Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-28 / 123. szám

uralt 1981. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK mm 3 • • Illést tartott a Pest megyei pártbizottság Azonosulva a határozatokkal • \ Cservenka Ferensné szóbeli beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Cservenika Ferencné szóbeli kiegészítésében rámutatott: rendszeressé vált a pártélet­ben, hogy időközönként a két kongresszus között áttekintjük a megyei pártbizottság mun­káját, munkamódszerét, szo­ros összhangban a megye poli­tikai éhéivel. Most, a XII. kongresszust követően a Köz­ponti Bizottság időszerűnek tartotta saját munkastílusának, munkamódszereinek értékelé­sét a kongresszus határozatá­nak végrehajtása érdekében, s ezt feladatul szabta meg a megyei pártszerveknek is. Egyetértés, elismerés A megyei pártbizottság el­ső titkára ezit követően arról szólt, hogy az ülés előkészíté­seként egyéni és csoportos be­szélgetéseket folytattak a párt­bizottság szinte valamennyi tagjával, a járási, városi első titkárokkal, nagyközségeik, üzemek, intézményeik párttit­káraival, gazdasági vezetőivel. A vizsgálódás két fő kérdés köré csoportosult: hogyan íté­lik meg a megye munkáját a Xll. kongresszus határozatai­nak végrehajtása szempontjá­ból, s ezen belül milyen a politikai közérzet. Arra is választ vártunk, milyen ész­revételeik, javaslataik van­nak a munka további javítá­sára. A kérdések mindig a megyére vonatkoztak, de a válaszok óhatatlanul a párt egész tevékenységét érintették. Úgy gondolom, hogy ez he­lyénvaló, hiszen a meghatáro­zó, az alap a Központi Bi­zottság irányvonala. S az is igaz, hogy amikor a megkér­dezettek országos kérdésekről szóltak, az a ml munkánkat is minősítette, az számunkra is dicséret, elismerés, vagy ép­pen kritika volt. A beszélgetések, a véle­ménycserék megerősítettek bennünket abban, hogy szi­lárd egységben él, munkálko­dik a Központi Bizottság és a párttagság, megvan az egyet­értés a legfontosabb politikai kérdésekben, s az irányvonal cselekvő támogatásáról ad­hatunk számot a megyében a gyakorlati élet minden terüle­téről. A megye párttagsága bizonyságát adja annak, hogy azonosul a határozatokkal és kész azok végrehajtására. So­kan mondják, nagy megye vagyunk, Jelentős súlya van Pest megyének. Ez abból a szempontból fontos, mert a párt egységes és mi része va­gyunk ennek a pártnak. Ré­szeseiként pedig erősítői, tá­maszai vagyunk az egység­nek. Közös akarat, cselekvés — Erre külön és nyomaték­kai szeretném felhívni a párt- bizottság figyelmét — mon­dotta az előadó —, egyrészt, mert a pártegység erősítése ér­dekében nap mint nap mun­kálkodunk, másrészt mert a pártegység számunkra nem le­het elvont, elméleti fogalom. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem csupán szavazás kérdése, hanem az egységes akaratot mindenkor egységes cselekvésnek is követnie kell. Az első titkár ezek után hangsúlyozta, hogy a párt szilárd egysége talaján erősö­dött tovább a megyében is a tömegek bizalma a párt iránt, szélesedtek a tömegkapcsola­tok, melyek a szocialista tár­sadalom építésének nélkülöz­hetetlen feltételei. Ma is, amikor a pártegység­ről joggal magas hőfokon szól­hatunk — mondotta a továb­biakban —. van bőven tenni­valónk annak megőrzése és erősítése érdekében. Nálunk, Pest megyében rend van e tekintetben, nincs okunk pa­naszra. Eredményeink úgy születték, hogy a közös elha­tározásokat egységes cselek­vés követte. Bizonyították ezt legutóbb a kongresszusi mun­kaversenyben élért nagyszerű Pest megyei sikerek, s a gaz­dasági egységek által elnyert kiváló címek. A párt politi­kájának támogatását tükrözi, hogy az ötödik ötéves tervben meghaladta a kétmilliárd fo­rintot a megyében a társadal­mi munika értéke. Helyes arányok — Itt szeretnék visszautal­ni arra — mondotta a többi között ezután —, hogy nem elég az egységes vélemény a cselekvés egysége nélkül. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert a tapasztalatok arra mu­tatnak, hogy az elvi kérdések elfogadása nem jelent auto­matikusan egységet a végre­hajtásban. Az elvi egység csak feltétele aiz egységes cselek­vésnek. Ez a pont a mi mun­kánk gyengesége, vagyis, hogy fontos feladatok végrehajtása a kelleténél lassúbb, amint egyéni vagy csoportérdekeket érint. Elismeréssel szólt a továb­biakban a megye gazdasági eredményeiről, a politikai és a gazdasági vezetők között kialakult jó munkakapcsola­tokról. Rámutatott, hogy en­nek ellenére senki sem állít­hatta. hoav már nincs tenni­Koróm Mihály felszólalása bevezető részében egész napos Pest megyei látogatásának kedvező tapasztalatairól szólt, noha, mint mondotta, a megye életét nem ez alatt az egy nap alatt ismerte meg. Újszerű megközelítés Dr. Korom Mihály ezután arról szólt, hogy a stílus és a módszer különösen fontos az egypárt-rendszerben. Bár a part vezető szerepe az élet minden területén érvényesül, ennek ellenére az MSZMP nem uralkodó párt. Tevékeny­ségének lényege a szolgálat, munkálkodás a nép boldogulá­sáért. A Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ezután e témáról a megyében folytatott széles körű csoportos beszélgetésekről készült és írásban beterjesztett összefog­lalóról szólva megállapította, hogy már a téma ilyen for­májú megközelítése is újszerű és hasznos. — Tapasztalataim, ismereteim birtokában azt mondhatom — hangsúlyozta dr. Korom Mihály —: mind az eredmények értékelése, mind a kritikai észrevételek helyt­állóak, s jó részük összecseng az országban másutt tapasz­taltakkal. A fölszólalásokra reagálva a többi között azt mondotta: egyetért azzal a véleménnyel, hogy a vezetők szereplése, sú­lya az' agitációs munkában megkülönböztetett jelentőségű, s hogy többször kell véleményt nyilvánítaniuk nyilvánosság előtt is a fontos társadalmi kérdésekben. Megőrizni ami jó — Helyesnek tartom — mondotta a felszólaló —, hogy a vitában részt vevők a mun­kastílus és módszer kérdéseit az elmélet és gyakorlat egysé­gében vizsgálták, összhang­ban a konkrét munkával. Majd aláhúzta a példamutatás szerepét, a munkastílus to­vábbfejlesztésében. — A to­vábbi vélemények, melyet a felszólalók többi között a tes­tületi tagok aktivizálása, a tömegszervezetek pártirányí­tása, az önállóság és az ope­valónik. Nagy küszködést jelent például megtanulni és meg­tanítani, hogy a politikai mun­ka eszközeivel és módszereivel segítsük a gazdaságpolitika megvalósítását. A körülmé­nyek gyakran rákányszeríte- nek, hogy a kívánatosnál többször kerül sor a párt- szervek operatív beavatkozá­sára. Ez elkerülhetetlen olyan esetekben, amikor az érdek­viszonyok ütköznek vállalatok között vagy a főhatóságokkal., Vagy akkor is intézkedni kell, ha egy-egy monopolhelyzetben levő intézmény a megye, a népgazdaság kárára használ­ja ki lehetőségeit. — Félreértés ne essék — tette hozzá Cservenka Fe- rencné — a pártmunkából nem kell és nem is lehet ki­iktatni az operativitást. De a mértékre ügyelni kell és ösz­tönözni azokat a szerveket, amelyekre egy adott problé­ma megoldása hivatalosain tartozik, s ezt elmulasztjak. Joggal vetették fel a párt- bizottság egyes tagjai, hogy időnként a pártszervek sokat vállalnak magukra a taná­csok, vagy a gazdasági veze­tők helyett. Tehát a szélsősé­gek között megtalálva a he­rativitás vagy a formalizmus és a bürokratikus jelenségek kapcsán kifejtettek mind olyanok, melyekre különös fi­gyelmet kell fordítani, hiszen az egész párttagságot foglal­koztatják. Felhívta a figyel­met arra, hogy jó dolog az újítás, de nem minden áron. Vigyázni kell arra, hogy az eddig bevált, jó módszereket megőrizzük, s ezekkel össz­hangban lépjünk tovább. A határozati javaslatról szólva rámutatott: jól szolgál­ja azt a folyamatot, melyet a fejlődés megkövetel. Kitért ezután az önállóság ■ egységes értelmezésének fontosságára: — nap mint nap bebizonyosodik — mondotta —, hogy a Központi Bizottságtól az alapszervezete­kig mindenütt megfelelő ön­állósággal képesek dolgozni. Ugyanakkor időnként mégis felbukkan az a gyakorlat — egy korábbi rossz beidegződés hatására —, hogy alsóbb szin­ten instrukciókra várnak a felsőbb szervektől, akkor is, amikor egy-egy fontos kérdés­ben kézenfekvő, hogy önál­lóan kell cselekedni. A tény­leges önállóság azt jelenti, hogy az alapszervezet is nap mint nap kiáll a párt politiká­ja mellett, utasítás nélkül is fellép esetleges káros jelensé­gekkel szemben. Az is egyértelmű, mondot­ta — ahogy a felszólalók is hangsúlyozták —, hogy a párt vezető szerepének és egységé­nek erősítésére a továbbiak­ban is nagy szükség van — kibővítve mindezt a népi, nemzeti egység gyarapításával. Ezzel függ össze a tömegkap­csolatok kérdése, mely mindig napirendre kerül, mert min­dennapi, valóságos igény a politikai munkában. A tömeg­kapcsolatok olyanok lesznek, ahogy az egyes párttagok a saját személyükben formálják — húzta alá. A példamutatást semmi nem helyettesítheti. Előkelő helyen — Szó esett a vitában a megye helyéről az országos rangsorban, ha egyáltalán lé­tezne rangsor — mondotta ezután dr. Korom Mihály. — Mindenképpen előkelő hely il­leti meg Pest megyét min­lyes utat — ez átgondoltabb munkát és fokozottabb igé­nyességet követel. Fokozott jelenlét Ezt követően a pártszervek és szervezetek fejlődéséről be­szélt. Megállapította, hogy a közélet minden fórumán ér­zékelhető a párt politikájának hatása, befolyása. Igaz, nem mindenütt egyforma erővel, egyforma mértékkel. Énre utal, hogy a kultúra, a köziművelő­dés egyes területén az utób­bi időben problémák jelent­keztek, a szocializmustól ide­gen jelenségek is felütötték fejüket. A közművelődésben is sok hivatásérzettel teli em­ber dolgozik, de olykor nem mindig ők a hangadók. Saj­nos olyanok is dolgoznak e területen, akik félbemaradt tanulmányaik, egzisztenciájuk miatt úgy akarnak feltűnni, hogy fórumot biztosítanak mérték és válogatás nélkül mindennek, amit újszerűnek, vagy épp modemnek ítélnek. Ezen a területen is fokozottan jelen kell lenni a pártszerve­zeteknek, a párttagságnak. Meg kell erősíteni a káderimunkát, javítani a tájékozottságot, s mindenekelőtt fellépni, vitába szállni a káros nézetekkel. Többet kell törődni az embe­rek napi gondjainak enyhíté­sével, körültekintően foglal­kozni panaszaikkal. Hiszen a szocializmust az emberekért építjük, s a párt munkastílu­sában, munkamódszerében en­nek mindig minden szinten tükröződnie kell. dertekelőtt a kezdeményező­készség kapcsán, mely a fej­lődés dinamizmusában tükrö­ződik. A jó ügyért mindenkor elismerésre méltó lelkesedés­sel szállnak harcba a megye vezetői. Azt kívánom — mon­dotta a Központi Bizottság titkára —, hogy e tulajdonsá­gukat a jövőben is őrizzék meg. Ez az erőssége a megyei pártbizottság, a vezetés mun-, kájának. Ezzel jár, hogy ha­mar felismerik az új jelentősé­gét és mindent megtesznek annak elterjesztéséért. Sok­szor nem rajtunk múlik, hogy egy-egy kezdeményezés má­sutt az országban visszhang nélkül marad. Ugyancsak ezzel függ össze a felszólalásokban is többször említett operativi­tás megítélése. Személyes ta­pasztalatom — hangsúlyozta —, hogy e területen az elvek tisztázása könnyebb, mint azok gyakorlati megvalósítása. Mindenesetre megszívlelendő, hogy a pártszervek ne vállal­janak át olyan munkát és felelősséget, ami a másé. A politikai munka eszközeivel kell elérni, hogy mindenki a maga területén elvégezze a munkáját és vállalja is a fe­lelősséget cselekedetéért. A Politikai Bizottság tagja ezután a bürokratikus jelen­ségek elleni fellépésről, majd a panaszügyekkel való körül­tekintő foglalkozás fontosságá­ról, mint a munkastílus és módszer részfeladatairól szólt. Rászolgálni a bizalomra — Jelentős dolog, hogy ma társadalmunkat a párt iránti bizalom, illeve a politika cse­lekvő támogatása jellemzi — értékelte a közhangulatot a Központi Bizottság titkára. A munkastílus és a módszerek továbbfejlesztésével a párt méginkább megfelel a nép bi­zalmának. Pest megye kom­munistái képesek megoldani nehéz feladataikat, ehhez adottak a feltételek. A mun­kastílus és munkamódszerek javítása újabb és újabb erő­ket sorakoztat fel a párt mögé, azon feladatok megoldására, melyeket a XII. kongresszus határozatai írnak elő — mon­dotta befejezésül dr. Korom Mihály. A megye kommunistái erősítői, támaszai az MSZMP egységének 0f. Korom Mihály feis xáiaiása A KÉSZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik 11 1! Szűcs Balázs, a Tóth András, a Vámos Mariann, a Nagykőrösi Kon- ki^£ KB szerve- monori József At- zervgyár KISZ- zési osztályának tila Gimnázium titkára vezetője tanulója Villám Judit, a nagykőrösi Arany János Gimnázium tanulója Végh Tibor, a ceglédi KÖZGÉP gépszerelője Sokoldalú, SZILAGYI JÄNOS felszó­lalásában számos jellemző adattal érzékeltette Pest me­gye két évtizedes dinamikus fejlődését, melynek megha­tározója volt a megyei pártbi­zottság irányító munkája. A vezetés egyik fontos erőssége a demokratizmus — mutatott rá —, amely éppúgy megnyil­vánul a véleménynyilvánítás, az informálódás lehetőségeiben, mint a döntések előkészíté­sének társadalmasításában. Ugyancsak része a pártbizott­ság munkastílusának a foko­zott igényesség'a' vezetőkkel szemben. Kiemelte, hogy a vezetőknek többször kell szere­pelniük, elmondani véleményü­ket a nyilvánosság előtt — ez­zel is erősítve az agitáció haté­konyságát. RÓNAI ÄRPÄD arról be­szélt, hogy a pártbizottsági ülést előkészítő beszélgeté­sek igazolták: a megyei párt­testület helyes irányban igyek­szik fejleszteni munkastílu­sát és munkamódszereit. To­vábblépés szükséges abban, hogy a döntések előkészíté­sekor alternatív javaslatok is szülessenek. Más szem­pontból pedig ösztönözni kell az aktivitást a hétköz­napokon is, vagyis a minden­kori kiállást a párt politiká­ja mellett. BAI GYÖRGY szólt arról, milyen alkotó légkör jellem­zi a munkabizottságok tevé­kenységét. Javasolta, hogy e tanácskozásokra időnként hív­ják meg a téma olyan illetéke­seit is, akik nem tagjai tes­tületnek. Ezzel is módot nyúj­tani a tájékoztatásra, a véle­ményalkotásra. Olyan véle­ményének is hangot adott, hogy a megyei pártbizottság vezetői gyakrabban vegyenek részt alsóbb szintű testületi üléseken. Ugyanakkor egy-egy pártbizottsági tag pedig ott lehessen azokon a végrehajtó bizottsági üléseken, melynek napirendje munkáját érinti. FÜLEMILE BÉLA a me­gye párttagságának morális állapotáról, a fegyelmi hely­zetről szólt. Rámutatott, hogy ezzel szorosan összefügg a párt munkastílusa, munka- módszere. Jóleső érzés, hogy a megnövekedett tagság és a követelmények ellenére a fe­gyelmi helyzetben folyamatos a javulás. A párttagok között uralkodóvá vált az a közszel­lem. mely nem tűri el a tár­sadalomtól idegen magatar­tást. A megelőző munkában azonban még hiányosságok vannak. Ezek kiküszöbölhetők az egyéni gondokkal való fo­kozottabb törődéssel, az em­beri, elvtársi kapcsolatok to­vábbi erősítésével. BARÄT ENDRE aláhúzta: a megye eredményei azt bi­zonyítják, hogy az irányító alkotó vita párttestület tagjai alkalma­sak politikai küldetésük tel­jesítésére. Szólt az elmúlt év­tizedek dinamikus fejlődésé­ről, s kiemelte ebben a ká­derkérdések körültekintő megoldásának fontosságát Rámutatott, a bizalom sze­repére az emberek megítélé­sében. Ezt követően azt ele­mezte, hogy a megyéiből kiin­duló új kezdeményezések mi­lyen nehezen nyernek teret egyes főhatóságok irányító te­vékenységében. Végezetül az értelmiség helyzetéről, felada­tairól beszélt. Indokoltnak tar­totta a réteg elkötelezett kép­viselőinek fokozottabb megbe­csülését, valamint a változta­tást a közművelődésben dolgo­zók képzési rendszerében. SZŰKE FERENC hozzászó­lásában hangsúlyozta: a ma­ga részéről mind ez ideig elfogadta a testület határoza­tait, mert meggyőződd^ ar­ról, hogy azok a közösség ja­vát szolgálják. Kiemelte, hogy rendszeres segítséget kell nyújtani azoknak a testületi tagoknak, akik felkészültsé­güknél, tájékozottságuknál fogva nehezeboen szólnak. DR. ILCSIK SÁNDOR, a kollektív döntéshozatalról szól­va annak feltételeiről, az ér­zelmi és értelmi azonosulás je­lentőségéről beszélt. Aláhúz­ta, hogy a testület tagjainak aktivitása függ az előkészítés­ben való széles körű részvé­teltől. Annak a nézetnek is hangot adott, hogy nem min­dig szükséges az alternatív ja­vaslat, amennyiben a szóbeli kiegészítés tükrözi az állás­pont kialakulásának körül­ményeit és indokolja, miért ezt a megoldást választották. JÓNÁS ZOLTÁN hangoz­tatta, hogy nemcsak a párt­szervek, hanem mindazon szervezetek és intézmények munkastílusát és -módszereit is vizsgálni és alakítani kell, melyek befolyásolják törek­véseink eredményességét. Az érdekviszonyok feltárása alap­ján mindenekelőtt a szemlé­letet kell sok helyen megvál­toztatni. Az írásos munka, az adminisztráció, az értekez­letek szükségességének meg­ítélésében azok hatékonysága legyen az alap — mutatott rá. SZEKERES JÓZSEF azt elemezte felszólalásában, hogy a pártbizottsági ülést előkészí­tő munkabizottság milyen sok­oldalúan tájékozódott. Ki­emelte a beszélgetések őszin­te, optimista légkörét. Rámu­tatott, hogy a munkabizottság által összeállított anyag, me­lyen a határozati javaslatok alapulnak, minden fontos vé­leményt rögzített, illetve tük­rözött. Ez az előkészítő mun­ka arra is példát szolgálta­tott, hogyan alakítható ki a helyes munkastílus és a -mód­szerek. M. J. \ / * <1 A

Next

/
Thumbnails
Contents