dénes Lajos mezőgazdasági és élelmezés- ügyi' miniszterhelyettes adta át Farkas László főigazgató­nak. Az eseményen jelen volt Czár Menyhért, a Pest me­gyei pártbizottság munkatár­sa, aki ismertette Cservenka Ferencnének, a Pest megyei pártibizottság első titkárá­nak levelét. Ugyancsak teg­nap délelőtt adták át az in­tézmény létrehozóinak, az alapítóknak első ízben a Szo­cialista Mezőgazdasági Repü­lésért emlékplaketteket. A szentendrei OTP-fiók ta­valyi munkájával elnyerte a Pest megye kiváló OTP-fiók- ja címet. Az ezt tanúsító ok­levelet Bódis Józsefné fiók­igazgatónak tegnap délután a takarékpénztár szentendrei irodaházában rendezett ünnep­ségen dr. Fekete László, az OTP vezérigazgató-helyette­se adta át. Az ünnepségen részt vett dr. Baráth Endre, a szentendrei városi pártbi­zottság első titkára, Maros­völgyi Lajos, a szentendrei vá­rosi tanács elnöke, dr. Bán­falvi Barnabás, a megyei ta­nács osztályvezetője és Ko­vács Gyula, az OTP Pest me­gyei igazgatója. BaBaionfüitfváron Nemzetközi elméleti konferencia Gyenes András kess&niiBfi® es wendégeBeet Csütörtökön Balatonföldvá- ron befejeződött 47 kommu­nista és munkáspárt képvise­lőinek háromnapos elméleti konferenciája, amelyet a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, valamint Húszféle takarmány a kommunista és munkáspár­tok közös kiadásában megjele­nő Béke és Szocializmus cí­mű folyóirat szerkesztő bizott­sága együttesen rendezett. A tanácskozás résztvevői két munkacsoportban alkotó szel­lemű vitát, elvtársi légkörű eszmecserét folytattak a nem­zeti és a nemzetközi dialek­tikus kapcsolatáról. ennek konkrét, sokféle megnyilvánu­lásáról, a nemzeti célok és az internacionalizmusban kifeje­ződő közös érdekek összefüg­géséről. Behatóan elemezték a munkásosztály nemzeti és in­ternacionalista tudatának, ma­gatartásának alakulását befo­lyásoló objektív és szubjektív tényezők szerepét, a kommu­nista és munkáspártok forra­dalmi harcának sajátos és kö­zös tapasztalatait. A külföldi vendégeket Gye- nes András, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára üdvözölte a konferencia ered­ményes befejezése alkalmából. Sarlós litván Borsodban Sarlós István, a Politikai Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára csütörtökön Borsod megyébe látogatott. Részt vett és felszólalt a Bor­sod-Abaúj-Zemplén megyei pártbizottság ülésén. Az ülést követően a me­gyei párt- és állami vezetők kíséretében a Kiváló vállalat címmel kitüntetett Hejőmenti Állami Gazdaság nyékládházi központjába látogatott. KÖZÉLET A Hajdúszoboszlói Állami Gazdaság terményiizemében húsz­féle takarmánykeveréket és tápot gyártanak szarvasmarha, sertés, juh, baromfifélék és nyulak etetésére. A termékek kilencven százalékát granulátum formájában, tíz százalékát derca keverékként az ország negyvenegy terményboltjában — többek közt a Pest megyeiekben is — árusítják. Jean-Louis Marchand-nak, a szenátus elnökének vezeté­sével az országgyűlés meghí­vására — hivatalos látogatá­son járt kanadai szenátus és képviselőház küldöttsége el­utazott Budapestről. A kül­döttséget a Ferihegyi repülő­téren Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke búcsúztatta. Je­len volt Dorothy Jane Armst­rong, Kanada, budapesti nagy­követe. r7>

Next

/
Thumbnails
Contents