Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-22 / 118. szám
1981. MÁJUS 23., PENTEK Mim A KBSZ X. kongresszusán Pest megyét képviselik Drabant Edit, a nagykőrösi Mészáros János Tsz törzskönyvező je. Égi Béla, a halásztelki mező- gazdasági szakmunkásképző intézet tanulója. : V b K*. 7 i Fetter Gyula, a Pest megyei Mű- anyagipari Vállalat művezetője. Fogarasi Tibor, a pomázi írószer szövetkezet műszerésze. Fogd Mária, a Gödöllői Áram- mérőgyár vegyésztechnikusa. Fűlöp Klára, a Pest—Nógrád megyei ÄG szakszolgáltató szövetkezet kertész üzemmérnöke. Felelősség és együttműködés Háromnapos beható vita után tegnap befejeződött a Nemzetközi Rádió és Televízió Szervezet balatonőszödi tanácskozása. Az OIRT tevékenységéről folytatott eszmecserén erőteljes hangsúlyt kapott a rádiós-televíziós szervezetek felelőssége a béke megvédésében; számos javaslat és gondolat hangzott el a nemzetközi együttműködés erősítésére, az információ- és műsorcsere bővítésére. A közgyűlés fölvette az OIRT rendes tagjai sorába a Kambodzsai Népi Rádió Hangját, társult tagként pedig a japán Asahi kereskedelmi televíziótársaságot. Az OIRT új elnöke Zdislav Balicki, a Lengyel Állami Rádió és Televízió Bizottság elnöke lett, alelnökök: Nivaldo Herrara (Kuba) és Gennagyij Buravkin (Belorusz SZSZK). Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára az OIRT-közgyűlés programja keretében találkozott a delegációk vezetőivel és tájékoztatta őket hazánk belpolitikai életének időszerű kérdéseiről. A közgyűlés részvevőinek tiszteletére Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese adott zárófogadást. Legyen még megnyerőbb e táj A Ráckevei-Soroksári-Duna- ág évek óta tízezrek pihenését szolgálja és a festői szépségű Duna-part a mai napig sem vesztett vonzásából. Kinek-ki- nek a hétvégi pihenést, az értelmes kikapcsolódást, a ki- 'rárjdulóhelyet jelenti műemlékekben gazdag járásunk, a kis- duna!' táj. Á ráckevei járás országos hírnevét — jelentős ipari és mezőgazdasági egységei mellett —, az üdülőövezet jellege nyújtja. A közösség segítségével Az üdülési-kirándulási szezon kezdetével egyidőben az MSZMP ráckevei Járási Bizottsága felhívást tett közzé. Ennek lényege, hogy a környezetvédelem és a köztisztaság fokozására segítségül hívja a járás területén működő valamennyi állami, gazdasági és társadalmi szervezetet. S ez abból a felismerésből fakad, hogy az egyre szebben fejlődő ráckevei üdülőövezet életét károsan befolyásolja a gondatlan emberek fegyelmezetlen magatartása, tevékenysége. Azokra gondolok, aki nemcsak a saját környezetüket nem tartják tisztán, hanem még a mások által látogatott partszakaszt vagy a közutak mentét is elcsúfítják a kocsikból kidobált szemeteszsákokkal kacatokkal, régen kiselejtezett hűtőgépekkel, tv-készülékek- kel, gyerekágyakkal, heverők maradványaival stb. A járási pártbizottság figyelembe vette az üdülőbizottságok jelzéseit is, miszerint a szervezett szemétszállítás nincs megoldva és a partok, a kis pihenő porták előtti közútszakaszok szépítésével sem foglalkoznak még. Felhívása segítséget kér azoktól a gazdaságoktól, főleg termelőszövetkezetektől. amelyeknek a területét, belső forgalmi útjaik mentét is elcsúfítják az egyre gyarapodó szeméthalmazok. A dolgozók érdekéb en is félmillió forintot bocsátunk a belső szolgáltató főmérnökség rendelkezésére, hogy megfelelő gépeket, szállítóeszközöket, útfenntartó és karbantartó berendezéseket vásároljanak a meglehetősen szerteágazó munkához. Szükség van az ilyen nagy összegű támogatásra, hiszen a ráckevei járás északi részén, Soroksártól Kiskunlacháza határáig, nagyon sok egységgel helyezkedik el gazdaságunk. Termelőszövetkezetünk nem az első közös akciójára készül a községi tanácsokkal, a társadalmi, kulturális és más szervekkel. Az együttműködés a közművelődési párthatározat nyomán öltött szervezett keretedet, amikor is vállaltuk a községi művelődési otthonok és könyvtárak közös fenntartását és az iskolai úttörőcsapatok támogatását. Erre évente a szocialista szerződések alapján 590 ezer forintot fordítunk. De jelentős összegeket adunk a községi bolthálózat fejlesztésére, és évente csaknem kétmillió forint értékű társadalmi munkával segítjük az óvodákat, iskolákat, orvosi .rendelőket is. A szövetkezet párt- és gazdasági vezetésének újabb feladatot jelent a környezetvédelmi, köztisztasági akcióban való részvétel, de mi azt valljuk, hogy millió szállal kötődünk ehhez a szép környezethez. Megteremteni és megvédeni A dunavarsányi Petőfi Tsz párt- és gazdasági vezetése a felhívás nyomán elsőként tett intézkedésével megteremtette az anyagi és társadalmi feltételeit a 'környezetvédelem, a köztisztaság fokozásának. Hogy mit tervezünk, mivel kívá- - nunk segíteni a községi tanácsoknak, az üdülő bizottságoknak? Nem keveset. Több mint A jelentős összeg mellett szervezeti intézkedésekkel is segítjük a környezetvédelmi mozgalom kibontakozását. A belső szolgáltató főmérnökségen környezetvédelmi brigádot szervezünk, amelynek alapvető feladata lesz az útszakaszok dísznövényekkel, és parkokkal való szépítésének megtervezése, és közreműködés a kivitelezésben. Vagyonvédelmi főosztályunkon belül figyelő szolgálatot szervezünk és esetenként felszólítjuk a hanyag, a magukról megfeledkező sze- metelőket, s ha súlyosabb esetekkel találkozunk, mint például a tiltott helyen való tűzgyújtás, a nádasok, az élővilág, a víz károsítása, akkor a helyi tanácsnál feljelentést teszünk. Valamennyi intézkedéssel, s ha szükséges, a még tetefhe- sebb anyagi áldozattal is egy célt kívánunk szolgálni: a Ráckevei-Soroksári-Duna-ág, a délegyházi és dunavarsányi bányatavak környezetének, a közutaknak, s közterületeknek a védelmét és szépítését, hogy mindannyiunkat szolgálja ez a különleges hangulatot adó Duna, amely kezd veszélyesen károsodni. Ügy véljük, meggyőző erő ez a néh)Ujy kézzSl- fogható tett azok számára is, akik lelketlenek, fegyelmezetlenek és akik eddig csak ellene tettek környezetünknek. A közvélemény erejére is számítunk a környezetünket károsítókkal szemben való fellépésnél és abban a törekvésünkben, hogy a szépítési, fásítási, parkosítási akciókban minél többen vegyenek részt' és tettekkel bizonyítsák ragaszkodásukat az országosan is jelentős üdülőövezethez. Társsddmi feladat leit Nem akarjuk az állami, a köztisztasági és a közúti szervektől átvállalni a feladataikat. De részt kívánunk venni anyagi és erkölcsi erőnkhöz képest annak a területnek , a védelmében és szépítésében, amelyen élünk, ahol dolgozunk, ahol nyugdíjasaink sétálnak, s gyermekeink, unokáink játszanak, szolgálva ezzel is egy nagyon fontos közügyét: a környezetvédelmet, amelynek .ma már politikai rangja van hazánkban. Az MSZMP ráckevei Járási Bizottságának a felhívása a dunavarsányi Petőfi Tsz-ben ezeket a felajánlásokat eredményezte. Meggyőződésünk, hogy járásunkban, de megyénkben és azon túl is, hasonló kezdeményezések születnek 1 és lesznek, akik áldozatválla- ’ lásukkal túl is szárnyalnak minket, amit szívből kívánunk, mindannyiunk ügyét szolgálva. KOVÁCS ANTAL pártvezeíősági titkár, Dunavarsány, Petőfi Tsz Minden ke ve ff ntegmozgaiffesk Cegiéden Tanítás — életveszélyben Nem maradhafnak es helyükön! — Nem erről volt szó! Már pénteken világosan megmondtam az emberednek, hétfőn ezt a munkát el kell végezni! Erre ő szabadságra megy! Ma pedig hétfő, mindjárt 10 óra, s a munkát még el sem kezdték! Már pedig délután háromra jelentést kérek! Most nincs kifogás! Mindez elhangzott Cegléden a városi tanács elnökének irodájában. Kovács Károly tanácselnök hangja indulattal teli. Magyarázata szerint a kisegítő iskola miatt van. Megkérdem, hogy történt-e valami változás 1980. szeptember óta, mart akkor írtuk meg, hogy a ceglédi iskolák, de legfőképpen a kisegítő iskola állapota válságos. A szó elszáll Mint azt a telefonbeszélgetés indulatos mondatai igazolják: nem változott a helyzet. Ezért szóit május 18-án, hétfőn a ceglédi városgazdálkodási vállalat igazgatójának az indulatos üzenet. Hogy' miért? Annak jobb személyesen nyomába eredni. Kísérőm, Fülöp Imre, a ceglédi művelődést osztály munkatársa. Tőle, majd a kisegítő iskola igazgatónőjétől tudtam meg a következőket. — Ma tanítási szünet van. — Miért? — A Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi osztálya életveszelyessé nyilvánított négy tantermünket — mondja Ivanics Bertalanná igazgatónő. — Pénteken, 15-én itt járt a tanácselnök, műszaki szakemberrel. Azt mondták, még alá lehet dúcol- ni az iskolát és ebben a tanévben itt tanítunk tovább. Mindez csak szóban hangzott el, nekünk pedig a kezünkben van a munkavédelmi határozat. — Márpedig az számít és nem más — mondja Dienes Mihályné igazgatóhelyettes. Nekünk felelni kell azért, ami itt, az iskolában történik. A tantestületből egyedül én mertem csak lemenni a pincébe, amely a repedezett falú tantermek alatt van. Bizony ijesztő. Ha azt megemelik, még ránk dőlhet a ház. Az igazgatónő szinte már betege ennek az ügynek. Elmondja, hogy az őket patronáló Ceglédi Tangazdaságtól is kértek segítséget, azért, hogy az iskolában év végéig folyhasson a tanítás. A kiküldött kőművesmester, amint szemrevételezte az épületet, közölte, itt már semmit sem lehet tenni. Azt is mondta, hogy az embereit egy percre sem hajlandó leengedni a pincébe. Az imádság tartja Nem csak a kőműves vélte így. A városi tanács elnöke dossziéjában is ott lapul már hosszú ideje két statikai szak- vélemény az iskoláról. Idézem: „A Pesti úton levő épületrész állapota is csak valamelyest jobb. Ennek teljes helyreállítása sem lenne gazdaságos, így ez kb. két év múlva lebontandó. Átmenetileg a nagy helyiséghiány miatt az Paks is ki országos hálózatban Paks is bekapcsolódott az országos 400 kilovoltos villamos energia alaphálózatba Ezentúl fogadóképes, ha pedig megindul hazánk első nukleáris energiabázisán a termelés, az országos hálózatba juttatja az ott előállított energiát. A nagyfeszültségű alaphálózatot a közeli napokban összekötik a beruházás korábbi szakaszában elkészült 120 kilovoltos alállomással is. Feszültség alá helyezése azért fontos, mert biztonságosabbá teszi az építkezéshez, a nróbákhoz és az üzembe helvezési műveletekhez használt villamos energia átvételét ezen a szárnyon levő két helyiség még többé-kevésbé használható állapotban van. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen szakvéleményünk alapján kétéves időtartamra engedélyezzük az épületszárny használatát. Ezen idő alatt próbálják meg az itt elhelyezett gyerekek tanítását másutt megoldani. Az épületrészt 1981. februárban újból meg kell vizsgálni. Dátum: 1979. március. Nézzük tovább, mit mondanak a szakértők két év múlva: „Az elvégzett bontási, helyreállítási, megerősítési munkák ellenére az állapítható meg, hogy az épület állaga tovább romlott, s ma már az utcai szárny is életveszélyessé vált. A kifestett falakon megjelentek az újabb repedések. Főleg a volt sarokforduló megmaradt részei körül keletkeztek nagyobb repedések, mind a pincében, mind a földszinten. A boltozat dúcolása körül is látható több repedés a téglaboltozaton. A helyszíni szemle során megállapítható volt, hogy az épület életveszélyes, és tovább nem használható, azaz nem járulunk hozzá az épületrész további két évig tartó üzemeltetéséhez. Az épületrészt 1981. április elsejéig ki kell üríteni...” Dátum: 1981. február. Hogy azóta mi történt? Erre leginkább e,gy újabb hivatalos levél ad magyarázatot, amelynek feladója a Szak- szervezetek Pest megyei Tanácsának munkavédelmi felügyelősége. Megkötött kézzel „Munka védelmi__ határozat: A munkavédefem’ről szóló 47/1979. (XI. 30) MT számú rendelet 11. paragrafusában biztosított jogomnál fogva 1981. május 16-án 06 órától a kisegítő iskola területén levő életveszélyessé vált négy tanterem használatát felfüggesztem.’’ S végezetül: a határozatot feloldhatja a Pest megyei Tanács elnöke; illetve elnökhelyettese. Dátum: 1981. május 14. Ezek után még inkább érthető a telefonon kiadott elnöki utasítás. Ugyanis a ceglédi városi tanács elnöke azt kérte a megyei tanácstól, hogy a munkavédelmi határozatot függessze fel. És amíg az „áimen” megérkezik, közben intézkedett, hogy támasszák meg az iskola falát, és dúcol- ják, alá a pincét. Mindez a huszonnegyedik órában, május 18-án. Megkérdeztem a tanácselnökitől, lehetséges-e a munka- védelmi határozat semmibevétele? Kovács Károly így válaszolt: — Nem alszom én sem nyugodtan. De néhány év alatt nem lehet helyrehozni évtizedek mulasztását. Most szinte mindig csak toldozga- tunk, foldozgatunk. Való • igaz, az ötödik ötéves terv időszakában Cegléden öt intézményt kellett megszüntetni életveszély miatt. S azóta is, míg az egyiket helyrepofozzák, addig a másik lesz soron. Csak idő kérdése, melyik kerül előbbre. A régi iskolákról, termékről egyre többször ki lehetne állítani hasonló statikai véleményt. Körmükre ég a dolog És a kisegítősök? Hát velük mi lesz? Hiszen már rövid időn beiül ez a második épület, amiből kiköltözni kényszerültek. Az előzőből is életveszély miatt kellett. — Mi a véleménye erről a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának? • — Nagy felelőtlenségnek tartom, hogy februártól mostanáig a városi tanács nem intézkedett — mondja Farkas Lajosné osztályvezető-helyettes —, mi fenntartjuk a véleményünket, hogy a városon belül oldják meg a kisegítő iskolások elhelyezését. Semmiképpen nem javasoljuk, hogy itt tovább tanítsanak. Nem javasoltuk a munkavédelmi határozat feloldását sem. A kérés jelenleg a megyei tanács elnökének asztalán van, a meghosszabbításról, avagy a felfüggesztésről. Szabó Alfréd, a ceglédi tanács művelődési osztályvezetője statisztikákat mutat. Ezerszer meghányták vetették, hogyan rendezzék a ceglédi iskolások sorsát. Már a jövő tanév tervei készülnek. De addig, amíg az új kisegítő iskola fel nem épül, igen nehéz helyzetben vannak. — Megoldás? Szerintem az lenne a legjobb, ha még ebben az évben továbbra is a helyükön maradnának a kisegítősök — mondja az osztályvezető. — És az életveszély? Csupán csönd a válasz..? Kérésemre a Mészáros Lőrinc Á'ltaláhos Iskola igazgatóját is bevonjuk a tanácskozásba. Egyetlen, aki még segíthetne, ha helyet szorít a kisegí {ősöknek. — Van erre mód? — kérdem. Feloldás nincs! Varga Sándor igazgató a fejét fogja: — Lassan szétfeszítik a gyerekek az iskola falakat! Tegyek ezerszáz gyereket hátrányos helyzetbe a kisegítősök miatt? Borítsak fel mindent? Nem értem, hogy miért nekünk kell mindig fej torős- dit játszani? Ha folyton ilyeneken töprengünk •— márpedig évek óta ez így van —, akkor hogyan várhatják el tőlünk azt, hogy a neveléssel, csakis a neveléssel foglalkozzunk? Hát nincs más megoldás? Végszükségben délutáni tanításra átadhatok néhány termet, majd összeszorulunk — mondja végül«! A képtelen helyzet éjfelére a kisegítő iskola igazgatónője is a nevelésről beszél. Ebből az iskolából — amely köztudottan a gyengébb képességű gyerekek értelmének csiszolgatója —, már sok jó szakmunkás került ki. Pedig szinte csoda, hogy pedagógusok hogyan bírják még idegekkel, energiával ezt az állandó vándorlást, a mostoha körülményeket A ceglédi városgazdálkodási vállalat, a tanácselnök utasításának megfelelően, hétfőn délben mégis megkezdte a munkálatokat. Eszerint másnap a gyerekek iskolába jönnek. Dönteni kell így, vagy úgy. Búcsúzáskor még a tanácselnöktől kérdem, mi lesz a továbbiakban ? — Az idén még a helyükön maradnak a kisegítősök. A jövőről még nem döntöttünk. A végleges választ csak az új kisegítő iskola felépítése adhatja. Kedd, délután 3 óra. Ceglédről megérkezett szerkesztőségünkbe a telefonüzenet A Pest megyei Tanács elnöke elutasította a munka- védelmi határozat feloldására szóló kérelmet. Hatályon kívül helyezéséről szó . sem lehet. Szerda délután. Ismét egy telefonüzenet jut el szerkesztőségünkbe. Kiürítik a ceglédi kisegítő iskolát. A gyerekek a Mészáros Lőrinc Általános Iskolába járnak, a tanév befejezéséig. És tovább? Talán lebontják az iskolát... Leszedik a tetőt. Kimentik az utolsó pillanatban rögzített támge- rendákat, melyeket bizony felesleges volt berakni. Szalai Mária ( r
