Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-28 / 123. szám
uralt 1981. MÁJUS 28., CSÜTÖRTÖK mm 3 • • Illést tartott a Pest megyei pártbizottság Azonosulva a határozatokkal • \ Cservenka Ferensné szóbeli beszámolója (Folytatás az 1. oldalról) Cservenika Ferencné szóbeli kiegészítésében rámutatott: rendszeressé vált a pártéletben, hogy időközönként a két kongresszus között áttekintjük a megyei pártbizottság munkáját, munkamódszerét, szoros összhangban a megye politikai éhéivel. Most, a XII. kongresszust követően a Központi Bizottság időszerűnek tartotta saját munkastílusának, munkamódszereinek értékelését a kongresszus határozatának végrehajtása érdekében, s ezt feladatul szabta meg a megyei pártszerveknek is. Egyetértés, elismerés A megyei pártbizottság első titkára ezit követően arról szólt, hogy az ülés előkészítéseként egyéni és csoportos beszélgetéseket folytattak a pártbizottság szinte valamennyi tagjával, a járási, városi első titkárokkal, nagyközségeik, üzemek, intézményeik párttitkáraival, gazdasági vezetőivel. A vizsgálódás két fő kérdés köré csoportosult: hogyan ítélik meg a megye munkáját a Xll. kongresszus határozatainak végrehajtása szempontjából, s ezen belül milyen a politikai közérzet. Arra is választ vártunk, milyen észrevételeik, javaslataik vannak a munka további javítására. A kérdések mindig a megyére vonatkoztak, de a válaszok óhatatlanul a párt egész tevékenységét érintették. Úgy gondolom, hogy ez helyénvaló, hiszen a meghatározó, az alap a Központi Bizottság irányvonala. S az is igaz, hogy amikor a megkérdezettek országos kérdésekről szóltak, az a ml munkánkat is minősítette, az számunkra is dicséret, elismerés, vagy éppen kritika volt. A beszélgetések, a véleménycserék megerősítettek bennünket abban, hogy szilárd egységben él, munkálkodik a Központi Bizottság és a párttagság, megvan az egyetértés a legfontosabb politikai kérdésekben, s az irányvonal cselekvő támogatásáról adhatunk számot a megyében a gyakorlati élet minden területéről. A megye párttagsága bizonyságát adja annak, hogy azonosul a határozatokkal és kész azok végrehajtására. Sokan mondják, nagy megye vagyunk, Jelentős súlya van Pest megyének. Ez abból a szempontból fontos, mert a párt egységes és mi része vagyunk ennek a pártnak. Részeseiként pedig erősítői, támaszai vagyunk az egységnek. Közös akarat, cselekvés — Erre külön és nyomatékkai szeretném felhívni a párt- bizottság figyelmét — mondotta az előadó —, egyrészt, mert a pártegység erősítése érdekében nap mint nap munkálkodunk, másrészt mert a pártegység számunkra nem lehet elvont, elméleti fogalom. Tisztában kell lennünk azzal, hogy ez nem csupán szavazás kérdése, hanem az egységes akaratot mindenkor egységes cselekvésnek is követnie kell. Az első titkár ezek után hangsúlyozta, hogy a párt szilárd egysége talaján erősödött tovább a megyében is a tömegek bizalma a párt iránt, szélesedtek a tömegkapcsolatok, melyek a szocialista társadalom építésének nélkülözhetetlen feltételei. Ma is, amikor a pártegységről joggal magas hőfokon szólhatunk — mondotta a továbbiakban —. van bőven tennivalónk annak megőrzése és erősítése érdekében. Nálunk, Pest megyében rend van e tekintetben, nincs okunk panaszra. Eredményeink úgy születték, hogy a közös elhatározásokat egységes cselekvés követte. Bizonyították ezt legutóbb a kongresszusi munkaversenyben élért nagyszerű Pest megyei sikerek, s a gazdasági egységek által elnyert kiváló címek. A párt politikájának támogatását tükrözi, hogy az ötödik ötéves tervben meghaladta a kétmilliárd forintot a megyében a társadalmi munika értéke. Helyes arányok — Itt szeretnék visszautalni arra — mondotta a többi között ezután —, hogy nem elég az egységes vélemény a cselekvés egysége nélkül. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert a tapasztalatok arra mutatnak, hogy az elvi kérdések elfogadása nem jelent automatikusan egységet a végrehajtásban. Az elvi egység csak feltétele aiz egységes cselekvésnek. Ez a pont a mi munkánk gyengesége, vagyis, hogy fontos feladatok végrehajtása a kelleténél lassúbb, amint egyéni vagy csoportérdekeket érint. Elismeréssel szólt a továbbiakban a megye gazdasági eredményeiről, a politikai és a gazdasági vezetők között kialakult jó munkakapcsolatokról. Rámutatott, hogy ennek ellenére senki sem állíthatta. hoav már nincs tenniKoróm Mihály felszólalása bevezető részében egész napos Pest megyei látogatásának kedvező tapasztalatairól szólt, noha, mint mondotta, a megye életét nem ez alatt az egy nap alatt ismerte meg. Újszerű megközelítés Dr. Korom Mihály ezután arról szólt, hogy a stílus és a módszer különösen fontos az egypárt-rendszerben. Bár a part vezető szerepe az élet minden területén érvényesül, ennek ellenére az MSZMP nem uralkodó párt. Tevékenységének lényege a szolgálat, munkálkodás a nép boldogulásáért. A Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára ezután e témáról a megyében folytatott széles körű csoportos beszélgetésekről készült és írásban beterjesztett összefoglalóról szólva megállapította, hogy már a téma ilyen formájú megközelítése is újszerű és hasznos. — Tapasztalataim, ismereteim birtokában azt mondhatom — hangsúlyozta dr. Korom Mihály —: mind az eredmények értékelése, mind a kritikai észrevételek helytállóak, s jó részük összecseng az országban másutt tapasztaltakkal. A fölszólalásokra reagálva a többi között azt mondotta: egyetért azzal a véleménnyel, hogy a vezetők szereplése, súlya az' agitációs munkában megkülönböztetett jelentőségű, s hogy többször kell véleményt nyilvánítaniuk nyilvánosság előtt is a fontos társadalmi kérdésekben. Megőrizni ami jó — Helyesnek tartom — mondotta a felszólaló —, hogy a vitában részt vevők a munkastílus és módszer kérdéseit az elmélet és gyakorlat egységében vizsgálták, összhangban a konkrét munkával. Majd aláhúzta a példamutatás szerepét, a munkastílus továbbfejlesztésében. — A további vélemények, melyet a felszólalók többi között a testületi tagok aktivizálása, a tömegszervezetek pártirányítása, az önállóság és az opevalónik. Nagy küszködést jelent például megtanulni és megtanítani, hogy a politikai munka eszközeivel és módszereivel segítsük a gazdaságpolitika megvalósítását. A körülmények gyakran rákányszeríte- nek, hogy a kívánatosnál többször kerül sor a párt- szervek operatív beavatkozására. Ez elkerülhetetlen olyan esetekben, amikor az érdekviszonyok ütköznek vállalatok között vagy a főhatóságokkal., Vagy akkor is intézkedni kell, ha egy-egy monopolhelyzetben levő intézmény a megye, a népgazdaság kárára használja ki lehetőségeit. — Félreértés ne essék — tette hozzá Cservenka Fe- rencné — a pártmunkából nem kell és nem is lehet kiiktatni az operativitást. De a mértékre ügyelni kell és ösztönözni azokat a szerveket, amelyekre egy adott probléma megoldása hivatalosain tartozik, s ezt elmulasztjak. Joggal vetették fel a párt- bizottság egyes tagjai, hogy időnként a pártszervek sokat vállalnak magukra a tanácsok, vagy a gazdasági vezetők helyett. Tehát a szélsőségek között megtalálva a herativitás vagy a formalizmus és a bürokratikus jelenségek kapcsán kifejtettek mind olyanok, melyekre különös figyelmet kell fordítani, hiszen az egész párttagságot foglalkoztatják. Felhívta a figyelmet arra, hogy jó dolog az újítás, de nem minden áron. Vigyázni kell arra, hogy az eddig bevált, jó módszereket megőrizzük, s ezekkel összhangban lépjünk tovább. A határozati javaslatról szólva rámutatott: jól szolgálja azt a folyamatot, melyet a fejlődés megkövetel. Kitért ezután az önállóság ■ egységes értelmezésének fontosságára: — nap mint nap bebizonyosodik — mondotta —, hogy a Központi Bizottságtól az alapszervezetekig mindenütt megfelelő önállósággal képesek dolgozni. Ugyanakkor időnként mégis felbukkan az a gyakorlat — egy korábbi rossz beidegződés hatására —, hogy alsóbb szinten instrukciókra várnak a felsőbb szervektől, akkor is, amikor egy-egy fontos kérdésben kézenfekvő, hogy önállóan kell cselekedni. A tényleges önállóság azt jelenti, hogy az alapszervezet is nap mint nap kiáll a párt politikája mellett, utasítás nélkül is fellép esetleges káros jelenségekkel szemben. Az is egyértelmű, mondotta — ahogy a felszólalók is hangsúlyozták —, hogy a párt vezető szerepének és egységének erősítésére a továbbiakban is nagy szükség van — kibővítve mindezt a népi, nemzeti egység gyarapításával. Ezzel függ össze a tömegkapcsolatok kérdése, mely mindig napirendre kerül, mert mindennapi, valóságos igény a politikai munkában. A tömegkapcsolatok olyanok lesznek, ahogy az egyes párttagok a saját személyükben formálják — húzta alá. A példamutatást semmi nem helyettesítheti. Előkelő helyen — Szó esett a vitában a megye helyéről az országos rangsorban, ha egyáltalán létezne rangsor — mondotta ezután dr. Korom Mihály. — Mindenképpen előkelő hely illeti meg Pest megyét minlyes utat — ez átgondoltabb munkát és fokozottabb igényességet követel. Fokozott jelenlét Ezt követően a pártszervek és szervezetek fejlődéséről beszélt. Megállapította, hogy a közélet minden fórumán érzékelhető a párt politikájának hatása, befolyása. Igaz, nem mindenütt egyforma erővel, egyforma mértékkel. Énre utal, hogy a kultúra, a köziművelődés egyes területén az utóbbi időben problémák jelentkeztek, a szocializmustól idegen jelenségek is felütötték fejüket. A közművelődésben is sok hivatásérzettel teli ember dolgozik, de olykor nem mindig ők a hangadók. Sajnos olyanok is dolgoznak e területen, akik félbemaradt tanulmányaik, egzisztenciájuk miatt úgy akarnak feltűnni, hogy fórumot biztosítanak mérték és válogatás nélkül mindennek, amit újszerűnek, vagy épp modemnek ítélnek. Ezen a területen is fokozottan jelen kell lenni a pártszervezeteknek, a párttagságnak. Meg kell erősíteni a káderimunkát, javítani a tájékozottságot, s mindenekelőtt fellépni, vitába szállni a káros nézetekkel. Többet kell törődni az emberek napi gondjainak enyhítésével, körültekintően foglalkozni panaszaikkal. Hiszen a szocializmust az emberekért építjük, s a párt munkastílusában, munkamódszerében ennek mindig minden szinten tükröződnie kell. dertekelőtt a kezdeményezőkészség kapcsán, mely a fejlődés dinamizmusában tükröződik. A jó ügyért mindenkor elismerésre méltó lelkesedéssel szállnak harcba a megye vezetői. Azt kívánom — mondotta a Központi Bizottság titkára —, hogy e tulajdonságukat a jövőben is őrizzék meg. Ez az erőssége a megyei pártbizottság, a vezetés mun-, kájának. Ezzel jár, hogy hamar felismerik az új jelentőségét és mindent megtesznek annak elterjesztéséért. Sokszor nem rajtunk múlik, hogy egy-egy kezdeményezés másutt az országban visszhang nélkül marad. Ugyancsak ezzel függ össze a felszólalásokban is többször említett operativitás megítélése. Személyes tapasztalatom — hangsúlyozta —, hogy e területen az elvek tisztázása könnyebb, mint azok gyakorlati megvalósítása. Mindenesetre megszívlelendő, hogy a pártszervek ne vállaljanak át olyan munkát és felelősséget, ami a másé. A politikai munka eszközeivel kell elérni, hogy mindenki a maga területén elvégezze a munkáját és vállalja is a felelősséget cselekedetéért. A Politikai Bizottság tagja ezután a bürokratikus jelenségek elleni fellépésről, majd a panaszügyekkel való körültekintő foglalkozás fontosságáról, mint a munkastílus és módszer részfeladatairól szólt. Rászolgálni a bizalomra — Jelentős dolog, hogy ma társadalmunkat a párt iránti bizalom, illeve a politika cselekvő támogatása jellemzi — értékelte a közhangulatot a Központi Bizottság titkára. A munkastílus és a módszerek továbbfejlesztésével a párt méginkább megfelel a nép bizalmának. Pest megye kommunistái képesek megoldani nehéz feladataikat, ehhez adottak a feltételek. A munkastílus és munkamódszerek javítása újabb és újabb erőket sorakoztat fel a párt mögé, azon feladatok megoldására, melyeket a XII. kongresszus határozatai írnak elő — mondotta befejezésül dr. Korom Mihály. A megye kommunistái erősítői, támaszai az MSZMP egységének 0f. Korom Mihály feis xáiaiása A KÉSZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik 11 1! Szűcs Balázs, a Tóth András, a Vámos Mariann, a Nagykőrösi Kon- ki^£ KB szerve- monori József At- zervgyár KISZ- zési osztályának tila Gimnázium titkára vezetője tanulója Villám Judit, a nagykőrösi Arany János Gimnázium tanulója Végh Tibor, a ceglédi KÖZGÉP gépszerelője Sokoldalú, SZILAGYI JÄNOS felszólalásában számos jellemző adattal érzékeltette Pest megye két évtizedes dinamikus fejlődését, melynek meghatározója volt a megyei pártbizottság irányító munkája. A vezetés egyik fontos erőssége a demokratizmus — mutatott rá —, amely éppúgy megnyilvánul a véleménynyilvánítás, az informálódás lehetőségeiben, mint a döntések előkészítésének társadalmasításában. Ugyancsak része a pártbizottság munkastílusának a fokozott igényesség'a' vezetőkkel szemben. Kiemelte, hogy a vezetőknek többször kell szerepelniük, elmondani véleményüket a nyilvánosság előtt — ezzel is erősítve az agitáció hatékonyságát. RÓNAI ÄRPÄD arról beszélt, hogy a pártbizottsági ülést előkészítő beszélgetések igazolták: a megyei párttestület helyes irányban igyekszik fejleszteni munkastílusát és munkamódszereit. Továbblépés szükséges abban, hogy a döntések előkészítésekor alternatív javaslatok is szülessenek. Más szempontból pedig ösztönözni kell az aktivitást a hétköznapokon is, vagyis a mindenkori kiállást a párt politikája mellett. BAI GYÖRGY szólt arról, milyen alkotó légkör jellemzi a munkabizottságok tevékenységét. Javasolta, hogy e tanácskozásokra időnként hívják meg a téma olyan illetékeseit is, akik nem tagjai testületnek. Ezzel is módot nyújtani a tájékoztatásra, a véleményalkotásra. Olyan véleményének is hangot adott, hogy a megyei pártbizottság vezetői gyakrabban vegyenek részt alsóbb szintű testületi üléseken. Ugyanakkor egy-egy pártbizottsági tag pedig ott lehessen azokon a végrehajtó bizottsági üléseken, melynek napirendje munkáját érinti. FÜLEMILE BÉLA a megye párttagságának morális állapotáról, a fegyelmi helyzetről szólt. Rámutatott, hogy ezzel szorosan összefügg a párt munkastílusa, munka- módszere. Jóleső érzés, hogy a megnövekedett tagság és a követelmények ellenére a fegyelmi helyzetben folyamatos a javulás. A párttagok között uralkodóvá vált az a közszellem. mely nem tűri el a társadalomtól idegen magatartást. A megelőző munkában azonban még hiányosságok vannak. Ezek kiküszöbölhetők az egyéni gondokkal való fokozottabb törődéssel, az emberi, elvtársi kapcsolatok további erősítésével. BARÄT ENDRE aláhúzta: a megye eredményei azt bizonyítják, hogy az irányító alkotó vita párttestület tagjai alkalmasak politikai küldetésük teljesítésére. Szólt az elmúlt évtizedek dinamikus fejlődéséről, s kiemelte ebben a káderkérdések körültekintő megoldásának fontosságát Rámutatott, a bizalom szerepére az emberek megítélésében. Ezt követően azt elemezte, hogy a megyéiből kiinduló új kezdeményezések milyen nehezen nyernek teret egyes főhatóságok irányító tevékenységében. Végezetül az értelmiség helyzetéről, feladatairól beszélt. Indokoltnak tartotta a réteg elkötelezett képviselőinek fokozottabb megbecsülését, valamint a változtatást a közművelődésben dolgozók képzési rendszerében. SZŰKE FERENC hozzászólásában hangsúlyozta: a maga részéről mind ez ideig elfogadta a testület határozatait, mert meggyőződd^ arról, hogy azok a közösség javát szolgálják. Kiemelte, hogy rendszeres segítséget kell nyújtani azoknak a testületi tagoknak, akik felkészültségüknél, tájékozottságuknál fogva nehezeboen szólnak. DR. ILCSIK SÁNDOR, a kollektív döntéshozatalról szólva annak feltételeiről, az érzelmi és értelmi azonosulás jelentőségéről beszélt. Aláhúzta, hogy a testület tagjainak aktivitása függ az előkészítésben való széles körű részvételtől. Annak a nézetnek is hangot adott, hogy nem mindig szükséges az alternatív javaslat, amennyiben a szóbeli kiegészítés tükrözi az álláspont kialakulásának körülményeit és indokolja, miért ezt a megoldást választották. JÓNÁS ZOLTÁN hangoztatta, hogy nemcsak a pártszervek, hanem mindazon szervezetek és intézmények munkastílusát és -módszereit is vizsgálni és alakítani kell, melyek befolyásolják törekvéseink eredményességét. Az érdekviszonyok feltárása alapján mindenekelőtt a szemléletet kell sok helyen megváltoztatni. Az írásos munka, az adminisztráció, az értekezletek szükségességének megítélésében azok hatékonysága legyen az alap — mutatott rá. SZEKERES JÓZSEF azt elemezte felszólalásában, hogy a pártbizottsági ülést előkészítő munkabizottság milyen sokoldalúan tájékozódott. Kiemelte a beszélgetések őszinte, optimista légkörét. Rámutatott, hogy a munkabizottság által összeállított anyag, melyen a határozati javaslatok alapulnak, minden fontos véleményt rögzített, illetve tükrözött. Ez az előkészítő munka arra is példát szolgáltatott, hogyan alakítható ki a helyes munkastílus és a -módszerek. M. J. \ / * <1 A
