Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
1981. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK POSTABONTÁS Várjuk leveleiket, címünk: Pest megyei Hírlap Budapest, Pf. 311. - 1446 A hónap aktuális kérdése: a gyes Önnek mi a véleménye ? Következzék a június kérdése. Most az üdülésről, szabadságról várjuk olvasóink véleményét. Hogyan vált Ke az üdülöjegiyck elosztásának új formája? Hol és hogyan üdülhet együtt a család? A gyermekek mivel töltik a nyári szünidőt? Ki vigyáz rájuk? Bízunk benne, hogy sokan megírják véleményüket. Címünk változatlan: Pest megyei Hírlap. Budapest, Pf. 311. — 1446. A borítékra kérjük, írják rá: Postabontás. Épülő, korszerű üzemünkbe, a fajátékok profiljának bővítésére, műszaki és termelési munkára FELVESZÜNK felső- és középfokú műszaki végzettségű SZAKEMBEREKET Felveszünk még gépkocsi-előadót, szállítási ügyintézőt, beruházási előadót és könyvelőket. Jelentkezni lehet szegélyesen vagy írásban a személyzeti vezetőnél. MONORI KEFE- ÉS JÁTÉKGYÁR Monor, Kölcsey u. 2-6.2200 Mosószert most és mindig kell vásárolni. Válassza a legmegfelelőbbet! A Tomi mosószerek választéka mindenféle textília mosásához alkalmas. A Budafoki Papírgyár Dobozgyórrészlege FELVESZ EGY MŰSZAKOS MUNKARENDBE víz- és gázszerelőt (19-20 Ft-Os órabérrel), lakatost (18-21 Ft-os órabérrel), faszerszám-készítőt (19-20 Ft-os órabérrel), retusőrt (18-19 Ft-os órabérrel), lemezmásolót (16-17 Ft-os órabérrel). KÉT MŰSZAKOS MUNKARENDBE tiszta nyomdai és papirfeldolgozó munkára nőket (14-16 Ft-os órabérrel + prémium + műszakpótlék), férfi segédmunkásokat (14-16 Ft-os órabérrel), villanyszerelőt segítő férfidolgozót (16-18 Ft-os órabérrel). HAROM MŰSZAKOS MUNKARENDBE ofszet nyomdai gépmestert (19-20 Ft-os órabérrel + prémium -j- műszakpótlék). Érdeklődés, jelentkezés lehetőleg személyesen: PV BUDAFOKI PAPÍRGYÁRA Dobozgyárrészleg, munkaügyi osztály, Budapest I., Mészáros u. 58. Tel.: 159-440/25. NMESII UDRU NYITÁS: tUÁJIIS 29-ÉI > t óvoda sokkal több van, s arra nincs példa, hogy egy gyereket ne tudnának elhelyezni ilyen intézményben. Örülök annak, hogy Cegléd előnyös helyzetben van az ország többi településéhez képest. Több új bölcsőde és óvoda épült az utóbbi években, s a gyerekek többségét el tudják helyezni. Persze, ha nem lenne gyes, gondot okozna, hová tegyék a sok kisgyermeket ... WINKLER NÁNDORNÉ, GÖDÖLLŐ: Társadalmunk sok terhet vállal annak érdekében, hogy a fiatal anyák otthon maradhassanak gyermekeik mellett három évig. Sajnos, sok anyuka nem értékeli ezt kellőképpen. Ha nem kapnának segélyt az anyák, s csak annyit biztosítanának törvényeink, hogy az otthon töltött éveket beszámítanák a munkaviszonyba, már az is óriási segítség lenne. Mi, a mostani nagymamák, nehéz helyzetben voltunk, mégis vállaltuk, hogy otthon maradunk kisbabáink mellett. A férjeink keveset kerestek, alig tudtunk megélni, a kiesett évek nem számítanak be a munkaviszonyunkba, ennek ellenére nem bántuk meg. Á mai kismamák közül sokan panaszkodnak, hogy unatkoznak, idejüket nem tölthetik hasznosan. Szabad ilyet mondani? Az az idő, amelyet az anya a gyermekével tölt, talán hiábavaló? VILLÁNYI LÁSZLÓ, GYÖMRO: Idős ember vagyok, unokáim vannak, sőt hamarosan dédunokám is lesz, de ha most lennék fiatal, azt ajánlanám a feleségemnek, hogy feltétlenül vegye igénybe a gyest. Igaz, bölcsődében is el lehet helyezni a gyerekeket, de ez az intézmény, bármilyen jól felszerelt, és akármilyen lelkiismeretesen látják el feladatukat az ott dolgozók, az anyát nem pótolhatják. Nekem is sokat jelentett a saját gyermekkoromban, hogy az anyám szoknyájába kapaszkodhattam, ezért csak azt tudom javasolni a mai kismamáknak, hogy aki szereti a gyerekét, az feltétlenül maradjon otthon vele három évig. KŐVÁRI JÓZSEF, BUDAPEST: Bárcsak minden anya igénybe venné a gyest! Természetesen az lenne az ideális, ha minden asszony megengedhetné magának, hogy három évig állandóan a gyermeke mellett legyen. Már csak azért is, mert egy emberpalántának a nyugodt körülmények a legfontosabbak, s ha szinte kezdettől fogva agyonhajszolt családban él, azt később erősen megsínyli; ingerlékeny lesz és fáradékony. Hallottam, sok fiatal azt panaszolja, hogy a gyes összege kevés — érdemes lenne behatóbban foglalkozni ezzel a kérdéssel. ★ Mi derül ki a levelekből? Szinte mindegyik levélíró úgy találja, hogy a gyes nagyszerű dolog, de nem tökéletes. Van, aki szívesen igénybe venné, de szakmai vagy anyagi okokból nem teheti. Az is felvetődött; a lehetőség biztosításán túl arra is nagyobb figyelmet kellene fordítani, hogy a fiatal anyák a három év alatt sokat megtudjanak a gyermeknevelésről. Meg kellene őket ismertetni az egészségügyi és pszichológiai tudnivalókkal, felkészíteni arra a későbbi időre, amikor már nem lesznek gyesen, és nem lesz idejük tanulmányozni a gyermek fejlődésének sajátosságait. Ami bennünket illet, mi továbbra is nagyon szívesen adunk helyet a kismamák kérdéseinek, ' javaslatainak, de ehhez az szükséges, hogy forduljanak hozzánk. kaonanak a kismamák, kérdéseket tehetnének fel, közölhetnék javaslataikat, s esetleg a lap közreműködésével kicserélhetnék azokat a babaholmikat, amelyek nekik már nem kellenek, de más hasznukat vehetné. SNNN\X\N\>XV\X\V\\XVSX>NN DÉNES JÁNOS, VÁC: Három gyermekünk van. Amikor az első született, felesegem nem vette igénybe a gyest, hanem a szülési szabadság letelte után visszament dolgozni. A gyereket minden hajnalban fel kellett ébreszteni, öltöztetni, futni vele a bölcsődébe, s ez megviselte a kicsit. Sokat betegeskedett, a feleségem többet volt táppénzen, mint amennyit dolgozott. Egy gyermek mellett anyagilag megviseli a családot a jövedelemcsökkenés, de ha két vagy három gyermek van, s a feleség amúgy sem keresne sokat, még anyagi veszteségről sem beszélhetünk. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy amennyiben az anya dolgozik, a gyerekeket óvodában, bölcsődében kell elhelyezni, a térítési díj eléggé magas, vacsorát akkor is kell főzni, ráadásul az asszony agyonhajszolja magát, mert a munka mellett ugyanúgy el kell végeznie a házi inunkát, és ellátnia a* gyerekeket. Mi örülünk. hogy a feleségem otthon maradhat, így a családban nyugodt a légkör, mindig rend van, öröm hazamenni. SZABÓ LÁSZLÓ, SZÖDLIGET: A legtöbb fiatal házaspár évekig várakozik arra, hogy önálló lakáshoz jusson. Ehhez nemcsak türelemre, de komoly anyagi erőfeszítésekre is szükség van, s mert a családtervezéssel sem várhatnak évekig, általában a gyermek születése késlelteti a lakás megszerzését. A feleség igénybe veszi a gyest, a férjnek pedig különmunkát kell vállalnia, mert különben nem tudják összegyűjteni a lakás előlegezéséhez szükséges pénzt, illetve nem képesek törleszteni az OTP-tartozásukat. Jó lenne, ha több bölcsődét és óvodát építenénk, hogy a fiatalasszonyok szabadon dönthessenek, igénybe veszik-e a gyest, ne pedig kényszerből tegyék, mert nincs más választásuk. Többet kell törődnünk a gyesen levő anyákkal. Sződligeten jó példával jár elöl a Vöröskereszt, hasznos előadásokat tartanak, sőt tanfolyamokat is, ahol a gyermekápolás és -nevelés időszerű kérdéseivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők. PADÁNYI LAJOS, BUDAKESZI: Feleségem, amíg csak lehetett, dolgozott, az iskolaév befejezése után hozta világra a gyermekeket, s az új tanév kezdetén már újra a katedrán állt. Nem örömében tette, hanem kényszerből, hiszen a háború után nehéz helyzetben voltunk, éppenhogy fedél volt a fejünk fölött. Nem volt könnyű ilyen körülmények között három gyermeket nevelni. Ma óriási segítséget jelent a gyes. s ezt mi tudjuk leginkább felmérni. akik éltünk sokkal nehezebb körülmények Között is. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\VN KONCZ TIBOR, CEGLÉD: Vannak ismerőseim, rokonaim Romániában és az NDK-ban, tőlük tudom, hogy mindkét országban támogatják a kismamákat, de ez a segítség messze elmarad amögött, amit a mi társadalmunk nyújt az anyáknak. Igaz, sok tekintetben előttünk járnak, ugyanis náluk bölcsőde és minden írás, előadás, ami a gyermeknevelésről szólt. Any- nyi verset, éneket tanultunk együtt, annyi mesét mondtam kislányomnak, hogy az óvodában már szinte nem lehetett neki újat mondani. Én a gyes után is itthon maradtam, nekünk megéri: szerényen élünk, de nm érezzük szegénynek magunkat. Nagyon fontosnak tartom, hogy megmutassam a világot a gyermekemnek. Sokat vagyunk együtt, rengeteg a közös titkunk. Jó lenne, ha minden szülő többet lenne — lehetne — együtt gyermekeivel, több lenne a boldog, kiegyensúlyozott fiatal. Áldozat? Talán. De megéri a fáradságot, hiszen nem akármiről: a jövőről van szó! KÖVÁRY FERENC, MOGYORÓD: Sok gyesen levő fiatalasszonyt kérdeztem meg, s ahányan válaszoltak, annyiféle a véleményük. Talán az ennek a magyarázata, hogy a körülményeik is különbözőek. Aki éppen építkezik, azt szá- mítgatja, mennyivel előbb elkészülne a ház, ha a gyes ösz- szege helyett a fizetését kapná. pedig figyelembe kellene vennie, hogy — mert otthon van — sok munkát elvégezhet ő maga, s nem kell mást megfizetni érte. A másik családban a gyesen levő lány vagy meny jóvoltából a nagymama végre nem kényszerül ellátni a háztartást, elmehet dolgozni, s szert tehet a nyugdíj eléréséhez szükséges munkaviszonyra. A népgazdaság is jól jár. hiszen a gyesen levő fiatalasszonyok sokasága háztáji tevékenységet folytat, állatokat tenyészt vagy növényeket termel fólia alatt. ,\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v ASZTALOS IMRE, SZIGET- ÜJFALU: A tőkés országokban a kismamákról való gondoskodás szinte ismeretlen, s még a szocialista országok is elismerik, hogy hazánkban a legmagasabb a segítségnyújtás színvonala. Sok múlik persze a munkahelyen is, ahonnan a kismama három évig távol marad. A Ráckeve és Vidéke Áfész nőbizottsága mindent megtesz annak érdekében, hogy a gyesen levő nődolgozó ne szakadjon el a munkahelyi kollektívától, így nyugodt körülmények között, szinte észrevétlenül telik el a három év. Akad természetesen ellenpélda is: a légkör nem megfelelő, nincs arra biztosíték, hogy a munkahely szeretettel várja vissza a kismamát, ezért nem egyszer meg kell szakítani az időkedvezményt. Jó lenne, ha a vállalatok és intézmények vezetői megértőbbek lennének, ha egy fiatalasszony igénybe veszi azt. amit számára a törvény lehetővé tesz. DUDÁS FERENC, MENDE: Sok kismamát ismerek, olyat is. aki régebben volt gyesen, akkor, amikor a segély összege hatszáz forint volt, de nem panaszkodott, mert ha nem kapta volna a segélyt, akkor is otthon maradt volna. Lányom és jövendő menyein egyaránt örülnek annak, hogy módjuk lesz a gyermekük mellett maradni. Egyik ismerősünk nemrég kezdte meg a gyest. Két gyermeke és a háztartás minden idejét kitölti, s ő ezt nem bánja: a gyermek élete első éveiben tanulja meg a legalapvetőbb emberi tevékenységeket, s nem mindegy, ki segiti első lépéseit. Többet kellene törődni a gyesen levő anyákkal, a sajtó is nagyobb segítséget adhatna. Jó lenne, ha a Postabontásban időnként helyet f mvun 11un1.nL, sziULiMONOSTOR: A helyi körzeti általános iskola igazgatója vagyak, s hozzánk tartozik két óvoda is. Ebben az évben iskolánk 14 nevelője közül öten vannak gyesen, ez a szám a tantestület létszámát tekintve igen magas. A gyesen levőket helyettesíteni kell, s csak két képesített helyettesünk van, hárman képesítés nélküliek. Szakmai szempontból sem közömbös a hároméves kiesés. A szervezett továbbképzésre és az iskolai nevelési értekezletekre meghívjuk ugyan a kismamákat, ez nem pótolhatja az aktív munkát, ráadásul a meghívásnak gyakran nem is tudnak eleget tenni. kwwwwwwwwwwwv; ASZÓDI LÁSZLÓ ANTAL, GYÖMRÖ: A gyes óriási segítség a gyermeknevelésben, de sok ellentmondást is rejt magában. Az anya jövedelme kiesik, s a hiányzó pénzt pótolni kell. Erre legtöbbször a férj vállalkozik, túlórázik, s minden egyéb alkalmat megragad, hogy lendítsen a család anyagi helyzetén. Az otthon levő anya törvényesen nem vállalhat munkát, bár sokan próbálkoznak afféle közvetett munkalehetőségekkel (más munkakönyvére dolgoznak), de ez általában nem hozza meg a várt eredményt. A férj éjt- nappallá téve dolgozik, a feleség pedig — az első másfél év után — egyre több szabad idővel rendelkezik, s ezt szeretné hasznosan eltölteni. Arra alig van lehetőség, hogy a férj és a feleség közös programokat szervezzen, s lassan kialakul az a helyzet, hogy mindketten élik a maguk külön életét, amely konfliktusokhoz, súlyosabb esetben a család felbomlásához vezet. A gyes másik hátulütője az, hogy a szűk családi környezetben élő gyermek nem ismeri meg időben a közösségi viselkedési formákat, s később nehezebben illeszkedik be az iskola mindennapi életébe. Véleményem szerint üdvösebb lenne, ha a gyerekek kezdettől fogva a család és a közösség kettős hatása alatt nevelkedhetnének, a gyes helyett talán több haszna lenne, ha az anyák munkaidőkedvezményt kapnának — ennek különösen a bejáró dolgozók vennék hasznát, akik bizony eléggé sokan vannak. ^\\\\V\\\\\V\\\^ HATÁR ILONA, TÖRTÉL: Tantestületünkben négy anyuka van jelenleg gyesen. He- ■ tenként bejönnek az iskolába gyerekeikkel, s mi ennek örülünk, mert így figyelemmel kísérhetjük az apróságok fejlődését, s mivel élő a velük való kapcsolatunk, kicsit magunkéinak érezzük az ő gyermekeiket is. Sohasem értettem, miért panaszkodnak sokan, hogy a gyes alatt unják magukat, nem tudnak mit kezdeni idejükkel, s elmaradnak a szakmai fejlődésben. Egy kisgyerekkel sokat kell foglalkozni, s ha marad is szabad ideje az anyának, azt jól beosztva nagyon hasznosan el- töltheti. Olvasson, ha teheti, menjen el színházba, de tartsa a kapcsolatot munkahelyével is. A mai szülők többségét meg kellene tanítani arra. hogyan nevelje gyermekét anélkül, hogy kényeztetné, kiszolgálná, vagyis elrontaná. Hároméves korára nevelje, szoktassa olyan önállóságra gyermekét, hogy nyugodtan elengedhesse a kezét. KELETI KÁROLYNÉ PÁTY: Életem legszebb háron éve volt. Igaz, én szinte csak a gyermekemnek éltem: szakkönyveket vásároltam érdekel! önnek mi a véleménye? — kérdeztük olvasóinktól április végén, s vártuk a válaszokat, hogy ki miért veszi, illetve nem veszi igénybe a háromesztendős gyermek- gondozási segélyt. Most is meglehetősen sok levél érkezett szerkesztőségünkbe. Írtak idősebbek és fiatalabbak, férfiak és nők, s mert sokféle vélemény érkezett, reméljük, hogy alábbi összeállításunk a kérdést minden oldalról megvilágítja.