Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-27 / 122. szám
1981. MÁJUS 27., SZERDA iav Heti jogi tanácsok A munkaidővel arányosan jár a szabadság Mi az üzemi baleset és milyen összegű a táppénz? 41 A nem teljes munkaidőben (pl. nyugdíjasok) foglalkoztatott dolgozók szabadságáról. Több, nem teljes munkaidőben dolgozó olvasónk fordult hozzánk, azt sérelmezve, hogy szabadságuk kiadásánál hátrány éri őket. Előfordult, hogy munkaügyi döntőbizottság elé vitték a vitát, de ott is a vállalatnak adtak igazat. Nem akarnak a vállalattal rossz viszonyba kerülni, de szeretnék tudni a törvényes helyzetet, ezért kérnek tájékoztatást. Minthogy olvasóink kérdése közérdekű, szívesen foglalkozunk ezzel a kérdéssel. A Legfelsőbb Bíróság egyik állásfoglalásában rögzítette azt a korábban már kialakult gyakorlatot, hogy a dolgozónak az évi rendes szabadság akkor is jár, ha a munkáltató ót nem teljes, hanem rö- videbb munkaidőre alkalmazta. Valóban igazuk volt olvasóinknak: nem egységes a munkáltatók gyakorlata a részfoglalkozásúak szabadságát illetően. Általában akkor nincs vita, amikor a dolgozó a hét minden munkanapján dolgozik. Problémák akkor adódnak, amikor a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét előre vagy esetenként meghatározott napjain dolgozik. Nézzük először azt az esetet, amikor a munkavállaló egész héten dolgozik. A részfoglalkozásúakra is vonatkozik, hogy igénybe vett szabadságnapnak számít a szabad idejére eső szabadnap is, illetőleg a szabadság részletekben történő igénybevétele esetén; — kéthetenként egy szabadnapos munkaidő-beosztásnál 11 munkanap után egy, — minden héten egy szabadnapos munkaidő-beosztásnál minden 5 munkanap után egy szabadságnapot szabadnap címén kiadottnak kell tekinteni. A rendes szabadság idejére járó átlagkereset azonban ilyenkor csak a dolgozó munkaidejével arányos időre jár (pl. napi négyórás munkaidővel foglalkoztatottat egy szabadságnapra is négyórai átlagkereset illeti meg). A másik eset, amikor a munkavállaló nem dolgozik a hét minden munkanapján; a szabadság kiadása szempontjából ilyenkor is — a 17/1979. (XII. 1.) Mü. M. sz. rendelet 43 §-ának megfelelően — a hét minden napját „munka”-napként kell figyelembe venni — a dolgozó heti pihenőnapját és a munkaszüneti (ünnep) napokat kivéve — függetlenül attól, hogy a dolgozónak munkaidő-beosztása szerint azokon dolgoznia kell-e vagy sem. A szabadság egyszerre történő igénybevétele esetén, például a 24 munkanapos szabadság — munkaszüneti nap hiányában — négyheti szabadság címén történő távollétre jogosít. A szabadság részletekben történő igénybevétele esetében a ténylegesen munkában töltendő és szabadság címén igénybe vett munkanapokon felül, a tényleges (előre történt meghatározás hiányában az átlagos) szabadnapokat is szabadságként kiadottnak kell tekinteni. A szabadságidőre járó átlagkereset ez esetben is ugyanúgy alakul, mint a hét minden napján rövidebb munkaidőben foglalkoztatottak esetében. Ha a szabadságidőre járó átlagkereset a munkaidőbeosztás és a napi munkaidő határozatlansága miatt másként nehezen számítható ki, a következő módszer is alkalmazható: A 24 munkanap szabadság a szabadság szempontjából figyelembe veendő napoknak, vagyis az év napjainak a vasárnapokkal és a munkaszüneti napokkal csökkentett számának 7,8 százaléka. A 24 munkanap szabadságra jogosult dolgozó tehát ilyen mértékű időre kapja meg munka nélkül a bérét. Ennek megfelelően a részfoglalkozású dolgozó is az éves munkaidejének (pl. 840 órának) ilyen részére (a példa szerinti esetben 66 órára) jogosult szabadság címén a mentességre, illetőleg munkabérre. Ezzel a módszerrel állapítható meg a rnás munkaidővel foglalkoztatott. illetve eltérő mértékű szabadságra jogosult dolgozó járandósága is. # A baleseti táppénz a napi átlagkereset teljes összege. Ismeretes, hogy az 55/1980. (XII. 20.) MT. számú rendelet szerint, ez évben a biztosítottaknak járó baleseti táppénz o napi átlagkereset teljes ősz- szege. Ezzel kapcsolatban problémák merültek fel, éspedig hova lehet jogorvoslattal élni, ha a baleseti táppénz iránti igényt elutasítják, mi az eljárás, ha a munkáltatónál nincs társadalombiztosítási ki- fizetőhely, és a jogszabály szerint, mit kell üzemi balesetnek tekinteni? Először az üzemi baleset fogalmát írjuk meg, amelyet a SZOT tájékoztatója is tartalmaz. Eszerint üzemi baleset, ha a dolgozót a baleset munka közben vagy azzal összefüggésben, illetőleg munkába vagy onnan lakására menet közben éri. Üzemi balesetnek kell tekinteni, ha a szervezett társadalmi munka vagy egyes társadalombiztosítási eljárások A Papíripari Vállalat budafoki gyáregysége FELVESZ folyamatos munkarendben (három műszakban, hat nap után két szabadnap) dolgozókat: papírgyártó férfi szakmunkásokat (a kezdő órabér 23 Ft + prémium), gépesített térüzemi munkára rakodókat (a kezdő órabér 21 Ft + prémium). szakaszos munkarendben (egy műszakban) dolgozó papirválogató nőket (a kezdő órabér 12,50 Ft -f teljesítménybér -f- prémium), géplakatosokat, gépkenőket, villanyszerelő szakmunkásokat (bérezésük megegyezés szerint), és ofszet gépmestert többszínnyomó gépre. A Csákvár-Budapest és a Pusztaszabolcs-Budapest útvonalon lakó dolgozóinkat saját autóbuszunkkal szállítjuk. Vidéki férfi dolgozóink számára a gyár mellett korszerű munkásszállói helyről gondoskodunk. Jelentkezés: PV BUDAFOKI PAPÍRGYÁRA Budapest XXII., Gyár u. 15. Tel.: 265-825. (Megközelíthető a 3-as és a 14-es autóbusszal.) igénybevétele során szenved balesetet a dolgozó. Üzemi balesetnek minősül, ha a baleset a dolgozó foglalkozása kóréhet végzett munkájával összefüggésben következik be. Ilyen például az öltözőben, mosdóban, étkezőben történő balesetek vagy egyéb — a munkáltató által nyújtott — szolgáltatások közben elszenvedett baleset. Nem üzemi baleset viszont, amely a dolgozót munkahelyén sport- és kulturális rendezvény, játék vagy verekedés közben érte. További kérdésekre csak röviden. Ha a dolgozó munkahelyén van kifizetőhely, a táppénzre való igény elutasítása ellen, a határozat kézbesítését követően, legkésőbb 15 napon belül felszólalással élhet a munkáltatói kifizetőhelyen, szóban vagy írásban, amely felszólalást a kifizetőhely haladéktalanul köteles a társadalombiztosítási tanácsnak megküldeni. Ha nincs társadalombiztosítási tanács, illetve ilyen nem működik, például termelőszövetkezetnél, ipari szövetkezetnél, az illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz kell továbbítani. Ha a munkáltatónál társadalombiztosítási kifizető- hely nincs, az illetékes társadalombiztosítási 'igazgatóság (kirendeltség) a baleseti táppénz iránti igényt elutasító határozata ellen, a munkáltató székhelye (telephelye) szerint illetékes társadalombiztosítási bizottsághoz lehet felszólalni. A felszólalást és a baleseti táppénzre vonatkozó iratokat az igazgatóság (kirendeltség) haladéktalanul megküldi a társadalombiztosítási bizottságnak. Dr. M. J. A Legfelsőbb Bíróság döntései Munka — vagy vállalkozási szerződés Az egyik áfész munkaszerződésnek nevezett megállapodással felvásárlót alkalmazott. Ennek értelmében az árrés 60 százaléka az illetőt, 40 százaléka a szövetkezetét illette meg. A felvásárló a neki járó összeg 30 százalékát munkabér címén kapta, 70 százalék pedig költségátalány volt. Ez utóbbiból fedezte a munkájával járó kiadásokat. A Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatóságának megyei hivatala az áfésznál tartott vizsgálatkor megállapította, hogy a feleknek alkalmaztatásnak nevezett jogviszonya tulajdonképpen megbízást leplez, ami jövedelmi adó alá esik. Ezért a szövetkezetei — a felvásárlóval egyetemlegesen — 195 ezer forint általános jövedelmi adó megfizetésére kötelezte. A határozat hatályon kívül helyezéséért az áfész pert indított, de a bíróság elutasította. Ezek után a szövetkezet az összeget kifizette, majd visszatérítéséért a felvásárló ellen pert indított. Az ügyben a járásbíróság, majd fellebbezésre a Pest megyei Bíróság ellentétes döntést hozott. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a Pest megyei Bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. A döntés indokolása szerin a felek között nem munka-, hanem vállalkozási jogviszony jött létre, tehát a vitát az erre vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A megállapodás idején hatályban volt pénzügyminiszteri rendelet értelmében általános jövedelmi adót kell fizetni — egyebek közt — annak, akinek kisipari vagy magámkereskedelmi tevékenységből jövedelme van. Hasonló rendelkezést tartalmaz egy későbbi kormányrendelet is. Ezek figyelembevételével a felvásárlót Június 1-től augusztus big 10%-os árkedvezményt adunk, ha felsőruháit szalonjainkban tisztíttatja, Gödöllőn, Százhalombattán, Dobáson és Monoron. Cegléden, Vácott, Érden, Szentendrén (bevásárlóközpont), Ne hagyja ki a kedvező alkalmatl PEST MEGYEI SZOLGÁLTATÓ ÉS CSOMAGOLÓ VÁLLALAT jövedelmi adófizetési-kötelezettség terheli. Tehát azt kell eldönteni, mennyit keresett és ebből a felmerült szükséges kiadások levonhatók. Ameny- nyiben a költségek megállapítására ma már mód nincs, úgy az összeget a szakmában jártas szakértővel kell megállapíttatni. Bérlőtársi háromszög A házastársak tíz évig éltek együtt, amikor az asszony italozni kezdett, majd egy férfival viszonyt, sőt élettársi kapcsolatot létesített és az illetőt még a közös kétszobás lakásba is beköltöztette. A válást kimondó ítéletnek a lakáshasználattal kapcsolatos része ellen emelt törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság az asszonyt kötelezte, hogy a lakásból harminc napon belül távozzék, a férj pedig 15 ezer forint kárpótlást fizessen neki. A határozat indokolása szerint az élettársnak a közös lakásban tartózkodása ellen a férj állandóan tiltakozott, emiatt hármójuk között sűrűn voltak összeütközések, amit még fokozott az asszony és a férfi italozása, s egymás közti veszekedése. At élettárs befogadásával az asszony a lakás közös használatát lehetetlenné tette, de ezt a férje nem is volt köteles eltűrni. A házaspárnak közös gyermeke nincs. Igaz, hogy az asszonynak élettársától gyermeke született, de ez a családvédelmi szempontoknak a férjre sérelmes és csak az asszonyra kedvező érvényesítését r.em indokolja. Már magában az idegen férfi befogadása is alapot nyújt a bérlőtársi jogviszony megszüntetésére. A vonatkozó rendelet értelmében ugyanis a bérlőtárs — kiskorú gyermek kivételével — más személyt csak a másik bérlőtárs hozzájárulásával fogadhat be. Ha ennek ellenére mégis megteszi, bérlőtársi jogviszonyának megszüntetése kérhető. Tíz nap rendeletéiből A beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT. számú rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtását az építőipar népgazdasági ágában a 15/1981. (V. 20.) ÉVM, sz. rendelet szabályozza. (Magyar Közlöny 29 sz.). Az emberi környezetért kitüntető jelvény alapításáról és adományozásának teltételeiről az 1/1981. (V. 20.) OKTH. sz. rendelet rendelkezik a Magyar Közlöny május 20-i számában. Az ifjúsági parlamentek 1981.—82. évi megrendezéséről kiadott ifjúsági bizottság irányelveit az érdekelteik a Pénzügyi Közlöny 8. számából ismerhetik meg. -----Az állami lakások bérlői által elvégeztetett egyes munkák lakbérbe beszámítható költségének visszatérítéséről a Pénzügyminisztériumnak ugyanebben a hivatalos lapjában jelent meg a 20/1981. ÉVM—PM. számú közlemény. A munkaidő hetenként 5 napra történő beosztásával kapcsolatban megjelent 3/1981. (IV. 27.) Mü. M. sz. rendeletet a Művelődési Közlöny május 20-i száma is tartalmazza. A törzsgárdáról szóló 1021/1980. (VII. 10.) Mt.h.— SZOT számú együttes határozat kiegészítéséről kiadott 1008/1981, (IV. 23.) Mt.h— SZOT számú együttes határozatot ugyanitt olvashatják az érdekeltek. : " FELVESZÜNK nőket és férfiakat, 14 éves kortól szerelő-forrasztó munkára © anyagmozgató segédmunkásokat © asztalosokat ® géplakatosokat © szerszámkészítőket © esztergályosokat © marósokat © köszörűsöket ® fénymásolókat Férfi szakmunkások részére munkásszállásról gondoskodunk. Jelentkezés: az Oritm Rádió és Villamossági Vállalat munkaerő-gazdálkodásán Budapest X., Jászberényi út 29. Telefon: 284-830, 484-760. A Dunakeszi Híítőház FEL VESZ 9 villanyszerelő • hegesztő 9 géplakatos 9 vízvezeték-szerelő szakmunkást, 9 esztergályos 9 mirelitáru-termelő munkára 9 mechanikai műszerész betanítható munkást 9 középfokú élelmiszeripari végzettségű minőségellenört 9 közgazdasági szakközépiskolát végzetteket gyártáskönyvelői, utókalkulátori, számlaellenőri, szakirányú végzettségűeket pedig belkereskedelmi csoportvezetői munkakörbe. Jelentkezés: Dunakeszi, ÚjtéTSyj. Telefon: 213-019. y
