Pest Megyi Hírlap, 1981. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

1981-05-20 / 116. szám

/ ma A PEST MEGYEI HÍRLAP CEGLÉDI JÁRÁSI ÉS CEGLÉD VÁROSI KÜLÖNKIADÁSA XXV. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM 1981. MÁJUS 20., SZERDA Gondosan hasznoslfolt forintok Lakások, házak féld jutóban A városkép kialakítását szem előtt tartják A nehezebb gazdasági hely­zet hozta magával azt a fel­ismerést, hogy ne csak új la­kásokat építsünk, hanem gaz­dálkodjunk még jobban a meglévő lakásállománnyal. Az ésszerűség, a takarékosság késztet arra, hogy a régi, el­avult házakat ne bontsuk el, hanem jó ideig még lakható­vá tegyük, felújítással. Ezt az országos programot Cegléden is megvalósítják. Erről adott tájékoztatást lapunknak Tú­ri László, a Városgazdálkodá­si Vállalat igazgatója. Többre futja Elmaradt — több év, évti­zed óta szükséges — felújítás szerencsére- Ceglédre nem jel­lemző, ez inkább fővárosi gond. Az állami házak idő­szerű felújítását a karbantar­tás, üzemeltetés mellett a Vá­rosgazdálkodási Vállalat itt is fokozott figyelemmel végzi. Az épületek műszaki állapo­tát felmérve tesznek javasla­tot a felújítandó házakra, majd a városi tanács vb ál­tal jóváhagyott névjegyzék és a Tanácsi Tervező Válla­lat tervei alapján látnak hoz­zá a munkálatokhoz. Ottjár- tunkkor is ilyen, kész tervek érkeztek éppen. A VI. ötéves terv időszaká­ban Cegléden 158 állami la­kás felújítására kerül sor, s ehhez 42,2 millió forint áll rendelkezésre. Ha a kivitele­zést minden esetben a válla­lat saját építési üzemága vég­zi, ebből az összegből várha­tóan több — 170 — lakás fel­újítására futja. Födém, padozat A feltételek adottak, meg­felelő szakmunkásgárda dol­gozik a vállalatnál, minden szakipari munkát el",-tudnak végezni, mihelyt a most szer­vezés alatt lévő villanyszere­lési részleg is működik. 1973 óta Cegléden egyre inkább a több szakmával rendelkező, jól képzett szakemberekre van szükség ezekhez a munkák­hoz. Az említett esztendő azért jelentett fordulópontot a vál­lalat életében, mert ekkor ké­szültek el a város első tíz­emeletes házai, és ez speciális helyzet elé állította a válla­latot. A többszintes házak tatarozására fel kellett ké­szülni, ez pedig az addiginál nagyobb szaktudást igényelt. Ebben az évben várhatóan az első tízemeletesek sorra kerülnek — noha a ciklusidő­szak (25 év) felénél nem ré­gebbiek ezek az épületek. Több, viszonylag új házat is renoválni kell. Cegléden az év végén, ta­valy 1233 állami lakás, illet­ve helyiség volt, amelyek bér­leti díja 8 millió 128 ezer fo­rintot tett ki. (A nem lakás garázst, üzlethelyiséget jelent és az állami házakban 142 ilyen van.) A fenti összegből és évi 3,3 millió forint álla­mi támogatásból üzemelte­tik összes bérleményüket, végzik a karbantartást, az időszerű felújításokat. Egy épület újjávarázsolá­sát soha nem kíséri olyan visszhang, mint egy új épí­tését, pedig jóval bonyolul­tabb a feladat. Nem várt mű­szaki probléma jelentkezhet, amely gyakran szükségessé teszi az újra tervezést. Ez történt például a Rákóczi úti Korzó presszó-gyógyszertár épület felújításánál is. A tíz- lakásos házban tatarozáskor menet közben derült ki, hogy a födém, illetve a padozat ge­rendái bauxitbetonból van­nak, amelynek élettartama igen rövid, csak néhány évti­zed. Ezt ki kellett cserélni. Ha a vártnál később készül el a munka, megéri, mert Cegléd szép épületét sikerül megmenteni. Mint hallottuk, a homlokzat teljes szépségé­ben, változtatás nélkül meg­marad. Szín és hangulat Mint a vállalat igazgatója elmondta, fontosnak tartják a városkép alakítását és ezt olyan eszközökkel teszik, ami nem kerül pénzbe. A színek szerepét, hatását igyekeznek kihasználni. Jó példa a Rá­kóczi út és Táncsics utcák sarkán most felújított épü­let. A meleg színű homlok­zat és az örökzöldek hangu­latossá teszik ezt a sarkot. A város legszebb lépcsőhá- zává varázsolták az ügyészség épületének kapubejáróját, megtartva az épület jellegét, színekkel variálva. Tervezik a panelházak szürkeségének oldását is. A VGV feladata az állami házakban a közös helyiségek, a homlokzat rendben tartása, a lakóké a lakás belső helyi­ségének felújítása. Kormányrendelet írja elő az állami lakások rendeltetés- szerű használatát: ez a kife­jezés talán szokatlannak tű­nik, hiszen mondjuk: ki ne tudná a huszadik század vé­gén hazánkban, hogy hogyan kell lakni egy összkomfortos lakásban? Mire való a tapé­ta és a vízcsap? Vannak, akik ezzel nincsenek tisztában. A bérbeadó kötelessége Múlt év decemberében el­lenőrizték az állami lakáso­kat Ez a bérbeadónak joga és kötelessége, nem minősül a la­kók zaklatásának. Döbbenten láttak leszaggatott tapétát, ajtótlan beépített szekrényt, kosztól fekete gáztűzhelyt, néhány év alatt lelakott la­kásokat. Cegléden 1980. de­cemberében 712 ezer forint volt a lakbérhátralék! Mit lehet tenni azzal, aki nem óvja a lakást, nem fizeti a lakbért? Bírósághoz fordul­ni, pereskedni. De mivel leg­több ilyen lakónak nincsen munkaviszonya, vagy gyak­ran beteg, ez nehezen járható út. Ezeknek a családoknak az alacsony komfortfokozatú — így alacsony bérű lakás job­ban megfelelne. Hazánkban — s ez érthető — sem a KÖJÁL, sem a ta­nácsok ilyen házak építéséhez nem járulnak hozzá. Nem marad más, mint szemlélet- és életmód-változtatás, ami az élethez tartozik és az igé­nyeik előtt kéne járnia, Gy. Ay Tápiészelei tárlat Igen szép kiállítást ígér a művészet kedvelőinek a tá- piószelei Blaskcrvich Múze­um. A látogatók május >22- én délután 15 órától, a meg­nyitástól június 14-ig Beck Judit festőművész alkotásait láthatják. A kiállítást Mucsi András művészettörténész nyitja meg, s mint az alkotó bemutatásakor a meghívó­ban fogalmazta: „Beck Judit kiállításának főszereplői első­sorban a virágok: az utóbbi években festett Virágnaptár- sorozat, néhány korábban ké­szített virágcsendélet, akva- rellek és plexiüveg hátlapra festett olajtempera képek. A kiállítás másik érdekessége az a válogatás, amely Beck Juditnak az elmúlt évek so­rán készített szentendrei ke­rámiáit mutatja be." A Blaskovich Múzeumban nyíló kiállításon közreműkö­dik Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas, kiváló „ művész. Telepítik a paradicsompalántát ültetik a paradicsompalántákat az Árpád Tsz-ben, a jászkarajenői határban. Hogy a palán­ták időben a földbe kerüljenek; a szövetkezet tésztaüzemének Zrínyi Ilona szocialista bri­gádja is segít a munkában — képünkön. Apátl-Tóth Sándor felvétele Gyerekek, új környezetben ^ Mindenki szakmát kap a kezébe E hó végén kerül sor a me­gyei nevelőotthonok gyerme­keinek találkozójára Abony- ban. A már hagyományosan megrendezendő eseményen nemcsak a növendékek, ha­nem a nevelők is sort keríte­nek egy kis beszélgetésre. Bi­zonyára szó lesz majd a gyer­mekek beilleszkedésének prob­lémáiról, a teljesen új környe­zet Okozta hatások következ­ményeiről is. Társkapcsolat kell Az állami gondozottaknak a nevelőotthon nem csupán kör­nyezetváltozást, hanem telje­sen más életvitelt, követel­ményrendszert jelent. — A nehéz körülmények kö­zül odakerült gyerekek ho­gyan tudnak beilleszkedni az új közösségbe? — erre kérünk választ Magyar Sándortól, az abonyi József Attila Nevelő- otthon igazgatójától. — Az első időszak a legne­hezebb. A rossz családi és szo­ciális környzetből jött gyerek A barátság jegyében Béketúrán a Mátrában Azoknak, akik átélték, meg­érték, életükből kitörölhetet­len érzés, felejthetetlen ese­mény marad a második világ­háború befejezése, a beke első napja, amely a májusi ünne­pek sorába tartozik. Májusban, a béke hónapjá­ban hagyomány már, hogy legjobb aktívádnak, tevékeny segítőinek részvételével em­léktúrát rendez a Hazafias Népfront ceglédi városi bizott­sága, nőbizottsága és a szak- szervezetek szakmaközi szer­vezete. Az emléktúra az or­szág egy-egy szép tájára visz, s részvevői kegyelettel adóz­nak a hősök emlékének, akik életüket áldozták a szabad­ságért. Tavalyelőtt egri, ta­valy miskolci, most a gyön­gyösi szovjet hősi emlékmű talapzatán helyezte el a meg­emlékezés virágait a ceglédi csoport, Kovács Károly városi tanácselnök, Banczik Tivadar népfronttitkár és Kiszely Fe­renc szakmaközi szervezeti titkár vezetésével. A túrán meghívott szovjet asszonyok is részt vettek. A gyöngyösi koszorúzási ün­nepség után a csoport Eger­ben töltött néhány kellemes órát, majd a siroki vár és a parádi kocsimúzeum meg­tekintése után eljutottak Szarvaskőhöz és Szilvásvá­radra, ahol a látványosság a májusi színekben pompázó, csodálatos természet és a pisztrángnevelő tavak vidéke volt. Az autóbusz elvitte a csoportot Mátraházára, Ga­lyatetőre is. A népfrontos és a szakszer­vezeti aktívák út közben ta­pasztalatokat gyűjtöttek. Nyi­tott szemmel járva szemlél­ték a településeket, azok ren­dezettségét, utcáinak, park­jainak gondozottságá't. A lá­tottakat jól megjegyezve, sok ötletet hoztak magukkal, amelyeket majd — Ceglédet szebbé tenni a társadalmi munkák során — javasolhat­nak, alkalmazhatnak. még nem nagyon tudja felfog­ni, hova is került. Meg kell találnia a helyét, társkapcsola­tokat kell létesítenie, hogy kö­tődjön a többiekhez. Ez akkor valósul meg, ha a közösség már feladatot is bíz rá, ha ki­érdemli a megbízatást a töb­biektől. Társakat szerez, ki­alakul az otthont érző bizton­ságérzete, a valahová tartozás érzése. Ekkor már nem lesz baj vele. Természetesen a kicsiknél sokkal könnyebb a helyzet, de a nagyobbak sem maradnak magukra. Nekik már olyan előéletük van, hogy a közös­ségnek szívós munkájába ke­rül, míg eléri, ne szökjenek meg többet. Rá kell nevel­nünk őket, hogy ne csak az egyéni boldogulást keressék, hanem a közösségét is. Mindez rendkívüli türelmet, hozzáértést és főként gyer­mekszeretet igényel tőlünk. — Adottak-e ezeknek az el­képzeléseknek az eléréséhez a szükséges feltételek? , Maradás vendégek — Sajátos helyzetünk külön­legesen képzett nevelőtestüle­tet kíván. Tizenöt pedagógus és 8 gyermekfelügyelő alkotja kis kollektívánkat. Valamennyi tanár szakképzett, a gyermek- felügyelők közül kettő tanul, kettő most jelentkezett főisko­lára. Egy csoportot — elsőtől nyolcadikig — ugyanaz a ne­velő viszi tovább. Így szoros kapcsolat alakul ki a gyere­kekkel. Igaz, hogy mind a nyolc év tananyagát ismernie kell, de hát ez a hivatás jól képzett embert kíván. Törekvésünk a magas fokú demokratizmus megvalósítása. Minden erőnk­kel küzdünk az ellen a felfo­gás ellen, hogy „elvitték az otthonba, mert rossz volt”. In­tézményünk nem büntetőinté­zet, hanem olyan hely, mely a nehéz sorsú gyerekeknek az otthon melegét próbálja adni. Az ajtó nyitva, nem kell szök­ni, aki úgy érzi, hazamehet, nem büntetünk senkit. Építünk az öntevékenységre, a saját erőből való alkotásra, munkára. Fiainkat megfele­lően öltöztetjük, ruházatuk nem különbözik a helybelieké­től. Dolgozgatnak, pénzt keres­hetnek, és ebből is vásárolhat­nak divatos holmit. — Otthonunkból nem szök­nek meg, de az előfordul, hogy ideszökik a testvér után az öccs: elege lett az otthoni durva és gonosz körülmények­ből, s a nagy fiú látogatását követően beállít. Ilyenkor — a formaságok elintézése után — befogadjuk őket. Ma is van néhány ilyen neveltünk. Megállják a helyüket — Ezek a gyerekek elég nagy hátránnyal kerülnek ide. Miként tudják ezt leküzdeni tanulmányaikban? — Évvesztesen jönnek, je- letős a lemaradásuk a kiegyen­súlyozott családi körülmé­nyek közt élő gyerekekkel szemben. Ingerszegény környe­zet, igénytelen szülők, alkoho­lizmus a háttér. Az első idő­szak a felzárkóztatásé, a hibák mielőbbi felszámolásáért. Meg­tanítjuk őket tanulni. A Gyulai Gaál Miklós Álta­lános Iskola a legtapasztaltabb tanárokat állítja a nevelőott­honos gyerekeket is tartalma­zó osztályok élére. Együtt jár­nak a helybeliekkel, koedu­kált osztályokba, ami szintén motiváló erő. Tanulószobán rendszeresen foglalkoznak az anyaggal, a gyengébbeknek ott van a nevelői segítség. Szép könyvtárunk van, de használják az iskolai könyv­tárat és a községi gyermek- könyvtárat is. Szabad idejük­ben rendszeresen olvasnak. Tanulópárokat alakítottunk, a gyengébbek mellett ott van egy jobb képességű fiú. » A szobaközösségek is nagy hatással vannak a lazításra haj­lamosakra. Eredményeink egy­értelműen bizonyítják módsze­rünk, elképzelésünk helyessé­gét. A 162 fiú közül előrelátha­tólag hat vagy hét bukik meg. Ez nem rosszabb az iskolai át­lagnál. Tanulásra biztatjuk őket, mindenkinek adunk va­lami szakmát a kezébe. Több esetben találkozunk volt tanítványunkkal, aki ma geológus, muzeológus vagy or­szágos súlyemelő bajnok. Ma is szívesen emlékeznek inté­zetünkre, az otthonra, és ez nekünk nagyon sokat jelent. Szeretnék, ha minden fiunk így emlékezne vissza. Csilléi Béla ISSN 0133-?fi00 iCesICrtt Hírlap) O IJ PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ ^ (Jeí bácóucóobra^ cimborái A ballagás után maradandó élmény az érettségi bankett. Hívjuk és várjuk önöket ceglédi éttermeinkben és vendéglőinkben: Kossuth étterem, Rákóczi u. 1. Magyar étterem, Rákóczi u. 10. Zöld hordó vendéglő, Hajó u. 11. Aranypatkó vendéglő, Sas u. 28. Kulturált környezet, különterem, udvarias kiszolgálás, bőséges vacsoramenük, 70-től 90 forintig. Részletes felvilágosítás Rendezvényszolgálati Irodánkban (Budapest VII Kertész u. 35.) és a helyszínen, az étteremvezetőnél. i

Next

/
Thumbnails
Contents