Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-05 / 103. szám
PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIII. évfolyam, 103. szám Ára 1,40 forint 1981. MÁJUS 5., KEDD Megkezdődön az Akadémia közgyűlése Fő feladat a kutatás hatékonysága Lázár György felszólalása Hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia várbeli kongresszusi termében megkezdődött tudományos életünk idei legjelentősebb eseménye, az Akadémia 141. közgyűlése. A kibővített ülés elnökségében foglalt helyet Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Aczél György, a Minisztertanács elnökihelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. lényegesen jobb feltételeket biztosítsunk az ilyen kutatások folytatásához, eredményeik gyorsabb és lehetőleg zökkenőmentes gyakorlati hasznosításához. Tudjuk és számon tartjuk, hogy ehhez az eddiginél többet kell tennünk a bürokratikus kötöttségek felszámolásáért, növelnünk kell az új eredmények bevezetésében való érdekeltséget. — A saját feladatainkat is csak akkor »oldhatjuk meg, ha az eddiginél jobban kiaknázzuk a nemzetközi — mindenekelőtt a szocialista országokkal folytatott — sokoldalú együttműködésben rejlő lehetőségeket. E gondolatok jegyében kíMegnyitójában Szentágo- thai János, az Akadémia elnöké kifejtette: az Akadémia tekintélyének növekedését jelzi, hogy közreműködött az MSZMP XII. kongresszusának előkészítésében, a VI. ötéves népgazdasági terv véleményezésében, valamint egy sor fontos jogszabály megalkotásában. A megnyitót követően Szent- ágothai János átadta az idei akadémiai aranyérmet és az akadémiai díjakat. (A díjazottak névsorát a továbbiakban közöljük.) A díjak átadását követően Lázár György emelkedett szólásra. Elöljáróban az MSZMP KB és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében köszöntötte a Magyar Tudományos Akadémia tagjait, a meghívott vendégeket, az Akadémia 141. közgyűlésének valamennyi résztvevőjét. Tanácskozásukhoz, felelősség- teljes munkájukhoz sok sikert kívánt, majd egyebek közt, azt mondotta: — Nem a megszokás vagy a magas testületnek kijáró udvariasság, hanem az őszinte meggyőződés. mondatja velem, hogy a Tudományos Aka.- démia közgyűlése társadalmi életünknek mindig nagy figyelmet keltő, fontos eseménye. — Tapasztalati tény — s erről nagy elismeréssel szólhatok —, hogy az Akadémia közgyűlései jelenünk és jövőnk szempontjából mindig kulcsfontosságú témákat választanak tanácskozásaik tárgyául. Így van ez most is, a 141. közgyűlés napirendjén szereplő fő téma, amelynek tárgya: „Hazánk és a műszaki haladás” azért érdemel megkülönböztetett figyelmet, mert a műszaki haladás és - annak meggyorsítása egyike azoknak a fundamentális jelentőségű feltételeknek, amelyek nélkülözhetetlenek a népgazdaságban olyannyira szükséges minőségi változások keresztülviteléhez. — Élő és mind erőteljesebb Igény, hogy a tudomány egyre több ismerettel segítse a legkedvezőbb gazdaságfejlesztési irányok és változások kiválasztását, a célok és az eszközök összehangolását, a társadalompolitikai jelentőségű döntések várható hatásainak előrejelzését. — Önök abban a tudatban és azzal a jó érzéssel folytathatják munkájukat, hogy népünk tisztában van a tudomány növekvő szerepével, tiszteli és megbecsüli a szellemi és az anyagi javakat gyarapító tudóst. A kormánynak is ez a viszonya önökhöz és a tudományhoz. — Ezzel kapcsolatban arról Is szólnom kell, hogy a kormány felfogása szerint a tudományos intézményeknek, a kutatóműhelyeknek maguknak is többet kell tenni a szellemi és az anyagi erők összpontosításáért. Azt kérjük, legyenek határozattab- bak a jelentőségükben vitatható és az aktualitásukat vesztett kutatások megszüntetésében, és növeljék a társadalom számára különösen fontos kutatások rangját. A magunk részéről arra fogunk tö- ________ rekedni, h ogy az átlagosnál I nyok doktora, a Nehézipari Müvánok az akadémiai aranyérem új kitüntetettjének, az akadémiai díjat elnyert kutatóknak, a közgyűlés minden résztvevőjének további sok sikert — mondotta végezetül Lázár György. Az idei közgyűlés valójában munkaközgyűlés: már hetekkel ezelőtt megkezdődtek az akadémiai rendezvények, amikor is tudományos osztálygyűléseken vitatták, meg az akadémikusok tudományáguk legújabb eredményeit. Valameny- nyi osztálygyűlésen nagy súlyt kapott a műszaki fejlesztés növekvő szerepe, ezért is került sor a plenáris ülés keretében Vámos Tibor akadémikus Hazánk és a műszaki haladás című referátumára. A vitában 18-an fejtették ki véleményüket. Az elhangzottakra Vámos Tibor válaszolt. Az Akadémia 141. közgyűlésének első napi munkája Szent- ágothai János zárszavával ért véget. A közgyűlés kedden zárt ülést tart. Akadémiai díjak Az MTA elnöksége a legnagyobb tudományos elismerést jelentő akadémiai aranyérmet 1981-ben Straub F. Brúnó akadémikusnak, az MTA szegedi biológiai központi enzimológiai intézete igazgatójának ítélte oda a biokémia területén kifejtett nagy jelentőségű tudományos munkájáért. Akadémiai díjat kapott Kéry László, az irodalomtudományok doktora, a Nagyvilág főszerkesztője, „A sötét láng prófétája, a regényíró D. H. Lawrence” című, a magyar anglisztika kiemelkedő teljesítményének tekinthető monográfiájáért. Torma István, az MTA régészeti intézetének tudományos munkatársa, csoportvezető, Horváth István, a Balassa Bálint Múzeum igazgatója és H. Kelemen Márta, a Ballassa Bálint Múzeum muzeológusa a „Magyarország régészeti topográfiája” című sorozat 5. kötetéért részesültek megosztott díjban. Zimányi Józsefnek, a fizikai tudományok doktorának, a KFKI tudományos tanácsadójának, a Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet elméleti osztálya vezetőjének az összetett nukleáris rendszerek ütközésének vizsgálata terén elért, nemzetközileg is kiemelkedő kutatási eredményeiért ítélték oda a kitüntetést. Megosztott díjjal ismerték el Bálint Andor, a biológiai tudományok doktora, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanszék- vezető egyetemi tanára, Dániel Lajos, a biológiai tudományok kandidátusa, nyugalmazott tudományos főmunkatárs, Mannin- ger István, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, nyugalmazott tudományos osztályvezető és Németh János, a mezőgazda- sági tudományok kandidátusa, a MÉM Gabonatermesztési Kutató- intézetének tudományos osztály- vezetője tevékenységét; a kukoricanemesítésben elért, a f ehérj e- és olajtartalom növelésére, . az aminósav-összetétel és ellenállóképesség javítására kiterjedő kutatómunkájukért. Ugyancsak megosztott díjat kapott Nagy E^:a, a mezőgazdasági tudományok doktora, a Kertészeti Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára. Hargitai László, a mező- gazdasági tudományok kandidátusa, a Kertészeti Egyetem egyetemi tanára és Retkes József, a Haladás Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főmérnöke a kemokultúrás cserepes dísznövénytermesztés kidolgozása és a művészi igényű virágkötészet fejlesztésében elért kiemelkedő eredményeikért. Csernay László, az orvostudományok kandidátusa, a Szegedi Orvostudományi Egyetem központi izotópdiagnosztikai laboratórium vezetője, egyetemi tanár, Csirik János, a József Attila Tudomány- egyetem kibernetikai laboratóriumának tudományos főmunkatársa, Makay Árpád, a JATE Bóiyai intézetének egyetemi docense és Máté Ears, a JATE kibernetikai laboratóriumának tudományos munkatársa a Gamma Művek MB—9101 adatfeldolgozó és kép- megjelenítő berendezéséhez kidolgozott software rendszerért vehette át a.megosztott díjat. Farkas Ottó, a műszaki tudomászaki Egyetem vaskohószattani tanszékének egyetemi tanára a nagyolvasztókban végbemenő érc- reaukciós folyamatok elméleti és gyakorlati vizsgálataiért részesült a kitüntetésben. Dobó Jánosnak, a kémiai tudományok doktorának, a Mű- anyagipari Kutatóintézet tudományos osztályvezetőjének átnyújtott díj a műanyagok előállításában fontos sug'árhatas-kémiában, valamint a sugárzásos térhálósítas ipari megvalósításában és megszervezésében elért, nemzetközileg is elismert eredményeinek szólt, Megosztott díjjal ismerték el Venezianer Pál, a biológiai tudományok doktora, a Szegedi Biológiai Központ biokémiai intézetének tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettes, Udvardy Tibor, a biológiai tudományok kandidátusa. az SZBK Biokémiai Intézet tudományos főmunkatársa, Sain Béla és Kiss Antal, az SZBK biokémiai intézet tudományos munkatársai tevékenységét az örökítő anyag szerkezetének megismerésében elért újabb eredményeikéit, melyek megalapozzák a génsebészet hazai bevezetését. Mátyás Antal, a közgazdaságtudományok doktora, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára „A modern polgári közgazdaságtan története” című, magyar és angol nyelven egyaránt megjelent művéért vehette át a díjat. Tóth Miklós, a műszaki tudományok doktora, a Központi Földtani Hivatal elnökhelyettese és Faller Gusztáv, a műszaki tudományok doktora, az Ipari Minisztérium főosztályvezető-helyettese az ásványvagyon-gazdálkodás rendjének elméleti megalapozásáért, a természeti erőforrások gazdasági értékelésének kidolgozásáért és továbbfejlesztéséért részesült megosztott díjban. Rácz Dániel, a műszaki tudományok kandidátusa, a Magyar Szénhidrogénipari Kutató-Fejlesztő intézet tudományos tanácsadója, igazgatóhelyettes, Kassay Árpád, az intézet tudományos főmunkatársa és Danóczy Richárdné, a kémiai tudományok kandidátusa, a Központi Kémiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa ugyancsak megosztott díjat kaptak az általuk' leidolgozott, a kőolaj-kitermelés hatásfokát növelő eljárásért. Losomzi Pál mondott köszöntőt az ünnepségen Százéves a Magyar Vöröskereszt A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a szervezetet Magyar—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások Púja. Frigyes ^külügy,miniszter meghívására hétfőn baráti látogatásra hazánkba érkezett Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere. A vendéget a Salgótarján—Somoskőújfalu határállomáson Púja Frigyés fogadta. Délután az MSZMP Nőgrád megyei Bizottságának székházában megkezdődtek a magyar —csehszlovák külügyminiszteri tárgyalások. Este Púja Frigyes díszvacsorát adott csehszlovák kollégája tiszteletére. A vacsorán mindkét küldöttség vezetője szívélyes hangú pohárköszöntőt mondott. A Magyar Vöröskereszt megalakulásának 100. évfordulójáról országos ünnepséggel emlékeztek meg hétfőn Budapesten. A milldós tagságú tömegmozgalom több mint 800 vöröskeresztes aktivistája vett részt az Építők Dózsa György úti székházának kongresszusi termében rendezett centenáriumi ünnepségen. Vendégként jelen voltak az európai nemzeti vöröskeresztes mozgalmak és a Nemzetközi Vöröskereszt-szervezetek képviselői is. Emberiességgel a békéért! — ez a nemzetközivé vált jelmondat és a jubiláló Magyar Vöröskereszt centenáriumi plakettje ékítette a szónoki emelvényt. Dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, a Magyar Vöröskereszt országos vezetőségének elnöke üdvözölte az ünnepség elnökségében helyet foglaló Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét, Óvári Miklóst, az MSZMP Központi Bizottságának titkárát, Sarlós Istvánt, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárát, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjait, az ünnepség résztvevőit. Elnöki megnyitójában emlékeztetett arra, hogy Magyarországon a Vöröskereszt száz éven át olyan eszme szolgálatában tevékenykedett, amelynek éltetője a bajba jutott embereken való segítés, s ez egyben emberi kötelesség. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt végrehajtó bizottságának elnöke ünnepi beszédében áttekintette a szervezet hazai történetének évszázadát, jelentősebb állomásait. Szólt egyebek között arról, hogy a Debrecenben megalakult ideiglenes nemzeti kormány már 1944. decemberében intézkedett a Vöröskereszt újjászervezéséről. 1945. áprilisában Budapesten munkához látott új szervezeti formában a Vöröskereszt központi vezetősége. Szólt arról Hantos János, hogy a Magyar Vöröskereszt — miként elismert szervezete társadalmunknak — megbecsült tagja a nemzetközi vöröskeresztes mozgalomnak is. A Magyar Vöröskereszt tevékenységének nemzetközi elismertségét jelzi, hogy ezúttal — a jubileumi ünnepségekhez kapcsolódóan — Budapesten ülésezik a Vöröskereszt és a Vörös Félhold Társaságok III. európai regionális konferenciája. Losonczi Pál köszöntötte ezután az Elnöki Tanács nevében — mint mondotta: tisztelettel és őszinte nagyrabecsüléssel — az ünnepség résztvevőit, és a jubiláló Magyar Vöröskereszt aktivistáit, minden tagját. — Az egykori segélyegylet, amelyet emberbaráti eszmék hívtak életre 1881 májusában, nagyot nőtt egy évszázad során, a szocializmus építésének esztendeiben pedig társadalmunk minden rétegét érintő tömegszervezetté terebélyesedett — hangsúlyozta, majd arról szólt: Az •emberiességgel a békáért! korszerű, tartalmas jelszó, amelyet nemcsak a már milliónál nagyobb létszámú jiazai vöröskeresztes tagság, hanem a szocializmflst építő népünk egésze is magáénál;: ' vall: — E nemes eszmék és magasztos célok szolgálatában tanúsított helytállását értékelve a -Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa úgy határozott, hogy a Magyar Vörös- keresztnek megalakulása 100. évfordulója alkalmából, szocialista társadalmunk humaLosonczi Pál köszönti a kitüntetetteket nista feladatainak megoldásában, a népek közötti szolidaritás és barátság elmélyítésében kifejtett,, érdemes tevékenysége elismeréseként a Munka Vörös Zászló Érdemrendjét adományozza. Ebben az ünnepélyes pillanatban, amikor átadom e magas állami kitüntetést, kívánom, hogy áldozatos munkájukat továbbra is az eddig tanúsított önzetlen lelkesedéssel végezzék egész népünk javára, a világ minden haladó, jószándékú emberét tettekre buzdító szép jelszavuk szellemében — mondta Losonczi Pál majd az ünnepség résztvevőinek nagy tapsa közepette átnyújtotta a szer- veze elnökének a kitüntetést. Az ünnepségen felszólaló óvári Miklós hangsúlyozta: a Magyar Vöröskereszt megalakulása óta folyamatosan látja el hagyományos feladatait. A világ szinte minden tájára eljutnak segélyszállítmányai a természeti katasztrófák és háborús konfliktusok áldozatai részére: élelmiszerek, gyógyszerek, orvosi műszerek és felszerelések. Szervezésében több helyen magyar orvosok, ápoló(Folytatás a 3. oldalon.) Kádár János levele Kedves Elvtársak! Barátaim! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam nevében — alapításának 100. évfordulója alkalmából — tisztelettel köszöntőm a Magyar Vöröskeresztet, a szervezet több mint egymillió tagját. Az 1863-ban útjára indult nemzetközi vöröskeresztmozgalomhoz kapcsolódva a Magyar Vöröskereszt százéves fennállása alatt nélkülözhetetlen szerepet töltött be a háborúk, a természeti katasztrófák áldozatainak segítésében. Hagyományos feladatai az utóbbi időben új vonásokkal gazdagodtak. Készt vállal a környezetés az egészségvédelem feladataiból, támogatja a segítségre szoruló, magukra maradt idős embereket. Tevékenységével bátorítja az emberi önzetlenség és felelősségvállalás mind teljesebb kibontakoztatását. A Magyar Vöröskereszt magasrendű humánus példamutatással, százezrek társadalmi munkájának cs áldozatvállalásának szervezésével, ösztönzésével fontos társadalmi feladatokat teljesít, szocialista társadalmunk építésének aktív részesévé vált. Ma népünk szilárd egységben a szocialista társadalom építésén dolgozik. E történelmi léptékű munka középpontjában az ember áll. A Magyar Vöröskereszt, amely az emberről való gondoskodás felelősségteljes intézménye, jelentős szerepet tölt be népünk vívmányainak gazdagításában. Elismerésre méltó munkájára, hasznos közreműködésére pártunk és társadalmunk továbbra is számít. A Magyar Vöröskereszt aktívan és kezdeményezően járul hozzá az országok együttműködésének fejlesztéséhez, a népek közötti barátság erősítéséhez, a béke megvédéséhez. Az új társadalom építésén munkálkodó magyar nép és a békeszerető emberiség érdekeit szem előtt tartva, a Magyar Vöröskereszt nemzetközi tevékenységével továbbra is segítse hazánk békepolitikáját, szolgálja a népek és nemzetek békés egymás mellett élését, együttműködését, szolidaritását, támogassa a Nemzetközi Vöröskereszt Emberiességgel a békéért! jelszavának megvalósulását. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében megköszönöm a vöröskeresztes aktivisták önként vállalt társadalmi munkáját, önzetlen fáradozását. Kívánom, hogy erősödjék a 100. évfordulóját ün- nep’ő Magyar Vöröskereszt, s mind teljesebben töltse be humanista küldetését az ember, a jövő, a haladás érdekében. Budapest, 1981. május 4. Vefették a kukoricát Ünnepi műszak a határban Stílszerűen, munkával köszöntötték a május elsejét a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok dolgozói. Az ünnepet 'követő pihenőnapokon sem tétlenkedtek a gépek, nyergükben sokat próbált gazdáikkal. A vetés, a vegyszeres gyomirtás, a növényvédelem — a majdani termés megmentése volt a legfőbb tennivaló ezen a hétvégén is. Több száz hektáron került földbe a tengeri, a hiányzó égi áldást a nagy teljesítményű öntözőberendezések pótolták — ne szomjazzanak a vízre áhítozó vetések. Ha nem is volt igazi nagyüzem, mint azt a betakarítás dandárjában megszokhattuk, ahol szükség volt rá — például a kertészetekben, a vetésnél, a vegyszeres gyomirtás, nál —, ha csak néhány órára is, de megkövetelte a határ a helytállást. A gödi Dunamente Terme- szovetkezetben 20—25 ember dolgozott az ünnepi műszakban a határban. A nagy teljesítményű vetőgépek 120 hektáron vetették el a kukoricát. Rövid tenyészidejű — hazai nemesítésű és amerikai — fajtákat juttattak a földbe. Nyolcvan hektár területen vi. szont elvégezték a zöldborsó vegyszeres gyomirtását, a 120 hektár elvetett kukoricából pedig 75-ön üzentek hadat a gyomoknak — azaz kijuttatták a megfelelő hatóanyagú növényvédő szereket. Ugyancsak a gödi gazdaságban folyik érdekes kísérlet • a Pest megyei Növényvédő Állomással karöltve: 45 hektáron a szántóföldi paradicsomkultúra gyomirtási és növénv- védelmi munkáit látták- el új módszerekkel. A vecsési Ferihegy Tsz-ben a három nap alatt 25 hektár területet öntöztek, szombaton rés vasárnap 80 hektár tengerit vetettek, 120 hektáron a kukorica vegyszeres gyomirtása volt a fontos teendő. Dolgoztad a palántanevelő telepeken is. Itt is az öntözés, a fóliaházák szellőztetése jelentett halaszthatatlan munkát. 4 % P
